Heves Megyei Népújság, 1963. augusztus (14. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-10 / 186. szám

1963. augusztus 10., szombat NBPÜJSAO Visszapillantás az első félévre Munkatársunk a nőtanács Heves megyei bizottságán Horváth Nándornéval, a me­gyebizottság titkárával beszél­getett, aki kérdéseinkre el­mondotta, hogy a nőtanács az elmúlt fél év alatt milyen munkát végzett, milyen ered­ményeket ért el. — A VIII. pártkongresszus, a megyei pártértekezlet és a Magyar Nők Országos Taná­csának határozatai alapján — figyelembe véve természete­sen a helyi adottságokat és feladatokat — végeztük mun­kánkat az első félévben — mondotta Horváth Nándorné. — Melyek voltak a leg­fontosabb feladatok? — Tevékenyen vettünk részt a választások előkészíté­sében és a tavaszi, nyári me­zőgazdasági munkák politikai felkészítésében. Az előbbi is, de főképpen az utóbbi fontos része munkánknak, hiszen a nőtanács különösen a falusi, a termelőszövetkezetekben dol­gozó nők között tevékenyke­dik. — A választások előké­szítésében milyen szerepe volt a nőtanácsnak? — A városi nőtanácsok tag­jai segítettek a községekben is a választási előkészületek­ben. A párt célul tűzte ki: növelni kell a nők arányát a tanácstagok között. Munkánk eredményére csak egy példát: Heves megye áll a legjobb helyen; a tanácstagok között másfél százalékkal nagyobb a nők aránya az országos át­lagnál. — Miben állt a tavaszi és nyári mezőgazdasági mun­kák politikai felkészítése? — A nagyobb kampányok Ipari vízmű a 40-es gyárban... idején, a tavaszi és nyári munkák előtt összehívtuk a járási vezetőket megbeszélés­re. Később több mint ezer nő­vel tanácskoztunk. Például arról, hogy az országos nőta­nács, a SZŐ VOSZ, a Termelő­szövetkezeti Tanács és a Föld­művelésügyi Minisztérium felhívást adott ki: versenyez­zenek a nők is a baromfi- és tojásfelvásárlás tervének tel­jesítéséért. Megyénkben több mint 40 tsz-baromfigondozó női munkacsapata indított versenyt. Eredmény: a megye 99,5 százalékra teljesítette baromfifelvásárlási tervét. — Egyre több női brigád van a megyében, amelyek a szocialista címért indíta­nak versenyt. Ezek segítése is a nőtanács feladata? — Igen — a termelőszövet­kezetekben. Ahol úgy láttuK, hogy a feltételek megértek, segítettük őket első lépéseik­nél. Tavaly megyeszerte csak öt ilyen tsz-brigád volt. Gon­doltuk, az idén is lesz öt... Huszonöt van... Az asszo­nyok lelkesek: dolgoznak, ta­nulnak, vállalásaikat mara­déktalanul teljesítik. Érdeklő­dőek, tisztul a felfogásuk: nemcsak a bérért, egymásért is dolgoznak! S itt szólhat­nánk a művelődési munkánk­ról. A megyében mintegy 46 művelődési kör volt, ezeken kívül • gazdasszony-tanfolya- mok. A művelődési körökben előadásokat tartottunk a kü­lönböző országokban élő asz- szonyok helyzetéről, voltak pedagógiai tárgyú előadások, tsz-jogi problémákkal foglal­kozó előadások... s mind­egyiken sokan vettek részt. Hogy egy példát említsek. Kiskörén — nem tudom már, milyen tárgyú előadás volt —, egyszerűen nem lehetett be­menni a kultúrházba a zsú­foltság miatt. A szakmai to­vábbképző tanfolyamok szer­vezésében is sokat segít a nő­tanács. Például az itatásos borjúnevelő tanfolyam hall­gatói, bár még csak az első évet végezték el (Hevesen), nagyon jól dolgoznak, meglát­szik eredményeiken: sokkal szebb növendékállatokat