Heves Megyei Népújság, 1963. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-08 / 132. szám

19é3. Június 8., szombat NÉPŰJSAG Lépcsőfokok — milliókból részt vállaltak a városok, köz­ségek lakosai is, akik 13 mil­lió 700 ezer forintot adnak, hogy a tervbe vett létesítmé­nyek elkészülhessenek. Eger ben 112 forintot ad erre a cél­ra a községfejlesztési hozzájá­rulásra kötelezett minden vá­lasztópolgár, de például a hat­vani járásban ez az összeg 144 forintot tesz ki. De bármerre is járunk a megyében, azt ta­pasztaljuk, hogy a lakosság erejéhez, anyagi lehetőségeihez képest jelentős összeggel járul hozzá lakóhelyének szépítésé­hez, fejlesztéséhez. Leteszik obulusaikat a földmüvesszö- vetkezetek, háziipari szövetke­zetek, és termelőszövetkezetek is. bár az utóbbiak erejükhöz mérten még többet is tehetné­nek. hiszen az 52 millió forinté hoz képest a várható 270 ezer forintnyi hozzájárulásuk nem mondható megerőltetőnek. Sőt! Igen jelentős az állami hoz­zájárulás mértéke, amely nagy részét teszi ki az 52 millió fo­rintos összegnek. De számot­tevő annak a munkának az értéke, amelyet a lakosság vé­gez el minden ellenszolgálta­tás nélkül, mintegy 4 és fél millió forinttal mentesítve a népgazdaságot. A lakosságot azonban első­sorban és érthetően az érdekli, mire költik ezt a több mint félszáz milliónyi forintot, mennyire gazdagodnak általa falvaink? 94 ezer méter járda, 6 kultúrház, 35 kilométer villany­hálózat ... ... s szinte oldalakon sorol­hatnánk, mi minden épül a községfejlesztésre szánt összeg­ből. Fontos helyet foglal el a falvak jó ivóvíz-ellátása, amelyre több mint 6 millió 760 ezer forintot költenek, s Ivádon, Pétervásárán, Abasá- ron, Dormándon, Hevesen, Csányban, s még jó néhány községben örülhetnek majd az új kutaknak, a bővülő vízhá­lózatnak, törpe vízműveknek, a gyöngyösi strandfürdő bőví­tésének. Alig van községe a megyének, amely ne részesül­ne a községfejlesztés áldásai­ból. Az ecsédiek egészségügyi kombinátot kapnak. Nagyűton, Detken. Viszneken, Mátrabal- lán befejeződik a kultúrház építése, Poroszlón három és fél kilométernyi utat portala- nítanak, Erdőtelken, Hevesen több mint három kilométerrel bővül a villanyhálózat, váró­termet kapnak a karácsondiak, hortiak, bátoriak. Kápolnán fürdő épül, Kálban, Tárnamé- rán törpe vízmű, nevelői la­kás Mezőszemerén, Nagyrédén, Tiszanánán, politechnikai tan­termek, Egerben, Hevesén, Er­ken és még néhány községben művelődési ház, TamaléléSzen. Nagyúton, Detken, Visznéken, Gyöngyöspatán, Tarnaszent- miklóson, Mátraballán, s ha mindezeknek megvalósítását akadályozzák is az építőipar­ban jelentkező problémák, az anyagbeszerzés, s a későn el­készülő tervek, mégis nagy­mértékben segítik elő a falvak kultúrálódását, jobb szociális ellátását. ötvenkétmillió forint! E milliók lépcsőin igazítják lá­bukat falvaink a biztató ma­gasságok felé, amelyen eltűn­nek majd azok a lényeges kü­lönbségek, amelyek manapság még mutatkoznak a városi és falusi településeink között. Kovács Endre Megjelent a Társadalmi Ssemle júniusi száma A Társadalmi Szemle most megjelent legújabb számában Hornját Irén írt elemző cikket az Olasz Kommunista Pártnak a parlamenti választásokon aratott ragyogó győzelméről. Darvasi István cikke azt tár­gyalja, hogy milyen fontos szerepe van a szovjet—ameri­kai viszonynak a nemzetközi feszültség általános enyhülése szempontjából. Több érdekes cikk teszi változatossá az új számot. Ifjúsági találkozó Petőfibányán A hatvani járási KISZ- bizottság és a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt KISZ- bizottsága június 9-én nagy­szabású ifjúsági találkozót rendez Petőfibányán, ahol a hatvani járás mintegy 3000 munkás- és parasztfiatalja gyülekezik. Reggel 7 órakor zenés éb­resztő köszönti Petőfibánya lakosait, majd utána a bá­nyász fúvószenekar térzenét ad. A részvevők 9.30 órakor vonulnak fel a sporttelepre, ahol Szabó Ferenc, az MSZMP Gyöngyösi Járási Bizottságá­nak titkára mond ünnepi be­szédet. 13 órákor kezdődnek a sport- és más, szórakoztató rendez­vények. 13 órakor ünnepi úszóversenyt bonyolítanak le .a petőfibányai sportuszodában, majd 14 órakor a Petőfibánya —Egri Helyiipar női, 15. óra­kor pedig a Petőfibánya— HVSE férfi bajnoki kézilabda­mérkőzésekre kerül sor. Ugyancsak 15 órakor kezdő­dik a Petőfibánya II.—Nagy­gombos, megyei II, osztályú bajnoki labdarúgó-mérkőzés, és a két ifjúsági csapat talál­kozója — 17 órakor pedig a Petőfibánya—Bp. Statisztika NB III-as mérkőzést bonyolít­ják le. 18.30 órakor a sportte­lepen felállított szabadtéri színpadon elkezdődik a gazdag kultúrműsor. A műsort a kul- túrház előtt megrendezésre ke­rülő utcabál zárja be. a rendőrség felhívása Ez év március 28. körül Kis­pestén két férfi és két nő le­ütött egy járókelőt, majd pén­zét elvették. A rendőrség kéri a károsultat, hogy saját érde­kében jelentkezzék a budapes­ti rendőrfőkapitányság vizsgá­lati osztályán: 8. kerület Tol­nái Lajos u. 39. alatt. A MÁV figyelmébe: Az új menetrendre panaszkodnak a tardosi kőbányászok Társai megbízásából keres­te fel Barta János, szarvas­kői lakos szerkesztőségünket. Az új vasúti menetrend egyik visszásságára panaszkodott. Többen járnak Szarvas­kőből a tardosi kőbányába dolgozni. A müseak reggel hat órakor kezdődik, de má­jus huszonhatodlkdtól csak gyalog, vagy életük kockáz­tatásával érhetnek el időre a bányába. Mert vagy lemon­danak a Vasúti utazásról és gyalog teszik meg a több mint négykilométe/es utat, vagy pedig leugrának a ro­bogó vonatról Tardoson. Ugyanis az Egerből hajnal­ban négy óra negyven perc­kor induló, Putnók állomá­sig közlekedő személyvonat — csafe ézzel utazhatnak a MEDARD NAPJA bányászok, hogy müszakkez- désre megérkezzenek —, nem áll meg Tardoson. De hason­ló a helyzet a délutáni vonat­tal. Az is megállás nélkül ro­bog keresztül a tárdosi állo­máson. A bányászok mellett, akitt munkahelyükre igyekeznek, még sokan utaznának á reg­geli vonattal Tardosra, az üdülőbe, de az új menetrend ezt teljesen lehetetlenné teszi. A vasúti menetrend össze­állításánál nem vették figye­lembe a helyi körülményeket. Ez az új menetrend feltétlen hibás, sürgős módosításra van szükség, hogy a vasút váló­ban az utazóközönség érde­keit szolgálja! T. I. „HA A MEDÁRD napján esik, negyven napig tart az eső egyfolytában”, tartja a néphit. Ez a hiedelem nálunk általá­nosan elterjedt, sok vitára adott alkalmat az utóbbi évti­zedek időjáráskutatói között. Az a kérdés, hogy Európában is rendszeres-e a júniusi eső­bőség, mint Dél-Ázsiában eb­ben a hónapban. Indiában a május, június hóban tartó ha­talmas esőzést az úgynevezett monszun-szél okozza. Mi az a monszun-jelenség? Nem más, mint az a hatal­mas évszakos szélrendszer, amely a legnagyobb száraz­föld, Ázsia, és a vele érintkező óceánok között létrejön, — a felettük kiterjedő levegő hő­mérsékletének különbsége miatt. Nyáron a mérsékelt ég­öv alatt az erősebb napsugár­zás hatására a szárazföld, s így a fölötte levő légréteg is sok­kal magasabb hőmérsékletűre melegszik fel, mint a tenger, illetve a fölötte levő levegő. A fölmelegedett légtömeg ki­terjed, súlya s a felszínre gya­korolt nyomása kisebb lesz. A tenger és a szárazföld között mutatkozó ilyen ellentétes hő­mérsékletalakulás és a vele já­ró jelentékeny légnyomáskü- lőnbség mozgatja a légtöme­geket az óceánok felől, a ma­gasabb légnyomású területek­ről a levegő az alacsonyabb légnyomású helyre, a száraz­föld irányába tódul. Ez a lég­mozgás különösen Indiában rendszeres, a neve: nyári mon­szun. E NYÁRI LÉGMOZGÁS In­diában a tikkasztó májusi szá­razság végét jelenti. A hónap utolsó napjaiban az Indiai­óceán felől megindul a pára- télt tengeri légtömeg, hatal­mas gomóly felhőket ringatva, dörgés, villámlás közben éri el a partmenti párkányhegysé­get. Babszém nagyságú kövér esőcseppek napokon át úgy zúdulnak a tájra, mintha dé­zsából öntenék. Ez jelenti az időjárásban beálló hirtelen változást. Az első hetekben szinte naponta megismétlődik ez a felhőszakadás. Majd ke­vesebb-több szünnapok követ­keznek és csak szeptember vé­ge felé ér véget az esős idő­szak. Elcsendesül a tenger fe­lől áramló szél, kiderül, nap­fényes időjárás következik. A négy nyári hónap alatt helyen­ként (június—szeptember) kö­zel hússzor annyi eső esik, mint Egerben egész év alatt (11 500 mm.) Cholnoki professzor szerint a nyári monszun Európában is jelentkezik, de gyengébb formában. A nyári monszun a páratar­talom mellett hűvösebb légtö­megeket is szállít, jelentéke­nyen le is hűti a légteret Eu­rópa azon része felett, ahová eljut. Majdnem minden tava­szon feltűnő a kővetkező je­lenség: április végén pár na­pig szokatlan a meleg, majd május első felében lehűlés kö­vetkezik, ha néhány napra is. A hó vége már erősebb felme­legedést hóz, ami június első felében ismét visszaesik. Ez a júniusi hőcsökkenés szabályo­san ismétlődő jelenség, éghaj­latunk jellemző vonásai közé tartozik. Előfordult az előbbi esztendőben, hogy ahol kis­gyermek volt a háznál, ott be is fűtöttek, mert 10 fokra esett le a hőmérséklet. A csapadék megindulását miért éppen Medárd naphoz kötötte az évszázados megfi­gyelés? A SZÖLASMONDAS alatt nem azt kell érteni, hogy jön Medárd, s akkor feltétlenül eső lesz, inkább úgy kell azt értelmeznünk: Medárd napja a szárazabbak közé tartozik, de ha már ezen a napon is esik, remény van arra, hogy a nyá­ri monszun felerősödik és tar­tós esőzésre lehet számítani. Azonban a 40 napos esőt nem szabad szó szerint vennünk* mert ez ismét babonás hiede­lem. Dr. Zétényi Endre Új utak épülnek Korsxerűiítik a régi közutakat A hosszú, kemény tél és a tavaszi nagy árvíz megrongál­ta a megye úthálózatát is. A Közúti Üzemi Vállalat mun­Öreg gyár-nem vén gyár! munkása részt vett a „belső felújításban”. A„NAGY UGRÁSOK” 1962. októberében tértek át teljesén az új technológiára; ettől kezdve ugrásszerűen emelkedtek eredményeik. A számok, nagy tömegben, riasztják az embert. Most mégis elkerülhetetlen a szá­mok mellőzése, hogy a mostani s a három év előtti állapotok közötti különbségeket érzékel­tetni lehessen. Egy adat az előkészítés terü­letéről: 1959-hez képest (ekkor még a régi, ún. „hideg” tech­nológiával dolgoztak!), a köz­vetlen órákra számított vágat­termelés termelékenysége 207 százalékkal nőtt; az egész szi- varka-ágazat termelése, ter­melékenysége nem kevesebb, mint 114 százalékkal emelke­dett; ugyanakkor egymillió ci­garetta előállítása is 28,2 szá­zalékkal kevesebb időt igényel, mint korábban. Jelentősen csökkentették az anyagmutatókat. Például egy­millió Terv előállításához 99 kg-mal kevesebb dohányt hasz­nálnak fel, mint 1959-ben; ezt az eredményt főként azzal ér­ték el, hogy a melléktermék- képződést (morzsolódást, per­lést) a korábbi 8—10 százalék­ról 5—5,5 százalékra „szori­Hatvankilenc éves az Egri Dohánygyár. Ennyi idő az em­ber életében már meglett, nyugdíjas komák számít. Nem úgy a Dohánygyáréban! Igaz, a felszabadulásig eltelt fél év­század — két világháború, gaz­dasági válságok — erősen meg­viselte, gyengítette az üzemet; de a 45 óta eltelt tizennyolc év során hallatlanul sokat fiata­lodott, s fejlődése hihetetlen ívet futott be. Honnan indult az út, s hol tartanak most? Több újságnyi terjedelmet igényelne az ada­tok részletes felmérése, feldol­gozása. S végtére is ez nem célunk. Csupán a fontosabb momentumokat kerestük, hogy tökéletesebb, s teljesebb le­gyen az a kép, amit ma a gyár mutatni tud ... TÖRTÉNELMI ________ VI SSZAPILLANTÁS Eger legrégibb üzeme a Do­hánygyár. Szivargyártás céljá­ra alapították fél évtizeddel a századforduló előtt, 1895-ben. De már egy évvel előbb, 1894- ben is működött szivargyár — bérelt épületben, ahol — írásos dokumentumok tanúsága sze­rint — 181 főt foglalkoztattak. Az első megbízható adat a gyár termelésének, termelési ütemének érzékeltetésére, 1810- ből való: 31836 548 darab mi­nőségi szivart gyártottak, s több mint kétmillió darab volt az általános szivar. Az 1929-es termelési adat azt mutatja, kimondottan csak minőségi szivarok gyártásával foglalkoz­tak; ebben az időben általános szivar egyetlen darab sem ké­szült az üzemben. A gyár gaz­iáinak célja, törekvése — az általános szivarok gyártásának megszüntetésével! — nyilván­való: magasabb jövedelem, s több profit biztosítása. HOGYAN GÉPESÍTETTEK A 30-AS EVEKBEN? Az Egri Dohánygyárban csaknem minden munkát kézi erővel végeztek. Az alapítástól a felszabadulásig, ha történt is változás, ezek nem alapvetőek; az eltelt 50 esztendő során a gyár mindvégig megmaradt a primitív, kezdetleges manufak­turális jellegnél. Termelékeny­ségről épp ezért nem nagyon beszélhetünk. A gyár mozdulatlanságában, szürke hétköznapjainak törté­netében a 30-as évek jelentet­tek némi színt, frisseséget. Ekkor tértek át, a szivargyár­tás mellett, a cigaretta gyártá­sára. Hogy mennyire jelenték­telen, s mai viszonyainkhoz képest milyen nevetségesen elenyésző volt ez a termelés- bővítés, arra álljon itt a leg­meggyőzőbb példa: 5 U. M. szi- varkagyártógépet állítottak munkába, — s ezzel le is tud­ták az „automatizálás” gond­ját. Jóllehet hamis és irreális 1930 és 1963 összehasonlítása, mégis idekívánkozik az adat: az alacsony fokú kézi szivar­gyártást és csomagolást meg­szüntették, s a szivarkagyár- tási osztályon ma 11 gépcso­port ontja a kész Terv, Kos­suth és Munkás cigarettákat. S a szivarkaelőkészítési mun­kafolyamatok komplex gépesí­tésének utolsó szakaszait is most járják. MŰSZAKI FEJLESZTÉS — SAJAT ERŐBŐL! Rapszodikus és vázlatos „történelmi visszapillantás” után így jutottunk el tehát napjainkhoz. — Három évi kemény munka után — mondja Zsíros Lajos főmérnök — most jutottunk odáig, hogy kicsit fellélegez­hetünk. A szivarka-ágazaton új, meleg eljárásos technoló­giát sikerült meghonosítani, s egy teljes gépsort építettünk ki az előkészítőben. Fázisjavító berendezés, vágó­gép, nyolc fonógép, 2 vakuum- kazán, kaposírozógép, 3 mele­gítő henger, levelezőgép, két, egyenként 25 mázsás siló és az ezeket összekötő transzport­szalagok ... És sorolja, mi min­den új született; úgy, hogy „egy szöget se csináltak idege­nek”, Szinte a gyár minden tották”. I S még egy örvendetes „ug-i rás”: 1959-ben az Egri Do-' hánygyárban a Munkás ága-* retta veszteséges termék volt,, az előirányzott költségektől 1,6' százalékkal termelték drágáb-' ban. Az új technológiának kö-« szönhető, hogy az idén január-\ ban nyereségesen termelhet-! tek, a költséghányadot 93,2' százalékra csökkenthették. < öreg gyár — nem vént gyár! Ügy érzem, az Egri Do-J hány gyár esetében ez hatvá-t nyozottan igaz. Igaz, mert\ azok, akiknek vállain a gyár, gondja nehezedik — való gaz-' dái az üzemnek. Nem vártakí tétlenül, karba tett kezekkel< arra, hogy „majd segít az ál-] lám”, hanem szívvel, ésszel és' akarattal azon voltak, hogy1 saját maguk teremtsenek elő> mindent az üzemi védjegy] megóvására, jobbá tételére. A< gyár mérnökei álltak oda a] rajzasztalok mellé, s készítet-t tek terveket, amelyeket az ipa­rosok valósítottak meg, kis* teljesítményű szerszámgépeik-| kel. Több millió forintot taka-, rítottak meg ezzel az ország,' egész népgazdaságunk számáA ra. öreg gyár — nem vén gyár!< Nem vén gyár, mert fiatalok', dolgoznak falai között. Olyan' emberek, akiknek ereje, helyt-', állása nem ismer lehetetlent megtorpanást. Elismerés és di-, csérét illeti meg őket munká-' jukért. ! Pataky Dezső ' kásái, szerte a megye közsé­geiben, s az országutakon végzik az utak helyreállítását, korsze­rűsítési munkáit, és új bekö- , tő utakat is építenek. J Jelenleg három helyen vé­geznek a megye területén na- ; gyobb mértékű útkorszerűsí- Stést. Az Eger—Füzesabony kö- Jzötti úton több mint hat kilo­> méteres szakaszt új aszfalt- í burkolattal látnak el. Péter- >vására és Istenmezeje között ris korszerűsítik az utat, vala- amint ez évben elkészül a Mát- rrai Fémművek bekötő útja. > Útfenntartási munkákat vé- ?géznek Kápolna és Tenk köz- 5 ségek között, közel kétkilomé- c teres szakaszon, a pálosvörös- s marti bekötő út öt kilométer r hosszúságú részén, és a gyön- 5 gyössolymosi bekötő úton. í Heves megye közel húsz | községében végzik a Közúti ? Üzemi Vállalat munkásai az Suták javítását, korszerűsíté- >sét. Ezek közül jelentősebbek fa gyöngyösi, poroszlói, boco- ?nádi, rózsaszentmártoni, nosz- Svaji, makiári, bátori, stb út- Jépítések. fA megye termelőszövetkezetei 5számára a vállalat Vámosgyör- c kön, Boconádon, Feldebrőn, iKerecsenden, Atkáron és Vé­resen épít utakat. SA Mátravidéki Szénbányászati c Tröszt részére is több út ké- sszül el még ebben az évben, a r Nyugatbükki Állami Erdőgaz- Sdaság pedig Szilvásváradon f építtet utat. \ Heves megye útjain több ^ mint ötszáz útépítő és karban- r tartó munkás dolgozik, hogy <mind jobbá tegyék a megnö- 1 vekedett gépkocsiforgalom szá-' rmára az utakat. 4 (t. I.) A falvak képe örvendetes változást mutat az évek múlá­sával. Mindinkább jellemzőjé­vé válik a földszintes házak fölé magasodó hidroglóbus, az emeletes iskolák, amelyek szinte rangot adnak a falvak szívének, a fürdőszobás laká­sok, amelyekbe a vizet a lakos­ság összefogásából és az állami segítséggel épült törpe víz­művek szivattyúi pumpálják. A szemnyugtató, takaros autó­busz-várótermek, fákkal öve­zett strandok, s a falu széli ut­cákat is behálózó villanyveze­tékek jelentik mindjobban, hogy a falu, ha nem is mérföl- des léptekkel, elindul, hogy a városokéhoz hasonlóan kultu­rált környezetet adjon az em­berek számára. Miből épülnek ezek a város és a falu közötti lényeges kü­lönbség eltűnésének lépcsőkö­vei, milyen előrehaladás vár­ható ebben az évben a falvak szépítésében. gazdagodásá­ban? E kérdésre megnyugtató választ adott az a tanácskozás, amely nemrégen a megyei ta­nácson zajlott le, ahol az idei községfejlesztési tervek meg­valósításáról tárgyaltak a me­gye választópolgárainak meg­bízottjai; a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának tagjai. Ötvenkétmillió — községfej lesztésre A városok, falvak szépítésé­nek, gazdagodásának helyi pa­rancsnokai, irányítói, szervezői a tanácsok, amelyek igyekez­nek összehangolni a lakosság kívánságait, anyagi lehetősé- ge:,-kel. Nagy pénz fölött rendelkez­nek, az idén is a vártnál na­gyobb összeg, mintegy 52 mil­lió forint áll a helyi tanácsok rendelkezésére, hogy művelő­dési otthonokat, útikat, hida­kat, jó ivóvizet, fényt, kultu­rálódási lehetőséget nyújtsa­nak a lakosságnak. Az igények ■ összeállításánál már figyelem­be vették azokat a kérelme­ket, és javaslatokat is, amelye­ket a választók a jelölő gyű­léseken elmondtak, amelyek­ben a kálíak, ivádiak, péter- vásáriak falujuk vízellátásá­nak javítását sürgették, ame­lyet az abasáriak, domoszlói- ak, apciak juttattak el a ta­nácstagokhoz, hogy bővítsék lakhelyükön a villanyhálóza­tot, építsenek járdát, orvosi lakást, és más szociális, kul­turális intézményt. A falu igényei ugrásszerűen növekednek, ám anyagi lehető­ségeink nem végtelenek, s előbb gondos munkával azt kellett felmérni: milyen össze­gekből kellett biztosítani a la­kosság igényeinek kielégítését. Az előző évről is jelentős összeg maradt, több mint 12 millió forint, de igen nagy

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents