Heves Megyei Népújság, 1963. augusztus (14. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-10 / 186. szám
4 NEPÜJS AG 1963. augusztus 10., szombat fiff/nifórum ISVÁRQSI LADY MACBETH JUGOSZLÁV FILM Deli szomszédaink néha meglepnek egy-egy kitűnő filmalkotással. Ilyen a Kisvárosi Lady Macbeth is: nagyszerű képekben, teljes nyíltsággal elevenít fel a régi társadalomból egy reális és igaz emberi sorsot, Katyerináét, akit szegény szülei a gazdag kereskedő famíliába adtak asszonynak. Majdnem azt írom: eladták. Ez a Katyerina a jómódban nem tud mit kezdeni magával és környezetével. Mindene megvan, mert messze elkerüli az ínség és mégsincs semmije, mert hiányzik az életéből a cél, a tartalom, amiért érdemes élni. S amikor felfedezi a hozzájuk vetődött fiatal férfiben, a disznókondássá átalakult vándorban a szerelmet és mindazt a szenvedélyt, amire ő képes a boldogságért, a vágyakozó fiatalasszony átalakul önző és zsarnoki állattá, aki tíz körömmel és öldöklő tébollyal ragaszkodik boldogságához, aminek legfőbb pillére a vagyon. Értjük és érezzük megalázottságát, amiről ő csak részben tehet. A szegény és kevés gazdag egykori világában nem volt ritka ez a kiszolgáltatottság és megaláztatás, de ahogyan Katyerina eljut az első gyilkosságig és addig, hogy a gyilkosság után nem félelmet, hanem diadalt érez, már szinte félelmetes. Shakespeare-i a téma és a lázadás, ahogyan ez a nő mindenkit el akar és el tud takarítani a vagyon mellől és a boldogság útjából. Konoksága és megszállottsága az élítélte- tésben sem oldódik fel, a bűnnek megbánása meg sem érintette, még halálában is az önzés, a bírás és a testi szerelem a mozgató erő, amiért akkor is gyilkolni kénytelen. A jugoszlávoknak ezt a kitűnő és nagy hatású filmjét a lengyel Andrzej Wajda rendezte. A világhírű művész nagyszerű képsorban mutatja be Katyerina tragédiáját és azokét, akik e fékezhetetlen nő áldozataivá váltak. Mindenütt csak a lényegeset adja hőseiről, de azt aztán hátborzongató hitelességgel. Ahogyan Katyerina apósa elpusztítására tör, ázok az aprólékos, de jellemző mozzanatok, amelyek vetítik és kísérik a szörnyű szándékot, mind elevenen élnek a film kockáin. Az arc elsőrendű színpad Wajda rendezo! munkájában. ....Mindéht íé JaSZSTra*" ä" íéJTdező által vezetett művészek, a belső remegéseket éppúgy, mint a számításokat, amelyek jelzik az eljövendő cselekedeteket. Elhisszük, hogy Katyerina mindig várta haza férjét, nem a hitvesi szeretettel, hanem csak a tőle való megszabadulás gonosz tervével. A rendező számára nem fontos a térbeli és pillanatnyi összefüggés, az arc mindig ott és úgy folytatja a tragikus lépéseket, ahol és ahogyan azok a valóságban, az esemény logikájában összefüggnek. Szergej lealjasodása gyávasággal párosul s talán ez a bűn még hitványabb Katyer--------------------------------------------Ti náénál, aki legalább őt szereti — ha kegyetlen eszközökkel harcol is érte. S mindezt úgy sűríti képekbe Wajda, hogy a hatás alól lehetetlen szabadulni. Kitűnő gárda játszik ebben a jugoszláv filmben. Olivera Markovicé a címszerep: teljes átélés jellemzi alakítását. Arcán az asszony! élet és az elvadult önzés minden árnyalata átsuhan: szeret és számít, küzd és hízeleg, dalt énekel és harsány hangon parancsol, simogat, de ugyanazzal a kézzel majdnem ugyanabban a pillanatban öl is. A Szonje elleni felhördülése előtt arca szuggesztív erejű és megrázó élmény. Szergejt Ljuba Tadic alakítja. A gazdagok közé felkapaszkodott kondáslegény bonyolult lélektani változatát egyértelműen fogalmazza meg. A szibériai vonulásban kicsúcsosodó tragédia feleszmélted, de már csak tehetetlenül zokog. Akszínját Kapitalina Eric, Szonját Ingrid Nótárius kelti életre úgy. mintha most léptek volna ki egy Tolsztoj- regényből. A húsvéti kórus miatt fel kell jegyeznünk Dusán Radic zeneszerző nevét. Leszkov regénye Andrzej Wajda kezében kitűnő filmalkotássá alakult át. (farkas) Több hús, több tej — több takarmány Kedvezőbb a helyzet a tavalyinál — Kétszáznegyvenötezer köbméter silót készítenek A termelőszövetkezetek mindent elkövetnek, hogy már most biztosítsák a jószágok téli takarmányszükségletét. A széna és egyéb szálas takarmányok termése jobb volt a tavalyinál és így nagyobb mennyiségű értékes takarmány áll majd a szövetkezetek rendelkezésére. A termelőszövetkezetek jószág- állományának évi abrakszükséglete hozzávetőlegesen mintegy 5300 vagon s ennél még több a szénaszükséglet. A tervek szerint a közös gazdaságok mintegy kétszáznegyvenötezer köbméter silót készítenek, s ez jelentősen segíti majd az átteleltetést. A silókészítés javában folyik és eddig mintegy 20 ezer köbméter silót készítettek már a gazdaságok. Igaz, ezekben a hetekben sok a tennivaló a földeken, de egyetlen szövetkezet sem feledkezhet meg a silókészítésről. Ha a gazdaságok jó kondícióban akarják tartani jószágaikat, több tejet, vajat, húst akarnak termelni, akkor mindenekelőtt a takarmányokról kell gondoskodni, így silóról is. Az idei bővebb takarmánytermés lehetővé teszi, hogy a termelőszövetkezetek a háztáji állatokat is ellássák, de legalábbis komolyan segítsék takarmánnyal. Ebben a vonatkozásban dicsérettel szól8000 pulyka — 700 ezer forint jövedelem Több éves múltja van az átányi Dózsa Termelőszövetkezetben a pulykatenyésztésnek. Az itt nevelt pulykáknak nagy keletjük van az ország minden részében, de az országhatáron kívül is. Igen jelentős az angol fővárosba irányított export. Tavaly háromezer pulykát neveltek, s ebből 1340-et törzsállománynak hagyták, a többit pedig exportra szállították. Pulykánként 40 forint volt a tiszta jövedelem. Az idén már növelték az állományt, májusban először egy háromezres, majd egy ötezres szállítmányt helyeztek el a szövetkezetben. Helyes kezdeményezést vezettek be az aprómagtermesztésnél. Kihasználják ugyanis a pulykáknak azt a tulajdonságát, hogy minden rovart összeszednek és így nincs szükség a 400 holdas pillangós vetésen a vegyszeres védekezésre. A Méhészeti Kutató Intézet elfogadta a szövetkezet meghívását és 50—100 méhcsaláddal segítik a beporzást. Ily módon 25—30 kilóval nagyobb a holdankénti átlagtermés. A pulykák átadását november végén, december elején kezdik meg 22 forintos kilónkénti áron és az exportra szállítandó pulykákból 700 ezer forint jövedelemre számítanak. A szövetkezetben foglalkoztak már a jövő évi tervekkel is és a község másik termelőszövetkezetével, a Petőfivel közösen elhatározták, hogy állami támogatást igénybe véve építenek egy tízezres elő- és utónevelőt. Az új létesítmény nagy segítséget jelent és a szövetkezet így a pulykaállományát már 12 ezerre növelheti. A közös gazdaság vezetői egyébként foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy a következő évben közvetlen kapcsolatot építenek ki az angol fogyasztókkal és így leegyszerűsítik a szállítást, javítani tudják majd az exportminőséget is. — p — hatunk a Tárná menti szövet- és megjavításukra kevés a kezetekről, ahol gondosan kilátás. Ezen a problémán a felmérték a háztáji szükség- lehetőségekhez képest segíteni letet és időben gondoskodnak kellene. Bizonyosnak látszik, a háztáji állomány ellátásé- hogy ha a szövetkezetek a ról. széna és egyéb takarmányok Készítik a silót a dormándi határban A gépállomás silókombájn- gondos betakarítása mellett jai munkában vannak, de saj- elkészítik a tervbe vett áló* nos, sok az olyan gép, ame- ne™ tküJíf , * „ , nősebb baj az atteleltetesseL lyik alkatrész hiányában all Telefont kérnek a Hadnagy utcai lakótelep lakói Eger déli negyedében lassan kibontakozik az új városrész. Jelenleg négy épületben laknak már lakók, amely négyszer harminckét lakást jelent. Az Eger patak partján most újabb épületeket fejeznek be és adnak majd át a dolgozóknak. Amint ilyenkor lenni szokott, az új lakótelepnek rengeteg problémája van. Ut, járda, játszótér, üzlet, telefon stb. hiányzik. A város iparkodik megoldani a gondokat. Elkészült a Hadnagy utcai járda, befejezéshez közeledik az út készítése is. A városrész lakói közül sokan adták már be a postához igényüket telefonügyben. Ia- merjük a kábelproblémát és a posta gondjait is. Az lenne azonban a kérésünk, hogy addig is, amíg a lakók telefonigényeit kielégítik, legalább egy nyilvános állomást szereljenek fel a telepen. Ahol ennyi ember él és lakik, szinte nélkülözhetetlen egy telefon, amelyen orvost, mentőt lehetne hívni, vagy éppen a legsürgősebb ügyeiket lebonyolíthatnák az emberek. Reméljük, a posta eleget tesz a Hadnagy utcai lakótelep kérésének. Pethő Mária Eger, Hadnagy utca* lakótelep. A budapesti bemutatóról Gárdonyi betegen tért haza Egerbe. Hetekig ki sem mozdult dolgozószobájából. Kedvetlen. Valami lelki betegség szállta meg, maga sem tudja, mi lelte. Nem fogad látogatókat, ebédre is csak unszolásra megy fel a családhoz az új épületbe. Fiai, édesanyja kedvéi keresik, de az író hallgatag, nem lehet kifürkészni a levertség okát. Halaszthatatlan ügyben utazik Pestre, ha hívják, de dolga végeztével azonnal hazatér. Nem keresi fel a Feszty-házat, amit máskor sohasem került el. Fesztyné — aki sohasem felejtette el azt a kábult boldogságot, amit A bor sikere okozott Gárdonyinak, — azt írta: „Gárdonyi titkolta —, hogy a siker boldoggá tette — mégis meglátszott rajta. De a sikerből és dicsőségből ennyi sem volt elég. Fel akart emelkedni a legmagasabbra, a legnagyobbakig. Dante és Shakespeare motoszkált fejében.’' A sikeren való felbuzdulásában — újabb színmű írásához lát, és még az év decemberében a Nemzeti Színház be is mutatja a Karácsonyi álom című betlehemes játékát. A kedves frisseségű elbeszélésből dramatizált játék azonban nem érte el azt a sikert, amelyet írója szeretett volna. Nem volt olyan sikere, mint A bornak. A karácsonyi álom fájt néki. Misztikus, szép dolog, sikere is volt, de nem az, amit ő várt. Nem világaikén Valószínű, hogy ez a csalódás viszi vissza Gárdonyit a színpadtól a regényhez. A Karácsonyi álom budapesti vegyes érzelmekkel fogadott bemutatója után Győrbe látogat. Az író hazaviszi kislányát, a tizenkét éves Gizellát. Budapesttől Győrig hosszú az út. Alkalmas is arra, hogy magába temetkezzék, elmélkedjék az emOKOS MIKLÓS 1 te- íl icirá-lyfcéfcMx, RÉSZLETEK A KÉSZÜLŐ GÁRDONYI-ÉLETREGÉNYBŐL bér. Gárdonyi szeret utazni. Számára az utazás nemcsak szórakozást és megfigyelést, de munkát is jelent. Győrött nagy az öröm. A gyerekek rajongással, szeretettel veszik egymást körül. Az ajándékok egyformán kijárnak a kis Gézának és Gizellának. A látogatás nagyon rövid. Csányi Molnár Mária bűnbánattal és fájdalommal nézi Gárdonyit. Csak most értette meg, hogy kit veszített el pótolhatatlanul és örökre. A volt házastársaknak nincs is mondanivalójuk. Mint két vadidegen ember néznek egymásra. Másnap már rohan is vissza Pestre; meglátogatja Bródyt, Lányi Gézát és utazik tovább a meghitt nyugalomba, Egerbe. 1902 augusztus 17, nagy napja Egernek. A deszkafalú nyári színháznak ekkor mutatják be először A bor-t. Gárdonyi fiait küldi a bemutatóra, ő maga az Annuska című színművén dolgozik. Már indul a darab, amikor az író észrevétlenül fiai mögé belép a zenekari páholyba. Mégis eljött, örül, hogy sikerül a feltűnést elkerülni és a felvonás végén észrevétlenül távozik. A zsúfolt színházban nagy a siker. Az író az első felvonás után hazasiet és ezeket írja naplójába: „Megnéztem A bor előadását. Láttam szőke, beretvált arcú cigányokat, kik muzsikálni nem tudtak. Lakk- eipős parasztasszonyokat. Derékig érő hajú kebles Jancsit. Többet nem láttam, mert a II. és III. felvonást nem néztem már, de hallom, hogy a díszlet a harmadikban is az volt. ami az elsőben” A bor egri előadásával elégedetlen. Aprólékosan ragaszkodott saját rendezői elgondolásaihoz. A bor budapesti első előadásán megtörtént, hogy a második csengetés után, amikor a színészek már felsorakoznak a színfalak mögött, Gárdonyi meglátja Rózsahegyin a főpróbán általa kifogásolt kék mellényt. Hirtelen olyan haragra gerjed, hogy lehasítja Rózsahegyiről a mellényt. Mindenáron a piros mellényhez ragaszkodott. A sikert nemcsak a színészek jól betanult játékában látta, hanem főként abban, hogy a valósághoz, az elhihetőséghez a lehető legközelebb kerüljön az előadás. A színész ne csak játszani tudja, de értse is a darabot. Nem szerette, ha parasztalakjait „mű paraszt”-tal helyettesítették és még lakkcipőt is adtak a lábára. Ezek a század eleji évek talán a legmozgalmasabb esztendők életében. Gárdonyi tele van izgalommal, munkával, tervekkel és sikerekkel. Még A bőr bemutatója előtt, a Karácsonyi álom írása idején Lányival, Dankóval tárgyal „operett”-jének megzenésítéséről. Lányi felvilágosítja, hogy amit írt, az semmiképpen sem operett, hanem verses legenda. Az író az operett szót dühösen törölte. A darab előadásával is baj van, mert a Nemzeti Színház új igazgatót kapott Keglevich direktor személyében, aki viszolyog a máriás, szentjózsefes darab színpadra vitelétől. Az író rohangász, utazik Pestre, tárgyal Keglevich-csel, igyekszik meggyőzni arról, hogy egyházi körökkel semmi nézeteltérése nem származhat a darab előadása miatt. Végül is Mailáth püspök asztalára kerül a darab, és a püspök örömteljes üdvözlése után kerül az előadásra. Mindez rengeteg időt és fáradságot kíván Gárdonyitól, aki már A bor próbái alatt újabb történelmi munkához, A láthatatlan ember című regényhez is hozzáfogott. ★ Naptárad. Szép, mozgalmas vidéki város. Gárdonyi már járt itt. Itt találkozott az állomáson egy fiatal leánnyal, akit nyugtalanná tett az író tekintete. Visszatekint és azután elsiet, felszáll a Szászrégen felé induló vonatra. Gárdonyi is Szász- régenbe kér jegyet, de a vonaton nem találja a leányt. Borszéki tartózkodása idején, munkája közben is fel-felrémlik előtte a klasszikus arc, a mélytüzű szemek, a magas, királynői termet és a megkapó, ritmikus járás. Párizsi tartózkodása idején — amikor készülő történelmi regényéhez a catalaunumi csatamezőket járta — látott hasonló nőket. A nagyváradi leánynál szebbet is látott Párizsban, de olyat nem. Az író számára ez volt az érthetetlen, csodálatos, izgató, rejtelmekkel teli teremtés, akit nem tudott elfelejteni, pedig csak akkor az egyszer láthatta néhány percre. Ez a leány felejthetetlenül kísértette utazásai során és munkái közben. Nem tudott tőle szabadulni. Az érzéki száj, a puha és formás kezek, első látásra is megállapítható alázatosság, az ez év őszén írt A láthatatlan ember Dsidsiájáben már jelentkezik. ★ Tóth Mihály dr. ipariskolai tanár, nagyváradi lakos Egerből vitt magának feleséget, Benedek Mária személyében. A házasságból két gyermek származott, akik közül a fiatalabb, Ilona, 1882-ben született Nagyváradon. Egy évtizedes megértő együttélés után, a házastársak elhidegül- tek egymástól. Tóth Mihály nagy erejű, délceg, egészséges ember, fekete hajú, barna bőrű romános férfiszépség. Benedek Mária, a felesége, feledékeny, fáradt, gyerekes. Lakása elhanyagolt, gyakran takarítatlan. Előfordul, hogy megfeledkezik az ebéd, vagy vacsora készítéséről. Napjait semmittevéssel tölti. Szeret beszélgetni, haszontalanságokkal, hasznavehetetlen dolgokkal bíbelődni. Akarat és életcél nélküli lény. Tóth Mihály évekig tűr, aztán elhagyja családját, elköltözik és külön- váltan él Marosvásárhelyen. Tóthné Benedek Mária c-. hány színt kedvel, fék gyászruhát ölt férje távozásakor, mint akinek halottja va Gyér keihez menekült, tanácsokat k • hogy mihez kezdjenek m it mar aj*, és családfenntartó nélkül.