ne­velnek, hamarább át tudják adni, mint más helyen. Az első fél év tapasztalata azt mutatja — maradva még a „művelődésügynél” —, hogy nagyobb gondot kell fordíta­nunk a dolgozók esti iskolái­ra. Minden községben statisz­tikát készítünk a 45 éven aluli nőkről, s akik nem végez­ték el a 7—8. osztályt, próbál­juk meggyőzni őket a tanu­lásra. — Ha már a további fel­adatok kerültek szóba; az elkövetkező időkben mi a nőtanács legfontosabb ten­nivalója? — Sokat kell javítanunk a szervezeti munkán. Nagyobb gondot fordítani a verseny- vállalások értékelésére, nyil­vántartására. A fontosabb munkákba is bevonni a köz­ségi női tanácstagokat. Ered­ményesebben, jobban kell tá­mogatnunk, segítenünk a szo­cialista címért harcoló női brigádokat. A moszkvai nő­kongresszus előtt több száz kisgyűlést tartottunk, most, főleg majd a tél folyamán az előadásokon ismertetjük anyagát, határozatait. Szeret­nénk elérni azt is, hogy a szü­lői munkaközösségek ne va­lami pénzgyűjtő, dekoráló szervek legyenek, hanem az iskola támaszai a nevelőmun­kában — fejezte be nyilatko­zatát Horváth Nándorné. K. G. Tábortűz ...és vége Vasárnap este véget ér a tá­borozás a felsőtárkányi völgy­ben, ahol a nyáron több száz ifjúsági vezető tanult. Az utolsó turnusban kultúrfelelő- sök, ifjúsági klubvezetők és a középiskolák KlSZ-vezetősé- ' geinek tagjai, mintegy 270 kiszista vesz részt, akik elő­adásokon, vitákon szereznek újabb ismereteket feladatuk ellátásához. Vasárnap tábor­tűzzel búcsúznak az egyhetes táborozástól, s ezzel be is fe­jezi munkáját a megyei KISZ- bizottság vezetőképző tábora. Átadták az építők a Magyar Televízió legnagyobb stúdióját A Magyar Televízió Szabad­ság téri székházában felépí­tették és átadták a 4-es számú új stúdiót a 23-as Építőipari Vállalat dolgozói. Ez a tv leg­nagyobb és legkorszerűbb stú­diója, amelynek alapterülete mintegy 500 négyzetméter. Az új terem alatt két emeletet foglalnak el a művészeknek és a közvetítés műszaki dolgozói­nak az öltözői. A stúdióhoz csatlakozik természetesen egy műszaki szint is, ahol a tv- adás bonyolult technikai be­rendezéseit és műszereit he­lyezik el. PEMTEHCIA, Az én fejembe még kate­kizmussal verték a vallási ismereteket, s néhány erőtel­jes fülhúzás, csavarintás is segített abban, hogy amit be­lém sulykoltak, el ne felejt­sem. Korábban is rájöttem már a papi tanítások hiába­valóságára, de a felismerés valójában csak a minap erő­södött meg bennem, mikor az egyik olasz, katolikus papok­nak írt folyóirat cikkéről ol­vastam. A penitencia, s különösen a feloldozás eddigi módszere el­avult, régies — írja a lap. S azt veti az egyházi tisztség- viselők szemére, hogy enyhe büntetéseket szabnak ki gyó­nóikra, legtöbbször megelég­szenek néhány ima elmondá­sával. Ez túlságosan is olcsó, könnyű elégtétel a bűnökért. Modern és hatásosabb bün­tetéseket javall a lap: a ma­gatartásbeli bűnökre a jóté­kony adományra való utasí­biankó csekkel tást; s végül, a rossz házas­ságban élőkre a vallásos la­pokra való előfizetés kiszabás sát tanácsolja büntetésül. Előfizetés vallásos lapokra — ki tagadhatja e büntetés modernségét?! Ha arra gon­dol szegény olasz, hogy a ja­pán Sokka-Gakai valláspoli­tikai szervezet vezére, Daisa- ku Ikeda — a hamburgi Welt- nek adott nyilatkozatában — napi 300 üdvözlégyért kínálja az üdvözülést, inkább az elő­fizetés mellett szavaz. Hát nem egyszerűbb? Kitölt az ember egy biankó csekket, befizeti a kivánt összeget a postáskisasszonynak, s mikoi kezébe kapja a csekk elismer- vény-szelvényét, máris felöl- dozottnak érezheti magát. S ami igaz, az igaz: gyónással szerezvén új meg új előfize tőket, nem jut csődbe egyet len egyházi lap sem. (pataky) Ahol nem szükséges horgászengedély Évfordulóra készülnek Korea felszabadulásának év­fordulójáról méltóképpen akar megemlékezni a Hazafias Népfront füzesabonyi járási bizottsága. Ügy tervezik, hogy ezen a napon — augusztus 25-én — emlékünnepséget tar­tanak, amelyre meghívják a Koreai Népköztársaság nagy­követét is. A füzesabonyi Muskátli Étterem újítása foglalkoz­tatja mostanában a vendéglátóipari egység látogatóit. A főbejárati ajtó­val szemben, fel­tűnő helyen egy hatalmas akváriu­mot helyeztek el. Az akváriumban pedig szinte nyü­zsögnek a horto­bágyi halastóból ide szállított szép, hízott pontyok. Mint másütt a díszhalakat, úgy „őket” is ellátják minden jóval, kapnak enni, ál­landó friss vizük van ... Ez az ak­várium dísze a Muskátli Vendég­lőnek, s láthatóan jól érzik magukat a pontyok — sira­lomházukban. Mert az a vendég aki halászlére vagy rántott ponty­ra éhes, frissei fogyaszthatja ked véne ételét. Azt t halat fogyaszthat^ ja el, amelyiket — nemcsak hogy ki választ magának hanem ki is log ja. Horgászenge dély nélkül. (szigetváry Onhöltségcsökkentő beruházás Igazgatói ukás a tmk-soknak A Könnyűipari Alkatrész- gyártó és Ellátó Vállalat 40-es számú egri gyára (volt Laka- tosárugyárl) udvarán nagy barna színű vastartály emel­kedik. Az új létesítmény: ipari vízmű, önköltségcsökkentő be­ruházásként építették a tmk dolgozói, 70 ezer forintos költ­séggel. A vízműnek története van, s a történet nem mindennapi.. öt-hat éve krónikus víz­hiánnyal küzd Eger. Kevés az ivóvíz s az esztendő minden szakában száraz torkú csapok ásítanak a város magasabb fekvésű részein, s csak éjfél után „eresztik el könnyeiket”. A víztelenség okai között első helyen szerepelnek a gyárak, ipari üzemek, amelyek tudva­lévőn a város kevés vizének jelentős részét „isszák meg”. A 40-es számú gyárban napi 80—120 köbméter vizet fo­gyasztottak; s előfordult, hogy napi 150 köbméter volt a „ta­rifahatár”. A gyár vezetői rég­óta törték fejüket valamiféle megoldáson, ami javát szol­gálja a gyárnak — s még in­kább a városnak. Sokan emlé­keztek még arra, hogy régeb­ben a gyár területén nem egy kutat mélyítettek, amelyeket betemettek, befedtek; s az igazgató, Németh Tibor, ukázt adott a tmk-soknak: a prés­műhely előtti egyik kutat bontsák ki s a kútra építsenek víztartályt. A szükséges pénz rendelkezésükre állt. A mun­kákkal elkészültek s most már csak az van hátra, hogy a tar­tály tetejét is befedjék. — Milyen változást jelent a 40-es gyárnak a saját vízmű? — A korábbi 80—120, sőt 150 köbméterről napi 8—10 köbméterre csökkent az ivó­vízfogyasztás — mondotta Széli László, tmk-vezető. — Tehát az eddigi fogyasztás nem kevesebb, mint 80 száza­lékát pótolni tudjuk, s az ivó­vizet nem használjuk fel ipari célokra. Dicséretes leleményesség, öt­letesség, amit a 40-es gyár végzett. Érzik a város nagy- nagy gondját: kevés a víz; s igyekeztek, hogy a jó szándék­kal, akarattal a vízgondon va­lamit is könnyítsenek. Ülhet­tek