Heves Megyei Népújság, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-21 / 169. szám
6 NEPOJSAG 1963. július 21., vasárnap Az önzés halmai Könyvtár és könyvrakás — Van a íöldművesszövet- kezetnek könyvtára? — Nem tudom. Volt. Talán a könyvelő tud róla — válaszol az adminisztrátornő a káli földművesszövetkezeti irodában s bekopogok a könyvelőhöz. — Tényleg van — helyeselt a könyvelő s bővebb felvilágosításért egy boltoslányhoz, a könyvtároshoz küldött. — Egy negyedéve nincs — így a könyvtáros. Azelőtt is csak kölcsönben voltak itt a könyvek, a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának könyvtárából. Negyedéve volt, s azóta észre sem vették, hogy nincs ... De ugyanúgy nem vennék észre az emberek, 'ha máról holnapra eltűnne a káli Tar- navölgye Tsz 120 és a Március 15 szövetkezet 180 kötetes könyvtára. A két könyvtár pénzben mérhető értéke körülbelül tízezer forint — s az idén összesen harmincán vettek ki egy-egy könyvet. Ezeken kívül van a faluban még három könyvtár: egy a vasútállomáson, egy a Károlyi Mihály Tsz-ben (az egyiket a füzesabonyi járási könyvtár adja kölcsön, a másikat az SZMT-könyvtára) — és a községi tanács könyvtára. A községi tanács évente húszezer forintot biztosít könyvbeszerzésre, heti négy órában tartják nyitva, s ebben az évben háromszázki lene vénén iratkoztak be, hogy a háromezer-kétszáz kötetes gyűjteményből szerezzék be az olvasnivalót. A könyvtáros különböző prospektusok, árjegyzékek segítségével áttekinti az egész könyvpiacot, rendszeres támogatást kap a járási és a megyei könyvtártól, munkáját szakszerűen és, mint a statisztikából kitűnik, eredményesen végzi. A községi könyvtár a kul- túrotthonban kapott h^yet. A járási könyvtárnak a Károlyi Mihály Tsz-ben elhelyezett lététjét nem számítva, a többi „könyvrakás” — alig egy fél kilométerre van tője. Már ez is indokolttá teszi a kérdést: szükség van-e rájuk? Szükség van-e egy fél kilométeres körzetben négy könyvtárra? Már pedig ezek még csak nem is könyvtárak: egymásra rakott, egymás mellé zsúfolt könyvek egy vagy két irgalomból nekik szánt szekrénypolcon. S a polcok előtt nagyon ritkán nyílik az ajtó. Azok, akiknek nyitogatniuk kellene — két tsz-adminisztrátor, egy boltos — nagyon elfoglat emberek, az ügybuzgalom sem ad szárnyakat nekik, s amellett — ezt is meg kell mondani — nem is nagyon ismerik a „szakma” tudnivalóit. Miért tartják fenn mégis ezeket a könyvtárakat mímelő papírkazlakat, amelyben egyébként nagyon értékes és „forgalomképes” könyvek is találhatók? (Mert élettelen papírkazal az, amelyik eléghet és elveszhet anélkül, hogy valakinek is fájdalmat okozna, amelyet kirabolhatnának* anélkül, hogy a könyvelők kivételével valakinek is fogalma lenne: milyen kár érte a szövetkezeteket!!!) Miért nem egyesítik valamiképpen a szövetkezetek kulturális erőfeszítéseit — a faluéval? Miért van arra szükség, hogy mind a két említett tsz kultúrára szánt áldozatkészsége egy külön könyvtárban is testet öltsön? Miért nem adják — legalább kölcsön — ezeket a könyveket a községi könyvtárnak? Miért nem adják a könyvekre fordítandó forintokat annak a kezébe, aki tisztában van a könyvtári munka követelményeivel, aki kama- tozóbban tudná forgatni azt a pénzt, amelyet az egyébként kötelező szociális és kulturális alapból könyvekre szánnak? — A vezetőség nem menne bele — mondja az egyik szövetkezet könyvelője, s bátortalanul megkockáztatja még: Hátha később emelkedik majd az olvasók száma ... Meglehetősen naiv az utóbbi érv. A szövetkezetek betűszerető munkásai ezután is szívesebben mennek oda, ahol háromezer-kétszáz kötetből válogathatnak, mint oda, ahol másfélszáz egymásba zsúfolt, szakszerűtlenül tárolt, lassan, állásában is rongálódó könyvek mutatják feléjük poros fedelüket. — A vezetőség nem menne bele. — Meg a tagság se — mondják, és úgy érzik, ez a komolyabb érv. Egy termelő- szövetkezet vezetőségét ne lehetne meggyőzni arról, hogy ez