Heves Megyei Népújság, 1963. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-13 / 136. szám

2 NEPÜJSAG 1963. júnlu6 14., péntek Háború Kurdisztánban Különös háború folyik Észak-Irakban. A bagdadi kormány saját népe, a lakos­ság húsz százalékát kitevő kurd kisebbség ellen indított véres irtóhadjáratot. Bom­bákkal fenyegetik a védtelen falvakat, háromszázezer dol­láros vérdíjat tűztek ki az ismert kurd vezető, Musztafa el Barzani fejére. Az első je­lentések ugyan arról számol­nak be, hogy a túlerőben levő kormánycsapatok előrenyo­multak, a történelem azonban intő például szolgálhat: a kurd problémát még sohasem sikerült katonai eszközökkel rendezni. A kurdok képezik ugyanis a Közép-Kelet legjelentősebb kisebbségét, hat országban legalább kilencmilliónyian vannak. Nem arabok, más a nyelvük, kultúrájuk, mások a hagyományaik, — természete­sen vannak azonos vonásaik is: a kurdok például szintén mohamedánok. Valamikor önálló kurd állam létezett a Közép-Keleten, de a XVII. században a törökök leigáz- ták őket. A kurdok azonban nem adták meg magukat, s az első világháború után, a bé­keszerződésben is elismerték jogaikat. 1922-ben, Szülejma- nijában (az iraki kurdiakta terüle*-k fővárosa) kurd köz­társaság alakult, de az ango­lok később leverték, s Irak­hoz csatolták. Megtörni ismét nem tudták őket, egyik kurd felkelés a másikat követte, s tevékenyen részt vettek az 1958. júliusi forradalomban is. A Kasszem-rendszer meg­ígérte a kurdok követelései­nek teljesítését, ez azonban puszta ígéret maradt, sőt ka­tonai erővel fordult ellenük. A kaland meggyengítette Kasszem kormányzatát, s egyik oka lett bukásának. A februári államcsíny után, a kurdok várakozással tekin­tettek az új iraki vezetők po­litikája elé. De azok, miköz­ben szavakban elítélték Kasz- szem súlyos hibáit, ha lehet, rálicitáltak. Egy darabig tár­gyaltak ugyan a kurdok kép­viselőivel, de csupán azért, hogy közben időt nyerjenek, s felkészüljenek a véres ak­ciókra. Amikor a katonai fel­vonulás befejeződött, rövid lejáratú ultimátumot adtak át és kezdetét vette a háború. Mit is akarnak a kurdok? Nem kívánnak önálló álla­mot és elszakadást Iraktól. Az arabokkal együtt, demok­ratikus alapokon, az egységes Irakon belül szeretnék ren­dezni vitás ügyeiket. Ragasz­kodnak viszont Kurdisztán önkormányzatához, a teljes egyenjogúsághoz, a nemzeti nyelven folyó oktatáshoz, s a földjük kincseinek hasznából történő részesedéshez. Ez utóbbi az egyik ugrópont. A kurdisztáni területeken ugyanis gazdag olajlelőhelyek vannak, s a nyugati olajtár­saságok évi háromszázmillió dolláros illetéket fizetnek, ami Irak legfőbb bevételi for­rása, — a kurdok azt követe­lik, fordítsák ennek egy ré­szét a környék iparosítására,! a gazdaság fejlesztésére, az átlagosnál is nagyobb sze­génység leküzdésére. Ezeket az igazságos és ész­szerű követeléseket nem le­het fegyverekkel „megolda­ni”, annál is inkább, mert az összetűzés bizonyos értelem­ben túlnő az ország határain. Felvetődik például, milyen álláspontra helyezkednek majd a többi arab országok, de elsősorban Egyiptom és Szíria, amelyek az új EAK egységokmányát aláírták Bagdaddal? A kérdés annál érdekesebb, mert a kurdok küldöttsége az elmúlt napok­ban fontos megbeszéléseket folytatott magával Nasszer- ral és Ben Bellával. De vala­mennyi antiimperialista erő nagy figyelmet tanúsít az iraki események iránt, egy arab—kurd fegyveres konflik­tus ugyanis gyengíti az ira­kiak ellenállását a nagy olaj- társaságok sakkhúzásaival szemben, s az imperialisták­nak kedvez. Az új iraki rendszer hata­lomra kerülése óta alig négy hónap telt el, de ez elegendő volt ahhoz, hogy véleményt alkossunk róla. Ez idő alatt megszakítás nélkül folytatta a harcot — saját honfitársai ellen. Kezdődött az ember­vadászattal Bagdad utcáin, folytatódott o. nagy terrorhul­lámmal, s törvényszerűen el kellett érkeznie a kardoknak küldött hadüzenetig. RÉTI ERVIN Július elején látogat De Gaulle Bonnba BONN: Július elején — köz­vetlen Kennedy elnök bonni látogatása után — De Gaulle elnököt fogadja majd Adenau­er, a nyugatnémet fővárosban, hogy ezzel a francia—nyugat­német együttműködési szerző­dés parlamenti ratifikációja után hivatalosan is megkezd­jék a szerződés életbelépteté­sét, amely a két ország kor­mányfőjének és minisztereinek rendszeres tanácskozását írja elő. De Gaulle bonni látogatásá­val kapcsolatban a Frankfur­ter Rundschau párizsi tudósí­tója azt jelenti, hogy megbíz­ható erősítések szerint De Gaulle azt tervezi, Adenauer- ral együtt közös felhívást bo­csát majd ki bonni látogatása alkalmával. Ebben felszólítja a Közös Piacon belül tömörült többi nyugat-európai országot — Olaszországot és a Benelux- államokat —, hogy Franciaor­szággal és Nyugat-Németor- j százzal karöltve, valósítsák j meg a Nyugateurópai Politikai Uniót, amelynek létrehozását már régóta tervezik Bonnban és Párizsban. A Politikai Unió létrehozá­sát elvben már elhatározták a hat ország kormányzói az 1961. júliusában tartott bad- godesbergi, konferenciájukon, ám az elvi határozat gyakorlati megvalósítása elakadt, mivel Hollandia és Belgium azt kö­vetelte, hogy előbb várják meg Angliának a Közös Piachoz va­ló csatlakozását. A Politikai Unió létrehozása ugyanis gyakorlatilag azt je­lentené, hogy a négy kisebb j nyugat-európai ország beletö­rődik Bonn és Párizs gyámko­dásába Hasznos útitárs bttrönd „II szocializmus és a béke egy és ugyanaz“ Max Reimann beszámolója a Német Kommunista Párt kongresszusán BELRIN (ADN): A Neues Deutschland csütörtöki száma közli Maa: Reimannak, a Né­met Kommunista Párt első tit­kárának a párt nemrégen meg­tartott kongresszusán elmon­dott beszámolóját. A beszámoló Németország helyzetével foglalkozó része hangsúlyozza, hogy az egysé­ges német munkásosztálynak elszánt harcot kell folytatnia a revansvágyó és testvérháborút kirobbantani akaró bonni poli­tika ellen, a két német állam közötti megértésért és a kor­rekt kapcsolatok kialakításá­ért. A kommunistáknak és szociáldemokratáknak ki kell dolgozniok az együttműködés közös álláspontját — hangoz­tatta Max Reimann. A Német Demokratikus Köz­társaság létezésében és Nyu- gat-Németországra gyakorolt hatásában jut kifejezésre Né­metországban korunk legfőbb jellemvonása, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet, — állapította meg a további­akban a szónok. — A nemzetközi helyzetet elemezve Max Reimann hang­súlyozta, hogy hála a Szovjet­unió jelentősen megnövekedett erejének és politikai tevékeny­ségének, a népek az elmúlt években sikerrel védelmezték meg a békét. A szovjet állam fennállása óta a szovjet kül­politika alapvető vonala a kü­lönböző társadalmi rendszerű államok békés együttélése. Az a tény, hogy az imperialista háborús politika ellen, a bé­PÁRIZS (MTI): Ramon Or- mazabalt, a Spanyol Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának tagját néhány napja a madridi Carabanchel börtöné­be szállították. Carabanchei- ben végezték ki Julian Grima- ut, ezért Ormazabal elszállí­tása a rosszhírű madridi bör­tönbe, nagy nyugtalanságot váltott ki Párizsban. Spanyol emigráns-körök valószínűnek tartják, hogy a fasiszta ható­ságok ismét a hadbíróság elé kéért és a békés együttélésért, a feszültség enyhüléséért és a népek közötti barátságért ví­vott harcot a Szovjetunió el­gondolásában gazdag és ru­galmas módon vezeti, az embe­riség számára egyre világosabb bizonyítéka annak, hogy szo­cializmus és béke egy és ugyan­az — mondotta befejezésül a Német Kommunista Párt első titkára. (MTI) akarják állítani Ormazabalt, a polgárháborúban viselt szere­péért. A kommunista vezetőt, mint ismeretes, a múlt év őszén 20 évi börtönre ítélték, mert részt vett a tavaszi nagy sztrájkok és Franco-ellenes tüntetések szervezésében. A tárgyaláson nyíltan hangoztatta, hogy 1934- óta tagja a Spanyol Kommu­nista Pártnak és a polgárhábo­rú alatt baszk földön harcolt a köztársaságért. Francóék Ramon Ormazabal meggyilkolására készülnek? Események — sorokban WASHINGTON: Az amerikai államok szerve­zete zárt ülésén megvitatta a Haiti és Dominika közötti vi­szály tanulmányozására kikül­dött bizottság jelentését. Domi­nika küldötte tájékoztatása sze­rint június 3. és 7. között há­romszáz haiti állampolgár me­nekült Dominikába. PÁRIZS: A francia szenátus 128 sza­vazattal 35 ellen, 76 tartózko­dással, második olvasásban is elvetette a De Gaulle kor­mánynak az idei állami költ­ségvetés módosításáról és ki­egészítéséről szóló törvényja­vaslatát. ADEN: A szanaaí rádió szerdán je­lentette, hogy Jemenben kor­mányellenes összeesküvést lep. leztek le. Az összeesküvőket letartóztatták és külön bíróság vonja majd őket felelősségre. DAMASZKUSZ: Szalal marsall, jemeni köz- társasági elnök és kísérete há­romnapos látogatás után, Da- maszkuszból Bagdadba utazott. MOSZKVA: Jaeksonban „hamarosan elszabadul a pokol.. Tanácskozások Washingtonban a néger kérdés miatt támadt feszültségről WASHINGTON (MTI): A hivatalos Washingtonban a né­ger kérdés miatt támadt fe­szültség minden más problé­mát háttérbe szorít. A Fehér Házban és az igazságügymi­nisztériumban egymást köve­tik a tanácskozások, amelyek­nek fő célja, megakadályozni, hogy a feszültségből robbanás legyen. Kennedy elnök csütörtökön reggel a kongresszus mindkét pártjának vezetőivel tanács­kozott. A megbeszélések után a kongresszusi vezetők a Fe­hér Ház egyik oldalajtaján ét távoztak, hogy elkerüljék az épület előtt várakozó újságíró­kat. Semmiféle nyilatkozat a tárgyalásokról nem hangzott el. Az elnök a csütörtöki nap folyamán szakszervezeti veze­tőket fogadott, hogy megvitas­sa velük a négerek alkalmaz­tatásának kérdését. Az amerikai igazságügymi­nisztérium állandó kapcsolat­ban van azokkal a városokkal, ahol a helyzet a legfeszültebb. Pattanásig kiélezett a helyzet a Mississippi állambeli Jack- s ónban. Ebben a városban gyilkolták meg szerdán Med- gar Everst, a jacksoni négerek egyik vezetőjét Attól tartanak, hogy a város 60 000 főnyi né­ger lakossága erőszakhoz fo­lyamodik. Jackson egyik veze­tője kijelentette: attól lehet tartani, hogy „hamarosan el­szabadul a pokol a városban” ... az egyik lenagyobb néger szervezet titkára nyilatkozatá­ban hangoztatta: a négerek már éppen eleget tűrtek, to­vább nem fognak várni. Texas állam egyik egyetemi kisvárosában a Ku Klux Klan keresztet égetett, majd három néger család lakását felgyúj­totta. A marvlandi Cambridge- ben tüntetés zajlott le, össze­tűzésre azonban nem került sor. New York Harlem negye­dében azonban a tüntetések során három sebesülés történt. A Virginia állambeli Dan­ville városkában a négerek ülősztrájkot kezdtek. A néger szervezetek bejelen­tették, hogy pénteken délután Washingtonban rendeznek tün­tetést, — ezúttal első ízben. A tervek szerint a Fehér Há2 előtti parkban gyülekeznek majd, és onnan az igazságügy- minisztérium elé vonulnak. A déli államok demokrata­párti szenátorai és képviselői változatlanul azt hangoztatják, hogy meg akarják akadályozni Kennedy beharangozott tör­vényjavaslatának gyors meg­szavazását a kongresszusban. Terror Venezuelában CARACAS (MTI): Romulo Betancourt venezuelai elnök rádióbeszédet mondott és be­jelentette, hogy Ciudad Boli­var városában merényletet kí­séreltek meg ellene. Politikai megfigyelők rámu­tatnak, Romulo Betancourt el­nök az általa bejelentett me­rényletet nyilvánvalóan ürügy­ként akarja felhasználni arra, hogy minden eddiginél kegyet­lenebb irtóhadjáratot indítson az ország haladó erői ellen. William Super minneapolisi munkás levelet intézett a moszkvai rádióhoz és azt kér­te, hogy nevében helyezzenek el virágcsokrot a Lenin-mauzó- leumban. ANKARA: Csütörtökön délelőtt megkez­dődött a május 21-i török ál­lamcsíny részvevői második csoportjának, 1450 katonai akadémiai hallgatónak a pere. A puccsot Tálát Aydemir ez­redes, a katonai akadémia volt parancsnoka szervezte. BELGRAD: A. Sukamo, az Indonéz Köz­társaság elnöke befejezte há­romnapos jugoszláviai látoga­tását és csütörtökön délelőtt különrepülőgépen elutazott Belgrádból. MOSZKVA: A Pravda közli az SZKP Központi Bizottságának a né­met kommunista párt kong­resszusához intézett üdvözletét amelyben további sikereket kí­ván a Német Kommunista Párt harcához. IRKUTSZK: Az Egyesült Arab Köztársa­ság küldöttsége Abdel Hakim Amer marsall vezetésével szi­bériai látogatása során Ir- kutszkba érkezett. A vendége­ket Alekszandr-Gricenko, az irkutszki területi tanács végre­hajtó bizottságának elnöke fo­gadta. Kennedyt is megdöbbentette Evers meggyilkolása A hammelni patkányfogó Ismét a felháborodás óriás- hulláma tomyosodik a bonni állam fölé. Igaz, a háború vé­ge óta eltelt tizennyolc esz­tendő alatt lett volna ideje a becsületes világnak, hogy hozzászokjék az Adenauer- rezsim viselt dolgaihoz, de- hát vannak dolgok, amelyet az egészséges gyomor soha nem emészt meg. Az áldozatok millióinak meggyalázása most ismét fél­reérthetetlen gesztusban nyil­vánul meg: 1963 szeptembe­rére monstre SS-találkozót hívták össze — Bonn jóváha­gyásával és áldásával — ezút­tal a nyugat-németországi Hammeln városba. A kultúrtörténészek számá­ra jól ismert ez a városnév. A híres patkányfogó legendá­ja fűződik hozzá. E szerint a középkori városok egyik legnagyobb csapása, a pestis idején idegen férfi tűnt fel, aki csodálatos furulyaszavá- vat maga után csalogatva a patkányokat, kivezette a kór első számú okozóit és terjesz­tőit Hammelnből. A hivatalos Bonn furulyája viszont éppen Hammelnbe csalogatja a világ minden tá­járól a barna pestis, a fasiz­mus terjesztőit.... WASHINGTON (MTI): A Mississippi állambeli Jackson- ban szerdán elkövetett gyil­kosság — amelynek Medgar Evers, a jacksoni négerek egyik vezetője esett áldozatul, még feszültebbé tette azt a légkört, amelyben az Egyesült Államok néger lakosságának harca folyik, egyenjogúságáért. Jaeksonban egymást követ­ték a letartóztatások: a rend­őrség 13 néger egyházi sze­mélyt vett őrizetbe, amikor azok gyászünnepséget szervez­tek a meggyilkolt emlékére. Ezt követően a városka né­ger lakossága tiltakozó felvo­nulást akart tartani, de a rend­őrség közbelépett és 146 né­gert gyűjtőtáborba szállított. A színesbőrűek haladásáért küzdő országos szövetség 10 000 dollár jutalmat ígért Evers gyilkosa kézrekerítőjének. James Meredith, Mississippi állam egyetemének néger diákja — akinek tavalyi be­iratkozását — mint ismeretes — szövetségi katonaság tudta csak lehetővé tenni — felhívta néger honfitársait Mississippi államban, küzdjenek minden erejükkel azért, hogy — bármi áron is — megszűnjék a faji megkülönböztetés a négerekkel szemben, akiknek élete — mint mondotta —, annyit ér, mint a szippantásnyi levegő. Evers meggyilkolása még a déli államokat képviselő kong­resszusi tagokat is állásfogla­lásra kényszerítette. Az AN jelentéséből kiderül, hogy több kongresszusi tag „megdöbben­tőnek”, de legalább is „sajnála­tosnak” minősítette a gaztet­tet. A Fehér Ház szóvivője sze­rint Kennedy elnököt szintén „megdöbbentette” a merénylet. Hírügynökségi jelentések szerint George Wallace, Ala­bama állam kormányzója Ken- nedyhez intézett táviratában bejelentette, nem gördít aka­dályokat az elé, hogy a korábbi bírósági határozat értelmében beiratkozhassék Moglathery né­ger diák az állami egyetem Hunstville-ben levő tagozatán. Értesítjük Heves megye lakosságát. hogy vállalatunk a következő új és javítási munkák elvégzését vállalja határidőre: Épület- és egyéb bádogos munkát nikkel ez ést és krómozást Autó- és motorkerékpár-javítást Pneumatik futózást és egyéb gumijavításokat Óra javítást Gépkocsitulajdonosok számára korszerű szerviz áll rendel­kezésre. Vállalunk továbbá hűtőgép-javítást és karban­tartást! FINOMMECHANIKAI VALLALAT. EGER A VERPELÉTI FÖLDMŰVESE ZöVETKEZET TÜZÉP-telepén nagy választékban kapható ajtók, ablakok, fenyő fűrészáruk, tetőcserép, tégla és egyéb építkezési anyagok. Nyitva 7—15 óráig. (ha—)

Next

/
Thumbnails
Contents