Heves Megyei Népújság, 1963. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-22 / 144. szám

4

NÉPÜJSAG

1963. június 22., swrmfcal

0 LOTTO nyerőszámai

A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása szerint Szombathelyen, a városi tanács művelődési, házának szabadtéri színpadán megtartott lottó sorsoláson a 25. játékhéten a következő nyerőszámokat húzták ki:

12. 28. 37. 51. 79.

— VASÁRNAP, június 23-án, különvonat érkezik Budapestről Egerbe reggel 8,36-kor, visszaindul 18,50-kor. Mintegy 700 budapesti ismerkedik ezen a napon a várossal.

— AZ EGRI Tanárképző Főiskola ma délelőtt 11 órakor tartja tanévzáró ünnepélyét a Vörös Csillag moziban.

— ÜJÍTÁSI ankétot tartanak június 29-én Petőfibá- nyán a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt kiváló újítóinak, újítási megbízottainak és a szakszervezeti titkárok részvételével. Az újítási mozgalom 15. évfordulójának alkalmából többen jutalomban részesülnek.

— AZ ANGOLOK olyan ra- iarberendezést szerkesztettek, amely egymaga ellenőrzi egy légi kikötő forgalmát. Tíz em-es hullámsávon működik: 110 km távolságból és 11000 méter magasságból érzékeli a repülőgépek közeledését. Az alacsonyabban fekvő rétegek megfigyelését 55 km távolságra biztosítja. E feladat megoldása addig legalább három különböző berendezést igényelt.

— AZ EGRI téglagyárban gyártott középblokkból épül a gyöngyösi 8/9-es lakóház és ebből tervezték az R. és L. épületet is. Az építőknek sok gondot okoz, hogy kevés téglát gyártanak mostanában az egriek.

— A SKÓCIAI Clydeben elkészült a 10 000 tonnás Lan- •oshire teher gőzös: ez az első fájó a világon, amelynek gyáriéi •programját teljesen elek- tomkws számológépek segítségével állították össze.

— TANÁCSÜLÉSEN vitatták meg az egri járás mező- gazdasági munkáinak helyzetét és az aratásra való felkészülést. A tanácsülés napirendjének előadója Kellner EmS, a mezőgazdasági osztály vezetője volt.

— SZÁZ EVVEL ezelőtt a világszerte felhasznált energia

százalékát az ember és az illatok izomereje szolgáltatta, lat százalékát adták a külön- iözö üzemanyagok, a víz és a zél. Ma az energiának 97 százaléka származik az üzem- myagokból: 1,5 százalékát adja c* vízierő és mindössze egy százalékát emberi, vagy állati zbmerő.

— TEGNAP szerves- és műtrágyázási tájértekezletet tartott Kompolton az Északkelet-magyarországi Mező- gazdasági Kísérleti Intézet. Az előadások után gyakorlati bemutatóra került sor.

— BULGÁRIAI tudományos •ütató intézetek teljesen ártalmatlan cigarettafajtát dolgoz- ak ki. amely meggyorsítja né- ány betegség, például az aszt- na és a magas vérnyomás gyó- yyulását. Az „Atrotabak”-nak nevezett cigaretta nem tartalmaz nikotint, a dohányba vi-' szont két ezrelék atropint ke- • vernek.

firprlnifórum -»-•

Amíg az utolsó vendég elmegy

Arnold Wesker Konyha című, nagy sikerű színdarabja filmszalagon jutott el hozzánk.

Egy londoni átlagétterem konyháján együtt dolgozik tucatnyi szakács és két tucatnyi felszolgáló. A konyhai asztalok modern gályarabságában, a konyhai gőz és rohanás, az üzleti érdek ezerkarú szorításában az idegek olykor pattanásig feszülnek. De csak a dolgozóknál. Mr. Marango, a tulajdonos, szenvtelen arccal figyeli és őrzi tulajdonát, az éttermet és a konyhát. Istentől neki rendelt vagyonnak látja ezt a gőzös, lélekölő és idegtépő üzemet, ahol a nők és férfiak undorral és féktelen szabadságvággyal dolgoznak, de ahol szerinte a legnagyobb szerencse történik a munkára rendelt halandóval: dolgozhat, ehet és kereshet.

ANGOL FILM

Mr. Marango mindenütt ott van, nem csinál semmit, mégis tőle függ itt mindenki és minden. Monomániásan ismétli a figyelmeztető szót: szabotázs, mire a konyha alkalmazottai még jobban undorodnak mindattól, ami ott körülveszi őket, de jobban igyekeznek mégis, mert megélhetésüket féltik. Egyébként: bárhová megy bárki a konyhából, mindenütt ugyanaz fogadja. Pedig a robbanó tempe- ramentumú Péter szerint a sivár mindennapi roboton túl Angliában és mindenütt, angolnak és mindenkinek joga van ahhoz, hogy álmodozhasson. A végső összecsapásban az egyszerű emberek elementáris vágyai törnek fel és kérnek eget, mert a pénzéért dolgoztató Mr. Marango nem ismeri, nem ismerheti az embert a dolgozókban.

Oiítetíi a haletth kúlásúktól

Évről évre nagy sikert aratott az egri balettiskola záróvizsgája. Itt mutatták be előrehaladásukat, itt lépegettek elsőt azok is, akiket ma már szárnyára kapott a hír. Az egri balettiskolából Török Endréné bálettmester keze alól került ki Benőcs Ria, aki ma a londoni királyszínházban táncol. Itt ismerkedett a mozgás művészetével Szeszich Teri, akit ma a mozilátogató közönség Torday Teri néven jól ismer. És még sokan mások, hisz csaknem minden évben talált Egerben, a balettiskolában rátermett növendéket az állami balettintézet, s ők, akik ott tanulnak, bizonyítják, hogy jó mester volt 10 éven keresztül Gerti néni.

Az idén csupán év végi nyilvános órákon láthatták a szülők gyermekeik előmenetelét, mert a városi művelődési ház, nem tudjuk, mi okból, de nem rendezett év végi ünnepélyes nagy záróvizsgát. Megelégedett az iskola „sima” befejezésével, holott ez nemcsak jól jövedelmezett, de a balettben szegény vidéki városnak érdekes estéket jelentett.

Ezen a búcsúzó vizsgaórán a növendékek és a szülők köszönetét mondtak Török Endrénének azért a sok-sok fáradságért és türelemért, amellyel a szokatlan, de szép mozgásra tanította a nagyobbakat és a kisebbeket. Búcsúztak egymástól mester és a növendékek. Gerti néni megkapta a szüleihez való hazatelepedési engedélyt és néhány nap múlva elhagyja a várost, az országot.

Elköszönt a várostól, s a szülőkön keresztül a város is tőle. Reméljük, lesz folytatása a nagyszerű tíz esztendőnek.

(á)

James Hill nagyszerű képsorban vitte filmre Arnold Wesker színdarabját. Lassacskán megszokjuk már, hogy az angol filmek a londoni kisemberek életét tálalják elénk, de eddig e szokatlan és sűrített atmoszférában talán ez a film hozott a legtöbbet. Néhány külső felvételen kívül minden a konyhában történik, a tűzhelyek, tányérok, lábasok és a felcsapódó gőz világában. Emberek és sorsok csapnak itt össze, a szerelem világai is furcsán keresik itt a fényt, éppúgy, mint az emberek lelkében élő és égő boldogságvágy. Van itt teátráli- tás, póz is, amit a színház jobban elbír, de az indokoltan sokszor használt premier plan, az arcok hitelesen játsszák az indulatokat, amelyek nélkül nincs és nem is lehet el emberi sors. Red Wyr operatőr nevét ezért a képsorért meg Íveli jegyeznünk. A rendező is, az operatőr is apró hibáikon, visszatérő mozdulataikon keresztül jellemzik hőseiket: a sörivással éppúgy a hiteles ábrázolásra törnek, mint azzal, hogy a heves indulatú halszakács álmodozásra szólítja fel társait. Péter álmodozó is, dühében ölni kész ember is, aki féktelenül féltékeny és szerelmes is egyszerre.

