Heves Megyei Népújság, 1963. augusztus (14. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-24 / 197. szám
IMS. áuyuíMu* 24., szómba* NEFOjSAO 3 Tettekre van szükség A tiszanánai gabonatermesztési ankét után Hasznos tapasztalatcser« színhelye volt a közelmúltban a tiszanánai Petőfi Termelő- szövetkezet. A hevesi járási pártbizottság és tanács a megye fő gabonatermelő járásában egy ankétra hívta meg a szövetkezeti elnököket, agro- nómusokat, párttitkárokat és a mezőgazdaság szakembereit. A tanácskozás részvevői egyik legégetőbb problémáról, a ké- nyérgabonatermelés növeléséről tárgyaltak. Már az ankét elején kitűnt, hogy a jelenlevők komolyan veszik azt az egész népünket elevenen érintő feladatot, amely szerint jövő évtől kezdődően saját erőnkből kell megoldani a kenyér- ellátást. Az elhangzott bevezető előadás hasznos tanácsokat adott a helyes vetésforgó kialakítására, a vetőszántás jó elvégzésére, a vetésre, valamint a növényápolási munkákra vonatkozóan. Az ankét részvevői meglátogatták a termelőszövetkezetek földjeit, ahol talajelőkészítési bemutatón vettek részt. A Petőfi Termelőszövetkezetben borsóföldön végeztek talajelőkészítést, amelybe őszi búza kerül. A Lenin Tsz- ben idei kalászos területen végeztek talajelőkészítést szintén kenyérgabona alá, úgy, hogy a tábla egy részére szántás előtt 80—90 mázsa istállótrágyát szórtak, másik része viszont 110 kg alapműtrágyát kapott. A vetőszántást mindkét termelőszövetkezet 20—22 cm mélyen végezte, amelyet kapcsolt fogassal boronáltak el, majd átlós irányban gyűrűs hengerrel zárták le a talajt. A szakemberek elégedetten nyilatkoztak a látottakról és annak a véleményüknek adtak kifejezést, hogy jövő aratáskor, amikor visszatérnek erre a területre, már kézzelfogható bizonyságot kapnak a korszerű mezőgazdasági módszerek és eljárások helyességéről, amely a nagyobb terméshozamokban mutatkozik majd meg. Az említett gabonatermesztési ankét élénken foglalkoztatja a hevesi járás termelő- szövetkezeteit, szakembereit. Már csak az a kérdés, hogy a szövetkezetek elnökei, az ag- ronómusok, a párttitkárok miként kamatoztatják saját gazdaságukban a látottakat és mit tesznek gyakorlatban a vetéstervek teljesítéséért, a nagyobb hozamok eléréséért. Elérkezett az idő, hogy ne csak szavakban sürgessük, de cselekedeteinkkel a megvalósulás útjára vigyük a kenyérgabonaproblémá megoldását. Ez ügyért mindenkinek dólgozni és küzdeni kell. Sok szövetkezeti elnök előtt világos már, hogy eSákis jól és időben végzett munkával, helyes munka- szervezéssel oldhatók meg ezek a feladatok. Sok múlik e tekintetbén a termelőszövetkezeti pártszervezeteken, az alapszervezeteken, a falu kommunistáin. Nékik kell mindenek előtt példát mutatni és megértetni az emberekkel, hogy a gabonakérdés megoldása létérdek. Nekik kell szót érteni a traktorosokkal, a gépkezelőkkel. a szövetkezeti gazdákkal, és meg kell magyarázni, hogy a lelkiismeretlen szántás, a gondatlan, kései vetés, a talajmunkák elnagyo- lása összességében sok mázsa kenyérgabonától fosztja meg a termelőszövetkezetet, az egész népgazdaságot. Előfordult a múlt évben az egyik közös gazdaságban, hogy a vetőgép néhány csöve felakadt, eltö- mődött és a gépkezelő egész nap nem vette ezt észre. A pártszervezetek, a kommunisták dolga a felvilágosító munkán túl a példamutatás, a korszerű módszerek széles körű Nem valóságos tenger, inkább tengerszem, inkább csak tó... A Tóka patak évszázadokon át fáradhatatlanul mosta, vájta a hegyeket; komor kőkupolák, sűrű lombfaerdő, zöld ormok és kopár sziklafalak, csöndes, virágos tisztások, szűk-meredek oldalú, keskeny talpú völgyek tájai, szálas fenyők és csavart, sötétszürke törzsű gyertyánok kísérték útját. Szemtanúja volt a száz év előtti bányászkodásnak is. Különben más említésre méltó históriát nem jegyeztek róla, s a néphagyomány sem ismer ilyeneket. A Tóka Olyan patak, mint legtöbb hegyi társa. Ha a mese nyelvére fordítjuk a szót, azzal kell folytatni, egy napon különös fordulat történt a patak „életében”. Óriások jöttek s az egyik völgytoroknál ásni kezdték, állványokat ácsoltak. Gyárat építettek lépcsőzetes, hegynek kapaszkodó épületekkel, tetőkkel. S a gyárnak nevet adtak: ércelőmű. A hegyoldalakban fákat irtottak, sítése a gáttestbe. S a tározó tér felső végén befejezéshez közeledik a hordalék felfogó kisebb A katlanból a nagy építőtelepek ezerféle hangja hallatszik. Gépzúgás lüktet, kalapácsütések staccato-ja csendül a náddal, gyékénnyel fedett fészeraljak alól. Lánctalpak fémes sikoltása a gát tövéből. Mintha hatalmas, modern szimfóniát hallana az ember. Dózer gyalulja a földet, dömperek vasputtonyai púpozód- nak agyaggal, sziklatörmelékkel. Odább juhlábhenger „lépeget”. S a gáthoz újabb és újabb teherautók hozzák a bányából kikerült szürke meddőt. 19 méteres víz oszlop, moszat és hínár, új út az erdőn át Készül a gát, mely megállítja majd a patak vizét és szelíd tóvá duzzasztja; 300 000 köbméter víztömeg tükrében nézhetik magukat a hegyek; s az elkészülő kezelőtomyot — melyet bejáróhíd köt össze a gáttal — majdnem 19 méteres vízoszlop öleli körül. Egy-két év múlva a völgy alján hínár és moszat nő a fű helyén, s a tó tükre alatt, a vízben pettyes pisztrángok, fényes testű halak játszanak majd. A víztározótér katlana peremén országút szürke szalagja kanyarog most tova; az ércbányáig, a Károly-lakótelepig. Nem sokáig, mert új utat építenek majd az erdőn át, Ká- roly-vár irányában. Hallatlan nagy munka kezdődik hát itt ismét, mikor lezárják a Tóka patakot, s a gát előtt nagyobb és nagyobb tóvá, miniatűr tengerré duzzad a víz. Pataky Dezső A BÖHÖNYEPUSZTAI IKREK — egy filmforgatókönyv vázlatának forgatókönyv vázlata Ikrek vagyunk. Ű az én ikrem, én az ő ikre vagyok, s miután ketten vagyunk egymásnak az ikre, ki vonhatná kétségbe, hogy Böhönye- pusztától San Salvadorig nincs még két olyan iker, amelyik úgy hasonlítana a másikra, mint az egyik tojás a másik hexondodekaéderre. De, ha még ez sem elég, azt is el kell mondanom, hogy mi annyira ikrek vagyunk, hogyha az egyik ikernek — nem is tudom, hogy melyiknek, úgyis mindegy — megfájdult ott középen, a másiknak is körül kell nézni egy királyi gyaloghely után. Szüléink és családunk, a tisztes Suta kis Varga család, amely őseit régebbre vezetheti vissza, mint Böhönyepuszta, egy rettenetes kegyetlenség áldozata lett. Az átkos Kiss suta Takács család még át- kosabb férfi tagja, úgy vágta kupán egyik ősömet a kocsmában egy szódásüveggel, hogy annak rögtön feltűnt a dolog ... Minek folytassam? Úgyis tudják. A kupánvágott fej priznic és bosszú után sajgott. A bosz- szút mi hajtjuk végre, az ikrek, akik egy nőt szeretünk, bár harminckét és fél másik nő is rajzik körülöttünk, de mi azért vagyunk ikrek, hogy ne csak a gyomrunk, de a szívünk is egytől és egyért sajogjon. Juj, mi lesz ebből? Nem kell aggódni. Semmi. Az egyikünk elpatkol, de ez nem érdekes, mert az ikrek az egy és ugyanaz, csak kettő van belőlük, indigóval álmodtak bennünket a világra, s a másolat hiteléül egyikünk megmarad és boldog lesz itt Böhönyepusz- tán, az ősi típustervvel készült tornácos kastélyban. S most éppen a bosszút áll- juk: ikrem megtanult jól bánni a szifonnal és a söröspohárral, én meg felcsertanfolya- mot végeztem, hogy ahol kell, ott bosz- szuljunk, ahol kell, ott kötözzünk. És most lihegünk. A bosszútól. Jaj nektek Kiss suta Takácsék. Egy szifonpatronotok nem marad, s kétszer ja) neked, te málé- szájú, bajuszkirály Kiss suta Takács Berci. te böhönyepusztai