Heves Megyei Népújság, 1963. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-05 / 103. szám

4 NÉPÚJSÁG 1963. május 5., vasárnap Már ők is? CF ... CB ... CH ... töme­gesen száguldtak a Lenin úton tegnapelőtt a kirándulni igyek­vő „maszek” gépkocsik. A nagy áramlás közben akadt egy kis szünet is, és ek­kor a Vöröshadsereg útjáról, merész elhatározással Trabant vágott neki a Lenin útnak, ahol viszont egy kétszínű Wart­burg akart „tovahúzni” ... Nagyot csikordultak a fékek és csúsztak a gumik, s a két jármű néhány centis távolság­ban megállt egymástól. A kis Trabant vezetője — szánva tet­tét — óvatosan hátra tolatott, a Wartburg vezetője viszont már engedte le az ablakot, s már hallatszott is férfias hangja: — Maga ba ...! Ha nem is­mert a KRESZ-t, maradjon otthon a kedves édesanyja... stb. Hja, az ő rendszáma CA, míg a kis Trabanté csak CH volt (p. e.) — HETEN ÉRTEK el né­gyes találatot a lottó 17. já­tékhetén megyénkben, nyere­ményük egyenként 46 356 fo­rint. Az egyik négytalálatos szelvény boldog tulajdonosai Bessenyei Sándor szocialista brigádja. A mónosbéli szén­osztályozó dolgozóinak a jövő hét szerdáján fizetik ki a nyereményt. = A SZOVJETUNIÓBAN a földkéregkutatás programjá­hoz tartozik a különleges mély aknák 18—20 km fúrása. Ez a munka évek óta rendszeresen halad; az öt akna közül egyik­nél már elérték a négykilomé­teres mélységet. Az aknák át­mérője negyven centiméter. — VIDÁM MAJÁLIST ren­dez holnap délelőtt a szocia­lista brigádok tagjai részére a rózsaszentmártoni termelő­szövetkezet.- EGY NYUGATNÉMET vállalat közölte, hogy újfajta festéket állít elő, amelyet üveg- rost-selyemmel keverve készí­tenek. Az újfajta festékanyag kiválóan alkalmas gumimeden­cék, házi uszodák, stb. vízhat- lanitására. — HÉT ÉS FÉL MILLIÓ forintos költséggel új gimná­ziumot építenek Hevesen, amelyben nyolc tanterem és tornaterem várja a környék diákjait. , - NÉGY AMERIKAt tudós kísérletei megállapították, hogy a Cortison négy eset közül egy­ben egereknél torzszülést okoz. Sürgősen tisztázni kellene, hogy nincs-e hasonló hatása az emberre is. — MEGKEZDTÉK 30 hold': málna telepítését a hevesara- { nyosi Üj Élet Termelőszövet-k kezeiben. “ MARBURGBAN május 28: —29-én igen értékes kéziratok kerülnek árverésre, köztük a marxizmus történetének jelen- tős dokumentumai. Eladásra kínálnak egy-egy kéziratot; Marx Károly, Engels és Lenin ) tollából. Az Engels-kézirat egy' nyolcoldalas levél, amelyben^ írója elmondja, miként képzelil a szocialista társadalom meg-- valósulását Németországban. í — TÚLTELJESÍTETTÉK a; borsó, a cukorrépa és a ku-(; korica vetéstervét a hevesii Űj Barázda Tsz brigádjai,: ami abból adódott, hogy az\ őszi vetésű árpa egy részét azí időjárás viszontagságai miatt; ki kellett szántani.- ANTONIO FIORENZa\ olasz tájképfestő Caseta kör-í nyékén különös baleset áldo-\ zata lett. Miközben festett kesztyűjét maga mellé tette a\ földre. Nem vette észre, hogy; a földön levő kesztyűk egyi-) kébe egy mérges kígyó bújM Munkája befejeztével a festői felhúzta a kesztyűt, s a kígyó- menharapla. Kórházban ke-j zelik. ^ — A TERVEK szerint a'; jövőben a dániai mozik két-' vagy három utolsó szék sorát ' magasabbra helyezik és ji nyugágyakkal látják el.