Heves Megyei Népújság, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-27 / 174. szám
4 NEPÜJSAG 1963. július 27., szombat Fent és lent... 6,5 kilométeres vágatrendszer Óránként 250 köbméter viz Föld alatti „iszapbirkózás" Visonta határában egyre több jel mutatja biztosan: a külfejtési bányaüzem előkészítése a kilencedik hónapba érkezeit! A bánya születése már nem várat sokat magára; nincs messze az idő, amikor a gépek tucatnyi óriása beletéphet a föld húsába, hogy az ember magához ragadja a kincset érő lignitet. Az „irodaházzá” csinosított felvonulási épületek körül seregnyi munkás: hatalmas daruállványt és kotrógépet szerelnek. Lorbert Ferenc üzemvezető mégis valahogyan úgy érzi magát — és joggal! —, mint az a Benedek Elek alkotta népmeséi hős, akinek egyik szeme nevet, a másik pedig sír. — Amennyi örömet, annál több gondot is jelent a sok új munkás — mondja. — Munkásszállónk nincs. A XII-es akna szállóját pedig, ahol embereink helye lett volna, csak most kezdték el tatarozni. így ideiglenesen a leendő, gyöngyösi székházban rendeztünk be részükre szállást. Július elején Mizserfáról érkezett hozzánk negyven ember, s még augusztusban is jön egy újabb negyvenes csoport. A „VM”-típusú, meddőt le- takarító gépek szerelése már folyik, a daruállvány elkészültével nekilátnak az NDK- ból érkezett ÉS 300-as, síneken mozgó, majd száztonnás kotró összerakásához is. A szerelést német szakemberek irányítják: egy főszerelő már Vison- tán tartózkodik, s őt követi egy elektrikus és két mechanikus; a gépek átadására pedig egy elektro- és egy gépész- mérnököt várnak. S még egy villanásnyi kép „fentről”: az acél kaparószalagról szén hull egy teherautó platójára. Naponta már 15—20 vagonnyi lignitet termelnek a víztelenítő vágatokból; egy részét a TÜZÉP-nek adják, más részéből a lőrinci erőmű varázsol Jényt, energiát. — S mi újság lent, a föld alatt? — Iszapbetörések garmada — mondja Lorbert Ferenc. — Elértük az Adria feletti 95 méteres szintet, s az iszap-veszély szinte minden-pillanatos. Víz és iszap! — ezekkel kell megbirkózniuk bányászainknak. A föld alatt mélyített vágatok hossza már eléri a hat és fél kilométert. Néhány hete az I-es osztóvágatnál kezdtek egy új bányafolyosó hajtásához, amely a föld mélyében dolgozók jobb levegőellátását szolgálja majd; s a birkózáshoz itt van leginkább erőre, kitartásra szükség, mert több mint négyméteres iszapréteget kell áttörni, hogy a bányásznapra lyukaszthassanak. — A művelést előkészítő munkánk lényege a víztelenítés — magyarázza Lorbert üzemvezető —, s vízben nincs is semmi hiányunk. Percenként több mint 4 köbméter, óránként 250 köbmétert emelünk. Csak a búvárszivattyúk hiánya okoz sok bosszúságot, fejtörő gondot. S az is, hogy a gyártó cég is hosszú időre vállalta a beteg szivattyúk megjavítását. Születés előtti idejét éli a visontai külfejtési bányaüzem. Az előkészületi munka most már lassan a végéhez közeledik. A probléma, gond viszont nagyon sok. És ugyancsak sok az a félmillió köbméter föld is, amit — tervek szerint még az idén — a nyitóárokból kell kiemelni. Köny- nyíteni a gondokon, a problémákon — lehet. Például úgy is, hogy a XII-es aknai munkásszálló tatarozását a lehető legrövidebb időn belül befejezik, s megnyugtató körülményeket, feltételeket teremtenek az ideiglenes szálláshelyen „lakó” bányászoknak; s úgy is, hogy a Búvárszivattyúgyár nem marathoni időre vállalja a szivattyúk kijavítását. (pataky) cA motoro s kislány. m Gál Klára csányi kislány, szüleivel a tar- naörsi Dózsa Termelőszövetkezet közel 200 holdas dinnyésében dolgozik. A tavasz óta lakik a tarna- örsi határban és azóta ő is nagy szorgalommal végzi munkáját. Nem kis része van abban, hogy az idén ez a tsz szállította elsőnek megyénkben a piacra az érett sárga- és görödinnyét. A kislány jó munkáját szülei tavaly motorkerékpárral jutalmazták. Azóta mindennap 125-ös motorjával robog munkahelyére Gál Klára. (Foto: Kiss Béla) 10 nap alatt 23 vagon barack Hatalmas forgalmat bonyolított le nap nap után a gyöngyösi Szurdok-parton működő földművesszövetkezet felvásárlótelep. Kora hajnaltól késő estig, emberek százai hordták és csomagolták szemenként az export minőségű barackot. Földi Istvánná telepvezetőnek és társainak tíz napig, amíg a „barackinvázió” tartott, nagyon kevés ideje jutott a pihenésre. Reggel ötkor kezdtek és még este is tartott az átvétel, a kifizetés és amikor befejezték az elszámolást, már hajnali két óra felé járt az idő. : — Július 8-án kezdődött at barackszállítás — emlékszik a( meleg napokra Földiné. ; — Tíz napig, napi 300—350 mázsa barackot vettünk át.J Tegnap már csak 150 mázsa ér-^ kezett és ez tart még 2—3 na-< pig, azután lezárul a szezon. •! A „barackinvázió” befej e-\ ződött, így jut idő egy kis ér-^ tékelésre. ; Milyen volt az idei termés? j — A virágzás, sajnos, már a. nagy nyári melegben történt —{ válaszol a telepvezetőnő. —« Apróbb szemű lett az idei ter-i més. Ennek ellenére, megütöt-* ték a kívánt mértéket és. az át-( vett 23 vagon súlyú kajszi tel-; jes egészében exportra került.^ Az Üj Élet Termelőszövetke-\ zet 80—100 mázsa gyümölcsöt^ szállított naponta, kiváló mi-; nőségben és előre csomagolt: ládákban. A napokban átvéteM re kerülő barack már aprói szemű és ezért ipari célra vá-j sároljuk meg a termelőktől. A* közeli napokban még 5—6 va-( gon barack felvásárlására szá-' mítunk, és ezzel befejeződik* teljes egészében az idei ba-: íackidény. ^ 4 rádió augusztusi programja A rádió stúdióiban a színészek , rendezők és technikusok már az augusztusi műsorok felvételein dolgoznak. Steinbeck „Gyöngyszem” című kisregényét Szűts László alkalmazta rádióra. Magnetofonszalagra veszik Paul Quentin- francia író „A bűnbak” című rádiójátékát. Augusztus első napján Giuseppe Verdi „Macbeth” című négyfelvonásos operáját közvetíti a Kossuth-adó a torinói rádió és tv- zenekar és énekkar közreműködésével. Augusztus első napjaiban sugározza a rádió a berlini rádió szimfonikus zenekarának hangversenyét. Augusztus 7-én sugározzák Zara Doluhanova szovjet énekesnő dalestjét. Ellátogat a rádió mikrofonja a bécsi ünnepi hetekre is, ahonnan a bécsi szimfonikusok hangversenyét „hozzák el” a magyar hallgatóság számára. Krúdy Gyula halálának 30. évfordulója alkalmából augusztus 11-én este Zenei magazin címmel emlékműsort sugároz a rádió. VörösUeresxtes bélyegsoroxatot hoz forgalomba a posta A Nemzetközi Vöröskereszt 100 éves fennállása alkalmából július 27-én, szombaton, 7 értékből álló bélyegsorozatot adnak ki. A 30, a 40 és a 60 filléres, valamint az 1, az 1,40, a 2, és a 3 forintos bélyegeken kedves gyermekfejekkél, a nemzetközi szervezet jelvényével, különféle rajzokkal ábrázolják a Vöröskereszt tevékenységét. Ahol a traktorok sértik meg a tsx-demokráeiát Aki valamit is ért a gazdálkodáshoz, tudja, hogy az aratás után nyomban indítani kell az ekéket, el kell végezni a nyári mélyszántást. Ez nem holmiféle „szocialista divat”, vagy egy-két szakvezető rigolyája, hanem olyan fontos munka, amely jelentősen befolyásolja a jövő évi termést. Ezért érthető, hogy megyénk gépállomásai, a termelőszövetkezetek aratás után azonnal megkezdték a nyári mélyszántást, a tarlóhántást. Csak az elismerés hangján szólha- tunk ebben a vonatkozásban a hevesi, a füzesabonyi, a hatvani, de a többi járás munkájáról is, a pétervásári járás kivételével. Itt ugyanis az történt, hogy a gépállomás 26 lánctalpas traktora közül nyolcnak nem akad munkája. Nem azért, mintha itt nem lenne elegendő szántani való, hanem azért, mert néhány termelőszövetkezeti elnök, vezetőség mereven elzárkózott a szántás elől és kijelentették: nem szántatunk, mi legeltetni akarjuk a tarlót! így van ez Bükkszenterzsébeten, lvádon, Erdőkövesden, Váraszón, Szajlán, Fedémesen és még egynéhány községben. A dolog addig fajult, hogy hiába volt a járásiak felvilágosító munkája, józan, értelmes szava, hiába ment ki a gépállomások Heves megyei igazgatója ezekbe a termelőszövetkezetekbe, az illetékesek még nem adtak engedélyt a szántásra. — Nem szánthattok! — mondták. — Itt mi paracsolunk, és senkinek sincs joga, hogy megsértse a tsz-demokráciát! Nos, ezek az emberek tisztában vannak-e a tsz-demok- rácia fogalmával. megsértésének módjaival, ha már erre hivatkoztak? Tisztában voltak-e saját cselekedetük tart- hatalanságával akkor, amikor a gépállomás traktorait munkájúban megakadályozták? Gondoltak-e arra, hogy a nyári mélyszántás elhanyagolása miatt jövőre tíz, esetleg száz mázsákkal károsítják meg saját tagságukat, de az egész népgazdaságot is? Vagy egyáltalán milyen „szakembernek" nevezi magát az a tsz elnök, vagy agronómus, aki nyár derekán a tarlókon szántás helyett legeltetni akar? És mindennek tetejében a tsz- demokrácia megsértésével fenyegetőzik. Bizonyítani is fölösleges, hogy a gépállomás semmilyen szabálytalanságot, még kevésbé demokráciasértést nem követhetett volna el, ha elvégzi vállalt munkáját a szóban forgó területeken. Arra viszont kiváncsiak leszünk, hogy az érdekelt tsz-vezetők honnan kapnak majd később erőgépet, mivel szántják a tarlót, és hogyan, mivel igazolják majd magukat a jövő évi gyenge termés miatt a tagság, a falu, a járás előtt? A tsz-demokrácia megsértésével már nem, annyi bizonyos ... (szalag) Több fontos szakmában még elfogadják az ipari tanulók jelentkezését Néhány vidéki városban egyes vasipari, valamint építőipari ágban van további elhelyezési lehetőség Qof, CL (<Ljwi ! nézte kívül-belül, valamit tapintatból latinul mondott, aztán, úgy látszik, diplomata lévén, lefordította udvariasan magyarra is: — Semmi baj, kérem... Egy kis idegesség — és utamra bocsátott. Ha ez az egész kis idegesség, akkor én megnyugszom, —morfondíroztam magamban már otthon. Nyilvánvaló az idegesség oka: balról jobbra nyilaU a fejem. Mert ha fordítva lenne, akkor talán nem is lennék ideges, következésképpen semmilyen irányba sem nyilallna. Hiába, nagyszerű dolog a tudomány, néhány pillanat és az orvos jobban tudja, hogy ml a bajom, illetőleg, hogy semmi bajom, mint én, akinek az imént még jobbról balra nyilallt a feje, de most már egyáltalán nem nyilall, mert az orvos megmondta, hogy semmi baj. Lám, érdemes tanulni, tömi magunkat, hogy tudásunkat átadhassuk embertársainknak, hogy tudásunk olyan legyen, amely ilyen betegtumultusban is biztosan vezeti az egészségesek révébe az egyetlen igazit, akinek ugyan eddig balról jobbra nyilallt a feje, de lényegében semmi baja nincs. Ott voltunk vagy háromszázan, háromszáz beteg, ugyanany- nyi fej, s néhány pillanat, egy megnyugtaben számottevő a hiány bádogos, épületburkoló, épületüvegező, épületbádogos, betonozó, tetőfedő, melegpadlózó, szobafestő tanulókban. — Az a tény, hogy egyes szakmákban a túljelentkezés, másokban pedig számos hely betöltetlen, arra mutat, hogy még mindig hiányos a szülők és a fiatalok tájékoztatása egyes szakmák népgazdasági fontossága, jövője és kereseti lehetőségei tekintetében. Ezért a Munkaügyi Minisztérium ismételten felhívja a szülőket és a szakmaválasztás előtt álló fiatalokat, hogy az iskola- kezdésig hátralevő időben használják ki a jelentkezési lehetőségeket a fentebb felsorolt, még betöltetlen helyekkel rendelkező szakmákban. Az iparitanuló-intézetek a szeptemberi iskolakezdésig elfogadják a jelentkezéseket. — Egyébként, figyelembe véve a fiatalság fokozódó érdeklődését az ipari munka iránt, illetékes szervek mindent megtesznek, hogy a jelentkezőket terv fölötti számban is felvehessék ipari tanulónak: KOMBINÁCIÓ — Mit nézet? Sohase láttál még vízcsapot? (Balogh Bertalan rajza} ^ Napok óta fájt a féljem, balról jobbra nyi- {lallt, s ez érthető okok ; miatt rendkívül máidon kezdett aggasztani. Mert, hogy egy fej- nyilalljon, az rendben ; van, ilyenről már ) hallottam a fejek tör- \ ténetében, de olyat, S hogy mindig és konzekvensen balról jobbra nyilalljon, lkát ez e g é- ^ szén meghökkentő és \kellemetlen érzés 5 volt. Elmentem hát az ; orvoshoz, s rövid két- ; órás várakozás után )298. betegként bejutottam hozzá a fejem- ?mel, amelyet ez elkallómmal nem felejtetnem el magammal \ hozni. A fejemet oda- 1 adtam az orvosnak,- elmondtam a szimptó- i mákat, az orvos meg- l forgatta a fejem, megtó nézés, egy annál is megnyugtatóbb nyugtató szó, s háromszáz beteg közül csalhatatlanul kiszűrte az én fejemet, amelynek lényegében semmi baja nincs... Ebben a pillanatban kegyetlenül belehasított a nyilallás a fejembe, — jobbról balra. Rémülten ültem fel a rekamién, ahol eddig töprengtem, s a fejemhez kaptam ... Magassá- gos ég, háromszázan voltunk, én voltam a 298.! Hátha elcserélte a fejem... A 299-et fogta s az enyémet nézte, vagy az enyémet fogta és a következőt nézte! És közben azon morfondírozott: fej vagy írás... vegrt} 42.000-en jelentkeztek. Ez kétségtelenül kedvező jelenség. Viszont az átlagos túljelentkezésen belül egyes vidékeken, egyes szakmákban kevesebb a jelentkező, mint a rendelkezésre álló hely. Budapesten például jelenleg még négyszáz esztergályos és majdnem ugyanannyi más forgácsoló szakmabeli, továbbá mintegy hatszáz lakatos, kétszázötven villanyszerelő, majdnem háromszáz egyéb vasipari és százötven vegyipari tanulóhely betöltetlen, mert eddig nincs rá elegendő fővárosi illetőségű jelentkező, a vidékiek pedig ezekre a helyekre otthonférőhely hiányában nem jöhetnek számításba. Egyes építőipari szakmákban is hasonló a helyzet. — Vidéken egyes városokban, így például Veszprémben, Tatabányán, Székesfehérvárott, Vácott, Dunaújvárosban és /Salgótarjánban nem teltek még jmeg az öntő, a kőműves, a víz- •és gázszerelő, az épületgép- : szerelő és az ács felvételi kerestek. Ezenkívül mind a fővárosiban, mind pedig vidéken jegyenként kicsi, de osszességéAz iskolai szünidő derekán a pályaválasztás előtt álló fiatalokat változatlanul a továbbtanulás ügye foglalkoztatja. Az MTI munkatársa érdeklődött a Munkaügyi Minisztériumban, hogyan halad az ipari tanulók felvétele, van-e elég jelentkező, s milyen lehetőségeik vannak a felvételre azoknak, akik ez ideig még nem választottak szakmát. — Az ez évi iparitanulóképzési terv körülbelül 67.000 első éves ipari tanuló felvételét irányozza elő — válaszolták a minisztériumban. Július 15-én megvizsgáltuk, hogyan halad ennek a keretnek a betöltése. Megállapítottuk, hogy az eddigi jelentkezések száma eléri, sőt jelentősen túlhaladja a felvételi tervet. A Munkaügyi Minisztérium iparitanuló-inté- zetei például, amelyek az állami nagyipar részére gondoskodnak szakmunkás-utánpótlásról, 32 000 tanuló felvételét tervezték, ezzel szemben kezet gyöngyösi felvásárlótelepén és a hónap végén újra „hadba szállnak”, mert megkezdődik a Csabagyöngyével a csemegeszőlő felvásárlása. A szerződéskötések jelenleg folynak és előreláthatólag az egyéni termelőktől mintegy 15—20 vagon szőlőt vásárolnak fel, amelynek jelentős része szintén külföldön öregbíti a gyöngyösi dombok gyümölcseinek hírnevét. —p— Mennyit fizettek ki eddig? — Ennek összesítésére nem jutott még idő, de ez az összeg körülbelül egymillió forintot tesz ki. A szövetkezeteken kívül, az egyéni termelők között a szomszédban lakó Csépány Ferenc kapta a legtöbb pénzt. Háromszor permetezte a fákat és a leszerződött 100 mázsa molytalanított barackjáért mintegy 40 ezer forintot kapott. A barack elszállítása után szünet lesz a földművesszövet-