Heves Megyei Népújság, 1963. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-13 / 136. szám

1963. június 14., péntek

NÉPÜJSAG

3

A VI. magyar békekongresszus előtt

Szakosíts Árpád nyilatkozata

Téves kapcsolás . . s

A magyar békemozgalom soron következő seregszemléje előtt Szakasits Árpád, a Bé- ke-világtanács irodájának tagja, az Országos Béketanács elnöke nyilatkozatot adott a Magyar Távirati Iroda munkatársának.

— öt év telt el legutóbbi kongresszusunk óta, s ha visz- szatekintünk erre a fél évtizedre, megállapíthatjuk, hogy békemozgalmunk nagy munkát végzett. Népünk, pártunk, kormányunk összeforrott abban a törekvésben, hogy az emberiség megmeneküljön egy harmadik világháború szörnyűségeitől. Békemozgalmunk abban látta fő feladatát, hogy felvilágosítsa népűnket a nemzetközi eseményekről; kifejezésre juttassa a munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek szolidaritását a békéért küzdő százmilliókkal; segítse az általános és teljes leszerelésért, az atom- és hidrogénfegyverekkel folytatott kísérletek beszüntetéséért, a katonai támaszpontok felszámolásáért kibontakozott nemzetközi összefogást, s hogy felsorakoztassa népünket a kolonia- lizmus minden fajtája ellen folytatott küzdelem oldalára.

— A magyar békemozgalom mindig szorosan együttműködött a Béke-világtanáccsal. Szilárdan helytállt a béke frontján és teljes szívvel szolgálta a békés egymás mellett élés eszméjét. Tette ezt nemcsak szavakkal, hanem azzal is, hogy széles körű kapcsolatokat épített ki öt kontinens nemzetközi békemozgalmaival. Képviselőink részt vettek a különböző nemzetközi konferenciákon, delegációcseréket szerveztünk, s élénk levelezést folytattunk a legtávolabbi országokkal is. Megalakítottuk az Országos Béketanács tudományos bizottságát, amelynek tavalyi konferenciája, valamint az idén a négy egyetemi városban tartott magas színvonalú tanácskozása gazdag és értékes tudományos anyagot szolgáltatott békemozgalmunk

szellemi fegyvertára számára, örömmel mondom,

nem csak a magyar békemozgalmat segíti a magyar tudósok odaadó tevékenysége, hanem az egész nemzetközi békemozgalmat is szolgálja.

Ahogy a tavalyi országos tudományos békekonferencia anyagát eljuttattuk a világ minden részébe, úgy az idei négy konferencia előadásai, érvei is belekerülnek a nemzetközi békemozgalom vérkeringésébe. Világszerte nagy elismeréssel fogadták és fogadják.

Az 1958-ban tartott V. békekongresszus óta nagy erőfeszítéseket tettünk azért is, hogy segítsük a legkülönbözőbb békemozgalmak akcióegységének megteremtését. Ügy érezzük, hogy ezek a fáradozásaink jól illeszkedtek a hasonló nemzetközi törekvésekhez. Különösen a tavalyi moszkvai leszerelési és béke-világkongresszus után, amikor világszerte fellendült a békemozgalom. Többek között erről tanúskodik a BVT elnöksége malmöi felhívásának élénk visszhangja is. A kezdeményezésre, hogy 1963. tavaszán bontakozzék ki világméretű összefogás a békéért és leszerelésért, nemcsak a szervezethez tartozó békemozgalmak, hanem egész sor más csoportosulás és pacifista szervezet is csatlakozással válaszolt. Ennek köszönhető, hogy

a békemenetek, amelyeken néhány évvel ezelőtt százak, esetleg ezrek vettek részt, az idén százezrek mozgalmaivá váltak.

— A legutóbbi öt, de különösen az elmúlt három esztendőben alaposan megerősödött a magyar békemozgalom is. A tavalyi 'moszkvai béke-világkongresszus előtt szinte egész népünket megmozgatta. Gyűlések ezrein milliók figyeltek fel a történelmi jelentőségű kezdeményezésre, majd a leszerelési és béke-világkongresszus világraszóló sikerére. Népünk elismerésre méltó vizsgát tett a karib-tengeri válság idején is. Magatartása és bizalma szilárd volt, semmiféle háborús hisztéria nem férkőzhetett hozzá. Hitt abban, hogy a szocialista országok népeinek és a nemzetközi békemozgalomnak lesz ereje ahhoz, hogy győzelemre segítse a Szovjetunió kormányának törekvéseit a válság békés megoldására.

— A tömegek megmozdulásának jegyében zajlott le a VI. magyar békekongresszus előkészítése is. Szinte lehetetlen számba venni a gyűlések sokaságát.

Milliók figyelmét és szenvedélyes érdeklődését sikerült felkelteni, békemozgalmunk seregszemléje iránt.

Mindez békemunkák hatékonyságát igazolja.

— Csak a legnagyobb hálával gondolhatunk a békemozgalom sok ezer aktivistájára, akik áldozatkészen, önzetlenül, fáradságot nem ismerve segítették a magyar békemozga- j lom fejlődését. Kétszeresen köszönetét érdemelnek azok, akik immár 15 esztendeje vállalnak részt szíwel-lélekkel a béke megvédésének nagy munkájából. A kormánykitüntetések, amelyek a legjobbakat jutalmazzák, a személyre szóló elismerésen kívül, békemozgalmunk valamennyi aktív segítőtársának is szólnak.

— A VI. magyar békekongresszus jó órában ül össze, s minden lehetősége megvan arra, hogy hasznos, gyümölcsöző munkát végezzen. Fórumán megvonjuk az elmúlt öt esztendő mérlegét, s megjelöljük további munkánk irányát. Azt akarjuk, hogy a seregszemle után is épp olyan színes, eleven, lendületes legyen békemozgalmunk élete, mint most. a leszerelési hónap idején volt — fejezte be nyilatkozatát Szakasits Árpád. (MTI)

Késziil az első rétegvíz-atlasz

Megkezdődött hazánk rétegvíz-készletének tudományos felmérése. A rétegvíz a felszíntől mintegy ezer méter mélységig helyezkedik el, ide tartoznak az ásvány-, termál- és gyógyvizek is. Fokozatos feltárását az ipar és mezőgazdaság növekvő vízigénye teszi szükségessé. Feltárására a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetben önálló részleg alakult. Az intézet által összegyűjtött és feldolgozott adatok alapján készül majd el az ország első hidrogeológiai atlasza. (MTI)

— HÉT TERMELŐSZÖVETKEZET vásárolt a legújabb D—4K típusú erőgépből. A 70 lóerős gépeket már el is szállították az AGRO- KER tihaméri telepéről.

Lapunk június 1-i számában Az egri vendéglátás furcsaságai címmel megjelent cikk a telefonnal kapcsolatos soraira válaszolt a Miskolci Postaigazgatóság osztályvezetője:

„Megállapítottam, hogy a cikkben megírtak a vendéglátóipari telefonok használatára vonatkozóan megfelelnek a valóságnak, mert a Vendég- látóipari Vállalat kiszolgáló boltjai nem szívesen engedik át használatra telefonjukat azoknak a vendégeknek, akik a telefont nem rendeltetésüknek megfelelően használják. Ilyen rendeltetésnek nem megfelelő használat például, amikor a jókedvű vendégek a telefon mikrofonjába beleöntik a sört és bort azzal a mondással, hogy igen jó érezzük magunkat és küldök neked is egy kortyot. Ez a tevékenykedés a telefon üzemképességét egyáltalán nem fokozza, sőt használhatatlanná teszi azt. A posta ugyancsak a fenti okok miatt nem létesít nyilvános állomást.”

Eddig a válasz. S ha most

a diplomácia nyelvén akarnánk szólni, azt mondhatnánk: a fenti válaszjegyzéket nem fogadjuk el s ezennel visszaküldjük. De mert nem jogos panasz orvoslásának elutasításáról van szó, fűzünk hozzá néhány megjegyzést.

Eddig azt hittük, hogy a telefonnak a rendeltetése, hogy áthidalja a távolságokat, röviden: telefonálni lehessen vele. Az utóbbi időben Egerben nem fordult elő olyan eset, hogy sört, vagy bor öntöttek volna a telefonba. De ha akadna is ilyen eset, ez nem jelentheti azt, hogy a telefont kell leszerelni, vagy a posta ilyen meggondolásból nem létesít nyilvános telefont. Az ilyen okoskodás alapján föl kellene szedni a síneket, mert néha leszalad róla a vonat, sahasem szállna fel repülőgép, mert olykorolykor egy lezuhan, de sorolhatnánk tovább a példákat a végtelenségig.

Kell a telefon, .de „mellébeszélésre” — semmi szükség ...!

(— m)

A szakszervezet elintézte ...

se, akik nemcsak a portán teljesítenek szolgálatot, hanem bejárják az üzem területét. Esőköpenyt kértek, s megkapták.

A szakszervezet sokoldalú munkája foglalkozik a szociális segélyek odaítélésével is. Ugyancsak váliógyári példa: B. István, aki az anyagosztályon dolgozik, a múlt hónap 28-án betegsége miatt 300 forint segélyt kapott.

— A szakszervezeti bizottság eddig, ebben az évben 100 segélyezési ügyet tárgyalt meg, Ebből a megfelelő vizsgálat után 27-et elutasított, a többit indokoltnak látta.

Húszezerkilencszáz . forintot fizettek ki...

B. Tibor villanyszerelő gyermeke súlyos beteg volt, a budapesti MÁV-kórházfoan kezelték, s a szakszervezet jogosnak látta a 300 forintos segélyt.

Az „ellentett” példa is bizonyítja a szakszervezet alapos, mindenre kiterjedő vizsgálatát, melynek eredményeképpen K. Gyula, aki bár egy hónapig betegállományban volt, a szakszervezethez fordult', segélyt nem kapott, mivel nagykorú , gyermekei vannak és felesége is keres.

EHHEZ kapcsolódik a „táppénz-kérdés” is. Sz. Katalin április 8-án lázas beteg lett, 9- ■ én is feküdt, s mivel nincs 'hozzátartozója, orvoshoz nem ifordulhatott. 10-én javult anyányira az állapota, hogy el tudott menni az orvoshoz, aki 'kiírta — és kórházba utalta i(jelenleg is fekszik), — de csak 10-től. A szakszervezet, karölt- 've a pártszervezettel és a iTT-vel (teljes néven társadalombiztosítási tanács),, a betegen töltött április 8, 9-ét is táppénzes napnak „vették", s a i teljes jogú döntést meghozták.

! A múlt évivel összehasonlítva az idén javulásról beszélgetnek a gyárban: eddig táppénzmegvonás nem történt — 'ami azt jelenti, hogy nincsenek ügyeskedők, akik a szervezet 'jóindulatát kijátszák; uralkodó ivonás tehát az öntudat és a becsületesség ,..

1 A példák végtelen sorát idéz- ihetnénk, amelyek méltóképpen illusztrálnák a szakszervezet ■komoly, szép munkáját, ame- 1 lyet valóban a dolgozók érdekeiért végez. Nem néznek apró- 'cseprő dolognak még egy me Jégsapka kérést, vagy a „fortnt*- i segélyt”, a hétköznapizű panaszokat, sem. hiszen ezek összessége annyira szerves része a ^mindennapi életnek, annyira I nélkülözhetetlen, mint az emberi szervezetnek a vérkeringés, !mint a hatemeletes háznak egv Itégla, vagy hogy újra visszakérjünk a váltógyári példákra — mint a néhány kilométer ! hosszú vasúti pályának egyetlen váltó...

' S A NORMÁLIS vérkeringést, azt az egyetlen téglát, azt iaz egyetlen váltót: a munikás ^ndennapos ügyeit védi, s támogatja a szakszervezet a tel- 'jes humanitás és az őszinte tárgyilagosság jegyében,

Kátai Gábor

Pataki János szb elnök előtt fekszik a „beküldött panaszok könyve”, pontos dátummal jelölve az ügyeket, s elintézésüket.

— Itt van például D.-né — mondta (bejegyzés mellett dátum: V. 23.) — Panaszkodott a gyárban dolgozó férjére, aki gorombán bánik vele, a pénzt nem adja haza. Panaszát haladéktalanul továbbítottuk a társadalmi bírósághoz: nemsokára várható a döntés.

K.M. normareklamációját és az „elintézve” megnyugtató szót

IV. hó 16-d dátum kiséri. Kár, hogy az elintézés módjáról — mint minden problémánál — nincs jegyzőkönyv.

A munkavédelem ...

Talán kis dolognak látszák: a tompahegesztőben csizmát és meleg sapkát kértek a köszörűsök és meg is kapták a szak- szervezet közbenjárására. A köszörűsök a kemény téli időben is nagyobbrészt a szabad ég alatt dolgoznak!... Ugyanígy indokolt a vasútőrök kérési tss"! («se

besegítettek néhány fiatalt,-j sőt, a gyárban is elhelyezték,! akinek ehhez volt kedve. $

— Ez már a mi üzemegy-jc

ségünk, alapszervezetünk —] mondja Csomós elvtárs Mátra-\ baliára értve a szót. ^

— Állandó telefonkapcsola-;

tot tartunk velük, elintézzük! apróbb-cseprőbb ügyeiket, itt í Pesten is, ami nekünk semmi, ^ nekik viszont ezért napokig; kellene utazniok, kilincsel-! niök. Disznótor, lakodalom,^ búcsú, zárszámadáskor, min-« denünnen meghívnak a falu--; bői bennünket, mert az ottani $ nép nagyon kedves — teszi ^ még hozzá! «

Legutóbb az új kultúrház! tervét készítették el a gyárj műszaki emberei — díjtalanul.^ Azután levittek egy rakás; leértékelt honvéd csizmát, pén-! zért, de olcsón.

Ismerik tehát egymás gond- ^ jait és segítenek azon. S most; már tényleg talaja van a szó-! nak, mert a jóindulat, a segí-^ teni akarás a falusiak szemé-« ben is természtes lett. Pap, ta-] nító, elnök, tanácselnök, óvó-\ nő, párttitkár, mindenhová el-(| járnak a munkások és meg-; hallgatják a problémákat,

Barátság is szövődik, s ez\ egészen természetes. Csomós« meghívta április 4-én három* napra a tsz-elnököt és felesé-! gét Pestre magukhoz vendég-^ ségbe. Operaház, díszfelvonu-, lás, városnézés szerepelt a! programban. Képzelhető, mi-( lyen kedves élmény volt: az< asszony még sohasem volt] Pesten. \

POLITIKAI, GAZDASÁGI, \\

szakmai és nem utolsósorban; emberi segítséget nyújtanak! tehát a cipőgyárí vezetők és 5 munkások, amely párosul a* tsz-tagok szorgalmával, s\ amelynek eredményeként 17-^ ről 37 forintra ugrott egy év« alatt a munkaegység. Köve-I tendő példa. (S. AJ í

OLYANNYIRA mindennapos már, hogy ügyes-bajos dolgaikkal, problémáikkal (amelyek megoldását magunktól nem várhatjuk) a szakszervezethez fordulunk —, hogy a legtermészetesebbnek vesszük, amikor így szólunk: majd a szakszervezet...

„A szakszervezet elintézte” — mondjuk.

A szakszervezet elintézte például (természetesen kölcsönös egyetértésben a párttal) a gyöngyösi MÁV Kitérőgyártó Üzemi Vállalat dolgozóinak kérésére azt, hogy a Vámoagyörk, Gyöngyös között közlekedő (Györkről 20,30 perckor induló) vonat megálljon a váltógyári állomásnál, s a műszakba igyekvőknek így nem kell a városból visszajönniök ... Elintézte, hogy a nagyobb szabású rendezvények esetén a Gyöngyösről 19.49 perckor induló vonat felvegye a hazafelé igyekvő dolgozókat.

Példáinkat továbbra is a vál- t>ógyárból vesszük.

ao trf’» <ís>> tdfo wsettíe koo (íS’ífctf'í ti

Munkás-paraszt szövetség — az életben

gukból. Elmentek. A végén kétszer annyian voltak benn, mint kezdéskor.

Pedig Csomós elvtárs csak annyit mondott: a búza beérett, s azt le kell aratni, ha ők nem hajlandók, levágják a pesti munkások, s akkor a búza a tsz alapját fogja növelni, nem a tagok jövedelmét! A törvényből pedig nem engednek. Lehet, hogy elszégyell- ték magukat a falusiak, mindenesetre a búzát ők vágták le, nem vették szívükre, hogy a munkások évi szabadságuk terhére itt görnyedjenek a bal- lai határban. Bár ezt köny- nyebb itt leírni, mint akkor, ott a teremben az embereket meggyőzni volt.

Szóval, learattak! Ajándékba a „megértésért” a munkások készítettek a tanyaközpontban egy férfi- és egy női zuhanyozót. Hogy ez mit jelent, arról az aratók tudnának mesélni.

A következő vasárnap pedig a két labdarúgócsapat játszott egymással. A városiak felszerelést adtak minden játékosnak. Este bál, együtt mulatott mindenki, s jókat nevettek a nemrég oly parázs vitákon.

ÚJABBAN A FALUSIAK

is feljárnak Pestre Nőnapkor 10 asszony volt a gyár vendége, még színházban is voltak. A férfiak is járnak, még a gyári pártértekezleten is részt vesznek.

Feljött egy autóbusz-rakomány tsz-gyerek is, hadd ’ássák, milyen Pesten az élet. De ami ennél komolyabb: az itteni bőripari technikumba is

dent! De evés közben jön meg az étvágy. Lehívták, vagy inkább kérték a gyermekorvost is, hadd nézze meg a gyerekeket.

Hordta a jó nép a tojást, lisztet, baromfit, sehogyan sem akarták hinni, hogy ingyen dolgoznak az orvosok. Hát ilyen még nem volt.

Most a cipőgyáriak terve az, hogy az orvosi rendelőbe is bevezetik a vizet. A kút az udvaron van, ide is szivattyú meg gép kellene. Csakhogy a községi tanácsnak nincs pénze.

