Heves Megyei Népújság, 1963. május (14. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-17 / 113. szám
4 NÉPÚJSÁG 1963. május 17., péntek Fehér Piroska, a Hevesi Állami Gazdaság dolgozója. — 530 SZÁZALÉKKAL emelkedett, a múlt évhez viszonyítva, a gyümölcsfa-olaj felhasználása. Kénes készítményekből a múlt évi IS mázsával szemben 175 mázsa fogyott már eL Ez a nagyarányú változás a gyümölcsfák rendszeres permetezésével függ össze. AZ 1963. ÉVI „Pulitzer- dijat” William Faulknemek ítélték oda posztumusz, „The Rievers” című regényéért — LÉGKOMPRESSZOROS betonkeverőt szerkesztettek a Gyöngyös-domoszlói Állami Gazdaságban. A gép traktorra szerelhető és meggyorsítja a szőlő nagyüzemi telepítésénél használt betonelemek leverését Az újítás Molnár Gusztáv elképzelése alapján készült. — MOL.TOPREN a neve annak az újfajta habanyagból ké- Ézült tapétának, amely 90 százalékig elnyeli a zajokat. A le- verkuseni Bayer A. G. hozta forgalomba az új szigetelőt, amely nagyszerűen bevált irodák, , táv- és könyvelőgéptermek zajtalanítására. A Moltop- ren ezenkívül kitűnő hőszigetelő'is: a 15 mm vastag tapéta megfelel 25 cm-es téglafalnak. A tapéta fölöslegessé teszi a vakolatot is. — GYÖNGYÖSPATÄN 15 éves találkozót rendeztek az 1948-ban végzett volt VIII. osztályosok. A baráti összejövetelen részt vettek volt tanítóik, még a nyugdíjasok is, és a volt osztálytársak nagy része, családtagokkal együtt.- EGY ISMERT libanoni kéziratgyűjtő, Henri Pharaon tulajdonában van egy írás, amelyről az izlám történetének szakértői most elismerték, hogy Mohamed próféta hiteles kézírása. Állítólag ez az egyetlen, amely fennmaradt tőle.- KÓRUSHANGVERSENYT rendez ma este nyolc órai kezdettel a Hevesi Járási Tanács V. B. művelődésügyi osztálya és a járási művelődési ház Hevesen a művelődési ház épületében. A műsorban fellépnek: a hevesi ifjúsági kórus, a hevesi járási pedagógus kórus, a komlói férfikórus és a tamaszentmiklósi női kórus. — A NORVÉG zenészek egyesülete megállapította, hogy a szállodákban és a vendéglőkben muzsikáló zenészek elveszik a kenyerét a hazai muzsikusoknak. A külföldi zenészek beáramlása következtében sok norvég zenész képtelen elhelyezkedni. A legújabb rendelkezés szerint ezentúl külföldi zenészek legfeljebb hat hónapra kapnak működési engedélyt Norvégiában. — KÉPZŐMŰVÉSZETI kiállítás nyílik az Egri Tanárképző Főiskola rajztanárainak munkáiból ma délelőtt 11 órakor a főiskola dísztermében. Dr. Szántó Imre, a főiskola igazgatója nyitja meg a dr. Baskainé Dienes Klára, Blaskő János, Gergely Pál és Nagy Ernő munkáit bemutató kiállítást. Három kiállítás Egerben Foto Néhány művészi felvétel — ízelítőül — többet mondana az írásnál az Orvos-egészségügyi Dolgozók Szakszervezete foto- tanácsának V. országos kiállításáról. A nyomdafesték azonban elmossa a tónusok gazdagságát, a színek, fények és árnyékok impozáns játékát; a fényképek szépségét. Százöt foto került kiállításra, s ezek a felvételek egy organizált szervezetről, az élet sokszínűségét, izgalmas témáit keresi, és azokat művészi megfogalmazással kifejezni tudó amatőrökről, sőt, művészi amatőrökről tanúskodnak. Uj kifejezési formákra való