Heves Megyei Népújság, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-21 / 169. szám

1963. július 21, vasárnap NEFŰJSAQ Jugoszláv villamossági szakemberek látogatása Füzesabonyba Az Országos Tervhivatal vendégeként jugoszláv villa- mosdpari szakemberek tartóz­kodnak hazánkban. A delegá­ció tagjai szombaton délelőtt a füzesabonyi MÁV Villamos Vonalfelügyelőséget látogatták meg. A vendégeket Matinovich István vezető főmérnök, a KPM villamos osztályának előadója, és Kecskés László, a füzesabonyi MÁV főmérnöke kalauzolta. Jelentős volt ez a látogatás, mert Jugoszláviában a közel­jövőben építik meg magyar mintára a 25 ezer voltos villa­mos vontatási rendszert. (váry) Bábeli a hangzavar. A kap­csolószekrények előtt kicsit lezserebb öltözetben ülnek a gyöngyösi telefonközpont ke­zelői. összesen kilencen. Tel­jes a létszám, már csak egyet­len hellyel lehet bővíteni a sort Kétezerszer 42 deka Pallagi Sándomé kezét fi­gyelem. Pillanatnyi szünet nélkül végzi a beidegzett mozdulatokat. Naponta hány­szor teszi meg a félméteres utat a zsinórral? — Ma öt óra alatt 1011 he­lyi beszélgetést bonyolítottam le — olvassa a számolókészü­lékről. — Hogy mennyi idő alatt lehet ezt a munkát be­gyakorolni? Hónapok kelle­nek hozzá. öt óra alatt ezer beszélgetés. Ezerszer jelentkezett be, ugyanannyiszor kapcsolt, minden mozdulattal negyven­két deka súlyt emelt meg a zsinórral. Tessék kiszámolni: ez összesen 840 kilogramm. Fizikai munkának sem utolsó! Egy kis tévedés • Most érettségizett Juhászj Mária. A postához kérte a fel-, vételét A nyári szünetben * mindig itt dolgozott. Megsze-2 rette $zt a munkát, pedig 5 édesapja, Juhász Lajos, aki itt* csoportvezető, ellenezte a tér-* vét. — Nekem nagyon tetszik ez \ a munka. Talán azért, mert* naponta nagyon sok emberrel* teremtek „kapcsolatot”. Volt* egy melléfogásom is. Valaki* a fogorvosi rendelőt kérte, én* tévedésből az állatkórházat j adtam. Képzelheti, milyen < meglepetést okozott, amikor a* hívó afelől érdeklődött az ál-2 latorvostól, hogy kész van-e j már a fogsora? Figyelmes telefonozó* Ahány előfizető, annyiféle:* összegezhetnénk a központé- * sok véleményét Erre is hallót-' A Népújság és az Állami Biztosító HlAlFfíl Hetenként kétszer, vasárnap és csütörtökön közöljük a pályázat kérdéseit. Egy-egy alkalommal négy kérdést teszünk fel, mellettük három választ közlünk. Pályázóink­nak kell kitalálniuk, melyik a helyes válasz. A megfelelő­nek tartott választ alá kell húzni. A pályázat 9 fordulós: egy-egy fordulóban nyolc kér­dés szerepel. Aki a rejtvénypályázat ideje alatt hetenkén! teljes találatot ér el, részt vesz a hetenkénti jutalomsorso­láson is, amelyen tíz 50 forintos könyvvásárlási utalványt sorsolunk ki. A nyertesek névsorát hetenként közöljül a Népújságban. A beérkezett válaszok után ugyancsak hetenként közöl­jük a helyes megfejtések szövegét. Egy személy csak eg; szelvénnyel pályázhat. Akik július 14-től szeptember 12-ig rendszeresen bekül­dik a szelvényeket és legalább nyolc héten keresztül a leg több találatot érik el, részt vesznek a főnyereményei sorsolásán. A főnyeremények bővültek: I. díj: 1 külföldi út a Szovjetunióba (8 napos), II. díj: 1 világvevö rádió, III. díj: 1 fényképezőgép, IV. díj: 30 kötetes könyvtár, V. díj: 1 kerékpár, VI. díj: 1 15 köves karóra, VII. díj: 2 