Heves Megyei Népújság, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-06 / 156. szám
1863. július 6., szombat NGFOSAG 3 maság alapján- küldenék, jelölnék a szövetkezeti ösztöndíjast, aki a pénzt felveszi, elkölti és azonmód megbukik az egyetemen, mart különösebb kedve, rátermettsége, tehetsége nincs, nem is volt, csak sógora, meg komája volt. Lám, ez az üzlet nem üzlet, hanem ostobaság. De ha rátermett, tanulni akaró és tudó, a szövetkezetért lelkesedő, a mező- gazdaság holnapját magáénak valló tehetséges fiút, vagy lányt, esetleg többet küld a szövetkezet, az meghozza a hasznát az egész közösség számára. Gyurkó Géza Tapasztalatcsere és bemutató Lőrinciben A hatvani járási KISZ-bi- zottság mellett működő mező- gazdasági osztály bemutatóval egybekötött tapasztalatcserét szervezett Lőrinciben, az exp- ressz-csőkutas öntözés lehetőségeiről. A tapasztalatcserén részt vettek a KISZ megyebizottságának munkatársai: Juhász Árpád és Szabó Győző, Sebestyén János, a hatvani járási KISZ-bizottság titkára és Szekszius Mihály, a járási bizottság mezőgazdasági osztályának vezetője és fiatal agrárértelmiségiek, a hatvani és a füzesabonyi járásból. A lőrinci községi tanács tanácstermében Nagy Mária, a mező- gazdasági osztály munkatársa f ismertette az expressz-csőku-/ tas öntözés lehetőségeit. Elmon. [ dotta, hogy ez az öntözési forma — olcsósága és a berendezés könnyű kezelése miatt — egyelőre a legalkalmasabb a kertészetek növényeinek öntözésére. A gyakorlati bemutatót a Lőrinci Ifjúsági Otthon kertészetében tartották meg. A kútfúró berendezést a KlSZ-bi- zottság kérésére az ipari 062- tály két fiatal mérnök tagja, Baranyi József és Alföldi Zoltán terve alapján, az erőmű fiatal munkásai készítették el. (Azóta már elkészült az újabb berendezés is a Petőfibányaí Gépüzemben.) A gyakorlati bemutatón Szekszius Mihály elmondotta, hogy a kútfúrás és a cső lefektetése mindössze öt óra hosszat vesz igénybe, s egyelőre — olcsóságánál fogva — gazdaságosabb a komplikáltabb öntözőberendezéseknél. A fúróberendezés a hatvani járási KISZ-bi20ttság tulajdona és a Lőrinci Ifjúsági Otthon fiatal kertészei „használják”. Kútfúró brigádot alakítottak, s ha valamelyik tsz-nek szüksége van az expressz-cső- kútra, a brigád a megállapított összeg fejében kiássa és felszereli. A tapasztalatcserén Patkó Lajos, az otthon igazgatója röviden ismertette az otthon életét, s a közel harminc holdon gazdálkodó fiatalok munkáját. KG Számos új szakmérnöki szakon indul meg a képzés 1964-65-ben Illetékes szexvekkel egyetértésben a művelődésügyi miniszter 1964-ben, illetve 1965- ben 56 újabb szakmérnöki szakon engedélyezte a képzés megindítását. Többek között: a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem kohómémöki karán az öntő, a hőkezelő, a forgácsmélküli alakítás (meleg); bányamérnöki karán' a mélyfúrási geofizikus; gépészmérnöki karán a he- ") gesztő; a Veszprémi Vegyipari Egyetemein a műszeres analízis, valamint a korróziós szakon indul szakmémökkép- zés. Az újabb szakok megindításával a fővárosban és vidéken további csaknem kétezer mérnök kapcsolódhat be a szakmérnökképzésbe. — Hogy mik vannak! Képzeld, ott vagyok egy értekezleten, kint 35 fok, bent negyven, és Topolyé hozzászól. Röviden, ahogyan ő szokta mondani és csinálni Tíz perc ... húsz ... fél óra, még mindig beszél. Először elalszanak ■ tízen, aztán húszán, még mindig beszél, még mindig röviden hozzászól... Már alszik majdnem az egész terem és még mindig mondja monoton, unalmas hangján a senkit sem érdeklő hozzászólását, amikor kint 35 fok, bent legalább negyven van... — Na, de hát miért, nem intette le az elnök? — Az elnök? Te is jópofa vagy. Hát az is elaludt! (— <5) MÉRLEGEN! Az első félév áruértékesítése az erdőtelki Új Élet Tsz-ben Néhány nappal ezelőtt méltó elismerésben részesültek az erdőtelki Új Élet Termelőszövetkezet tagjai, Csuhaj Ferenc, a Qtt a kánikula Itt van bizony, és nincs más beszédtéma, mint a kánikula, amely itt van, mert ha nem lenne itt, akkor az lenne a beszédtéma, hogy mégiscsak borzasztó, máskor már ilyenkor itt szokott lenni a kánikula, most nincs, hiába, semmi sincs már úgy, mint régen. De mondom, it* van a kánikula, éppen úgy, mint régen, s hogy itt van, az már any- nyiból is jó, hogy az ember megtudja, hogyan, és főleg mikor volt régen éppen úgy, mint most. ... mert az ember megtudja, hogy legutoljára ilyen meleg 1798- ban Böhönyepusz- tán volt, de az sem volt azért ilyen meleg, mert a pontosan ilyen meleg nem is Bö- hönyepusztán volt. hanem Tápió- szentlelken esnem 1798- ban, hanem 1799- ben. És miután az ember ma megtudta, hogy ilyen meleg tehát hol és mikor volt. másnap fellapozza kedvenc újságját és megtudja, hogy amit tegnap megtudott, az smafu, az mind semmi, rt amilyen meleg tegnap volt, ahhoz foghatót még csak egyszer mértek Kelevéz- pusztán, időszámításunk után, 999- ben, s ezt rádicar- bonos vizsgálatból állapította meg egy régész-meteorológus, amint feltárt egy ősi temetkezési helyet és a hőgutában elpusztultak csontjait vette hőmérós mikroszkóp alá... Az ember ilyenkor megnyugszik, nagyszerű dolog mégis a tudomány, mert ugyan itt van ez a kutya kánikula, de menynyivel nehezebb volt ősapámnak 999-ben, amikor még a frizsider és a ventillátor sem volt feltalálva. Harmadnap az újságolvasó ember meghökkenve veszi tudomásul kedvenc lapja hasábjaiból, hogy az a 999 is smafu, az mind semmi, és semmi az a meleg is, amitől most hajnalban, nyakig lavórban ülve is izzad ... Mert időszámításunk előtt pontosan 234 millió és 113 évvel ezelőtt, a mai Mátra helyén meghúzódó tengeröböl partján 52 fokot mértek volna árnyékban, ha abban az időben már ember lett volna és hőmérő. Írásos feljegyzések, éppen emiatt a bősz- szántó mulasztás miatt ugyan nem maradtak fenn, de a lényeg mégis lényeg marad: 52 fok egy tengeröböl partján, mai hazánk helyén... Hát igen, szóval az volt a kánikula és nem ez, amely ugyan lehet meleg, melegecs- ke, merre szalad a nyulacska, de mi ahhoz képest, ami a Napban van.. Ott már időszámításunk előtt 7 89 millió évvel is, pontosan... Kaphatnék egy kis hideg vizet? Hogyhogy nincs hideg víz? — Váratlanul jött, kérem, ez a kánikula ... Ilyen melegre még a nagyapám sem emlékszik — mentegetőzik a pincér... Most kezdjem el neki elölről, hogy időszámításunk előtt ama beltenger partján...? Úgysem hinné el... Mit neki a tudomány, ö jobban hisz a nagyapjának . .. Kétségbeejtő az emberek tudatlansága! (egri) BUDAPEST. ERZSÉBET-HlD (Szlovák György rajza) megyei tanács elnöke ünnepélyes közgyűlésen adta át az elmúlt évi eredményes munkáért a kormány és a megyei tanács elismerő oklevelét, valamint a megyei tanács vándorserlegét. Az elismerés a tavalyi eredményeknek szólt, a kiváló termésátlagoknak, áruértékesítési terv teljesítésének és az egy főre eső átlagjövedelemnek, amelyek túlszárnyalták a megyei átlagokat. A tavalyi eredmények alapján a szövetkezet elnyerte a megye legjobb termelőszövetkezete címet, de Lőcsei Ferenc tsz-elnök elmondta, az idei eredményekkel sem akarnak szégyent vallani. Domán Ilonával, a szövetkezet fiatal főkönyvelőiével beszélgettünk az első félév eredményeiről, a legfontosabbról — az áruértékesítési terv teljesítéséről. — Minek köszönhetik az eredményjavulást? — Elsősorban az állattenyésztés segítette az eredményt — válaszol —, az értékesítés jelentős része állatokból és állati termékekből történt. Az állattenyésztők munkáját kell dicsérnem elsősorban, mert lelkiismeretes és hozzáértő gondoskodásuk következménye lemérhető súlyban jelentkezett az átadásnál. A sertésgondozók a hízótáppal jóval előre hozták az átadási időt és a leszerződött hízók 105 kilogrammos átlagsúlyáva' szemben 130 kiló volt az átlag Az értékesített 240 sertés je lenti a bevétel zömét, ezenkívül átadtunk még 40 hízómarhát, amelyet szintén magasabb osztályban vették át. Nagy a tehénállományunk és az érté kesített tej biztos pénzforrásjelentett. „Kitettek magukért’ a birkák is, mert 20 százalékkal tudtunk több gyapjút értékesíteni, mint amennyire számítottunk. — Milyen kilátások vannah az áruértékesítés teljesítésében? — Az éves tervünket nem oszthatjuk ketté, mert ferde képet kapnánk az áruértékesítésben. Ugyanis az első félévben az értékesítésnek csak kis hányada, míg zöme a második félévben történik. Az állattenyésztés mellett ekkor értékesítjük a növénytermesztés és a kertészet termékeit. Az időjárás kedvezett a növényeknek és így a tervezett átlagtermés biztosítottnak látszik. Különösen sok reményt fűzünk a szőlőiskolánkhoz. December közepén mintegy millió forint bevételre számítunk ebből. Elköszönünk. A kis iroda falán már elhelyezték a két ok* levelet és méltó helyre került a vándorserleg. Azt mondják, hogy jövőre ismét itt maradnak ... (P. E.) Lapunk előző számában Valier és Tiling munkássá- \ gáról és az első postarakétáról számoltunk be. gal működő, teljesítőképes rakétát. Neki igen érdekes újítása volt a fémes hajtóanyagok alkalmazása. Az ún. „fémdiszperzió” könnyűfémek poráravov, Kondratjuk, Poljornij, Ciolkovszkij tanítványai és követői kísérleteztek rakétákkal. A Szovjetunióban felbocsátott rakéták magassága elérte a 10 kilométert. 1935-től kezdve már sorozatosan hajtottak végre rakétakisérleteket. Mindezek a tények rácáfolnak azokra, akik a rakétát, helyesebben az űrrakétát, valamiféle német találmánynak kíván- iák feltűntetni. A valóság az, hogy a Hitler- fasizmus a rakétakutatással is Goethe „Varázsinas”-ának példájával az emberiséget szolgáló szellemek helyett a pusztulás démonait szabadította Sorozatunkban már említettük, Németországban Fritz von Opel reklámízű, nagydobra vert rakétaautó-kísérleteit, amelyeket előbb Valier-vel és Sander mérnökkel hajtott végre. Opel 1929 végén a nyilvánosság számára ismét hatalmas meglepetéssel szolgált: 1929. szeptember 30-án Frankfurt am Main repülőteréről levegőbe emelkedett az első rakétarepülőgép! A startot kata- pult kocsival hajtották végre és miután már a gép bizonyos sebességet elért, a lőporos rakétákat csak aztán gyújtották be. A repülőgép pilótaülésében maga Opel foglalt helyet. A repülés eredményes volt, az első rakétarepülőgép 30 métert repült és óránként 150 kilométer sebességet ért el. Leszálláskor azonban a gép teljesen összeroncsolódott. Opel a balesetet túlélte, sőt, nem is szenvedett jelentősebb sérülést. Mégis, a további kísérletekkel teljesen felhagyott. Kortársai feltételezték, hogy célját ezzel is elérte: cégét eléggé reklámozták már az eddigi kísérletei. Megjegyezzük továbbá, hogy az első ember vezette rakétarepülőgép kísérletét, Opelt megelőzve, 1928. június 11-ér. Fritz Stamer hajtotta végre. Hitler hatalomra jutásával ezek a kísérletek teljesen leálltak és Németországban a rakétakutatás új utakat keresett. Mielőtt ennek részletes ismertetésére rátérnénk, röviden megemlítjük, hogy a Szovjetunióban 1930 és 1932 között Fjodor Zander mérnök építette az első folyékony üzemanyagOpel első rakétareptilőgépe. A gépet katapultról indították el. Számyfelületével és kormányzóberendezésével még nem tekinthető a mai értelemben vett rakétagép ősének. Feltalálója egyelőre csupán a légtérben történő repülésre gondolt. nak és szénhidrogénnek a ke- el. Erről részletesen lapunk verékéből állott. Ugyancsak ő következő számában számo- gondolt már a napenergiának lünk be. az űrrepülésben való hasznosí- (Folytatása következik.J tására. Zander mellett Tyihon- Kováts Andor Opel rakétarepülőgépe — Rakétakutatás a Szovjetunióban a harmincas években A Hitler-fasizmus a rakétakutatásra is ráveti árnyékát Ezerszázalékos kamat olyan nagy erőfeszítés. Tételezzük fel, hogy holdankint mindössze 20 fillért áldoz a szövetkezet egy-egy ösztöndíjasára. A húsz fillérek a holdak arányában már százakat, ezreket Jelenthetnek, attól függően, hogy mekkora a termelőszövetkezet. Tehát olyan „filléres üzlet” ez, amelynek kamatjait egy egész közösség látja egyáltalában nem fillérekben. Mindehhez egy kis jóakarat, egy kis messzebblátás és nagyon sok következetesség és határozottság szükségeltetik. Mert annak semmi értelme nem lenne, hogy sógorság-koVagy tízezerszázalékos? Egyszerűen nem lehet kiszámolni, s felesleges is lenne, mert nem a kamatszámítás a lényeg, hanem a kulturált, magas szintű és eredményes gazdálkodás. Ehhez kellenek a szakemberek, s nemcsak az iparban, de a mezőgazdaságban is, és ott is egyre több. Ma több, mint tegnap, s holnap talán már kétszer, háromszor annyi, mint ma. Azzal, hogy gépek vannak a termelő- szövetkezetben, hogy hatalmas táblák alakultak ki a régi nad- rágszíj-parcellák helyén, hogy közösen, összefogva akarnak és tudnak már gazdálkodni szövetkezeteink, — még egymagában csak az alapokat raktuk le a fejlődéshez. A „felépítmény” a: hogyan ... Hogyan gazdálkodjunk. hogyan lehet legjobban kihasizn'álni a gépeket, hogyan tehet a nagy táblákon korszerűen termelni, hogyan lehet ezen belül természetesen olcsón előállítani a mezőgazdaság termékeit. Erre a sok hogyanra a mezőgazdaság szakembereinek, a mezőgazdasági mérnököknek, az állattenyésztőknek és a többieknek kell megadni a választ nap-nap Után... Nyilvánvaló, hogy a válaszadásban a szövetkezetek a legérdekeltebbek, nyilvánvaló, hogy a szövetkezeti tagság legdöntőbb érdeke, hogy minél több jó szakember segítse a közös munkát. Nos, a szakemberképzésben érdemtelenül kevés terhet vállalnak a mi megyénk termelőszövetkezetei. Poroszlón ée még néhány más községben a szövetkezetek már elhatározták és elhatározásukat tett követvén, küldtek is ösztöndíjasokat az egyetemre. Szövetkezeti ösztöndíjasok! Igen: nincs ebben semmi meglepő, semmi csodálatos. Szövetkezeti mozgalmiunk fejlődése nemcsak megköveteli, de egyben immáron gazdaságilag lehetővé is teszi, hogy minél több, vagy ha úgy tetszik, minden termelőszövetkezet küldjön saját falujából, saját fiaiból, lányaiból ösztöndíjasokat az egyetemre Helyi emberekből, a helyi szövetkezetek, hogy helybe térjenek vissza ösztöndíjasaik. Hogy ez költség? Természetes. De ezer, vagy éppen tízezer- szer vísszatérüL S nem' is olyan nagy költség, nem is