törekvés, elevenség, kedves köny- nyedség, játékosság árad a képekből. Dezső Pál Kis szemtelen című felvétele méltán érdemelt tiszteletdíjat Ugyanezt mondhatjuk Schwanner Endre Twist és Fejér István Alvá- nyozás című felvételéről amelyek ugyancsak tiszteletdíjat nyertek. A színesképek tiszteletdíjainál főleg dr. Hárdi István, az Első múzeumlátogatás című képével, és dr. Horváth Magda Májusi ködben című művével értünk egyet. Az oklevelet nyert felvételek közül különösen tetszett Bizaglich Jenő 1963. január és Görbe Gyula Bach-fúga című felvétele, mindkettő érdekes, s főleg gondolatokat ébresztő, művészi munka. Bár nem célunk vitázni a zsűri döntésével, de Bíró Klára Színek és foltok című színes, valamint Vincze János Nehéz már felfelé és Varga Gyula Szőlőkaró című felvételei dijat érdemeltek volna. Néhány szót az egriekről. Bányai Mária Kérek egy gilisztát című felvétele a horgászok egy jellegzetes pillanatát mutatja szépen, ötletesen. Fejér István díjat nyert felvételéről már szóltunk. Kollekciójából tetszett még a Sikerült című cirkuszi felvétele, és a két képből álló Főpróba című összeállítás. Hortobágy című képe sem kifejezési formájával, de technikai kidolgozásával sem illik a kiállítás egészébe. Dr. Péntek László Lázálom című felvétele elmélyült, ötletes munka. Dr. Ringelhann Béla eredeti színekkel adja vissza egy Piaci asztal hangulatát, de egy vevővel, vagy eladóval még tökéletesebb lett volna ez a felvétel. A művészi felvételeken túl elismerést érdemel a rendezés is. A kiállítás látogatottsága igazolja: Egerben is van érdeklődés a szép fotok, művészi felvételek iránt. (márkusz) Grafika A művelődési házban, a klubterem falain három argentin művész huszonegy grafikája látható. Első látásra meglep, milyen határozott egyéniségek és milyen drámaian fogalmazott mondanivalót örökítenek meg a jórészt fametszetekből álló alkotásokban. N. Onofrio a leggazdagabb művész közöttük, kifejezési formáit tekintve és tartalmi szempontból egyaránt. „Az örök éj” című sorozatból három metszetet látunk: egy- egy alak görnyed az egyes kompozíciók központjában, de az alakban, a vonalakban benne roskadozik a rabság minden nyomorúsága, esettsé- ge. A „Beszélgető asszonyokban” érezzük a fájdalmas témát, amit hosszú karokkal és hosszúra nyúlt arcokkal beszélnek él egymásnak az asz- szonyok: az „Ábrándozók”ban a teljes harmónia, a pasz- szív percek költészete szólal meg. A legmegrázóbb hatást a „Kivándorlók” című alkotása teszi ránk. N. Onofrio 5^A regős”-ben, annak finom asszonyalakjá- ban sok-solc ritmust sűrít. N. Onofrio szemlélődő művész, de határozottan állást foglal az élet és a társadalom nagy dolgaiban. N. Brandolin játékosabb, könnyedebb és felszínesebb világban mozog, mint N. Onofrio. „Parkban”, „Gyermekek és játékok”, „Orvosi várőszoEGRI VÖRÖS CSILLAG Robinson család EGRI BRÖDY Délután 5-kor Madridban EGRI KERTMOZI Oldás és kötés GYÖNGYÖSI PUSKIN Csodálatos vagy; Júlia GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A mi földünk HATVANI VÖRÖS CSILLAG Válás olasz módra HATVANI KOSSUTH Francia kandalló mellett Eltűnt egy asszony FÜZESABONY Az ismeretlenség határán ba”, vagy éppen a „Lobogó tűz” című grafikája megannyi hullámzás, derűre hajló játék a vonalakkal, anélkül, hogy az alkotások meggyőzni, vagy megrendíteni akarnának. „Mosónő” című műve is derűsebb, könnyedebb fogalmazás témájánál. H. Briez a leghevesebb, a legpatétikusabb, a legdélame- rikaibb temperamentum hármuk közül. Harsogó témái tele indulattal, szétrobbanni- akarással. Megformálási variációi korlátozottak, kompozícióinak közepén mindig egy kifeszített test teljes erőfeszítésével találkozunk („Szabadulj fel, Amerika!”, „S ha elveszik” és „Legyőzzük a veszélyt!”), m^pt lázad a rabság; a nyomor és a halált hozó háború ellen. A kiállítás apró ablakot nyit Dél-Amerikára. egy távoli kontinens lelkére és ez a bepillantás a mi nyereségünk. Képzőművészet A Szakszervezeti Kultúrotthon képzőművész szakkörének kiállításán a művészetek iránt érdeklődő és tehetséges, fiatalok seregszemléjét láttuk, öt éve folyik az oktató-nevelő munka ebben a szorgalmas fiatalokból álló szakkörben — most Szilágyi Elek festőművész irányítása mellett — és az eredmények láttán fel kell figyelnünk néhány képre, egy- egy névre. Legtöbb munkával Kutnyák Géza szerepel ezen a szakköri tárlaton. A húszon alul levő fiatalember határozott forma- érzékkel rendelkezik, tárgyvá- lasztásá változatos, tájait eleven hangulatok és hatások népesítik be. A fiatalos lendület és a sokat markolni akarás itt-ott elnagyolt megoldásokra csábítja Kutnyák Gézát, de szigorú önfegyelem mellett nála a könnyen pingálás szórakozása művészetté rangosod- hatik, sok évi munka, izzadság és erőfeszítés árán. Felfigyeltünk Galambos Károly tájképeire is: líraiság és harmóniára törekvés jellemzi Galambos képeit' Csont István illusztrációi eleven elképzelésre vallanak, de mintha az elmélyülés hiányoznék az alkotókedv mellől: nem dolgozza ki mondanivalóját Ludányi Mária portrékkal próbálkozik, de úgy érezzük, hogy az arcok elemzése nem mindig sikerül. Szabó Margit és Molnár Lajos szorgalmát és igyekezetét dicsérjük, Csányi József egy portréját, Fürjes József „Ex líbris”-ét, Nagy Szabolcs csendéletét. (farkas) 1963. MÁJUS PÉNTEK: PASKAL 90 évvel ezelőtt1, 1873. május 17-én született HENRI BARBUSSE francia forradalmi író és publicista. Az I. világháború népellenes voltát a Tűz és a Világosság című műveivel leplezte le. Későbbi munkássága a szocializmus ügyét szolgálta (Pokol, örök láncok). Jelentős műve a -Szovjetunióban tett utazását ismertető munka és Sztálinról írt életrajza. 125 évvel ezelőtt, 1838-ban e napon halt meg CHARLES TALLEY- RAND-PÉRIGORD francia diplomata és politikus, aki a francia forradalomban, majd a Bourbon- restauráció alatt egyaránt magas politikai tisztet töltött be. Eszközeiben nem volt válogatós és ügyes fogásaival a • burzsoá diplomácia egyik legjellegzetesebb képviselőjének tekintjük. J. V. Tarle érdekes életrajzot irt róla, 1959-ben magyarul is megjelent. 90 évvel ezelőtt, 1873-ban e, napon született NYIKOLAJ BAUMAN orosz bolsevik forradalmár, a pétervári első munkásszövetség tagja, akit forradalmi munkásságáért többször bebörtönöztek. Svájcba szökve, részt vett az ISZKRA szerkesztésében, majd hazatért Oroszországba és megszervezte a lap illegális terjesztését. 1903-ban az orosz szociáldemokrata párt moszkvai szervezetének vezetője volt. A cári bérgyilkosok gyilkolták meg és temetése történelmi jelentőségű volt a cárizmus éllen. 85 évvel ezelőtt, 1878. május 17-én született FEIKS JENŐ festő. Kedvelte a portrékat, a jégpályák (mozgó alakjait és a lóverseny-ábrázolást. Május 17-e Norvégia nemzeti ünnepe, az 1814-ben e napon kiadott alkotmányra emlékezésül. Henri Barbusse FILM: Robinson család Hogyan rendezkedik be egy hajótörött család, egy festői szépségű, lakatlan szigeten, távol emberlakta helytől. Erről szól a Robinson család című színes, szélesvásznú amerikai film. A filmet az egri Vörös Csillag Filmszínház május 16-tól 22-ig, a gyöngyösi Puskin Filmszínház május 30-tól júniut 5-ig tűzte műsorára. s o » Egerben este 19,30 órakor; Lili bárónő (Bérletszünet) Sírokban este 19,30 órakor: Férjek a küszöbön A televízió műsora 10.00: Tv-híradó (ism.). 10.15: j Telesport (ism.). 10.30: A makrancos hölgy. Magyarul beszé- I lő szovjet film (ism.). 11.55: A ljövő hét műsora. Hírek. VALAMI FURCSA, feudális régiség, patina árad ebből a szóból: Eszterházy-hintó. Egyik Eszterházy vagyont szerez, a másik- sorozatos nemzetárulással gyarapítja, a harmadik a becsület mezején foldozgatja a „családi mundért”, a negyedik szakácsa ötletét nevezi él önmagáról, az ötödik egy hintó-költeménnyel különbözik az Eszterházy-át- lagtóL De ez a bizonyos ötödik is nagyon régen „különbözött” már (ez Eszterházy-hintóról a legrégibb lexikonok is beszélnek, a legjobb márkák társaságában), s pia már csak a legöregebb mesterek tudják, hogyan is készítették — annak idején... Annak idején... Az egyik „legöregebb mester”, aki akkor — annak idején — kapta meg a segédlevelet, amikor az Eszterházy- hintókra a „nőhajtású” kocsikra, a „Mylordokra” egy egész iparág (jól jövedelmező iparág) épült: Orosz Sándor egri kocsi- és kerékgyártó. Műhelye az Almagyar utca elején van, a posta mellett. A cégtáblát a kapura erősítette, házat, épületet nem látni mögötte, áld nem figyeli napról napra, hogy a mester úr fél hét és hét óra között megérkezik, kinyitja a kaput: azt hiszi, a cégér véletlenül van a deszkakerítésen, ottfelejtették. Csak az ismerősök, a rég! és Az Eszterházy-hintók mestere mai megrendelők, s vevők tudják, hogy a „cégtáblás udvar” mélyén gépekkel felszerelt műhely várja őket, és az Eszterházy-hintók, a különleges kocsikerekek készítője; a mester. A MŰHELYÉPÜLET belülről csupa régiség, archaitás: vaskos boltívek hajlatait festette feketére a kályha résein kicsapódó füst. A műhely közepén félig kész hintó „ül” a bakon. — A Nagy József Tsz rendelte, nekik csinálom. De a kovácsok olyan lassan, késedelmesen rakták fel rá a vasalást, hogy talán ítéletnapig sem készül él. Az én munkám már befejeződött Negyvenöt után ők csináltatnak először hintót... Csinos, törékeny vázú alkotmány, — olyan mint egy túlméretezett ékszer. Így festetten ül, pácolattanul is jól mutat — Nem is kerül rá festék, lakkozzák csak. Tudja, most mindenben divatosak a natúr színék.) — Mikor csinálta (nem tudom másként kérdezni, pedig ez a szó olyan durvának tetszik itt) az első hintót? — Az elsőt...? — töpreng — azt hiszem... Az elsőt...? — De reménytelen dolog megtudni, az évszámokkal hadilábán áll Nem emlékszik rájuk. Nyolcvanhárom éves — volt mit elfelejtenie... Az első világháborúban végigjárta Európa harctereit, operálták is a fronton — ezt sem tudja hányban volt. A félesége, aki ebben a pillanatban lép be, kisegíti: Talán 1905-ben... igen, akkor volt, egészen jól emlékszem, akkor már kiszolgáltad a katonaidőt. — Azóta vajon hány hintó került ki a keze alól? SACCOLGAT. — Ha minden évben csak egyet állítottam is össze, az összesen ötvenhét. Nem, ne számítsa le az elmúlt tizennyolc esztendőt, ledolgoztam én azt már előre, hiszen volt olyan év is, amikor tízet is készítettem. Es — csináltam én negyvenöt után is, de azokat már régebben rendelték. De most, látja kérem, nyeleket, küllőket, méhészfelszereléseket is eszkábálok. Nem kell már a kocsi, a fakerék senkinek sem. A gumi kiütött bennünket a nyeregből... A gumikerék, az autó, a motorbicikli lehengerelte a kerék- és kocsigyártókat. Ezen a Sandlauferen csodálkozik, meg a másik két vázon? Két évtizede — két rendelés. De tudja, mikor csináltam én ezeket a rámákat? Húsz évvel ezelőtt. Addig álltak, száradtak a műhelyben. A kerekek is — azokat is eladtam már — évekig várták a vevőt. Látszik is rajtuk az évekig tartó, egyenletes száradás: a szilfaagyakon még mutatóban sincs egyetlen repedés se, a küllők úgy állnak a talpak alatt, mintha csavarok szorítanák. — Öreg ez a szakma, mint én magam is — nem ebbe a világba való ... — Öreg? Mozgása friss, eleven, csak az emlékezete hagyja néha cserben. De nem is akar megbarátkozni a könyörtelen évekkel: mintha a cégtáblára is csak véletlenül került volna az „id”; a dédunokáját is megkérte, ne szólítsa őt déd- nagyapának, csak nagyapának ... — Nyugdíj? — Itt van az — mutatja két kezét. Valamikor nagyon régen fizettem valami biztosítást, talán nyugdíjbiztosítás lehetett, és huszonhárom év után kaptam harmincöt koronát. A kovácssegéd barátom is így járt: egy este elsöröztük az egészet a Zöld Hordóban... — Nyugdíj... Ha most lennék fiatal, vagy csak fiatalabb... Akkor én alakítanám meg a ktsz-t. De most? Belépni? Ugyan kérem, mit keresnék én ott, az éveimmel — mondja. De nem szívesen időzik az éveknél —, s meséim kezd a régi és a mostani vevőkről. — Tudja, a múltkor is megáll az utcán, a kapum előtt egy drótozott, toldozott hintó, az imádság tartotta össze-a repedezett deszkákat. Egy jóvágású fiatalember, egy idősebb férfi, egy nagyon csinos hölgy ülnek hátul, s egy öreg meg elől, a bakon. Hogyan ülhet ennyi fiatalság, szépség, erő érre a rozoga kordélyra, — rontok nekik, de a fiatalokat nem nagyon zavarta az egész, az egyik, csakhogy valamit mondjon, talán azért megjegyezte: nincs keret... De az idősebbik még visszajött az utcáról — Azért megpróbálunk valamit csinálni azzal a kerettel ... HA TÉNYLEG „megpróbáljuk”, akkor az idén három hintó is elkészül, mert ezen kívül már „foglaltak” azok a vázak is, amelyek most az ablak mellett lapulnak, nekitámasztva a falnak. , Ügy látszik, a gumikerék mégse hengerel olyan gyorsan, hogy az Eszterházy-hintók mestere munka és megrendelők nélkül maradjon. Krajczár hun