volna ölbe tett karokkal, hivatkozhattak volna népgaz­dasági érdekekre, hogy a ter­meléshez szükségük van több vízre, mint amennyit a vízmű szolgáltatni képes. Ehelyett a fejüket törték, megoldást ke­restek a maguk és a város ba­jára, s nem sajnálták a mun­kát, a pénzt — ipari vízmüvet építettek. Köszönetét munká­jukért, kezdeményezésükért még senkitől sem kaptak. Hadd legyünk az elsők mi, tolmácsolva a vízfogyasztók elismerését is. (p. d.) Strandépítés, városszépítés az egri fiatalok társadalmi munkájával Százezer óra társadalmi munkát vállaltak az egri Az egri városi KlSZ-bizott- ságon tanácskozáson vettek részt a város KlSZ-szerveze- teinek titkárai, ahol a fiatalok társadalmi munkában való részvételét beszélték meg. Az egri fiatalok — a KlSZ-titká- rok bejelentései alapján — százezer óra társadalmi munka teljesítését vállalták ebben az évben, amelynek hasznosítá­sára a városi tanács és a KISZ- bizottság közös tervet készí­tett. A fiatalok többek között vállalták, hogy az elkövetke- sendő napokban elkészítik azt m négy kilométer hosszú árkot, fiatalok amelynek segítségével a város határában feltört 52 fokos me­leg gyógyvizet a fürdő terüle­tére vezetik. Ezenkívül azt is elhatározták, hogy az alkalmi társadalmi munkák helyett ezentúl a fiatalok rendszere­sen részt vesznek a városi par­kok, közterek fejlesztésében, szépítésében is. Több KISZ- szervezet bejelentette, hogy védnökséget vállal többek kö­zött a Petőfi tér, a Gárdonyi- 1 sír és a Szabadság tér park­jainak állandó szépítésében, . gondozásában és fejlesztésé- j ben is. I Ölem eqif exiiil É^lóbke „Nem egyedül Globke” — ezt a címet adta a Vie Nouve, az olasz kommunis­ták hetilapja egy nyugat­németországi képes riport­jának. Valóban, nem egye­dül Globke jelenti a Né­met Szövetségi Köztársa­ságban a náci szellemet, nem egyedül az illusztris náci múlttal rendelkező ál­lamtitkár emlékeztet ott a nácizmusra. Figyeljék meg az arcokat! A Harmadik Birodalom­ban szerzett kitüntetéseivel menetelő hadfi keze nem len­dül „hivatalos” náci üdvözlésre; a tollas kalap mellé „sze­lídül”, de a tekintet... Nem ismeretlen nekünk ez a te­kintet, hiszen húsz évvel ezelőtt láthattuk a falvainkban, városainkban is. Ezek az arcok néztek szembe a szovjet tankokkal, ezek az arcok hajoltak á puska agyára, ezek akarták nácizmustól, puskaportól, vértől megmérgezve tizenhat évesen megváltani a náci világot, visszafordítani a történelem kerekét. S mint akkor, most is megmozgatják az ifjúságot. A dobszóra menetelő suhanc kezébe se nehéz odaképzelni a páncélgránátot, s a düsseldorfi fasiszták trombitazászlajá­nak emblémája pedig, amely egy stilizált, deformált ho­rogkereszt — szintén önmagáért beszél. Mint ahogy önmagáért beszél az is, hogy a hanyat­ló, múlófélben levő Aden- auer-kurzust túlélő kancel­lár, aki éppen nemrég je­lentette be, hogy egyelőre nem kíván visszavonulni — szónokol a revansisták gyü­lekezetében. — Az atom- csend-megegyezést követő válság miatt — találja meg a legújabb ürügyet a továb­bi „crrszáglásra”, pedig az országiás egyik legfontosabb terméke az a politika, amely fenntartja, életben tartja a válságokat. A revansisták 'torítása is fő jellegzetes­sége a kurzusnak, s mint az olasz lap fényképfelvétele nutatja: az éppen kancel- ári szinten történik.

Next

/
Thumbnails
Contents