Heves Megyei Népújság, 1963. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-15 / 138. szám

196S. jősitis 16., vasárna* NEPÜJSAG 5 A bolt: zárva! Hatvanban az elmúlt évelő­ben a földművesszövetkezet vetőmagboltot létesített. A bolt igen nagy forgalmat bo­nyolított le, havonta 150—160 ezer forintot. Főleg ilyenkor, a mezőgazdasági munkák, idején látogatták még a kör­nyező községekből is a bol­tot. A termeléshez szükséges vetőmagot, növényvédőszere­ket és permetezőanyagokat a környező községek dolgo­zói ebből a boltból szerezték be. Három hét óta, sajnos, hiába utaznak be Hatvanba. A földművesszövetkezet be­zárta a boltot. Be kellett zár­ni, mert a bolt korszerűtlen, elavult és ami a legfőbb: a boltvezető mérgezést kapott. Hiába fordultak a városi ta­nácshoz, hiába akartak más helyiségbe költözni, ebben eddig senki nem segített. Pe­dig ott áll szemben egy üres bolthelyiség, közel egy éve. A városi tanács erre az épü­letre benyújtott kérelmüket eddig már három esetben utasította ét Mit tehetnek a hatvani és környékbeli dolgozók, mint azt, hogy Gyöngyösre, vagy Budapestre járnak vásárolni. A földművesszövetkezet pe­dig hiába töri a fejét, nem talál megoldást A városi ta­nács és a földművesszövetke­zet jobb együttműködése ta­lán segíthetne o bajon. (Sz.) Szerény megjegyzés — strand*ügyben Néztem... és sajnáltam az embert. Az embert, aki meg­öregedve néhány száz forint honoráriumért arra „hiva­tott”, hogy más ember szóra­kozását keserítse meg. Idős néni nagy-nagy igye­kezettel fújja a sípot, kiabál rendőrért, nap nap után fe­nyegeti a vízben lubickoló, egymásnak labdát dobáló fi­atalokat, s' meglett embere­ket is, akik a rendreutasító füttyszót nyomdafestéket nem tűrő szavakkal honorál­ják. Az egri strandról van szó, pontosabban a hátsó meden­cében előforduló labdázások- ról. És az idős asszony, aki a rendeletek értelmében tiltja a labdázást, emberi méltósá­gában megalázva tipeg alab- dázók körül, [akiknek a ma­guk módján igazuk van, mert ezen a medencén kívül még négy másik rendelkezésre áll a csendes fürdőzésre, s nemcsak hazánkban, de kül­földön is elfogadott elv, hogy nagy strandok esetében leg­alább egy medencében meg­engedik az olyan labdajáté­kot, amely nem veszélyezteti az emberek testi épségét]. És miközben az indulatok a vég­sőkig fokozódnak — s az idős néni már tettlegességre is ragadtatja magát —, addig fiatal és komoly emberek, mint éretlen kölykök, titok­ban és lopva, a víz alatt to­vábbítják egymásnak a lab­dát, prüszkölnek, fújnak, kia­bálnak, sértő kifejezéseket szórnak a „rendet védő” für­dői alkalmazottra. Míg nézem a különös já­tékot, sajnálom az embert, aki arra „hivatott”, hogy örömöktől fossza meg társait, sajnálom a fürdőzőt, akinek annyi joga sincs e medencé­ben, hogy egy labdát néhány méterre eldobjon, hogy kedve teljen a játékban, amely épp oly kiegészítője és hozzátar­tozója a vízi örömöknek, mint a csendes üldögélés a medence padkáin. Sajnálatra méltó ez ügy és megértő intézkedést sürget. Még javaslattal is szolgálha­tunk, ha mindenképpen a csendesen fürdőzők érdeké­ben akar cselekedni a válla­lat. Megoldható lenne egy vé­dőráccsal a meleg vizű me­dence elválasztása, mert csak itt lehet szó a fürdőzők za­varásáról. S ha valóban szükség van, vagy szükség lesz rá, úgy al­kalmazzák a fegyelmező meg­oldásokat is, ha valóban az emberek testi épségéről van szó. De ezen a címen nem fogadhatják el a fürdőzők ez­rei, hogy játékos szórakozá­sukról, a szabályokhoz való görcsös ragaszkodás miatt le­mondjanak, s örökös