Heves Megyei Népújság, 1963. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-31 / 125. szám

4

NÉPÜJSAG

1963. május 31., péntek

Dupla, Szimpla és Zacc

Pesten nagy a választék az eszpresszókban. A vendéglátóipari üzemek elnevezései is stílszerűek. A Népszínház utca sarkán a Szimpla presszó, a Szent István körúton pedig a Dupla kávézó csábítja a fekete szerelmeseit.

A feliratoknál az anyagtakarékosság is indokolttá tenné több helyen a következő feliratot: „Zacc” eszpresszó.

(t. i.)

— 25 NAGY TELJESÍTMÉNYŰ esőztető berendezést vásároltak a megye termelő- szövetkezetei ebben az évben. Valamennyi berendezést üzembe állították.

— KÍNÁBAN közvélemény- kutatással megállapították, hogy az 1961—62. évad legnépszerűbb filmszínésznője Cang Jüi-fang volt, aki a női főszerepet játszotta egy kínai játékfilmben, amely a parasztság mai életét mutatja be Kínában.

— 10 EZER pecsenyekacsát, 20 ezer naposcsibét vett át a nagyrédei Szőlőskert Tsz a keltetőállomástól. A jó környezetben a baromfiak szépen fejlődnek, az elhullás minimális.

— HIVATALOS adatok szerint az NDK-ban 1946-ban 500 ezer büntetendő cselekményt követtek el, 1962-ben pedig 140 ezret. A keletnémet igazságügy- miniszter-helyettes megállapítása szerint a szocialista erkölcs kifejlődése járult hozzá ahhoz, hogy 1962-ben a büntető eljárások kétharmad részénél a törvényszékek felfüggesztett ítéleteket hozhattak.

— 30 ÜSZŐ átadására szerződött a makiári Rákóczi Termelőszövetkezet. Az állatokat részben az utolsó negyedévben, részben, a jövő évben adják át az ÁUatforgalmi Vállalatnak.

= A STOKE CITY futball- klub vezetősége (előrehaladott kora ellenére itt játszik Stanley Matthews, a hires jobbszélső) kijelentette, hogy Matthewst, ha majd befejezi labdarúgó pályafutását, kinevezik a klub igazgatójává.

— JUBILEUMI hangversenyt rendez június 3-án, este nyolc órai kezdettel az egri Gárdonyi Géza Színházban az egri Állami Zeneiskola. A zeneiskola KISZ-zenekarát Farkas István vezényli, közreműködik: Jász Pál, Mag Stefánia, Kovács Ágnes, Köves Géza és Pászti Júlia.

— TENSING NORGAY, aki 1953 májusában Edmund Hil- lary-val együtt elsőnek győzte le a Himalája legmagasabb csúcsát, az emlékezetes expedíció 10. évfordulója alkalmából Londonba érkezett. A pályaudvaron John Hunt, az 1953. évi expedíció vezetője fogadta Ten- singet hindi nyelven elmondott

tfifcjfó.

ot-um ■

Ezen a frigyen áldás volt. Az osztrákok és a franciák kooprodukciója egy kedves és elmésen szórakoztató, mulattató film. Persze — a film stílusában írva a hasonlatot — azt is mondhatnánk, hogy a Csodálatos vagy, Júlia egy szerelmi háromszög szülöttje, hiszen az angol Somerset Maugham Színház című ismert könyvéből írták filmre: Guay Bolton és Marc-Gilbert Sau- vajon.

A mese ismert. Színházi világ! Vigyázat, itt minden festett és hamis! S mégsem ilyen egyszerű. Ha nem is szánt mélyen, azért Maugham (és a film) szerét ejti egy-két fricskának, amely hol a befutott és megállapodott emberek, hol a feltörekvő ifjú és gátlás nélküli titánok orrát éri.

Fiatal könyvelő kerül a színházhoz, amelynek igazgatója (és tulajdonosa), valamint rendezője, a férj, nagy sikerű primadonnája: Júlia. A fiú, a „civil” áhítatával kér egy dedikált képet a művésznőtől, s másnap hónapos, külvárosi lakásán a már nem egészen fiatal nőt szeretőjévé teszi. A változás korát élő nőnek nincs ellenállása, önfeledten éli magát élete utolsó kalandjába. Pénzeli a fiút — és azt hiszi, hogy az szereti őt. Sőt, azt hiszi, hogy ő is szereti a fiút. Pedig csak önmagához ragaszkodik, tűnőfélben levő nőiességéhez, s eltűnt fiatalságához. A fiú egyszerű, natúr, céltudatosan törekvő. Az áhítatos kis kamaszból hamar a nyeregben ülő férfi lesz, aki egyéni sorsának, karrierjének jobbra fordulását várja attól a

szerelemtől, amely lényegében érzelmi kezdet nélküli, testi viszony. Az asszony ragaszkodik a fiúhoz (önmaga „fiatalságához”), ezért egyengeti az útját. A baj akkor kezdődik, amikor a fiú igazi szerelmét, egy kis tehetségtelen, de fiatal és szép lányt akar a színházhoz szerződtetni. Az asszony belemegy a játékba, de csak azért, hogy ott, a premieren diadalmaskodjék tehetségével a fiatal lány felett. A fiú mint megvert kutya kullog vissza hozzá, de ő kidobja. S Júlia, az előadás után inkognitóban, mindenkit faképnél hagyva, elmegy egy vendéglőbe, ahol eszik, eszik, mindent eszik, most nem vigyáz a vonalaira, butaságnak tartja a szerelmet, és nagyon jó dolognak a sült húst, a burgonyát és a tejszínhabot.

A változás korához érkezett, öregedő nő örök Éva lelkét, de koránál fogva reális eszét is mutatja a film. Mindenesetre a történet jó alkalmat nyújtott az írónak és a film készítőinek arra, hogy vidáman, megértőén, de szinte kegyetlen igazsággal mondjanak ítéletet korok és életkorok fölött.

Fiatalok és idősebbek párbaja, színházi világ, erkölcs — az alkotó önmegtartóztatása, egy elvont világ intimitásai — egy osomó apró életigazság szellemes világítása ez a film. No, öcsém, gondolja az ember a film végén a csábítóról, te itt szép is, jó is lehettél, csak okos nem. Mert az ész, a szellem ott győzedelmeskedik, ahol a fiatalság kezdi cserbenhagyni gazdáját. Maugham fanyar humorára külön jellemző,

s egyben humanitására is, hogy a nőt anyának is, féleségnek is ábrázolja, aki természetesen a „szerepeiben” sem hazudtolja meg önmagát.

A film mindenképpen Lilli Palmer filmje, még akkor is, ha olyan nagyszerű partnerek mozognak mellette, mint Charles Boyer, Jean Soréi és Charles Regnier. Nemcsak a történet meséjében, de egy kicsit itt ,Je játssza” őket.

Többen is megállapították: Lilli Palmer a színpadon él, az életben játszik. Elegánsan, könnyedén veszi az akadályokat. Sziporkázik, pompás és öngúnyos. S bosszúja sem közönséges kis bosszú! Igaz, a sértett nő bosszúja, de a győzelemkor nem lenne olyan elégtétellel teli érzés, amelyet csak az alkotó ember érezhet: lám, sikerült a színpadon. Adott tehát az élet számomra egy területet, ahová mindig menekülhetek, s ahol mindig meggyógyul minden sebem, amelyet máshol ütöttek rajtam. Saját világom, a tehetség, az alkotás világa, s ha itt győzök, a szerelmét, a lelkivilágot is feledni tudom.

A filmet Alfred Weidenmann rendezte. Ragaszkodott a Maugham-i gondolathoz. Sőt a filmben az eredeti, sajátságos angol humort teremtette meg. A szexualitásról is az angolok meglehetősen naturalisztikus közvetlenségével beszél.

A szinkron nagyszerűen sikerült, Bánky Zsuzsa hangja nagyon szépen simult Lilli Palmerhez, illetve Júliához.

Suha Andor

MACSKAZENE

(Balogh Bertalan rajza)

EGRI VÖRÖS CSILLAG Csodálatos vagy, Júlia EGRI BRODY

Második vágány EGRI KERTMOZI

Kulcs a szerelemhez GYÖNGYÖSI PUSKIN Robinson család GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Gombháború

HATVANI VÖRÖS CSILLAG Meztelen diplomata HATVANI KOSSUTH

Találkozás a mese kávéházban HEVES

Ez is szerelem FÜZESABONY

Keserű szerelem

f;

JSZINIH

w- AA ü s o *£

Egerben este 19,30 órakor: Koldusopera (Gárdonyi-bérlet)

1963. MÁJUS 31.j PÉNTEK: ANGELA

605 évvel ezelőtt; 1358. május végén tört ki a JACQUERIE elnevezésű, hatalmas francia parasztfelkelés. A 14. században a Százéves Háború csapatainak állandó pusztítása, az adók folytonos emelése a parasztságnak mér- Kép: Jacquerie. N. Arbuzov festménye után. hetetlen szenvedést okozott. Ezt

megelőzőleg februárban Párizsban a polgárság kezébe került a hatalom és a trónörökös (a későbbi V. Károly) északra menekült. A parasztfelkelés kirobbanásának közvetlen oka a trónörökös seregeinek fosztogatása volt. A parasztok Guillaume Cale vezetésével megtámadták a kastélyokat, megsemmisítették a feudális szolgáltatásokat tartalmazó feljegyzéseket és a kezükre került földesurakat megölték. A felkelők kapcsolatot kívántak teremteni Étienne Marcellal, a párizsi polgárság vezetőjével. A gazdag polgárság azonban visszautasította a felajánlott szövetséget és a parasztsereget Mello-nál szétverték, több mint 20 ezer parasztot mészároltak le. Röviddel ezután a párizsi polgárság felkelését is leverték.

190 évvel ezelőtt, 1773-ban e napon született LUDWIG TIECK német költő, a romantika egyik kezdeményezője. Érdekes regénye: Franz Sternbald vándorlásai (1798). Ezenkívül meséket, mesedrámákat, történeti regényeket irt, jelentősek Shakespeare- és Cervantes-fordításai.

35 évvel ezelőtt, 1928-ban halt meg BAUMGARTEN SÁNDOR építész, a budapesti Eötvös Lóránt Tudományegyetem és a Vakok Intézete épületének tervezője.

75 évvel ezelőtt, 1888. május 31-én jelent meg Engels Frigyes: Ludwig Feuerbach és a klasszikus német filozófia felbomlása című műve, melyben a filozófia történetének szakaszait írja le és a dialektikus és történelmi materializmus számos elméletét fejti ki.

105 évvel ezelőtt, 1858. május 31-én alapították a szovjet Távol-Kelet fontos vasúti gócpontját, az Amur menti Habarovszk városát.

Készül a művészi csontfaragás, varrják a boldogi baba ruháját

Ajándékok a nők világkongresszusára

Megyénk asszonyai készülnek a nők Moszkvában megrendezésre kerülő világkongresszusára. Megyeszer te békegyűléseiket tartanak, ahonnan a részvevők leveleket küldenek a kongresszus küldötteinek — hangsúlyozva, hogy támogatják őket a békéért, a nőket megillető jogait biztosításáért folyó harcban. A megye jellegzetességeit, népi hagyományait kifejező ajándékokat készítenek.

Boldogon varrják már a boldogi menyecskék ruhájának kicsinyített mását: a hatvani járás asszonyai küldik ajándékba a világikongresszus

részvevőinek. A hevesi háziipari szövetkezet szövőgépein készül a híres hevesi szőttes egyik mintapéldánya, ajándékba a kongresszusi küldötteknek.

Szilvásvárad erdészházában Simon Károly népművész az egri asszonyok békeakaratának szimbólumát faragja csontba: egy anyát gyermekével.

Néhány nap és elkészülnek a művészi értékkel bíró ajándékok, amelyek a Heves megyei asszonyok üdvözletét tolmácsolják azoknak, akik a kongresszuson az egész világ asszonyainak ügyét képviselik.

A televízió

9,55: Tv-híradó (ism.). 10.15: Telesport. 10.30: A hét dada. Magyarul beszélő szovjet film (ism.). 11.45: Emberek, vizek,

hegyek. Csehszlovák kisfilm. — 12.00: A jövő hét műsora. Hírek. 16.55: Ökölvívó EB. Közvetítés Moszkvából. Riporter Vitray Tamás. 18.00: Telesport.

műsora

18.20: Séta az erdőben. Beszélgetés dr. Balassa Gyulával, az Erdészeti Főigazgatóság vezetőjével. 19.50: Hírek. 19.55: Prágai tavasz, 1963. Mozart-hang- verseny. Közvetítés a prágai Smetana-teremből. — 21.00: Hírek.

(MTI)

köszöntővel.

— 250 EZER forint értékben, vásárolt öntözőberendezést az egri AGROKER-től a verpeléti Dózsa Termelőszövetkezet. A pélyi közös gazdaság két komplett öntözőberendezést vásárolt.- HEVES MEGYÉBEN 1963. első négy hónapjában, április 30-ig, 337 esetben fizetett ki különféle biztosítások alapján károkat 3 113 000 forint összegben az Állami Biztosító. A termelőszövetkezeteknél kalászos fagybiztosítás keretében hét termelőszövetkezetet részesítettünk 813 200 forintos kártérítésben, A legnagyobb összegű kártérítésben részesült a tisza- nánai Petőfi Tsz 422 000 forint összegben. Árvízkár címén 25 termelőszövetkezet részesült kártérítésben 733 395 forint ösz- szegben, melyből legmagasabb összeget a tamaörsi Dózsa (108 032 Ft) és a verpeléti Dózsa (118 549 Ft) termelőszövetkezetek kapták.

Idő járás jelentés

Várható időjárás péntek estig: Több órás napsütés, legfeljebb néhány helyen futó eső. Mérsékelt, időnként élénk északkeleti—keleti szél. A nappali felmelegedés kissé fokozódik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 23—26 fok között. (MTI)

A TÖRTÉNET 1956-ban kezdődött, amikor egy hevesve- zekényi gimnazista kalandvágyból világot látni indult Amint elhagyta az országhatárt, úgy gondolta, szétnéz egy kicsit, talán tengerre is száll valahol, és óriási hajók hátán beutazza a világot.

A hajdani kis diák, hat és fél' évi távoliét után, most hazaérkezett Hevesre, ahová közben szülei költöztek. Nézem, vizsgálgatom útlevelét; neve: Slakta László. Paszportszám: 2411. Lakhelye: Német Szövetségi Köztársaság, Majna- Frankfurt. Foglalkozása: egyetemi hallgató. És végül a bejegyzés az útlevélen: „Látogatás céljából Magyarországra való beutazását engedélyezem.”

— Visszajött az én Lacim, — sóhajt édesanyja, és újra, meg újra csókokkal halmozza el elveszettnek hitt fiát. — Már szavát is nehezen értettük, olyan idegenül beszélt — így az édesapja, és bort, poharakat hoz az asztalra. Egy dobozból képek kerülnek elő. A frankfurti Goethe Egyetem, a Majna-folyó, sok más német város képe, a Ruhr-vidék kincsei. Slakta László, a kellemes modorú, mindig mosolygós fiatalember, mutatja a képeket, mesél az egyetemről, az ottani életről, aztán váratlanul megkérdezi:

— Érzett már honvágyat?

Majna-Frankfurttól hasáig

Tudja, mit jelent egy hevesi parasztgyereknek hat esztendeig nem látni a Tiszát, a szülőket, testvéreket és enni az idegen kosztot?

NEM VÁLASZOLOK. Hallgatunk mindnyájan, és a fiú szemében könny csillan. Később kezembe akad a geizen- heimi gimnázium által kiállított érettségi bizonyítvány, amely dokumentálja, hogy tulajdonosa 1959. március 4-én matúrát szerzett, jó eredménynyel. Nézem a kalkulusokat, ő mosolyog.

— Nehezen ment. Napi száz szót tanultam meg, sokszor éjszakákon át magoltam a németet. Az érettségi után megjött az önbizalmam. Egy fizikai intézetbe kerültem, s itt dolgoztam fél évig, mint munkás, hogy felvegyenek a műszaki egyetemre. A félévi gyakorlati munkát mindenkitől megkövetelik. Sikerült az egyetem is, kaptam ösztöndíjat. Négy szemeszterem van, s most úgy határoztam, hazalátogatok.

Gyakran leveleztek?

— Gyakran és sokat — mondja édesanyja.

— És hogy levelek? Kérdezze csak meg. Füzeteket írtam

tele, iskolás füzeteket, apró betűkkel, és mégis, amikor betelt a füzet, úgy éreztem, felét sem írtam le annak, amit mondani akartam.

— Hogyan tájékozódott a leveleken kívül az itthoni életről?

— Este nyolc után Frankfurtban kitűnően lehet venni a Kossuth-adót, de a futballmeccseket rövidhullámon is hallgattam. Volt egy ismerősöm, áld legálisan él odakint, és amikor visszajött, ő mesélt arról, milyen változások történtek itthon. Hogy jól élnek az emberek, szépül az ország, sok az autó, csinosak a nők ... — Ilyeneket mesélt. Neki elhittem mindent. Meg az anyám levelei. Néha háromszor is végigolvastam minden sorát...

— Elég volt az ösztöndíja?

— Megéltem belőle. Szerencsére autót is vezetek és ha zsebpénzre volt szükségem, két-három napra „beszálltam” valamelyik céghez. Így szereztem meg a repülőjegy árát is, hazáig.

— Meddig marad Magyar- országon?

— Ügy érő, „idehaza”?

— Ha kívánja, így is érthetem.

— Nem megyek vissza. így határoztam. Ma Budapesten voltam, az egyetemen. Elmondtam szándékomat és megértettek. Közölték, hogy felvesznek, elengedik a felvételi vizsgát is, de a négy szemesztert nem ismerik el.

— Ezek után is marad?

— Itthon is boldogulhatok. Nem volt kint rc«sz sorsom, de elég volt a kalandozásból.

AZ IRATOK KÖZÖTT egy német nyelvű levelet pillantok meg, s az írás alatt a bélyegzőt: Magyar Szocialista Munkáspárt Külügyi Osztálya.

— Írtam nekik is, válaszoltak. Megírtam, haza szeretnék jönni, és ha folytathatom az egyetemet, akkor itthon is maradnék. Kedves hangú levélben válaszoltak: döntsék belátásom szerint és örülnek, hogy nem felejtettem el hazámat.

— Hat és fél év után hogyan látja az itthoni életet?

— Sokat változott minden. A fővárosra rá sem ismertem. El sem akartam hinni, hogy ez a város az, amelyet 56-ban itthagytam. De a falvak is. Hevesvezckényen, ahonnan elmentem új, modem iskola

épült, új házak, egész utcasorok. Látom, aki dolgozni akar, boldogulhat...

— Csak jó termés legyen — szól közbe az édesapa, aki szövetkezeti tag, és aki nagyon boldog, hogy újra maga mellett tudhatja fiát.

Aztán a jövőről, a fiatalember terveiről beszélgetünk. Elmeséli, hogy jelenleg németül, angolul beszél, meg akarja tanulni perfekt az oroszt, és az egyetem után, mint külkereskedelmi szakember akar dolgozni.

— Újra utazni, látni, ez az álmom. De most már törvényesen, mint magyar külkereskedelmi szakember. Sok jót, sok nem tetszőt is láttam Nyu- gat-Németországban. Kereskedelmet azonban, úgy vélem, tanulhatnánk tőlük. Az ő elvük ez: termelj olcsón, add el drágán, de úgy, hogy a vevő se járjon rosszul. Mi, ha nem is így fogadjuk el ezt az elvet, de azért tanulni sohasem szégyen.

— Búcsúzáskor a kapuig kísér a Slakta család. A nagy fiú átkarolja édesanviát és végigtekint a hosszú hevesi utcán, ahonnan mosolyogva integetnek feléje az emberek. Hiába, a hír szárnyakon jár és sokan tudják, hogy Slakta Laci már itthon marad.

Szalay István

CSODÁLATOS YAGY» JÚLIA