PEDIG M EGERN E,

ha a felsőbb szervek támogat- nák ezt, nem kellene az orvosnak lavórban mosnia a kezét, s végeredményben a tanácsházán is folyna a víz. Addig is számtalan műszerrel, ritka orvossággal, szekrényekkel látták él a kis rendelőt a gyáriak.

A tsz-tagok, a falu lakói kezdték mind jobban megbecsülni a városiakat. Látták, hogy ezek nemcsak papolnak, meg a hasukat tömni járnak ide, de mindig a legjobbkor, a legjobb segítséget nyújtják. Még sincs — úgy látszik — „házasság” kanálcsörgés nélkül, Tavaly nyáron a beérett búzát a tagok nem akarták levágni, mert hogy keveselték érte a munkaegységet. Gyűlést hívott össze a vezetőség, amelyre Csomós elvtársék is leutaztak. Hamar híre terjedt, hogy nem érdemes megtartani, mert az emberek szabotálni fogják! Az elnök kérte a városiakat: ne menjenek el a gyűlésre, minek csúfot űzetni mas lehetőleg egy héten belül teljesítette, A következő héten már megérkeztek a szerelők és nekiestek a munkának, amit ott falun, saját erőből nem tudtak volna megoldani.

| A TANYAKÖZPONTBAN

villanyfény nélkül küszködtek az állatokkal. Az egri EMASi terv szerint csak a második ötéves terv végére tudta volna bevezetni a fényt. Csomós elvtársék eljártak Pesten és 1962- ben átvezették a hegyen keresztül az áramot, a tanyaközpontban kigyulladt a fény. Persze, a belső szerelési munkát, a bekötést a gyár szerelői végezték,

Víz kell az istállóba! Súlyos probléma, a disznóknak 300 méterről hordták a vizet, szinte • éjjel-nappal. Vettek egy szivattyúgépet, s a pesti munkások beszerelték. Vascsövet a MGA-tól, de a gyártól is kaptak. Természetesen pénzért.

Az orvosi rendelő a tanácsházán, egy kis szobában húzódik meg. Nemrégen még nagyon korszerűtlen .volt. s bizony a higiéniával sem lehetett tüntetni. Amellett rengeteg volt a beteg, s az orvos, aki a szomszéd faluból járt át rendelni, nem tudta alaposan végezni munkáját.

Megkérdezték Csomós elvtársék, lejöhetnének-e a gyár orvosai, és egy alapos szűrő- vizsgát tartanának? Le, hogyne jöhetnének, lelkendeztek az emberek.

Négv szakorvos lőtt le. és eay teljes napig 400 embert néztek meg: rák. tbc, gyomor, fog, megvizsgáltak azok minMATRABALLA. |

falu. Nehezen boldogultak lakói a maszek, kisparcellás világban is, s az első években a közös sem tudott csodákat produkálni.

Mindenesetre, amikor 1961ben a budapesti Duna Cipőgyár vezetői és munkásai elvállalták a falu, a tsz segítését, zárszámadáskor mindösz- sze 17 forintot osztottak munkaegységenként. Szegényes kereset, nem nagyon dagadt tőle a bugyelláris.

Nem, egy percig sem állítja senki, hogy a fővárosi munkások csodát csináltak, de tény. hogy 1962-ben már 37 forint volt egy munkaegység értéke. Természetes, ez elsősorban a helybeli parasztemberek szorgalmát dicséri. De éppen itt van a kutya elásva, ez a szorgalom se mindig volt jelen a mátraballaiak keblében. Nem mintha rosszfajta nép élne errefelé, csak éppen nem látták értelmét... Tulajdonképp ebben segítettek valamelyest a pestiek.

A Duna Cipőgyár munkásai már ismerték Heves megyét, és a tsz-patronáláshoz is ko- nyítottak valamit, hiszen 1959- től Mezőtárkányba jártak, ott segítettek, amit tudtak. Később a megyei pártbizottság kérésére kezdtek Mátraballára járni, áz Oj Barázdát segíteni. Mivel kezdték? Mindenekelőtt megegyeztek abban, hogy csak olyan embert engednek le, aki intézkedőképes, aki a problémára válaszolni tud, * aki, ha ott a faluban ígér, Pesten is tartja a szavát. Tehát: az üzem párttitkára. igazgatója, az szb- és KISZ-titkár jártak eleinte.

Csomós Lajos elvtárs, a gyái pártbizottságának titkára azzal kezdte, hogy minden tsz- pártgyűlésén meg; »lent. Ott jelszólalt, javasolt, ha viszont Tértek valamit, meghallgatta,