Heves Megyei Népújság, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-17 / 165. szám
1W3. Július 17., szerda NEPOJSAO 8 Nők a mezőgazdaságban Megyénk termelőszövetkezetei hatvanezer kétszáz tagot számlálnak. Ennek több mint fele nő. A harminc évnél fiatalabb közös munkában részt vevő nők száma 2252, szemben a férfiakkal, akik 1395-en vannak. A számok igazolják, hogy a mezőgazdaságban foglalkoztatott nők aránya emelkedik s a jelek szerint a jövőben is emelkedni fog. Ha a szocialista országok helyzetét vizsgáljuk e tekintetben, akkor beigazolódik. hogy a nők részvétele a mezőgazdasági termelésben nemcsak nálunk, de egy egész sor országban növekvő tendenciát mutat. Ez természetesen a munka- lehetőségek és munkafeltételek javítása tekintetében speciális problémák megoldását kívánja meg. Egyrészről erőfeszítéseket kell tennünk, hogy mind több mezőgazdasági munkakör legyen alkalmas női munkaerők foglalkoztatására, másrészt a szociális és kulturális ellátás javításával kell könnyíteni a nők helyzetét a háztartási és gyermek- gondozási feladatok csökkentése révén. E problémák megoldásának lehetőségei adva is vannak, hiszen a nehéz paraszti munkák mind fokozottabb gépesítése lehetővé teszi a nők nagyobb arányban való részvételét a termelésben. Megyénkben is több olyan termelőszövetkezet van már — s ezek száma emelkedik — ahol a szülők jól felszerelt bölcsődékbe, óvodákba helyezhetik el gyermekeiket, miközben maguk nyugodtan dolgozhatnak. Ha vizsgáljuk megyénkben a mezőgazdaságban foglalkoztatott nők helyzetét, akkor megállapítható, hogy a lányok, asszonyok bizonyos munkákat zömmel, bizonyos munkákat pedig egyáltalán nem, vagy csak alig végeznek. így a kertészetben, a baromfitenyésztésben többnyire nők dolgoznak, de ugyanez vonatkozik a növényápolási munkákra is. Az állattenyésztésben — a tehenészetekben, a hízóállatoknál. a sertéstenyésztésben — már kevesebb nő tevékenykedik. Érdekes problémát vetett fel az elmúlt hetekben a megyei nőtanács. Arról tárgyaltak, hogy a termelőszövetkezetekben bizonyos munkaterületeken be lehetne vezetni a két műszakot. így többek között az állattenyésztésnél a tehenészetekben, a hízóállatoknál stb. Ez lehetővé tenné a műszakváltást, s mind több nőt lehetne alkalmazni ezekben a mezőgazdasági ágakban is. Vannak szövetkezetek, ahol a kettős műszak már meg is valósult. Ez különösen a baromfitenyésztőknél van így, ahol a néhány asszony, vagy lány hajnaltól estig nem bírja a munkát váltás nélkül. Minthogy a nők számaránya — mint arról már szó volt — a mezőgazdaságban emelkedik, így feltétlen növekednie kell arányuknak a különböző fokú, szakképesítést igénylő mezőgazdasági munkakörökben is. Ez esetben nem az irodai személyzetre, a könyvelőkre kell gondolni, sokkal inkább a termelőmunkára, a vezetésre, ahonnan sajnos, még mindig hiányoznak a nők. Ebben a vonatkozásban ugyancsak érdekes képet mutatnak a számok: az országban mindössze 12 termelőszövetkezetben van női elnök. A megyében egy női elnök van. Hasonlóan alacsony a nők aránya az agronómusi, főagronómusi, főállattenyésztői munkakörökben is. A megye 188 agronómusa közül mindössze 3 nő, de azok is elsősorban irodai munkát látnak el. Megyénkben a 616 brigádvezető közül mindössze 3 nő. Mind a három kitűnően látja el munkáját. Példaként említhetnénk a gyöngyösi Dimitrov Tsz kertészeti brigádvezetőjét, brigádtagjai szeretik, tisztelik aki milliós terveket teljesít, és útmutatásait szívesen követik a férfitagok is. A tsz- munkacsapatvezetők tekintetében már jobb a helyzet, bár igaz, hogy a nők maguk is húzódoznak nagyobb tisztségek betöltésétől. Helytelen előítéletek, a parasztságban még mindig fellelhető konzervatív gondolkodás akadályozza sok helyen, hogy ebben a vonatkozásban előrébb lépjünk. A felsőfokú mezőgazdasági technikumokból évről évre mind több nő kerül ki, akiket bátran kellene a termelés vezető posztjaira is beállítani. Ezt