Heves Megyei Népújság, 1963. augusztus (14. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-25 / 198. szám

1963. augusztus 25., vasárnap

NEPÜJ8AG

s

A bírósági tárgyalóteremből

Az ital teljes züllésbe vitte a családapát

D. Sándor alig negyvenéves, három gyerek apja. 1945-ben kötött házasságot, s az eleinte szolid ember az ital hatására pokollá tette családja életét. Nem elégedett meg azzal, hogy a saját keresetét elitta, de hozzányúlt ahhoz a pénzhez is, amit a felesége keresett és ugyancsak kellett volna a három gyerek gondozásához. Egyízben már állt a bíróság előtt és nyolchónapos felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, gondozási kötelezettség elmulasztása miatt.

1962-ben az asszony már nem bírta férje iszákosságát és azt, hogy részegen hazatérve, mindig verte őt és gyermekeit: a házasságot felbontották. Ettől az időtől kezdve, havi 600 forint tartásdíjat kellett volna fizetnie D. Sándornak, hogy az asszony a gyermekeket nevelni és gondozni tudja. D. Sándor egy ideig a tsz-ben dolgozott, de onnan is meglépett, hogy ne kelljen fizetnie a havi hatszáz forintot. Azóta munkakerülő életmódot folytatott, alkalmi munkákból szerezte meg az italra valót, összeállt egy büntetett előéletű asszonnyal és egy városszéli kunyhóban élt mindaddig, amíg az elfogató parancs utói nem érte.

Az egri járásbíróság dr. Kovács Lászlóné tanácsa D. Sándort, a munkakerülő életmód, az iszákosság és a tartási kötelezettség elmulasztása miatt, öthónapi .szabadságvesztésre ítélte és kötelezte arra is, hogy a felfüggesztett nyolc hónapot „leülje”.

Az ítélet nem jogerős.

Ebédpénzt sikkasztott — javító-nevelő munkára ítélték

B. I. az egyik egri építkezésen, takarítónői minőségben dolgozott. Rábízták az ebédpénz beszedését is, amit megfelelő időközökben kellett volna befizetnie a vállalati kasz- szaba. A vállalat csak havonta kapta meg az üzemélelmezési számlákat és csak akkor tudták felfedezni B. I. „hibás ügyködését”, hogy ő nem mindig a teljes összeget fizette be: 2709,50 forintot a saját céljaira használt feL

AZ EMBEREK tétován ácso- rogtak a kiskapu előtt, aztán csoportosan a büfé felé vették az irányt.

A tanácsházán idegenek gyülekeztek, akik .teherautón jöttek szervezni. Az elnök kezükbe adta a listát, aztán ők sorra vették a házakat, a hangosbemondó óránként ismertette az eredményt: Csont János aláírta a nyilatkozatot, Tótpál Samu ma délelőtt belépett hét holddal.

Furcsa világ volt ez akkoriban Nánán. Éjszakába nyúló viták, diskurzusok színhelye volt a tanács, az iskola, a házak is. A gyáriak a barátságtalan fogadtatástól sem ijedtek meg, beszélgetni, vitázni akartak. A hangulat utcánként, házakként változott. Egyik helyen bort hozott a gazda, máshol ha volt is eldugta, bezárta a kaput és elengedte a kutyát.

A szervezés harmadik napján érkeztem Nánára.

— Nem állunk rosszul — kacsintott az elnök.

— Egy utcánk van már csak, de azzal sehogyse bírunk. Ott Suba Gyula a probléma. Ha ő aláírná, a többi már utána jönne.

Így kerültem Subáékhoz. Kíváncsi voltam erre a makacs emberre, aki fütyül rá, hogy a falu kilencven százaléka már a szövetkezetben van s akire egy egész utca hallgat. A kertben találtam a diófa alatt. Háttal állt a fának és cigarettázott. Mogorván köszönt, nem kérdezte miért jöttem, beljebb se invitált. Arca gondterheltnek látszott, homlokán kidagadtak az erek. Egy pillanatra eszembe villant valami.

— Ezt az arcot már láttam valahol. A szeme, meg a szája különösen ismerősnek tűnt.

Suba... Suba... — tűnődtem. Ismerős a név is. Vagy két perce álltunk már egymás (mellett szó nélkül, amikor rám tekintett.

B. I. a tárgyalásig az elsik- nácsa az eset összes körülmé- kasztott összegeket kifizette a nyeire tekintettel, B. I-t há- vállalatnak, a tárgyalás során romhónapi javító-nevelő mun- elismerte bűnösségét. kára ítélte, ötszázalékos bérA bíróság dr. Medgyesi ta- csökkentés mellett.

Becsületsértésért négyszáz könnyű testisértésért hatszáz forint

K. J. házrészt vásárolt Sz. B-né apjától. Sz. B-né azért haragudott meg K. J-re, mert nem az ő házrészét vette meg. Emiatt a padlásnyílásból becsületsértő kifejezéseket kiabált K. J-nek, sőt, az egyik utcai találkozás alkalmával le is köpte haragosát.

A sértések utáni utcai találkozás alkalmával K. J. megfogta Sz. B-né arcán a húst és a markolás eredménye .nyolc napon inneni sérülés lett. Ezt már nem tűrhette Sz. B-né és feljelentést tett K. J. ellen.

A békítő tárgyaláson K. J. se hagyta magát és ő is elmondotta, minek a következménye az ő könnyű testi sértése, ő is feljelentette tehát Sz. B-nét.

A bíróság dr. Medgyesi tanácsa K. J. I. rendű vádlott ellen, könnyű testi sértés miatt hatszáz forint, Sz. B-né II. rendű vádlott ellen, feltűnően durva módon elkövetett becsületsértés miatt, négyszáz forint pénzbüntetést szabott ki.

f. a.)

Képes újság — falon

Valóságos képes újság az Egyesült Izzó Gyöngyösi RT Félvezető és Gépgyár üzemének csarnoka. Rendszeresen közlik a legfrissebb eseményeket, a kiváló dolgozók fényképeit. Sok üzem követhetné példájukat, mert több ilyen üzemi híradó üresen vagy több éves cikkekkel „tudósítja” a dolgozókat. (Foto: Kiss Béla)

Tenki dohányosok

— Én magát ismerem.

— Én is, csak nem tudom...

— Együtt szöktünk meg negyvennégyben Gután a csendőröktől. Ekkor már világossá vált előttem minden. Igen. Ö volt az a nánai gyerek, akivel — mint leventék együtt lógtunk meg a friccek- től. A szerelem fordított minket vissza. Ö a feleségéhez jött, én a menyasszonyomhoz.

Szeme felcsillant és egyszerre nyújtotta felém mind a két kezét.

— Ezt igazán nem gondolegész világot! Ki tudhatja mi lesz a Gyuszkó sorsa? Meg az enyém is. Egy hete úgy járkálok, akár az őrült. A gyáristák egymásnak adják a kilincset és ezt hajtogatják:

— Jobb a nagyüzem, lépjen be! *

A nagyüzemet én is felérem ésszel, de hogy ez a falu hogyan érti majd meg egymást, hogyan boldogul közösen, azt velem akarják kitaláltatni.

Az asszony elpakolta az edényt, Gyuszkó teletöltötte a poharakat.

{jtjiuzkó

men az nftin

tam, hogy én ma, magával...

— Ne magázz a teremburádat — markoltam meg csontos tenyerét. Elérzékenyült és megölelt.

— Gyere be hozzám. Hadd mutassam meg azt az asszonyt, akiért akkor, arra a vakmerő útra vállalkoztam.

Az asszony rántottát sütött és friss csalamádét bontott.

— Tudom, a tojást szereted

— nevetett és elmesélte a feleségének, hogy negyvennégyben hogyan ettünk meg ketten harminckét tojást egy kisalföldi faluban. Később bort hozott és előkiabáltatta a fiát.

— Gyere csak, Gyuszkó! Itt van apukád katonacimborája

— hallottam az asszony hangját az utcáról. Gyuszkó tizenkét éves legényke volt, hasonmása az apjának.

— Mintha a szádból köpted volna ki — mondtam. __

— Neki már boldogabb lesz az ifjúsága. Nem kell majd szökdösnie senki fia elől.

Gyula elkomolyodott és visszaszállt arcára a bánat.

— Megverte az isten az

— Te is ezért jöttél?

— A tanácsnál hallottam, hogy makacskodsz. A fene se gondolta, hogy régi cimborámra találok benned — mondtam és az emlékeinkre tereltem a szót. Arra az éjszakára, amikor határozni, dönteni kellett. A kéthetes útra, amelyet gyalog kellett megtenni Heves meg Borsod megyéig. Valami fél órát beszélgettünk, amikor megkérdezte:

— Mit tanácsolsz? Nem úgy, mint „fejes ember”, hanem, mint barát, mint régi sorstárs.

Jó ideig hallgattam, majd kérdéssel válaszoltam:

— Tőlem kérdezed? Bízd bátran az eszedre magad. Dönts úgy, ahogy legjobbnak látod, ahogyan a falud is döntött. Határozz és ne gyötörd magad. Gyuszkónak is jobb lesz így.

Estefeléig diskuráltunk. Elmesélte, hogy fiát taníttatni akarja, mert szeret tanulni és elsők között van az iskolában is. Este kikísért a buszhoz és utánam kiáltott:

Kormánykitüntetés a falu villamosításáért

A faluvillamosítás befejezése alkalmából a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa kitüntette azokat az áramszolgáltató vállalati, tanácsi, minisztériumi és tervhivatali vezetőket, dolgozókat, akiknek a felszabadulás óta oroszlánrészük volt a faluvillamosítás

hatalmas munkájában.

A kitüntetéseket szombaton délelőtt dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter ünnepélyesen adta át a minisztérium kollégiumi termében. Tizenhármán Munka Érdemérmet, ti- zenketten pedig Szocialista Munkáért érdemérmet kaptak.

REKLÁM

— Ha erre jársz, ne kerüld $

el a házamat! ^

Hónapok, évek teltek el. Jár-- tam már Nánán egy szer-két-^ szer, de mindig csak kutya-S futtában. Többször volt eszem-i ben, elmegyek a régi pajtáshoz, \ de valahogy mindig elmaradt^ a találkozás. A napokban utaz-; tam valahová, amikor a vona-. ton elém került egy fiataléin-^ bér. Észre sem veszem, ha ud-í variasan át nem engedi helyét.; Már leültem, előkotorásztam ; az újságot is, hogy olvassak,^ amikor látom, hogy a fiatal-; ember engem figyel.

— Nem tetszik ismerni? —{ kérdezi és elpirul. — A Gyusz-S kó vagyok, Suba Gyuszkó. j

Nagyot néztem. Megnyúlt,} megvállasodott ez a gyerek,^ értelmes tekintetű kamasszá; nőtt. :

— Édesapádék?

— Köszönöm, megvannak. Öl a tsz-elnök, már két éve is el-- múlt. Sok gondja, szaladgálni; valója van az építkezések kö-( rül, aztán gyümölcsöst, szőlőt; is telepítenek újfajta módon.: Édesanyámmal gyakran zsör-í tölődnek a sok gyűlés meg ér-í tekezlet miatt.

— És te? a J

— Gimnáziumba járok. (

— Milyen pályára készülsz? :

— Gépészmérnök szeretnék, lenni. Édesapám agronómus-( nak akar, de én kitartok ai magam tervei mellett.

LESZÄLLNI készültem a kö-; vetkező állomáson. Elbúcsúz-^ tam Gyuszkótól és megüzen-; tem az apjának, hogy még a, nyáron felkeresem. I

— Nem a nagyapa-féle ház-;

ban lakunk már — figyelmez-; tetett a gyerek. — A felvégben^ tessék majd érdeklődni. Akár-; ki megmondja, hol lakik azl elnök. í

A vonat elindult. Álltam az. állomáson és Gyuszkót néztem,; aki még sokáig integetett a( nyitott ablakból. ;

Szalay István '

fűzérek között. — Nem panaszkodhatunk, annak ellenére, hogy jég is érte a termést. Ügy gondoljuk, 9—10 mázsa dohány lejön minden holdról.

Elégedetten mondja ezeket és Bodnár Imréné asztalánál felmarkol egy csomó dohánylevelet. Beleszagol:

— Szabolcsi fajta. A legjobb füstölnivaló . .. Megér vagy 600 000 forintot.

Járjuk a sorokat, asztalokat, amelyeknél az asszonyok éslá- nyok népes serege munkálkodik. A fürge ujjak ördögi pontossággal végzik az összecsavarodott dohánylevelek simítását, felfűzését, közben — hogy teljen az idő — beszélgetnek, tréfálkoznak egymással. Ha egy-egy móka. vicc jó helyre talál, azon derülnek.

— Jókedvű, szorgos emberek a Kolcsilc-brigád tagjai — meséli az elnökhelyettes és még megemlíti Veres Jánost, Vass Lajost, Csapó Istvánt és Csapó Andrást is, akik macskaügyességgel másznak fel a pajta leg- I magasabb pontjára, hogy felkössék a dohányt.

1 — Nézze csak! — mutat a i magasba. — Ott dolgoznak!

] A gerendák, tartóoszlopok furcsa szövevényében valóban !emberek „tornáznak”. Kötözik ia dohányt a gerendákra. Gyor- 'san egy kis statisztikát is csi- : nálunk. Egy ilyen pajtában öt- lezer zsinórt helyeznek el, egy- jegy zsinórra pedig 1,20—1,30 •kg dohányt fűznék, úgyhogy (van éppen elég dolguk azok- l________________

Búcsúztak a s

! Két hónappal ezelőtt, a Ínyári szünet megkezdésekor j alakult meg Egerben — vidé■ ken kísérletképpen az első —

| sportnapközi. Hatvan gyerek j sportolt, játszott, táborozott a 'két hónap alatt, testnevelő : szaktanárok felügyelete alatt. )S hogy mit hozott számukra [ez a két hónap, az a tegnap •megtartott kis sportünnepélyen >mutatkozott meg igazán. Hat- ; van, katonás, megizmosodott [kis sportoló mérte össze tudá- :sát, ugrásban, futásban, távoliugrásban —, s mint az ered- jmények mutatták, valamenyj------------------! Az egri vasútáll forgalma: 7

) 1963 első hat hónapjában

'770 ezer utas fordult meg az :egri vasútállomáson. Ezenkívül még az év első felében ‘indított 15 különvonat közel ’200 ezer embert szállított. Egy (pénztár egy havi forgalma [meghaladja a 120 ezer forin- • tót, így egy hónap alatt az öt ! pénztár 600 ezer forint ér- [tékű jegyet ad ki.

! Egerből egy nap alatt hat (vonat indul Putnokra és öt [érkezik onnan.

■ Az eger—putnoki út '70 kilométer hosszúságú, végig

nak, akik itt fáradoznak. Az idén már ez az ötödik épület, amelyet telítenek. Június végén kezdték a munkát és a számítások szerint ez az öt pajta az idén mégegyszer megtelik jó minőségű szabolcsi dohánnyal.

— Nehéz a munka? — kérdem az ajtó előtt térdelő Osz- lá’nczi Józseftől, aki a már száraz dohányt bálázza, s egy-egy bálába 60—70 kiló dohányt köt be.

— Szeretem ezt a munkát — mondja. Szavait bizonyítják a tények. A bálák feszesen, katonásan sorakoznak, látszik rajtuk, hogy a gazda szívesen végezte a csomagolást, mestere munkájának.

— Tavaly rá-" jt kaptunk jutalmul a káli dohányosoktól

— magyarázza valaki mellettem —, mert nemcsak jó minő. ségű dohányt termeltünk, hanem szakszerűen is csomagoltunk.

— Az idén is számítunk az elsőségre.

— Szeretnénk a kitűzött jutalmat elnyerni — mondják a brigád tagjai a búcsúzásnál.

Odakint eleredt már az eső, de bent a dohánypajtában serényen, vidáman haladnak a munkával a tenki szövetkezeti tagok. Tudják: szép jövedelemre tesznek szert rövidesen. Igyekeznek, mert még sok dohány vár felfűzésre és a pénzre is szükség van.

Fazekas István

portnapközisek

nyien sokkal jobban szerepeltek, mint két hónappal ezelőtt» a megnyitás utáni napokban.

A legjobbak érmeket kaptak, a második, harmadik helyezettek oklevelet. S a vérseny után, a hatvan eleven, vidám gyerek mégegyszer összegyűlt

— búcsú uzsonnán, s nehéz szívvel mondtak búcsút a kéthónapos sportnak, játéknak, szórakozásnak.

Még egy hét és kezdődik az iskola. Hatvan egri egyerek egy élményekben gazdag nyár után lát ismét munkához.

omás első félévi 70 ezer utas

utazásához két és fél órára van szükség. A megyeszékhelyről naponta 12 szerelvény indul Füzesabonyba, s ugyancsak 12 érkezik Egerbe. A tizenhét kilométeres utat a vonat alig fél óra alatt teszi meg.

Élénk a tehervonat forgalom is az egri vasútállomáson. Huszonnégy óra alatt 16 tehervonat érkezik Egerbe és innen 17 vonatot indítanak az ország legkülönbözőbb tájaira.

Borongós, esős az idő Tereken is. Helyenként még mindig bokáig ér a sár és a sűrű víztócsák fölött apró hullámokat kavar a szél. A helybeli Béke Termelőszövetkezet hatalmas dohány pajtái ban a

frissen tört és fűzött dohánylevelek között is szabadon jár a levegő, s magával cipeli a lassan sárguló dohány kellemes illatát. A szövetkezet tagjai, akik hetek óta foglalkoznak a dohánnyal, nádpallókat támasztanak a pajta oldalához, hogy útját állják a szélnek, hidegnek.

A szövetkezet elnökhelyettesével, Oszlánczi Lajossal igyekszünk a pajtába. Száz ember tekintete tapad ránk, akik fürge ujjajkkal végzik a munkát: a dohányfűzést, osztályozást. szárítást, csomagolást.

— 37 holdon termeltünk ebben az évben dohányt — magyarázza az elnökhelyettes, ahogy végigkísér a dohány-