Heves Megyei Népújság, 1963. augusztus (14. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-04 / 181. szám

1963. augusztus 4., vasárnap NEFOJSAG s IK Á IL II furcsaságok és fél százötvennel csökkent és CjFjireiasÁy&k A Népújság és az Állami Biztosító EZ PÁRIZSI Az egyik vezető párizsi na­pilapban fedeztük fel a követ­kező apróhirdetést: ’’Könnyel­mű, de igen törekvő ifjú, aki­nek nem ártana némi ellenőr­zés, keres szigorú anyóst, ke­vésbé zord leányzóval. Meg­kereséseket anya és leánya ké­pével „Párizsi védangyal” je­ligére kérném a szerkesztőség­be”. KÉTSZÁZHARMINCEZER LÁTOGATÓ SHAKESPEARE SZÜLŐHAZÁBAN. 1962. ápr. 1-től 1963. márc. 31- ig közel 230 ezer ember látoga­tott el Stratfordon-Avonba, Shakespeare szülővárosába. FRISSÍTŐ „IDEG—SZŐNYEG” Egy angol cég úgynevezett ideg-szőnyeget állít elő fáradt lábak számára. A szőnyeget elektromos árammal töltik ami rálépéskor automatikusan megújul. Az áram a masszőr szerepét tölti be. Rendkívül kedvező hatású fáradt és érzé­keny lábak kezelésénél. CIGARETTA — SZÍNES FÜSTTEL. Egy angol dohánygyár kü­lönböző színű füstöt produkáló cigarettákat hoz forgalomba. A gyáros szerint különösen a nők lesznek elragadtatva az újdon­ságtól, mert mindig a ruhájuk szerint válogathatják meg a cigarettájuk füstjét. A HALAK HANGJA. Szovjet szakemberek hordoz­ható készüléket szerkesztettek, amelynek segítségével a nyílt tengerben úszó halak hangját foghatják fel. Ez ideig effajta kísérleteket csak laboratórium­ban tudtak folytatni. BARACKSZÜRETKOR — Wa látja, elnök elvtárs, ez i ■ portr. • ■■Aség.'t Endréd István rajza üzemmel”. Sokan viszont ké­nyelemből, vagy más okok miatt még a törvény adta le­hetőségeket sem használják ki. A „maszekok“ Elnézést a szóért — senkit sem akar sérteni —, csak mi­vel így hallottam itt, ezért használom. Több mint 500 hold löld van Kálban termelőszövetke­zeteken kívül. Sokan vannak olyanok (leginkább vasutasok) akik székesfehérvári, miskolci, budapesti rokonaik, ismerőse­ik egy—két holdját használ­ják, vagy éppen a pedagógus földeket dolgozzák „szívesség­ből”. Többen már lovat is vet­tek s így a „maszekok” már 12 pár lóval rendelkeznek, fu­varoznak, dinnyét árulnak. — Sokan használnak „feke­tén” földet — panaszkodik az elnök, aztán neveket említ, akik évek óta törvénytelenül használták a tsz birtokát. — A maszekok földhaszonbérle­tet kötnek anélkül, hogy azt a tanácsnak jelentenék. Vannak, akik titokban jár­nak dolgozni, hogy inkognitó­ban maradjanak. Többen ku- peckodnak, és a szabálytalan­ságok egész sorát követik el. ★ A bajok, gondok, szabály- sértések ellenére él és dolgo­zik a falu. A szövetkezetek erősödnek, fejlődnek. A há­rom tsz ma közel tízmillió fo­rint értékű árut ad el az ál­lamnak. Az egy munkaegység­re eső érték 40 forint körül áll, amely a szorgalmas emberek­nek tisztességes megélhetést jelent. A feladat most az, hogy a szövetkezetek erősítése mel­lett a törvény adta lehetősé­geken belül növeljék a háztá­ji gazdaságok termelését is. Ez több pénzt jelent a terme­lőknek, jobb ellátást a falunak és kevesebb gondot az állam­nak. Szalay István r-------------------------------------------­A bírósági tár L. Sándor mezőkövesdi la­kos, huszonnyolc éves, négy gyermek apja, segédmunkás az egyik építőipari vállalatnál. Múlt év novemberében került a felnémeti lakásépítkezések­hez. Délutánonként végigsétált a felnémeti és a felsőtárkányi kapuk előtt, megfigyelte, me­lyik udvaron terítették ki szá­radni a fehérneműeket, és éj­szakánként ellopta azokat. Ez év áprilisában felesége számára lopott Felnémeten két női blúzt, négyszáz forint ér­tékben. Május másodikán már magára is gondolt, két férfi­inget, egy lepedőt és két pár zoknit emelt el, háromszáz fo­rint értékben. Júniusban átrándult FelsŐ- tárkányba, ahol az egyik házi­ból 350 forint értékben gyer­mekruhát lopott. Különböző helyeken végzett apróbb „be­szerzéseket” is, amelyek egy- egy esetben nem haladták meg a kétszáz forint értéket. L. Sándor rajtavesztett. Az egri járásbíróság dr. Medgyesi tanácsa bűnösnek mondotta ki ötrendbeli visszaesőként elkö­vetett lopásban, nyolcrendbe­li lopással elkövetett tulajdon elleni bűntetben, és négy­rendbeli jogtalan használat­ban, és ezért egyévi és hat­hónapi szabadságvesztésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. ★ P. János és J. József szom­szédok. A két nyugdíjas soro­zatosan feljelentgeti egymást. Az újabban fellángoló harag oka az, hogy J József összeve­szett P. János feleségével. Június 19-én J. József a köz­ségi orvosi rendelőbe ment, ahol akkor már ott tartózko­dott P. János. J. József botjá­ra támaszkodva az ajtóban megállt úgy, hogy a kijárat fe­lét elfoglalta. P. János megin­dult a kijárat felé, J. József nem vette el botját az útból, és abba P. János belerúgott. J. József erre az elhaladó P. János hátára köpött. Az visz- szafordult, és arcán, fején Hetenként kétszer, vasárnap és csütörtökön közöljük a pálvázat kérdéseit. Egy-egy alkalommal négy kérdést teszünk fel, mellettük három választ közlünk. Pályázóink­nak kell kitalálniuk, melyik a helyes válasz. A megfelelő­nek tartott választ alá kell húzni. A pályázat 9 fordulós: egy-egy fordulóban nyolc kér­dés szerepel. Aki a rejtvénypályázat ideje alatt hetenként teljes találatot ér el. részt vesz a hetenkénti jutalomsorso- láson is, amelyen tíz darab 50 forint értékű könyvet sorsolunk ki és küldünk postán a nyertesek részére. A nyertesek névso­rát hetenként közöljük a Népújságban. A beérkezett válaszok után ugyancsak hetenként közöl­jük a helyes megfejtések szövegét. Egy személy csak egy szelvénnyel pályázhat. Akik július 14-től szeptember 12-ig rendszeresen bekül­dik a szelvényeket és legalább nyolc héten keresztül a leg­több találatot érik el, részt vesznek a főnyeremények sorsolásán. A főnyeremények bővültek: I. díj: I külföldi út a Szovjetunióba (8 napos), II. díj: 1 világvevő rádió, III. díj: X fényképezőgép, IV. díj: 30 kötetes könyvtár, V. díj: 1 kerékpár. VI. díj: 1 15 köves karóra, VII. díj: 2 darab modern éjjelilámpa. VIII. díj: 1 darab fonott termosz korsó. IX—XII. díj: 200 forintos vásárlási utalvány (4 darab). A heti nyolc kérdés megfejtése az újságból kivágott kéj szelvényen egyszerre küldendő be a Népújság Lapkiadó Vállalat címére. Eger, Bajcsy-Zsilinszky utca 1. szám. A borítékra kérjük ráírni: REJTVÉNYPALYAZAT. A TV forduló 7—8-as szelvényei együtt küldendők be augusztu* 15-ig A később érkező megfejtéseket nem vesszük figyelembe. A helyes válaszok rejtvénypályázatunkra. , A második forduló 9—16. kérdéseire a helyes válaszok a követ­kezők: 9. Bécs. 10. Dán. 11. ,100,- Ft. 12. 48 óra. 13. Tényleges ká^ összegéig. 14. T. Á. V. 15. Kb: 40 millió. 16. Kínában, í. e. kb. 28(X évvel. ______________ 4. f orduló Beküldendő: augusztus 15-ig. 7. szelvény Kérdések: Melyik alföldi városban volt középiskolás diák József At­tila? Válaszok: KI a főszereplője Gárdonyi Géza Egri csillagok című mü­vének? Mennyi a termelőszövetkezeti tagok háztáji biztosításának az évi díja? Makón Békés­Hódmező­csabán vásár­helyen Bor- Dobó Cecei Éva nemissza Katalin Gergely i Mikor jelentetett meg bizto­sítási tárgyú bélyeget a Ma­gyar Posta? 130,— Ft 1957. 140,— Ft ; iso,— Ft 1958. 1959. A megfelelőnek tartott választ kérjük aláhúzni. A pályázó neve: ......................................................................... Po ntos címe: .................................................................................. (K érjük olvashatóan kitölteni) Közöljük a második forduló könyvnyerteseinek névsorát (az 50 forintos könyveket postán küldjük ki): Bálik Ferencné, Gyöngyös. Török Ignácz utca 15. Beszteri Erzsébet, Eger, Baktai u. tiszti lakó­telep, B-épület. Gslrmaz Ágoston, Tarnalelesz. Petőfi u. 71. Ficsor Rozália. .Heves, Dobó u. 7. Hernádi Tamás, Füzesabony, Szabadság u. 47. Lányi István, Felnémet, Tárkányi u. 19. Petró László, Feldeb- rő. Egri u. 9. Pintér Ferenc. Hatvan. Csaba u. 27. Ludas Vilmosné: Heréd, Rákóczi u. 59. Vlgh László, Karácsond, József Attila u. 21. Rejtvénypályázatunk részvevőinek figyelmébe! 1963. Július 28-án a Népújságban megjelent 3-as forduló 5-ös szel­vényén az első kérdés helyes válaszai forint nélkül értendők. Augusztus 1-én a 3-as forduló 6-os szelvényén a kérdés helyesen: A termelőszövetkezetek általános vagyonbiztosítása keretében hány százalékos kártérítést fizet az Állami Biztosító a termelőszövetkeze­teknek az árvízkár esetén? KI A GYILKOS? Az áldozol’ nem szól közbe . . . Miért van szemüvege a kokainnak? — Négycsillagos cián az agyagban — A halászó macska diliháza . . . Tegnap este füg­gönyhúzás közben egy alkalmi színpad balsarkában, a pa­rittya-jelenetnél, le- csúzlizták Kurt Kurt- mann neves statisz­tát. Mint a rögtöni vizsgálat megállapí­totta, a csúzliba gyúrma helyett vala­ki egy ötmárkást és egy ászt rejtett. A vizsgálat megindult és már mindenki gyamís, aki kokaint szed és imádja a ci­ánkálit. Az ügyben feltűnő szerepe van egy tanácios szemü­vegének, egy nyávogó Olivérnek és az áldo­zatnak, akit hiába kérdeznek és kémek, szóljon már közbe, de direkt hallgat, ami méltatlan magatartás egy áldozathoz, nem beszélve arról, hogy emiatt kissé nehéz­kessé válik a nyomo­zás. Tovább bonyolítja az ügyet, hogy a mindenki gyanús kö­zött a leggyanúsabb, amint a leggyanú­sabb lesz, rögtön tá­vozik az élők sorából. Már ennyiből is ki­világlik, hogy az az első és a többi áldo­zat, valamint a nyo­mozást vezető szem­üveg és a ciánkáli összebeszélt a halászó macskával a diliház­ban. Ki a gyilkos és meddig gyilkolhat7 Van-e egyáltalán gyilkos, és, ha nincs. van-e áldozat7 S ha nincs se gyilkos, se áldozat, akkor minek a diliház? Ezekre a kérdésekre vár vá­laszt a közvélemény, amely egyre gyanak­vóbb szemmel mére­geti egymást, mert mit lehet tudni? Hát­ha közöttünk bújkál az, aki egy adag ci­ánkálit agyaggal és szemüveggel többre tart, mint egy adag valódi gyümölcslevet, nem beszélve a csúz­liról, amelyért kész volt felcseréin ” Vilmos nyílpuská­ját ... Gyanús, felettébb gyanús az ügy, amely jogos aggodalmat kelt néző, hallgató, olva­só. a gyilkosok és ál­dozatok körében. Ugyanakkor meg­nyugvást is kelt egy­ben az olvasóban nem kell már száz forintot adni egy ponyváért, havi öt- venért megkapja azt ■fclntatásokban és kétségbeesést az al­kalmi árusok köré­ben, mert ők most már napi ötvenért is odaadnák készleteik legértékesebb darab­jait ... Lapunk zártakor egyébként a nyomo­zás még folyik, új hullára van kilátás, különben becsület­szavamra mondom, a gyilkos nem én va­gyok: (egri) százötvennel csökkent és je­lenleg a négy és fél ezer lel­ket számláló faluban mind­össze 72 fias disznó van. A Március 15 Tsz-ben hat gazda tart odahaza jószágokat. Most ötven istálló üresen áll a falu­ban. A beszolgáltatások idő­szakában a háztáji gazdaságok havi négyezer liter tejet adtak a közellátásnak, most egy decit sem, sőt mindennap Egerből szállítanak ide kilenc kanna tejet. — Miért? — Kevés a takarmány, rosz- szak a földek! Másik okként azt hozzák fel, hogy Kál sohasem volt kifeje­zetten jószágtartó község és így nem szívesen foglalkoznak az emberek állattartással. Kiderül, hogy a termelőszö­vetkezet mindössze 4 munka­egységet ad egy háztájiból megvásárolt borjúért, a Már­cius 15 Tsz-nek pedig már in­gyen sem kell a borjú. Mégis érdemes A káli vezetőknek igazuk van, amikor a legelő-, a ta­karmányhiányt panaszolják. Az is igaz, hogy a tanács el­nöke, a szövetkezeti vezetők mindent megtesznek, hogy több takarmányhoz juthasson a falu, mindenek előtt a közös. Itt—ott olyan hangokat is hallani, hogy „nem fizeti ki magát” a Szerződéses jószág­tartás. Erre cáfolatot maguk­tól a vezetőktől hallom: — Vannak hagyományos jó­szágtartók? — Kevesen — válaszol a tit­kár — és neveket említ, akik azért ma is szívesen bajlódnak jószágokkal. Olyan hírek is eljutottak viszont már a me­gyéhez, hogy egyes gazdák „nyolc” szarvasmarhát is tar­tanak, közöttük öt tehenet. Idős Juhász Jánosék, Ficsór Zsig- mondék alaposan túllépték már az alapszabályt és a ház­tájiban a megengedettnél sok­kal több állatot tartanak. Fi- csórék négy tehene látja el a helybeli óvodát. Napi ötven liter tejet szállítanak a gyere­keknek. Igaz, az említett csa­ládokban a fiú nem szövetke­zeti tag — s mint megtudom — az ő nevük alatt bonyolódik az üzlet. Juhászék a tehenek mellett nyolc sertésre szer­ződtek, a legutóbbi ellenőrzés során azonban négyet hiába keresett a tanács, noha az államtól felvették az előleget... Ficsór Zsigimond háztáji álla­tai a takarmány gondok elle­nére szépek. Kitűnően jöve­delmeznek, sajnos azonban mint állattenyésztési brigád­vezető — a közös jószágokkal sokkal kevesebbet törődik. A példák mindenesetre bi­zonyítják, hogy Kálban is ki­fizetődő a háztáji jószágtar­tás, a szerződéses hizlalás. A baj ott van, hogy néhányan túl mennek a határon és a szövetkezetét elhanyagolva, otthon próbálkoznak a „nagy­Kál több mint négy és fél ezres lélekszámával a megye egyik legnagyobb községe. Vasútállomása, gimnáziuma, híres termékei — a dohány, a dinnye — csak emelik rang­ját mindenki előtt, Fejlesztési tervei impozánsak, amelyek között új iskola, közművesítés, az ivóvízellátás megjavítása szerepelnek. A községi tanács elnökével és titkárával Kál életéről, a közellátásról beszélgetünk. A tej-, a vaj-, a zöldségellátás­ról, röviden a falut legközvet­lenebbül érintő problémákról. Szóba kerül a három termelő- szövetkezet, ahol most az em­berek a dinnyeszürettel foglal­koznak. A káli dinnyét sze­dik, amely a napokban világ- járásra indult, a kitűnő káli dohányról, amelynek íze, illa­ta messze földön híres. A restiben kevés a zöldáru Mesélem a vezetőknek az esetet: Déli negyed kettőkor az Utasellátóban a frissen sül­teken kívül szinte mindent ki kell húzni az étlapról. Az emberek — akik éhesen vé­gigböngészik a papírt, — a rendelés után dühösen, szitko­zódva mennek el, vagy fél­órát várnak a párizsira. A konyhafőnök új ember, pa­naszkodik a húsellátás miatt. — De miért nincs tökfőze­lék, zöldbab, és karalábéleves? — kérdem. — Nem ad a MÉK — mond­ja. A MÉK alig harminc lépés­re van innen, a sínek túlolda­lán és napi száz vagon zöld­árut indít útnak. A vezető cédulát mutat. — Itt van! Hevesi masze­koktól vásároltam a minap, mert Kálban nincs hagyma, bab sem; Tíz perccel később a MÉK Illetékeseivel együtt tisztáz­zuk az ügyet. Kiderül, hogy van zöldáru, hagyma is, csak időben kell leadni a rendelést. — Hiába telefonáltunk — hallom az ellenvetést a resti emberétől, pedig — mint ké­sőbb kiderül — ő és a MÉK vezetője három hónapja egy házban laknak. Csak eddig nem találták meg a megfelelő kapcsolatot..! Egerből szállítják a tejet Furcsa dolgokat mondanak a káli vezetők arról, hogy az utóbbi időben erősen csök­kent a háztáji tehén- és ser­tésállomány. 1959-ben 490 szarvasmarhát tartottak nyil­ván a háztáji gazdaságokban, most a háztáji állomány mindössze 196, amelyből 144 a tehén. Az anyakocák száma az utóbbi három esztendőben •gyalóteremből ütötte J. Józsefet. Három falu­beli férfi tudta csak szétvá­lasztani őket, de J. József már közben botjával is ütni akart. Leültek, a két haragos közé ült a három békítő férfi, de J. József botjával átnyúlt a fe­jek fölött és P. János fejére ütött. Harmadnap a pékség udva­rán találkozott a két kibékít­hetetlen. J. József botjával tá­madott, P. János pedig egy kapát kapott fel. A komolyabb verekedést az ott dolgozó kő­művesek akadályozták meg. Az egri járásbíróság dr. Medgyesi tanácsa mindkettő­jüket elítélte. P. János öthó­napi, J. József pedig háromhó­napi szabadságvesztést kapott. Az ítélet nem jogerős. (f. a.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents