Heves Megyei Népújság, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-27 / 174. szám

1963. július 27., szombat NEPÜJSAG 8 ikikeúztv'i üwidd^p Tóth Zs. Mihályné, Hatvan: Levelét megkaptuk, köszönjük. A parkban levő „buktatóra” fel­hívtuk az illetékesek figyelmét. Várjuk további leveleit. Szita József né Apc: Panaszát továbbítottuk a hatva­ni járási mezőgazdasági osztály­nak. A földjáradék az örökösödés arányában minden örökösnek jár. Ferenci András, Hatvan: Köszönjük levelét. A sajnálatos eseményről már korában értesül­tünk, s meg is emlékeztünk la­punkban az e’hunyt sportolóról. Lénárt János. Bózsaszentmárton: Észrevételét továbbítottuk az Egészségügyi Szakszervezet me­gyei vezetőinek. Teljes mértékben egyetértünk véleményével. Sajnos, a hibát utólag korrigálni már nem tudják, de az illetékesek levonhat­ják a tanulságot az eseményből. Kérjük, keressen fel bennünket máskor is leveleivel. Nagy Piroska, Ecséd: Az eseményre, sajnos, nem tud­tunk elmenni, jó lett volna köz­vetlen az ünépségek után egy rö­vid beszámolót küldeni. Várjuk újabb leveleit. özv. Fekete Mihályné, Heréd: A képet megkaptuk, köszönjük. Szerkesztőségünk egyik munka­társa a közeljövőben ismét felke­resi, hogy közelebbről is megis­merkedjünk munkájával.- öregem, meg kell örülni... Nézd azt a nőt... Esküszöm a nem létező üdvösségem oda­adnám érte. Ha qddig élek is az enyém lesz, csak az enyém — mon­dotta, ha jól emlékszem, talán négy, vagy öt esz­tendeje. A nő, akiért meg akart őrülni, s akit sajátjának akart tudni és bírni, kü­lönben tényleg elisme­résre méltó példánya volt nemének, alkalmas arra, hogy a Déli-sark jegéből is megolvasszon egy darabkát... A napokban hármas­ban ülünk a presszóban, a másik asztalnál ugyan­csak három nő pletykál szédületes gyorsasággal. Társaságunk harmadik férfitagja odahajol hozzá és megkérdi:- Te, ö er egem, mint ismerős a hazai pályán, kicsoda az a rendkívüli csinos asszony, vagy lány?- Melyik? — csillant fel a kérdezett szeme...- Ott, a jobbszélen... Űnott legyintés és alig leplezett ásítás kíséri a választ:- Ja... a feleségem.. Azt hittem, aki mellette ül... (-6) Egy brigádvizsgálat nyomában: Boldogon a tsz segíti a háztájit Az első űrállomás terve — Miért van rá szükség? — Noordung űrállomása 27. Noordung űr­állomás terve. Alul: a lakó­kerék, felül jobbra a csil­lagvizsgáló, bal­ra a naperőmű. Távlati kép Belső elrendezés Ai illetékesek figyelmébe! Hatvan új, modern városne­gyedében, a Mező Imre utcá­ban, egy-két hét óta komoly problémát okoz az ivóvízellá­tás. A vízszolgáltatásban za­varok vannak, s az egyik hír a másik után kap szárnyra: tisztítják a vezetékeket, — a konzervgyár is vízhiánnyal küszköd, s ezért a városi ku­takból is segítséget kell nyúj­tani. Hogy valójában mi az igaz­ság, azt a Mező Imre utca la­kói nem tudják, de tény, hogy az illetékesek nem közllk elő­re, hogy mikor szünetel majd a vízszolgáltatás. Ha ezt köz­hírré tennék, úgy megfelelő mennyiségű vizet lehetne tá­rolni arra az időre, amikor az általunk ismeretlen okok miatt nem folyik a víz a csa­pokból. (r) A kormány az utóbbi időben széles körűen segíti a háztáji állatállomány növelését. A ko­csi kihelyezési és termény jutta­tási akciók, az előnyös szerző­déskötések elősegítik az állat­állomány fejlesztését. A hat­vani járásban mégis kedvezőt­len képet mutat a Statisztikai Hivatal jelentése. A tavalyihoz képest az idén például 170 te­hénnel csökkent az állomány a háztáji gazdaságokban. A zöldségtermelő vidékeken' külö­nösen elhanyagolják a háztájit, de a járási tanács és a pártbi­zottság, a községi tanács és a tsz képviselődből álló vizsgáló bizottság jelentése szerint mé­gis vannak kivételek. Takarmányt, szalmát, abrakot kapnak A boldog! helyzet vizsgála­táról szóló feljegyzés leszöge­zi, hogy a termelőszövetkezet törődik a háztáji állatállo­mánnyal és ennek bizonyíté­kai Is vannak. A szövetkezet vezetőségi ülé­sen foglalkozott a háztáji ál­lomány takarmányellátásával Megállapították, szükség van takarmánypótlásra és ezért 200 hold rétet, 100 hold legelőt mértek ki több éves használat­ra a tagoknak. Így ezer négy­szögöl rét, illetve legelő jut egy-agy tehénre. A gondoskodás azonban itt nem fejeződik be. Készpénzért biztosítanak alomszalmát a ta­gok kérésére, és a közös a szük­ségleten felüli kukoricaszárat szintén a háztájinak jutattják. A Hatvani Cukorgyártól kapott répaszelet egy részét szintén a háztáji állomány részére sdlóz- ták be. A silótakarmányból 15 mázsa jut egy háztáji tehénre. Jó termést adott az idén a lu­cerna a szövetkezetben és így a közös állomány takarmány szükséglete után a harmadik kaszálási! lucernát teljes egé­szében a háztáji tehenek részé­re adják ki. Ez újabb 10 vagon kedvezményes takarmányjutta- tást jelent. Kétszer annyi tej, mint tavaly Az intézkedéseknek máris le­mérhető eredményed vannak. A tej utáni korpajuttatás hatá­sára lényegesen emelkedett az eladott tej mennyisége. Az év első felében annyi tejet vásá­roltak fel a községben, mint az elmúlt évben összesen. A brigádvizsgálat feljegyzé­sei azt is megállapítják, hogy a községben jól ismerik az ál­lami kedvezményeket és a le­hetőségekhez mérten ki is használják azokat. A kezdvez mények ismeretében megnőtt t tenyésztési kedv. Több pénz a házhoz, több áru a népgazdaságnak A község háztáji álló mánya már a tavalyihoz ké­pest is gyarapodott. 374 szarvasmarha és 2200 sertél van a tagok gazdaságaiban. A tehenek száma ebből 186, ai anyakocáké pedig 50. Az utób­bi években különösen megszi­lárdult ez az állomány és a közös állatokkal együtt, jóval túlszárnyalja már az 1950-es év állományát. A tenyésztési kedv mellett nagy szerepet játszanak a ked­vező értékesítési lehetőségek is. Egy szerződéses alapon ne­velt tenyészbikáért 24—26 ezer forintot kapnak az átvételkor, egy összegben. Az állatok ne­velését a közösben végzett munka mellett is meg tudják oldani, sőt, azokban a csalá­dokban, ahol több állatot is nevelnek, gazdaságosan tudják foglalkoztatni a családtagokat és megfelelő munkalehetőséget kapnak a csökkent munkaké­pességű, öreg szövetkezeti ta­gok is. A községben gyarapszik a háztáji állomány, amely több munkát jelent ugyan a gazdaságnak, de nagyobb jö­vedelmet a családnak. A ház­táji állomány fejlesztése ked­vező hatással van a közös ál­lományra is, mert többek kö­zött nagyobb lehetőségek adódnak a jó tenyészegyedelc elvásárlására. Boldogon az idén a kocakihelyezési akció keretében 22 kocasüldőt is ki­adtak a tagoknak, és javasla­tot tettek újabban az állandó háztáji föld kimérésére. A ter­vek szerint, ennek a területnek jelentős részét szálas takar­mánnyal vetnék be és megfe­lelő öntözéssel emelni kíván­ják a terméshozamokat. Pilisy Elemér giáit (villamosvilágítás, leve­gővel való ellátás, rádiók üze­meltetése, stb.). Noordungor kívül Pirquet és Oberth pro­fesszor is készítettek a 20-as években hasonló terveket. A 30—120 méteres átmérőjű, ha­talmas űrállomás feljuttatásá­ra azonban nekik sem volt el­képzelésük. Az erre vonatkozó tervek csupán az utolsó évtizedben születtek meg és azokat követ­kező számunkban ismertetjük. (Folytatása következik) Kováts Andor m Ciolkovszkij űr­állomás terve. 1. Üvegház. 2. Lakó- és mun­kahelyiségek, 3. Összekötő fo­lyosó, 4. Gép­ház, 5. Csillag- vizsgáló. energiát turbógenerátorok meghajtására használta volna fel. Ez az erőmű szolgáltatta volna az űrállomás összes ener­ger alakúnak képzelte, a nap­erőmű lényege egy hatalmas tükör lett volna, amely a nap­sugarakat összegyűjtve, a nap­csupán 8 kilométeres sebesség­gel indul (1. kozmikus sebes­ség), azzal már elérheti az 1000 km-en felüli magasság­ban 7 km/mp sebességgel ke­ringő űrállomást. Itt az üzem­anyagát feltölti és ahhoz, hogy a harmadik kozmikus sebessé­get elérje, Innen már elég lesz a másodpercenkénti 5 km-es indulási sebesség. Ezzel már a Nap mesterséges bolygójává válhat. Kidolgozta 1920—1929-ig egy űrállomás tervét H. Noordung is. Ügy neki, mint Ciolkovsz- kijnak a rakétatechnika akko­ri állása miatt, elképzelésesem lehetett magának az űrállo­másnak megépítését illetően. Elvei azonban találkoznak a legújabb elképzelésekkel. Noordung 3 részből tervezte űrállomását: egy 30 m átmé­rőjű kerékkoszorúból, amely­ben a súlytalanságot annak forgatásával küszöbölik ki. Nyolc másodperc alatt fordult volna meg és ezzel teljesen a Földön megszokott nehézke­dést érték volna el. Ez a ha­talmas lakókerék az obszerva­tóriummal és a naperőművel kábelekkel lett volna össze­kötve. A csillagvizsgálót hen­Már Ciolkovszkij felvetette az 1895-ben megjelent „Álmok a földről és az égről” című könyvében az űrállomás fo­galmát. és 50 évvel ezelőtt ki­dolgozta egy ilyen megfigyelő- és kutatóhely tervét. Elgondo­lásai több tekintetben fedik a legmodernebb, hasonló elkép­zeléseket; például a munka- helyiségnek a centrifugális erő segítségével a súlytalanság alóli mentesítése, vagy légzés által keletkezett széndioxid felhasználása üvegházi növé­nyek anyagcseréjéhez. Mielőtt az űrállomások leg­modernebb elgondolásai Is­mertetésére rátérnénk, tájé­koztatjuk olvasóinkat, hogy egyáltalán mi szükség van ezekre az űrállomásokra. Rö­viden erre azzal felelhetünk, hogy a Jövendő űrhajózás szá­mára feltétlen szükséges egy ilyen „átszállóhely", vagy „töl­tőállomás". Gondoljunk arra, hogy a jövendő űrhajója már a naprendszeren belüli uta­zásra készül. Ehhez másodper­cenként 12 kilométeres kezdő­sebességre van szükség. Ha azonban az űrhajó a Földről Az utcai járókelők, a megye Sőt az ország közvélemény« élénk érdeklődéssel figyeli az építőipar munkáját. Ez érthe­tő, mert akad-e család, ahol az ismerősök között ne lenne lakásra váró? Aligha kell el­méleti okfejtés ahhoz, hogy a termelési célokat szolgáló épít­kezések sorsa és életszínvona­lunk alakulása közötti szoros összefüggéseket meglássuk. Szá- mon tartjuk és kicsit aggódva szólunk arról, hogy közel egy­milliárdos az építőd adóssága és a zord tél elmúltával, a má­sodik negyedévben csak 32 millióval «»okként a lemara­dás. Az országos átlagnál sem­mivel sem jobb a helyzet me­gyénkben. Ez év első negyed­évében az EM Heves megyei Állami Építőipari Vállalat csak 68,8 százalékát termelte, az előző év hasonló időszaká­nak, a közel 14 millió forintos lemaradásból a 'második ne­gyedévben semmit sem pótol­tak. Vizsgázik a vezetés Nemcsak a szigorú tél, ha­nem a késedelmes szállítások ás az anyaghiány is sok bajt Kínált. De előbbre megyünk-e Egy tapodtat is, ha csak ezt Emlegetjük? Vajon az adatok elemzése és a munkások ta­pasztalata nem azt bizonyít­ja-e, hogy mindenekelőtt a ve­zetés színvonalát kell javíta­ni? Nem lehet minden lema­radást a tél nyakába varrni, nagyobb gondot kellett volna fordítani a téliesítésre. Csak május 14-ére készült el az in­tézkedési terv, de következete- sen és teljes mértékben végre­hajtották a szükséges és a he- ■yes elgondolásokat? Megfőn­ie! tan, a tényleges szükséglet­nek megfelelően osoportosí- ották-e át a munkásokat? Hsak a munkások és csak az objektív körülmények hibásak ibban, hogy kedvezőtlen a munkaidő kihasználás, ennek íövetkeztében nagymértékben romlott a termelékenység? Elégedettek lehetünk-e a gép- tihasználásokkal? A népi el- enőrök az elmúlt napokban állapították meg, hogy a He­tes megyei Állami Építőipari i/állalatnál az első negyedév­ien 45,2, a másoílik negyed­évben 53,7 százalékos volt agyán a gépkihasználás, de navonként csökkenő tendenci­át mutat. Ezt pedig sem az dőjárással, sem munkaellá- ;ottsággal elfogadhatóan in- lokolni nem lehet.. Az épít­tetések előkészítése, a szerve­zetlenség, a laza munkafegye- 1 lem, a kapkodó anyagellátás, a gépkihasználás alacsony fo­ka, a lemaradások ilyen mér­téke, a termelékenység ked­vezőtlen alakulása azt bizo­nyítják, hogy építőiparunk felső, vállalati és munkahelyi vezetésében sok még a javíta­ni való. Összehangolt, gyors intézkedéseket A lakásokra, iskolákra, szo­ciális és kulturális létesítmé­nyekre szüksége van az or­szágnak. Ha nem készülnének el a tervezett termelő jellegű beruházások, a késedelemmel lassítanánk népgazdaságunk fejlődését, az építőipar lema­radása akadályozná a lakosság jólétének emelkedését. Kor­mányunk mérlegelte a rendkí­vüli körülményeket és szük­ségszerű intézkedéseket tett, hogy építőiparunk éves tervét teljesíthesse. A létszámhiány pótlására rendkívüli túlórake­retet engedélyeztek az építő­iparban és soron kívül új gé­peket szereznek be. Hírt adtunk már arról, hogy megyénk több építkezésén szabad szombaton és vasárnap is dolgoztak az emberek, a leg­jobb brigádok újabb erőfeszí­téseket tesznek, hogy a rájuk eső tervet és vállalásaikat tel­jesíthessék. Építőipari mun­kásaink többsége becsülettel helytáll, de több segítséget várnak a vezetőktől. A munká­sok erőfeszítése, a túlórázás és a munkák nagyobb gépesí­tése csak akkor hozhatja meg a kívánt eredményeket, ha a korábban kiadott műsza­ki-szervezési intézkedéseket gyorsan, tervszerűen és követ­kezetesen végrehajtják. Az építkezések vezetői gon­doskodjanak arról, hogy a túl­órákat, a szombati és a vasár­napi műszakokat oda és akkor biztosítsák, ahol a legnagyobb a lemaradás, ahol mindent Cikkünk nyomán: Elbocsátották — í Lapunk június 20-i számá­ban „Ilyen is van" címmel cikket írtunk V. L. karácsondi képesítés nélküli óvónő fel- mondatásának körülményei­ről. A Gyöngyösi Járási Tanács elnöke az ügyet kivizsgálta, s az óvónőt a művelődésügyi előkészítettek ahhoz, hogy fennakadás nélkül, eredménye­sen dolgozhatnak a munkások. Akik 10—12 órát dolgoznak rekkenő nyári hőségben az építkezéseken, vagy éppen va­sárnapi műszakot teljesítenek, joggal megkövetelik, hogy ne vegyék el kedvüket a napi 8 órás munkától. Hétfőn és pénteken senki se csorbítsa a munkaidőt és hét közben se ácsorogjanak a gépek és mun­kások. a vezetők és a munká­sok közös erőfeszítésre van szükség, hogy építkezéseinken nagyobb ütemben haladjon a munka. Döntő szakasz: a harmadik negyedév Melyik építkezésen mit és hogyan kell cselekedni, hogy jobban menjen a munka? Ä vezetők ezt csakis a munkások­kal együtt dönthetik el. Sür­gősen vitassák meg, döntsenek, de ez a határozat mindenkit kötelezzen. Minden kommu­nista és KlS2-tag érezzen és vállaljon személyes felelőssé­get. A legjobb utasítás is ön­magában kevés, türelmes em­beri szóval értessék meg a munkásokkal a tennivalókat és a vezetők biztosítsák a mű­szaki feltételeket Bármilyen sok a munka és baj, o vezetők soha, egyetlen órára se feledkezzenek meg az emberről. Gondoljanak arra, hogy a munkásoktól most az átlagosnál nagyobb erőfeszíté­seket követelnek, azért cseré­ben több figyelemmel, őszin­tébb emberséggel tartoznak ne­kik. Józan- mértékkel és ember­séggel egyesítsék a fegyelmet és a gondoskodást, a felsőbb rendelkezéseket és az ésszerű rugalmasságot, A kötelesség­ből és a lehetőségekből senki ne mulasszon, akkor már most, a harmadik negyedévben döntő változást érhetünk el építkezé­seinken. Dr. Fazekas László s visszahelyezték osztály visszahelyezte munka­helyére. Említett cikkünkben meg­jegyzést tettünk a járási ta­nács művelődésügyi osztályá­nak két dolgozójáról, s mint kiderült, ez a megjegyzés té­ves imformáción alapult. Munkásvezetők érezzék és vállalják is a felelősséget Teljesítse <yes tervé* a» építőipar

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents