Heves Megyei Népújság, 1963. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-08 / 132. szám

4 N EP D JS AG 1963. június 8., szombat A LOTTÓ nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása sze­rint Jászapátin, a körzeti föld­művesszövetkezet vendéglőjé­nek kertjében megtartott lottó­sorsoláson, a 23. játékhéten, a következő nyerőszámokat húz­ták ki: 3. 18, 20, 41, 49. (MTI) — KÖZEL HÁROMSZÁZ kiló fagylaltot adnak el va­sárnaponként a hevesi cuk­rászdában. Átányba, Tenkre, Tamamérára túrakocsin szál­lítják innen a fagylaltot. Az üzlet forgalma a múlt hó­napban elérte a 85 000 forin­tot- A MISKOLCI József At­tila Művelődési Otthon szín­játszó együttese június 15-én, szombaton este hét órakor mu­tatja be az egri szakszervezeti kultúrotthon nagytermében, a Gárdonyi-centenárium kereté­ben, Gárdonyi Géza A lámpás című háromfelvonásos drámá­ját Gyarmati Ferencnek, a miskolci Nemzeti Színház tag­jának rendezésében. — EGYMILLIÓ FORINT jövedelme volt tavaly diny- nyéből a hevesi Vörös Októ­ber Termelőszövetkezetnek. Az idén 40 holdon termelnek sárga- és görögdinnyét, s a jelek szerint ebből a közked­velt gyümölcsből is szép ter­mésre lehet számítani.- MEGKEZDŐDÖTT a mál- itaszüret. Heves megye több közös gazdasága már meg­kezdte az exportszállítást is. A napokban Csehszlovákiába küldünk nagyobb szállítmányt. Az erdei, vadon termő málna is érni kezd és megkezdték szedését az Erdei Mellékter­mékgyűjtő Vállalat emberei. — A „JOBB, mint otthon” című háromfelvonásos, zenés vígjátékot tanulja szorgalma­san a füzesabonyi járási mű­velődési ház színjátszó cso­portja. A színdarabot nyol- eadikán este, fél nyolckor mutatják be, először Füzes­abonyban, majd a járás né­hány községébe is ellátogat a színjátszó csoport.- ERNEST HEMINGWAY halála után özvegye a kubai kormánynak ajándékozta az író Havanna környéki villáját, amelyben utolsó éveit töltötte. A villával együtt a kubai kormány tulajdonába került c berendezés, egy fegy­ver- és a vadásztrófea- gyűjtemény, az író kiadatlan levelezésének egy része, to­vábbá néhány láda, amelyben dokumentumok vannak az író életéből. Az özvegy azzal a kéréssel adta át a házat a ku-' bai kormánynak, hogy múzeu­mot létesítsenek belőle. — MÁR MEGÉRKEZETT az Egercsehi Bányaüzembe a magyar gyártmányú hidro- pneumatikus acéltámok egy része, amelyet a termelés korszerűsítése és a biztonsá­gos munkavégzés feltételének megteremtése céljából ren­deltek. Az Ózdi Szénbányá­szati Tröszt üzemei közül el­sőnek Egercsehiben, a Il-es kistelepi frontfejtésen fogják majd alkalmazni ezeket a magyar tárnokát.- A LONDONI Timesben jelent meg az alábbi hirdetés: „Keresünk megvételre bolhá­kat, tetveket, poloskákat, da­rabonként 6 pennyért, továbbá veszünk víziló-csontvázat is.” — 100 LAKÁS épül a Sas úti leendő új lakótelepen Egerben. A társasház-építke- zést már ebben a hónapban megkezdik, s az év folyamán 16 lakás készül el, a tervek szerint. A jövő évben, a köz- művesítési munkálatok után a többi lakás építése is meg­kezdődik. Idő járásjelentés Várható időjárás szombat estig: Változó mennyiségű fel­hőzet, sok helyen zivatar, időn­ként élénk déli szél. Várható legmagasabb nappali hőmér­séklet 23—27 fok között. (MTI) 1963. JÜNIUS 8., SZOMBAT: MEDÁRD 120 évvel ezelőtt, 1843 júniusában halt meg FRIEDRICH HÖLDER­LIN német költő. Munkáiban az antik görög kultúrák felé fordult, mert ebben a korban látta meg kora szabadságra törekvő polgár­ságának mintaképeit. Ódái és him­nuszai a francia forradalmat di­csőítik. Hyperion című, ritmikus prózában irt regényében Görög­ország szabadságáért szállt síkra. Válogatott költeményei magyarul is megjelentek. 195 évvel ezelőtt, 1768. június 8-án halt meg JOHANN WIN C KEL - MANN, a klasszikus régészet meg­alapítója. Az ókori művészet tör­ténetéről írt munkája (1764) valóságos forradalmat jelentett e tu­dományágban. Jelentős műve továbbá az antik művészeti emlé­kekről készült kétkötetes rézmetszet-sorozata. 75 évvel ezelőtt, 1888-ban e napon született GUDMUNDUR KAMBAN (Jansson Hallgrimson) izlandi író. Jellemzőek tömör, tárgyilagos regényei és drámái. 70 évvel ezelőtt, 1893-ban e napon született MARIE PUJMA- NOVA állami díjas cseh írónő. Müvei közül az Emberek a téve­dés útján, a Játék a tűzzel, az Elet a halál ellen című regényei, valamint a Szovjetunióról, Indiáról, Bulgáriáról és Lengyelor­szágról írt útleírásai emelkednek ki. 80 évvel ezelőtt, 1883-ban e napon nyílt meg a moszkvai Álla­mi Történeti Múzeum. Friedrich Hölderlin A televízió műsora 16.55: Gyermekek sportvetél- 19.55: Szép álmokat, gyerekek! kedője. Az Intervízió műsora 20.05: A csábító. Zenés irodal- Varsóból. 18.00: Hírek. 18.05: mi műsor. 21.20: Maupassant A magányos nő. A Lányok- novellái. I. A gyászoló hölgy, asszonyok április 27-i adásá- Magyarul beszélő francia film. nak ismétlése. 18.40: Zlatyi Vo- 14 éven felülieknek! 21.50: jadzsijev festőművész. Bolgár Operettalbum. Hervé, Lecocq kisfilm. 19.00: Utazás a Föld és Planquette műveiből. 22.30: körül: Olaszország. 19.30: Tv- Hírek. Tv-híradó ismétlése, híradó. 19.45: Hétről hétre. — (MTI) SUejett kMika Messziről jött diákok ismerked­nek Eger műemlé­keivel. Egyik-má­sik fiúcskát, leányt elkísérte a mamá­ja is. A népes cso­port belátogat a Líceum nagyter­mébe, ahol éppen képzőművészek tárlatoznak. A gyerekek és ma­mák gyönyörköd­nek a finom mívű cirádákban, a mennyezeti fres­kók színeiben, s egyúttal sorba né­zik a paravánokra aggatott képeket is. Két mama a szobrokat must­rálja, s korántsem a „szakértő kriti­kus” ítéletét mond­ják: — Nekem tetszik ez a szobor — szól az egyik —, még­sem tenném a la­kásomba. — Ha tetszik, akkor miért ne tennéd? — Nem prakti­kus. Rettentően nagy és kifárad az ember, amíg letö­rölgeti róla a port. Azért, persze, nemcsak ilyen vé­leményeket han­goztatnak. Van né­mi ízlésük is. Hal­lom szavukat, ahogy megállnak egy kisebb szobor előtt: — Na, ez már másabb, erről könnyebben esik a portörlés! — így az egyik. — Jó, jó — véli a másik dehát ilyesmivel elcsúfí­tani egy szobát?! (kyd) Fiatalok a lejtőn (Egy bíró naplójából) jó barát gátlástalan magatar­tására. MÁR HARMADNAPON, amikor Györgyi a KÖZÉRT-be ment tejért, Tibi előállt tervé­vel: meg kell szerezni a mun­kásőr pisztolyát, ö tudja, hogy a fegyvert az íróasztalban hol tartja, sőt azt is kipuhatolta, hogy az íróasztal kulcsai egy cippzáras aktatáskában, az író­asztalon vannak. Jóskának vi­szont az öngyújtók és golyós­tollak kellenek, amelyeket Györgyi előző nap mutogatott neki. De miért kell Tibinek a pisz­toly? Ezt még Jóska sem tudja. — Ne törődj vele. Most cse­lekedni kell — mondja Tibi reitélyes mosollyal. Hozzálátnak a „munkához”. A terv azonban meghiúsul, mert Jóska jelzi az erkélyről, hogy Györgyi már jön vissza a KÖZÉRT-bőL Mindent gyor­san visszaraknak az íróasztal­ba. Tibi azonban nem adja fel a tervet. Az íróasztal kulcsait zakójába helyezi, hogy később nyugodtan „dolgozni” tudjon. Még a délelőtt folyamán va­lamilyen ürüggyel elmennek, aztán Györgyit telefonon le­csalják a parkba. Most sikerül a tervet végrehajtani. Tibi, kezében a pisztolyt tartalmazó zöld kazettával rohan a Körte­rét felé. Jóska alig tudja kö­vetni. A fontos, hogy megvan a zsákmány. A zöld dobozt fel­feszítik, Tibi övébe dugja a pisztolyt, magához vesz néhány tárat, két tárat Jóskának is ad. Ott, a Körte-réten megszü­letik a végleges terv is: erő­szak árán gépkocsit szereznek, aztán Nyugatra disszidálnak; Jóskának rokona van Szom­bathelyen, az majd segít. S ha ellenállásra találnának, ott van kezükben a fegyver, keresztül­lövik, aki ellenszegül. S most vessünk ismét egy pillantást a két fiú otthonára. A fiúk már napok óta távol vannak. Vajon nem hiányoz­nak otthon? A tárgyalás ada­tai alapján a következő kép alakul ki bennem: TIBI TÁVOLLÉTÉT senki sem hiányolja. Anyja kórház­ban van. A mostohaapa pedig nőügyeit bonyolítja. Szinte jól jön neki, hogy Tibi nincs ott­hon. Majd csak előkerül. És ha nem? ... Akkor sem történik nagy baj, legalább nem okoz több gondot. Az apa és a szom­szédok tanúvallomása alapján ezt a következtetést vonom le. S Jóska szülei, akik pedig rendes emberek, nem hiányol­ják fiukat? Az apa nem ér rá ezzel a „kérdéssel” foglalkozni, annyi­ra leköti a munkája. Precíz ember, nála van bizonyos fon­tossági sorrend. Be nem üte­mezett „problémákkal” nem tud foglalkozni. Az anya vi­szont egyfolytában aggódik, de sehová nem fordul. Már hoz­zászokott Jóska csavargásá­hoz. Igaz ugyan, hogy ilyen hosszú ideig még sosem ma­radt el hazulról. Viszont sok problémával küszködő férjét sem akarja az ilyesmivel zak­latni. Az anya végül is azzal nyugtatja meg magát, hogy Jóska élelmes gyerek, bizto­san nem alszik az utcán. (Folytatjuk) Ennek valóságáról a lány szü­lei nem győződtek meg. Így hát szabad volt a vásár. Egy jó „házibuli” meg­szervezésének minden felté­tele biztosítva volt. S a „kitűnően” sikerült „há­zibuli” hogyan folyt le? Erről Jóska és Tibi is csak igen szűkszavúan vallanak. Így csu­pán találgatásokra vagyok utalva. Csak Györgyi unoka­öccse kottyantotta el magát amikor elmondta, hogy a buli után Tibi és Györgyi egy szo­bában aludtak. Talán a legjellemzőbb, amit erről a házibuliról Jóska mon­dott el a tárgyaláson: — Ez a házibuli igen jól si­került. Jobban nem is sikerül­hetett volna. — S meddig tartott? — kér­dezem, — Három napig — vágja rá mosolyogva Jóska. Egyébként Jóska valóban nem hazudott: az aranjuezi szép napok valóban három na­pig tartottak, mindaddig, amíg a „házikisasszonynak” a pén­zéből és az élelmiszerből tel­lett. S vajon Jóska és Tibi a sok földi jót, a szíves vendéglátási mivel hálálták meg Györgyi­nek? Ezt is elmondom most. mert az ügy tényállásához hozzátartozik és rávilágít a két az adott helyzet követelmé­nyeinek megfelelően. Mi kel­lett volna ahhoz, hogy őszinte emberré váljék? Mindenesetre egy bizonyos: a családi élet zi­láltsága, az apa erkölcstelen­sége, az anya ideggyengesége jelentős mértékben befolyásol­ta az amúgy is gyenge jellemű, einikus, hazudó, színészkedésre hajlamos fiút. S akkor már nem volt meg­állás. Most már rendszeresen találkozik Jóskával, aki csak­nem ugyanazon a napon ma­radt ki a munkából. Kölcsönö­sen meggyőzik egymást, hogy nem érdemes dolgozni. Jóská­nak még van pénze, mert ő nemrégiben vette fel a járan­dóságát. Egyelőre szórakozni fognak, aztán majd csak Időt­lenek valamit. Egy éjszaka öt szórakozóhelyet járnak végig. Mindenhová taxin mennek, gyorsan nyakára hágnak Jós­ka pénzének. Sürget az idő, most már pénzt kell szerezni. De hogyan? A döntést később­re halasztják, mert időközben Györgyi meghívja őket egy jó „házibulira”. Györgyi szülei ngyanis kisöccsével együtt a Balaton mellé utaztak nyaral­ni. A szülők a lányt bőséges élelemmel és pénzzel is ellát­ták erre az időre. A lány azzal bújt ki a nyaralás elől, hogy sz üzemből nem engedik el. S IV. rész. 5 AZ ÜZEMBEN egyetlen ^munkatársnak hiányzott csak: r Marikának, a kis segédmun- ■jkásnőnek, akinek Tibi udva­rolni kezdett, s időnként haza- f kísérte. Marika előtt a gáncs- S nélküli lovag, a hős szerepé­sben tetszelgett. Átlátszó ha­zugságokkal akart bizalmába r férkőzni. j Marikát is kihallgatom a § tárgyaláson. 7 — Soha nem gondoltam vol­sna Tibiről semmi rosszat — S mondja a lány szemlesütve. K — S maga mindent elhitt cneki, amit mondott? Hiszen jí olyan nyilvánvaló hazugságo­tokat tálalt fel magának, ami- eket ma már egy tizenhat éves ^kislány sem hihet el, S — Néha ugyan gondoltam ^rá, hogy nem mond igazat, de r olyan szépen tudott beszélni és S olyan jó volt hallgatni. Nekem §a becsületessége tetszett leg­jobban. Soha nem akart tőlem ■í semmit. § Persze, azt Marika nem tud­ata, hogy Tibi már akkor hosz- £szú ideje tartott fenn kapcso­latot Györgyivel, egy másik ^lánnyal. De ezt nem mondtam j^meg neki a tárgyaláson, nem \akartam illúzióit szétrombolni, s Ma is tűnődöm magamban, yahány hely, annyiféle arcot ív mutatott Varró Tibi, mindig Makk Károly filmje kereset- 1 ten olyan világba viszi a né- ] zőt, ahol a rendkívüliségnek, a szélsőségeknek, a felfokozott j tulajdonságoknak élesebb ha- i tárvonalai látszanak, mint a ] köznapi életben. Az ejtőernyő- < söknél a gépből történő ugrás, ; I az ugrás közben elkövetett ; i bátor tett megszokott vállal- ] j kozás, de a siker annál na- j i gyobb, minél jobban elképesz- ■, ' ti a szakmabelieket a rekord- 1 teljesítmény. A vakmerőséget ( és az ezzel kapcsolatban je­lentkező sikert lehet egy bizo- ' nyos határvonalig fokozni; 1 azontúl van a katasztrófa, i Nos, ez a bizonyos határvonal j kinél-kinél más. Az elkényez­tetett, a társai közül kiváló, a ' mindenki felett álló, a bál- vány, a Peti olyan gyerek, i aki a tökéletest, a megfelleb- } bezhetetlent játssza zabolát- lanságában; amikor azonban 1 bírájára, lelkiismeretében vizs- i gálójára akad, a szégyent be ] nem várva, a mindennapi , szürkeséget nem vállalva, be- leugrik a halálba. Első akart 1 lenni, mindenki fölött állni, s 1 ezért kellett elpusztulnia. j Erkölcsi summázatnak ta- j Ián túl egyszerű ez a fogalma- ] zás. Huszty Tamás forgató- J könyve, a könyv szövege ] mindenütt a lélkiismeretvizs- < gálát párbeszédeit pergeti. Az 1 eset hősei nem is egymásnak, • inkább maguknak nyilatkoz- ‘ nak, amikor védekeznek és tá- 1 madnak szavaikkal, önmaguk 1 meggyőződésével és meggyőzé- j sével foglalkoznak, mert a , tettek mögött nem látják az ; élet és az emberi magatartás : igazi rugóit Vagy nem akar- 1 ják látni. Petiért, a hetvenkedő fia- - talemberért mindenki kriti- ] kátlanul bomlik, mert ő a hős. , Az oktatót — minden emberi : jó tulajdonsága ellenére — az , egész általa vezetett kis kol- : lektíva gyűlöli, mert Peti, a sztár, miatta halt meg. Így vé­lekednek róla — Peti halála után. Igaz, nem tudjuk, mi volt az ejtőernyős csoport vé­leménye korábban róla. A film Orodánnak, a Peti halálát okozó oktatónak, az utolsó előtti embernek a lelki- ismereti kálváriája akar lenni. A tétel könnyen megoldható­nak látszik: egy érett férfi ke­mény jóindulattal vissza akar­ja tartani a tragédiától, az üres hősködéstől a nála fiatalab­bat, de célt téveszt és éppen kíméletlen őszinteségével vá­lik az ő jóakarata a fiú tragé­diájává. Kell-e ezért bűnhődnie azon túl, hogy a többiek teljes ridegséggel büntetik és gyűlö­lik őt? Még Kati is, aki pedig szerette. Megbomolhat-e egy jó szándékú ember önbizalma azért, mert mások nem hisz­nek nemeslelkűségében és igazában? Erős-e az a férfi, aki nem akarja, vagy nem tudja felismerni a gyűlöletet, és úgy akarja legyőzni társai ellenszenvét, indulatait, a sér­tettséget, hiúságot, hogy egy­más után kétszer is esztelenül keresi a halálos bukást, mert akkor a többieknek esetleg lel- kiismeretfurdalásuk támad? Igaz-e az a férfi, akinek csak úgy odadobnak egy halállal fenyegető szólamot, közvetle­nül a kiugrás előtt és ez a hetyke, felelőtlen mondat adja vissza őt az életnek és társai­nak? Egész sor tisztázatlan kérdés, ami a filmvásznon felvázolt emberekből mered felénk, s megnyugtató válaszu­kat sem önmagunkban, sem a filmben nem találjuk? Miért? Mert nem hisszük él, hogy egy sportklub tagsága az általa vállalt sportfegyelem betartá­sa címén ne maradjon a tár­sadalmon belül, a társadalom általánosan érvényes erkölcsi törvényein belül. E klubszel­lem látószögén keresztül szí­nét veszti sok minden, a csa­lád, a házasság, a szeretet, a szerelem, mert az az ember, akit a klubból kizárnak, szük­ségszerűen szerencsétlennek és társtalannak érzi magát. Miért? Honnan ez a feltétele­zés? S bizonyos kérdésekben nincs más megoldás, mint a halállal való fenyegetődzés? Kik ezek a fiatalok, hol dolgoznak, mi a hivatásuk, honnan jutnak el a sportklub ajtajáig, és on­nan hová mennek, amikor már nem lesznek ennyire maga­biztosan és megfotolatlanul fia­talok? Mi a különbség a hő­siesség és felelőtlenség között? Makk Károly rendezése Oro­dánnak, az utolsó előtti em­bernek gyötrődését, pokoljá­rását, lelkiismeretének ka­nyargóit követi a vitatható megoldásig. Szándéka: lefény­képezni egy mai hőst, mai környezetével. Külső vonásail figyelve, ez az arc valóban mai, az arcban világító érte­lem azonban nem éles lencsé­vel néz a világba: nem mindig látja helyükön a tényeket és az embereket, s mintha a tér­érzékével is hiba lenne. Az oktató nem tengerészkapitány a végső veszélybe jutott ha­jón, akinek végső konzekven­ciákig kell eljutnia. S bár ér­telmes mondatokat szór szét maga körül, alapállásával van baj: több akar lenni önma­gánál. Ezért csúszik félre sok minden a filmben, a kétségte­len meglevő jó szándék és használni akarás ellenére. A rendező teljes szigorral tartot­ta kordában hőseit azért, hogy a történés izgalma kárt ne szenvedjen. Talán az egy éj­szakai lány kivételével min­denki pedáns szövegmondó, já­tékra és egyéniségek kiala­kítására nem sok lehetőség kí­nálkozik. Dómján Editet kell elsősor­ban említenünk, majd Nagy Attilát, Psota Irént és Torday Terit, akik e sötét tónusú filmben elevenebben hatottak Szécsényi Ferenc képei jó] szolgálták a szövegkönyv ki­élezett dialógusait, Petrovia Emil zenéje sokkal tisztábban szólt hozzánk, mint a képek. A film tanulsága: a szürke hétköznapokban is más a hő­siesség, mint amit a filmben láttunk. Farkas András AZ UTOLSÓ ELŐTTI EMBER Magyar film EGRI VÖRÖS CSILLAG Az utolsó előtti ember EGRI KERTMOZI Félúton EGRI BRODY A múlt kávéháza GYÖNGYÖSI PUSKIN Pogányok Ideje GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Négy hét Afrikában HATVANI VÖRÖS CSILLAG A 30. születésnap HATVANI KOSSUTH Aki átmegy a falon HEVES A két „N” úr FÜZESABONY Pillantás a hídról PÉTERVASARA Elcserélt randevú

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents