Heves Megyei Népújság, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-02 / 152. szám

1063. július 2., kedd NÉPÚJSÁG A KISZ politikai oktatás ez évi tapasztalatairól A KISZ politikai nevelő­munkája évről évre eredmé­nyesebb. Megyénkben mintegy 350 politikai körben, tízféle ok­tatási formában, több mint 17 ezer fiatal vett részt. Fejlődés tapasztalható az oktatás szín­vonalában is. A teljességért szólnunk kell azonban a hibákról, az ered­ményes munkát gátló ténye­zőkről. KISZ -szervezeteknél, KISZ-vezetőknél több helyen tapasztaltuk az oktatásban a felületes, formális szemlélet- módot; nem fordítottak kellő gondot a munkára (nem válo­gatták ki gondosan az egyes oktatási formákban részt vevő­ket, nem törődtek eléggé a ta­gok érdeklődési körével, nem mindig rátermett pedagógus vezette ezt a munkát, több he­lyen unalmasak voltak a fog­lalkozások, „passzivitásba sül­lyedtek” a tagok, lemorzsoló­dások, stb.), Pétervásárán az alapszervezet 95 tagja közül mindössze 15—20 fiatal vett részt egy-egy oktatáson, Isten­mezején 140 közül 14—15-en, de a füzesabonyi járás sem di­csekedhet 20-25 százalékos „ingadozásával”. Több esetben hideg, fűtetlen helyiség várta a fiatalokat, ez pedig vajmi kevés érdeklődést, lelkesedést váltott ki. Horton az ezüstkalászos tanfolyam te­matikájában szereplő politikai jellegű anyagra hivatkozva, nem tartották szükségesnek a külön oktatás megszervezését. A felettes szervek közömbössé­gének köszönhető az ellenőrzés elhanyagolása is. Több helyen a járási oktatási bizottságok csak formálisán működtek. Az esetek jó részében a helyi vezetés az év elején „tudomá­sul vette”, hogy ilyen is lesz, az ellenőrzés azonban elma­radt. Nehézséget tapasztaltunk az oktatómunka módszereiben, formális voltában is. A fiata­lok passzivitásán nem csodál­kozhatunk, amikor a propa­gandista „brosúraszerűen” adja le az anyagot. Ez pedig nem­igen vált ki viharos érdeklő­dést, jó hatást. Pedig meg­lenne a módja. Néhány helyen például játékos szellemi ve­télkedőkkel klubestekkel kö­tik össze az oktatást, lelkiis­meretesen felkészülnek a fog­lalkozásokra, mint például Petőfibányán Királyfai Mária, Lőrinciben Kaszás Gyula, Kis­körén Winkler Péter, vagy Tarnaszentmiklóson Révész Ferenc. A makiári, a bélapát­falvi, a mikófalvi, az egercse- hi és az ostorosi, stb alapszer­vezeteknél pedig a részvevők maguk indítottak „rohamot” a filmtár ellen, vitték tömegével az előadáshoz szükséges fil­meket. Propagandistáinkra — a pe­dagógusokra is! — többnyire a száraz előadásmód jellemző. Persze, így is volt egy-két olyan téma — pályaválasztás, kubai kérdés, származási kate­MEGLEPÖ NYOMOK góriák megszüntetése, a VIII. kongresszus anyaga —, amely „nem altatott” — nyilvánvaló közérdekűsége miatt. Az ellenőrzési, szaktanács- adási és segítési hálózatunk — bár a tavalyinál eredményesebb volt — még mindig rosszul dolgozott. Említésre méltó fej­lődésről csak a hatvani, és a füzesabonyi járás tett tanúbi­zonyságot. Az oktatás munkája nagy területre terjed ki, fon­tossága is nagy, ezért a hibá­kat a következő évben telje­sen meg kell szüntetni. Módo­sul és jobb lesz az oktatási rendszer is: a végrehajtó bi­zottság elkészítette és kiadta az intézkedési tervet a jövő év előkészítésére. A felsorolt hibák orvoslásá­ra is megvan a KISZ-megyebi» zottság intézkedési terve. A kívánt fejlődésre csak a poli­tikai oktatásban észlelt formá­lis szemléletmód megváltozta­tásával, a munka fontosságá­nak felismerésével és felismer­tetésével (az alapszervezetek vezetőinél is!) számíthatunk. Szeretnénk, ha a pártszerveze­tek — súlyuknak megfelelően — nagyobb gondot fordítaná­nak nemcsak az év elején, ha­nem év közben és év végén is a fiatalok oktatására. Kérjük a pártbizottságokat, hogy a po­litikai, ideológiai nevelőmun­ka fontosságának megfelelően segítsék mindenütt a közel 20 ezer fiatalt érintő nevelőmun­kát. A KISZ Heves megyei Végrehajtó Bizottsága is meg­hozza a szükséges intézkedése­ket a hibák megszüntetésére, a munka jobb szervezésére. E munkához azonban szükséges a tömegszervezetek, a helyi ál­lami és pártvezetés, a gazdasá­gi vezetők, az értelmiségiek — főképpen a pedagógusok és népművelők — segítsége. A KISZ-szervezetek pedig ne le­gyenek „szerények”, igényel­jék, sőt udvariasan, de hatá­rozottan követeljék is ezt meg! Így a jövő évben nemcsak Összehasonlított, számszerű és színvonalbeli fejlődésről szá­molhatunk be, hanem a KISZ politikai oktató-nevelő munka kedvező fordulatáról is. Schillinger Attila, a KISZ megyei oktatási bizottságának vezetője U Thant, az ENSZ főtitkára V Thant 1909. január 22-én született a burmai Pantanaw városában. Iskoláit szülőváro­sában és Rangunban végezte. Tanulmányainak befejezése után középiskolai igazgató lett. Tanárkorában U Thant újság­írással is foglalkozott. Később számos könyvet Irt. 1947-ben U Thantöt a bur- mai sajtóiroda igazgatójává nevezték ki. 1946-ban a rádió igazgatója, egy évvel később pedig a tájékoztatásügyi mi­nisztérium államtitkára lett. 1953-ban tervezésügyi minisz­terként a miniszterelnök hiva­talába költözött, majd 1955-bén az Országos Gazdasági és Szo­ciális Tanács végrehajtó titká­rává nevezték ki. V Thant a burmai miniszter- elnökök tanácsadójaként szá­mos nemzetközi konferencián vett részt: az ázsiai miniszter- elnökök (colomból) konferen­ciáin több ízben, 1955-ben a bandungl ázsiai—afrikai érte­kezleten, 1961-ben pedig az el nem kötelezett országok belg­rádi értekezletén. Már 1952-ben tagja volt a burmai ENSZ-küldöttségnek, majd 1957-től kezdve, egészen főtitkárrá való megválasztá­sáig a burmai ENSZ-delegáció vezetőjeként és Burma állandó ENSZ-képviselőjeként szere­pelt. Főtitkári kinevezése előtt is többféle ENSZ-tisztséget vi­selt. Hammarskjöld halála után, 1961 novemberében az ENSZ vemberében pedig a világ szer« ügyvezető főtitkárává, 1962 no- vezet főtitkárává választották. Amíg két deci bort megiszik az ember Egy kis hangulatjelentés az abasári poharazóból Éppen egy hónapja, május­ban költözött harmadik helyi­ségbe Budapesten az abasári Rákóczi Tsz borkóstolója. Ré­gebben a Balázs Béla utcában volt, onnét a Mester utcába költözött, s most az Aradi ut­cában mérik a Sárhegy olda­lán szüretelt nedűt. Természetesen ünnepélyes megnyitó is volt, ahol a proto­koll is megállapíthatta: nem rossz, különösen az Olasz riz­ling, az az igazi. Bemegyek a pincehelyiségbe, amely tulajdonképpen a jó He­ves megyei bor temploma. Tudniillik tágas, nagy és min­den ragyog itt a tisztaságtól. A falak szépen fehérre festve, as PYiif# ŰRHA'fÓIO Az első szállítórakéta startja — Modern rakétakutató intézetek 8. Lapunk előző számában arról számoltunk be, hogy i folyékony hajtóanyag al- kalmazása miért jelentett forradalmat a rakétakuta­tás terén. Goddard újat alkotott a ra­kéta formáját illetően is. A régi formánál ugyanis a súly­pont a rakétatest közepére esett á'fiaVaajtóerő pedig jó­val emögött, a rakéta alján fejtette ki hatosát. Ily módon könnyen előfordulhatott vol­na az, hogy a rakéta átbukik. Gondoljunk az ujjúnkra he­lyezett ceruzára, amelyet fel­felé próbálunk tolni. Ezért GoddarcJ a felhajtóerő kiindu­lási helyét »inéi előbbre ki­vonta helyezni Az üzemanyag­tartályokat éz égési tér alá szerelte fel t'S ezzel a rakéta súlypontja mdssze , hátra he' yeződ'ít. A t'obbanóerő tehát lem lta” — mint az előbbi,-erű? ü kapcsolatos hason­laton ál _ hénom húzta a yalcé: stet. A feltaláló ezzel az átbukás veszélyét akadá­lyozta meg. A különös alakú, de már folyékony üzemanyaggal mű­ködő rakétával 1926. március 26-án került sor a kísérletre. Hajtóanyagul Goddard folyé­kony oxigént és benzint hasz­nált. Az üzemanyagrészek már az előbbi számunkban ismer­tetett elvek szerint, egymástól elkülönítve voltak elhelyezve. Az égési kamrát csővezetékek kötötték össze az üzemanyag­tartályokkal és a tüzelőanyag adagolását szelepek szabá­lyozták. A világ első folyékony üzem­anyagú rakétakísérlete jól si­került, Goddard rakétája 56 métert repült! Közben Európában is sorra alakultak a tudományos kuta­tócsoportok. Moszkvában 1924- ben alapították meg a Rakéta­kutatások Központi Irodáját, amelynek vezetőségében Clol- kovszkij mellett A. Rlnyin professzor, Gorohov mérnök és sokan mások foglaltak he­lyet. Szintén a Szovjetunióban alakult Bolygóközi Közlekedé­si Egyesülettel közösen 1927- ben Moszkvában tartották meg az első nemzetközi űrhajózási kiállítást. Bécsben a Hoefft vezetésével működő Magasság­kutatási Tudományos Egyesü­let főként a rakétaégési kam­rák és a kiáramlási fúvócsövek tökéletesítésén dolgozott. Né­metországban 1927. június 15-én, Breslauban (a mai Wroclaw) Űrhajózási Egyesület alakult, amelynek tagjai a nyilvánosságot a sajtó útján, élőadóesték révén tájékoztat­ták és minden alkalmat meg­ragadtak, hogy az űrhajózás gondolatának kellő anyagi tá­mogatást szerezzenek. Berlin mellett rakétarepülőtér is lé­tesült. Itt próbálták ki Rudolf Nebel ,,Mirak!’ nevű, folyé­kony levegővel és benzinnel hajtott 30 cm hosszú és 4 cm széles rakétáját. Igen érdekes modell volt Klaus Riedel „Re- pulsor” nevű rakétája, amely- lyel már 1500 méter magassá­got értek el és a sértetlen visszatérésről ejtőernyővel gondoskodtak. Riedel hajtó­anyagul az eddigi benzin he­lyett alkoholt használt és azt vízzel hígítva, az égéskamra hűtését is megoldotta. E Ciol- kovszkíjhoz visszavezető talál­mánnyal a rakéta ismét ha­talmas lépéssel haladt előre és A szállítórakéták őse, Goddard rakétája, amely 1926-ban 56 métert repült. ezt a hűtési módot még ma is használják. Lapunk következő számá­ban Hermann Oberth és Max Valler kísérleteiről számo­lunk be. (Folytatása következik.) Kovát* Andor körben méter magasan faráéi­ból burkolat. Fehér falon ízlé­ses agyag edények, tányérok, az ablakokon ízléses palócmin­tájú függönyök. A padló — tiszta, fényes cement, vaslá­bakkal belerögzítve néhány asztal. A menyezeten ková­csolt lámpák. A pult is ragyog és a poharak tisztasága a hi­giénia egy elvetemült, antial­koholista tisztiorvos szőrözését is kibírná. És ami a legfontosabb: a tartályokban valódi abasári Olasz rizling, Hárslevelű és Kadarka, A pult másik oldalán Kádár Józsefné és Bámszki Tibómé, csinos, tiszta köpenyben, szol­gálatkészen. Tőlük tudom, hogy ebben a helyiségben az­előtt is borkóstoló volt, a cse- mói Oj Élet Tsz embere mérte itt a bort. Azután elfelejtke­zett a jónevelésről és gyakor­ta felvizezte, úgy gondolta, így tisztább lesz, és az alkoholel­lenes mozgalomnak is jó szol­gálatot tesz. Mindenesetre ezt az embert elzavarták és a kóstolót bezárták, másfél évig szünetelt. Most, hogy az abasáriak vet­ték birtokukba, napi 160 li­ter bort mérnek el egydecíli- teres poharakban. Ebbői Olasz rizling 110 liter, pedig ez a legdrágább: 30 forint literje. Igaz, megéri, finom zamatú és 13 fokos. A pohár azó hétköz­nap 11 órától este 8-ig tart nyitva. (Vasárnap 11—2-ig.) Viszont pénteken és szombaton 200-nál is több liter csörgede­zik le a vendégek torkán. E2 a csúcsforgalom. Amíg jegyzek, átkozott toll és papír! Néhány vendég kö­rülfog és készségesen felvilá­gosít N. István 50 körüli férfi. <5 a Balázs Béla utcából követi nyomon a rizlmget. Azt mondja, ha a világ végére menne ez a borkóstoló, néhány nap múlva ő is ott lenne ben­ne. — A régi borkimérés éppen ennék a fele volt — mondja a társa. — Itt most tisztaság, rend (' van és ez bennünket is köte­lez, jó lenne, ha az elvtárs nem szórná a földre a hamut. — Ez a figyelmezteté* nekem szólt, sajnos: jogosan. A Mester utcai vendégek fe* le eljött ide, az Aradi utcába is, pedig nem kicsi a távolság. A vendégek másik fele innét a környékről verbuválódott, hiszen ebben a kerületben is vannak jó borivók. A helyiség — mondhatni — tele vgn, dg állandóan cserélődnek- Igaz, az eladó asszonyok számon tarta­nak másfél literes vendéget is, de az olyan fizikum, nagy da­rab lakatos, akin ez meg sem látszik. Sokan az új vendégek közül kedves szellemességgel mond­ják: csak itt is el ne romoljon a bor, elég, ha a pohár tiszta, a borba nem kell vizet önteni. Egyöntetű vélemény: itt ré- szeg ritkán akad, de az sem randalírozhat, mert a többi vendég eltanácsolja. Mert a legtöbb az 1—2 decis vendég. Kádár Józsefné megmutatja a tárolóhelyet is, ahol jó píncehjdegben sorakoznak a borral teli hordók. Közben délután öt óra lesz, itt a csúcsforgalom ideje. A kiszolgálók ne*n Av nek rá velem foglalkozni, át-1 vesznek a vendégek. A szomszédos cipő ktsz egyik dolgozója, aki éppen csak át- ugrott két deci tisztára, meg­kérdezi tőlem, hogy értek-e én a politikához? No, helyben vagyunk, gon­dolom, de csak annyit kérde­zek: miért? — Mert akkor biztos ismeri a bibliát is, márpedig abban Éliás próféta azt mondta ba­rátjának: ne legyél víziló, igyál néha bort is. Ért engem, ugye, elvtársam? Már hogyne érteném, ds mert ilyen politikus embernek nézett, nem mertem bevallani, hogy ezt a mondást még soha­sem hallottam, s abban sem va­gyok biztos, hogy említ-e s biblia Éliás prófétát. Minden­esetre: ha élt, s ezt mondta* nem lehetett buta fiú (S. A.) \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents