Heves Megyei Népújság, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-27 / 174. szám

4 NEPÜJSAG 1963. július 27., szombat Fent és lent... 6,5 kilométeres vágatrendszer Óránként 250 köbméter viz Föld alatti „iszapbirkózás" Visonta határában egyre több jel mutatja biztosan: a külfejtési bányaüzem előkészí­tése a kilencedik hónapba ér­kezeit! A bánya születése már nem várat sokat magára; nincs messze az idő, amikor a gépek tucatnyi óriása beletéphet a föld húsába, hogy az ember magához ragadja a kincset érő lignitet. Az „irodaházzá” csinosított felvonulási épületek körül se­regnyi munkás: hatalmas da­ruállványt és kotrógépet sze­relnek. Lorbert Ferenc üzem­vezető mégis valahogyan úgy érzi magát — és joggal! —, mint az a Benedek Elek alkot­ta népmeséi hős, akinek egyik szeme nevet, a másik pedig sír. — Amennyi örömet, annál több gondot is jelent a sok új munkás — mondja. — Mun­kásszállónk nincs. A XII-es akna szállóját pedig, ahol em­bereink helye lett volna, csak most kezdték el tatarozni. így ideiglenesen a leendő, gyön­gyösi székházban rendeztünk be részükre szállást. Július elején Mizserfáról érkezett hozzánk negyven ember, s még augusztusban is jön egy újabb negyvenes csoport. A „VM”-típusú, meddőt le- takarító gépek szerelése már folyik, a daruállvány elké­szültével nekilátnak az NDK- ból érkezett ÉS 300-as, síneken mozgó, majd száztonnás kotró összerakásához is. A szerelést német szakemberek irányít­ják: egy főszerelő már Vison- tán tartózkodik, s őt követi egy elektrikus és két mecha­nikus; a gépek átadására pedig egy elektro- és egy gépész- mérnököt várnak. S még egy villanásnyi kép „fentről”: az acél kaparósza­lagról szén hull egy teher­autó platójára. Naponta már 15—20 vagonnyi lignitet ter­melnek a víztelenítő vágatok­ból; egy részét a TÜZÉP-nek adják, más részéből a lőrinci erőmű varázsol Jényt, energiát. — S mi újság lent, a föld alatt? — Iszapbetörések garmada — mondja Lorbert Ferenc. — Elértük az Adria feletti 95 méteres szintet, s az iszap-ve­szély szinte minden-pillanatos. Víz és iszap! — ezekkel kell megbirkózniuk bányászaink­nak. A föld alatt mélyített vá­gatok hossza már eléri a hat és fél kilométert. Néhány he­te az I-es osztóvágatnál kezd­tek egy új bányafolyosó haj­tásához, amely a föld mélyé­ben dolgozók jobb levegőellá­tását szolgálja majd; s a bir­kózáshoz itt van leginkább erőre, kitartásra szükség, mert több mint négyméteres iszap­réteget kell áttörni, hogy a bá­nyásznapra lyukaszthassanak. — A művelést előkészítő munkánk lényege a víztelení­tés — magyarázza Lorbert üzemvezető —, s vízben nincs is semmi hiányunk. Percen­ként több mint 4 köbméter, óránként 250 köbmétert eme­lünk. Csak a búvárszivattyúk hiánya okoz sok bosszúságot, fejtörő gondot. S az is, hogy a gyártó cég is hosszú időre vál­lalta a beteg szivattyúk meg­javítását. Születés előtti idejét éli a visontai külfejtési bánya­üzem. Az előkészületi munka most már lassan a végéhez kö­zeledik. A probléma, gond vi­szont nagyon sok. És ugyan­csak sok az a félmillió köbmé­ter föld is, amit — tervek sze­rint még az idén — a