- Nyugágyért a lcgdrá-eébb; hely dupláját kell fizetni. Be-' tét lefizetése ellenében a pénztárnál fejpárna is bérel-,, hetö, s ezenkívül kívánságra' italokat is felszolgálnak. \ Bemutató az egri Gárdonyi Géza Színházban Huszka Jenő: LILI BÁRÓNŐ 1963. MA.HJS 5., VASÁRNAP: GOTTHARD rarr 3£ #T«M*** C«A JTI PABIA^ PPra=g|grÍj A Pravda első száma. Foto: Lenin Könyvtár, Moszkva. Ma van a szovjet sajtó napja, arra emlékezésül, hogy 1912- ben & mostani hatmilliós példányszámú (1959) PRAVDA, az SZKP központi napilapja, ezen a napon jelent meg először. A Up előkészítésében és szerkesztéséoen Lenin is részt vett, csupán 1912-től 1914-ig 130 cikke jelent meg hasábjain. 130 évvel ezelőtt, 1813-ban e napon született SÖRÉN KIERKE­GAARD dán filozófus, az egzisztenclálizmus előfutára. 145 évvel ezelőtt, 1818-ban e napon született MARX KAROLT, a tudományos szocializmus megteremtője, a munkásság első nem­zetközi szervezetének, az I. Internacionálénak megalapítója (1964). Fö műve az 1867-ben megjelent A TÖKE. 95 évvel ezelőtt született GASTON LEROUX francia Író. Ko­rában népszerűek voltak detektív- és fantasztikus regényei. Az operaház fantómja című regényéből film is készült. 25 évvel ezelőtt, 1938-ban halt meg NAGY ENDRE, a magyar kabaré megteremtője. Szellemes konferanszai a kor visszásságait pellengérezték ki. Szatirikus vlgjátéka a Miniszterelnök című. Érdekes munkája a műfaj történetét leiró A kabaré regénye, önéletrajza 1958-ban Várad—Pest—Párizs címmel jelent meg. Ma van ETIÓPIA nemzeti ünnepe, arra emlékezésül, hogy 1941. május 5-én állították vissza, az olaszok megszállása után az ország függetlenségét. EGRI VÖRÖS CSILLAG A bérgyilkos EGRI BEKE Pinocchio GYÖNGYÖSI PUSKIN Meztelen diplomata GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Huszárkisasszony HATVANI VÖRÖS CSILLAG Hófehérke és a 7 törpe HATVANI KOSSUTH És a te szerelmed le HEVES Fagyosszentek FÜZESABONY Kitüntetés PETERVASARA 49 nap 9.25: A KISZ Központi Bi­zottsága nevében Nagy Richárd köszönti az édesanyákat. 9.30: Anyu, nevess! Vidám műsor anyák napjára. 10.15: Kis ki­rándulás, kis kiruccanás... Köz­vetítés a Fővárosi Operettszín­házból. 15.00: Magyarország— Belgium Davis Kupa tenisz- mérkőzés. Közvetítés a margit­szigeti Dózsa teniszstadionból. Riporter Vitray Tamás. 17.35: Ki miben tudós? Fizikai nyol- caddöntő. 18.50: Afrika, Afrika! A Közép-afrikai Köztársaság. Előadó Rudnyánszky István. — 19.20: Esti beszélgetés. Timmer József, a Népszava főszerkesz­tője olvasna fel jegyzetét; 19.30: Tv-híradó. 19.50: Szép álmo­kat, gyerekek! 20.00: Vasárnapi vers. Babits Mihály: Mozgó- fénykép. Előadja: Ungvári László. 20.05: Zola élete. Ame­rikai film. 22.05: Telesport. — 22.25: Hírek. (MTI) Idő járásjelen té» Várható időjárás vasárnap estig: Ma erősen felhős idő, holnap felhőátvonulások. Ke­leten esők, helyenkint zivata­rok. Élénk szél. A nappali fel- melegedés keleten gyengül, nyugaton kissé erősödik. Várható legmagasabb nap­pali hőmérséklet: keleten 15— 19, nyugaton 10—14 fok kö­zött. (MTI) Pénteken este mutatta be az egri Gárdonyi Géza Színház Huszka Jenő—Martos Ferenc Lili bárónő című háromfelvo- násos operettjét. A tétovázó idei műsorpolitika már a má­sodik Huszka-operett kottáit vette elő, ezúttal azonban a vállalkozás sikeres: a közönség „bejött” a bemutatóra és „pót­székeken” is ült és dörgő tap­sokkal nyugtázta a hangulatos előadás élményét. A Lili bárónőt 1919 márciu­sában, több mint negyven esz­tendeje mutatták be. Története azóta megkopott, figuráin át- száguldott a történelem, a szö­vegkönyv akkori plebejusi hangján ma már csak derü­lünk, de megmaradt az az ösz- szetett, az a sokszor nehezen elemezhető varázs, ami a Huszka-zenéből árad: a „Szel­lő szárnyán”-t, az „Egy kis ci­garettát”, vagy éppen a „Tün- dérkirálynö légy a párom”-ot valósággal dúdolni kívánjuk az énekesekkel, mert Huszka dallamvilága ma is friss és őszintének hat. A hegedűk ál­tal teremtett lfrai hangulat belengi az egész színházat és elandalítják — elszórakoztat­ják a közönséget. Az operettet Kozaróczy Jó­zsef rendezte. Sikerült színpadra állítania a tízes évek arisztokrata vilá­gát, a kastélyok mélyén élő csodabogarakat, a grófokat, a bánókat, a körülöttük élősködő, rokonszenves és kevésbé ro­konszenves figurákat, a tiszt­tartót, a gumigerincű és gaz­dáit majmoló komornyi kot, a pesti lóverseny-tér szélhámo­sait és azokat a ma már nem komolyan veendő összecsapá­sokat, amik akkor szenzáció- számba mehettek. A szöveg­könyv adta lehetőségek között élt az alkalommal, hogy ötle­tekkel gazdagítsa-elevenítae az erősen képekre tagolt darab hatását, ha itt-ott lassúbb is a játék ritmusa a kelleténél. A kicsiny játéktérben jól moz­gatja a kart, a táncosok is — igen szerény létszámmal — jó rendezői elgondolásról tanús­kodnak. A harmadik felvonás­beli lóversenytéri izgalmat, ama bizonyos nagy „drukkot” hatásosabbá lehetett volna alakítani, ha a hangerővel és a kar mozgatásával jobban gaz­dálkodik a rendező. A harma­dik felvonás záró tablója ki­tűnően megvalósított ötlet. A zenekart Somos« István vezényelte. Az elnyűhetetlen melódiákat élvezte a közönség, s nem figyelt különösebben arra a szeplőre, hogy a Husz- ka-dallamokban oly fontos pianók és a lírai részletek nem hangzottak kellő finomsággal. Az énekkar — most is, mint mindig — biztos pontja volt az előadásnak. Vendég koreográfus — Török Gerti — tervezte és tanította be a Lili bárónő táncszámait. Az egyes kompozíciók karak­terisztikusak, a második fel­vonásbeli két tánckép stílusos Is és magával ragadó is. Az az érzésünk, hogy a koreográfia hatását nagyban emelte volna, ha a szinház teljes, vagy ennél teljesebb tánckara működik közre. Az első felvonásbeli ke­ringőszám revü-megoldását in­dokolatlannak és stílustörőnek, s kissé hatásvadászásnak tart­juk. Külön kell említenünk Kelemen Márta és Bukucs Edit szólótáncát, dg részesei a sikernek Bodor Annamária, Láczay Ilona, Tolnay Katalin, Virág Éva, Henkel Gyula, Já­nosi Péter, Ferencz Attila és Székesi István is. A közönség méltán köszön­tötte szeretettel gróf Illésházy szerepében a kétéves szünet után ismét egri színpadra lépő Szabadi Józsefet. Megállapítot­tuk, hogy játékában, jelentős fejlődés következett be, hangja kellemesen cseng és kitűnő partnere Lehóczky Évának, a Lili bárónő alakítójának, ök ketten teremtik újra a színpa­don Huszka muzsikáját, át­éléssel. A kettősöket vastaps jutalmazta minden alkalommal és ezzel a jutalmazással azt a véleményét is nyilvánította az egri közönség, hogy operettek főhőseit csak arra valóban rá­termett énekesnőkkel és éne­kesekkel lehet élőkké vará­zsolni. Lehóczky Évát az egri szín­padon nyújtott kitűnő alakítá­saiért, különösen — az éneklé­sen túl — érvényesülő humo­ráért korábban is dicsértük. Most néhány percben többet adott, mint operetténekesnő: egy-egy felvillanással, gesz­tussal oldott fel drámaibb szituációkat, tett nevetségessé helyzeteket, amikben egyéb­ként „nem sok történik.” Fekete Alajos Malomszeghy bárója amolyan vidéki, de jó­szívű parvenü, aki arra kísér­letet