Heves Megyei Népújság, 1963. június (14. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-29 / 150. szám
4 NEFÜJSAG 1963. június 29., szombat Sírokból három világrészbe exportálnak 300 000 darab kerékpárlánc — 20.2 millió tubus külföldre A gyár „vezérkara” Rózsa László igazgató szobájában tárgyalt. A szokásos reggeli megbeszélés volt ez, de mégsem teljesen azonos a többivel, hiszen amikor a tárgyalás szem- és fültanúi voltunk, csupán egy-két nap volt hátra az első félévből. — Még 300 000 forint értékű gyártmány hiányzik a féléves exportterv teljesítéséhez. Van-e valamilyen akadály, milyen igény és kívánság merül fel a szállítási és az értékesítési osztállyal szemben? — hangzott a rövid kérdés. A válasz sem hosszabb, de az intézkedés sürgős. Telefon a csehszlovák követségre, telexgépen azonnal intézkedést kértek a Ferunion Külkereskedelmi Vállalattól és a következő napokban minden fennakadás nélkül, teljes erővel dolgozhat a siroki gyár 3-as üzeme. Fontos a tervteljesítés, de ezen belül is minden er5t az exportterv teljesítésére kell összpontosítani. Magyar- ország első negyedévi kiviteli tervét 96,8 százalékra, behozatali tervét pedig 90,9 százalékra teljesítette. A sirokiak büszkék lehetnek, idei, első negyedéves exporttervüket 100,2 százalékra teljesítették, csak az egynyolcados kerékpárlánccal maradtak adósak egy kicsit. De a félévet egy fillér adósság nélkül akarják zárni. Tegnap délben telefonon érdeklődtünk. A főkönyvelő adatai szerint sikerült a gyár munkásainak és műszakijainak nagy összefogása, egy kis ráadást is adtak a 300 000 darab kerékpárlánchoz, hiány nélkül elkészült a 27 000 folyóméter motorlánc, június 25-ig 18,9 millió darab tubust vett át a külkereskedelmi vállalat és 1,4 millió darab ma már a raktárban várja az elszállítást. A vagonokat már megrendelték, a vámtisztviselő is megérkezett Sírokba, így semmi akadálya, hogy június 30-ig 33,5 millió forint értékű féléves exporttervét hiány nélkül teljesítse a gyár. Három világrészben, Európa, Afrika és Ázsia több országában használják a Sírokban gyártott kerékpár- és motorláncokat, Csehszlovákiában, Bulgáriában és Lengyelországban ismerik a fémművek különböző tubusait és pasztellszínű, szép mintájú dobozait. 40 millió forint bizalomból Tavaly hárommillió dobozt hem gyártottak le. Nem sikerült, nem ment, hiába iparkodtak a munkások. Az idén? Négy milliót tudtak terven felül vállalni. További tervek? A minőség állandó javításával, pontos határidőben való szállítással a dobozüzem jövőre az ideinél 40 millió forinttal több megrendelésre számíthat. Gazdasági számítást végeztek évi 300 millió tubus gyártására. Ha az előzetes adatok helyesnek bizonyulnak, ha a gyár rászolgál az előlegezett bizalomra, akkor a KGST-n belül a szocialista országok számára gyárthatja a tubusokat és dobozokat. Alumíniumkészletünk világméretekben jelentékeny, (a Szovjetunió segítséget nyújt annak feldolgozásához), de gazdaságilag egyáltalán nem mindegy, hogy az alumíniumból mit gyártunk. Éppen kétszeres dollármennyiséget kapunk egy kilogramm alumíniumért, ha edény helyett tubust gyártunk belőle. Nemzetközi hódítás Az elmúlt évben 3,4 millió forint összegű késedelmi és meghiúsulási kötbért fizettek Sírokban. Korábban egyáltalán nem, vagy csak határidőn túl tudtak eleget tenni a megrendelők kívánságainak. A három és fél millió forint lényeges veszteség önköltség, és nyereségrészesedés szempontjából, de mennyivel nagyobb a kár, ha a gyár külkereskedelmi, a magyar ipar nemzetközi jó hírnevén ejtett csorbát is figyelembe vesszük. Harmincezer forint célprémiumot tűztek ki a láncüzem és ugyancsak 30 ezer forintot a tubusüzem munkásainak, ha június 30-ra teljesítik a tervet. A tegnapi telefon azt igazolja, hogy a mennyiséggel hiba nem lesz. De megfelelő-e a minőség, a láncot és tubusokat átveszi-e a külkereskedelem? Figyelemre méltó hasonlatot hallottunk a Mátravidéki Fémművekben; a gyár jövője szempontjából a határidők és a minőségi követelmények betartása ugyanolyan fontos, mint a munkások részére az ebéd és a vacsora. Koszt nélkül a munkásnak nincs ereje, a határidők és a minőségi követelmények megszegésével a gyár elveszti külföldi megrendeléseit. A sirokiak az első csatát megnyerték, exporttervüket teljesítették és lényegesen javul a minőség. A gyártott mennyiséget és minőséget naponta és brigádonként értékelik. Linkecs Sándorné, Dévényi Mária, Honfi Sándorné és Manner Mária részére soron kívül utalt ki az igazgató minőségi prémiumot. Vajk Tamás és a meo dolgozói részletesen elemzik a selejt okát, ennek alapján a műszakiak azonnal intézkednek. Munkások és műszakiak, a gyár minden dolgozójának összefogására szükség van, hogy meghódítsák a külföldi piacot. Dr. Fazekas László A poroszlói művelődési otthon nyári terveiből Poroszló község új, modem művelődési otthonának tágas előcsarnokában jelenleg fotókiállítás látható. Képei a f oto- szakkör jó munkáját dicsérik, mivel híven mutatják be a község életét, a helyi termelő- szövetkezetben folyó munka egy-egy mozzanatát. Egy másik fotókiállítás — amelyet a kínai nagykövetség küldött le Poroszlóra — a tibeti nép életét mutatja be a község lakosságának. Rövidesen sor kerül egy magyar—koreai est megrendezésére is. A Gárdonyi Géza Színház a nyár folyamán a Lili bárónő és a Pompadour című operetteket mutatja be Poroszlón. Nyáron is működnek a művelődési otthon szakkörei. így a horgászszakkör, a környező községek horgászainak részvételével, horgászversenyt rendez a Tiszánál. A mezőgazdasági szakkör tagjai szorgalmasan művelik kétholdss kísérleti parcellájukat. Kéthetenként rendszeresen találkoznak a bélyeggyűjtő szakkör tagjai, és a klubfoglalkozások is rendes mederben haladnak tovább. Jó kezdeményezés a Vörös Csillag Tsz udvarán rendezendő szabadtéri ismeretterjesztő filmvetítés. A nyári munkaterv nagy gondot fordít a község fiatalságának szórakoztatására. Részükre kerékpáros túrákat és vasárnap délutánonként klubfoglalkozásokat rendeznek. Vasárnap délutánonként 100—200 fiatal látogatja a művelődési otthont, ahol a helyi tánczenekar jó zenét szolgáltat a táncoló fiataloknak. A közeljövőben a tiszafüredi járási művelődési ház színjátszó csoportja látogat el Poroszlóra, és bemutatja a Két szerelem című operettet. A község művészeti csoportjai már készülnek augusztus 20. megünneplésére is, a gyermekklub rendezvényei pedig a tanulóifjúság nyári szórakozási, művelődési igényeit elégítik ki. fCs. l.j Kedves hallgatóim !... Régi Pita a sajtóban, rádióban, árt-e a film és a televízió a színháznak? E problémát kellő tudományos tömörséggel így összegezhetjük: naná, majd nem art. Ugyanakkor — hallgatóim — a téma foglalóiból hiányzik a dialektika és pont azt nem vették észre, ami a színháznak legjobban árt, s amihez képest a film, a televízió és a tűzvész csak múló, heveny ártalmak. Mert — kérdezem én — miért szinházellenes az, ha félmillió ember nézi végig a televízióban a „Pillantás a hídról”-t és miért nem az, ha harminc ember nézi meg a pesterzsébeti „Csili”-ben „A gyanú körbejár"-t? Ez a gyanú járhat ide- oda, bebukkanthat a Körszínházba is, sikert nem fog hozni. Pedig színházban járkál, nem a televízióban. Mi következik ebből? ... A színháznak nem a televízió árt elsősorban, hanem a színház. Vagy itt van, kérem szépen, a rendező. Ha a felettes hatóságok ráparancsolnak egy színházra, hogy ne a tehetséges X. rendezzen meg egy darabot, hanem a tehetségtelen Y., akkor ki árt a színháznak? A felettes hatóságok semmi esetre sem, hiszen Árt-e a színház a színháznak? Dr. Pont Bonifác ismeretterjesztő előadásából a darabot Y. rendezte. Ő állította be rosszul, övé a felelősség. A konklúzió: a rendező is árt a színháznak. De ha — kérdezhetik önök — a tehetséges X. rendez meg egy jó darabot tehetséges színészekkel? Akkor mi van? A tehetséges rendező is árt a színháznak. Az első előadásokat ugyanis megnézik a nézők, elkapatják magukat és elterjed, hogy az előadás remek, az illető színházba érdemes járni. Megnézik a darabot más nézők is, zsufi ház volt sokáig, mindenkinek tetszik az előadás ... És.,. Hát nem értik, kedves hallgatóim? A nézők azt hiszik, hogy most már a következő előadások is jók lesznek, jegyet váltanak azokra is, és olyan dühösek lesznek, amilyenek az előző jó előadások nélkül lettek volna. Soha többé nem mennek abba a színházba, pedig lehet, hogy — három vagy öt év múlva — megint lesz ott egy jó előadás. Ezek szerint a jó író, a tehetséges rendező és a kitűnő színész is árt a színháznak. Egy kritikus, akinek ezeket a gondolatokat felvetettem, azt kérdezte: hát nem lehet mindig jó előadásokat csinálni? Az ilyen kritikus árt a színháznak, mert elveszi a kenyeret a komikus elől. A kritikusok többsége azonban használ a színháznak, mert a közönség ma már nem ismeri ki magát a kritikában. Volt idő, amikor minden rossz, levágó kritika után azt mondtuk: ez a darab csak jó lehet! Ez a kritikai mérce azonban nem használt a színházaknak, mert gyakran előfordult, hogy bár a kritikusok azt írták az előadásról, hogy rossz, az mégis rossz volt. Most ilyen veszély nincs. A kritika ma — igen helyesen — a kritikus lelkét tükrözi, s nem tart hamisan aktualizáló, vulgáris és sematikus kapcsolatot a darabbal és az előadással. Nem tart semmilyen kapcsolatot. Elfelejtett milliók Naponta két vagon búza, Görögországba birka, Franciaországba gyógynövény Nem sokáig vesztegelnek üresen a füzesabonyi vasútállomásra érkező tehervagonok. 1 Rövid időn belül különböző ] árukkal megrakottan kelnek i útra. A szállítmányokat nem- csak belföldön várják, hanem i külföldi országok is szerepelnek a vagonok kísérő levelé- j ben rendeltetési helyként. — Még nem kezdődött el a j nyári nagy zöldszállítás — j mondja Lassú István főintéző. i — A kertészeti és gyümölcs primőröket a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok tehergépkocsikkal szállítják. De már felkészültünk a nyári és őszi mezőgazdasági termékek szállítására. Július elsején kezdi meg a füzesabonyi vasútállomás a búza szállítását. Naponta két vagonnal küldenek majd, az ország különböző részeibe. A külföldi országokba elsősorban hízott állatokat szállítanak. Nagy az érdeklődés a világpiacon a magyar szarvas- marha és a sertés iránt. Görögországba egész éven át hízott birkákat szállítanak. Havonta három-négy vagon gyógynövény kel útra Füzesabonyból. Az értékes, orvosságok alapanyagát szolgáltató növényeket a besenyőtelki ] Herbária termeszti. A szállítmányok Franciaországból érkezett megrendeléseket elégítenek ki. Még viszonylag „csendes” a füzesabonyi vasútállomás szállítmányozási részlege. De néhány hét múlva — a nagy tömegű zöldszállítások megkezdésekor — jelentősen megélénkül majd a forgalom. (t. i.) Ma már szinte magától értetődő természetességgel fogadunk el különböző juttatásokat és kedvezményeket, amelyek nincsenek ugyan benne a borítékban, de jelentősen emelik keresetünket. Elfogadjuk anélkül, hogy gondolnánk arra, vajon milyen megterhelést jelent ez államháztartásunknak. Az egyik ember egy vállrándítással intézi el: — Bírja az állam...! — Utóvégre, magunknak dolgozunk... — mondja a másik. Pedig nem élünk a „terülj asztalkám” korszakában. A milliárdok körforgalmában meghatározott helye kell. hogy legyen minden fillérnek. Az egyik ilyen természetes érzéssel elfogadott kedvezmény: a munkás járatok hálózata. Ez lehetővé teszi, hogy az üzemi dolgozók kényelmesen és gyorsan utazhassanak munkahelyükre és vissza. A szemléltetés kedvéért nézzünk talán konkrét tényeket, a gyöngyösi XII-es akna életéből. Mit adnak és mit kapnak a dolgozók a kényelmes és gyors utazásért? A könyvelés adatai bizonyítják, hogy az elmúlt hónapok folyamán 790 dolgozót szállítottak naponta a munkásjáratok. A bányászok csupán 40 forintot fizetnek havonta. Ebből az összegből egy munkanapra 1,50 forint jut. Ezzel szemben a bányászok napi átlagbére meghaladja a 85 forintot. A bérlet árának egységesítisa miatt a Hevesről bejáró és C napi 75 kilométert utazók it ugyanannyi bérletet fizetnek* mint mondjuk a gyöngyösiek, akik 6 kilométert buszoznak. De említhetnénk az Ecséd, vagy Gyöngyössolymos példáját is. De tallózzunk tovább c számadatok között. A Xll-ea aknához szállított minden egyes dolgozó után az üzem havonta és átlagosan 302 forintot fizet. Ebből levonva a dolgozók térítését, marad 262 forint, amely teljes egészében az államot terheli, összegez- ve a végeredményt: az év élteit 5 hónapjában az üzem egymillió-kétszáztízezer forintot fizetett ki a munkások szállításáért, öt hónap alatt a XII-es akna bányászai 170 ezer tonna szenet termeltek. Egyszerű matematikai művelettel azt is kiszámíthatjuk, hogy a munkásjáratok hét forinttal emelték a szén tonnánkénti önköltségét. Tévedés ne essék, nem a korszerű közlekedés ellen akarunk szót emelni, hiszen a szociális juttatások rendszerünk lényegéből fakadnak. Az említett számok azonban gondolkodásra késztetnek, annál is inkább, mert a XII-es aknához hasonló üzem több is akad megyénkben. A havi keresethez, vagy az életszínvonal emelkedéséhez hozzászámítjuk-e azt a 262 forintot, amelyet államunk csak az utazáshoz ad? LACZIK JÁNOS ~jrImJorüm Mr. Hobbs szabadságra megy Színes amerikai film AZ IVÁSZAT... ÍGY KEZDŐDÖTT... — Lehelj rám, Noéi... (Szegő Gizi ra&Sl nek és ismeretlenek az ő számára. Tűri és értelmetlennek találja feleségével együtt kamaszfiuk tévé-őrületét, bak- fislányuk kétségbeejtő félszeg- ségét, csaknem szótlanul veszi tudomásul, hogy egyik veje — nyilván az értékesebbik! — otthagyja családját; az ellen sem emel kifogást, amikor a másik veje az orra előtt hűt- lenkedik. Ebben a családban mindenki éli és élheti a saját külön életét, a saját külön magányát, ami már csak azért is terhes, mert nagyjából-egé- széből mégis egymásra lennének utalva. Ha másért nem, azért, hogy megismerjék és szeressék egymást. Jó adag társadalomkritika fért el ebben a nem harsogó eszközökkel megszerkesztett vígjátékban. Az amerikai fiatalság lelkülete és eszményei mintha furcsák lennének. Az apa tekintélye nem a szerétéiből és szülői áldozatkészségből táplálkozik fia előtt: a kamasz csak akkor hajlandó apjára érdeklődéssel feltekinteni, ► amikor a vitorláson végrehajtják szándéktalan közös hőstettüket. S mi az apa jutalma? [Nézheti a mindenki által átkozott tévében a cow-boy-filmet, [fiával együtt. Mennyire lehet [erős egy ilyen összetartozás? ► Erős fricskát kap ebben a ) filmben a képmutatás is. Az [egykori puritán kivándorlók Nem hallgathatom el, kedves j hallgatóim, hogy a színháznak< azért a legjobban mégiscsak a J közönség árt. Mert ha a kö-t zönségnek nem lenne vélemé- j nye, akkor minden másképp* lenne. Meghallgatna, mindenJ előadást, tehetségesnek talál-1 na mindent és mindenkit. De a j közönség — eléggé el nem ítél- \ hetöen — azt mondja, hogy < ez tetszik neki, az meg nem. ^ Érzik, milyen torz jelenség ez? < Ha egyszer a felsőbb hatóság, J a színigazgató és maga a dra- i maturg már jónak ítélt vala-[ mit, hogy jön a közönség ah-* hoz, hogy ő is beleszóljon ál-\ lamilag kinevezett, ezért fize- j tést is húzó emberek dolgába? j Éppen ezért azt javasolom, < hogy a színházak ezentúl ne j tartsanak előadásokat és akkor j illetéktelenek nem tudják le-j járatni a színház nimbuszát. \ Bocsássák el a rendezőket és < a színészeket, csak az igazga-^ tők és a dramaturgok marad- j janak. mert az ő feladatuk a ' színház becsületének védelme. ( És ha nincs rendező, színész j és közönség, még az esetleg< tévedő igazgatók sem árthat-', nak a színháznak ... i (lejegyezte: Antal GáborV erkölcsi talárját hordó Turner házaspár fokozatos és szemléletes leleplezése a film legjobb részei közé tartozik. A vígjátékot Henry Koster rendezte. Játékát értékes alap- állásból indítja, nem túloz és nem harsog munkájában: téglánként rakja össze a film épületét, e hagy időt arra, hogy ki-ki levonhassa a játékból tanulságait. Talán egy kissé szarosabban tapad a rendezői képzelet a kelleténél a forgatókönyvben megelevenedő életbölcsesség írott betűihez és szegényes ott, ahol nagyszerű képeket kellene és lehetne felsorakoztatni. A vitorlás-kaland unalmasabb egy álló képnél s a bakfislány fejlődő szerelmét bemutató képsor is mintha ismétlésekből állana. Itt-ott ellankad, visszaesik a vígjáték irama, amely az emberek csendes kifigurázásán túl a mai technikai haladást is hibáztatja ezért, hogy ennyire nem ismerik egymást az emberek, ennyire magánosaik — még a családi közösség sízeretetében is. Ha van meghitt közösség és szeretet! . A színészek közül James Stewart és Maureen O’ Hara nevét kell feljegyeznünk. Henry Mancini zenéje a vígjátéki elemeket jól hangsúlyozza. Farkas András A film első kockáin magános, idősebb férfi töpreng hatalmas autójában: a szédítő forgatagban, az autók, tehergépkocsik szünet nélküli pöfö- gésében, áradásában elvágyódik a földről, mert... és a film vígjátéki hangon indokol. Mr. Hobbs-nak látszólag semmi oka nincs elvágyódni a földről, hiszen biztosan mozgó bankár, a megfelelő anyagi fedezettel. Felesége is szereti, noha házasságuk már eljutott a nagyapai korba. Miért akkor Mr. Hobbs idegenkedése a földtől és szabadságvágya az egyedüllét, a csendes magány után? Tágabb értelemben vett családjával — két asszonylánya, vejei és azok gyermekei, bakfislánya, kamaszfia és a szakácsnő tartozik ebbe az együttesbe — nyaralni megy a tenger mellé. Mr. Hobbs örül ugyan annak, hogy felesége együtt akarja látni az egész családot, de rá kell jönnie, hogy ezek az emberek mind—mind merőben idege-