darab modern éjjelilámpa. VIII. díj: 1 darab fonott termosz korsó. IX—XII. díj: 200 forintos vásárlási utalvány (4 darab). A heti nyolc kérdés megfejtése az újságból kivágott ki szelvényen egyszerre küldendő be a Népújság Lapkiad. Vállalat címére, Eger, Bajcsy-Zsilinszky utca 1. szám. A borítékra kérjük ráírni: REJTVÉNYPÁLYÁZAT! A II. forduló 3—4-es szelvénye együtt küldendő b augusztus 1-ig. A később érkező megfejtéseket nem vesszül. figyelembe. ír G 2. forduló Beküldendő: július 25-ig 3* í szelvény Kérdések: * Sl ­Válaszok: Melyik a Budapesthez legkö­zelebb eső másik főváros? Bécs l/" Prága í Bukarest I Milyen nemzetiségű volt An­dersen, a híres meseíró? Dán i/ . Holland ) Finn Mennyi az évi díja a személy­kocsi önkéntes tűz- és baleset- biztosításának ? 80 Ft 120 Ft 100 Ft Jégverés után hány órán belül kell a jégkárt az Állami Biz­tosító fiókjához bejelenteni? 24 óra 48 óra 96 óra b'J L A megfelelőnek tartott választ kérjük aláhúzni. A pályázó neve: ................................................................... ........... Po ntos címe: ..................................................................................... (K érjük olvashatóan kitölteni) U>2 TL \ / Szombaton hirdetett ítéletet az egri Járásbíróság dr. Kovács Lászlóné tanácsa a dr. H a r a y Béla bükkszéki körzeti or­vos bűnügyében. Az egri váro­si és járási ügyészség négy vád­pontból álló vádiratot nyújtott be az egri járásbíróságnál, de a bíróság a széles körű bizonyí­tási eljárás lefolytatása után csak egyrendbeli, folytatólago­san elkövetett csalás kísérleté­ben találta bűnösnek dr. Haray Twistéinek a lányok. Hárman, négyen, elme- rülten, mintha valami titkos szekta szertartá­sán lennének papnők. Fürdőruhában, vietna­mi papucsban, a sát­rak árnyékában este hétkor, amikor reggel négykor kelnek és dé­lig dolgoznak az álla­mi gazdaság földjein. Medikák, prepák, köz­gazdászok, jogászok... Egy másik tábor ár­nyas fái alatt gimna­zista kamaszok ülnek, sehogy sem bírva rend­be és kényelembe ten­ni nyurga lábaikat. A srácok 15—16 évesek, a lány, aki nekik elő­ad, már lényegesen idősebb: megvan 17 éves is. Uttörővezetők akarnak lenni, hát most táborozva tanul­nak és tanulva tábo­roznak ... — Én is voltam fia­tal, de ez a tánc, ez az öltözködés. Én mon­dom magának, a for­t ^-n> Trapéznadrág, yagy trapézlélek radalom eszméje már csak bennünk él, az ő forradalmuk, hogy twistre medison jön ... Teljesen felesleges e megállapítás és meg­fogalmazás tulajdono­sát néven nevezni. Nem egyedül van, aki szintén volt valamikor fiatal, de természete­sen, másmilyen fiatal volt, mint a mai fiata­lok. Különben is, ha ezt hallom valahol, , hogy „én is voltam fiatal”, akkor mindig feltámad bennem a gyanú, hogy az illető talán soha nem volt fiatal. Mert azt ki vi­tathatná, hogy a mai harcosok ifjúkorában az elegancia alig ter­jedt túl a tiszta ingen, egy saját hajnyíráson, esetleg egy, egyetlen­egy nadrágon, vagy blúzon, amely mintegy kifejezte egész vágyu­kat a szép és ízléses holmi után, de egyben kifejezte e vágyak na­gyon is társadalmi és, akkor még ledönthetet- lennek látszó korlátá­it. És egyáltalán: nem a trapéznadrág, hanem a ,,trapéz”-lélek fékezi a forradalmi lendüle­tet, s ha jó meggondo­lom, a twist kétségkí­vül szertelen, majd­hogynem akrobatikus mozdulatai