parancsolólag követeli meg az élet. Szalay István Terven felül kap televízióadót Szekszárd és Ózd Az országos televízió-hálózatból már csak a tokaji nagyadó felállítása van hátra, s ezenkívül nagyobb teljesítményűre cserélik ki a pécsi közvetítőállomás berendezését. Ezekkel együtt az ötéves terv végére az ország lakott területének 90 százalékába eljut a televízió műsora. A posta azokon a helyeken, ahol már működnek a végleges adók, úgynevezett térerősség méréseket végez. Kutatja, melyek azok a területek, ahová a műsor nem jut el, s hová kellenek az ország egész területének műsorellátásához szükséges kis közvetítő adók. Ilyen terület többek között Szekszárd és Ózd. Szekszárd és Ózd vezetői vállalták, hogy a televízióadóhoz szükséges épületeket, elektromos és egyéb hálózatot megépíttetik. A lakosság társadalmi munkában segít az építkezésen, a posta pedig a nemzetközi vásáron bemutatott két francia gyártmányú, 20 wattos kis televízióadót szereli fel. Csehi fiatalokról — röviden AZ EGERCSEHI bányaüzemben 420 KlSZ-korosztály- beli fiatal dolgozik, közülük 180-an tagjai az ifjúsági szervezetnek. Ez az összehasonlítás nem mond semmi biztatót, ha nem tesszük hozzá, hogy 1957. őszén mindössze 27 taggal kezdte meg munkáját a fiatal bányaüzemi dolgozók szervezete. Először a gépüzemiek léptek be a Kommunista Ifjúsági Szövetségbe, s nagyon sokáig a legjobbakként dolgoztak a bányaüzemben. (Jelenleg a belüzemi alapszervezet halad az élen!) A gépüzemi alapszervezet most 30 lelkes tagot számlál, akik kivétel nélkül vállalják a szervezet által megjelölt feladatokat s igyekeznek azokat végre is hajtani. Napirenden főképpen a tsz-segítés szerepel: az idén az alapszervezet tagjai még a növényápolásban is segítettek. Csehiben és Szucson is. Sokat hallottunk, szinte lép- ten-nyomon arról, milyen fontos a takarékossági mozgalom, jelentősége ismert mindenki előtt. Az alapszervezet tagjai 1958-ban 540 ezer forintot takarítottak meg. E szép telje- sítményért_ méltán kapták jutalmul a televíziós készüléket. Az eredmény továbbra is szép: évenkint átlagosan 500 ezer forintot takarítanak meg a kiszesek. A HAMAN KATÓ kulturális szemlén rendszeresen, minden évben részt vesznek, eredményeikről számos kitüntetés, oklevél s tárgyjutalom beszél ékesszólóan. Színjátszó csoportjuk további tervében a Majd a papa című darab szerepel. A fiatal csehi sportolók a bányász sportegyesületben tevékenykednek, felszerelésüket a JTST-től kapták. A tröszt kupabajnokságát minden évben megrendezik, s ezeken a csehi sportolók eredményesen vettek részt, sajnos tavaly, a rossz szervezés miatt a bajnokságot csak „helyben” tudták megszervezni Szarvaskő, Szűcs és Csehi között. Még további kulturális feladatokat is tűzött maga elé a szervezet, most „nevelik” a KISZ tánczenekarát. A fiatalok klubja társasjátékokkal várja az ifjúságot, tartanak előadásokat, megfelelő volt eddig a politikai oktatások látogatottsága, ez annak is köszönhető, hogy az alapszervezet tagjai Csehiben laknak, míg más alapszervezetnél a fiatalok egy része szétszóródva, más községekben. Szeretnék a KISZ vezetői bevonni munkájukba a községben dolgozó fiatal pedagógusokat is, különösen az oktatásba. SAJNOS, a KISZ-helyiség apró szobája „Mária Terézia korabeli” bútorokkal, s néhány „új stílusú” székkel berendezve nem a legalkalmasabb az eredményesebb munkára. Ehhez a párt és gazdasági vezetés segítsége is kellene. K. G. Az első szputnyikok felhatolnak a világűrbe — A lunyikok a Holdat vizsgálják — Az »évszázad fényképe' 20. Előző számunkban Wer- nher von Braun, Hitler rakétaszakértőjének amerikai szerepléséről számoltunk be. Szeptember 12-én a II. Lunyik feljuttatta a Szovjetunió felségjelét a Holdra és igen értékes megfigyeléseket továbbított róla. október 4-én pedig a III. Lunyik azzal lepte meg a világot, hogy a Holdat megkerülve lefényképezte annak túlsó, az ember által sohasem látott részét. Csak futólagosán és összeA Föld első mesterséges holdját 1957. október 4-én többlépcsős rakétával a szovjet rakétatechnika diadalaként bocsátották fel. Az 58 cm-es átmérőjű, 83,6 kg súlyú alumíniumötvözetből készült. I. Szputnyik 96 perc alatt kerülte meg a Földet és 92 napi keringés után, 60 millió kilométer lefutása után 1958. januárjában semmisült meg. Ugyanez év november 3-án fellőtt II. Szputnyik már 508,3 kg súlyú volt és kabinjában helyezték el a világűr első utasát, Lajka kutyát. A III. Szputnyikot 1958. május 25-én indították útnak és ez már 1327 kg súlyú volt. A Szovjetunió e hatalmas rakétasikereit az alábbi táblázatunk szemlélteti. A HARMADIK SZPUTNYIK VÄZLA.TA. 1. Mágneses mérőkészülék. 2. Napsugárzás mérő. 3. Napelemek. 4. A kozmikus sugárzásban levő fotonok mérőkészüléke. 5. Mágneses és Ionizációs nyomásmérő. 6. Ionizációs kamra. 7. Elektrosztatikus mérőberendezés. 8. Tömegspektroszkóp. 9. A kozmikus sugárzásban levő nehéz atomok mérőkészüléke. 10. Az elsődleges kozmikus sugárzás erősségét mérő készülék. 11. A meteoritok mérésére szolgáló készülék. Belül kerültek elhelyezésre a villamos telepek, a rádióberendezés és akkumulátorok. Cigányok — a társadalom kapujában Szemérmes apartheid Az apartheid — színes bőrűek elkülönítése, sértő megkülönböztetése — miatt a Dél-afrikai Köztársaságot bélyegzi meg a nemzetközi közvélemény. A Magyar Népköztársaság alkotmánya nem ismeri el az emberek megkülönböztetését — még a bőr és a haj színe alapján sem. Még az életmód alapján sem. Erre bizonyára büszkék azok is, akik szemérmesen megfeledkeznek arról, hogy ez a cigánylakosságra is vonatkozik. Az üzemvezető biztosan nem ilyen csúnyán fejezi ki magát; apartheid, amikor nem alkalmazza a munkaközvetítőből érkezett „barna magyart”. Van, aki kereken kiutasítja és van olyan igazgató is, aki csak a „dolgozók tiltakozásának hatására” küldi el a felemelkedésre váró, munkát kereső cigányt. Az egri fűrészüzemben például a „dolgozók spontán megmozdulása” többet nyomott a latban, mint a párt és a kormány, valamint a szakszervezetek erőfeszítése, amellyel meg akarják oldani a cigányproblémát. Az üzem vezetői nemcsak eltűrték a cigányellenes hangulatkeltést, azzal, hogy helyt adtak neki, „meghátráltak" előtte, még bátorították is... És nem alkalmazták a cigányjelentkezőket. Nem történt semmi, nem az „illetékes” intézkedett embertelenül, csak engedelmeskedett a „népakaratnak”. Néhány vállalat nem kockáztat ennyit sem. A „kiközvetített” cigányt csak szerződéssel veszi fel, s mikor lejár a szerződés, nem hosz- szabbítja meg. Mást alkalmaz helyette —, akkor is, ha a cigány megállta a helyét, ha jól dolgozott.” Néhány vállalat — és egy sereg munkakönyv, amelyben ezeknek a vállalatoknak a bejegyzése és bélyegzője szerepel. És egy sereg ember, akik már évek óta dolgoznak, de .nem tudnak állandó munkahelyet találni, mert a munkaadók „kiügyeskedik”, hogy a munkakönyvi bejegyzések gyorsabban váltsák egymást, mint a fáradt, rosszul táplált testeket borító fehérneműk... Az Egri Tanárképző Főiskola tisztviselője azzal küldte el a takarítónői státuszba kiközvetített asszonyt, aki egyébként sem ruhájáéval, sem arcszínével nem árulta ej cigány származását, hopy „egy reprezentatív intézmény nem alkalmazhat ilyen embert..." Az ÉM. Építőipari Vállalat egri építkezéseire felveszik a cigányokat, de a művezetőt az építésvezető, a brigádvezető, és a többi vezető eltűri, hogy az emberi életmód, a rendszeres kereset, a munka felé bátortalan léptekkel közeledő cigányokat — akik egyébként teljesítménybérben dolgoznak — a „magyarok” cigarettáért, italért él egyebekért küldözgessék — munkaidőben. És a nemrég jött segédmunkás nem is tudja, kit okoljon a háromszáz forintos havi keresetért. A segítő kézről, mint említettük volt, magas szintű határozatok intézkednek. Ezek ellen a határozatok ellen nyíltan nem lép fel senki. De amikor a megvalósításukra kerül sor, a „saját portáján” nagyon sokan megtalálják azt a „helyi” körülményt, amely indokolja, hogy ott elszabotálják a határozatot. Az apartheiedért senki nem emel szót, de sokan szemérmesen eltűrik, hogy könyörtelenül érvényesüljön. Az egri Almagyar utcában lakó rendőrtörzsőrmester bizonyára mélységesen meg- botránkozik, amikor a dil- afrikai fajvédőfc gazságairól hall, de természetesnek tartja, amikor megtudja, hogy az eddig nem használt nu,- sókonyhába fiatal cigányházaspár költözik, hogy „élére álljon az utcának” és kijelentse: ’,Addig nem költöznek be, amíg 6 itt lesz...” A városi tanács vezetői is alig tudták jobb belátásra bírni... Ez már nem is olyan szemérmes apartheid. Csak éppen nem nyílt, csak éppen nem írja ki az étterem ajtajára, a buszra, a kórházra, hogy: „Cigánynak belépni tilos”. Krajczár Imre Ha csak napirendi pont marad - soha nem nyer megoldást Negyven gyereket kiemeltek a környezetéből. Negyven kis cigánygyerek otthonra talált tíz hónapon keresztül az üres orvosi lakásban Tarna- zsadányon. Megtanultak írni, olvasni, a nagyobbak nagyszerű előmenetelt tanúsítottak néhány más tárgyban is. Tíz hónapon keresztül ügyes kezű pedagógus foglalkozott azokkal, akik azelőtt elkerülték az iskolát. Hattól tizennégy éves korig egy helyen egész napos ingyenes napközi otthonban nevelkedtek, okosodtak, tanulták az egészséges életmódot. S egy szép napon súgni- búgni kezdett a falu. „Nem azért fizettünk községfejlesztést, nem azért végeztünk társadalmi munkát az orvos lakásán, hogy most cigányok lakjanak benne!” A tanács elnöke ugyan nem értett vele egyet, de a többség kívánságára év végén feloszlatták a jól bevált nevelési intézményt. A pénz mind a 12 hónapra biztosítva volt, mégis az üres orvosi lakás — üresen maradt. Az elnök, akinek meggyőződése, hogy a környezetváltozás végre tudatbell változást is hozott volna a kisebb- nagyobb barna fejecskékbe, még egyet megpróbált. Kicsikart 20 ezer forintot a községfejlesztésből, s kérte a megyét, adnának még ötvenet, és akkor egy házat megvásárolhatnának, ahol jól berendeznék a napközit a cigány- gyerekeknek. „Nagyon jó lenne, mert képzelje, milyen jő körülmények között készülhetnének a másnapi leckére! Aztán megtanulnák, hogyan kell egészséges, rendszeres életet élni!” — lelkesedik az elnök. De a jó ügy elakadt, a kérelmet elutasították. A 40 gyerek visszakényszerült a ma még rendezetlen családi környezetbe. Oda, ahol az idősebb nemzedéket már nehéz vagy talán lehetetlen megváltoztatni. Visszakerült oda, ahol a múlt bűnei miatt még mindig arat a tudatlanság, a babona, de a tétlen élet is! S mindez miért? Mert a zsadányiak különbséget tesznek a „magyarok” és cigányok között. A fejekben még nem jutott érvényre a józan ész. Miért sajnálják a 40 gyerektől, hogy emberré nevelje őket a társadalom? Nekik sok-sok segítségre van szükségük, hogy megtalálják helyüket a nagy emberi közösségben. Ezt a segítséget nem lehet csak tanácsüléssel, csak paragrafussal biztosítani. Ide elsősorban szívekre és megértésre van szükség, mert a cigányság sok évszázados szám- kivetettségét csak az emberség, a körülötte élők szüntethetik meg. Miért ütik hát agyon egyik kezük építményét a másikkal ...? (ádám) foglalóan érintettük a Szovjetuniónak a műholdak fellövésével elért hatalmas rakétasikereit. A következő számunkban az amerikai rakétakutatásról számolunk be az első űrrepülő fellövéséig. (Folytatása következik) Kováts Andor dig a rakéta irányításáról gondoskodott 1959-ben a Szovjetunió részéről hatalmas előbbrelépés történt az űrkutatás szempontjából, ugyanis ebben az évben már a Hold felkutatását tűzték ki célul a szovjet rakétakutatók. Ez év január 2-án fellőtt első holdrakétával megkezdődött a Lunyik-sorozat. kát, a második része a Föld legfelső légrétegét figyelte meg, a harmadik csoportja peA szputnyikok műszereinek egyik része a Napot, a kozmikus sugárzást és a meteorrajo
