Heves Megyei Népújság, 1963. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-23 / 145. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA &S A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XTV. évfolyam, 145. szám ÁRA: 60 FILLÉR 1963. június 23., vasárnap Kitüntették az űrrepülőket Moszkva (TASZSZ) Valentyina Tyereskovát és Valerij Bikovszkijt kitüntették a Szovjetunió Hőse címmel a velejáró Lenin renddel és az Arany-csillag Érdeméremmel. A két űrrepülő a magas kitüntetést kiváló űrrepülő teljesítményéért kapta. Elhatározták, hogy Moszkvában felállítják Valentyina Tyereskovának, a Szovjetunió Hősének bronz mellszobrát. A fentieken kívül a Legfelsőbb Tanács elnöksége Valentyina Tyeresko­vának és Valerij Bikovszkijnak megadta „A Szovjetunió űrhajós-pilótája” címet is. „ A tudomány, technika, gondolkodás, munka és hősiesség nagy ünnepe M Nagy fogadtatás Moszkvában világhírű űrrepülők tiszteletére Nagygyűlés a Vörös téren — Hruscsov is felszólalt MOSZKVA: Sugár András, az MTI tudósítója írja; A vnukovói repülőtér va- donatúj korszerű épülete előtt álló többezres töméi' 12,45 órakor éljenzésbe tört ki, amikor az égen hét darab sugárhajtású va/- dászgép kíséretében fel­tűnt az űrhajósokat szállí­tó II—18-as óriásgép. Néhány perc elteltévéi a repü­lőgép simán földet ért, majd lassan a fogadó térség elé ma­nőverezett 12.55 órakor fel­pattant a gép ajtaja, s a lép­csőn a repülőinduló hangjai­nak ütemére frissen, gyors léptekkel az emelvény félé indult Valentyina Tyereskova és Valerij Bikovszkij. Az 5. számú űrhajós alezredesi egyenruhában, Tyereskova elegáns sötét kiskosztümben, fehér tűsarkú cipőben indult az emelvény felé. Egymás mellett — mint tavaly ősszel Nyikolajev és Popovics — vé­gigmentek az űrhajósok, im­már világhírűvé vált piros szőnyegén és jelentést tettek Hruscsovnak. Elsőnek Bi- fcovszkij jelentette: — Első titkár és minisz­terelnök elvtárs, örömmel jelentem, hogy a párt és a kormány által kapott fel­adatot sikerrel teljesítet­tem. Az ötnapos űrrepülést sikerrel befejeztem, az űr­hajó minden berendezése kifogástalanul működött. Közérzetem kitűnő, kész vagyok újabb Föld körüli és bolygóközi repülésekre. Hasonló jelentést tett Válja tyereskova is, aki a megható- dottságtól kétszer meg is akadt a jelentéstételben. Hruscsov válaszul három­szor megölelte és megcsókolta mindkettőjüket. Közben el­hangzott a Szovjetunió him­nusza és a repülőtéren felállí­tott ágyúk 37 díszlövéssel kö­szöntötték az űrhajósokat. Ez­után sorban üdvözölték Bi­kovszkijt és Tyereskovát a szülők és a rokonok, akik a felbocsátás óta most látják őket először, csókkal, öleléssel köszön­tötte őket az eddigi négy szovjet űrhajós — Gaga­rin, Tyitov, Nyikolajev és Popovics. Úttörők virágcsokrokkal ked­veskedtek Tyereskovának és Bikovszkijnak. Valentyinát sok-sok gladkjlus-csokorral halmozták éL A megjelentek rövid, baráti beszélgetésbe merültek a koz­mosz két hősével, majd Hrus­csov és Tyereskova és Bikov­szkij sorra járta az üdvözlő csoportokat, fogadták a lelkes köszöntéseket. Ezután gépko­csiba szálltak és elindultak a Vörös tér félé. Az első ZIL—111-es nyitott gépkocsiban Hruscsov, Bi­kovszkij és Tyereskova foglalt helyet. Felejthetetlen diadalmenet következett ezután. A repülő­térről a városba vezető több mint 28 kilométeres úton ün­neplő, ujjongó, virágokkal, zászlókkal integető tömeg sor­fala között haladt az autóka­raván az államfőnek a kijáró motorkerékpáros csoport dísz­kíséretében. A kocsikaraván a Borovickij-kapunál gördült a Kreml udvarára, majd a Szpasszkij-torony közelében lévő kijáratnál állt meg. In­nen az űrhajósok és a párt ve­zetői gyalog mentek a Vörös térre és felléptek a Mauzóle­um mellvédjére. A Vörös tér ünnepi díszbe öltözve várta a két űrhajóst. A Történelmi Múzeum homlok­zatát Válja és Valerij képe dí­szítette, a GUM nagyáruház falán piros transzparenseken arany jelszavak éltették a Szovjetunió Kommunista Párt­ját, a szovjet tudományt, az űrhajózás ismert és ma még névtelen hőseit. A Kreml vö­rös falát a 15 szovjet köztársa­ság címerével ékesítették. A bevonuló fiatalok Bikovszkij és Tyereskova nagyméretű arcképeivel, rögtönzött jelsza­vakkal, zászlókkal érkeztek a szovjet főváros történelmi ha­gyományoktól megszentelt fó­rumára, a Lenin-mauzóleum elé. Magyar idő szerint pontosan 14.09 órakor jelent meg a mauzóleumon Hruscsov, Tye­reskova, Bikovszkij, a párt és a kormány vezetőinek kíséreté­ben. A márványépület mindkét szögletéről karjukat lengetve köszöntötték a sokezres ujjon­gó tömeget. Hruscsov felemelte jobbról Valentyina, balról Valerij kezét és percekig együtt integettek az éljenző soka­ságnak. „Hurrá!” ';)Válja, Valerij”, ,,Szláva” (dicsőség) kiáltották a nagygyűlés részt vevői, amikor pirosnyakkendős úttörők ha­talmas virágcsokrokat adtak át Valentyinának. Közben az új űrhajósokhoz csatlakoztak kollégáik, az űrku­tatás úttörői, élükön Jurij Ga­garin alezredessel. Az öt férfi űrhajós nagy derültség köze­pette közrefogta Valentyina Tyereskovát és mind a hatan barátságosan összeölelkeztek. Jegoricsev, a Moszkvai Váro­si Pártbizottság első titkára nyitotta meg a nagygyűlést. Is­mét felcsendült a Szovjetunió himnusza, majd Valerij Bikov­szkij emelkedett szólásra. Amikor Bikovszkij arról beszélt, hogy Valen­tyina Tyereskovával ran­devúja volt az űrben, Hrus­csov mosolyogva közbe­szólt: „Vigyázzon, meg ne hallja a felesége!’’ A beszéd elhangzása után Hruscsov ismét megölelte és megcsókolta Valerij Bikov­szkijt. Éljenzés és üdvrivalgás kö­szöntötte Valentyina Tyeresko­vát, amikor a mikrofonhoz lé­pett. Tyereskova beszéde után nagy taps közepette Nyikita Hruscsov miniszterelnök, az SZKP Központi Bizottságának első titkára emelkedett szólás­ra. Hruscsov beszéde után per­cekig zúgott a taps, az éljen­zés. A szovjet miniszterelnök ismét megölelte az űrhajóso­kat és velük együtt integetett az ünneplő tömegnek. A nagy­gyűlés ezzel véget ért. A rész­vevők magyar idő szerint 16 órakor a Kreml György termé­ben rendezendő fogadásra in­dultak. Bikovszkij beszéde a Vörös téren MOSZKVA (TASZSZ): Valerij Bikovszkij, a Vörös téren elmondott beszédében kijelentette, hogy az állandó figyelem és a szeretetteljes gondoskodás volt az a csodálatos erő, amely fenntartotta őt és Valentyina Tyereskovát, amikor a világűr végtelen térségein repültek, lelkesedést öntött beléjük, fo­kozta meggyőződésüket, hogy sikeresen elvégzik a hosszú­távú űrrepülést. — Boldogan jelentem szere­tett kommunista, pártunknak, a szovjet népnek, a kedves Nyikita Szergejevics Hrus­csovnak, hogy sikeresen telje­sítettem azt a feladatot, ame­lyet a kommunisták nagy pártjának Központi Bizottsá­ga és a szovjet kormány, a ha­za bízott rám — mondotta az ötös számú űrhajós. A továbbiakban megígérte, hogy becsületes helytállással teszi méltóvá magát az SZKP tagságára, amit űrhajózása során kapott meg. A Vosztok 5 és a Vasztok 6 űrrepülése ismét ékesen bizonyította a szovjet tu­domány és technika sza­kadatlan és gyors fejlődé­sét, a Szovjetunió hatal­mas fölényét és elsőbbsé­gét a világűr meghódításá­ban — jelentette ki az űrhajós, majd így folytatta: — Különösen jólesik meg­állapítanom, hogy elég hosz- szantartó űrbéli egyedülléte­met olyan elragadó útitárs megjelenése jutalmazta, mint Valentyina Tyereskova. Azúr- randevú a pontosan kitűzött időpontban és a pontosan ki­jelölt helyen folyt le. Bikovszkij kijelentette, nem érezte, hogy elszakadt hazájá­tól, a hírközlő eszközök a vi­lágűrben kitűnően működtek. Minden olyan kísérlet, amely szánt-szándékkal szennyezi a kozmikus tér­séget — magaslégköri atomrobbantások, sok mil­lió tű szétszórása — meg­nehezíti a világűr meghó­dítását. Ezért a világ né­pei határozottan elitélik e cselekményeket és mi szovjet űrhajósok csat­lakozunk e hangokhoz. Bikovszkij közölte, hogy mindkét űrhajós repülését az SZKP Központi Bizottsága plénumának szentelte. Saját maga és űrhajós társai nevé­ben megígérte, valamennyien készek teljesíteni a párt és * kormány bármely megbízását. Férfiaink már a kozmoszban sem lesznek egyedül TYERESKOVA BESZÉDE MOSZKVA (TASZSZ): Valentyina Tyereskova, a Szovjetunió 6. űrhajósa beszé­dében hálásan megköszönte az SZKP lenini Központi Bi­zottságának és a szovjet kor­mánynak azt, hogy neki, szov­jet nőnek — a jaroszlavli tex­tilkombinát munkásának ju­tott az a nagy megtiszteltetés, hogy végrehajtsa a hosszan­tartó űrrepülést. Örömmel jelentem önöknek, hogy maradéktalanul végre­hajtottam a tudományos ku­tatás programját — jelentette ki, hozzátéve, hogy a kiváló űrhajó műszerei és berendezé­se az indulás pillanatától a földet érés pillanatáig kifo­gástalanul működtek. Közér­zetem a repülés alatt kiváló volt — mondotta. Meg kell azonban nyíltan mondanom — jegyezte meg Valentyina —, hogy a hatalmas felelősség, a közelgő űrrepülés számom­ra ismeretlen jelenségei nagy izgalmat okoztak, de a technikánk iránti feltét­len bizalom a különleges kiképzés, valamint a haza iránti kötelességérzet, se­gített nekem, hogy minden akaratomat és energiámat úgy összpontosít­sam a feladat teljesítésére, ahogy azt egy kommunistának keli tennie. Rendkívül boldog vagyok; hogy a világon én vagyok az első nő, akire rábízták az űr­repülés megtisztelő feladatá­nak végrehajtását — jelentet­te ki Valentyina Tyereskova. Büszke vagyok arra, hogy a szovjet űrrepülők dicsőséges csoportjához tartozom — mon­dotta. Férfiaink így már a kozmoszban sem lesznek egye­dül. Ezentúl , most már , ott is érezni fogják a baráti asszo­nyt támogatást. Valentyina hangsúlyozta, hogy az űrrepülést végrehajt­va arra törekedett, hogy mi­(Folytatása a 2. oldalon.) Hruscsov beszéde a Vörös téren Az űrhajósok megérkeztek Moszkvába és jelentést tettek. MOSZKVA (TASZSZ): A Vörös téri gyűlésen Hrus­csov szovjet kormányfő is be­szédet mondott. Mindenekelőtt üdvözölte „a kedves moszk­vaiakat, fővárosunk vendégeit, mindenkit, aki ebben az órá­ban figyelemmel kíséri a Vö­rös téren folyó eseményeket”. Kijelentette: „Ma, elvtársak, nagy és örömteljes napunk van, a szovjet tudomány, techni­ka, gondolkodás, munka és hősiesség győzelmének nagy ünnepe.” Ezután szerencsekívánatait fejezte ki Valentyina Tyeres­kovának és Valerij Bikovsz­kijnak, majd kijelentette: „ezek a mi gyermekeink, a szovjet nép gyermekei, fiatal nemzedékünk nagyszerű kép­viselői. Edzett kommunista emberek, valamennyien büsz­kék vagyunk, hogy olyanok, mint ők, viszik egyre előbbre a kommunizmus teljes győzelmé­re a forradalmi vörös zászlót, melyet a nagy októberi napok­ban apjuk és anyjuk, bátyjuk és nővérük lobogtatott”. — A világűrbe vezető utunk nem akkor kezdődött — foly­tatta Hruscsov —, amikor az első tudósok a rajztáblák fölé hajoltak és az elektronikus gé­pekhez léptek, hogy megal­kossák az űrhajókat, a roppant teljesítményű hajtóműveket. Utunk a kozmoszba akkor kezdődött, amikor az űr­hajósok apái és anyái, a szovjet emberek idősebb nemzedéke elhelyezték az első köveket a szocializ­mus épületének alapjánál. A szovjet kormányfő hang­súlyozta: — A Vosztok 5. és a Vosztok 6. Valerij Bikovszkij és Valen­(Folytatása a 2. oldakm

Next

/
Thumbnails
Contents