Heves Megyei Népújság, 1963. augusztus (14. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-25 / 198. szám
4 NEPÜJSAG 1963. augusztus 25., vasárnap Aki bírálja a régit — Adoptált épületek és a mostohák annak türelmesnek kell lennie Egerben, a Tanárképző Főiskola dísztermében rendezték az Eötvös Lóránd Fizikai Társulat ez évi vándorgyűlését. A vándorgyűlés gazdag programjából kiemelkedett dr. Já- nossy Lajos és dr. Marx György előadása. A gyűlés szünetében kutatásaikról beszélgettünk a két világhírű fizikussal. A relativitás elmélet revíziója? „Meggondolások a Lorentz- transzíormációkról. — Az Eötvös Lóránd Tudományos Társulat egri vándorgyűlésén ezzel a címmel tartott előadást kutatásairól dr. Jánossy Lajos Kossuth-díjas akadémikus, a Központi Fizikai Kutató- intézet igazgatója. Az előadás címe a speciális relativitáselmélet alapösszefüggésére emlékeztet. — A relativitás olyan megfogalmazását keresem — mondja a professzor —, ahol a fizikai jelenségek előtérbe jutnak, a formális geometriai meggondolások rovására. Tíz- tizenkét éve foglalkozom ezzel a problémával, s több előadást tartottam és néhány cikket is írtam már erről a témáról. — Csak megfogalmazásról van szó, vagy új törvényszerűségekről? — Nem új törvényekről van szó, csak az ismeretek új magyarázatáról, interpetációjá- róJ. A formális geometriából vett példák nem elég szemléletesbe, és emellett távoleső- ek, idegenek a fizikától. Az én interpretációm a fizika körén belül magyarázza a dolgokat Ennek az az előnye is megvan, hogy a problémakör világosabb — maguk — a fizikusok között . Példának álljon itt a híres iker-paradoxon, amely egyik pillére lehet az elméletnek! Tételezzük fel, hogy két ikertestvér közül az egyiket fellövik az űrbe és visszajött ö az űrben töltött idő alatt kevesebbet öregedett, mint az, aki a földön maradt Ezt eddig úgy magyaráztuk volna hogy „ott” lassabban múlik az idő, az eseménytelen utazás alatt lassan peregnek az órák, a percek. Valójában az történne — itt következik a fizika köréből vett magyarázat —, hogy az űrtestvér, akinek az utazása alatt lelassulták a biológiai folyamatai — effektive kevesebbet öregedne. — Hogyan fogadják a tudotait Ezeket az állapotokat az egységes anyag belső törvényei alakítják ki. A régi szemléletmóddal nem lehet megmagyarázni, miért éppen ilyennek alakult ki a 100 ma ismert elemi részecske. — Mikor kerül bele az az új szemlélet a tananyagba? Mikor oktatják majd „középiskolás fokon”, vagy az egyetemen? — Az egyetemen azok, akik ezzel a kérdéskomplexummal foglalkoznak, már az új nézőpont szerint ismerkednek a témakörrel. Természetesen várjuk még a végső igazolást. Mivel a közvetlen érzékszerveink által észlelt világtól messze járunk, ez a változás lassabban következik be a középiskolákban. De a fiatalok fogékonyak az új iránt, s amíg felkerülnek az egyetemre, a középiskolában megismert szemléletmód nem csontosodik bennük merev és megváltoztathatatlan előítéletté. — Mikor szerezhet tudomást ezekről a kutatásokról a „nem egyetemre járó közönség? — Nemrég megjelent egy könyvem a „Túl az atomfizimányos életben ezeket az elgondolásokat? — Két évvel ezelőtt a fizikusok pécsi vándorgyűlésén beszéltem róluk először nagyobb közönség előtt, és azóta is gyakran vitatkozunk ezekről a kérdésekről. S a viták során mindinkább megerősödött bennem az a meggyőződés, hogy aki elfogadott és beidegződött nézeteket, fogalmakat bírál, annak nagyon türelmesnek kell lennie. Varsó, Lipcse, Nápoly, Bécs és München után — Egerben A varsói, lipcsei, nápolyi, bécsi és müncheni egyetemen is tartott már előadást Marx György erről a témáról, amelyről a fizikusok vándor- gyűlésén beszélt. Az „Elemi részek és rezonanciák” körében végzett kutatásai iránt érdeklődik a nemzetközi tudományos élet. Mi a lényege ezeknek a kutatásoknak, mit akarnak kideríteni és bebizonyítani? — Eddig a fizikában is vegyész módjára vizsgálták az anyagi részeket, mintha azok egymástól nem függnének, egymástól el lehetne különíteni őket. Mi úgy tekintjük az anyagi részeket, mint az egységes anyag különböző állapotán”, ebben összefoglaltam az eddigi eredményeket. Azt hiszem, az anyagszerkezet új felfogásának elterjesztésére alkalmas lesz a „megreformálódó” valóság, a TIT társadalomtudományi folyóirata, amely eddig kéthavonként jelent meg, jövőre pedig — körülbelül olyan jelleggel, mint az erdélyi Korunk — havonta lát napvilágot. Ebben majd a társadalomtudományok mellett már helyet kapnak a természettudományok terén elért, világképünket alakító eredmények is. Krajczár Imre „Ezt a házat a bérlők szocialista megőrzésre átvették”. Az egri Egészségház és a Gólya utcai lakótelep néhány épületére ilyen feliratú táblát szögeztek ki. — Amikor átadunk egy új épületet — mondta László Bernát, az Ingatlankezelő igazgatója —, lakógyűlést tartunk, amelyen felhívjuk a figyelmet a szocialista együttélés szabályaira, s ha a lakók úgy döntenek, átveszik „szocialista megőrzésre” a házat. A szocialista megőrzés nem jelent valami megerőltető munkát, hiszen mindenki ' szereti, ha szép tiszta a lépcsőház, ha nincs szemét a lakás előtt. Egy épület, két szám: Egészségház utca 29—31. A házfelügyelő, B. P. nem volt otthon, a felesége sem. Igaz, nem is „annyira” ők viselik gondját a két lépcsőháznak: egy utcaseprő asszonyt bíztak meg ezzel a munkával. A házfelügyelőnek joga van ehhez, csak rend legyen és tisztaság. Ez a körülmény még azoknak sem tűnik fel, akik csak úgy felületesen kukkantanak be a lépcsőházba. A koszos lé nyomai — alkalmasint esős időben „keletkeztek” — nonfiguratív ábrákat rajzoltak (ki tudja már, mikor) a hajdani fehér meszelésre ... — Volt ilyesmiről szó — mondta F. B. az egyik bérlő — de nem emlékszem rá nagyon, hogy annak idején szocialista megőrzésre átvettük volna az épületet... Tavaly mégis kimeszeltük a 31-es épület lépcsőházát az első emeleten. A többiek nem voltaic hajlandók. — Annyi piszok gyűlt már össze itt a földszinten — mondta egy másik lakó —, hogy valaki megunva, besöpörte a pincelejáróba. Pedig a ház* mester dolga lenne ... a takarítás. A 3-as számú épületen az „adoptálást” igazoló tábla már alig olvasható. S alig vehető észre, hogy valamikor ki is volt meszelve-festve a lépcsőház. Igaz, a házfelügyelő má-’ sik épületben lakik, onnan meg nemigen látni a port-piszkot. A Gólya utcai P—1. lakóház házfelügyelője V. Gy. A felesége van otthon. — Nem tudott itt senki erről a megőrzésről. Lakógyűlés is régen volt, s azon sem esett szó erről. Egyszer csak hozták ezt a táblát, s kitetették velünk. Minden szó nélkül. S jön a szokásos házmesteri panasz: a gyerekek... A pincelejáratban meg idegen szervek ingóságai foglalják el a helyet, pedig -a lakóknak is szükséges lenne. Állítólag Zene, táncművészeti, balett és művészi torna tanfolyam indul az e»ri Városi Művelődési Házban Szeptember 3., 4., 5-én lehet beiratkozni az évenként már hagyományossá vált tanfolyamokra az egri Művelődési Házban. Az idén zenetan-, zongora, hegedű, zeneóvoda, előképzés és zeneelmélet —, táncművészeti, balett és művészi torna tanfolyamokat szerveznek. A tanfolyamok tíz hónapig tartanak, hetenként két foglalkozással. Az első foglalkozásra szeptember kilencedikén kerül sor. JKilíjMi izecaieiís tz. cl giptceJz Amikor Luluka, Pacolaiék 15 éves csemetéje, éjjel 12 órakor hazaérkezett, az apjának rögtön feltűnt, hogy két arany karóra csillog a gyerek karján... — Hát ez meg honnan van? — húzta össze Paco- lai atyai szigorra szemöldökét... — Képzeld, apu, jövök, jövögetek, s ott találom az utcasarkon, a kanális mellett ezt a két aranyórát — mondta Luluka boldogan a nagy szerencsétől... — Milyen szerencsés ez a gyerek — mondta Pa- colai nejének és megnyugodva fordult a másik oldalára. Amikor Luluka, Pacolaiék 15 éves csemetéje éjjel fél egykor egy női bundát és három abroszt hozott haza a vállán, apjának rögtön feltűnt: — Hát ez meg honnan van? — rántotta össze mérgesen szemöldökét Pacolai. — Képzeld, apu, jövök, jövögetek hazafelé az utcán, felettem egy repülőgép zúg és a következő pillanatban már a lábam előtt hever a bunda, meg ez a három abrosz... — Milyen szerencsés ez a gyerek — nyugodott meg Pacolai és némi kis irigységgel, hogy neki soha nem volt és nem is lesz talán ilyen szerencséje, mondom, némi irigységgel fordult a fal felé. Amikor Luluka úgy éjjel egy óra tájban, hóna alatt egy Trabanttal, belépett az ajtón, Pacolai felkapta a fejét és gyanakodni kezdett. Ha ez a gyerek megint azt mondja, hogy találta ezt az autót, képen törli. Soha- sem szerette a hazugságot, legkevésbé szűkebb családjában. — Hát ez meg honnan van? — förmedt rá fiára... — Képzeld, apu, milyen szerencsém van. Jövök, jövögetek hazafelé az utcán, egyszer csak odaáll elém egy ember és sírva könyörög, fogadjam el ezt a Trabantot, mert már ez a negyedik, amit betétkönyvvel nyert és nem tűd vele mit kezdeni. Én nem akartam, de megesküdött, hogy akkor előttem veri széjjel puszta ököllel... Mit tehettem mást, megsajnáltam az embert és elfogadtam — lelkendezett Luluka. — Milyen szeren- < esés ez a gyerek — mondta Pacolai és megnyugodva fordult a fal felé, mikor megtudta, hogy a gyerek még fiatalkorú és ezt figyelembe vette a bíróság is. (egri) I nekik adták át az épületet... I A belső meszelés talán a tél j folyamán megtörténik. Ezt ígérte a KIK. A P—5-ös épületen szintién kint van a tábla, s a lakók szintén nem tudtak róla, hogy átvették szocialista megőrzésre. Csak néztek, amikor meglátták a táblát. De: ha tudták* ha nem, ez az épület példája lehet valamennyinek a környéken. Igaz is, itt nincs veszekedés a házfelügyelő, A. B-né és a lakók között, sem a takarítás miatt, sem a gyerekek miatt. A gyerekek — különös módon — szeretik a házfelügyelőt; durva kiabálás, hangos szó nem háborgatja az emeletek csendjét. Pedig már három éve élnek itt! Tisztára mosott lépcsőház, ragyogó folyosók, a „pihenőkön” és a falakon mindenütt virág... virág. öröm ide belépni, öröm is lehet itt lakni. — Ha valaki felmossa az ajtaja előtt a folyosót, szólok neki, hogy majd én megcsinálom, ne fáradjanak vele... de azért néha csak „kijátszanak” — mondta mosolyogva A. B- né. — Szépen, békességben élünk itt. — Nem is a tábla a fontos (bár szólhattak volna a lakóknak, mielőtt. kitették e feliratot), hanem a szép, ragyogó otthon és a békesség: ez a szó. cialista megőrzés, és ez a szocialista együttélés. Nem nehéz dolog. Talán ez a közmondás elmenne ide: mindenki a maga háza előtt seperjen. De a port ne vágják egymás szemébe. (K. G.) OKOS MIKLÓS 1 a. v 18 RÉSZLETEK A KÉSZÜLŐ GÁRDONYI-ÉLETREGÉNYBŐL — Csodaszép, gyöngéd, titok- teljes, megkérő levelet — írja Fesz- tyné —, amelyben burkoltan bár, de mindent elmond és megmagyaráz!” Elmondotta, hogyan szerette meg, mielőtt látta volna, mit érzett és mit éit át azóta, mióta megismerte, mit adhatnának egymásnak...? Másfél évtizedes bánatát, keserűségét írta meg. És várta Margit válaszát. A látogatás után Fekete Nap című elbeszélésének dramatizálásával foglalkozik. Az osztrák-ellenes színmű színpadra vitelével adósságot akart törleszteni a császárnál édesapja szabadságharc idején elviselt szenvedéseiért. A darabot a Nemzeti Színháznak szánta és a főszerepet, a vén Moháriné szerepét elküldte Jászai Marinak. Jászai Mari lelkesülten válaszolta Gárdonyinak: — „Drámája oly felséges, azonkívül annyira' a lelkűnkből, a md vérünkből való, hogy minden szavánál a lelkünk java és a vérünk java magára ismer és vele sír és nevet... Érzésünknek egy másik, egy nagy és tiszta lélek, éppen olyan frisseséggel és vehemenciával ád kifejezést, mint amilyen elevenen az mibennünk él! De ettől eltekintve is, drámája gyönyörű, szerepem remek... A szerepet azonban okvetlenül a nemzet első színházában kell előadni. A darabnak főérdeme a belőle lángoló hazaszeretet, és szörnyű bűnévé vált a színházlátogató embernek nálunk, hogy mindent lenéz, amit a színpadra csupán a magyar volta jogosítana.” Gárdonyi mindent vállal a darab előadásáért, még a politikai következményeket is. Jászai az előadás előtt biztosította is magát. Nyilatkozatot írat alá Gárdonyival. Somló, a Nemzeti Színház igazgatója nem vállalja a darab előadását. Aztán összevész egy egész sereg színházi szakemberrel. Most mindenkiben ellenséget vél, aki nem segíti vagy éppen gátolja a Fekete Nap színpadi előadását. Végül is a Budai Színkörben adják elő. „Az ország első színháza az, ahol Jászai játszik”, írja egyik levelében Jászainak. A darab minden különösebb akadály nélkül, huszonöt előadást ért meg. Még be sem fejezte a Fekete Napot, amikor megérkezett Párádról a várt levél. Feszty Margit Gárdonyi levélének olvasásakor „kővé csodálkozta magát”. „Először majdnem megharagudott, aztán lecsillapodott”. Meleg és tiszteletteljes hangú levélben azt válaszolta: „sohse megy férjhez, valószínűleg apáca lesz: de nagyon meghatva és megtisztelve érzi magát.” ★ A Remény utcai Benedek-háznál ez idő alatt több változás történt. Benedek egészségi állapota a nyár folyamán egyre romlott és gyakran orvosi kezelésre szorult. Kelt, feküdt. A baj nem jár egyedül — mondta Benedek —, amikor a Csákány utcai szeszgyárnak megnyílt a pálinkamérése. Egy deci pálinka egy krajcárral volt olcsóbb az új boltban. A Remény utcai kimérés forgalma felére csökkent. Az olcsóbb pálinka vonzotta az embereket. A szegény kapások és lemezgyári munkások takarékoskodtak krajcárjaikkal. A Remény utcai korcsma megszűnése érdekében a gyár egy esztendeig önköltségi áron mérte az italt a Csákány utcában. Ezekben a hetekben egyéb beszédtéma sem akadt a Benedek-háznál, mint az, hogy mi legyen a bolttal? 'Mi legyen az idei terméssel? A szőlővel? Eladják-e szüret után a szőlőt? Mátékovics József ebben az időben már mindennapos vendég volt a háznál. Minden este, pontosan a szokott időben megjelent. Benedek kifogyHatatlan volt a beszédben és a kérdezősködésben. Nemcsak az almagyari szőlő érdekelte, Hanem a Mátékovics hivatali dolgai, közgyámi tevékenysége. Mátékovics azonban bírta szóval. Elmondotta, hogy új bérlője van a Dobrányi szőlőnek. Szomszédságba kerültek a Legányi-féle birtokosokkal, akiknek az Egeden már nagyobb termőterületük van. — Nem ér az fiam, semmit. Inkább vett volna az Almagyaron tíz hold termőt, mint az Egeden ötven hold követ. Amikorra az termő lesz, Legányinak már hajszála sem lesz a fején — legyintett sokatmondóan, erőtlen karjaival Benedek. Rövidke csend, amely a megszakadt beszélgetés következtében megülte a szobát, szinte követelte a beszélgetés folytatását. Mátékovics ábrándos szemekkel simogatta végig a kézimunkáival bajlódó Ilonkát, aki az asztalra terítette készülő munkája. Eközben odébb tologatta az asztalon heverő tárgyakat, köztük a Gárdonyitól kapott könyvet. — Mit olvas? — érdeklődött a fiatalember, és felemelte az asztalon heverő könyvet. — Értékes könyv lehet — mondotta —, az író sajátkezű aláírása is benne van. Szép a könyv? — fordult a lány felé Mátékovics. — Szép, — felelte Ilonka minden meggyőződés nélkül. — Olvassa el, majd megtudja. — Hagyd, fiam, nem érdekes az. összefirkál az író mindent. Mások is mondják, hogy nem értik. Azt beszélik, hogy előtte áll az asztalon a bor, iszik egy pohárral és ír. Megint iszik, megint ír. Akkor tud írni a legjobban, amikor a legtöbbet iszik. Ezen mindannyian nevettek. — Nem igaz az, — szólalt meg Ilonka. — Sok mindent összebeszélnek az emberek. (Folytatjuki