fenegyerek, nem lesz a tiéd a szépséges Sára leány, a helyi tsz kontírozó könyvelője, akire egy hold háztáji szőlő vár. Te nem szereted, de mi igen... Jaj és juj neked! ... és eljött a bősz- szú órája, repültek és pattogtak a szifonpatronok, a söröspoharak, helyettem harcolt az ikrem és kötöztem én az ikrem helyett, akit végül úgy talált kupán egy sörös kupa, hogy temetése holnap lesz, közvetlenül az én lagzim előtt... De leszámoltunk a Kiss suta Takácsékkal! Mi le. Az ikrek. A fene enné meg, csak azt nem tudom, hogy engem ütöttek-e agyon, vagy az ikremet, az ikremet temetik-e, vagy én nősülök ... S a nősülés előtt azért ezt mégsem ártana tudni. Na, majd megkérdezzük az olvasóktól és a nézőktől! (egri) neket fektettek, hogy a gyárat a bányával összekössék. A Tóka meg, mintha mi sem történt volna, sietett tovább, perlekedett, viaskodott az útját álló elemekkel. Elkerülte a gyárat. Pedig a nágy gyár szomjazott, kevés volt a vize. Kis idő letelt, s 1952 júniusában a Mélyépterv kőrakatgátat tervezett a meredek völgy lezárására. Ismét óriások jöttek, de most már mások, — és építeni kezdték a gátat. Csak kisebb alapozási munkákat végeztek, s részben elkészítették a fenékleeresztőt is. Aztán szedték a sátorfájukat, elmentek. A gyár pedig várt és szomjazott tovább. Mígnem 1961-ben új terv készült a gyöngyösoroszi völgyzárógát megépítésére. És harmadszor is óriások jöttek, segíteni a gyárnak, hasznos munkára fogni a szeszélyes patakot. A Budapesti Vízügyi Építő Vállalat emberei — 75 kubikos, 19 gépész —, akik a kivitelezést vállalták, fáradságot nem ismerve, helytállással dolgoznak, hogy végképp megállítsák a Tóka futását. Sziklát robbantottak — egy szálban fekvő andezit-tömeg húzódik a meredek völgy tapadós, sárga agyagja alatt — birkóznak az idővel; mert a rendetlen időjárás, az esőzések két hónapra visszavetették őket munkájukban. A „tenger" munkásai Hajnal Ferenc főmunkavezető, 1951 óta, a vállalat születése pillanatától járja az országot. — Harmincegy méter magas, 7 méter széles gát zárja majd itt a völgyszorost — mondja. — A gát magasságából még három méter hiányzik. Most a kezelőtorony építése folyik, s a kavicsszűrő-réteg, a vizet át nem eresztő agyagmag beépíVálaszol az illetékes A bervai munkásvonat késésére „A Finomszerelvénygyár és a vasút pere” című cikkel kapcsolatban az alábbiakat közöljük: A július 23-án közlekedő, 9240. számú vonat 38 perces késését kivizsgálva, megállapítást nyert, hogy a vonat késéséért a mozdonyvezető, Farkas cSzüf&tL e.Löifutantók... A Déli akna acéltomyánok szomszédságában — kicsiny oázis; gesztenyék lombja rejti az Eger—Gyöngyösvidéki Állami Pincegazdaság halmajugrai üzemegységét. S bár a szőlőtáblák még csendesek, a tőkéken dús fürtökben most ízesednek a szőlőszemek — itt már a prések csatornáin must folyik, sűrűn, s kövéren, mint az olaj. — Ez még nem az igazi, csak afféle előfutamok a nagy szürethez — mondja Juhász István pincevezető. — S a must? —Valódi, jó. A Csabagyöngyéé 17 cukorfokos. Az augusztus közepi nagy esőzések nem tettek jót a korán beérett csemegeszőlőknek; a Csabagyöngyét is az a sors érte, hogy szemei kipattantak, meghasadoztak, étkezésre alkalmatlanná váltak. Ezeknek A „királyi” Madien 14-15 ezer mázsa szőlő Ötvenkét hordó vár a szüretre! a szőlőknek préselését, sajtolását kezdték meg Halmajugrán. Az első szállítmányok a halmajugrai Béke Tsz-ből érkezr tek, 300 métermázsa Csabagyöngye. S a „bornak ítélt’* szőlőkből azóta sincs hiány; a gépek, melyeket lelkiismeretes tmk-val készítettek fel a szüretre — kitűnő étvágyúnk. Tibor felelős. A mozdony veze- tőt felelősségre vontuk, s utasítottuk az illetékeseket, kísérjék figyelemmel a munkásvonatok közlekedését, hogy a jövőben hasonló helyzet elő