azért mégis szemérmesebbek, mint a tangó, amelyet a hú­szas-harmincas évek­ben táncolni tudni ép­pen annyira illett egy akkori fiatalhoz, mint twistéi ni tudni, — a maihoz. S a felnőttek, akik ma a twisttől fél­tik a holnapot, a tan­gótól annak idején nem féltették a mát. Akkor igazuk volt! Ki tagadná, hogy korunk ifjú nemzedé­ke ha tükröt tartana arca elé, szeplőket is észrevehetne? Ki ta­gadná, hogy ifjúsá­gunk egynémely „öreg­je” sem nem szocia­lista, sem nem fiatal? De milyen Ítész az, aki egyesekért képes az egészet elvetni, mi­lyen bíró az, aki a nem is vádlottat már eleve bűnösnek véli és ítéli, mert mondjuk, nadrágja szabása vagy frizurája más. mint amilyet ő megszokott, megszeretett. Az élet ebben sem tűri a sé­mákat! Csak Heves megyé­ben több ezer lány és fiú — fiatal! — masf­✓ i erői tetőnek és fájdalmasnak látszó gyakorlatok annyit mindenesetre mondanak, hogy a szellem, az akarat és a test fegyelmezettsége együtt óriási belső fegyelemmé összponto­sulhat. Az egyes számokat Bont és Sache bohócok töltötték ki, akik idegen kiejtéssel, mégis magyarul adagolták a jóked­vet. Nem lenne teljes a be­számoló, ha nem említenénk meg a hangszerparódiákat és a zenekart, amelyet Kiss Jó­zsef vezényelt. Három órán keresztül zenekíséretet adni úgy, hogy az egyes számok gyújtóoontjait iól aláfessék, nem' könnyű dolog. Huszka- melódiáktól a legmaibb twist­számig megszólalt itt sok min­den, néha talán túlhamar és túlsókéig alkalmazva a fortis- simókat. A RENDEZÉS munkájáért Mircea M. Gheorgiu nevét kell feljegyeznünk. f. a. A KÉT BETAS bűvészmu­tatványai közül az egyiptomi transz aratott sikert. A bam- buszegyensúlyozók felkészült­sége és ötletessége is izgalmas meglepetés a cirkusz vendé­gei számára: a két Jordanes- cu, a négy Stelin és a négy Augustin remekelt ebben a számban. A német artisták fenn a trapézon mutattak be néhány kápráztató függési és forgási gyakorlatot. A cirkuszi est fénypontja Clemendore bemutatkozása volt. Nemcsak a számunkra nagyjából ismeretlen és ritkán látott jóga-mutatványok, ha­nem a mutatványok mögött rejlő indiai filozófia érdekes­sége és rejtélyessége okozta, hogy az alig negyedórás jóga­produkció elfeledtette velünk a cirkusz sátorlapjait és kí­váncsiságot ébresztett ben­nünk a jóga gyakorlatai és a jógik filozófiája iránt. Az eu­rópai ember számára e meg­PÉNTEKEN érkezett Egerbe a román Bukarest Cirkusz hosszú lakókocsisorral és este már díszelőadásra állt kife­szítve a két és fél ezer érdek­lődő befogadására alkalmas sátor, a Foglár-kertben. A szí­nes plakátok kitűnő és izgal­mas műsort ígértek és mert kánikulában a cirkusz igazi szórakozás, az egri közönség „bement” a sátor alá, hogy három órán át élvezze az em­beri ügyesség és a vadállatok idomításának izgalmait, no meg nevessen a bohócokon, akik ősi szokás szerint rafi­nált ügyefogyottságukkal ne­vetést hoznak nemcsak a gye­rekeknek. hanem a nézőtéren megjelenő, őszbe csavarodó hajú professzor bácsiknak is. Az artistaszámok maradék­talanul lázba hozták a közön­séget merészségükkel, az egyes kompozíciók ötleteivel. Aure­lia Pocludu fejegyensúlyozása a magasban éppúgy vastapsot kapott, mint a moszkvai aranydíjas Augustin-csoport, lányok és a pöttöm kisfiú nagyszerű gúlagyakorlatok­kal kápráztatták el a néző­ket. Miorica Babusca a kozá­kokra emlékeztető ügyesség­gel ülte meg a cirkuszi lovat és mutatta be ugrásait. A két Cucuta kerékpáron mutatott be akrobatikus számokat. Az állatszámok közül Jor- danescu ló- és szamáridomí- tása mellett a két Mirko ku­tyaszínházát kell megdicsér­nünk, de az izgalmak csúcsát mégis Buzduga oroszlánjai je­lentették. Az energikus ido­mítónő hosszú percekig patto­gott ostorával a vasketrecben: három medvéjét és három oroszlánját engedelmességre bírta. Az oroszlánnal közös nyershús-evés és äz égő kari­kán át történő oroszlánugra­tás tartozott veszedelmesebb mutatványai közé. „ n dapesten jártak műszaki embe­rek alkatrészek után, és éppen hogy csak tudtak valamit sze­rezni, ugyanakkor 372, 224, 222 forint napidíjakat vettek fej ilyen címen. A füzesabonyiak Miskolcon jártak hasonló ügyben. Már­ciusban négy dolgozó utazott Miskolcra alkatrész beszerzé­sére, de a 242 kilométeres út és a 100 forint napidíj ellenére egyetlen alkatrészt sem tudtak gépállomásuknak beszerezni. Hosszan lehetne az ilyen és ehhez hasonló példákat felso­rolni. Igaz, némi javulás ebben az évben már mutatkozik az anyagellátásban és beszerzésé­ben, de nem lenne haszontalan, ha a gépállomások vezetői megfelelő felelős személyt bíz­nának meg anyagbeszerzéssel, és- kötelező érvényűnek tarta­nék a műszakilag megalapo­zott, pontos tervezést, az anya­gok és alkatrészek előre tör­ténő igénylését is. Ebben a te­kintetben komoly feladatok várnak a központi szervekre is, amelyeknek a jövőben feltétle­nül ésszerűbben és körültekin­tőbben kell megoldaniuk az anyagellátást. — f. i. — ki. Az amúgy is drága alkat­részek beszerzésére fordított költségek még ezzel az összeg­gel is emelkedtek. Ezek a ki­adások a tervszerűtlen anyag- beszerzés miatt jelentkeznek: és annak köszönhetők, hogy gépállomások sok esetben a vé­letlenre bízzák, sikerül-e az al­katrészt beszerezni, vagy sem. Ezt bizonyítja az is, hogy a hosszú utánjárás több esetben eredménytelen volt. Az Atkári Gépállomás három dolgozója például Győrbe uta­zott különböző anyagok beszer­zésére, 420 kilométer utat tet­tek meg eredmény nélkül. Az Egri Gépállomáson is többször előfordult, hogy 2—3 napig Bu­Számtalan értekezleten, ter­melési tanácskozáson, brigád­gyűlésen téma volt már és té­ma még ma is a gépállomások anyagellátása. — Kevés a szükséges alkat­rész, nem lehetett kapni, — mondják az emberek, és a gép­állomási vezetők körbeutazzák az országot, amíg nagynehezen — sokszor a legtávolabbi vá­rosból — sikerül a szükséges alkatrészt beszerezni. Az elmúlt évben a megye hat gépállomása összesen 81 ezer kilométer utat tett meg alkatrész beszerzésére — sze­mély- és tehergépkocsival — és ilyen címen körülbelül 20 ezer forint napidíjat fizettek Kétszer a Föld körül — alkatrészek után Ésszerűbb anyagellátást! tam példát. Reggel kilenckor kérik a központot. — Kezét csókolom! Nagyon jó dzsessz van a rádióban. Akarja hallgatni, kisasszony? — Köszönöm, de most nem érek rá — udvariaskodik a meglepett kezelő. — De felvág! És amit még ezután mon­dott, az már nem tűr nyomda- festéket. A nyilvános telefon- állomásokról hallanak még olykor sok „kedvességet”. Mert vannak még „jópofa” emberek is. És az automata ? A mostani telefonközpontot még 1928-ban szerelték fel. Kiöregedett, van is vele baj elég. A kapcsolóhüvelyek már annyira