a jó szándékú, de mégis nagyon primitív önzés káros is? Egy tsz vezetőségét és tagságát ne lehetne meggyőzni arról, hogy közösen, együtt a faluval, a falu erejével, a falu pénzével — többre lehetne menni, mint egy laikusokra bízott „külön” könyvrakással? És arra se lenne szükség, ha a szövetkezetek ragaszkodnak a tulajdonjoghoz —, hogy véglegesen odaadják a községnek. Kölcsönözhetik is neki — vagyis önmaguknak. Mert úgy önmaguknak adják, vagy önmaguknak is. így ez a nn«w, barátságtalan irodák sarkában, ajtók mögé zárt könyvhalom — az együgyű jó szándék és az önzés halma — a tagok felé se mutatja „napos oldalát”. Csak Kálban emelkednek az önzésnek ezek a halmai ? Nem. Másutt is rakosgatják rá a könyvtéglákat, másutt is hivatkoznak a vezetőségre és a tagságra, — másutt is elkelne egy kis támogatás annak a könyvtárnak, amelyik nemcsak kötetekkel, hanem olvasókkal is dicsekedhet. Másutt is lehetne jobban kamatoztatni azokat a forintokat, amelyeket a szövetkezetek "kult irális és szociális alapjából könyvre fordítanak. (K) 18 vagon búzát értékesít a besenyőtelki Lenin Tsz Javában folyik az aratás, s a gabonafélék betakarítása a besenyőtelki Lenin Termelő- szövetkezetben. A szövetkezetben három aratógép és három kombájn vágja a gabonát. Az árpa aratása befejeződött. A búzát 1200 holdról takarítják be a gépek, ugyanakkor a szalma behordását is végzik. Az aratással egy időben megkezdődött az új gabona szállítása, átadása is. A szövetkezetben jelenleg teljes erővel folyik a magtisztítás, Sztrájk... Sztrájk... Sztrájk. PÁRIZS: A francia dolgozók július 17-én általános tilta- ozó sztrájkkal és munkabeszüntetésekkel válaszoltak a ztrájkellenes törvényjavaslat nemzetgyűlési vitájára. A vil- ínyművek beszüntette az áramszolgáltatást, aminek következtében leállt a Metro. A képen: Emberek tömege várakozik a bezárt Metro gyik állomása előtt. (MTI Külföldi Képszolgálat?) szelektálás. Az egyik helyen négy csigatriőr végzi a borsó tisztítását, s eddig már 300 mázsa szerződött borsót szállítottak el, a közeli napokban pedig még 400 mázsa borsó kerül átadásra. Megkezdték az árpa átadását is, és eddig 500 mázsát szállítottak el a szövetkezetből. A tsz 18 vagon búzát ad át közellátásra. A kombájn által learatott búzát cséplőgépek tisztítják, és innen szállítják a terményforgalmi vállalat helyi, illetve füzesabonyi telepére. A terményátadással egy időben megkezdték az árpa kiosztását és munkaegységenként másfél kiló árpát adtak ki előlegképpen a háztáji állatállománynak. A szövetkezet tagjai minden terményüket időben átadnak a felvásárló szerveknek, hogy ezzel is elősegítsék áruértékesítési tervük sikeres teljesítését. (Császár I.) Üzemzavarmentesen szállít olajat a Barátság vezeték ötnapos tanácskozás és majdnem 10 napi üzemlátogatási körút után hazaérkeztek a Szovjetunióból a Barátság nemzetiközi kőolajvezeték üzemeltetőinek első megbeszélésén járt magyar szakemberek. Landler Erzsébet, az Országos Tervhivatal főosztályvezető- helyettese, a magyar küldöttség vezetője elmondotta, hogy az első találkozás igen hasznos és eredményes volt. A megbeszélést részben az tette időszerűvé, hogy a szovjetunióbelli fővezeték, valamint a csehszlovák és a magyar elágazás, tavalyi üzembe helyezése után az idén elkészült s decemberben megkezdi működését a lengyelországi, valamint az NDK-beli szakasz is. A szovjet, a csehszlovák és a magyar üzemeltetők, akiknek már körülbelül tízhónapi gyakorlatuk van, ez alkalommal átadták tapasztalataikat a lengyel és a'német üzemeltetőknek. Az eltelt több mint 10 hónap alatt minden vezetékág a legcsekélyebb üzemi hiba nélkül működött. A szovjet vezeték az előírt terv szerint körülbelül 4,5 millió tonna kőolajat szállított eddig, ebből több mint félmillió tonnát Magyarország vett át. Fellebbezés határidő-ügyben Mikorra lesz kész az egri Gárdonyi Géza Színház, mikor gyúlhatnak ki a premiert jelző reflektorok, hogy színészek és közönség új épületben köszöntse az új színházi évadot. Ezekre a kérdésekre szerettek volna megnyugtató választ kapni a színház vezetői a napokban megrendezett baráti találkozón, amelyen mintegy 15 szakma képviselői, a fő- és alvállalkozók megbízottai vettek részt. A megbeszélés első szakaszában — úgy látszott — csatát nyer a szerződésben rögzített határidő, s hűen az építkezésen látható feliratokhoz: Szocialista munkaversennyel harcolunk a terv teljesítéséért — december végéig elkészül a színház. Az alvállalkozók, a különböző szerelő vállalatok dolgozói szinte „ugrásra” készen állnak, hogy behozzák az eddigi lemaradást. Határidők hangzanak el, egyeztetik az időpontokat ... 200 mázsa 600-as cement kellene, de nem tudjuk beszerezni — mondja valaki, s a minisztérium egyik képviselője néhány perc múlva közli a K-vonalon kapott ígéretet: 24 órán belül itt a cement. Az építésvezető diktálja az időpontokat, mikor adja át a színpadot, nézőteret, mikor kezdhetnek a kőfaragók, a színpadszerélők, a filmtechnikusok, s megszületik a megegyezés, ez évben december végéig mégiscsak elkészül a színház. Ekkor szól az ÉM Állami Építőipari Vállalat főmérnöke, s új határidőt közöl: április 4-re, de lehet, hogy csak \ május elsejére lesz kész az egri színház. Igaz, az építőipar lemaradását — országos szinten — bizonyos fokig indokolja a nagy tél, de miért ez újabb négyhónapos csúszás az egri színház építkezésénél? A színház építőinek néhány hónapos lemaradása egy teljes évadot jelent a színészek, s a közönség számára. Ha legkésőbb januárban, vagy február elején nem nyithat a Gárdonyi Géza Színház az új épületben, akkor ismét a régiben, a Rossztemplomban kezdhetik az évadot. Nem tudjuk, mi okozza a kilátásba helyezett négyhónapos késést, de az újabb határidő ellen fellebbezéssel élünk, interpellálunk a megyéi tanácshoz, az építésügyi miniszterhez: vizsgálják ki az egri Gárdonyi Géza Színház építésének körülményeit, és ha szükséges, adjanak meg minden segítséget ahhoz, hogy határidőre, ez év végére elkészüljön az új színház. (m) A lerfiieti egyeztető bizottság előtt: Igazát keresi Jezoviczki József A harmadik tárgyalást tartották. Egerbe, a Heves megyei Tanács épületében működő területi egyeztető bizottsághoz idézték Recsk község vb.-tit- kárát és Jezoviczki József vé- csi lakost, aki kubikos munkák végzésére kötött szerződést a községi tanáccsal. A szerződéskötéssel kezdődött a baj. Az elmúlt év szeptember 16-án írták alá a munkaszerződést. Azt pontosan megállapították, hogy heti 48 órát kell dolgozni, utaltak arra is, hogy mi lesz a teljesítményelszámolás alapja. De meddig tart a munkaviszony? A munka ^ 1Q59-Ő2 éviben állaqosarv A motor bírja a tempót, de a 30 fokos hőségben könnyen baj lehet a gumival. Inkább lassabban érjünk a célhoz, mint hirtelen, nagy csattanással az útszéli fához. Heves megyében az elmúlt három év átlaga szerint 32 baleset származott a gyorshajtásból. Jlt ir é l íi' ő k t'eyétu/t ? Elhatároztam, hogy regényt írok. Itt az ideje, hogy részben magam, részben a magyar irodalom fellendítésére bevonuljak az irodalom kevés számú nagyjai közé, hogy müvemmel kifejezésre juttassam egyrészt a magam kétségtelen és egyszerű, szerény zsenialitását, másrészt korom bonyolultságát. A regény témája — mint elhatároztam — a következő lesz: Egy fiatalember, akinek a származása már nem érdekes, de munkásszármazású, elvégezte az egyetemet, mert amikor felvették, még érdekes volt, hogy milyen származású. Ez a fiatalember először egzisztencialista lett, aztán még rosszabb társaságba keveredett és iszákos. Az egzisztencializmushoz még, véleménye szerint, borbély sem kellett, az italhoz azonban pénz és, hogy a rossz társaságban ő legyen a legrosszabb, ■ sikkasztott, mert hiányos volt az ellenőrzés. A vádlottak padján felvillan egész élete, s belátja, hogy sem az egzisztencializmus, sem az ital nem boldogít. Mondom, ez lenne a regényem, ha nem lennének bizonyos fenntartásaim születendő művemet illetően. Vajon nem sematikus-e a téma? Az egzisztencializmus, az iszákosság és a munkásosztályból származott, rossz útra került értelmiségi típusa már többször szerepelt irodalmi életünkben. S egyáltalán ez az egész dolog a sikkasztással... Mennyit sikkasszon? Honnan? Miért és kiért? Mert nő is kell, akiért sikkaszt, nő, aki a rossz társaság kovásza, nő, akinek természetesen fogalma sincs az egzisztencializmusról... Na- mármost: szerethet-e egy munkásosztályból értelmiséggé lett egzisztencialista egy olyan rossz nőt, akinek fogalma sincs, mi is az az egzisztencializmus, s ha ezt hallja: Camus — azt hiszi, hogy valami új cuki zsuzsu a bizsuk nagy családjában. Természetesen, hogy nem szerethet. De, fia nem szerethet, nem is kívánja, ha nem is kívánja, akkor miért keveredne rossz társaságba, miért inna, s ha nem is iszik, nem is keveredik, akkor miért sikkasztana... Namármost, ha nem is sikkaszt, nem ülhet a vádlottak padjára, s nem villanhat fel élete történetének számos izgalma, mert nincs is benne izgalom... Ezt a figurát tehát nem lehet megírni- Marad tehát, hogy megírom azt a munkásosztályból származott értelmiségit, aki nem keveredett rossz társaságba, nem ivott, nem sikkasztott és nem is ült a vádlottak padjára... De, hol van itt a konfliktus, s kit érdekel ez a regény? Még engem sem! Hát akkor miről szóljon a regényem? Megvan: egv falusi gyógyszerésznéről, aki először egzisztencialista lesz, aztán világhírű, bár ő sem ivott, de azért... Nagyszerű, a címe is megvan: Borváriné nagyságosasszony... Már a cím is sokat sejtett a műről és alkotója képességeiről egyaránt! («gri) befejezéséig — gondolta akkor mindkét fél. De melyik munka befejezéséig. Ki tudhatja azt pontosan, hogy milyen községi munkára lesz anyag és pénz. Ha kimerül a keret, az útépítést bármelyik ház előtt abbahagyhatják. De valójában befejeződött-e Recsken a munka, tehát jogosan szüntették-e meg a munkaviszonyt? Hiányos, ennélfogva szabálytalan volt a szerződéskötés — állapította meg a területi egyeztető bizottság. Recsk község tanácsa úgy gondolta, hogy a munka befejeződött — ámbár a tárgyalás során tisztázódott, .hogy a téli fagy parancsolt pihenőt a kubikosoknak — és „szerződése lejárt” bejegyzéssel kiadták a munkakönyveket. De hogyan? Nem személyesen a munkás kezébe és nem is- ajánlott levélben kézbesítették, hanem a brigádvezető közvetítésére bízták a fontos okmányt. Jezo- viczki* József csak február elején kapta kézhez a munkakönyvét. És közben régi balesete kiújult — állítja a panaszos. Talán újabb sérülést szenvedett —véli a községi tanács képviselője. Egy- biztos: Jezoviczki József SZTK orvosi kezelésre szorult. Igen ám, de munkaviszonyát már előbb megszüntették. Ezt az egyik tárgyaláson jóváhagyták, a másikon éppen ellentétes döntés született. Az egyik bizottság előtt csak a panaszos munkás, a másik előtt pedig csak a munkaadó jelent meg. Így, ilyen előzmények után került sor tegnap a harmadik tárgyalásra. Jezoviczki Józsefet megbízottja képviselte. A munkakönyv kiigazítását, folyamatos munkaviszony megállapítását és a január hónapra eső bér megítélését kérte. Mennyi bonyodalom, tárgyalások és felesleges utazgatások, mert nem körültekintően, nem a rendeletek pontos betartásával intézkedtek. Jezoviczki József kivételével a brigád többi tagja áprilisban a tanácsnál újra felvette a munkát. Ez viszont az bizonyítja, hogy december végén nem fejeződött be a munka, csak szüneteit, fagyszabadságon voltak az emberek. Recsk község tanácsa nevében a vb-titkár és a közgazdálkodási előadó intézkedett. Be kell látniuk, nem kellő körültekintéssel és nem a rendeletek pontos betartásával. Hosszú huza-vona után az igazságon esett csorbát kiköszörülik. De az igazság kétkarú mérlegénél is érzékenyebb a munkások önérzete. Ne sértsék meg az embereket, erre ügyeljenek — Recsken, a tanácsnál és másutt is: (F. L.>