Kisemberek, élni vágyó és magukban lelket hordó angol, német, görög, francia, bolgár, ciprusi kisemberek fortyognak itt, a londoni kistőkés gőzt lehelő katlanában. A zárökép, amelyben a konyha üresen marad, szimbolikájával is elgondolkoztató.

Garl Mohnert Péter alakításáért és Mary Yeomant Monica megszemélyesítéséért külön :ki kell emelnünk a kitűnő együttesből. David Lee zenéje csak néha hozott lírát a film hősed közé, mert a zene romantikája elvétve szólalhat meg ebben az illúziótlan világban. (farkas)

1963. JÜNIUS 22. SZOMBAT: PAULINA

70 évvel ezelőtt, 1893. júniusában halt meg ERKEL FERENC zeneszerző, a romantikus magyar operairodalom legjelentősebb képviselője. O zenésítette meg 1844-ben a Himnuszt. Első nevezetes operája a Hunyadi László (1844) volt, amelyet fő műve, a Bank bán követett. Dózsa György című operájával a nép harcát viszi a színpadra. Néhány további müve: Báthori Mária, Brankovics György, István király. Ez utóbbival nyitották meg a budapesti Operaházat, 1885-ben. Munkásságáról film is készült 1952-ben, ugyanakkor a kiemelkedő magyar zeneművek jutalmazására alapították meg az Erkel-díjat.

250 évvel ezelőtt, 1713. június 22-én született JACQUES GERMAIN SOUFFLOT francia építész. Az ő müve a párizsi Pantheon.

200 évvel ezelőtt, 1763-ban, e napon született ETIENNE MÉHUL francia zeneszerző. Müvei tele vannak forradalmi dallamokkal. Legismertebb operája: József Egyiptomban. (1807)

Ma 65 éves ERICH MARIA REMARQUE német pacifista Író. Világhírű könyve miatt (Nyugaton a helyzet változatlan) a hitleri fasizmus elől hazájából menekülni kényszerült, az USA-ban élt, majd Svájcban telepedett le. Néhány további hires regényét idézzük: A diadalív árnyékában, Három bajtárs, A szerelem és a halál órája.

145 évvel ezelőtt, 1818-ban alapították GROZNU szovjet várost.

30 évvel ezelőtt, 1933. június 22-én tiltotta be Hitler a Német Szociáldemokrata Pártot

1941. június 22-én hajnalban támadta meg a fasiszta német hadsereg a Szovjetuniót.

A Televízió műsora

16.45: Hírek. 16.50: Ki mill tud? TV. középdöntő. 18.50: Képről képre. 19.30: Tv-hír- adó. 19.45: Hétről hétre. 19.55: Szép álmokat gyerekek! 20.05: Üdülőknek üdülőkről. Vidám zenés műsor a képzeletbeli tv- üdülőből, a valódi Balaton partjáról. 22.00: Maupassant novellái: A nyakék. Magyarul beszélő francia film. (Csak 14 éven felülieknek!) 22.25: Hírek. Tv-híradó (ism.) (MTI)

Közlemény

A Gyöngyösi Mezőgazdasági Technikum igazgatósága, kellő jelentkezés esetén ebben az évben is beindítja Egerben a mezőgazdasági technikum levelező tagozatát.

Az oktatás négyéves. A hallgatók heti egy alkalommal járnak Egerbe előkészítésre.

Jelentkezhetnek azok a mezőgazdaságban dolgozó, 18 évet betöltött férfiak és nők, akik az általános iskola nyolcadik osztályét elvégezték.

Az érdeklődők bővebb felvilágosítást és jelentkezési lapot az Egri Járási Tanács VB. művelődésügyi osztályán kaphatnak.

Mozik műsora

EGRI VÖRÖS CSILLAG Valahol Európában EGRI KERTMOZI

Amíg az utolsó vendég elmegy EGRI BRÖDY Gombháború GYÖNGYÖSI PUSKIN Társtalanul

GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Az orvos felesége

HATVANI VÖRÖS CSILLAG Mi ketten meg a ló

fsz i n

W' M Ü S

Kál, este 20 órakor: Csacsifogat

Idő járásjelentés

Várható időjárás szombat estig: felhőátvonulások, főleg a.- mai nap folyamán több he- yen eső. Mérsékelt, helyenként élénk szél, délnyugat és északnyugat közti irányból. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 23—27 fok között. (MTI)

A nagy ember megállt az ajtóban. Tekintete nyugtalanul repdesett ide-oda a konyhában. Széles hátával az ajtófelet támasztotta. Némán. Mozdulatlanul. Mintha gyökeret eresztett volna.

Tóthné riadtan nézte. Uramisten, mi szél hozta ide Virág Andrást. Jóban nem járhat, annyi bizonyos. Garázda, veszedelmes embernek tartják a házban. Hiába kínálja szíves szóval, ahogy a tisztesség hozza magával: ugyan már, Virág szomszéd, üljön le. Ne vigye el az álmomat... Beszélhet is annak az ember, csak ingatja nagy, bozontos fejét Az asszony mosolyt erőszakolt az arcára. Olyan se hideget, se meleget. Ne lássa rajta Virág András, hogy tart tőle.

Csakhogy Virág András szeme ide-oda vizslat. Vajon mi járatban lehet? Talán csak nem amiatt a múltkori eset miatt jött? ... Felesége az egyik este átszaladt hozzá. Beszélni is alig tudott az izgalomtól.

— Tóthné, segítsen rajtam... Az isten is megáldja... Az uram megint járja a bolondját. Iszik a kocsmában a többiekkel. Tudja, milyen a kocsis ember, ha italos. Most volt a fizetés, elveri a pénzt. Pedig beteg a gyerek is, a Jolika iskolában sem volt. Gondoltam, elszaladok a rendőrségre. Szólok, térítsék jobb belátásra az uramat. De nem mertem. Tudom, milyen, ha italos. Még bajt csinálna másnak is, magának is. Azért gondoltam magára, Tóthné kedves. Hogy mégiscsak más, ha maga szólna. Itt lakik a

BALCZER ELEMÉR:

Diitles az ajtódéi fán

JN‘

házban, tanácstag is, szólhatna annak az embernek.

ézte a sírdogáló asz- szonyt. Vigasztalta. Ugyan mór, lelkem, nyugodjék meg, majd beszélek a férjével. S azon vette észre, ott állt a kocsmaajtó előtt. Tétovázott egy ideig, aztán benyitott. Nehéz volt odabent a levegő a nagy füsttől. Virág András ott ült egy asztalnál. Öt-hat vastagszélű pohár, szódásüveg állt előtte, a bádog hamutartó meg telisteli cigarettavégekkel. Beszélt neki, menjen haza szépen, nem való ez egy ilyen családos embernek. András csak rántott egyet a vállán. Törődjön a maga dolgával, jó asszony, szárazdada maga, vagy mi a szösz? ... Szó szót követett, és valahogy ... alaposan odamondogatott a nagy embernek. Szégyellheti magát Virág András, akkora, mint egyház, s ennyi emberség sincs magában, ni, mint a körmöm feketéje. Nem törődik a családjával, a gyerekével. Ismerem a kislányt, a Jolikát, a legjobb tanuló az iskolában. A többi gyerek vidám, majd felveti a házat, s a maga gyereke ... még sohasem láttam mosolyogni.

Ügy elfogta a keserűség, meg sem várta, míg az ember válaszol. Megfordult, kiro- hant. Elismeri, nem kellett volna úgy, annyi ember előtt megszégyeníteni ezt a büszke,

konok embert. Most, bizonyosan azért jött, hogy számon kérje tőle. Beszélni, mondani kellene neki valamit, akármit. Húzni az időt. Nem, nem szabad mutatnia, hogy fél. Óvatosan az ablak felé nézett. Hideglelős mosoly derengett az arcán. Csak valaki kopogtatna már az ajtón. Rányithatna akár az öreg Mészáros néni, akitől máskor az isten őrizze, ha egyszer beszélni kezd. Lopva a kilincset lesi, hátha mozdulna. De nem. A nagy, bozontos üstökű ember meg csali hallgat.

I/drág András végre meg- V mozdult. Állást változtatott. Balról a jobb lábára ereszkedett, közben a hóna alatt tartott csomagfélét —- egy ócska zsákot — leeresztette maga mellé. Valami koccant a kövezeten. A következő pillanatban megcsapta a forróság az asszonyt. A zsák hasa- dékán valami fényeset látott. Hiszen az egy fejsze... Zsák... nagy fejsze. Annyi mindent beszélnek az emberek... Csak nem azért jött Virág András, hogy ... őt... hogy vei... Jaj, mit tegyen. Menekülni kellene. Hirtelen feltépni az ajtót. Kirohanni. Fellármázni a házat. De mozdulni sem tud. Mintha ólomsúlyok húznák le a lábát. Sikolthatna, talán meghallaná valaki a vékony konyhaajtónál. Segítség! Emberek! Mintha valami jeges

kéz szorítaná a torkát. Még lélegzeni sem tud. Benne rekedt a szó. S ez a behemót ember meg csak néz maga elé.

Az ember előrelépett az ajtótól. Valahogy zavarta az asszony nézése. Volt benne valami különös, ami újra, meg újra megállította. Sehogyan sem tudta elkezdeni. Igaz, sokat ivott már akkor, azon az estén. Nem tud mindent pontosan. De arra emlékszik jól, hogy fájt nagyon, amit ez a csepp asszony, ez a Tóthné vágott a szemébe. Ujjai ráfeszültek a szódásüveg nyakára. Azt hitte összeroppan a markában. Figyelte, elhúzza-e a száját, gúnyosan, fintorogva a kocsmában valaki. Mert annak az isten irgalmazzon. Most... mit mondjon ... Hogyan kezdje. Nagy sokára rekedtes, mély hangon megszólalt:

— Maga azt mondta rám, Tóthné, a múltkor a kocsmában, hogy garázda ember vagyok. Nem szeretem a családom... hogy ellopom a gyerekem arcáról a mosolyt... Ha más mondja, nem maga, hát.. emberhalál lesiz, tudja-e!

A lig észrevétlenül biccen- ^ tetit a fejével. Kezét a szívére szorította. Emberhalál lesz... Ö már elkészült a leszámolásra. Pedig... nem olyannak látszik ez az ember, mint aki szántszándékkal felebarátja életére tör. Az ereje, igaz, akár a medvéé. De az arca

olyan... kisfiús. Az a különös szűrős pillantás eltűnt a szeméből, úgy beszél, majdnem suttogva. Mintha a meghatottság fogná el a hangját.

— Azért jöttem, hogy... szóval, a tanácsban mondták, magának köszönjem meg Tóthné, maga járta ki, hogy a gyerek, a Jolika meggyógyulhat. Hogy beutalták abba az intézetbe, ahol gyógyítják is, tanítják is. Azt mondják, legyek csak nyugodt, rá sem ismerek majd, vidám lesz. hancúrozik, mint a többiek. S nagyokat, jóízűket nevet. Hallja ezt, Tóthné, az én gyerekem is nevetni fog...

Az asszonyt valami különös gyengeség lepte meg. Csak nézte az előtte álló embert. Egyre homályosabban látta, szavait is alig értette.

— Azért jöttem, hogy... hallottam, fájósak a lábai, szomszédasszony, gondoltam, úgyis megyek tüzelőért a pincébe, egyúttal felhoznám a magáét, ha már egyszer úgyis ott vagyok, aztán majd én összehasogatom azokat a nagy tuskó- kat, gyerekjáték az ilyen fejszével, mint az enyém.

Az asszony az asztal szélére támaszkodott, csupán az újjaival tartotta magát. Valósággal kifutott belőlük a vér, körmei körül kis félholdak keletkeztek az erőfeszítéstől.

— Akkor hát... mennék is, szomszédasszony. Hol van a pincekulcs?

Tntett a fejével. Ott függ 1 az ajtófélen, a szögön. Ott tartja mindig, hogy kéznél legyen.

Tőúlmipi száiiuiiikhun kezdjük !

című, a rakéta történetét feldolgozó képes-rajzos sorozatunk közlését.

Tő&LiiapL izíuntt tikban kezdjük !