kikoptak, hogy a dugó lötyög bennük: a jelzést nem veszi át. De már szerelik az új automatát. A Beloiannisz Híradástechnikai Gyár dolgo­zói december 31-ig átadják az 1400-as új központot Gyöngyö­sön. A későbbiek során 4000 állomásra is ki lehet majd bő­víteni. Van tehát lehetőség arra, hogy, még ebben az évben né­hány száz új előfizetőt bekap­csoljanak. Koczka Antal, a gyöngyösi posta vezetője is alig várja már az új közpon­tot, mondja utunk végén, hi­szen sok kellemetlenségtől szabadulnak meg, mert a tele­fonelőfizetők olykor türelmet­lenek és nem értik, miért olyan „nehézkes” a központ néha. Talán sikerült most a fele­letet megtalálnunk. (g. molnár) Kánikulai csúcs a postán Aapi nyolc és félmázsát emel a központos — Fogorvos helyett az állatkórház — Akar egy kis zenét? Bélát és ezért őt hathónapi sza­badságvesztésre ítélte. Dr. Haray Béla kilenc falu­beli dolgozóval társadalmi munkában lakáshelyreállítási munkákat végeztetett az elmúlt nyáron és olyan nyugtákat állí­tott ki, amelyek szöveg szerint azt igazolták, hogy a kilenc bükkszéki dolgozó munkabért vett volna fel az elvégzett tár­sadalmi munkáért. Az ítélet nem jogerős. A bírósági tárgyalóteremből rozik, uram bocsá’ ta­lán még twist-lépé­sekkel is, trapéznad­rággal és szia köszö­néssel az építőtáborok­ba, vagy az ifjúsági vezetőképző táborba, — önként. Dolgoznak megfeszített munká­val, mert a munka ná­lunk már az élet ter­mészetes velejárója ugyan, de a hozzávaló lelkesedés, az önkén­tes vállalása a nehéz­ségnek a mi fiatalsá­gunk nagyszerű saját­ja is... — Régen voltam fiatal, korban, de ha közöttük vagyok, min­dig és újra önfeledten fiatal tudok lenni — ezt az egyik tábor pe­dagógus vezetője mondta őszintén és boldogan. Neki jobban hiszek! Nem azért, mert a hit kelleme­sebb, hanem mert ez a hit: az igazság. Gyurkó Géza Balogh István 20 éves szúcsi bányász 1963. április 15- én 1594 forint összegben felvet­te munkabérét és azt néhány nap alatt Özdon, Tarnaleleszen* Egercsehiben, és Egerben el­mulatta. Április 20-án már nem volt pénze és kénytelen volt egyik ismerősétől ellopni egy átmeneti kabátot és egy svájci sapkát 1340 forint értékben. A svájci sapkát 15 forintért ad­ta el, az átmeneti kabátot meg Miskolcon 100 forintért zálog- ! házba tette. Munkahelyére nem I ment vissza többé és április 28- ján az egri Szépasszonyvölgy­• ben mulatott. Ott összeis- jmerkedett T. József egri la­kkossal, aki a mulatozás után !éjszakára helyet adott Balogh 'Istvánnak. Balogh István há- i Iából reggel egy bőrkabáttal* jegy ballonkabáttal, és több, •kisebb-nagyobb használati ’tárggyal távozott újdonsült ba- jrátja lakásáról. T. Józsefet >1590 forint értékben károsított >ta meg. ; Balogh István május 7-én a í miskolci Tiszai pályaudvaron ÍK. Gyula alsózsolcai lakossal ’barátkozott össze, aki ugyan­csak meghívta megértő sajná­latból éjszakai szállásra. Ba- tlogh István hálából a házigaz- ' da 1200 forintos karóráját lop- kta el, amit a miskolci Bizomá- jnyi Áruházban 225 forintért ér- ’ tékesített. ' Az egri járásbíróság dr. Med- S gyesi tanácsa egyrendbeli lo- jpás, és egyrendbeli csalás, és ; kétrendbeli lopás bűntette mit l att jogerősen egy év és öt hó­• nap időtartamú szabadságvesz- jtés büntetésre ítélte a húsa* éves szúcsi bányászt. (f. a.)

Next

/
Thumbnails
Contents