ne forduljon. Az újságcikk azon kitétele, hogy: bizonyára nem fűtik ki a mozdonyt, mert „rámennek” a szénmegtakarítási prémiumára, tévedésen alapszik, ugyanis § a mozdonyvezető érdekeltté van téve a pontos közlekedés- §ben. Ahány perc késése van a K vonatnak, annyiszor 30 kiló í! szenet vonnak le a szénpré- ymiumból, illetve ahány perc § késést behoznak, annyiszor «•harminc kilóval nő a szénpré- •I mium. § Dr. Pásztor Pál, § MÁV Igazgatóság, Miskolc Gépek etetéséhez készítik az újabb szőlőadagot. (Foto: Kiss Béla) terjesztése, a régimódi, elavult eljárások elleni küzdelem. Jó lenne ha a hevesi járás termelőszövetkezeteiben a pártszervezetek kiszámítanák és kézzelfoghatóan bebizonyítanák, hogy túl az időjárás okozta károkon, milyen terméskieséseket okózott az idén a rossz talajmunka, á helytelen vetés, ,.a vetőmaggal való spórolás”, stb. Meg lehetne mutatni azt iS. hogy éz a terméskiesés mit jelent forintban a szövetkezeteknek, a tagoknak, mennyivel csökkentette az idén a munkaegység értékét. Pártszervezeteink akkor tesznek jó szolgálatokat a termelés ügyének, ha az őszi betakarítási munkák irányítása, segítése mellett komoly gondot fordítanak a gabonatermesztés előttünk álló feladataira. Ez a munka nem könnyű, de elvégzését könnyíti az a tudat, hogy lényegében egész országunk, egész népünk kenyeréről van szó. Barna András, a hevesi járási pártbizottság párt és tömegszervezeti osztályának vezetője. i 3 i ■ Kovács Lajos, Novaj: ! Panaszát közöltük lapunkban? ,az Illetékesek válaszáról külön is ; értesítjük. ) Fülöp Andor, Eger: ) Lapunk eportrovata rendszereden foglalkozik az Egri Dózsa > eredményeivel, de sok labdarúgó ’szakosztály élete is helyet kér a 'lapban, és így nem tudunk ígéretet tenni arra, hogy a jövőben ; bővebben közöljük a Dózsa ered- .ményeit. A sportműsort — a jelentősebbeket értve ezalatt — miniden szombati számunkban közöljük. Ami a nyugdíjasok kedvez- iményes jegyét illeti, e kérést továbbítottuk a labdarúgó-szakosztály vezetőinek, de javasoljuk,- keresse fel kérésével közvetlen a Iszakosztályt is. Közlemény 1 A Központi Napközi Tábor i Vezetősége értesíti a szülőket, hogy a tábor e bó 24-én befejezi működését. E hónap 26-tól az iskolák r.apközi otthonaiba járhatnak a tanulók, de ezt előre kérni kell az iskolák igazgatóságától. Közp. Napközi Tabs* Vezetősége Szabadság és a visontai Reménység — szőlőtábláinak termését préselik musttá. S mert szőlőből gazdagon termett e környéken — holdanként átlag 20 mázsa! — a négy tsz 1200 kh területéről 14—15 ezer mázsa szőlőre számítanak. S naponta nem kevesebb, mint 800 mázsa szőlőt dolgoznak fel a gépek. A Déli akna acél tornyának szomszédságában kicsiny oázis az Eger—Gyöngyösvidéki Állami Pincegazdaság halmajug- rai pincészete, ötvenkét hordó vár itt a szüretre; tisztán, hitelesítetten. ■ A nyitány, az előfutamok, biztatóak. S akkor sem lesz majd fennakadás, ha benépesednek, daltól csendülnek aj táblák, s puttonyokba, kádak- ■ ba gyűlik a zamatos, dús fürtű szőlő. (— p —j I Köztük a horinzontális szőlőprés, amely friss szőlőből óránként 25 mázsát, zúzott szőlőből 75 mázsát fogyaszt. Lengyel Zoltán, az Élelmiszeripari, Központi Gépjavító Vállalat főkonstruktőre, a gép tervezője személyesen irányította a nagyszerű masina próbaüzemelését; így most már az új gép is részt vesz a szőlőfeldolgozás munkáiban. — Mikor indulhatnak teljes üzemmel? — Szeptember első napjaiban, ha megkezdődik az általános szüret. — S a csabagyöngye után mi lesz a következő szőlő? — A Madeleine Royale, a „királyi” Madien... De természetesen az olaszrizlingtől várjuk most is a legtöbbet. Négy tsz — a halmajugrai Béke és az Űj Elet, a detki Lengyel Zoltán, a horizontális szőlőprés tervezője, ellenőrzi a gép működését.
