Heves Megyei Népújság, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-17 / 165. szám
4 MEPÜJSAG 1963. július IT, szeräa Megalakult Egerben a dolgozók HEVES MEGYE Tanácsa vb.-nak határozata alapján új középiskolával gazdagszik Eger városa. Megalakult az önálló felnőttoktatású középiskola és a Gárdonyi Gimnázium új épületrészében nyitja majd szeptemberben kapuit. Az új intézmény gimnáziumi és közgazdasági technikumi osztályokkal fog működni, mindkét típusban esti és levelező tagozattál. Az önálló felnőttoktatási intézmény megalakulása az egyre szélesebb mértékben kibontakozó kultúrforradalmunk szükségszerű folyamatának eredménye. Ma már a felnőtt- oktatási intézményekben szerte az országban sok tízezer dolgozó tanul. Ezek az iskolák a különböző foglalkozású, érdeklődésű és korú dolgozók művelődését és továbbtanulását biztosítják. Amikor a fel- szabadulás utáni években kormányzatunk létrehozta a dolgozók iskoláinak rendszerét az volt a feladata, hogy tanulási lehetőséget biztosítson azoknak a tehetséges munkás-paraszt dolgozóknak, akiknek a múlt rendszerben lehetetlen volt a középiskolai képesítés megszerzése. Ezt a feladatát a dolgozók iskolája az eltelt 16 év alatt már jórészt betöltötte, de korántsem vált feleslegessé. Ma arra van hivatva, hogy a társadalmi élet igényeinek megfelelően egyre nagyobb tömegeknek biztosítsa a továbbtanulás lehetőségét. Népünk nagy tömegei előtt válik napról napra világosabbá, hogy a szocializmus felépítése, a kommunizmus perspektívái olyan mértékben fokozódó feladatokat állítanak minden dolgozó elé, amelyek megvalósítására csak úgy lesznek képesek, ha folyamatosan továbbképezik magukat. Ennek a felismerésnek eredményeként hazánkban a tanulás egyre inkább mozgalommá válik — évről évre nő az iskolai oktatásba bekapcsolódni kívánó fiatalok és felnőttek száma. 1958 ÓTA országosan több mint háromszorosára nőtt a dolgozók iskoláiba járók száma. Az 1962/63-as tanévben körülbelül ötvenezer felnőtt kezdte el középiskolai tanulmányait. Hasonló arányban növekedett Egerben is az egyes középiskolák mellett működő levelező és esti tagozatok létszáma. Múlt évben 930 egri dolgozó tanult a gimnáziumok és a közgazdasági technikum felnőtt tagozatain. Az esti és levelező tagozatok vezetését és tanóráit a pedagógusok teljes egészében túlórában látták el, s így a felnőtt- oktatással való foglalkozás alig terjedt túl a tanórák ellátásán. Bár így is szép eredmények Általában világhírű futballistáiról ismerjük mi Brazíliát. Nemcsak kilométerek ezrei választanak el bennünket az amerikai kontinens déli részén fekvő, hatalmas szövetségi államtól, hanem a számunkra titokzatos és ismeretlen Atlanti-óceán is. A brazilok életéről közvetlen tapasztalatai nagyon kevés embernek vannak nálunk. A véletlen azonban az élet nagy varázslója. Az ő segítségével találkoztam össze Elza Soares Ribeiro brazil újságíróval Gyöngyösön. Bemutatkozás után a szakmabeliek barátságával vizsgál- gattuk egymás t, s amikor megkértem, adjon lapunk számára interjút, kedves mosollyal köszönte meg ajánlatomat. Külsőre semmiben sem különbözik Elza Soares Ribeiro az európai nőktől. Akár gyöngyösi is lehetne. Haja szőke, szemében állandóan mosoly bujkál. Karcsú, jól öltözött asszony. Az a típus, aki azonnal felkelti a férfiak kíváncsiságát. őszintén, nyíltan mondja ki gondolatait, a kérdéseimre azonnal válaszolt, egy pillanatig sem kutatott óvatos megfogalmazás után. — Hogyan lett újságíró — kérdeztem először. Érdekes történet kerekedett ki válaszából. — A háború előtt Brazüiá- ban működött német és olasz rádió is. Én az egyik német középiskolája születtek, a felnőttoktatás további kiszélesítése és tartalmi színvonalának javítása érdekében vált szükségessé az önálló felnőttoktatású középiskola létesítése. A felnőttek oktatásának sajátos problémái vannak. Megoldásukra szerte a világon jelentős pedagógiai és pszichológiai kutatások folynak. Megállapítást nyert, hogy az értelmi képesség 30—60 éves korban nem csökken. Igaz ugyan, hogy a felnőtt lassabban tanul, de tudása szilárdabb lehet, mint a fiataloké. — Minden tantárgy elsajátítása, illetve bármely ismeretszerzés az új ismereteknek a régebbi ismeretekhez való kapcsolás útján történik. Az ismeret- szerzés útjának, az oktatás folyamatának törvényszerűségei lényegükben megegyeznek a rendeskorúaknál és felnőtt- korúaknál egyaránt, A KÜLÖNBSÉGEK két csoportra oszthatók. Egyesek előnyösen hatnak, mások károsan. Előnyösen hat a felnőttek gazdagabb, sokirányúbb élet- tapasztalata, a praktikusabb gondolkodás, az általában fejlettebb gondolkodásmód és kialakultabb szemléletük, világnézetük. — A nehézségek részben abból adódnak, hogy a hallgatók jelentős része régen kiesett a tanulási munkából, az új ismeretanyagot sokkal régebben szerzett ismeretekkel kell kapcsolniuk, mint a rendeskorúaknak. A tanulóanyag sem olyan homogén. Nagyobb az eltérés felkészültségük között. Nem ismerik a tanulás helyes módszerét. Kellő gyakorlat hiányában még a tanulásra szánt időt sem tudják mindig a legmegfelelőbben beosztani. Igen sok a szervezeti kérdésből fakadó nehézség is. A rendszertelen iskolába járásnak, a sok mulasztásnak ma még igen gyakran a munkahelyi erősebb megterhelés az oka. Gyakori, hogy az iskolával párhuzamosan más tanfolyamot is végeznek, s ez akadályozza az iskolai felkészülést és nemegyszer lemorzsolódáshoz vezet. — Nagyobb érvényt kellene szerezni az idevágó rendeleteknek, s valahogy azt is szabályozni, hogy az iskolai tanulmányok ideje alatt a dolgozó ne legyen kiküldhető hosszabb időre terjedő tanfolyamra, ne osszák be saját munkakörén kívül más munka ellátására. Ennek az áldatlan állapotnak sem a munkahely, sem a tanulás nem látja hasznát. Az utóbbi időben nagy eltolódás mutatkozik a tanulók életkori megoszlásában. Az idősebb korosztályok mellett egyre több fiatal ül a dolgozó osztályok padjaiban, és ezzel párhuzamosan mind gyakrabban merülnek fel nevelési problémák is. Üj probléma például, hogy hogyan kell nevelni az önálló keresettel rendelkező fiatalokat, akiknek a pénz beosztására is tanácsot kellene adni. A nagy korkülönbségekből fakadó problémákra némileg megoldást nyújt a dolgozók iskoláinak tagozódása. A fiatalabb — húsz éven aluli — dolgozók felvétele zömmel az esti tagozatra történik, az idősebb korosztályok tagjai általában a levelező tagozatra nyernek felvételt. A két tagozat szervezetében, működésében és tanítási módszerében különbözik egymástól — Az esti tagozaton a tanulóknak hetenként háromszori tanításon kell kötelezően részt venniök. A tanulók félévkor beszámolót, év végén vizsgát tesznek. Itt a nevelési szempontok érvényesítésének több lehetősége van. A levelező tagozat hetenként egyszeri tanári segítséget nyújt az egyéni tanuláshoz, a felkészüléshez. Tantárgyanként három kötelező évközi beszámoló biztosítja az év végi osztályvizsgákra való folyamatos felkészülést. A FELNŐTTEK oktatásának sajátos körülményei a szaktanároktól is alaposabb felkészülést, sok tapasztalatot, nagyobb módszertani jártasságot követelnek. Az önálló tantestület ezeknek a követelményeknek hiánytalanul tehet eleget. Rendszeresebben és elmélyültebben foglalkozhat a felnőttek oktatásának módszertani és nevelési problémáival, kiépítheti az üzemekkel és hivatalokkal való szorosabb kapcsolatot, és ezeken keresztül eredményesebben dolgozhat a ma még jelentkező nagyfokú lemorzsolódás ellen s hozzájárulhat a tanulmányi színvonal további emelkedéséhez. Séra László az egri dolgozók középiskolájának igazgatója Magyar, .szovjet, bolgár és francia tanárok csereüdülése A Szovjetunió, Magyaror- tagjait, szág, Bulgária és Franciaország A külföldi tanárok számára pedagógus szakszervezetei meg- épült leningrádi üdülő első egyeztek abban, hogy üdü- vendégei magyar pedagógusok lőikben kölcsönösen vendégül akik egy héten keresztül tarlátják egymás szakszervezeti tózkodnak ott. Bezárt a Park Szálló grillje. A pincérek leszámoltak, hazafelé igyekszik a kávéfőzőnő. Négy óra múlt, nekik most kezdődik az „éjszaka”. Már világos van, a lassan kelő nap az ég alján gyülekező felhőkkel csatázik. A vékonyabb felhőrétegeket már átfúrja sugaraival. Még kevesen járnak az utcákon. Idősebb bácsika vágja az Üttörő utcai árok partján a harmatos füvet. — Kislibáknak lesz — egyenesedik fel Vértezel Antal nyugdíjas. — Délre megyek dolgozni a bélapátfalvi cementgyár- >a. Huszonnégy- órázunk. Fárasztó, de utána két napig szabad vagyok. Megszoktam a koránkelést, pedig már átléptem a hatodik tíz évet. A korai vonattal Budapestre utazó felriad, félig leragadt szemekkel néz a feje melletti ébresztőórára. Négy óra van, még nyugodtan alhat. — Korán kezdtünk ma, mert később már akadályozza munkánkat a forgalom — magyarázza a Líceum előtt Fekecs Sándor, a gázvezetéképítés művezetője. Laszota Zoltánnal, a vízművek főmérnökével és három diáksegítséggél már a Széchenyi utcában építendő esővízlevezető csatorna hosszát mérik. Az acél mérőszalagot húzó leány álmosan ásít, társai vicceket mesélve, „ébresztgetik”, de időnként ők is a tenyerükbe fojtanak egy-egy újabb ásítást. Sír a baba a kiságyban, a mama, már ki tudja, hogy az éjszaka hányadszor kel fel betakarni. A félig leeresztett redőny résein már hajnali tény szánt csíkokat a szobában, talán már nyugodtan alhat a mama is reggelig. Minden stand foglalt a piacon. Ügy látszik, ahhoz nem lehet elég korán felkelni, hogy az egri piaci árusokat megelőzzük. — Ma „elaludtam” egy kicsit, háromkor értem ide — meséli Bíró Sándomé. — Két hete mindennap itt vagyok, bőven termett zöldség. — Muszáj korán jönnünk, mert nincs előre lefoglalt asztal. Aki hamarabb jön, annak jobb hely jut — magyarázza szomszédja, s aztán elfordul tőlünk. Vásárló tűnt fel, áruját kínálja: — Friss a karalábé, most szedtem a barackot... Hangos motorberregésre riSiessünk, vár a szőlő — mondja az anya leányának. ad fel a délelőtti műszakban dolgozó munkás. Mérgesen csukja be az ablakot, s aztán — Permetezni megyünk. Még van vagy négyszáz öl * mai napra. Délre befejezzük* s aztán még jut idő főzni is— — Mennyi az idő? — nézi meg óránkat a fiatalasszony. — Siessünk, — indulnak tovább — késő van, már elmúlt öt óra. Diákokkal megrakva autó’ busz érkezik a városba.. Vezetőjük kiszáll, a leányok és fiúk csak lassan szállingóznak,, nagy részük még hátrahajtott fejjel alszik, úgy költik fél őket társaik. Indulásra készen várakozik a vasútállomáson a Finomsze- relvénygyárig' közlekedő munkásvonat. Az egyik vasúti kocsi ablakában két leány hajoO ki. — Három óra előtt keltem. Nem korán, már megszoktam — mondja Besenyei Ilonka. — Dormándról bekerékpározok Füzesabonyba, s aztán vonattal jövök Egerbe. — Délig dolgozunk — folytatja barátnője, Molnár Mária. — Ma délután majd kimegyünk a strandra... — búcsúznak a lassan kigördülő vonat ablakából. A háziasszony már felkelt, férje még alszik, de ő már készíti a reggelit. A gyereknek Egy év óta immár mindennap hajnal háromkor kelnek. Kerékpároznak, vonattal utaznak, várja őket a munka. GYÖNGYÖSI INTERJÚ egybrasil újságíróval adónál dolgoztam. Miután Brazília hadiállapotban volt Németországgal és Olaszországgal, ezeket a rádiókat az állam lefoglalta és a munkaügyi minisztérium kezelésébe adta. Szpíker, bemondó lettem. Magam fogalmaztam meg a híreket. Ekkor iratkoztam be az egyetemre az újságírói szakra. Majd a Diario Traba- Ihista című munkáslapnál dolgoztam. Ez a lap azonban megszűnt. Bár azt mondják, hogy nálunk, Brazíliában szabadság van, az újságok fenntartása olyan összegekbe kerül, hogy ez a munkáslap nem bírta a versenyt. Most egy havonta megjelenő folyóiratnak vagyok az igazgatója és a sajtó szakmai szervezetének a titkára. — Milyen minőségben járt Moszkvában a nők világkongresszusán? — Nemcsak mint a Brazil nőbizottsáíg a barátságért és a békéért mozgalom tagja, hanem mint az említett sajtószervezet egyik vezetője. Ilyen értelemben vittem él a kongresszusra a brazil dolgozók forró üdvözletét. — Milyen véleménye van a szovjet és általában a szocialista sajtóról, újságírásról? — Hadd említsem meg. hogy a szaklapunkban a magyar újságírásról jelent meg legutóbb egy tanulmány. Sajnos, nyelv- ismeretem nem teszi lehetővé, hogy magam olvassam el a szovjet és a kelet-európai népek újságjait. Annyit azonban tudok, hogy ezek a lapok a valóságot írják, hiszen nem függnek egyetlen pénzügyi érdekeltségtől sem. Egyébként Moszkvában az Izvesztyijának adtam interjút — Bizonyára hallott már néhátny dolgot rólunk Brazíliában. Tapasztalata szerint azok a hírek mennyiben felelnek meg a valóságnak? — Teljesen más a valóság itt, mint ahogyan a brazil lapok általában azt olvasóik elé tálalják. Én már otthon is tudtam, hogy azok a hírek igaztalanok, de most sokkal világosabban látom az igazságot. Csupán három napot töltöttem még el Magyarországon, de sok mindennel megismerkedtem. Különösen megható számomra az a gondoskodás, ahogy a gyermekeket körülveszik. Az ENSZ statisztikája szerint a gyermekhalandóság magas százaléka szempontjából Brazília a harmadik helyen áll világviszonylatban. Érthető. hogy minket, brazil asszonyokat nagyon érdekel a gyermekek sorsa, életkörülménye. Nem maradhatott el a szokásos kérdés sem: — Hogy érzi magát nálunk? •— Nagyon jól. Az emberek kedvesek, vidámak, jól öltözöttek és jól tápláltak. Budapest gyönyörű, csodálatos város. A magyar vendégszeretet pedig szinte páratlan az egész világon. Az utolsó kérdésre került sor: — Miért folytat politikai tevékenységet? — Meggyőződésből. Brazília tőkés állam. Most azért küzdünk, hogy a legfontosabb iparágakat az állam vegye át. Nálunk az élelmiszerárak nagyon magasak. Pedig nagyon gazdagok vagyunk természeti kincsekben. Észak-Brazüiában azonban még ma is halnak éhen emberek. Ezért kell harcolnunk. Legutóbb az egyik szövetséges államban. Guana- baraban kubai szolidaritási kongresszust hívtunk össze. visszafekszik, van még idő hét óráig. A kerékpár csomagtartóját háti permetező nyomja Joó Lászlóvá és leánya, Pásztor Béláné, a Szépasszonyvölgy felé igyekszik. Ennek az államnak van egész Brazíliában a legreakciósabb kormányzója. Éppen ezért hirdettük itt meg a kongresszust. A kormányzó a gyűlést nem engedélyezte. Átkeltünk a guanabarai öblön Rio államba, ahol a kormányzó már engedélyt adott a kongresszus megtartására. Ezek a körülmények még jobban ráirányították az emberek figyelmét a kongresszusunkra, tehát elértük célunkat. Talán ebből az egyetlen történetből is megérti, hogy miért foglalkozom politikával. Még nagyon sok tennivaló vár ránk. Eddig tartott az interjú. Megköszöntem olvasóink nevében is a szíves válaszokat és sikeres munkát kívánva, búcsúztam el Elza Soares Ribeiro brazil újságírótól. Azt hiszem, szavaiban nem kételkedhetünk. Segítségével bepillanthattunk egy olyan távoli ország életébe is, amely a túlsó féltekén, az amerikai kontinens déli részén terül el. Hatalmas, gazdag ország Brazília, ahol még ma is pusztulnak el emberek a szörnyű éhség következtében. De Elza Soares Ribeiro és társai már meghirdették a harcot a társadalmi igazságtalanságok ellen. Egy pillanatig sem kételkedünk a brazil nép győzelmében, amely, reméljük, nem várat már sokáig magára. (g. molnár) is mert ma motorral kirándulni megy a „férfinépség”. Autóbuszok érkeznek, s indulnak már kora reggel az egri autób u szállomásrói. A buszmegállónál várakozók érdeklődéssel figyelik a Bajcsy-Zsilinszky úti IBUSZ iroda tetején dolgozó bádogosokat. Fent, tizennégy méter magasságban, már nem fogják el a házak a nap sugarait, a két bádogos — Csongvári Géza és Kovács András — félmeztelenre vetkőzve dolgozik. Hajnal négy óta. — Korán kezdünk, mert később itt, a bádogtetőn, negyven fok felett van a hőmérséklet. — Olyan itt, mintha egy forró tepsiben dolgoznánk ... — s fürgén dolgozva cserélik a régi tetőt új bádogra, gyakran artistákra emlékeztető „mutatványokat”” is kíván ez a munka. S lassan reggel lett. Az utcákat emberek töltik meg, piacról jönnek, vagy már munkába igyekeznek. Az éjszakai parkszemélyzet első álmát alussza, a fővárosba látogató úticéljához közeledik, a kisbaba reggeli kávéját issza, nem csak elvétve, hanem állandóan zúgnak az utakon a motorkerékpárok és az autók, a kiránduló diákok szétszéledtek a városban, bükki szerpentinen kanyarog a Pannónia. Felkelt a nap ... (tóth) ES FELKEL A NAP... ^őaiiiali séta Satirfwt