nyitó­árokból kell kiemelni. Köny- nyíteni a gondokon, a prob­lémákon — lehet. Például úgy is, hogy a XII-es aknai mun­kásszálló tatarozását a lehető legrövidebb időn belül befeje­zik, s megnyugtató körülmé­nyeket, feltételeket teremtenek az ideiglenes szálláshelyen „la­kó” bányászoknak; s úgy is, hogy a Búvárszivattyúgyár nem marathoni időre vállalja a szivattyúk kijavítását. (pataky) cA motoro s kislány. m Gál Klára csányi kislány, szüleivel a tar- naörsi Dózsa Termelőszövet­kezet közel 200 holdas dinnyé­sében dolgozik. A tavasz óta lakik a tarna- örsi határban és azóta ő is nagy szorga­lommal végzi munkáját. Nem kis része van abban, hogy az idén ez a tsz szállította első­nek megyénk­ben a piacra az érett sárga- és görödinnyét. A kislány jó munkáját szü­lei tavaly mo­torkerékpárral jutalmazták. Azóta minden­nap 125-ös mo­torjával robog munkahelyére Gál Klára. (Foto: Kiss Béla) 10 nap alatt 23 vagon barack Hatalmas forgalmat bonyolí­tott le nap nap után a gyön­gyösi Szurdok-parton működő földművesszövetkezet felvásár­lótelep. Kora hajnaltól késő estig, emberek százai hordták és csomagolták szemenként az export minőségű barackot. Földi Istvánná telepvezetőnek és társainak tíz napig, amíg a „barackinvázió” tartott, na­gyon kevés ideje jutott a pihe­nésre. Reggel ötkor kezdtek és még este is tartott az átvétel, a kifizetés és amikor befejez­ték az elszámolást, már hajna­li két óra felé járt az idő. : — Július 8-án kezdődött at barackszállítás — emlékszik a( meleg napokra Földiné. ; — Tíz napig, napi 300—350 mázsa barackot vettünk át.J Tegnap már csak 150 mázsa ér-^ kezett és ez tart még 2—3 na-< pig, azután lezárul a szezon. •! A „barackinvázió” befej e-\ ződött, így jut idő egy kis ér-^ tékelésre. ; Milyen volt az idei termés? j — A virágzás, sajnos, már a. nagy nyári melegben történt —{ válaszol a telepvezetőnő. —« Apróbb szemű lett az idei ter-i més. Ennek ellenére, megütöt-* ték a kívánt mértéket és. az át-( vett 23 vagon súlyú kajszi tel-; jes egészében exportra került.^ Az Üj Élet Termelőszövetke-\ zet 80—100 mázsa gyümölcsöt^ szállított naponta, kiváló mi-; nőségben és előre csomagolt: ládákban. A napokban átvéteM re kerülő barack már aprói szemű és ezért ipari célra vá-j sároljuk meg a termelőktől. A* közeli napokban még 5—6 va-( gon barack felvásárlására szá-' mítunk, és ezzel befejeződik* teljes egészében az idei ba-: íackidény. ^ 4 rádió augusztusi programja A rádió stúdióiban a színé­szek , rendezők és technikusok már az augusztusi műsorok fel­vételein dolgoznak. Steinbeck „Gyöngyszem” cí­mű kisregényét Szűts László alkalmazta rádióra. Magneto­fonszalagra veszik Paul Quen­tin- francia író „A bűnbak” cí­mű rádiójátékát. Augusztus első napján Giu­seppe Verdi „Macbeth” című négyfelvonásos operáját közve­títi a Kossuth-adó a torinói rádió és tv- zenekar és ének­kar közreműködésével. Augusz­tus első napjaiban sugározza a rádió a berlini rádió szimfoni­kus zenekarának hangverse­nyét. Augusztus 7-én sugároz­zák Zara Doluhanova szovjet énekesnő dalestjét. Ellátogat a rádió mikrofonja a bécsi ünne­pi hetekre is, ahonnan a bécsi szimfonikusok hangversenyét „hozzák el” a magyar hallga­tóság számára. Krúdy Gyula halálának 30. év­fordulója alkalmából augusztus 11-én este Zenei magazin cím­mel emlékműsort sugároz a rá­dió. VörösUeresxtes bélyegsoroxatot hoz forgalomba a posta A Nemzetközi Vöröskereszt 100 éves fennállása alkalmából július 27-én, szombaton, 7 ér­tékből álló bélyegsorozatot ad­nak ki. A 30, a 40 és a 60 fil­léres, valamint az 1, az 1,40, a 2, és a 3 forintos bélyegeken kedves gyermekfejekkél, a nemzetközi szervezet jelvényé­vel, különféle rajzokkal ábrá­zolják a Vöröskereszt tevé­kenységét. Ahol a traktorok sértik meg a tsx-demokráeiát Aki valamit is ért a gaz­dálkodáshoz, tudja, hogy az aratás után nyomban indítani kell az ekéket, el kell végezni a nyári mélyszántást. Ez nem holmiféle „szocialista divat”, vagy egy-két szakvezető rigo­lyája, hanem olyan fontos munka, amely jelentősen be­folyásolja a jövő évi termést. Ezért érthető, hogy megyénk gépállomásai, a termelőszö­vetkezetek aratás után azon­nal megkezdték a nyári mély­szántást, a tarlóhántást. Csak az elismerés hangján szólha- tunk ebben a vonatkozásban a hevesi, a füzesabonyi, a hat­vani, de a többi járás mun­kájáról is, a pétervásári járás kivételével. Itt ugyanis az történt, hogy a gépállomás 26 lánctalpas traktora közül nyolcnak nem akad munkája. Nem azért, mintha itt nem lenne elegen­dő szántani való, hanem az­ért, mert néhány termelőszö­vetkezeti elnök, vezetőség me­reven elzárkózott a szántás elől és kijelentették: nem szántatunk, mi legeltetni akarjuk a tarlót! így van ez Bükkszenterzsébeten, lvádon, Erdőkövesden, Váraszón, Szajlán, Fedémesen és még egynéhány községben. A do­log addig fajult, hogy hiába volt a járásiak felvilágosító munkája, józan, értelmes szava, hiába ment ki a gép­állomások Heves megyei igaz­gatója ezekbe a termelőszö­vetkezetekbe, az illetékesek még nem adtak engedélyt a szántásra. — Nem szánthattok! — mondták. — Itt mi paracsolunk, és senkinek sincs joga, hogy megsértse a tsz-demokráciát! Nos, ezek az emberek tisz­tában vannak-e a tsz-demok- rácia fogalmával. megsérté­sének módjaival, ha már erre hivatkoztak? Tisztában vol­tak-e saját cselekedetük tart- hatalanságával akkor, ami­kor a gépállomás traktorait munkájúban megakadályoz­ták? Gondoltak-e arra, hogy a nyári mélyszántás elhanya­golása miatt jövőre tíz, eset­leg száz mázsákkal károsítják meg saját tagságukat, de az egész népgazdaságot is? Vagy egyáltalán milyen „szakem­bernek" nevezi magát az a tsz elnök, vagy agronómus, aki nyár derekán a tarlókon szán­tás helyett legeltetni akar? És mindennek tetejében a tsz- demokrácia megsértésével fe­nyegetőzik. Bizonyítani is fölösleges, hogy a gépállomás semmilyen szabálytalanságot, még ke­vésbé demokráciasértést nem követhetett volna el, ha elvégzi vállalt munkáját a szóban forgó területeken. Ar­ra viszont kiváncsiak leszünk, hogy az érdekelt tsz-vezetők honnan kapnak majd később erőgépet, mivel szántják a tarlót, és hogyan, mivel iga­zolják majd magukat a jövő évi gyenge termés miatt a tagság, a falu, a járás előtt? A tsz-demokrácia megsérté­sével már nem, annyi bizo­nyos ... (szalag) Több fontos szakmában még elfogadják az ipari tanulók jelentkezését Néhány vidéki városban egyes vasipari, valamint építőipari ágban van további elhelyezési lehetőség Qof, CL (<Ljwi ! nézte kívül-belül, va­lamit tapintatból lati­nul mondott, aztán, úgy látszik, diplomata lévén, lefordította ud­variasan magyarra is: — Semmi baj, ké­rem... Egy kis ide­gesség — és utamra bocsátott. Ha ez az egész kis idegesség, akkor én megnyugszom, —mor­fondíroztam magam­ban már otthon. Nyil­vánvaló az idegesség oka: balról jobbra nyilaU a fejem. Mert ha fordítva lenne, ak­kor talán nem is len­nék ideges, követke­zésképpen semmilyen irányba sem nyilall­na. Hiába, nagyszerű dolog a tudomány, né­hány pillanat és az orvos jobban tudja, hogy ml a bajom, il­letőleg, hogy semmi bajom, mint én, aki­nek az imént még jobbról balra nyilallt a feje, de most már egyáltalán nem nyi­lall, mert az orvos megmondta, hogy semmi baj. Lám, érdemes ta­nulni, tömi magun­kat, hogy tudásunkat átadhassuk embertár­sainknak, hogy tudá­sunk olyan legyen, amely ilyen betegtu­multusban is bizto­san vezeti az egész­ségesek révébe az egyetlen igazit, aki­nek ugyan eddig bal­ról jobbra nyilallt a feje, de lényegében semmi baja nincs. Ott voltunk vagy háromszázan, három­száz beteg, ugyanany- nyi fej, s néhány pil­lanat, egy megnyugta­ben számottevő a hiány bádo­gos, épületburkoló, épületüve­gező, épületbádogos, betonozó, tetőfedő, melegpadlózó, szoba­festő tanulókban. — Az a tény, hogy egyes szakmákban a túljelentkezés, másokban pedig számos hely betöltetlen, arra mutat, hogy még mindig hiányos a szülők és a fiatalok tájékoztatása egyes szakmák népgazdasági fontossága, jövője és kereseti lehetőségei tekintetében. Ezért a Munkaügyi Minisztérium is­mételten felhívja a szülőket és a szakmaválasztás előtt álló fiatalokat, hogy az iskola- kezdésig hátralevő időben használják ki a jelentkezési lehetőségeket a fentebb fel­sorolt, még betöltetlen helyek­kel rendelkező szakmákban. Az iparitanuló-intézetek a szep­temberi iskolakezdésig elfo­gadják a jelentkezéseket. — Egyébként, figyelembe véve a fiatalság fokozódó érdeklődését az ipari munka iránt, illetékes szervek mindent megtesznek, hogy a jelentkező­ket terv fölötti számban is fel­vehessék ipari tanulónak: KOMBINÁCIÓ — Mit nézet? Sohase láttál még vízcsapot? (Balogh Bertalan rajza} ^ Napok óta fájt a fé­ljem, balról jobbra nyi- {lallt, s ez érthető okok ; miatt rendkívül má­idon kezdett aggaszta­ni. Mert, hogy egy fej- nyilalljon, az rendben ; van, ilyenről már ) hallottam a fejek tör- \ ténetében, de olyat, S hogy mindig és kon­zekvensen balról jobbra nyilalljon, lkát ez e g é- ^ szén meghökkentő és \kellemetlen érzés 5 volt. Elmentem hát az ; orvoshoz, s rövid két- ; órás várakozás után )298. betegként beju­tottam hozzá a fejem- ?mel, amelyet ez elka­llómmal nem felejtet­nem el magammal \ hozni. A fejemet oda- 1 adtam az orvosnak,- elmondtam a szimptó- i mákat, az orvos meg- l forgatta a fejem, meg­tó nézés, egy annál is megnyugtatóbb nyugtató szó, s há­romszáz beteg közül csalhatatlanul kiszűr­te az én fejemet, amelynek lényegében semmi baja nincs... Ebben a pillanat­ban kegyetlenül bele­hasított a nyilallás a fejembe, — jobbról balra. Rémülten ül­tem fel a rekamién, ahol eddig töpreng­tem, s a fejemhez kaptam ... Magassá- gos ég, háromszázan voltunk, én voltam a 298.! Hátha elcserélte a fejem... A 299-et fogta s az enyémet nézte, vagy az enyé­met fogta és a követ­kezőt nézte! És köz­ben azon morfondíro­zott: fej vagy írás... vegrt} 42.000-en jelentkeztek. Ez két­ségtelenül kedvező jelenség. Viszont az átlagos túljelent­kezésen belül egyes vidékeken, egyes szakmákban kevesebb a jelentkező, mint a rendelkezés­re álló hely. Budapesten például jelenleg még négyszáz esztergályos és majdnem ugyanannyi más forgácsoló szakmabeli, továbbá mintegy hatszáz lakatos, kétszázötven villanyszerelő, majdnem há­romszáz egyéb vasipari és százötven vegyipari tanulóhely betöltetlen, mert eddig nincs rá elegendő fővárosi illetőségű jelentkező, a vidékiek pedig ezekre a helyekre otthon­férőhely hiányában nem jöhet­nek számításba. Egyes építő­ipari szakmákban is hasonló a helyzet. — Vidéken egyes városokban, így például Veszprémben, Tatabányán, Székesfehérvárott, Vácott, Dunaújvárosban és /Salgótarjánban nem teltek még jmeg az öntő, a kőműves, a víz- •és gázszerelő, az épületgép- : szerelő és az ács felvételi kere­stek. Ezenkívül mind a főváros­iban, mind pedig vidéken jegyenként kicsi, de osszességé­Az iskolai szünidő derekán a pályaválasztás előtt álló fiata­lokat változatlanul a tovább­tanulás ügye foglalkoztatja. Az MTI munkatársa érdeklődött a Munkaügyi Minisztériumban, hogyan halad az ipari tanulók felvétele, van-e elég jelentkező, s milyen lehetőségeik vannak a felvételre azoknak, akik ez ideig még nem választottak szakmát. — Az ez évi iparitanuló­képzési terv körülbelül 67.000 első éves ipari tanuló felvételét irányozza elő — válaszolták a minisztériumban. Július 15-én megvizsgáltuk, hogyan halad ennek a keretnek a betöltése. Megállapítottuk, hogy az eddigi jelentkezések száma eléri, sőt jelentősen túlhaladja a fel­vételi tervet. A Munkaügyi Minisztérium iparitanuló-inté- zetei például, amelyek az álla­mi nagyipar részére gondos­kodnak szakmunkás-utánpót­lásról, 32 000 tanuló felvételét tervezték, ezzel szemben kezet gyöngyösi felvásárlóte­lepén és a hónap végén újra „hadba szállnak”, mert meg­kezdődik a Csabagyöngyével a csemegeszőlő felvásárlása. A szerződéskötések jelenleg folynak és előreláthatólag az egyéni termelőktől mintegy 15—20 vagon szőlőt vásárolnak fel, amelynek jelentős része szintén külföldön öregbíti a gyöngyösi dombok gyümölcsei­nek hírnevét. —p— Mennyit fizettek ki eddig? — Ennek összesítésére nem jutott még idő, de ez az összeg körülbelül egymillió forintot tesz ki. A szövetkezeteken kí­vül, az egyéni termelők között a szomszédban lakó Csépány Ferenc kapta a legtöbb pénzt. Háromszor permetezte a fákat és a leszerződött 100 mázsa molytalanított barackjáért mintegy 40 ezer forintot ka­pott. A barack elszállítása után szünet lesz a földművesszövet-

Next

/
Thumbnails
Contents