Heves Megyei Népújság, 1963. augusztus (14. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-31 / 203. szám

1963. augusztus 31., szombat NCPD1MO 9 A kerékpárosok is tartsák be a KRESZ-t Gyors motorosok a forgalmas utcákban Rajtavesztenek a cserbenhagyok A közúti rend és fegyelem megszilárdítása szükségessé te­szi — figyelemmel az elmúlt két hónap baleseti statisztiká­jára —, hogy a nyomozó ható­ságok többet foglalkozzanak a kerékpárosok közlekedésével. A statisztikai adatok* szerint ugyanis a kerékpárosok nagy százaléka nem tartja be a KRESZ-t. Úgy gondolják, ha kezüket kiteszik balra, ezzel minden idevonatkozó KRESZ-szabály- nak eleget tettek és nyugodtan megkezdhetik a kanyarodást. Ez azonban még nem minden, ahhoz, hogy balra kanyarod­hassanak, nemcsak az irányt kell jelezni, hanem meg kell győződni ar­ról is, hogy a velük azonos irányban haladó és szembe jö­vő forgalom kanyarodásuk megkezdését megengedi-e? A kerékpárosoknak csakúgy, mint minden járműnek, el­sőbbséget kell biztosítaniuk és a kanyarodásukat csak akkor kezdhetik meg, ha meggyő­ződtek arról, hogy más jármű nem kezdett előzésbe, vagy nem jön velük szemben jár­mű, aminek az elsőbbséget kell biztosítani. Ha ezt a néhány szabályt betartotta volna Tóbiás Mihály kápolnai lakos, akkor még a mai napig is élne. ö ugyanis kerékpárján haladt augusztus 3-án 17 órakor Kápolna belte­rületén, a Rákóczi út jobb ol­dalán, amikor a vele szemben szabályosan közlekedő UA 08-43. forgalmi rendszámú műhelygépkocsi elé kanyaro­dott, nem biztosítva annak el­sőbbséget. Az eredmény: a mű­helygépkocsi Tóbiás Mihályt elütötte, s a kórházban bele­halt sérüléseibe. Hasonló volt a helyzet augusztus 22-én, amikor Eger­ben a Makiári úton Kaknics Tóbiás Miklós kerékpárjával balra akart kanyarodni. Kitet­te a kezét és megkezdte a ka­nyarodást, de ugyanakkor nem győződött meg arról, hogy a vele azonos irányban van-e forgalom, nem akarja-e őt már valaki előzni. így Szabó András andomaktályai lakos KD 80—75. forgalmi rendszá­mú motorkerékpárjával Kak­nics Tóbiás Miklóst elütötte. Az összeütközés következtében Szabó András motorkerékpá­ros 8 napon túl gyógyuló sérü­lést szenvedett. A balesetért Kaknics Tóbiás Miklós felelős. A balesetek egész sorát le­hetne most felsorolni, de he­lyette beszéljenek a legutóbbi megfigyelések adatai. Száz kerékpáros közül 74-en tették ki a kezüket, de nem tekintettek hátra, tehát nem győződtek meg a velük azonos irányban haladó forgalomról és nyomban megkezdték a ka­nyarodást. Sok esetben az utá­nuk jövő járművezetőnek volt Megkezdődött a napraforgó betakarítása Az 1957. évi mélypontot je­lentő 130 ezer holdról ez év­ben ismét 200 000 hold fölé emelkedett hazánkban a nap­raforgó vetésterülete. A nap­raforgó-termesztéssel foglalko­zó szövetkezeti gazdaságok az idén 60—80 holdnál kisebb te­rületre már nem is igen kötöt­tek szerződést és nem ritka az olyan termelőszövetkezet sem, amely 400, 500, vagy éppen 600 holdon termelte ezt a fon­tos ipari növényt. Különösen jól vizsgáztak a nagy olajtartalmú szovjet faj­ták. Hozamaik általában egy mázsával meghaladják a hazai fajtákat. Mivel a hazaiaknál mintegy 10—11 százalékkal magasabb olajtartalmú krasz- nodári napraforgók felvásár­lási ára is magasabb, az idén különösen jól jártak azok a gazdaságok, amelyek ezeket a fajtákat termesztették. A népgazdaságilag rendkí­vül fontos növény betakarítá­sa helyenként már ezekben a napokban megkezdődött. A Malomipari és Terményfor­galmi Vállalat szakemberei szerint mind a pergésveszély és a madárkárok elkerülése, mind pedig a felvásárlás za­vartalansága miatt fontos, hogy ahol csak lehet a szedést csakúgy, mint az értékesítést már szeptemberben befejez­zék. Az állami magtárak szep­temberben minden mennyisé­get zavartalanul át tudnak venni. A késlekedés torlódást okozhat. Előnyös a korai szál­lítás azért is, mert így koráb­ban vehetik igénybe az olaj­pogácsa-dara, illetve keverék­takarmány juttatásokat, tfr mL ótzövmtitTriNk •.v.v.v.v.v.v.'.v tt*:*:#:**:* * Az egyik vidéki színházunkban hallot­tam — még az elmúlt évadban az alábbi tör­ténetet. Gyorsan el­mondom, — még az új évad kezdete előtt. Ré­gi jó színészmondás ugyanis, hogy: „Régi díszlet csak átfestve jó". És én nem akarom a sztorit átfesteni. Majd jövőre... * A negyvenhez köze­ledő — de harmincat mutató és húszévese­ket is játszó — kedves primadonnát nagyon ki­hozta sodrából az az alig húszéves (a Főisko­láról nemrégiben kike­rült) leány, aki nem elég, hogy csinos, nem elég, hogy tehetséges, de mén hangja is van. Hano*a az operettsze­repekhez és hangja a vitákhoz, a próbákon. — Kérem, én nem tu­dom megérteni, miért „Szántéiért (latoijcl .. szól bele? — kérdezte például (egy kicsit felcsattanva) a kelle­mes hangocska gazdá­ja, amikor a prima­donna a puha, mindig álmos rendező helyett nagy lendülettel ren­dezgetett. Primadon­nánk először hápogott valamit, majd levegő­höz és a helyzet tiszta felismeréséig jutva, így zengett (egyesek szerint süvített, mások szerint vijjogott): — Szemtelen fiatalja! Taknyos csibe, engem akar oktatni? Nem részletezzük, hogyan csillapodott le a botrány, hogy aztán a következő próbákon újra meg újra felka­varodjék. A „taknyos csibe” kifejezést a primadonna különbö­ző porig alázó kifeje­zésekkel variálta, („te­remtő elmer — je­gyezte meg róla a vi­haros próbák alatt teljesen szétpuhult rendező); a „Szemte­len fiatalja!” azonban állandóan ismétlődött, mint egy régimódi kupié refrénje. Történt egyszer, hogy a Nagy öreg Párduc, aki csak igen fontos szerepeket szo­kott elvállalni és az igazgató felé rangjára, a tanács felé meg be­tegségére hivatkoztál, a színház táján is csak ritkán bukkan fel, iz­gatottan elkapta a pri­madonnát. — Te Izé (mindegy a név) mit szólsz, az a Főiskoláról frissen felkerült fruska nem köszönt NEKEM! Egyesek szerint kegyes biccentése köszönés- jellegű volt ugyan, de biccenteni?... NE­KEM?! Ezt tanítják azon a híres Főisko­lán? (Tudni kell, hogy a Főiskola régi vesz- szőparipája Őpárduc- ságának. Neki ugyanis nincs főiskolája. Rossz nyelvek szerint elemi iskolája is alig.) A primadonna sze­me felcsillant. A Pár­duc nemigen szokott szóba állni vele. És most mégis! És éppen a szemtelen fruska ügyében! Majdnem hogy kezet csókolt a megilletődéstől. — Hát veled is? Te Megyénk termelőszövetke­zetei nagyjából már túl van­nak a nagy nyári betakarítási munkákon. A földeken ismét a szántó- és vetőgépeké a szó, hiszen a jövő évi kenyérért folyik éjjel-nappal a munka. Jövő héten Nagytályán, Kömlőn is vetnek Nagytályán a Viharsarok Termelőszövetkezetben 200 holdat szántottak már fel az ősziek' alá a gépek. A közös gazdaság határában a szövet­kezet hét erőgépe dolgozik, s így- a jövő hét elején már a vetést is megkezdhetik. Érte­süléseink szerint 20 hold őszi árpa, 20 hold őszi takarmány- keverék vetésével kezdik a munkát, de hamarosan a föld­be kerül majd 452 holdnyi ke­nyérgabona is. Napjainkban 180 tsz-tag dolgozik a szövet­kezet határában. 80 hold mák törését végzik, amelyből 4 má­zsás holdankénti termésre szá­mítanak. Ezenkívül a silót ké­szítik, 1500 köbméter a tervük, s amelyből 300 köbméter már el is. készült. Hasonló a helyzet a komlói Május 1. Termelőszövetkezet­ben is. A tsz 15 traktora ez ideig 750 holdat forgatott már C^őfu'óba 27 Ami A próba sikerült. Nemcsak szavakkal, hanem jegyző­könyvvel bizonyítják, hogy a Hatvani Cukorgyárban a gé­pek, kazánok és a különféle csőrendszerek több kilométe­res szakasza, szűrők, sziták és műszerek egyetlen jelre, a cu­korgyártás megkezdésére vár­nak. Hétfőn, szeptember 2-án, reggel 6-kor indul a gyár. De a nagyjavítást már egy héttel korábban elvégezték. Selypen tegnap fejezték be a próbaüzemelést és szeptem­ber 5-én kezdődik a kampány. Hatvanba már megérkezett az első répaszállítmány és legké­sőbb reggelre Selypre is be­futnak az idei terméssel a va­gonok. Ecsédről, Herédről és megyénk sok-sok községéből, de Szolnokról és Nógrádból is, busszal és vonattal több mint kétezer ember érkezik napon­ta a két gyárba, munkát ad nekik az idei répatermés fel­dolgozása. 30 000 forintos prémium Üj gépeket szereltek és a régieket javították, fiatalítot­ták a Hatvani Cukorgyárban. A főpróba biztató jeleket adott, de teljes bizonyságot majd a következő két hónap nyújt, hogy milyen munkát végeztek a karbantartók és szerelők. Ha a gyártás első két hónapjában karbantartásból fel őszi vetés alá. ugyanakkor 500 hold nyári mélyszántást is i elvégeztek. A vetést a jövő hé­ten kezdik árpával és takar­mánykeverékkel. Árpából 250 holdat, őszi takarmánykeve­rékből 50 holdat, búzából pe­dig 1700 holdat vetnek el az idén a megye egyik legna­gyobb közös gazdaságában. 60 hold őszi árpát vetettek el Zaránkon A zaránki Űj Élet Termelő- szövetkezet határában már az aratással, csépléssel egy idő­ben megkezdődött a vetőszán- tás, s így a megyében szinte elsőnek foghattak hozzá az őszi árpa vetéséhez. A tegnapi napig egy géppel 60 hold ár­pát juttattak a földbe. Az ősz folyamán 500 hold búzát, 20 hold rozsot is vetnek az őszi árpa és az őszi takar­mánykeverék mellett. A jövő héten a már több mint 400 holdon megkezdik a rozs, a takarmánykeverék, később pe-' dig a búza vetését. Emellett nem hanyagolják el a többi munkát sem, hiszen hét erőgép dolgozik a silóta­karmány betakarításán és a si­lók készítésén. 100 hold siló- < kukoricájukból hetven holdat : ^őatoanbí 8 munkást n nek örülnek és ami eredő és három óránál na­gyobb üzemzavar nem lesz, o hatvani gyárban 30 000 forint prémium üti a munkások markát. Űj erőművet kapott a Hat­vani Cukorgyár, 75 millió fo­rintot költött rá államunk. Az 1-es kazán már megy, olaj- és széntüzelésre alkalmas és az Április 4 Gépgyár munkásai már a második kazánt szere­lik. Automatizált, korszerű, el­lennyomásos erőmű ez, gazda­ságosan üzemeltethető és a vezérlő berendezés szemre is tetszetős. Ügy tűnik, mintha játékasztalnál ülnének a keze­lők. Nagy László, az Élelme­zésügyi Minisztérium cukor­ipari igazgatóságának vezetője és Zsigmond András Kossuth- díjas mérnök, a Cukoripari Kutató Intézet igazgatója is nagy érdeklődéssel nézte a modem gépeket és sokat vár­nak működésüktől. A selypiek idejében láttak hozzá és biztosították a szük­séges munkáslétszámot. De Hatvanban 278 ember — jőleg férfi — még hiányzik. Debre­cen környékéről akarnak mun­kásokat szerződtetni. De hol fogják őket elhelyezni? Kicsi, korszerűtlen és elhanyagolt a munkásszálló és az ebédlő. Kétséges, hogy kapnak-e és el­fogadható lesz-e a bérelt helyi- Iség? Ügy véljük, a Hatvani ♦ Cukorgyárban sürgős és haté­kony intézkedéseket kell tenni munkások szociális helyze­tiének javítására. ♦ Sántít a rémhír ♦ Nem lehet mokkacukrot ; kapni. 4 — Tudják, hogy mi az oka? JA július végi felhőszakadás­akor elöntötte a víz a Hatvani ♦ Cukorgyár raktárát, sok vagon | cukor tönkrement — suttogták í a presszók sarkában. — Igaz, *a hirtelen lezúdult esőt nem »bírták befogadni a víznyelők ♦ és a szükségraktárba valóban J betört a víz. De csak lényeg- ételen kárt csinált. És mokka­♦ cukor a raktárban nem volt, ♦ ilyet Hatvanban nem is gyár- Jtanak. ♦ Az előző évben éppen a víz­hiánnyal akadt sok baj, több- Jször leállással fenyegette mind­hét gyárat. Hatvanban 10 kutat ♦fúrtak és ezek 6000 liter vizet 4 adnak most percenként. A sely­♦ piek új hűtőrendszert építet­már besilóztak, s a tervber, előírt háromezer köbmétert rö­videsen elkészítik. Három hé* múlva kezdődik a «zűrét Abazáron Az abasári Rákóczi Terme lőszövetkezetben a tagok > csemegeszőlő szedésével, cső magolásával, szállításával fog lalkoznak. Napjában 300—401 sőt időnként 500 mázsa ege megeszőlőt is leszednek é elszállítanak a MÉK-nek szer ződésük szerint. Az abasár szőlőkből mindennap nagy H teleket szállítanak exportra - különösen Nyugat-Németoi szágba — ahol közkedvelt a abasári édes, illatos szőlő. Tegnap az eső miatt ner.’ tudták ezt a munkát folytain tervüket pedig még csak í százalékban teljesítették t még 25 vagon csemegeszől,' szeretnének időben leszedni i értékesíteni. Az abasáriak három h< múlva kezdik a legnagyobb f gyeimet kívánó munkát, a szí retet. A szüretre már felkí szültek. A feldolgozó gépek k javítva, frissen festve, a hói dók pedig kimosva várják c nagy napot. — f. i. ­IH lég keresnek tői félnek Selypen tek, s ha a szükség úgy dik­tálja, a gyárból kikerülő melef vizet visszaveszik, hűtik és új­ból használhatják. Jó hír a termelőknek A Selypi Cukorgyárban négy új szeletprést építettek- Keve­sebb vízzel adják ki a szeletet, az eddigi 7 százalék helyett az idén 16 százalékra emelik a száraz, tehát értékesíthető ta­karmányt, s nem kell a feles­leges vizet fuvarozni. Gond és baj akad Selypen is és Hatvanban is. A répatermés jó. A Hatvani Cukorgyár 21 223 hold termését szerződte le és a 130 mázsás holdankénti elő­becslést most 141 mázsára emelték. A Selypi Cukorgyár­hoz tartozó terület holdankénti átlagtermése 136 mázsa, de a Heves megyei terület átlaga 145 mázsa. Mindkét gyárban az előző évinél most jóval több répát kell feldolgozni. De kevés tüzelőt és egyéb segéd­anyagot szállított eddig le a vasút és nyugodtabbak len­nének a cukorgyári vezetők, ha a fűtéshez használt olaj­kiutalás nemcsak papíron lé­tezne, hanem már a raktár­ban lenne. Részletes tárgyalásokat foly­tattak a cukorgyáriak és a vasút szakemberei az irányvo­natok képzése és a kocsifordu­lók gyorsítása ügyében. Köl­csönös ígéretek hangzottak el, hogy a szállításoknál különö­sebb fennakadások nem lesz­nek. De szóvá kell tennünk, hogy a selypi vasútállomás, valamint a cukorgyári vágány­építések késnek és a nagyobb feladatokhoz semmivel sem jobbak a szállítási feltételek. Éppen azért a fuvaroztató és szállító feleknek minden ed­diginél jobban együtt kell működni. A főpróba sikerrel zárult. De az igazi próbatétel a követ­kező hónapokban történik. Több mint kétezer ember mun­káját, vonatszerelvényeket, kazánok, gépek és műszerek munkáját kell összehangolni, hogy a lehető legkevesebb menjen tönkre abból, amit termett a föld és mindnyá­junknak elegendő jusson az édes cukorból. Dr. Fazekas László édes, te szent, akit csak tisztelni szabad? Hát neked is kellemet­lenkedett az a... A Nagy öreg Pár­duc közbevágott: — Csak mondd ki bátran, az a szemtelen fiatalja. Azért mert ő csitri, mi meg már öregek vagyunk, azt hiszi, velünk mindent lehet?... A primadonna di­cséretére legyen mondva — egy szót sem szólt. Szótlanul biccentett (pardon, Biccentett) és eltávo­zott. Másnap, a próba után meghívta egy duplára a „szemtelen fiataljá”-t. Hogy mi­ről beszélgettek? Nem nehéz kitalálni... A Nagy Párducot szid­ták, és a beképzelt — öregeket A. G. ják ugyanennek a §-nak az Ül), (2) és (8) bekezdését. Pedig nem teszi-e indokolttá a se­besség gondos megválasztásét a Bajcsy-Zsilinszky út és a Jókai út, a Zalár út, a Marx Károly út stb. forgalmi- és út­viszonyai, ahol a nagy gyalo­gosforgalom miatt a keskeny járdáról lekényszerülhet a já­rókelő a szűk utcára és 50 ki­lométeres óránkénti sebesség mellett a súlyos balesetet már nehéz elkerülni. Ha pedig egy életet kiolt, az önkritika ke­vés lesz. Helyes lenne tehát szem előtt tartani a KRESZ 57. §-ának (1), (2), és (8) be­kezdését, a „gyorsmotorosok­nak” is a „háztömb körüli versenyeknél”. Ugyancsak új jelenség volt megyénkben az elmúlt két hó­napban az, hogy a gázoló jár­művezetők a baleset után egyszerűen továbbhajtottak, bízva abban, hogy ki tudják magukat vonni a felelősség­re vonás alól. Három ilyen történt, s mind a három jár­művezetőt elfogta a rendőrség. Teljesen felesleges magatar­tásukat felelőtlen viselkedés­sel még súlyosabbá tenni, hi­szen azzal, hogy tovább hajta­nak, ma már csak arról lehet szó, hogy nevük pár nappal később válik ismeretessé. En­nek az eredményes munkának egyik biztosítéka, hogy az ál­dozatát cserben hagyó jármű­vezetők ellen ma már nem­csak a rendőrség és az ügyész­ség nyomoz, hanem mellettük a becsületes emberek nagy tá­bora is. Dr. Szoboszlai István megyei közlekedési ügyész köszönhető, hogy a baleset el­maradt. Tizenketten kanya­rodtak szabályosan, 14-en pe­dig nemcsak, hogy nem győ­ződtek meg a velük azonos irányban haladó és szembe jö­vő forgalomról, de karjukkal még irányt sem jeleztek. A kerékpárosok nagy száza­lékánál azonban nemcsak a fentebb leírt magatartás kifo­gásolható, hanem az is, hogy figyelmen kívül hagyják a „Behajtani tilos” jelzőtáblát. Az egri Népkertben például olyan nagy a kerékpárosforga­lom, hogy vetélkedik a Nép­kerten keresztülhúzódó kerék­párút forgalmával. Ugyancsak gyakori látvány, hogy egy­más mellett két-három kerék­páros halad, mit sem törődve azzal, hogy az úttestre más járműnek is szüksége lenne. Még mindig divat az elenge­dett kormány is — főleg fia­taloknál. A másik jelenség amire fel kellett figyelni a sebesség megválasztása. Egerben — és általában min­den városban, valamint falun — szinte ismeretes az a pár „gyorsmotorós”, akik abban a tudatban száguldanak a szűk és forgalmas utcákon, hogy őket minden járókelő megcso­dálja. Pedig a járókelők ma már nem az ő sebességükön csodálkoznak, hanem azon, hogy a rendőrség és az ügyész­ség elnézi felelőtlenségüket és még mindig nem vette el az 1- es, vagy a 2-es ellenőrző lap­jukat. Ezeknek a motorosok­nak csupán egy KRESZ-sza- bály lebeg a szemük előtt, — vagy talán még az sem, — hogy lakott területen belül 50 kilométer óránkénti sebesség­gel is haladhatnak. Ugyanakkor teljesen figyelmen kívül hagy­

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents