Heves Megyei Népújság, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-07 / 157. szám
: 1963. július 7., vasárnap NÉPÚJSÁG Hajnali ludóaítás a piacokról: Van bőven áru Hatalmas az árcsökenés a múlt évhez képest — Megjelent a sárgadinnye a piacokon SZOMBAT REGGEL, pontosabban hajnali negyed öt az idő. Gyöngyösön, a vasútállomás melletti szövetkezeti értékesítő raktár területén azonban már mozgalmas kép fogad bennünket. Siető embereket látunk, akik gépkocsira rakodnak. — Három mázsa fejes káposzta, 50 kg fokhagyma, 10 mázsa burgonya, hét mázsa paradicsom — .hallatszik a raktár ajtajában az egyik férfi monoton hangja, aki ellenőrzi és felírja a rakodómunkások által a gépkocsira pakolt áru mennyiségét. — Jó reggelt! — köszönünk rájuk Murcsányi Lászlóval, a MÉSZÖV ellenőrzési osztályának vezetőjével, s megkérdezzük: — Mikor indulnak? — Hamarosan! Az utolsó ládákat rakodjuk — válaszolják. — öt órára a piacon vagyunk .... Aztán félreállunk, mert ilyenkor minden perc, minden hely drága. Az emberek sietnek, hogy időben, a kofákat megelőzve szállíthassák a zöldség- és gyümölcsféléket a piacra. Amíg így állunk és nézzük az emberek igyekezetét. szorgalmát. Molnár Bála. a raktár vezetője csatlakozik hozzánk. Tőle tudjuk meg, hogy Gyöngyösön a MÉK dolgozói mindent elkövetnek, hogy az áru mielőbb eljusson a piacokra és a vásárlókhoz. Itt vannak a piaci elárusítók, akik átveszik az árut, ellenőrzik minőségileg és mennyiségileg is. — Milyen és mennyi árut szállítanak innét a lakosságnak? — kérdezzük. — 70 mázsa burgonyát, 10 mázsa fokhagymát, 5 mázsa karfiolt, 60 mázsa fejeskáposztát, 8 mázsa kelkáposztát, 500 kg zöldbabot, 12 mázsa paprikát, 30 mázsa paradicsomot, 80 mázsa salátát, 6 mázsa répát adunk ki a mai napon — válaszolja a raktár vezetője, szinte fejből sorolja az adatokat. — Ezzel a város és a Mátra ellátását is biztosítjuk. JÁRJUK A PIACOT. Nézegetjük az áruk minőségét és árát. A kofák — egyöntetű a vélemény — drágábban adják minőségileg is gyengébb áruikat. De nézzük a táblákat! A paradicsom kilója 6.50 forint a szövetkezetnél és 7 forint a kofáknál. A málna 11 forint, a kofáknál 13 forintért kapható. A vásárlók a szövetkezet elárusítóhelyein tolonanak, nem titkolják véleményüket: nemcsak olcsó, de minőségileg is jobb a földművesszövetkezet áruja. Megéri a néhány perces várakozást! Aztán tovább megyünk- Utunk Hatvanba vezet. A raktárban a gyöngyösihez hasonló kép fogad bennünket. Friss, jó minőségű árut rakodnak a gépkocsikra. A piacra már elszállították a megrendelt árut, most már a környék üzletei vannak soron. Petőfi- bánya, R ózsaszentmárton, Zagyvaszántó, Lőrinci, Erőmű, Apc; olvasom a papírokon a helységek neveit és máris hozzáfűzi Dudás János raktáros a következőket: — Ma nem nagy a forgalmunk. Mindössze 70 mázsa zöldségfélét és 40 mázsa gyümölcsfélét szállítottunk ki a raktárból. Egyetlen újdonságot mondhatok csak: a mai napon már kilónként 3,80 forintért dinnyét is lehet tőlünk vásárolni. De nézzenek szét a piacon. A piacon valóban nincsenek sokan. Akik kint vannak, azok is a földművesszövetkezet standjánál vásárolnak. Fogy a sárgabarack, paradicsom, kelkáposzta, hagyma, répa, főzőtök és a többi „főznivaló” is. Csupán néhány pillantást vetünk az árjegyzékre, s aztán, a kíváncsiság kedvéért, elővesszük a múlt év hasonló időszakában érvényben levő árakat. így tudjuk meg, hogy egy évvel ezelőtt a paradicsom kilóját 23 forintért árulták hivatalosan a mostani 6,50 forint helyett. De az uborka is 7,50 forint volt a jelenlegi 50 fillér helyett. A paprika feleáron kel el most mint tavaly. 