Heves Megyei Népújság, 1963. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-22 / 144. szám

1063. június 22., szombat NEPÜJSAG s Az igények árnyékában K«NJ\\\NÄ\\\\\\\\\\\\\^^ ^\\\\\\\\\\\\\\\\^^ A BARLANGOK MÉLYÉN Meg kezdődött as MHS ötödik kongresszusa XJszta Gyula altábornagy, honvédelmi miniszterhelyet­tes, az MHS elnöke üdvözöl­te a kongresszus részvevőit, majd Réti Antal, az MHS el­nökhelyettese tett javaslatot a kongresszus elnökségére. Ott volták az elnökségben a külföldi testvérszervezetek küldöttségének Vezetői is. Várkohyi László, az MHS elnökhelyettese tartott rövid megnyitó beszédet, majd ja­vaslatot tett a kongresszus napirendjére és ügyrendjére. Ezután Úszta Gyula altábor­nagy, honvédelmi miniszter­helyettes, az MHS elnöke tar­totta meg beszámolóját. Bevezetőben beszélt a bél­és külpolitikai helyzetről és méltatta a tartós béke szük­ségességének jelentőségét. Évforduló — békefelhívással 1941. június 22. Ez a dátum a dicsőség és a gyalázat nap­jainak hosszú sorát nyitotta meg... A gyalázatét, amely a hitlerista hordák gaztettei nyomán fakadt, amikor min­den hadüzenet nélkül rátá­madtak a Szovjetunióra. S a dicsőség napjainak kez­dete volt, mert a szovjet há­za polgárai hősies elszántság­gal védekeztek a váratlanul rájuk zúduló seregek ellen. A dicsőségé... amelynek bete­tőzése, Berlin elfoglalása volt, s amelynek szimbólumaként a Reichstag ormán vörös zászló lengett, hirdetve az antifasiszta erők győzelmét. S most, 22 évvel a Szovjet­unió megtámadása után, új­ból Kelet felé fordul a népek figyelme. De most nem az orvtámadó tankok dübörgé­sét vigyázzák, — ünnepet vár­nak. A világűr hőseinek moszkvai parádéját, akik a honvédő háború hőseinek utódaiként, nemcsak a Föld alattomos erőit győzték le, de meghódították az égi magas­ságokat is. S az emlékezés és az új si­kerek dicsőségének fényében a világ legnagyobb szocialista hatalma nem háborús fenye­getéssel emlékeztet az évfor­dulóra, de éppen ezekben a napokban juttatta el felhívás sát a világ népeihez és kor­mányaihoz, hogy vessenek vé­get a fegyverkezési hajszá­nak, váltsák valóra az általá­nos és teljes leszerelést, tán- toríthatatlanul küzdjenek a világbéke diadaláért. Lehet-e méltóbb gesztus ily évfordu­lóhoz ...? K. E. Bútor- és lakásberendezési kiállítás nyílt Egerben laszt adtak a kiállítás rende­zői, a tervezők és a dekoratő­rök. — Gyengének, törékenynek látszik ez a szék. A bíráló megjegyzést a Fa­ipari Vállalat három dolgozó­ja cáfolja, és mutatják, hogy rugózó háttámlával gyártották a széket. Így az nemcsak ké­nyelmes, de erős is. Ezt a vé­leményt elfogadhatjuk, mert ők ismerik a szakmát, a kon- kurrencia dicsérete pedig fel­tétlen megnyugtató. Sok érdeklődőt vonz a len­gyel lakószoba és a Varia konyha. Érdekes elrendezésben láthattuk a Varia szobát és minden látogató meggyőződhet a modem bútorok nagy előnyé­ről, hogy egy kis ötlettel és íz­léssel azok valóban variálha­Huszonhét na kezdődik a könnyi A Könnyűipari Minisztéri­um megvizsgálta, hol tart az ötéves tervben megjelölt be­ruházások megvalósításában. Ez évben több mint egymilli- árd-háromszázmillió forint áll a könnyűipar rendelkezésére. Az idén különösen nagy fel­adatot jelentett a beruházások előkészítése. Az 1961. évi hat és a tavalyi húsz értékhatár feletti nagy beruházással tók, olyan alaprajzi elrende­zést valósíthatunk meg, ami­lyet a lakás mérete és beosztá­sa enged. Ügy láttam, a legnagyobb si­kert a Velence dolgozószoba aratta. A modern, kis méretű lakás ideális bútortípusa ez, és viszonylag nem is drága. Mi a hibája? Csupán az, hogy kevés kapható belőle. A Heves megyei képzőművé­szek több festményét láthattuk a bemutatón. A modem bútor, az ízléses lakásberendezési tárgyak, a modem és igényes képek harmóniája szpmet- gyönyörködtető. (Még fnkább az lenne, ha a zsúfoltságot elke­rülték volna a rendezők.) Ez a kiállítás a modem bútorok előretörését és sikerét igazolja. F. L. gy beruházás az idén iiparban szemben most huszonhetet kezdenek el. Ezenkívül még 50 folytatódó beruházás to­vábbi szakaszaihoz kellett gondoskodni a tervekről. Az új beruházások közé sorolható a Győri Pamutszövő és Mű­bőrgyár szövődéjének bővíté­se, a KISTEXT, a Kőbányai és a Kaposvári Textilművek fonodájának rekonstrukciója, az Újpesti Bőrgyár és a Tisza Bútorgyár rekonstrukciójának új szakasza, a Komád! Poz- dorjalemezüzem bővítése. A Tisza Cipőgyárban a tunittalp gyártásának növeléséért fej­lesztik az üzemet. A beruházások általában jó ütemben haladnak. A külön­böző felmerült nehézségek miatt azonban 1964-re halasz­tották el a Pécsi Bőrgyár re­konstrukciójához kapcsolódó 2,3 millió forintos építési be­ruházást. Viszont korábban, 1964 helyett még az idén meg­kezdik a Csepeli Papírgyár hullámlemez üzemének építé­sét. (MTI) Megyei tanács mezőgazdasági osztálya ? Johann Straus« dédunokája Szegeden Mint ismeretes, a szegedi szabadtéri játékok július 20-án kezdődnek a Magyar Állami Operaház művészeinek közre­működésével, a nagy sikert aratott budapesti szereposztás­ban, Erkel Brankovics György című operájának előadásával. Július 28-án kerül sor Verdi Trubadúr című operájának el­ső előadására. Johann Strauss Cigánybáró című nagyoperettjét bécsi ven­dégművész, Eduard Strauss, a szerző dédunokája vezényli majd a szegedi előadáson. (MTI) Vasárnapi számunkban kezdjük 1 A CAPUAI FENEVAD című, Cs. Horváth Tibor és Zó rád Ernő izgalmas, kalandos képregényének közlését. Vasárnapi számunkban kezdjük í san beépített, zöldre festett aj­tón, ismét kecskék kandikál­nak a fejem felett, hogy aztán gyors szökellésekkel, kerül­getve a ronda, kémény póko- ■ kát, elrohanjanak más barlan­gok udvara fölé faun szemmel figyelve az ott folyó életet... Kalló József segédmunkás. A mindennél sötétébb, pisz­kos, penészes falú barlangban két dikó, egy asztal, két szek­rény. lóca, néhány vödör és a falóin egy kormos hasú pala­csintasütő. És gyerek, gyerek mindenütt, összesen hat. Két­évestől 13 évesig, szőkéik, egészségesek, maszatosak, ágyon, földön, állva nyüzsög­ve, s középen egy széken a borostás arcú apa ölbe ejtett kézzel. A fizetés 1200 forint, a csa­ládi pótlék hétszázvalahány. S erre vannak nyolcán! — Négy éve lakunk itt. De azelőtt is barlangban laktunk Mi mindig barlangban lak­tunk. De talán nem fogunk mindig barlangban lakni... Hogy én hol alszom? Hát a lócán. A gyerekeknek muszáj pihenni. Megvagyok ott. Meg­szokja az ember... Azt mond­ták, megvehetem ezt a lakást hatezer forintért... De ha ne­kem hatezer forintom volna — legyint és ebben a legyin­tésben benne van minden re­ménytelensége. Mert 6, egye­dül ő érzi reménytelennek a sorsát... Itt még kecskét sem láttam a meredek sziklafalon... ★ Sokan elköltöztek innen. Be­települtek a faluba, házat építettek, s most úgy emlékez­nék vissza az egykori barlang­ra, mint valami mély sötét kútra, amelybe belenézhet ugyan az emlékező elme, de a mélyét nem is látja már. De ez a negyvenkét család, ez a kéiszá zval ah ány ember még a „kút mélyéről” tekint fél a szikrázó napvilágra. S ezeknek kicsi a kút szája: ke­vés a fény, amely letör ide... Jártam sok olyan háznál más faluban, más vidéken, ahol százezreket érő házakat nem lak az igénytelenség, — itt semmit sem érő barlangok mélyén, az Igények _ árnyéká­ban terveznek és bíznak hol­napot... Gyurkó Géza fényképek, az új dicsérő okle­vél, s a petróleumlámpa kam­pója alatt... — Különben nyáron hűvös, télen meleg ez — próbálja mentegetni otthonát. — Egy rakat fával egész nap el lehet lenni nagy hidegben is ... A vendég, aki egyben szom­széd is, Kerékgyártó Sándor bányász, keserűen legyint: — Ezt itt megszüntetni? Ha felrobbantanák. Akkor igen. Ha Valaki kimegy, mindig akad, aki a helyére költözzék. Ügy jött ide Jóska is, úgy ke­rültem én is a barlangba ... Építkezni? Hát azt kellene. Jó lenne. De ötödmagammal va­gyok, a kenyeret csak egyedül én keresem, a többi csak pusz­títja ... Amikor kilépek, meghajtott fejjel, a sziklára fabrikált aj­tón, hőkölve ugrik hátra a „háztetőn” egy kecske... Boát Mihály A helyiség már szobának is beillik. Rend, tisztaság minde­nütt. Az ágyon a mama üldö­gél, Bódi Mihály beállító laka­tos a lócán, a középső fiú, aki Egerbe jár gimnáziumba, ar­ról beszél, hogy az orosz nyelv keseríti az életét... — Csuda nehéz, tessék el­hinni ... Pedig én szeretem a nyelveket — bizonygatja mély meggyőződéssel... Bejön Bódiné is. Szabadsá­gon van, illetőleg betegszabad­ságon. Nemrégen jött haza a Mátraházi Tüdőszanatórium­ból. — Ez a szoba nem vizes, de a másik, itt mellette, ahol mi lakunk ... Hajaj... Az orvos­ság megpenészedlk. Olyan ... — Nem tudók építkezni. Három gyerek. Ebből kettő Egerbe jár gimnáziumba. Csak az havi nyolcszáz forint. Pedig mennék innen, ha kap­nék lakást. Nem embernek való ez a barlang... mentege- tődzik a férfi. Bódi mama ingatja a fejét: — Hát mi már csak nenn mennénk el innen. Mi már nem. Itt születtem. Pontosan itt, ahol ülök, 65 éve. Hát most hová és minek menjek más­hová... — Fel kéne robbantani az egészet. Itt csak az segítene — csendül fel immáron refrén- szerűen Bódi Mihály száján is a keserű düh a barlang, az itteni élet iránt... És amikor kilépek a gondo­Fekete, rusnya pókok ülnek a sziklán. Közöttük fehér sző­rű kecskék keresnek sarjadzó füvet A pókok: kémények. A kecskék lábai a „házak” tete­jén kopognak, ötven méter! Pontosan ennyi a siroki ta­nácstól az első barlanglakás, s talán még annyi sem a televí­ziós antennától, amely rendít­hetetlen nyugalommal néz szembe az antennaszarvú kecs­kékkel. Szó szerint is kö­vület ez. Barlang. Az ős­ember lakóhelye. Ma: 1963- ban. Régészek, paleonto­lógusok mégse gyertek ide, itt a tudománynak nincs mit ke­resnie, ami a múltat, de van mit teami, ami a mát, s a hol­napot jelenti. Tízegynéhány év alatt, mintha valamiféle rek­lám-, vagy propagandaközség lenne Sírok — annyit fejlő­dött. Pedig szó sincs róla, hogy az lenne. Hatalmas üzem, két új lakótelep, majd háromszáz családnak új otthon, iskola, művelődési ház épült itt, lenn a völgyben, de a hegyoldalban megtorpant, megállt az idő 42 család, több mint kétszáz em­ber élete felett Levél jött Sírokból: az igény levele. Szülők, az iskola igaz­gatója fejtegeti, hogy miben van és miben nincs igaza egy közelmúltban a község általá­nos iskolája ballagásáról írt cikkünknek. Az igény levele: mindent megadni, mert meg tudunk adni gyermekeinknek. És ez jó. De az igények árnyé­kában, ott fenn, a lakótelep emeletes házainál is magasab­ban, sziklába vésett, szobának kiformált barlangok mélyén emberek élnek, álmodoznak, terveznek és szaporodnak. Íme hárman, a negyvenkét család közül: Sály József Ha kiegyenesedem, a fejem majdnem a sziklába verem. Tenyérnyi ablak a négy- tenyérnyi, mésszel fehérre kín­zott helyiségen, amelyet gúny lenne szobának titulálni. Né­hány bútordarab, ami elfér, s a vezetékes rádió, mint az új kor spórája e régi talajon ... — Három gyereket neveltem itt fel, kérem, 1939 óta. Három gyerek, szűk kereset, katonás­kodás, front, aztán újra nehéz évek, nem tudtam építkezni. Talán majd, ha a fiam lesze­rel, akkor. Jövőre! — remény­kedik a holnapban Sály Jó­zsef, aki a fal mellett ül a régi Tegnap délelőtt 10 órakor nyitották meg Egerben, a Szakszervezeti Székház emele­ti nagytermében a Bútorérté­kesítő Vállalat és az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat kö­zös rendezésében a bútor- és lakberendezési kiállítást. Már az első órában sok láto­gatója volt a bemutatónak. Nők és férfiak, fiatalok és idő­sebbek nagy érdeklődéssel nézték, hogy mi újat, szépet nyújt az idei bútorkiállítás, milyen meglepetéssel rukkolt ki az ipar és vajon kapható, megvásárolható-e az, amit most bemutatnak? A bejárattól balra világos színű, modem lakószoba, a fekhelyek huzata kellemes zöld színű. Minden bútordarab praktikus, ízléses: a csehszlo­vák ipart dicséret illeti. Szem­ben, a másik oldalon NDK- lakószobát nézegetnek az ér­deklődők. Modem, egyszerű, de praktikus — summázza bí­rálatát két asszony. Még több nézője akad a Csillag lakószo­bának. Elegáns, könnyed vo­nalvezetés, modem forma jel­lemzi a magyar ipar egyik leg­kedveltebb bútortípusát. Ho­gyan lehet praktikusan és íz­léssel elhelyezni a kétajtós szekrényt, a két darabból álló fehémeműs alsórészt, a polcos felsőrészt, az ágyneműtartót, az asztalt, a rádiót, és a tele­víziót, milyen lámpa és váza való ehhez a bútortípushoz? Mindezekre a kérdésekre vá­beérett gyógynövények átvéte­lét. Nagy mennyiségben szál­lítottak már eddig is szamóca­levelet, fehér árvacsalán vi­rágot, kakukkfüvet, ibólyale- velet, vérehulló fecskefüvet, gyöngyviráglevelet, csalánle­velet, galagonya virágot, macskagyökeret, acsalapu gyö­keret. Valamennyi nö­vény fontos gyógyászati alap­anyagot tartalmaz, mint pél­dául a gyöngyviráglevél, amelyből szívműködést szabá­lyozó gyógyszereket készíte­nek, a csalánlevél vértisztító teakeverék alapanyagát képe­zi. Már gyűjtik az erdőkben a bódzavirágokat, a nehéz sza­gú gólyaorrfűt, a szederleve­let,. hársvirágokat, szurokfü­vet, ibolyagyökeret, tölgyzúz- mót és kőmohát. Később sze­dik majd a szintén gyógyásza­ti alapanyagot tartalmazó ga­lagonya- és bodzabogyót. Az egri részleg 150 mázsa szárí­tott gyógynövényt szállít az idén. A nagyrészt exportra kerülő értékes erdei gyümölcsből 200 mázsát vásárolnak fel. A gombázók népes tábora tavasztól őszig járja az erdő­ket. A rendszeresen gombá- zókkal sokat foglalkoznak a vállalat szakemberei, hogy tá­jékoztatóikkal megelőzzék a mérgező gombák gyűjtését. Most a csiperke, a tinóru, vagy vargányaféléket szedik, később kerül sor a rókagom­ba, a sereges tölcsérgomba és a tőkegomba szedésére. Az időtöltésből, vagy mellékfog­lalkozásként dolgozó gomba- szedők jól keresnek. Külföl­dön igen keresett az erdei gomba, ezért az idén a termés 90 százalékát exportálják. A megyénk területén működő fel­vásárlók három vagon friss gombát szállítanak a külön­böző országók megrendelései­re. A három erdőgazdaság te­rületén működő egri kiren­deltség 40 felvásárló állomá­sa megkezdte a már korábban A Mátra és a Bükk erdei­ben érik a vadon termő málna, körte és szeder. A terebélyes fák tövében nőnek a gombák. Kincseket érő gyógynövények, jóízű gyümölcsök találhatók az erdőkben. Az Erdei Termékeket Fel­dolgozó és Értékesítő Vállalat tervszerűen foglalkozik az ér­tékes kincsek gyűjtésével. Az egri üzemegység vezetői el­mondták, hogy mintegy ötezer felnőtt és iskolás gyűjti rend­szeresen az erdei termékeket. Sokaknak a kemény munka után kikapcsolódást, testi-lel­ki felfrissülést és nem utolsó­sorban komoly mellékkerese­tet jelent ez a foglalkozás. A Mátra és a Bükk déli fek­vésű oldalain beérett a vadon termő málna, amelyből 120 mázsát vásárol fel a vállalat. A málna mellett külföldön is keresett a szeder. Hamarosan beérik a szörpök többi alap­anyaga, a sóm, a vadkörte, a kökény, özd. Cserépfalu kör­nyékén, a Tárná mentén jó termés mutatkozik kökényből. ötezren gyűjtik az erdők kincseit Szedik a málnát — Három vagon gombát exportálnak Miből lesz az orvosság ? helyen tapasztaljuk, hogy a szövetkezetek esőre várnak és napokig nem öntözik kertésze­tüket Gyakran előfordul, hogy egész nap borul és mindössze néhány csepp eső esik. Az eső­re nem várhatnak a termelő- szövetkezetek, ezért ahol öntö­zési lehetőség van, és a föld kívánja a vizet, ott mindenütt öntözni kell. Szerencsére me­gyénk nagyobbik fele kapott időben elegendő esőt, amely kedvezően hatott a kalászosok és a kapások fejlődésére. Re­méljük, június és július nem lesz túlságosan száraz és azok a vidékek is kapnak csapadé­kot, amelyek eddig kimaradtak az esőzésből. A hivatalos nyár első nap­ján, június 21-én, mit mutat a csapadékelosztási kimutatási Elegendő-e mindenfelé az eső? A májusi és júniusi esők szakaszosan áztatták a földe­ket. Eger, Gyöngyös vidéke bő­ven kapott csapadékot, ugyan­akkor a péterváséri járás, va­lamint a füzesabonyi járás egyes részei alig kaptak csapa­dékot. Vannak határrészek, ahol még most is annyira szá­raz a föld, hogy a repedésbe könnyen belefér a tenyér. Most kaptunk a Földművelésügyi Minisztériumtól felhívást, hogy a termelőszövetkezetek hasz­nálják ki jobban öntözőberen­dezéseiket Sajnos, nem egy

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents