Heves Megyei Népújság, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-06 / 156. szám
4 NÉPÜJSAO 1963. július 6., szombat Hiányoznak a szúnyoghálók — Rossz a hűtőgép — Nem használnak fejkendőt — Forgács a csokoládékrémben — „Elfelejtették“ elvinni a szemetet Közegészségügyi ellenőrzésen Egerben Dr. Szénái Júliának, a városi tanács orvosának, Eger város közegészségügyi felügyelőjének mindennapos munkája ez. Veszd jegyzetfüzetét, szemét a szokásosnál jobban „kinyitja”, és elindul a megye- székhely üzleteibe, vendéglátóipari üzemeibe. Minden érdekli, ami összefügg az egészségügyi követelményekkel. Észrevételeivel telnek jegyzet- füzetének lapjai, jegyzőkönyvek őrzik különböző utasításait. Legutóbbi ellenőrző útjára elkísérte az újságíró is. — Jó a bisztró hűtőgép-ellátása, — mondja dr. Szénái Júlia. Valóban, a hűtőgépek környékén minden' a legnagyobb rendben van, szabályszerűen tárolják a húst, a tejet és a tésztaféléket. Csak a fagylalt hidegen tartását biztosító hűtőgép kiesd. A hátsói, a konyhai helyiségekben sok a légy. — Miért nem szerelték még fel a szúnyoghálókat? Kollár József üzletvezető megígéri, hogy a legrövidebb időn belül intézkedik. Most viszonylag kevesen tartózkodnak a MAVAUT-ál- lamás büféjében, de a helyiség tisztasága nem dicsérhető. Igaz, nehéz helyzetben van itt a Mszolgáló személyzet, mert egyetlen helyiségben végzik az árusítást és a raktározást. Ráadásul még az egyik hűtő- szekrény is meghibásodott, s jelenleg egy Mcsi szekrényben zsúfolták össze a romlandó élelmiszert. — Már jelentettük a hibát, reméljük, még a héten megjavítják hűtőgépünket — mondja az elárusító. Az új tejboltban sincs minden rendben. A tejtermékek hűtése tökéletes, de nagyon hiányzik az üzlet elárusító helyiségéből a hűtőpult. A tésztaféléket így a hátsó raktárban tárolják, s a vásárlók kiszolgálása külön „gyalogtúrát” igényel. A vállalat már megígérte a hűtőpultok felszerelését. — Miért nem viselnek fejkendőt a kiszolgálók? Hümmögés, s szemmel látható nemtetszés a válasz. Valóban, szellősebb, kényelmesebb csak a fejen hordott fehér pánt, de a vásárlók érdekei megkívánják, hogy a hajhullást az elárusítók fejkendő használatával előzzék meg. Csak dicsé 5 lehet a Széchenyi utcai 116-os számú csemege üzletet. A hűtőgépek és a hűtőpultok jól működnek, a hentes- és tejáruk tárolása M- fogástalan. Így kellene ezt mindenütt — jegyzi meg elégedetten az orvosnő. Annál több a hiányosság a vendéglátóipar cukrászműhelyében. Igaz, z az üzem már régen megérett a bezárásra, de az új cukrászműhelynek mé"f csak a terved "készültek el. Most nyáron különösen sok dolga van a műhelynek: naponta csak fagylaltból több mint hat mázsát készítenek. Az egyik helyiség sarkában, kétes tisztaságú edényben, valamilyen krémet tárolnak. A massza tetejét fal- és fadarabok tarkítják. — Csokoládékrém, amelyet még átfőzünk és csak utána használjuk fel — magyarázza a krém rendeltetését Tarai Miklós üzemvezető. De ilyen szemetesen? Nyitott kannákban légyrajokkal körülvéve áraszt orrfacsaró bűzt a Jó barát kisvendéglő előtt tárolt szemét, konyhai hulladék. — A múlt héten kedden sem vitték el a szemetet és most is megfeledkeztek érte jönni — panaszkodik az üzletvezető. A Sándor Imre utcai falatozóban telve vannak a hűtőgépek húsféleségekkel. Ma kaptak árut. De mindent a legnagyobb rendben tárolnak, bár nagy hátrányt jelent itt a kis helyiség. (Cselló oann presszó Tanácskozás. Értekezlet. Megbeszélés. Gyűlés. Olykor fölös számban is termelünk belőlük. De ez a mostani össze sem hasonlítható a felsoroltakkal. Már csak azért sem, mert ez az összejövetel az ankét megnevezést kapta. És nem is akármilyen ankét volt, hanem a fogyasztók ankétja. Méghozzá a cukrászipari termélvé- nyek fogyasztóinak ankétja. Hogy hol zajlott le? Gyöngyösön. — Azelőtt sokszor előfordult, hogy a Csellóban egy drága cseppel többet ittam. Mi bányászok, általában szeretjük az italt. De itt van ez a presszó. A múltkor azt mondja nekem a vezető kartársnő: „Magának nincs szeszes ital.” Mi tagadás: akkor már volt bennem egy légnyomás. Hát akkor mit ad nekem? Kérdem. „Kávét. Amennyit akar.” Kénytelen voltam néhány duplát meginni. Amikor hazamentem, azt kérdi a feleségem: „Mi történt veled, apukám, hogy józan vagy?” Ja, a huszadik században vagyunk: feleltem. Mert nincs Csehó, de van presszó. Itt pedig mégiscsak másként kell viselkedni. Ez az „önbírálat ezen a fogyasztói ankéton hangzott él. Fölösleges mondanom: nagy sikerrel ért véget a hozzászólás. Különösen az an- kétan részt vevő asszonyok derültek az ízes elbeszélésen. Még mondja va- laM, hogy a presz- szókra nincs szükség nálunk! (g. mól.—) Viszonylag csendes a forgalom a Zalár József utcai italboltban. A poharak tiszták, a helyiség is, csak éppen a tésztaféléket tárolják teljesen nyitott vitrinben, szabad prédául a legyeiknek. — Eger belvárosában aránylag kevesebb a szabálytalan árutárolás, a higiéniai követelmények megsértése. Annál több gondot okoznak a peremvárosa élelmiszerüzletek. Legtöbbjük csak Mcsi tárolási helyet biztosító hűtőtérrel rendelkezik, vagy egyáltalán nincs hűtőszekrényük. Most nyáron különösen fontos a gyakori ellenőrzés, mert a rosszul tárolt hús és a tejtermékek súlyos fertőzéseket okozhatnak, — foglalja össze a rövid ellenőrző körút tapasztalatait dr. Szénái Júlia. Tóth István Már évekkel ezelőtt vállára kapta a hír a gyárat, mert sehol annyi jó kezdeményezés, ötlet nem született, mint itt. Nem múlt el hónap, hogy magára ne hívta volna a figyelmet az ügyes műszaki és szervező gárda. Innen indult el a „Fűrészeljünk fűrészpor nélkül!” mozgalom, amely csakhamar befutotta az egész országot. Jó öreg éceszgéberek költötték ki ötlettojásból ugyanitt azt a kezdeményezést, hogy „semmiből valamit!”, aminek hatalmas anyagi eredményei lehetnek a takarékosságban. De nemcsak termelési mozgalmunkat segítették kitűnő ötletekkel, hanem a társadalmi élet más zugaira is kiterjedt a figyelmük. Hallották, hogy sok a válás? Kiadták a jelszót: „Többet törődjünk egymás feleségével!” Elszaporodtak a közlekedési balesetek? Kitalálták, hogy aki nem „közlekedik”, annak nem eshet baja az országúton. Valamennyi ötletük, kezdeményezésük, mozgalmuk közül azonban a legfrissebb volt a legszenzációsabb. Egy hónapja sem múlt még, hogy új jelszóval lepték meg a közvéleményt. új tartalommal gazdagították a versenymozgalmat, aminek lényegét így foglalták össze: „Mindennap tegyél túl önmagadon!” S a sikerre jellemző, hogy a gyárkapukon és a munkatermekben mindenütt ott fogadta a jelszó az embereket, mindenütt élt és hatott, Jlálao-atáj az mint élesztő a kalácsban. Gyűléseken az ő mozgalmukról beszélt az előadó, brigádgyűléseken őket idézték, róluk cikkeztek az újságok és ha öntudatról, leleményességről, a kezdeményező készség kibontakozásáról, a népen belüli tartalékok feltárásáról tanakodtak valahol, az écesz-gyár neve lett a zászló. A mi gyárunkban is mindennapos szólás lett a lelkesítő ige, de annál többre alig jutottunk. Megpróbáltuk mi ugyan a fűrészpor nélküli fűrészelést, a semmiből valamit csi- nálás nehéz feladatát is, de mégis az utóbbival voltunk legnagyobb bajban. „Mindennap tegyél túl önmagadonF’ — hogyan kell ezt helyesen értelmezni, s hogyan kell ebből anyagi hasznot préselni a közösségnek — máig is hozzáférhetetlen számunkra. Így esett meg, hogy elküldték az écesz-gyárba, nézzem meg, hogyan, s miként, és hoznám haza a tapasztalatokat. Kerek egy hetet kaptam a tapasztalatcserére, minthogy a téma gazdag és sokágú, s mindamellett sok-sok mást is el lehet lesni egy ilyen helyen. Nagyon kedvesen fogadtak, meg kell mondanom, és minden ajtót kinyitottak előttem. — Nálunk nincs Utók — íejtiz-qqcLitbaa mondogatták —, mi bárkinek szívesen átadjuk gazdag tapasztalatainkat, hiszen az a célunk, hogy kezdeményezéseinkkel az egész népgazdaságot előbbre lendítsük. — Haladjunk talán akkor sorjában! — kértem hű segítőtársaimat, és mindjárt érdeklődni kezdtem, hogyan is megy az a fűrészelés. — Mozgalmunk célja az, hogy megtakarítsuk a fűrészelésnél keletkező hulladékanyagot, a fűrészport, s ne vesszenek el értékes köbméterek a drága faanyagokból. Ha ezt az ország valamennyi üzeme meg tudná valósítani, milliókat spórolhatnánk az államnak. Egy a baj: mindeddig nemigen ismerték fel ennek a jelentőségét. — Talán nem is ismerik még a módszereket. — Ez az! Éppen ez az! — mondták egyszerre. — Ki kell dolgozni ennek a technológiáját és akkor megy, mint a karikacsapás. — Értem, értem. És a „Semmiből valamit?’, az hogyan megy? — Az még egyszerűbb. Mondjuk egy üzemnek bőven van értéktelen semmije. Ha ennek csak tíz százalékát bekapcsolja a termelésbe, vagy mondjuk csak ötöt, újabb milEladták, visszavásárolták = veszteség „\agy siker volt” címmel július 14-én új filmsorozat kezdődik a tv-ben „Nagy siker volt” címmel július 14-én új sorozat kezdődik a televízióban. A sorozatban azok a filmek láthatók a képernyőn, amelyeket a felszabadulás után nagy sikerrel játszottak hazánkban. Az érdekes filmműsort az Emest Hemingway írása alapján, 1945-ben készült Martinique című amerikai film nyitja meg. A történet franciaország megszállásának idején, 1940-ben játszódik, Martinique szigetén. A következő hónapokban az olasz „Halló, itt Gabriella”, a szovjet „Viharos alkonyat” és „Papa, mama, ő, meg én” és a „Papa, mama, feleségem, meg én” című kétrészes francia filmeket vetítik. Szakadékba zuhant egy autóbusz - 19 ember meghalt A törökországi Szírit város közelében csütörtökön szakadékba zuhant egy autóbusz. tizenMlencen meghaltak, tizenhármán megsebesültek. A történetet Talpas László, a Gyöngyösi Városi Tanács tagja mondta el: — Az elfekvő készletet, amelynek értéke több mint nyolcezer forint volt, az egyik tanácsi vállalat kénytelen volt