Heves Megyei Népújság, 1963. június (14. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-29 / 150. szám
1963. június 29., szombat NÉPÚJSÁG Árokparti vita — törvénysértéssel Furcsa, vita folyik Felső- tárkányban Bóta Lajos és a helybeli Dózsa Termelőszövetkezet vezetősége között. A nézeteltérést 10 mázsa zöldtakarmány, pontosabban 10 mázsa frissen kaszált széna okozta. Történt az eset, hogy Bóta Lajos olvasta a Földművelésügyi Minisztérium ama rendelkezését, hogy „ahol az utak mentéről, az árkok partjáról a fütermést június 15-ig nem kaszálják le, a füvet bárki teljesen ingyen betakaríthatja, elszállíthatja”. És ő — lévén élelmes gazda, — élve a rendelkezés nyújtotta lehetőséggel, hozzálátott az úgynevezett „vizesgödör” partján füvet kaszálni, — június 18-án. Nehezen ment a munka, mert elhanyagolt területet választott: bokrok, tüskék, gályák, kórók akadályozták a kasza útját. De hát délutánra így is szép területet levágott. Ekkor érkezett oda Bóta Mihály, a szövetkezet mezőőre, aki számon kérte tőle cselekedetét. Bóta Lajos mutatta az írást, a mezőőr pedig sokáig tanulmányozta, s amikor látta, hogy szabályosan cselekszik Bóta Lajos, a következő kijelentést tette: — Csak úgy folytathatod itt a munkát, ha megfelezed velem, amit itt levágtál. — Dehogy teszem! — volt az elutasító válasz. — Akkor bizony holnap behordattatom a tsz kocsijaival. És, ahogy mondta, úgy is cselekedett. Másnap délután Bóta Lajos már csak hűlt helyét találta levágott szénájának. A szövetkezet fogatosai: Kakukos p. Sándor és Baranyai Simon, a szövetkezet szérűjére vitték a szénát. Természetesen nem hagyta ennyiben a dolgot Bóta Lajos sem. Elment a szövetkezet elnökéhez, áki viszónt elutá- sltottá: „á széna a miénk, éh- héz neked semmi közöd”. Ezután a községi tanáés, a termelőszövetkezeti tanács és a járási tanács völt aZ útja Bóta Lajosnak, de sajnos, eredmény nélkül, mert hiába adtak igazat neki, a szövetkezet mindmáig megtagadja a széna visszaadását. A tsz elnöke előttünk is azzal indokolta cselekedetüket, hogy a gödör az ő területükön húzódik, így a széna őket illeti meg, amelyet akkor sem hajlandók visszaadni, ha erre a bíróság félszólítja őket. Nem kell különösebben hangsúlyozni, hogy a szövetkezet ezzel az eljárásával törvénysértést követett el. Elvette Bóta Lajos jogos tulajdonát. Egyébként is, a „vizesgödör” a vízügyi igazgatósághoz tartozik, végső soron ők rendelkeznek vele, hiába húzódik a szövetkezet határában. Ebből viszont az is következik, hogy a „vizesgödör” nem a tsz tulajdona. Ezenkívül a járási tanács idejében felhívta minden tsz figyelmét erre a rendelkezésre, tisztában voltak azzal Felsőtárkányban is, hogy június 15-e után bárki lekaszálhatja az árok partján, utak mentén termő füvet, háztáji állatainak. Vissza kell tehát adni a 10 mázsa szénát Bóta Lajosnak, akár tetszik, akár nem a közös gazdaságnak! Vissza kell adni és tanulni kell a történtekből: jövőre hamarább fogjanak hozzá az útmenti, árokparti növények betakarításához is! Fazekas István WY FALUKUTATÁS a hatvani járásban y'VWWYWVVWYWVW yyvyvVYVVWWWí A népi ellenőrzésről és a népi ülnökök munkájáról tárgyalt a tanácsülés A Gyöngyösi Városi Ta nács tegnapi ülésén Dobo- Ferenc elnökletével két fótt- tos tárgykör megtárgyalására került sor. A járási Népi Ellenőrzési Bizottság működéséről dr. Studer Béla ádott jelentést, niíg dr. Boros Jó- zséf, a járásbíróság elnöke a népi ülnökök megválasztására terjesztett elő javaslatot, illetve szántóit bé a népi ülnökök háróm éves tevékenységéről. A városi tanács üléüen a népi ellenőrzéssel kapcsolatban több felszóláló egyben újabb javaslatot fogalmazott meg a közvagyon megóvásának elősegítésére. Sok tanácstag élt ezen az ülésén is az interpelláció lehetőségével. Kérdéseik főként a városfejlesztéssel függtek össze. A városi tanács a napirendi anyagokkal kapcsolatos előterjesztett határózati javaslatokat egyhangúlag elfogadta. AI ŰRHAJÓIG Művei a pórié! — Hermann Ganswindet kinevetik A nyilvánosságtól idegenkedő amerikai professzor 6. Lapunk előző számában a rakéta regényes története keretében Ciolkovszkij munkásságát ismertettük. valósították. így például a súlytalanság kiküszöbölésének egyik módszerét, a kiáramló gázokkal az utasfülke fűtésének megoldását, valamint az ő „töltőállomásai” adták a mai viszonylag rövid idő alatt áthidalhatók lehetnek. Egy évvel előbb halt meg, mint Ciolkovszkij. Akkor már Hitler volt uralmon Németországban. A „tudományos világ” gúnnyal és szkeptikusan fogadta elképzeléseit. Ganswindt 78 éves korában anélkül halt meg, hogy nagyszerű ideáit elismerték volna... Az óceánon túl az egyik professzor a rakétát — a gyakorlati alkalmazás mellőzésével — csupán a tudományos kutatás szolgálatába kívánta állítani. Dr. Robert Hutchins Goddard kutatásairól lapunk Ganswindt űrhajójának vázlata. Felül a rakéta-hajtómű, mely a puskapor robbanása segítségével üzemelt volna. Alul az utasfülke, mely a forgómozgásával fellépő centrifugális erővel helyettesítette a hiányzó nehézségi (gravitációs) erőt. „^IqjyÁzzat&k, em hevek.. Minden perc drága Irta: Johann Rosier Ismerősöm kocsiján utazunk. Ismerősöm felesége és gyermeke is velünk van; látszik, nagyon sietnek. Kanyargós útszakaszhoz érünk, minden pillanatban figyelmeztető táblák intenek utunk veszélyességére. Az egyiken ezt olvassuk: A legnagyobb megengedett sebesség 30 kilométer. Kocsink 80. ■. 90 ■ .. 100 kilométerrel szálad. összeszedem minden bátorságomat. „Kevesebb gázt” — kérlelem.- Fél? — „A kanyarok" — esdekelek. Ismerősöm nevet: „Sietek, minden perc drága.” Ez is érv. Elhallgatok. Szemem becsukom és megadom magam sorsomnak. Megúszták. Később, mintegy odavetve, megkérdem: „Hány éves?” — Harminc — válaszol ismerősöm. „De hiszen akkor még az egész élet ön előtt áll. Legalább húsz. millió perc!” „Számítok is rá” — válaszolja. „Hány éves a felesége?” „Huszonkettő.” „Milyen fiatal! Akkor feltehetően még huszonötmillió perc van előtte. És mennyi idős a gyerek?” „A kölyök? Négyéves” —; mondja és boldogan ránevet a srácra. „Négyéves! Milyen irigylésre méltó! Harmincötmillió perc élet van még előtte!” „Lehet — mondja ismerősöm és értetlenül pillant rám. — Miért mondja mindezt?” „Mert nem tudom megérteni, hogy valaki ilyen elővigyázatlan vezetéssel összesen nyolcvanmillió drága percet kockáztasson egyetlen' percért.. fogják fel a dolgokat, jól végzik munkájukat. Hogy kik a legjobbak? — nehéz erre válaszolni, hiszen annyira egyformák ... De, talán úgy gondolom, hogy Bolla Évát, Holló Zsuzsannát és SZamosvölgyi Máriát diósérem meg közülük, — biztosan nem fognak megsértődni a többiek, nem fognak neheztélni rám. Különben — mint már az előbb is mondottam —, egyikükr' sem tudok rosszat állítani. Az itt dolgozó tizenhét kislány derekasan helytállt a műhelyekben, és alaposan kitett magáért: év végi gyakorlati eredményük átlagosan 4,5! Szépen, biztatóan hangzik ez most, az első év végén különösen —, s ha így folytatódik továbbra is, a még hátralevő három éven keresztül. Biztos vagyok benne, az érettségi után mindegyik nagy hasznát veszi majd az itt tanultaknak! Gyóni Gyula hét tanulni! Csupa kipróbált, nagy gyakorlattal rendelkező, ügyes kezű szakmunkás dolgozik itt, ad útbaigazítást, tanácsot és segít mindig készségesen az érdeklődő gyerekeknek. A lánykák különös szeretettel emlegetik Lukács Sándort, akiről időközben azt is megtudom, hogy nemcsak telepvezető itt, hanem a diákok oktatója is. Törődik velük, osztozik minden problémájukban, és teljes igyekezetével azon van, hogy megszerettesse velük, érdekessé tegye számukra a szakmát. De vajon , az oktató mit mond a lányok munkájáról? — Nem akarom szemükbe dicsérni a lányokat (és diszkréten behúzza maga mögött a parányi iroda ajtaját). De mondhatom, valamennyiükkel elégedett vagyok! Jó maga Viseletű, szorgalmas, igyekvő emberkék, akik korukhoz mérten máris nagyon komolyan KÉK OVERALLBA, munkaköpenybe bújt lányók hajladoznak, serénykednek a munkapadok és gépek között Ereszcsatornát formál az egyik, kis társnője meg éppen dukkózik: látható élvezettel lengeti a pisztolyt, új köntöst, új színt kapott a lemezburkolat... S a különböző részlegeken, itt is, ott is feltűni!: egy-egy kócós, kedves kis fej, Diáklányok még valameny- nyien. Politechnikások... — mondja Lukács Sándor telepvezető. Az Alpári Gyula Köz- gazdasági Technikum I. b. osztályának tizenhét tanulója ismerkedik, barátkozik a különféle szerszámokkal, munkafolyamatokkal, az Egri Finom- mechanikai és Vasipari Vállalat Mecset utcai üzemegységében. S hogy ez a barátság, ismeretség már most, az első év végén milyen mély, milyen komoly, — mi sem bizonyítja talán jobban, mint az, hogy ugyan rég szünidő van már, zárak mögé, fiókok, szekrények mélyére kerültek a tankönyvek, íróeszközök, de a szerszámok mind ott vannak még a finom kis kezekben, s jókedvű dúdorászás kíséri mindenütt a munkát... — A lánykák üzemrészből üzemrészbe kerülve sajátítják el a legváltozatosabb mozzanatokat, műveleteket, megismerkednek sorjában az orvosi műszerek gyártásával, a mérlegjavításokkal, a különféle bádogosmunkákkal, dolgoznak a galvánműhelyben, sőt, még az irodában is... — magyarázza Lukács Sándor elvtárs. — Az érettségi után, amikor ténylegesen munkába állnak majd, bizonyos fokú jártassággal rendelkeznek a szakmában. LEITNER GYÖRGY tanár, a lányok osztályfőnöke, jól választotta meg tanítványai politechnikai képzésének színhelyét: mert itt, a Mecset utcai telepen valóban sokat leLányok a műhelyben munka megszervezését legfon- i tosabb nyári felad a- . t u n k n a k tekintjük. i A hatvani járás történetét 1 hazánk felszabadulásának hu- i szadik évfordulójára kívánjuk j megírni. E tervünk valóra váltásában nagy feladat hárul 1 pedagógusainkra, népművelő- 1 inkre. Minden községben há- < romtagú csoportot hoztunk , létre a község történetének megírására. A munkacsoportok vezetői részére d r. 1 Nagy József, az Eg- - ri Tanárképző Főiskola , történelmi tanszékének ad- i junktusa előadást tartott a helytörténeti kutatás módsze- | réről, s felsorolta azokat a j legfontosabb forrásmunkákat, ; amelyek a helytörténeti kuta- : tás szempontjából lényegesek. A községtörténet megírásé- ; nál négy nagyobb időszakaszt i veszünk figyelembe: 1. a köz- j ség kialakulásától 1849-ig: 2. . 1849-től az 1919-es Tanácsköz- ] társaság bukásáig, 3. 1919— ] 1945-ig: a Horthy-rendszer időszaka. 4. Felszabadulás utáni ] fejlődésünk. Természetesen legfontosabb 1 fejezetnek a felszabadulás : utáni fejlődésünk történetét tekintjük, annál is inkább, : mert a régmúlttal több írá- ; sós munka foglalkozik. i A felszabadulás utáni idő- i szak történetében összegezni i szeretnénk azokat a nagyszerű Járási kulturális bizottságunk egy évvel ezelőtt javaslatot tett a hatvani járás történetének megírására, népi demokráciánk fejlődésének, eredményeinek dokumentálására. Községeinkben megkezdődött a gyűjtőmunka, de nem volt eléggé szervezett, a kutatók nem rendelkeztek kellő tapasztalattal, ezért nem érhettünk el jelentős eredményeket az eddigiek során. A téli és tavaszi népművelési rendezvények befejezése után felmértük a falukutatással kapcsolatos helyzetet, úgy határoztunk, hogy a falukutató redményeket, amelyeket a ;azdasági élet, az ipar és termelőszövetkezeti munka terültén, valamint a kulturális orradalomban elértünk. A alukutatással egy időben megkezdjük a rendszeres nép- ajzi gyűjtést is. Járásunk igen gazdag néprajzi 'onatkozásban. Boldogon, Heréden és Nagy- ökényesen még látható népviselet, még él sok népszokás, megtalálható a régebbi pa- aszti élet számos dokumen- uma is. Az összegyűjtött tár- ;yakból, valamint szakköreink munkáiból 1965. április 4-én árási szintű kiállítást rendelünk. A községi tanulmányokat árási szerkesztő bizottság érékeli majd, s tesz javaslatot legjobb munkák díjazására. 1 szerkesztő bizottság feladata esz a tanulmányok alapján a ;ötet összeállítása. E tervünket — bár látszó- ag a történetkutatás feladata - csak úgy válthatjuk valóra, ia nem néhány történelmet zerető ember, hanem népművelési munkánk egyik legfonto- abb feladataként fogjuk fel; Izeretnénk, ha ez a munkánk i ugyanúgy társadalmi iggyé válna, mint sok más épművelési feladat. Taksás Imre következő számában számolunk be. (Folytatása következik.) Kováts Andor mesterséges holdak és űrállomások első ötletét. Elképzeléseit az életében nem értették meg. Nem hitték, hogy a kozmikus távolságok a többi között Heinz Gartmam könyvének alábbi sorai is mutatnak: „Ez az ember, aki rakétaállványt, vagy folyékoni üzemanyagú rakétát üzemben vagy felszállásban sokasén láthatott, tökéletesen le tudtí rajzolni a folyadékhűtéses égés kamrát, a kétfajta folyókon; üzemanyaggal működő rakétát úgyhogy a rakétatechnika ú; kutató-generációjának csal érte kellett nyúlnia. („Álmo dók, kutatók, konstruktőrök’ Düsseldorf, 1958 — németül) Elsősorban a társadalmi viszonyok tették Hermanr Ganswindet bizonyos tekintetben Ciolkovszkij ellenpólusé, vá. Kortársak voltak. A világűr első német kutatóját, a Ke- let-Poroszországból származó Ganswindet már gimnázium: tanulmányai alatt foglalkoztatták a léggömbök kormányzásának gondolatai s ez időből származó vázlataiból világosan kivehető, hogy a rakéták hátralökő erejét a repülésre kívánta felhasználni. Szülei, nem törődve gyermekük ilyen irányú érdeklődésével, fiukal jogi pályára adták, 35 évei korában azonban Ganswindt nyilvánosságra hozza az elsi rakétahajtású űrhajó tervét. Az égéskamrában lőportölteteket gyújtanának meg sorozatosan és az űrhajó Newton törvénye (1687) szerint a gázok kiáramlásával ellentétes irányban fog repülni. Az űrhajó csak terv maradt. Ganswindt számos elvét azonban később a gyakorlatban megCiolkovszkij munkássága messze túlszárnyalja az előző számunkban vázoltakat. Az „űrhajózás atyja” mintegy 60 értekezésében fektette le elveit, amelyekkel bebizonyította, azt, hogy az űrkutatás egyetlen eszköze csakis a rakéta lehet. ő volt az első, aki a mai középhordtávolságú rakétáinkat nagyságban és szerkezetileg elképzelte, létrehozataluk útját megjelölte. Nemcsak kutató volt, hanem gondolatait széles körben népszerűsíteni is tudta. Néhány művének címét idézzük: „A Földön kívül”, „A rakétamotor”, „Nehézkedés nélkül”, „Az űrhajózás célja”. Tehetsége csak az októberi forradalom után bontakozhatott ki, s munkásságát még életében elismerték. Nem sokkal halála előtt, 1935. szeptember 13-án írta le e sorokat: „Minden munkám a rakétarepülés és a bolygóközi forgalmat illetően a bolsevik pártnak és a kormánynak, a haladás és az emberi kultúra vezetőinek ajánlom fel. Meg vagyok győződve, hogy ők ezt a muvJkát eredménnyel fejezik majd be."- Munkáját a nyugati világban is nagyra értékelték, amit Nem adta meg az elsőbbséget: súlyos baleset érte adta meg az elsőbbséget a Pannónia motorkerékpárral haladó Bérezés Jánosnak, aki nekiszaladt a kerékpárnak. Herman László nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. A baleset az ő hibájából következett be. Tegnap délelőtt 8 óra 15 perckor súlyos közlekedési baleset történt Egerben, a Lenin út 22. számú ház előtt. Herman László egerbaktai lakos az út menetirány szerinti jobb oldalán haladt, s be akart kanyarodni balra, a Grónai Sándor utcába. Közben nem
