Heves Megyei Népújság, 1963. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-15 / 138. szám

6

NÉPÚJSÁG

1963. június 16., vasárnap

Mit „beszélnek“ a halak?

A nemzetközi halászati tudomány a közeljövőben foglalkozik a tengeri halak „beszéd”- és hallóképességével. A tudomány hosszú ideig „némának” tartotta a vizek lakóit. Újabban magnetofon-felvételek készültek, amelyek bizonyítják, hogy a halak sajátos hangot adnak. Tehát beszélnek . ..

De vajon mit? Bizonyosan rövidesen kiderül, hogy a hímivarú halakat is — az emberekhez hasonlóan — vajon a sport érdekli-e legjobban? Míg a nőivarú halak minden bizonnyal élénk eszmecserét folytatnak hal-berkekben a legújabb pikkelydivatról.

(t. i.)

SZERKESZTŐSÉGI

KÖZLEMÉNY

Mai számunk irodalmi melléklete és a keresztrejtvény anyagtorlódás miatt kimaradt.

— KÉREGNÉ Bánóczy Adrienne rajztanár 28 akvarell- jéböl képzőművészeti kiállítás nyilt az egri' 3-as számú iskola tanári szobájában.- A LAPOKBAN avatták fel a Teherán környéki Varda- oad faluban Irán, sőt talán egész Közel-Kelet legmodernebb gyógyszervegyészeti gyárát. Termelése nagy részben fedezni fogja Irán egész gyógy- sze r-szükségletét.

— TARNASZENTMIKLŐS két termelőszövetkezetében 21 holdon termesztenek az idén paprikát. A szikes talajon beért az első termés, amelyet tegnap átadtak a MÉK-nek.

— ALAPFOKŰ könyvelői tanfolyam. A Pénzügy minisz- ‘érium Könyviteli Tanulmányi

'elügyelösége felhívja az érékeit vállalati dolgozók figyelmét, hogy ebben az évben ■tóljára szerezhető meg köny- ■elői tanfolyammal az alapfo- ú könyvelői képesítés. Az oarszakos és kereskedelmi ■rákos könyvelői tanfolyamra nég lehet jelentkeznip 1963. •ínius 30-ig. Jelentkezési lank igényelhetők: Kerékgyártó :éla számviteli tanulmányi ‘elelősnél, a Megyei Tanács Pénzügyi Osztályán.

— LUCERNASZÉNA és magtermesztési tájértekezletet tartottak pénteken a Kompolti Kísérleti Intézetben. Az értékes előadáson és bemutatón 80 szakember — szakigazgatási vezetők, termelőszövetkezeti agronómu- sok — vettek részt és ott voltak a Borsod megyei tanács szakemberei is.- STATISZTIKAI adatok szerint Indiában naponta százan halnak meg kígyómarástól. N. K. Lyengar indiai kriminológus véleménye szerint ennek oka részben az, hogy a gyilkosok gyakran kígyót helyeznek el áldozatuk mellett és gondoskodnak róla, hogy a holttesten kígyómarás nyomai látszódjanak. Az esetek legtöbbjébe az igazi gyilkos személye sohasem derül ki.

— EGYMILLIÓ naposcsibét és 35 ezer kacsát nevelnek az idén megyénk háztáji gazdaságaiban. Ez a szám többszörösen meghaladja a tavalyi eredményt.

— LAMPEDUSA A párduc című regényéből opera készül, zenéjét Angelo Musca szicíliai zeneszerző, a szövegkönyvet Luigi Swarzina írja. Az operát már a jövő évadban Cataniá- ban akarják bemutatni.

HELYESBÍTÉS

Aratás előtti brigádgyűlések a gyöngyösi járásban című cikkünkben elírás történt: Helyesen: a gyöngyöspatai határban tartott brigádértelcezlete- ken...”

idő járásjelentés

Várható időjárás vasárnap estig: Felhős, hűvös idő. Többfelé eső, néhány helyen zivatar. Élénk nyugati, északnyugatira forduló szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 18—22 fok között, (MTI)

&/(/ tfji'i kiúáiuf Iwifiitötí

Mindig jóleső érzés, ha valaki köztünk, a szemünk láttára nő fel, szűkebb pátriánkban, s azután egy ország számára válik felnőtté.

A kis Szeszich Teri nemrég még Egerben végezte az általános iskolát. Néhány éve csudán, hogy Gréti néni keze alatt tanulta a piruettet, Ili nénitől a népi táncot. Alig négy-öt éve, hogy hallhattuk

A kis 14 éves Szeszich Teri, Egerben

őt a megye szavalóversenyein, s mintegy kiegészítő „sportágként” láthattuk a tornászversenyeken is.

Azután eltűnt szemünk elől a már akkor is tehetséges, szép kislány — s feltűnt a mozivásznon az Esős vasárnapban, Az utolsó előtti emberben, s hírt adott az újság arról is, hogy az „Utak” című tv-játék, amelyben a főszerepet szintén ő játszotta, most Franciaországban, Cannesban nagy nemzetközi sikert aratott.

Szóval, elveszett a 14 éves egri Szeszich Teri, s megjelent a 20 éves Tordai Teri művésznő. örülünk a sikernek, mindig jólesilc a fiatal tehetségek sikere, különösen akkor, ha az illető a mi kis városunkból való. De mi történt az utóbbi hat évben, mi kell ahhoz, hogy az ember eljusson idáig?

Erre kértünk és kaptunk válasz Tordai Teritől, egy rövid kis villáminterjúban.

— Azzal kezdeném, hogy én ma is egrinek érzem magam. Sohasem fogom elfelejteni az ott töltött gyermekéveket, s ma is hálásan gondolok azokra, akiktől táncolni, szavalni, sőt tornászni tanultam. Talán ezzel kapcsolatban elég, ha annyit mondok, ma a főiskolán is sok hasznát veszem az akkor tanultaknak.

Ezzel eljutottunk egy másik kérdéshez is. Igaz, bizonyos sikereket elkönyvelhetek az utóbbi két év eredményei alapján, de egyáltalán nem érzem, hogy befutottam, s ma még művésznek sem tartom magam. Amit elértem, a tanulásnak köszönhetem Ha tovább akarok jutni, az csak kemény és szorgalmas tanulás, munka útján lehetséges. Nem mondok neveket, de többen is tanultunk, egriek a főiskolán. Ök is voltak talán olyan tehetségesek, mint én. De kihullottak a rostán, amely nálunk minden félévben működik, s ezért történt ez, mert azt hittek, elég az otthonról hozott tehetség. Ügy érzem, e pálya tehetség mellett szívet, energiát, tehát nagy akaraterőt is igényel. Az életben a tapsot nem adják ingyen.

Eljöttem Egerből, s elvégeztem a tanítóképzőt: Utána jelentkeztem a színművészeti főiskolára. Mindig ez volt az álmom. A bizonyítványom jeles volt, s a felvételin is megfeleltem. Most harmadik éves vagyok, szintén jeles tanuló. Két évig, ez a szabály, nem szabad nyilvánosan szerepelnünk. Tavaly az év végén jött Keleti Márton bácsi, s egy hónapig készítették rólam a próbafelvételeket. Sikerült, s eljátszottam az Esős vasárnap egyik főszerepét. Azt csak a közönség tudja megmondani, hogyan? Mindenesetre a nagymamámnak nem tetszett, hogy egy kissé túl modern, laza erkölcsű leányt alakítottam. Persze, én nagyon boldog voltam, s örömmel vállaltam a többi szerepeket is. A főiskolán figyelmeztettek; vigyázz, nem bírod! Igazuk lett. Az Utak és Az utolsó előtti ember egy évig, egyszerre készült, nekem közben tartani kellett az iskolában is az eredményeimet. Emellett a Madách Színházban és a Kamarában is estéről estére statisztáltam, sőt két jelentősebb szerepet is kaptam. (Ö játssza Tanner John házassága Vio- lettjét és Füst Milán Boldog- talanokjában Rózsit. A szerk.) Képzelhető milyen ellentétek: idehaza anyám kislánya vagyok, a főiskolán hallgató, a filmen Olga, a könnyelmű (Esős vasárnap. A szerk.) és Füst Milán darabjában Rózsi,a 34 éves, megtört asszony. Nem lehet végsőkig feszíteni a húrt. Most úszom, Egerben is úsztam, s hogy abbahagytam, nagyon hiányzott.

Hogy mit szeretnék, mi a célom, elképzelésem a jövőt illetően? Karakterszerepeket; olyan sokoldalú szeretnék lenni, mint Psota Irén, őt szeretem a legjobban a magyar színésznők közül.

Rengeteget járok színházba, moziba és olvasok, érteni akarok mindent, ami az élettel kapcsolatos. Már tudok valamit, s ez annyi, hogy tudom: milyen keveset tudok!

Nyáron az Esős vasárnappal kimegyek Csehszlovákiába a munkásfesztiválra. Többen megyünk Franciaországba is, ahol fiatal művészekkel találkozunk. Ha a főiskolát elvégzem, vidékre kerülök. Ettől én nem fázom, hiszen onnét is jöttem. De azt hiszem, ha az ember művészi elveit nem adja fel, mindenütt alkothat, s érhet el sikert.

És ugyanő, mint Tordai Teri, 20 évesen, Pesten

A villáminterjúnak vége, reméljük, hogy Tordai Teri vágyainak megfelelően — sok sikert ér el, s a tapsolok között mi is ott lehetünk.

(S. A.)

A televízió műsora

9,00: Hamupipőke NDK balettfilm. 9,55: Többet, jobbat, korszerűbben! 1. A csibék betegségei. 2. Nagyüzemi tojástermelés. 3. Amire van paragrafus. (A tiszta tej.) 4. A mezőgazdaság ingyenes napszámosai. 10,45: Gazdáknak szakkönyvekről. Dr. Sárkány Pállal, a Mezőgazdasági Könyvkiadó igazgatóhelyettesével beszélget Balog Mária. 10,55: Térzene a Halászbástyán. A helyszíni közvetítést az Intervízió országai is átveszik! 16,30: Békeriadó. A Béke-világtanács filmje. 17,25: Dorog—U. Dózsa bajnoki labdarúgó-mérkőzés. Közvetítés Dorogról. Riporter: Zalka András. A közvetítés szünetében: a Magyar Hirdető műsora. 19,20: Esti beszélgetés. 19,30: Tv-híradó. 19,50: Szép álmokat, gyerekek! 20,00: Vasárnapi vers. Vörösmarty: Gondolatok a könyvtárban. Előadja Major Tamás. 20,05: Cigánybáró. Nyugatnémet filmoperett. 21,40: Telesport. 22,00: Hírek. (MTI)

1963.. JÜNIUS 16., VASÁRNAP;

JUSZTIN

340 évvel ezelőtt, 1623. júniusában született BLAISE PASCAL francia matematikus és filozófus. Nevét a Pascal-féle háromszög őrzi, amelyben minden szám a felette álló sorban a tőle jobbra és balra álló összegével egyenlő. Fermat-val együtt o alapozta meg a Valöszlnűségszámitást. Pascal törvénye azt mondja ka, hogy a folyadékokban a nyomás minden irányban egyenletesen terjed. 28 évi munkával, 1652-ben ő szerkesztette meg az első számológépet, amellyel összeadni és kivonni lehetett. Jelentős filozófiai művét halála után állították össze feljegyzéseiből. és az a Gondolatok cimmel jelent meg.

60 évvel ezelőtt, 1903-ban e napon I. Sándor szerb királyt,- az Obrenovics dinasztia utolsó tagját, osztrákfoarát politikája miatt szerb radikális körök a feleségével együtt meggyilkoltattak.

260 évvel ezelőtt, 1703. június 16-án lépte át n. Rákóczi Ferenc a magyar—lengyel határt .és vették kezdetüket a kuruc seregek győzelmes harcai.

15 évvel ezelőtt, 1948-ban e napon fogadta el az országgyűlés a felekezeti iskolák államosítására vonatkozó törvényjavaslatot.

FILM: * 16 17

Mi ketten, meg a lő

Két botcsinálta feketéző és egy szeretetre méltó ló mulatságos kalandjai peregnek a Mi ketten, meg a ló című francia filmbohózatban. A köz önségnek szinte lélegzetvételre sem marad ideje a kacagástól. A mulatságos filmet a hatvani Vörös Csillag Filmszínház június 17-én, 18-án tűzte műsorára.

EGRI VÖRÖS CSILLAG

16- án: Űzött vad I—n.

17- én: Az utolsó lehetőség EGRI KERTMOZI

16-án, 17-én: Angyalok földje EGRI BÉKE

16-án, 17-én: Iván gyermekkora GYÖNGYÖSI PUSKIN

16- án: Mindennap élünk

17- én: A különös lány GYÖNGYÖSI SZABADSÁG

16- án: A múlt kávéháza

17- én: Szombat este és vasárnap reggel

HATVANI VÖRÖS CSILLAG

16- án: Valahol Európában

17- én: Váratlan találkozás HATVANI KOSSUTH

16-án: A sárga cipő története

HEVES

16- án: Séta a nárciszok körűi

17- én: 49 nap FÜZESABONY

16- án: Visszavárlak

17- én: A nagyváros Örömei PETERVÁSÁRA

16-án: Ilyen hosszú távoliét

AA O S O C2L.

16-án, Sírokon, este 20 órakor: Lili bárónő

Erdőköves den, este 20 órakor: Férjek a küszöbön

kecskerágő . . .

TV.

A gyerek pillanatra megtorpant az ajtó előtt, ásított egy nagyot s megrázta fejét: — Nem! — Mezítlábasán volt, kis, rövid, kék gatyában. Odament az asztalhoz s felkapaszkodott a fiú térdére.

—Jó estét, kékszemű! — borzolta meg tenyerével a szöszke fejecskét.

— Mesélj! — kapaszkodott a

karjába.

— Majd holnap, most nem tudok.

— A halászt meg a csukát tudod .: .

— Mars befelé, aludni! — nyúlt utána Vera.

— Csak elmondja, és megyek!

— Most nem mond semmit.

— Nem olyan hosszan kell! — hunyorgott a fiúcska.

— H’szen nem hosszú az egész — mosolygott szelíden Laboda.

—... De nekem onnét mondjad, hogy a három kívánsága..;

—.;. Először azt kívánta a halász, hogy legyen szép, gyö- györű felesége. A csuka teljesítette. Éltek csendben, boldogságban a halász meg a felesége, ámde egy napon ellenség tört a falura s mindenkit elhajtottak, jószágot, embert. Csak a halásznak sikerült megszöknie. Tudta, hogy vonattal viszik a rabokat, s ő elhatározta, hogy felrobbantja a hidat a vonatok előtt; Hívta hát a csukát és- másodszorra azt

PATAKY DEZSŐ:

Piros

kívánta: robbanjon fel a híd, de neki magának ne essék semmi baja. így is történt;:;. Megöregedett már a halász, fiai is megemberesedtek, amikor a cár kidoboltatta: minden erős férfi fogjon fegyvert, mert háborúzni kell a szomszéd király- lyal. És elvitték a halász három fiát. Alig telt el egy hét, hozták a szomorú hírt: meghalt a három halászlegény, öreg volt már a halász, járni is alig tudott, és a szomorúság is elvette erejét. Mégis kivonszolta magát a folyópartra és hívta a csukát... Mit gondolsz, mit kívánt a halász utoljára?...

— Nem is a mesét mondod! — méltatlankodott a fiúcska.

V^ra a ruháját igazgatta, ’ egész idő alatt csak a padlót nézte s nem merte onnét felemelni tekintetét.

— Péter;;;! — korholta öcs- csét — felelj szépen, ha kérdeznek;

— Mi volt a halász utolsó kívánsága?

— Hogy a csuka támassza fel fiait..:

— Nem. Mindenki más ezt kívánta volna a helyében; Ö azonban arra kérte a csukát, hogy soha többé ne legyenek huborúki-v*..

Ketten maradtak az asztalnál újra. Csend volt, egyikük sem beszélt. Csak az óra mérte kérlelhetetlen egyhangúsággal, ketyegve a múló időt.

— Eszel valamit? — kérdezte Vera hosszú hallgatás után,

— Nem..: semmit.

Hallgattak. Laboda egy üres

papírlapot gyűrögetett, majd ujjaival szétsimította s apró csíkokra tépdeste; Igyekezett nem gondolni semmire. Néha felpillantott Verára, s tekintete találkozott a két kis fényponttal, a lány szemének villogó bogaraival.

— Nincs hideg odakint, ugye?

— Egész nap forróság volt;

— Sétálhatnánk ;:. gyere;

Felállt az asztaltól, követte

a leányt. Hamar kint voltak a szabad levegőm Laboda az ég sötétlő kékjébe bámult: „Nem szabad gondolni semmire. Mindennek úgy kell történnie, ahogyan elterveztem; Másodperc pontossággal.”

Közel volt a folyópart. Egy ösvény vágott át a bokros részen, arra haladtak. A város sötét volt, mintha fekete kárpittal borították volna be; csak a fejűk felett, a-fmtegmagasságokban hunyorogtak-vib- ráltak távoli égitestek fényes pontjai. A belvárosi utcák felől zaj szökött hozzájuk, tankok lánctalpainak csörömpölése, teherautók zúgása, motorkerékpárok éles berregése.

A fiú levetette pulóverét, szétterítette a füvön s arra ültek egymás mellé. A tikkasztó és forró nappalok után a sötétedés sem hozott sok enyhülést. Meleg és langyos volt az éjszaka. Olykor jánoskabogarak tűntek elő a sötétségből, mint zöld foszforrögök; egyik-másik sziszegve húzott el fejük felett, mint világító, nyomjelzős lövedékek.

— Igazat meséltél;;. — kérdezte Vera — a hídról, meg a robbantásról?

— Igazat;:. lehet;. i

— Lehet;:: ?!.:. — aggodalom és félelem szorította ösz- sze torkát, a felcsapni készülő zokogás görcse, s nem merte kimondani, amire gondolt. „Lehet.:.?” Hogy ezek a szemek, amelyek most sötéten villognak rá, nemsoká megüvegesednek, s eláll ez a ziháló, meleg lehelet;

— Láttad, mennyire szeret Réfces — próbálta -másra tereim

a beszédet Laboda. — Mintha a testvére lennék ...

— ;.. vagy tán az apja;

A parti köveken meglocs- csant a víz.

— Az ember könnyebben

hal meg, ha van egy ilyen fia!

Nem vette észre, hogy gondolkodás helyett is inkább beszél;

Vera a révület és megszállottság fényével, furcsán csillogó szemmel tekintett rá. Megfogta karját:

— Akarod?

A fiú emlékezetében fel** villantak a délután képei. Mikor Vera odalépett a szekrényhez s mélyen lehajolva keresgélni kezdte a tavaly őszszel szedett kecskerágót. A piros kecskerágót, amit cérnára fűzött s mint ereklyét, úgy őrizte. „Várj csak, mutatok valamit ...! Ahogy ott hajlongott előtte, szoknyája alól kivillantak formás lábai. Térdhajlatától feljebb, az a tenyérnyi rész, milyen fehér volt. Mennyire fehér...!

— Vera;

— Ne mondj semmit;

— ;;. ha visszajövök •.

Átforrósodva hevertek a füvön.

Apró éjjeli madárkák suhantak el fejük felett.

Tankok lánctalpai csörömpöltek, autók motorjai bőgtek.

S lábuknál a folyó halkan locsogott.

(Folytatjuk)