leadni az Autó- és Alkatrészkereskedelmi Vállalat elfekvő készleteket begyűjtő osztályának. Hat és fél száz forintot kaptak a különböző autóalkatrészekért. Néhány nap múlva a vállalat gépkocsija elromlott. Ugyanolyan alkatrész kellett a megjavításához. amilyet az elfekvő készlettel leadtak. De most már a kereskedésből lehetett csak megvásárolni. Mondanom sem kell: jóval drágábban, mint amennyit a budapesti vállalat fizetett érte. A gazdaságosság mértékéről kár beszélni. — Csak egyedi eset ez, amit elmondott? — Nem. Más vállalattal is megtörténik hasonló. Még egy példát. A vállalati személygépkocsi már olyan állapotban volt, hogy nem tudták tovább használni. Űjat venni helyette nem lehetett, mert csak felújításra volt keret. A generáljavítás 43 ezer forintba került. És mennyivel hosz- szabbodott meg a gépkocsi élete? Ismét feltehetjük a kérdést: hol itt a gazdaságosság? A két példa is mutatja: a tervszerűség nem mindig je* lent nálunk helyes megoldást. A különböző rovatok túl me» rev felhasználása sokszor merőben ellentétben van azzal, amit mi tervszerűségnek mondhatunk. Meg kellene találni a módját annak, hogy a minden áron való pénzköltést megszüntessük. Fölösleges csak azért, vásárolni, vagy felújítani valamit, mert erre van pénz. Pocsékolás ez, a javából. Elsősorban a közösség érdeke ellen vétünk ezzel a rovatokkal szembeni fetisi- zálással. A rádióban hallottam a megállapítást: ésszerűség — szocializmus. Vagyis: minden, ami nem ésszerű, ellentétben van a szocializmussal. Nem nehéz eldönteni, hogy a példaként említett gyakorlat az előbbi kategóriák melyikébe sorolandó. Megérne egy rendeletet az ésszerűtlenség gyakorlatának törvényen kívül helyezése. Mégiscsak furcsa, hogy nálunk paragrafusok védik azt, ami rossz — a pocsékolást. Talán ennek a problémának a rendezése sem haladja meg erőnket. Mintha megoldottunk volna már mi nehezebb, bonyolultabb dolgokat is. Akkor hát: mire várunk? (g.) '^r/nt/orvm -*^ ?*\ ✓ SZÉLVIHAR Olasz—jugoszláv koprodukció ELSZÁMOLÁSI nehézség Puskin kisregénye, „A kapitány lánya” — úgy látszik ! — újra és újra megmozdítja a rendezői fantáziát. Most olasz- jugoszláv koprodukcióban, a film kiválóságainak szinte seregszemleszerű felvonulásával elevenedik meg a Pugacsov- felkélés, az abban mozgó igazság és a mozgalom tragédiája. Katalin cárnő kisebb-na- gyobb erődjeinek láncolatával : tartja féken a kozákot, a tatárt, a kalmüköt, mindenkit az egész birodalomban. Az elégedetlenség, a szenvedés és a megaláztatás azonban lázadássá, felkeléssé dagad, mert egy nagyméretű egyéniség, Pu- gacsov áll a népi gyűlölet élére. A népi megmozdulás áradattá nő, de ez az áradat akkor még nem érte el célját. Belogorszk helyőrségének sorsa jelzi az időket, az embereket: hősök és árulók születnek egyazon pillanatban, mert nem tudnak lemondani önmagukról. Grinyov nem tud az udvar és a cámő árulója lenni, pedig oka lenne rá. Svabrin I nem tud igazi hőssé válni, Hókat fial a kezdeményezés. 1 Vegyünk egy kerek példát.* Mondjuk, hogy mi rendelke- ♦ zünk 3000 köbméter semmi- j vei. Köbmétere átlagosan érjen 1 nyolcszáz forintot, bár sem- * mije válogatja. Tessék számol- ♦ ni! Az annyi mint cirka két és | fél millió. Osztva tízzel... És * csak ebben az egy üzemben! J — A számítás jó! ♦ — De ennél is hatásosabb a i „Mindennap tegyél túl maga- ♦ dón!”-mozgalom. Ennek az aj lényege, hogy aki ma egy fo- » rint áru anyagot megtakarít, í holnap már kettőre lesz képes, J és így tovább. A végén az ♦ egész termelési költség olyan { minimális lesz, hogy szinte el- * hanyagolható. Persze, persze, J nem mindenütt értik meg, ♦ hogy milyen módszerekkel kell { ezt az ügyet szorgalmazni. — Hát önök például? ; — Ó, kérem, nálunk ez már j régi gyakorlat. Itt voltak ugye j az említett kezdeményezések... 3 Mi már valamennyien túl va- • gyünk, ezen is. j — De még csak nem is af- < kalmazzák a saját módszerei- ! két? ( — Alkalmazni? Az már sem- j mi! Kitalálni, mindig és újra < kitalálni, ez a valami! Hiszen | az előbb mondtuk: semmiből * valamit! Tudja maga. milyen J jól fizetnek ezek az újítások? j No, csak próbálgassák! Soksze-1 rencsét hozzá! Aztán, ha megy* majd, üzenjenek! ♦ Sz. Simon István * mert kegyetlen és ez a kegyetlenség gyávaságból fakad. Másának el kell mondania az igazságot Katalin előtt, mert gyilkos leckét kapott a történelemtől és megtanulta azt Pugacsov dőltében is óriás, mert szabadságra született. Lattuada rendezésében Puskin regénye eleven, romantikus küzdelem. A hősök egymás elleni harca, emberi értéke néha magasságokba emelkedik. Igaz, Puskin zengő szavakkal írja le a véres történelmi epocha tragédiáit, de nem akkora hangzatossággal, mint ahogyan a filmen Lattuada. Képsorával elkápráztat a rendező, akit a csatajelenetek sodrása vélünk együtt elbűvölt, de ennek a sodrásnak, mindent feltüzelni, elsöpörni akarásnak emésztő lelki kínjait nem adta hozzá képeihez Lattuada. A nagyszerű tömegjelenetek látványa mélyebb hatású lett volna, ha a lázadó kozákok indulatait, igazságát arcban—képekben a rendező jobban indokolja. A néző számára mindig izgalmas, ha az egész folyamatot láthatja: ahogyan Pugacsov zihál a hóban fekve, az a kezdet, s mire Grinyov felett elmúlik egy tavasz Belogorszk- ban, már egy egész ármádia füstölög Pugacsov mögött. így csak azt vitte filmre a kitűnő rendező, ami Puskin kisregényében olvasható, de nem azt, ami Puskin képzeld tőben lobogott a kisregény megírásakor. A film így is, ezzel a puski- ni szöveghűséggel is kitűnő alkotás, nagyszerű képsor. A küzdelem fojtottabb pillanataiban is mindig akad feloldás, egy-egy kedélyesebb mozzanat, amely a bonyolult történelmet, az emberi sorsot, a néha kegyetlen emberi színjátékot vonzóvá és emberivé teszi. Pugacsov hiúsága és nagy álmai a győzelemről éppúgy igaz és emberi, mint hite a szabadságban, amelyről egy ízlelés után többé nem lehet lemondani. Van Heflin Pugacsavja nem félelmetes, érzelmi motívumok irányítják életét, döntéseit és néhol romantikus lélek. A színész a rendezői felfogást nagyszerűen valósítja meg. Grinyovot Geoffrey Home személyesíti meg. Jeles színészt ismertünk meg benne. Silvana Mangano póztalanul és megnyerőén élte a kapitány lányának a sorsát, a boldogságért harcoló embert. Vittorio Gassman nevét is fél kell jegyeznünk a kitűnő alakítások között. Enzo Piccioni zenéje méltóképpen festi alá azokat a nagy csatajeleneteket, amelyekkel Lattuada lenyűgözi nézőit (farkas) — Hm... Erre hány munkaegységet lehet elszámolni? (Endrődi István rajzaj