18 forint helyett ésupán 9,50 forintba kerül egy kiló belőle. A sárgadinnyének tavaly híre j sem volt, nem pedig ára, most pedig 3,80-ért lehet vásárolni. — van Arunk bőven, ki tudjuk elégíteni a vevőket — magyarázza Murányi László és hív. hogy menjek, nézzük meg itt is a kofák áruit. A hatvani kofák árui itt sem jobbak, mint a földművesszövetkezeté, azonban mégis drágábbak, — állapítjuk meg a vásárlókkal közösen. És a termelőszövetkezetek? Az ő standjaik is fogyóban vannak. Mintha kimondatlanul is azt bizonyítanák távollétükkel: ők megtermelik az árut, a felvásárló szervek pedig adják el. Nos, ez utóbbival nincs különösebb probléma, az fmsz-ek bőven el tudják látni a vásárlókat áruval, betöltik hivatásukat, érvényesíteni tudják piaci ár- szabályozó szerepüket Fazekas István Indul! Indus í Indul! Július 14-én a Népújság és az Állami Biztosító 9 hetes SZÓRAKOZTATÓ! KÖNNYŰ! IZGALMAS! Vegyen részt ön is a rejtvénypályázaton, amelyet kilenc fordulóban fogunk közölni a Népújság vasárnapi, csütörtöki számaiban. Egy-egy lapban 4 kérdést fogunk feltenni, s minden egyes kérdéshez három választ közlünk. Az egy-egy kérdésre adott, három válasz közül a pályázónak kell eldöntenie a helyes választ, s azt aláhúzni, a lapból kivágott szelvényekkel együtt név, pontos cím feltüntetésével be kell küldeni a Népújság Lapkiadó Vállalat címére Eger, Bajcsy-Zsilinszky u. 1. szám alá. A borítékra rá kel! írni: REJTVÉNYPALYAZAT. Az egyhetes fordulók megfejtéseit (vasárnap, csütörtök) a megjelenés után legkésőbb egy héten belül csütörtökig kell beküldeni, mert a később beérkezett megfejtéseket nem vesszük figyelembe. Egy személy 1 szelvénnyel pályázhat. A pályázaton mindenki részt vehet, aki a 9. fordulón feltett 72 kérdésből legalább 64 kérdést eltalál, tehát 8 héten keresztül helyes megfejtéseket küld be. A pályázatra beküldött válaszok után közölni fogjuk a megfejtések helyes szövegét A helyes megfejtők között az alábbi főnyereményeket sorsoljuk ki: I. díj: 1 külföldi út a Szovjetúnióba (8 napos) II. díj: I világvevő rádió III. díj: 1 fényképezőgép IV. díj: 30 kötetes könyvtár V. díj: 1 kerékpár VI. díj: 1 15 köves karóra VII—X. díj: 200,— Ft-os vásárlási utalvány (4 db) A főnyereményeket szeptember 30-án nyilvánosan sorsoljuk ki. A főnyereményeken kívül a megfejtők között minden heti forduló után 10 db 50,— Ft-os könyvutalványt sorsolunk ki, a nyertesek névsorát közölni fogjuk a Népújságban. Már most jegyezze elő a Népújság július 14-től megjelenő számait. ' wm "iB—rr—m—nnraTiwiTiirrriwrnw LABBÄZÄ^ A labdajáték rendszerint azzal indul, hogy A megbírálja ß-t, B vice versa A-t. Mondanak. egymásnak tücsköt, bogarat, s ha ebből az állatfajtából kifogynak, akkor kígyót és békát; a retorikában járatlanok alkalmasint megragadnak az aljnövényzetnél, füveknél, fáknál. A lényeg azonban egy: A és B sohasem mondanak együtt C-t. S amit mondanak, az is csupa finomság, udvarias dipomata nyelven. A labdázás — a kritika visszaverése, a kritika prevenciója — idestova már tömegsport. S ami a leginkább vonzó ebbeji: veszélytelen! A labdázók nem kapnak'sérvet, sőt strúmát vagy golyvát sem a sok beszédtől: Minapában szakszervezeti tanácsülésen, hatvan-hetven „kibic” előtt folyt élénk la^~ dázás az építő-, az építőanyagipar és a szállítási szektor között. Az 1. számú ille tékes. az építőipar kapta i kritikát; és önkritika helyet az I. számú illetékes „labdát” dobott a ll-es és a Ilias számú illetékesnek. Ám ezt a vitcy sem lehetett tető alá hozni; éppúgy, mint a valóságos tető után áhítozó épületeket. S volt még egy érdekessége ennek a látványos „labdamenetnek”: az I. számú illetékes bizalmat kért munkájához. Véleményünk szerint — s ezt már többször megírtuk — a bizalom nem valamiféle banktőke, amit szép szóért utalványoznak. A bizalmat ki kell vívni, azért dolgozni, harcolni Hell; s a bizalom éppen az eredményes munka, a helytállás jogos járuléka. Nem minden értelem nélkül írta Brecht a Galileiben: „A bizalom elpusztul, ha követelni kezdik”. S mi van akkor, ha kérik?! (pataky) — Figyelem, figyelem! Rendkívüli hírt közlünk! Marslakók szálltak le a Földre. Figyelem, figyelem! Néhány perc múlva folytatjuk rendkívüli híradásunkat, addig pedig hallgassák még, hogy Gina Dollobrigida minek köszönheti szépségét... Ezzel a szöveggel szakította meg adását néhány évvel ezelőtt egy amerikai magánrádióállomás. A hírre nagy fölfordulás támadt. A rádió hírszerkesztőségének telefonja szüntelenül csengett. Felzaklatott idegzetű emberek kértek további információkat. A megrémült rádióhallgatók ostrom alá vették az újságok szerkesztőségeit és az állami tájékoztató szervek központjait, hogy megtudják, mi történt? Hol vannak a marslakók? Repülő csészealjakon érkeztek meg? Várható a közeli órákban a Földünk katonai megtámadása? Záporoztak a kérdések és a hír, amelynek csupán az lett volna a célja, hogy felhívja a figyelmet az utána következő kozmetikai reklámműsorra, alapos felfordulást keltett. Az újságok óránként adták ki különkiadásaikat. hogy kielégítsék a kíváncsiakat, akik minél többet akartak tudni a titokzatos, földön túli világról. Százezer éves időparány Néhány évvel ezelőtt, az űrhajózás előtti időkben a távoli Üzenet a világűrbe Várható-e a marslakók érkezése? világok értelmes lényeinek kérdése az újságok irodalmi rovataihoz tartozó anyag volt. Mondanunk sem kell, alig volt más ezekben a cikkekben, mint mese, fantasztikum. Azóta rohamléptekkel haladt a tudomány és a „marslakók” átkerültek a tudományos rovatokba. Ma már egyetért abban a tudományos világ, hogy ha a bolygókon megfelelő feltételek alakulnak ki, ott élet keletkezik. Az élet sok százmillió és sok százmilliárd évet meghaladó fejlődése során kialakulnak különféle fajok és meglehetősen késői szakasz, a pszi- chozoikus korszak, az az idő, amikor megjelennek a gondolkozó lények. Az ember „mindössze” néhány százezer évvel ezelőtt jelent meg a Földön. Tételezzük fel, hogy fennmarad még egy- milliárd évig. Ennyi idő emberi vonatkozásban végtelennek fogható fel, de a világmindenség egészéhez mérve csak egy időparány. És azt is tudomásul kell vennünk, hogy más égitesteken is csak hasonló „időparányok” alatt léteznek gondolkodó lények. Ebből logikusan következik, hogy gondolkodó lények közötti kapcsolat csak akkor valósulhat meg, ha a pszichözoiku- mok ideje egybeesik. Ennek nem kizárt a lehetősége, de feltehetően kevés a valószínűt sége. És, hogy éppen a közeli Marson élnének gondolkozó lények, szinte teljesen valószínűtlen. A Venus már felelt Az értelmes lények lakta bolygók közti összeköttetésnek ma már megvan a lehetősége. Erre á célra fel lehet használni az elektromágneses hullámokat. A rádiócsillagászat már azt is meghatározta, hogy milyen hullámtartományba tartoznak a felhasználható sugárzások. A kozmikus zavarok ugyanis lehetetlenné teszik a nagyobb hullámhosszúságok igénybevételét, a bolygók termikus sugárzásai viszont a legkisebb méretű hullámok fel- használását zárják ki. A két véglet között viszont található egy olyan sáv, amely az ösz- szeköttetés megteremtésére alkalmasnak látszik. A bolygók közti érintkezés első formai megnyilvánulása már megtörtént. A felszabadulás utáni években Magyarországról küldtek jelzést a Holdra és érzékeny műszerrel a visszavert jelet felfogták. Négy esztendővel ezelőtt felelt először a Venus visszhangja. Ezek a jelzések, mint már közöltük, nem az űrből érkező, eredeti jelzések, hanem csupán a földi jelek visszaverődései. De ugyanilyen alapon eredeti jeleket is felfoghatunk, hiszen ma már olyan nagyméretű antennákat és nagy érzékenységű vevőberendezéseket is építettek, amelyek 10 fényév távolságból is „megértik” a jeleket. Ha feltételezzük, hogy más bolygókon értelmes lények élnek, akkor meg kell találni az érintkezés nyelvét. Olyan gondolatközlő rendszert kell megalkotni, amit minden értelmes lény megérthet, ha rendelkezik olyan technikai berendezéssel, amely a jelzéseket felveszi. A gondolatközlés szempontjából viszont mellékes, hogy ezek a lények milyen alakúak, repülő csészealjakon közlekednek vagy sem. A lényeg a tz, hogy olyan hullámjeleket küldjünk és kapjunk, amelyek jellege az út közben nem változik meg.. Milyen az űroroszlán ? A világűrnyelv azonos jelzéseket tartalmaz, amelyeket az egyszerűség kedvéért jelöljünk az ábécé nagybetűivel. Ezekkel a jelekkel megtaníthatjuk a világűrnyelvet a távoli bolygók lakóival, ha még nem tudnák. Küldjük például a következő jelzéseket: ABA CBC DBD EBE Ha ezeket a jelzéseket rendszeresen küldjük, távoli partnerünk meg fogja érteni a törvényszerűséget, mi a B jellel az egyenlőség fogalmát határozzuk meg. Ezután küldjünk újabb jeleket: AAFA CCFC DDFD EEFE Ezekből a jelekből viszont az derül ki, hogy a F a „nagyobb” fogalom megjelölésére szolgál. AGAA CGCC DGDD EGEE Hasonló elgondolás alapján a G- a „kisebb” fogalmat jelenti. Ezen az alapelven kiindulva a tudósok ma már úgyszólván minden összetett fogalmat ki tudnak fejezni és amire még nincs jel, rövidesen arra is lesz. Az űrnyelven természetesen nem lehet nemzeti nyelveken beszélni, még csak azt a fogalmat, hogy „oroszlán”, sem tudjuk kifejezni, de teljes részletességgel körülhatárolhatjuk a különféle jellegzetességeit éppen úgy, mint amikor a „barkochba” játékkal, csak, igen és nem válaszokkal pontosan meghatároztunk egy fogalmat. A tudósok magas színvonalú természettudományi társalgást is folytathatnak a jelentkező távoli világok tudósaival. Elméletileg nem kizárt, hogy ilyesmire sor kerül. Az első földi lépések mindenesetre már megtörténtek. Hatalmas adó-vevő állomások épülnek. Üzenetek repülnek az űrbe és elektronikus agyak próbálják megfejteni a messzeségből érkező, ma még ismeretlen értelmű jelzéseket. Ki tudja, hátha valamelyik távoli bolygó lakói küldik üdvözleteiket és türelmetlenül várják a választ« . Veres Pál