sem tesz. hogy arisztok­ratának lássék: megszokott sé­mát kaptunk Fekete Alajostól ebben a szerepben, egyéniség helyett. Kopetty Lia szubrettként mutatkozott be, Clarisse szí­nésznő szerepében. A fiatal és egyre fejlődő Kopetty Lia ha­tározott profilt adott a csél- csap színpadi tündér egyéni­ségének Mendelényi Vilmos Frédije a bárót alakitó Fekete Alajos árnyékában komikus alakzat, de mintha hiányozna belőle a művészi fegyelem, amely itt- ott szöveghibákig erősödik. Becsei tiszttartó Petőházy Miklós alakítása. A jellemet kitűnően, finoman, részletekig hitelesen formálta meg. A két! szánalmasan-nevetsé- ges grófnő Olasz Erzsébet és Lenkei Edit: vénségükben és egzaltált nagyképűségükben kicsinyesek és sóivárgók ezek az aggszűzek, s ezzel emberien komikusak is. Mindketten ki­tűnően oldották meg hálás fel­adatukat. Huszár László komornyikja ugyancsak precíz miniatűr­munka: párbaj helyetti távo­zásában remek mozdulatsorral nevetteti meg a nézőket. Székely László díszletei a stílszerű környezet megrajzo­lására törnek: jellegzetesen rögzítették a légkört, amely­ben ez a számunkra már po­ros történet lejátszódhatott. Wieber Marianne jelmezei ha­tásosak : egyik-másik kereset­ten stiláris. A műsorlapon olvastuk, a színpadról hallottuk Illésházy József duettjének a szövegét, amelyet dr. Kiss Kálmán írt. Farkas András fSZ ■ IV H t\V§ '■ * /VA CJ S O Egerben 19,30 órakor: Lili bárónő (Bródy-b érlet) Hevesen 19,30 órakor: Férjek a küszöbön A televízió műsora ELTÜNTETETT NYOMOK Rodatus 5 oldalas jelentésé­ben a következőket írja a nyo­mozásról : „Meggyőződésem szerint, mindkét személy már napok óta halott volt. Az asszony tarkóján megtaláltam a pisz­tolygolyó behatolásának helyét. A férfi holttestén viszont a tarkón látszik a pisztolygolyó távozásának nyoma, valamivel magasabban. Dr. Praun te­hát, miután közvetlen közelről hátulról agyonlőtte házvezető­nőjét, szájába vette a revolver csövét és így követte el az ön- gyilkosságot. A lövés azonnal halált okozott.” Rodatus a jegyzőkönyvben meg sem kísérelte Praun ön- gyilkosságának kriminaliszti­kai bizonyítását. Minden lai­kus számára furcsa, hogy Praun erre a döntő lépésre ka­lapban, kabátban szánta el magát, szinte a háza küszöbén. Rodatusnak nem okozott prob­lémát az az aktatáska sem, amely tele élelmlszeirel. Praun mellett feküdt. Logikusnak tartotta, hogy Praun, mielőtt eldobta volna magától az éle­tet, előzőleg a húsvéti ünne­pekre jól bevásárolt. Azzal sem törődött, hogy a folyosón két töltényhüvelyt, de csak egy golyót talált. Az ebédlőben, az asztalon két konyakos pohár állt, két whiskys pohár társa­ságában. Két nyitott üveg pá­linka azt bizonyította, hogy a szörnyű esemény előtt négyen ittak. Ez sem izgatta a nyomo­zókat. Vizsgálati jegyzőkönyvében azt írta a felügyelő, amire fő­nöke figyelmeztette: öngyil­kosság! Rodatus még annyi fáradsá­got sem vett magának, hogy ujjlenyomatot vegyen a revol­verről, amely a folyosó köve­zetén feküdt. A poharak is el­kerülték figyelmét. Ehelyett felemelte a revolvert és agyon­lőtte vele az orvos konyhába bezárt, félig éhen halt juhász­kutyáját. A felügyelő, miután minden nyomot eltüntetett: felhívott egy pöckingí magánorvost, a villába kérette és megbízta a halotti levél kiállításéval. A halál okának a következőt dik­tálta: öngyilkosság! Közben megérkezett Kott fő­felügyelő társaságában az el­hunyt dr. Praun 32 éves fia, Günter Praun, aki szintén or­vos volt. Rodatus röviden je­lentést tett nyomozásának eredményéről és mellékesen megkérdezte: „Doktor úr, lehetségesnék tartja ezt ön?” „Igen, igen. Rendben van. Már az úton beszéltem Praun úrral erről” — válaszolta Kott, még mielőtt Praun egy szót is szólhatott volna. És mintha csak szerencsés üzletet bonyo­lított volna le, megragadott egy poharat az asztalról, ame­lyen minden valószínűség sze­rint a gyilkos ujjlenyomatai voltak. Egymás egészségére ürítették poharaikat, a helyzet komolyságához Illően, néma csendben. A felületes nyomozásra utal Rodatusnak az a megjegy­zése is, amelyet búcsúzáskor tett az ifjabb Praunnak: „Tulajdonképpen hiányzik még egy golyó. Ha véletlenül megtalálja valahol, legyen szí­ves alkalomadtán eljuttatni hozzám.” Két évvel később a „Nyugat- Berlini Kurier” vette magának »O' t ^ é i 'O' ! IC' i t 'ey * I J 'C«' < a bátorságot, hogy feltegye a kérdést: „A vizsgálatot vezető Roda­tus tényleg ostoba lett volna? Semmi esetre, sem. Sok éven keresztül kiváló munkát vég­zett. Miért éppen most mon­dott volna csődöt, a pöckingi villában?” Más újságok szintén feltet­ték a kérdést: „Miért egyezett bele az ál­dozat fia, hogy végigjátsszák a komédiát az öngyilkosság elhi- tetésével? Hiszen már néhány nappal később a müncheni ügyészségen kijelentette, hogy senki sem ragaszkodott any- nylra az életéhez, mint apja és lehetetlennek tartja, hogy el­dobta volna magától életét.” A kérdésre a választ elhall­gatták, bár a tárgyalóteremben mindenki tudta. AZ ÖRÖKSÉGÉRT TÖRTÉNT? Alig fejezte be 1960 húsvét utáni szerdáján a bűnügyi rendőrség kétes értékű nyomo­zását, a fiatalabb Praun meg­kezdte a villa átkutatását, a végrendelet után. A milliomos doktor életében nem sokai adott fiának. A papa vagyoná­ból a fiúnak semmi haszna sem volt. Nehezen kereste ke­nyerét, az egyik városi kórház segédorvosaként. Egy antik íróasztalban, melynek legalább tucatnyi tit­kos fiókja volt, Günter Praun kétnapos kutatás után megta­lálta a végrendeletet, amely keserű csalódást okozott szá­mára. Praun vagyonának je­lentős részét legutolsó kedve­sére, Vera Brühnére hagyta. Ugyanazon a napon, még a temetés sem történt meg, a fiatalabb Praun megjelent a müncheni ügyészségen és an­nak a véleményének adott ki­fejezést, hogy apját meggyil­kolták. Ezért kérte, hogy a te­metés előtt boncolják fel a te­temet. Dr. G. Praun mindjárt azt is közölte, szerinte a gya­núsított Vera Brühne, apjá­nak utolsó szeretője. Bizonyí­tékul megmutatta a talált végrendeletet, amely szerint Brühne a spanyolországi álom­kastély tulajdonosa lesz. Rueth ügyész, aki a per fo­lyamán mindig arról igyeke­zett meggyőzni a bírót, hogy egyedül a remélt örökség kész­tethette Vera Brühnét a gyil­kosság elkövetésére, 1960 ápri­lisában még egyáltalában nem akarta elfogadni azt a felte­vést, hogy Praunt meggyilkol­ták. „Temettesse el először az ap­ját. Exhumálni és boncolni le­het még később is, ha az szük­ségesnek mutatkozik.” — mondta a fiúnak és ezzel nagy­mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a kettős gyilkosság kö­rülményeit továbbra Is ho­mályban tartsák. Norbert von Scholler könyv­kereskedő^ a meggyilkolt dr. Praun volt Iskolatársa, akit még életében megkért, hogy boncoltassa fel abban az eset­ben, ha hirtelen halna meg, még kihallgatást is csak nagy nehézséggel kapott Rueth állam-" ügyésztől. (Folytatjuk^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents