Heves Megyei Népújság, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-02 / 152. szám

NEPÜJS AG 1863. július 2., k«M Időben felkészültek a gazdaságok és a gépállomások az aratásra As aratási, és a nyári feladatokról nyilatkosik a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetője A Népújság munkatársa fel­kereste hivatalában Vajda László elvtársat, a megyei ta­nács vb. mezőgazdasági osz­tályvezetőjét és arra kérte, hogy nyilatkozzék olvasóink­nak a megye közös gazdaságai­ban folyó nyári mezőgazdasági munkák állásáról, az aratási felkészülésről és végrehajtásá­val kapcsolatos problémákról. — Kedvezett-e az időjárás a gabonafélékre? Az utóbbi évtizedek egyik legrapszódikusabb időjárása volt az idei, ami súlyos káro­kat és nagy gondot okozott a mezőgazdaságnak. Különösen az őszi kalászos vetések szen­vedtek sokat és érte súlyos kár a vetéseket. Bár az ősz folya­mán az őszi kalászosok vetése időben megtörtént, a szeptem­ber és október havi szárazság nem tette lehetővé, hogy a magvak a vetés után kikelje­nek, erre csak a novemberi esős időszakban került sor. A téli időjárás annyira kihúzó­dott, hogy még március hónap­ban sem indulhattak fejlődés­nek a növények. A talaj álla­pota sem volt olyan, hogy a megfelelő vetésápolási mun­kákat időben végre lehetett volna hajtani. Tetőzte a nehéz­séget a március második felé­ben fellépő árvíz is és a súlyos belvízkárok, amelynek követ­keztében az őszi árpa vetésterü­letnek mintegy 70 százaléka, a kenyérgabona vetésterületnek mintegy 5 százaléka pusztult ki. Bár az őszi vetések tél végi fejtrágyázás megtörtént, ennek hatásossága csak a későbbi idő­szakban jelentkezett. A tavaszi kalászos növények vetése — ami nagyobb felada­tot jelentett, mint az elmúlt években — megkésett. Annak ellenére, hogy a tava­szi vetések, illetve a tavaszi munkák későn kezdődtek el, a kedvező és csapadékos időjárás a növények fejlődésé­ben a lemaradást behozta és a tavaszi kalászosok tekintetében a terméskilátások kedvezőek. Az aratási munkák a sokéves tapasztalatokat figyelembe vé­ve általában június 25-én kez­dődtek el és egy hét múlva az aratás zömmel folytatódott. Bár ebben az évben is a megye déli részein szórványosan meg­kezdték az aratást és ha az időjárás, azaz a kánikulai meleg így marad, úgy július 5. körül — a megye északi részei kivé­telével — zömmel vágni lehet a kalászosokat. — Hogyan készültek fel a gépállomások és a termelő­szövetkezetek az aratásra? A gépállomások és a termelő- szövetkezetek a megyei párt- és tanács- vb., a járási párt- és tanács- vb irányelvei és ha­tározatai alapján már időben felkészültek az aratási munkák előkészítésére, illetve megszer­vezésére. Tekintettel arra, hogy a nagyüzemek megszervezésé­vel az aratási munkák súlya a kézi erőről a gépi erőre toló­dott át, így a legnagyobb fel­adatot a gépek kijavítása, és üzembiztossá tétele jelentette. Erre a munkára a gépállomá­sok jól felkészültek, amit iga­zol az is, hogy a gépállomási gépszemlék kisebb hibáktól el­tekintve sikeresek voltak. Azo­kon a helyeken, ahol a felül­vizsgálatot végző műszaki el­lenőrök hibákat találtak, volt idő arra, hogy azt a hibát a leg­rövidebb időn belül kijavítsák. Hasonló tapasztalatokat szerez­tünk a szemlék és ellenőrzé­sek alapján a termelőszövet­kezetek gépeinek műszaki fel- készültségénél is, ahol az el­múlt évekhez viszonyítva, an­nak ellenére, hogy jelentős mértékben növekedett a terme­lőszövetkezetek gépkapacitása, lényeges javulás tapasztalható, az elmúlt évekhez viszonyít­va. Az aratás jobb és követke­zetes végrehajtását elsősorban Érdekes és hasznos munkát végeznek megyénkben a Talajjavító Vállalat debreceni kirendeltségének szakemberei. Azokon a helyeken, ahol erre szükség van, cukorgyári mésziszappal és kisvárdai lápi mésszel javítják a talaj mi­nőségét. A kalciumkarbonátot tartalmazó anyagot az idén hétezer holdon terítik és az eddigi tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy az eredmény nem marad el... m ír* cigi? »• j: , b .t , * , ­w BÉ V,* & V Mk-r /b a gépállomások és a termelő­szövetkezetek gépeinek össz­hangja biztosítja, mert a tsz-e's a kombájn aratáshoz jelentői mértékű szállítási kapacitási biztosítanak. Ennek előfeltéte­le pedig a jól összeállított és egybehangolt menetirány- és intézkedési terv. Ezek elkészí­tése megtörtént, sőt a termelő- szövetkezetek többségében köz­gyűléseken már megtárgyal­ták. A gépek elosztása és szállí­tása a termelőszövetkezeti ve­zetők meghallgatásával és igé­nyeinek megfelelően megtör­téntek. A gépállomások 187 kom­bájnnal és 55 aratógéppel vég­zik az aratást, továbbá a ter­melőszövetkezetek is rendel­keznek 56 aratógéppel, ami azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló gépek jó kihasználásával megyénk termelőszövetkezete­iben az aratás gépesítése 85 százalékos lesz. Az alföldi já­rásokban a kedvező időjárás és a biztonságos üzemeltetés esetén a tervezett 93—95 száza­lékos gépi aratás is elérhető. — Mcgoldható-e az aratás­sal egy időben a növényápo­lási és egyéb munkák végzé­se a szövetkezetekben? Tekintettel arra, hogy az elmúlt hetek esős időjárása nagymértékben hátráltatta a növényápolási és takarmány­betakarítási munkákat, ezért egyik döntő feladat, hogy még az aratási munka zömének megkezdése előtt, de ha arra mód van akkor közben is, el kell végezni a növényápolási munkákat. A kapásnövényeink állaga és terméskilátásai so­kat Ígérnek. Azonban egy-egy kapálás megkezdése vagy elmaradása súlyos gondokat okozhat az egyébként is ab- ráktakarmány hiánnyal küzdő termelőszövetkezeteinkben. Itt is fontos feladat, hogy a kul- tivátorok és egyéb növény­ápoló gépek addig működje­nek, amíg arra lehetőség van, HAJNALBAN, DÉLBEN... ..Hadi^-tudósítás az Anonymus utcából Vasárnap Egerben raw Nagy András, a vállalat főagronómusa, elégedett a ku­korica fejlődésekor végzett sorközi talajjavítással. A növény fejlődése gyorsabb és a levelek dúsabbak, a gyöngyöshalászi Győzelem Tsz-nél meghaladja az egy méteres magasságot. Vasárnap. A hét pihenőnap­ja mindenkinek, kivéve a há­ziasszonyokat és azokat a dolgozó nőket, akik ezen a napon házi koszttal akarják jól tartani családjukat. Plusz 30 fok árnyékban! Ezt csak úgy lehet kibírni, ha az ember — beleértve a háziasz- szonyokat is, — a strand hűs vizében, vagy valamelyik ki­rándulóhely árnyas fái alatt keres menedéket. Ehhez vi­szont az szükséges, hogy a kora délelőtti órákban megfő­jön az ebéd. A háziasszonyok részéről ennek nincs is aka­dálya, ám a kereskedelem egy- egy részlege itt-ott sokat tesz annak érdekében, hogy min­dez ne sikerüljön. Későn hozták a tejet... A gyerek fontos tápláléka a tej, különösen, ha még kicsi. A háziasszony tehát itt kezdi a bevásárlást, s mint a vasárna­pi példa mutatta: a bosszan- kodást is. Volt, aki fél hatkor odaállt, hogy első legyen, de nem szabadult hamarabb, mint az, aki 7-kor került a tej­bolthoz, illetve a tejet árusító üzletekhez. Mert a tej, az csak fél 8 felé jött. Ennek „eredmé­nyeként” még 8-kor is hosszú sor kígyózott a Széchenyi ut­cai tejbolt előtt, a piacról nem is beszélve. Bár a bolt dolgo­zói e napon sokkezü istensé­geknek is dicséretére váló gyorsasággal végezték a ki­szolgálást, a sor nem fogyott, hiszen fél 8 után ide össz­pontosult a vásárlók tömege. Növelte a torlódást az is, hogy a turisták nagy része; különö­sen a diákok, itt akarnak ol­csón reggelizni, — mivel má­sutt nincs is rá alkalmuk. Az Ifjúsági Büfé, jelenleg Szé­chenyi vendéglő, nevével együtt letett arról is, hogy az eredeti tervnek megfelelően, önkiszolgáló reggelizőhely le­gyen. Ott áll a délelőtti órák­ban üresen, pedig de jó