Heves Megyei Népújság, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-03 / 153. szám
VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA XIV. évfolyam, 153. szám ARA: 50 FILLÉR 1903. július 3., szerda A. Kedden délután U Thant, az ENSZ főtitkára, Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány Minisztertanácsa elnöke és Péter János külügyminiszter kíséretében meglátogatta a Csepel Vas- és Fémműveket. Az üzemrészek megtekintése után a vendégek röpgyűlésen vettek részt, amelyen felszólalt U Thant és Kádár János. (A beszédek ismertetésére holnapi számunkban visszatérünk) Ostoba és veszélyes a nyugatnémet revansistáknak az a reménye, hogy katonai úton számolják fel az NDK-t Hruscsov nagy beszéde Berlinben A német békeszerződés megkötése minden békeszerető ország és nép érdeke Zsúfolásig megtelt kedden lélután a berlini Werner See- enbinder Halle: a Német De- nokratikus Köztársaság fővá- osának népe igen nagy számban jött el ide, hogy meghallgassa a nagygyűlés szó- sokainak: N. Sz. Hruscsovnak 's Walter Ulbrichtnak beszé- lét. Igen sokan be sem fértek a sportcsarnokba és az épület előtti téren, mikrofonon keresztül követték a gyűlés lefolyását. Benn, az elnöki emelvény mögött Marx, Engels és Lenin képe mellett a következő szövegű felírás volt olvasható: „örök barátság és együttműködés az NDK és a Szovjetunió között”. A jelenlevők hatalmas tapssal, „Druzsba!”, „Freudschaft!” kiáltásokkal köszöntötték N. Sz. Hruscsovot, Zsivkovot, Fajont, Ulbrichtot, valamint a Német Szocialista egységpárt Politikai Bizottságának, az NDK Államtanácsának és Minisztertanácsának tagjait. Paul Wemer, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja, a nagyberlini pártszervezet titkára nyitotta meg a gyűlést és a hallgatóság óriási tapsvihara közepette adta át a szót N. Sz. Hruscsovnak. Nincs messze az idő, amikor az NDK túlszárnyalja Nyugat-Németországot BERLIN (TASZSZ): Hruscsov bevezetőben az SZKP Központi Bizottsága, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége, a szövet kormány, a szovjet nép és a naga nevében jó egészséget, munkájához pedig sok sikert kívánt Walter Ulbrichtnak. A lémet kommunistáknak, az .VDK dolgozóinak hasonló jókívánságait tolmácsolta a szocializmus építéséhez. — Őszintén örülünk — mondotta —, hogy az önök köztársaságában jól mennek a dolgok és sikeresen megkezdték az általánosan kibontakozó szocialista építés programjának végrehajtását. Hruscsov elismeréssel szólt az NDK gazdasági eredményeiről, majd a következőket hangoztatta: — A szocialista országok sikeres fejlődése folytán jelenleg megvannak a lehetőségek ahhoz, hogy alaposabban ösz- szehangoljuk gazdasági terveinket. így a szocialista országokkal megvalósuló együttműködés nemcsak hogy teljes mértékben pótolni fogja a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Németország felbomlott gazdasági kapcsolara falat. Ezért igyekeznek belépni a NATO-ba, a nyugati hatalmak agresszív katonai tömbjébe. A megmaradt hitleristák úgy látták, hogy a NATO lehetőséget nyújt nekik ábrándjuk valóra váltásához, s végül revansot vehetnek a második világháborúban elszenvedett vereségért. A nyugat agresszív körei pedig a fő ütőerőnek akarták felhasználni Nyugat-Németországot a szocialista országok ellen. E rabló tervek platformján találkoztak a nyugati agresszív körök és a német revansisták érdekei — jelentette ki Hruscsov. Megértjük azokat a németeket — hangoztatta —, akik szeretnék, ha hazájuk egyesülne, s megszületne az egységes, békeszerető, demokratikus német állam. Ez természetes és jogos óhaj. A béke és együttműködés politikája közelebb hozza, a háború és a revans-politikája pedig távolabbi időre halasztja e cél megvalósítását. Látnunk kell, hogy az imperialista erők saját érdekükben próbálják kijátszani a németek e természetes óhaját, s a Német Demokratikus Köztársaság felszámolására törekednek. De korunkban nem lehet így megoldani a német kérdést. Ez a polgárháború, a világháború útja. Már pedig tudjuk, mit jelent a háború ma, amikor rendelkezésre állnak a nukleáris rakétafegyverek. Még Adenauer kancellár is, akit pedig mindenki másnál erősebben mételyezett meg a revansiz- mus, megérti, hogy ha megkezdődik a háború, először Nyugat-Németország ég eL A kapitalizmus legféktelenebb képviselői is látni kezdik, hogy a háború ma öngyilkosság bármely agresszor számára — hangoztatta Nyikita Hruscsov. Hitler követőire — hitleri sors vár Igen, Hitler ezeket a. céloikat akarta elérni, de dicstelenül elbukott. Hogyha a revansisták Hitler eszméivel akarnak élni, ugyanaz a sors fogja őket is érni. Így hát jobb lenne, ha minél előbb higgadt realista álláspontra helyezkednének. Ahogy a távozó kancellár dicstelenül fejezi be pályafutását, mert nem volt képes ésszerűen értékelni a világhelyzetet, az új kancellárra is ugyanez a sors vár, ha nincs elegendő ereje, hogy reális vágányra álljon. Kennedy nyugat-berlini látogatásának tényében egymagában nincs semmi rossz. Üdvözölni lehetne a látogatást, ha jószándékú lett volna. De azok, akik az elnököt meghívták, természetesen nem jóindulatból tették ezt. Esztelen revansista törekvéseikhez akartak megerősítést kapni. Sajtójelentésekből ítélve, az amerikai elnök nem mindjárt egyezett bele abba, hogy a távozó kancellár társaságában utazzék Nyugat-Bexiinbe. Szemmel láthatóan felismerte hogy ez a társaság mindenképpen rossz fényt vet utazására. Az a mód, ahogy Kennedy a nyugatnémet revansisták törekvései elé sietett, mindenképpen elszomorítja azokat, akik az elnöknek a washingtoni egyetemen tartott legutóbbi beszédét szerették volna megerősítve látni. Ez a beszéd a nemzetközi helyzet józan értékelésével emelkedett ki a többi közül. (Folytatása a 2. oldalon) A revanspolitika csak nélkülözést és szenvedést ad a népeknek A Szovjetunió — hangoztatta Hruscsov — testvéri kapcsolatokat tart fenn a Német Demokratikus Köztársasággal, diplomáciai viszonyban van a Német Szövetségi Köztársasággal. Országunk békeszerető politikája érdekének tekinti, hogy a Szovjetunió és Nyugat- Németország kapcsolatai a bizalom és az együttműködés útján erősödjenek. Ügy vélem, a német népnek is mélységesen érdeke, hogy országainkkal, s az összes szocialista országgal szilárd, baráti kapcsolatot tartson fenn. Ha visszapillantunk a nem is olyan távoli múltba, találunk példát a Szovjetunió és Németország közötti kapcsolatok fejlődésére. Az első világháború után volt olyan időszak, amikor a német nép vezetői találtak magukban elegendő erőt ahhoz, hogy bátran beismerjék, Németország és a Dobi István és Kállai Gyula fogadta az ENSZ főtitkárát U Thant előadása az Akadémián mány bevezető szavaiban, amelyek szerint a nemzeti erőforrások az élet sok területén már nem elegendők. Nem történelmi véletlen, hogy az ENSZ és annyi más nemzetközi szervezet létrejött. Jól működő gépezet szükséges a nemzetközi problémák megoldására. A főtitkár ezután hangsúlyozta: meggyőződése, hogy a béke iránti felelősség ma már kollektív, talán a túlélés előfeltétele, amelyben valameny- nyiünknek van tétje. U Thant kifejezte azt a véleményét, hogy a nemzetek szociális és gazdasági erőfeszítéseit az eddiginél széleskörűbben kellene ismertetni, mert a béke nem osztható fel politikai, szociális, kulturális elemekre abban a hiú reményben, hogy egyik megoldható a másik nélkül. A magyar kormány a kultúráért A békének, mint oszthatatlan felelősségnek a koncepciója az ENSZ-nek és szervezeteinek sarokköve. A nemzetközi kultúrcsere olyan lehetőség — hangoztatta a főtitkár —, amelynek nagy jelentőséget tulajdonítok és (Folytatása a 2. oldalon.) A háború vége óta — folytatta Hruscsov — 18 év telt el. A háború okozta sebek azonban még sok év múlva is emlékeztetni fognak magukra. A sebek valamennyire már begyógyultak; a fájdalom, amit a háború okozott az embereknek, már kissé elcsitult. A szovjet és a német népnek, Európa minden népének, a világ népeinek mindent meg kell tenniök, hogy a sebek és a fájdalmak örökre eltűnjenek. A történelem tele van olyan példákkal, hogy a háborús vereséget szenvedett államok minden erejükkel egyetlen célra törekedtek: revansot akartak, vissza akarták szerezni, amit elvesztettek, s még idegen javakat is akartak hozzá szerezni. így keletkezett a háborús összeütközések végtelen láncolata. De a történelem azt tanítja, hogy a revanspolitika nem ad semmit a népeknek, újabb szenvedésen és nélkülözésen kívül. • Szovjetunió baráti kapcsolatai • hasznosak mindkét országnak, i mindkét népnek. Meg tudták oldani a versail- i lesi békeszerződés minden buktatóját és országaink kö- i zött jó kapcsolatok alakultak ■ ki. ; Hruscsov beszédének további részében a német kérdés- 1 sei foglalkozott. A népek — hangoztatta — a német kérdés megoldását várják, hogy ily módon létre lehessen hozni a népek együttműködésének és barátságának békés fejlődéséhez szükséges és kedvezőbb feltételeket. Mit kell tenni az Európában és következésképpen az egész világon a béke megszilárdítása céljából? Fel kell számolni a második világháború maradványait és békeszerződést kell kötni Németországgal. A Németországgal kötendő békeszerződés aláírása nemcsak a Szovjetunió népének, hanem a békés politika mellett állást foglaló valamennyi ország számára is előnyös lenne. A békeszerződésre szüksége van a többi európai ország, az egész világ népeinek. A békeszerződés aláírása különösen megfelelne Nyugat-Németország lakossága érdekeinek. Mit javasol a Szovjetunió, amikor a második világháború maradványainak mielőbbi felszámolását sürgeti? Semmi olyat nem indítványozunk, ami megváltoztatná a jelenleg fennálló és a fasiszta Németország szétzúzása következtében létrejött feltételeket és helyzetet. Csupán jogilag akarjuk rögzíteni a kialakult helyzetet, hogy ilymódon megakadályozhassuk a revansistákat az új háború kirobbantásának előkészítésében. Józanul kell nézni a dolgokat. Meg kell érteni, hogy a Német Demokratikus Köztársaság nem mitosz, hanem olyan állam, amelynek megvan a maga kormánya, rendje, törvényei és határai. A revansista körök hallani sem akarnak a békeszerződés megkötéséről. Céljukul tűzték ki, hogy felszámolják, elnve- lik az NDK-t. Világosan látják azonban, hogy ezt saját erejükből nem érhetik el. Nem elég erős a gyomruk ahhoz, hogy ezt a falatot megeméssze, no meg torkukon is akadna ekkotait, hanem az NDK gazdasága kiapadhatatlan erőforrásokhoz és lehetőségekhez is jut a nyersanyagellátás terén és ipari tekintetben, újabb nagy sikerek eléréséhez. A szocialista országok gazdasági együttműködésének elmélyítése, közös előrehaladásunkat meggyorsító, hathatós tényező. Ebből kiindulva — jelentette ki a szovjet kormányfő — fel- tételezhetőleg nincs messze az az idő, amikor a Német Demokratikus Köztársaság kezdi túlszárnyalni majd Nyugat- Németországot minden főbb gazdasági mutató tekintetében. Ez nem tévedés. Ismétlem: a Német Demokratikus Köztársaság tényleg meg fogja előzni Nyugat-Németországot. Már közeledik ez az idő. Az önök köztársaságának dolgozói ezzel erőteljesen előrelendítik majd a szocialista közösség harcát, nagy mértékben megkönnyítik közösségünk munkáját, hogy legyőzze a kapitalista világot a gazdasági versenyben. Figyelmeztetjük ellenségeinket: akárhogy erőlködnek is, végül a szocialista országok mögött fognak kullogni. Kedd délelőtt U Thant, az Egyesült Nemzetek Szervezetének hazánkban tartózkodó főtitkára látogatást tett a Magyar Tudományos Akadémián. Reggel 9 óra előtt néhány perccel gördült a főbejárat elé a főtitkár kocsija. A kapuban Erdei Ferenc, az Akadémia főtitkára üdvözölte a magas vendéget Az Akadémia épületében Rusznyák István professzor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke köszöntötte az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkárát, aki ezután mintegy 35 percen át szívélyes beszélgetést folytatott a klubban megjelent tudósokkal, köztük Ligeti Lajos professzorral, az Akadémia álelnökével, Bognár József professzorral, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnökével és több más ismert tudományos kiválósággal. Az ENSZ főtitkára ezután az Akadémia vezetőségének kíséretében a díszterembe ment, hogy megtartsa nagy érdeklődéssel várt előadását. A terembe lépő vendéget az egybegyűlt akadémikusok meleg tapsa köszöntötte. Elsőnek Rusznyák István professzor, az Akadémia elnöke emelkedett szólásra. — örömmel és tisztelettel üdvözlöm U Thant urat, az ENSZ főtitkárát — mondotta a többi között. — Köszönöm, hogy elfogadta meghívásunkat és szíves volt vállalni egy előadás megtartását. A béke: kollektív felelősség U Thant ezután megtartotta előadását. — Elnök úr, tisztelt akadémikusok, hölgyeim és uraim! Kö- szünetemet fejezem ki, hogy alkalmam van megosztani önökkel néhány olyan gondolatot, amely már régen foglalkoztat — mondotta bevezetésül a főtitkár, majd egyebek között kijelentette: A béke nemcsak a fegyveres konfliktusok elmaradása, jóllehet ez a legfontosabb feltétele. Abban a világban, amelyben az emberi problémák túllépték az országhatárokat, nemcsak az emberek, hanem a nemzetek mindennapi életében is türelmet és megértést kell tanúsítani. Az a felfogás, amely szerint az ember társadalmi lény, és amelynek nyomai a Kelet és Nyugat filozófiájában egyaránt megtalálhatók, ma úgy fejlődött tovább, hogy napjainkban a nemzeteknek is együtt, egymással kell élniök, mint az egyéneknek. Ennek a ténynek a felismerése megtalálható az alapok-