veszeke­dés, ellenségeskedés színhe­lye legyen a strand „labdá- zók” medencéje! K. E. Közel ötvenezer általános iskolás kapott tegnap bizonyítványt A megye összes városi és fa­lusi, tanyasi és körzeti iskolá­jában tegnap tartották a tan- évzáró ünnepségeket és a bi­zonyítványosztást. Az iskolák igazgatói mindenütt méltatták azt a munkát, amelyet a neve­lők a gyermekek és a szülők közösen végeztek azért, hogy a reformtörekvések az iskola belső és külső életében meg­valósulhassanak. A nyolcadikosok, akik ezen a napon vettek végleg búcsút iskolájuktól — szám szerint 1321 tanuló — nagyobbrészt középiskolások, ipari tanulók lesznek, de akad köztük szép számmal olyan is, aki a mező- gazdasági szakiskolát válasz­totta. A többiek, közel negyvenöt- ezer általános iskolás diák, to­vábbra is az iskolák köteléké­ben marad, s a nyár folyamán táborokban, iskolai úttörőfog­lalkozásokon találkozik egy­mással, hogy a hosszú, kéthó­napos pihenő után majd újúlt erővel láthasson neki a tanu­lásnak.; A múlt évi aszályos és az idei meleg, csapadékos május felvásárlási, értékesítési, il­letve általában kereskedelmi adatainak összehasonlítása ér­dekes és tényszerű illusztráció ahhoz az ősi szólás-mondás­hoz, amely szerint a májusi eső aranyat ér. StatisztiKák bizonyítják, hogy a langyos esőkkel lehullott „arany” ott van a termelők és a vásárlók pénztárcájában. A kedvező csapadékos idő hatására a növényzet gyorsan pótolta a hosszúranyúlt tél okozta elmaradást, sőt az előző évihez viszonyítva, meg is előzte az időt: A • szövetkezetek országos felvásárló és értékesítő köz­pontjának adatai szerint május 31-ig pontosan 86.4 százalékkal több zöldségfélét, burgonyát, zöldborsót stb. vásároltak fei az ellátatlan lakosság számára, mint a megelőző év azonos időszakában. Az említett időszakban piacra került burgonya az 1962, évi 690 vagon helyett 2125 vagon volt. Arról nincs statisztika, hogy a háziasszo­nyok mennyi ugyancsak ara­nyat érő időt és fáradságot ta­karítottak meg azzal, hogy könnyebben és gyorsabban, kevesebb utánjárással vásárol­hattak, az árak azonban vilá­gosan beszélnek. Megbokrosodott ló a kirakatban Tegnap reggel Egerben, a Széchenyi u. 20. stzám alatti élelmiszeráruda kirakatának Evek óta szokás az általá­nos iskolában, hogy a tanév végén rajzból, s a gyakorlati foglalkozások munkadarabjai­ból kiállításon mutatják be a növendékek eredményeit. Ta­valy első ízben rendeztek az iskolák együttes kiállítást, A reform útján címmel. A jelen­legi év végi kiállítások azt mutatják be az érdeklődők­nek, hogyan töltötte meg egy- egy Iskola nevelőtestülete tan­tárgyakon belül tartalommal az oktató-nevelő munkát. Nevelők napja Gyöngyösön Az általános iskolákban mű­ködő pedagógusok részére ne­velők napját rendeztek Gyön­gyösön, a Honvéd Helyőrségi Klub helyiségében, amelyen részt vett Gácsi László, a já­rási pártbizottság munkatár­sa, valamint Kakuk Imre, a városi tanács vb művelődés- ügyi osztályának vezetője. Dr. Majzik Lászlóné, az Or­szágos Pedagógiai Intézet munkatársa tartott előadást az altalános iskolai nevelési tervről. A IV-es számú Általános Is­kola kiállítása bemutatja az új tanterv követelményeit, a III-as számú iskola kiállításá­ban kiemelkedő az irodalmi anyag, amely a tanulók aktív részvételét mutatja be a tár­gyon belül, iskolán kívüli gyűjtőmunkában. Az I-es és III-as iskola külön kiállítási anyagot gyűjtött össze az alsó tagozatosok munkáiból. Az V. számú iskola a gyakorlati fog­lalkozások anyagából, a VI-os számú iskola a mezőgazdasági foglalkozás műhelytitkainak darabjaiból ötletes összeállí­tást ad. Valamennyi kiállításra jel­lemző az a törekvés, hogy az ábrázolandó modellanyag kor­szerű használati eszköz: a gyakorlati foglalkozás tár­gyai, az iskola és társadalom életének témái. Néhány iskola itt helyezte el a szülők és a patronáló üzemek által készí­tett iskolai oktató-nevelő munkát segítő szemléltető esz­közöket is. szaladt egy lovas kocsi. A ko­csit Kakuk Ferenc felsőtárká- nyi lakos hajtotta. Az egylovas fogat a felsőtárkányi Dózsa Tsz tulajdona. A baleset úgy történt, hogy a Csiky Sándor utcából a Szé­chenyi útra kanyarodott a ko­csi, miközben' a ló megbokro­sodott s vágtában nekiszaladt a kirakatnak. Kakuk Ferenc 8 napon túl gyógyuló sérülésit szenvedett. Megsérült a ló is, a kirakatban pedig körülbelül 1500 forintos kár keletkezett. Irodalmi — zenei est — nagy sikerrel Érdekes előadásra került sor Gyöngyösön a most folyó zenei hetek keretében. A műsor az irodalomban és zenében talál­ható humort állította egymás mellé. Az előadást dr. Fülöp Lajos tartotta meg. Karinthy szatíráiból hang­zott el néhány, Róbert Frigyes pedig vidám sanzonokat adott élő. Az irodalmi-zenei est nagy sikert aratott. SánkázL kwnihcL Mit ér a májusi eső? Szombaton reggel 9 órakor kezdődött az Egri Városi Ta­nács ülése. A városi tanács ülésén az időszerű mezőgazda- sági munkákról — ezen belül az aratásra való felkészülésről — volt szó. A tanács határoza­tot fogadott el, amely szerint valamennyi termelőszövetkezet intézkedési tervet készít a nyári munkákat illetően az aratással, csépléssel kapcsola­tos tennivalókat pedig június 30-ig küldöttgyűléseken tár­gyalják meg. A tanács megál­lapította, hogy a szőlőmunkák a városban kielégítően halad­nak, meggyorsult a permete­zés, a szőlők második kapálása is. A tanács felhívta a terme­lőszövetkezetek figyelmét, hogy a híres egri borvidéken mutatkozó jó termést csak szorgalmas munkával lehet megtartani. A permetezés, il­letve a porozások elvégzése azért is fontos, mért a pero- noszpóra-fertőzés a tartós esős idő során mind több helyen jelentkezik. A tanács tudomá­sul vette a mezőgazdasági osz­tályvezető jelentését, amely szerint a 113 hold idei telepí­tésű szőlő szépen fejlődik. A tanács a továbbiakban a járásbírósági népi ülnököket választotta meg. A választásra azután került sor, hogy május 4 és 15 között Eger város terü­letén 46 üzemben, tsz-ben, il­letve társadalmi szervnél tar­tottak jelölő gyűléseket. A je­lölő gyűléseken elfogadott 140 ülnököt a városi tanács egy­hangú szavazattal megválasz­totta. A továbbiakban a tanácsta­gok bejelentéseire és javasla­taira került sor. Ülést tartott Eger Város Tanácsa Napirenden: az aratásra yaló felkészülés és a népi ülnökök megválasztása / Ev végi kiállítások az egri általános iskolákban Először karambol, aztán öngyilkosság gépkocsi karosszériája meg­rongálódott, az ablakok betör­tek. Török a baleset után a sínek mellett visszament Ver- pelétre, s az állomáson bent álló szerelvény utolsó kocsijá­nak kereke alá feküdt. Az öngyilkosság oka felte­hetően a szülői felelősségre vo­nástól való félelem volt. volt, s így a 18 éves fiatalem­ber, aki már szinte gépkocsi­tulajdonos, zsebében az ideig­lenes jogosítvánnyal, elindult szórakozni az éjszakába. Apját munkába szólította a kötelesség, a 18 éves fiatal embert pedig elragadta a tár­saság, az ital, a nők, s a mu­latozás után, éjjel egy óra táj­ban, elindult gépkocsijával, hogy Verpelétre vigye egyik ismerősét. A továbbiakban már gyor­san peregtek az események, s ezekről a nyomozás adatai be­szélnek. Verpelétről visszafelé menet, Tamaszéntmárián, az egyik kanyarban, az italozás, — s feltehetően — a gyorshaj­tás következtében, nem tudott uralkodni a gépkocsin, az árokba szaladt, a gépkocsi fel­borult, kettőt-hármat bukfen­cezett és rászaladt a vetésre. A 18 éves fiatalembernek külö­nösebb baja nem történt, a A hajnali órákban riasztot­ták a közlekedési rendőrséget; a verpeléti vasútállomás kül­ső vágányáról két óra 48 perc­kor kiinduló szerelvény után egy fiatalember holttestét ta­lálták a síneken. Fejét szinte lemetszette a szerelvény utol­só kocsijának hátsó kereke. Török Pál, a mizserfai bá­nyánál dolgozik. Vájár. Jól keres. Egy évvel ezelőtt oda­vitte dolgozni fiát is, a 18 éves Istvánt. A tragédia a gépko­csinál kezdődött. Régi vágyuk teljesedett, a Török család vá­sárolt egy kék Moszkvicsot Az apa és fia megtanultak ve­zetni, s vasárnap mindketten elmentek Salgótarjánba és a sikeresen letett vizsga után gépjárművezetői jogosítványt szereztek. Ezt meg kell ünnepelni jel­szóval, megittak néhány pohár sört, majd hazamentek Sírok­ba. A községben tűzoltónap Ötvenöt választója van Befejezte egri előadásait a Gárdonyi Géza Színház. Ám a pihenésnek még nem jött el az ideje, mert július 22-ig több mint 80 tájelőadásom mutatják be a megye falvaiban, városai­ban, sőt más megyékben is a Lili bárónőt, a Pompadourt, a Bajádért, de megszólal a próza is: Hamletnak nincs igaza, —, s azt, hogy megválasztot­ták, az eddigi példamutató szép munkájának köszönheti. Meg is érdemelte a bizalmat. Márciusiban, amikor ömlött le­felé a víz az árokban, ő volt az egyik legserényebb ember... — Meg olyan tehenész, hogy amióta nincs bent (a házát építi), a tehenek kevesebb te­jet adnak! — szólt közbe az egyik asszony. Jó állatgondozó munkájáért sok dicséretet, s oklevelet is kapott már. Ezen pedig nincs mit csodálkozni. Szíwel-lélek- kel végezte munkáját. Most építi a házát, lebontja a régit. — Kétszobás, pincés, veran- dás ház lesz — magyarázta a tanácstag, régi házának rom­jain állva. — öreg napjainkra legalább lesz hova vissza­húzódnunk: békés, szép ott­honba ... ERRE KELL is gondolni, de míg megöregszik, addig Gyön- gyösorosziban sok minden tör­ténik, sok új lesz, sok megvál­tozik, s ebben nagy munka vár Zimány Kálmánra is, a tanács­tagra! ; Kátai Gábor y\ voltak, mint a délutáni napsü­tés. Az élvonalban haladók kö­zött volt Tóth János Illésné, Zimány Kálmán választókerü­letének egy tagja, aki ilyen­formán beszélt a tanácstagról: — Jó ember... népi ember! Ő volt, aki a falu kútját meg­csináltatta, meg ott, az utcá­ban is. Szólni kellett csak neki, s már ment is! Tudja, olyan barátságos ember ... — Megcsinál az mindent — toldotta meg özvegy Szőke Illésné, a nagy darab, piros arcú asszony. — Most majd az utat, meg a járdái) kellene rendbe hozni, s ha Zimány Kálmánon áll, az meg is lesz, figyelje meg! Röpködtek a dicsérő szavak a szőlőtőkék felett, mindenki toldott hozzá valamit, s min­den egyes megjegyzés a töltet­len, derűs bizalomról tlett tanúbizonyságot — Fiatal tanácstag — mond­ta Tóth József, akit .szintén megválasztottak februárban:, tehát Zimány Kálmánnak olyan „társadalmi kollegája” hány elvtársával együtt védel­mezték a közös vagyont. Most a párt megbízásából a KISZ- szervezetet patronálja. Ötven­öt választója van, s mind rá­szavazott ... — A tanácstagnak példamu­tatónak kell lennie, a tanács határozatait a kerületében végrehajtania, s meghallgatni a választók kéréseit, panaszait — mondta Zimány Kálmán, s ez nemcsak valami papírfor­ma, mely előírás szerint hatá­rozza meg egy tanácstag „kör­vonalait”. Az úgy kevés lenne. — RENDSZERESEN eljár a tanácsülésekre, az állandó bi­zottsági üléseikre, s ott a viták­ban aktívan részt vesz — mondták a tanácsi vezetők, s fellapozva' agy jegyzőkönyvet, csak úgy találomra „kibokték” egy példát: Zimány Kálmán felszólalásában sürgette az egészségügyi problémák meg­oldását a községben ... . . . Kinti a dombon- asszonyok kötözték a szőlőt; sziporkáz­tak a jókedvtől és aéí egész- ségtőL Erősek és kedvesek A SZEKÉR ott állt a járdá­nak keresztelt keskeny föld­úton, előtte bánatos, vékonyka ló. Aztán billent a vályogfal, és vakolatostól, mázolásostól rádőlt a kocsira, nagy porfel­hőt kavarva a bágyadt, moz­dulatlan délutáni levegőben. E porfelhőből lépett ki Zi- mány Kálmán, a „házrombo­ló”, a tsz legjobb tehenésze, s az egyik legnépszerűbb ta­nácstag. — Igaz, most választották először, s nem sók idő telt el február óta, de amit azóta tett, az biztató... — mondták a községi tanácson, mintegy út- ravalóul, mielőtt felkerestem. Borostás, barna arcából de­rűs, kék szempár csillan elő. Szikár, negyvenes ember, bő­beszédű, tréfaértő — igazi népszerű egyéniség, tapaszta­latban gazdag, _ de többnyire keserves emlékű múlttal a há­ta mögött, s derűs optimiz­mussal „széliránt”. — A bölcsőtől kezdve túr­tam a földet, itt, Orosziban ... Közben azonban mást is tett. A községben a háború után ő lalakította meg a kommunista pártot, ötvenhatban pedig né­Csacsifogat és a Férjek a kü­szöbön. A Koldusoperának volt az elmúlt évadban legnagyobb prózai sikere, amelyet Egeren kívül csak — a Szabolcs me­gyei Tanács művelődési osztá­lya meghívására — Nyíregy­házán játszott a társulat a pe­dagógusnap tiszteletére. An­nak ellenére, hogy 1960-ban a miskolci, 1961-ben a debreceni színház, majd előadás előtt három nappal a televízióban a győri színház előadásában lát­ták a nyíregyháziak Brecht darabját, az egrieket ezeregy­száz nyíregyházi tapsolta vé­gig, jelenetről jelenetre. • Júliusban még számos más megyében szóló meghívás vár a színházra, s az 1962/63-as évet is „külhelyen”, Miskol­con, a szabadtéri színpadon Ezer budapesti zen Érdekes találkozóra kerül sor június 18-án, kedden Gyöngyösön. Ezer budapesti ifjú zenebarát látogat el a vá­rosba Céljuk nemcsak a Mát­ra megismerése, hanem hang­szeres versenyt is rendeznek. Délután 3 órakor kezdődik a hangverseny a szabadtéri színpadon, amelynek kereté­ben fellép a KISZ Központi Művészegyüttese, valamint az • zárják, ahol a Pompadour ke­rül bemutatásra. • A következő színházi évad­ban az egri színház már az új épületben kezdi meg előadása­it. Míg a színház átadására, a ünnepélyes megnyitójára nem kerülhet sor, addig közel 180 tájelőadás lesz a megyében. Elsőnek Dékány—Baróti—Va- szy Dankó Pista című daljáté­kát mutatják be, amelynek próbái már most folynak, Hor­tobágyi Margó rendezésében. A címszerepet Antal László alakítja. A következő napokban Bá­lint György rendezésében megkezdik Dunai Ferenc A nadrág című vígjátékának próbáit, amelynek szerepeit Kanalas László, Lörinczi Éva, Kauczky Ervin, Bán Brigitta, Fekete Alajos és Vajai Erzsi játszók. (á) ebaröt Gyöngyösön I. István Gimnázium Szimfo­nikus Zenekara. Közreműködnek: Géczi Éva és Péter László, az Állami Operaház balettművészei, Dé­vai Tibor és Dévényi Lajos zongoraművészek. Vezényel Záborszky József, Szocialista kultúráért jelvénnyel kitünte­tett karnagy. A vendégeket délelőtt 10 órakor Vetula Gyuláné kő* szón ti a vasútállomáson.

Next

/
Thumbnails
Contents