lenne kényelmesen, tolakodás nélkül leülni az asztalai mellé! Ahol keresik, ott nincs — ahol van, arról nem tudnak ... Kenyér is kell! A Zalár ut­cai kenyérboltban már fél nyolcra alaposan megfogyat­kozott a kenyér, a későn érke­zők anélkül maradtak. A há­ziasszonyok tanácstalanul ta­lálgatták, mit csináljanak, ugyanakkor a Széchenyi utcai önkiszolgáló fűszerüzletben bőven volt kenyér. Az Élelmi­szer Kisker, vezetőinek mun­káját dicséri ennek a boltnak a nyitvatartása. Sok bosszú­ságtól kímélik meg az egri asszonyokat, mert a nagyobb méretű bolt gyakorlott eladói csoportosulás nélkül is le tud­ják bonyolítani a vasárnapi forgalmat. Kár, hogy erről az intézkedésről nagyon kevesen tudnak. Az apraja 60, a nagyja 120 Ft Az. elmúlt vasárnapra ren­delt bosszúságok közé lehet sorolni a csibefelhozatal hiá­nyát is. Aki szombaton még arra számolt, hogy vasárnap olcsó csibét vehet, — hiszen most van a szezonja — az csa­lódottan indulhatott vissza, hús nélküli ebéd receptjén törve a fejét. A csirke ára is­mét csillagászati magasságba emelkedett. A szövetkezet nem hozott fél, a „maga asz- szonyának becézett” őstermelő 60 forintot kért egy pár, össze­sen alig fél kiló rántanivaló csirkéért, a paprikásnak való csirke darabonkint 60 forint volt. Hasonló a helyzet a to­jással, darabjáért 1,80-at kér­tek. Vasárnapi ebéd. Hogy olcsó is legyen, finom is legyen, s egy kis pihenő is jusson, az egész héten fáradozó asszo­nyoknak, nagy gond ez önma­gában is. Kár ezt a gondot tással, nagyobb áruteritéssei olyan bosszúságokkal fűsze- elkerülhetők lennének, rezni, amelyek ötletes elosz- — d — 12 ezer strandoló, - 250 hektoliter sör és 1400 liter tej — 1500 tábla jég — Hat mázsa fagylalt — Harminckét Celsius fo­kot mértünk vasárnap, a déli órákban — mondja Is’ó Andor, az egri Szőlészeti Kutató In­tézet munkatársa. — Negyedik napja már, hogy harminc fo­kon felül van a hőmérséklet. A jó idő megnövelte az Egerbe látogató kirándulók számát is. Vasárnap már a kora reggeli órákban hosszú embersorok kígyóztak a strand­fürdő pénztárablakai előtt A parkírozóhelyeket az ország legkülönbözőbb részeiből ér­kezett személygépkocsik és motorkerékpárok százai, és számtalan „Különjárat” autó­buszok töltötték meg. Tizenkét­ezer ember keresett hűsölést o medencékben, az egri strand vasárnapi bevétele megközelí­tette a harmincezer forintot. Ez a szám nagyobb a múlt évi rekordforgalomnál. Hogy mennyire szomjaztak az emberek a nagy melegben, azt igazolja, hogy vasárnap a megyeszékhelyen 150 hektoli­ter hordós és 100 hektoliter palackozott sör fogyott el. Az új boltban 1400 liter tejet fo­gyasztottak. Rekordforgalomról számol­tak be az egri jéggyárban is Az elmúlt ünnepnapon 1500, tízkilós tábla jeget szállítot­tak ki. A MÉK 900 tábla jegei igényelt. Elégedett a vasárnapi forga­lommal a Vadászkürt Étterem vezetője is: — Kilencszáz ebédet adtunk el, szakácsaink, pincérein« pihenő nélkül dolgoztak. S a nyár első számú „sztár­ja”, a fagylalt is, nagy meny- nyiségben fogyott vasárnap Egerben. Az Egri Vendéglátó­ipari Vállalat cukrászműhe­lyében hatszáz kiló fagylaltot készítettek. Az utóbbi napok­ban a város fagylaltfogyasztá­sa állandóan hat mázsa «jirül van. Kora hajnaltól késő estig — vasárnap is —- járják a város ‘ utcáit a locsolóautók. A két, egyenként hét köbméter befo­gadóképességű jármű naponta harminc-harmincötször fordul. Huszonnégy óra alatft több mint ötszáz köbméter vízzel hűtik, portalanítják a város útjait. Egy héttel ezelőtt a vaSi pi „kánikula-jelentésünk” gén azt írtuk: foly .tás most már csak ó/. időjárásiéi függ.” A folytatás jÖJ sikerült. ft fi hogy útteste, házai, s még ne­ve sincs — utca teljes villa­moshálózatának építését vé­gezték el, a szükséges norma­óra helyett fele idő alatt, 34 ezer forint értékben. (V- d.j volt — valójában az 1962—63. évi légoltalmi oktatás nagy zárógyakorlatának lehettünk szemtanúi. Az EMASZ-dolgo- zók gyakorlatuk során népgaz­dasági értéket produkáltak, egy teljesen új — annyira új, A szombatról vasárnapra virradó hajnalon váratlan bombatámadás érte az egri vasútállomást. Az EMASZ légoltalmi villamoshálózat helyreállító szolgálata parancs­nokának telefonon jelentették: az egyik állomás környéki ut­ca villamoshálózata olyannyi- ra megrongálódott, hogy a hi-1 bák kijavítása már nem le-1 hetséges, minél előbb gondos- I kodni kell egy teljesen új há­lózat megépítéséről! Telefon és láncszerű riasz­tás, interurbán hívás Gyön­gyösre, s rövid idő leforgása alatt együtt volt hiánytalanul a helyreállító szolgálat minden tagja. Gyors eligazítás, vilá­gos, érthető utasítások, pa­rancsok a helyszínen, a Puki Miklós és a Lenin út között elterülő, megrongálódott utcá­ban nagy tempóval látott mun­kához 41 ember, sofőrök, vil­lanyszerelők, karbantartók — Lakatos László irányítása alatt. Debreceni mintájú, Be­lorusz traktorhoz kapcsolt gó- dörfúrógép ásta az oszlopok ágyát, nyomában csehszlovák Tatra daruskocsi emelte helyére sorban a betontámokat. Két és fél órai munka után, már délelőtt 9 előtt minden (2 bak-és 11 len­gő-) oszlop irányban állt a 420 méternyi utcán. Délre pedig már elvégezték a vezetékszá­lak feszítését, feszültség alá helyezését is ... Egy órakor, a tihamértetöi kőbánya szomszédságában fekvő, hűs pince hegybe váit boltozatai alatt, fehér asztalok mellett gyűltek össze az EMASZ dolgozói, hogy kiérté­keljék a végzett munkát, s né­hány pohár bor mellett elkölt­sék az ünnepi ebédet. Mert a bombatámadás, a villamoshá­lózat megsemmisülése csak le­hetséges feltételezés, kitalálás de fontos, hogy minden ren­delkezésre álló munkaerő is a kapálást végezze. — Milyen feladatok vár­nak a tsz-ekre az aratás után? A nagy nyári mezőgazdasá­gi munkák forgalma a gépek nagyobb számú alkalmazásával megváltozott, s így a munkák zöme az őszre tolódott el. Az őszi betakarítási, vetési, mély­szántási munkák nagy felada­tokra készítették termelő üze­meinket, és egy-egy kedvező, vagy kedvezőtlen őszi időjárás hatásától függött a soron levő munkák végrehajtása. Ezt fel­ismerve a megyei párt- és ta­nács végrehajtó bizottsága ha­tározatot hozott, hogy a mun­káknak azon részét, amelyet az aratással egy időben és azt követően a nyár folyamán el lehet végezni, előre kell hozni, Ez elsősorban vonatkozik a mélyszántásokra, továbbá az őszi kenyérgabona vetésterüle­tek vetőágyainak a nyár fo­lyamán való elvégzésére. A ha­tározat leszögezi, hogy a nyá­ron minden olyan területet, amelyik letakarításra kerül, azonnal szántsák fel, s végez­zék el a talaj zárását is. Min­den termelő üzemnék és gép­állomásnak biztosítani kell, hogy az aratás után a kom­bájnszalma 3—4 napon belül letakarításra kerüljön és a szalma kazalba rakása azon­nal megtörténjen. Az évék hosszú során mindig a szalma lehúzása akadályozta a terü­letek felszántását, de súlyos károkat okozott az alomellá- tásban is. A tsz-eknek javasoltuk, hogy még az aratás megkezidésédg jelöljék ki azokat a területe­ket ahová őszi kalászosok ke­rülnek és a vetőszántásokat a rendelkezésre álló területeken, legkésőbb szeptember 5-ig vé­gezzék él. A gépeket a jobb kihasználás érdekében két műszakban foglalkoztassák. Fontos feladat a tsz-ekben a trágyázási terv alapján a szervestrágya időbeni kihordá­sa, mert csak így kerül a mély­szántással a talajba. A munka sikerét a szállítókapacitások tökéletes kihasználásával tud­ják elérni. Véleményem szerint, ha a termelőszövetkezetek az elmúlt évék nyári munkáit megfele­lően elemzik és a fentiekben idézett határozatot magukévá teszik, megvan minden lehe­tőségük a nyári munkák ide­jében való elvégzéséhez. O'diaija Ö ítá k

Next

/
Thumbnails
Contents