Heves Megyei Népújság, 1963. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-30 / 124. szám

4 KßPÜJSAG 1963. május 38., csütörtök BEMUTATJUK BODOR LÁSZLÓT, a Gyöngyös és Vidéke Körzeti Fmsz szeszfőzdéjének kiváló dolgozóját. Az üzem szocialis­ta brigádjának tagja, s már kést esetben nyerték el a szo­cialista brigád címet. (Kiss Béla rajza) — AZ ANGOL folyókban tenyésztett mintegy 20 000 la­zac két fejjel született, de alig egy hónapon belül vala­mennyi el is pusztult. Az an­gol halászati hatóságok sze­rint nem lehet pontosan meg­állapítani a jelenség okát. Feltételezik, hogy a mester­séges megtermékenyítéssel való haltenyésztés okozta a deformációt.- A RENDKÍVÜLI időjárás­ra tekintettel is, ez évben kü­lönösen nagy az érdeklődés megyénk szőlős községeiben a kiegészítő háztáji jégbiztosítás iránt. Jégbiztosítást kötni azon­ban csak az esetben lehet, ha a háztáji szőlőterület ez évben jégverést még nem szenvedett. —- ŰJ BÁNYAMENTŐ ál­lomás épül az Ózdvidéki Szénbányászati Trösztnél, Farkaslyukon. Az új központi bányamentő állomást, amely három és fél milliós beruhá­zással készül, júniusban ad­ják át rendeltetésének.- A SZOVJETUNIÓBAN minden másodpercben 4 könyv készül el. Az ország több mint 300 kiadóvállalata évente közel 80 000 könyvet hoz forgalomba, összesen 1,2 milliárd példány­ban. Az egy főre eső évi könyv­termelés 6 példány. — HETERÓZIS paradicsom- mag-termesztéssel foglalkozik a verpeléti Dózsa Termelő- szövetkezet. A megyében ez az első ilyen kezdeményezés. A szövetkezetben kísérletkép­pen még csak egy holdon ter­melnek paradicsommagot, de ha a kísérlet sikerül, úgy jö­vőre már jóval nagyobb terü­leten termelik ezt az új me­zőgazdasági cikket. — DR. RADWIJN, az ameri­kai rákkutató társaság elnöke megállapította, hogy az ameri­kaiak pontosan annyit fordíta­nak az aszpirin reklámozására, mint orvosi kutatásokra. — ÜLÉST TARTOTT a he­ves megyei Vöröskereszt tbc társadalmi bizottsága. Az ülé­sen a Korányi-év megünnep­lésével kapcsolatos progra­mot tárgyalták meg. — AZ ELMÚLT hónapban a Bali-szigeti Agung vulkán ki­törése következtében 1854 sze­mély vesztette életét, 78 000-en pedig fedél nélkül maradtak. A vulkánból kiömlő láva több mint 55 000 hektár szántóföl­det, százezer gyümölcsfát, mint­egy 10 000 tehenet, lovat és egyéb állatot pusztított el. — HÁROMNAPOS tanfo­lyamon vesznek részt Kiskö­rén a hevesi járás termelő- szövetkezeteiben a statiszti­kával foglalkozó könyvelési dolgozók. A tanfolyamtól a termelőszövetkezetekben fo­lyó statisztikai munka meg­javul ását várják. Idő járás jelen tés Várható időjárás csütörtök estig: Kisebb felhőátvonulások, legfeljebb a déli megyékben futó esővel. Az élénk keleti szél lassan mérséklődik. Az éj­szakai lehűlés fokozódik, a nappali felmelegedés kissé erő­södik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 21—24 fok feozöfct. CM TI) » Állandó bizottságok a művelődésért A tanácsok alakuló ülésein megválasztották az állandó bi­zottságok tagjait. Az idén sen­kit sem kellett „megagitálni”, presszionálni, hogy vállaljon munkát ebben és ebben a bi­zottságban, mert lehetőleg mindenki azon a területen dol­gozik,, ami megfelel érdeklő­dési körének, ahol szívesen te­vékenykedik. Ha valamelyik tanácsnál az állandó bizottsá­gok munkájáról érdeklődik az ember, — általában biztató vá­laszt kap. „Jobban dolgoznak, mint az elmúlt négy esztendő­ben ..Még akkor is ez, vagy ilyenszerű a válasz, — ha „ab­ba” az állandó bizottságba pontosan ugyanazokat válasz­tották be, mint 1958-ban. A párt VIII. kongresszusán hangsúlyozták, s ez azóta is állandóan ,^napirenden van”, hogy a tanácsok legfontosabb feladata most a gazdaságszer­vező és kulturális tevékenység. — Különösen a kulturális munka megjavításáért kell so­kat tenni, hiszen a közigazga­tási szervek eddig ezt a mun­kát nem, vagy nem szívesen tekintették a saját asztaluknak. A tanácsi vezetők egy részé­nél meghonosodott a népgaz­dasági szemlélet, a népgazda­sági érdekek tiszteletben tar­tását megkövetelő munkastílus, de nem alakult ki, vagy csak nagyon ritkán jelentkezik még az (ezzel egyenrangúnak- el is ismert) kulturális szemlélet. Ezt a szemléletet „valósítják meg”, öltöztetik szervezeti formába a tanácsok művelő­désügyi osztályai — és termé­szetesen az állandó bizottsá­gok. Kultúra, oktatás, népmű­velés iránt érdeklődő embere­ket vonnak be a bizottságok munkájába, eddig ki nem hasz­nált, társadalmilag nem hasz­nosított ambíciókat kapcsolnak bele a művelődésügy vérke­ringésébe. Jobban dolgoznak, mint az elmúlt négy esztendőben... Ezt egyelőre csak ígéretnek le­het venni, mert a jobb munka még nem produkált perdöntő bizonyítékokat: de máris szü­letett néhány érdekes javaslat, kezdeményezés a művelődési állandó bizottságok ülésem, me­lyek az új bizonyítványban már kezdik „beírni” a jeles osztályzatot. Heves megye áb- ülésén például az az Országos szinten is egyedülálló javas­lat hangzott él, hogy szervez­zenek speciális esti iskolákat, dolgozók iskoláit, amelyeknek a felnőtt, munkába járó dol­gozók oktatása lesz a kizáróla­gos célja. Ezek az iskolák job­ban tudnak alkalmazkodni a diákok szabad idejéhez, mű­szakproblémáikat jobban fi­gyelembe tudják venni — és az ilyen iskolatípusokban ki le­hetne dolgozni a felnőttokta­tás metodikáját. Az állandó bizottságok csak javaslatokat tesznek, nem hoznak a szalcigazgatási szer­vekre kötelező határozatot: de ez az „ajánlás” meghallgatás­ra talált. A közeljövőben dol­gozók esti középiskolája nyí­lik Egerben... — Kapcsolják össze az esti iskolákban folyó képzést a szakmunkásképzéssel! — hang­zott a másik javaslat —, s úgy érezzük: nagyon lényeges problémára tapintottak a szer­zők, akik így próbálják össze­kapcsolni a szakmai képzést az általános műveltség alap­elemeinek elsajátításával, így akarják „kézzelfoghatóan” bi­zonyítani, hogy érdemes ta­nulni. Az egri járási állandó bizottság az egercsehi-bánya- telep oktatási, művelődési vi­szonyait vizsgálta meg, — és ilyen vizsgálatok • szerepelnek a többi járási, sőt, a községi állandó bizottságok tervei­ben is. Persze, lehet azért példát találni a „másik oldalról” is. Az egyik községbe járási kül­döttek érkeztek az áb-ülésre. Az ülés befejeztével az elnök fel­szólította a tagokat: legalább most várják meg, amíg elké­szül a jegyzőkönyv, hiszen most mindenki itt van. így egyelőre csak „remélni” szabad, hogy jobban dolgoz­nak, mint az elmúlt négy esz­tendő alatt. Az általában biztató kezdet láttán — bízunk abban, hogy áz ígéret, javaslatokban, ma­gas színvonalú, alapos elem­zések formájában valóra is válik. (Ki) BORI VÖRÖS CSILLAG Csodálatos vagy* Júlia EGRI KERTMOZI Katas a szerelemhez GYÖNGYÖSI PUSKIN Robinson család GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A gombháború HATVANI VÖRÖS CSILLAG Meztelen diplomata HATVANI KOSSUTH Találkozás * mese kávéházban fSZIIMHÁZ­«' 4A Ü S O ü, Egerben este 19,3« órakor: Koldusopera (Dobó—Radnóti-bérlet) A televízió műsora 17.00: Hírek: 17.05: Beszél­gessünk oroszuk Nyelvlecke haladóknak. 17.25: Ökölvívó EB. Közvetítés Moszkvából. Riporter Vitrai Tamás. 18.30: Tv-híradó. 18.45: Mai vendé­günk: dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter. 18.55: A jövő hét műsora. 19.00: Szép álmokat, gyerekek. 19.10: Vidé­ki színházak tv-fesztiválja, 1963. Közvetítés a győri Kis­faludy Színházból. Bértől Brecht: Koldusopera. Zene­játék három felvonásban. Csak 16 éven felülieknek! A közve­títés első szünetében a Magyar Hirdető műsora: A közvetítés második szünetében bemutat­juk a színházat. 22.00: • Hirek. TV-híradó ismétlése. (MTI) 1963. MÁJUS 30., CSÜTÖRTÖK: JANKA 350 évvel ezelőtt, 1613-ban halt meg EL GRECO („A Görög”) Do­menico Theotocopuli, görög szár­mazású spanyol festő, a manieriz­mus (nagy mestereket utánzó mű­vészeti irányzat) képviselője. Áb­rázolásmódjában a barokk jelleg­zetes művésze, akinek alakjai lá­tomásszerűen elevenítik meé kü­lönös témáit, megragadóan élénk színeivel azonban már a modem festészet korai hírnökének tekint­jük. Vallásos témáival is az em­beri érzelmek és szenvedélyek mélységeit tárta fel. Fő műve: Ol­ga z gróf temetése. Egyik gyönyörű képét, a Bűnbánó Magdolna címűt, a budapesti Szépművészeti Mú­zeumban őrzik. 60 évvel ezelőtt, 1903-ban e na- EL GRECO pon született FUASO HAJASI, a vezető japán proletárfrók egyike. 1926-ban mint az ifjúsági mozgalom vezetőjét, bebörtönözték. Hajasi alapította meg hazájában a Szabad írók Szövetségét. 45 évvel ezelőtt, 1918-ban e napon halt meg GEORGIJ PLE- HANOV orosz marxista filozófus. 1883-ban külföldön megszer­vezte a Munka Felszabadítása nevű marxista csoportot, 1900-ban az Iszkra szerkesztője lett, ez időből származnak fontos müvei: A szocializmus és a politikai harc, A materialista történelemfel-, fogás. FILM - FILM - FILM - FILM - FILM A gombháború A gombháború két kis falu körül játszódik Párizs köze­lében. Mint a felnőttek, a gyermekek is megvívják egymás­sal mindennapi kis háborúikat. A szereplők — 100 gyerek< és mindegyik főszereplő. A gombháború című francia filmet a gyöngyösi Szabadság május 30-tól június 2-ig tűzte mű­sorára. A bűvös piros vonat Megtorpanok. Az ajtón szi­gorú, fekete betűk: SUGAR- VESZELY. Hm ...ez nem va­lami biztató. Kísérőm, látva habozásomat, udvariasan ki­nyitotta előttem az ajtót. így léptem be a Központi Fizikai Kutató Intézet radiológiai la­boratóriumába, hogy megis­merkedjem ezzel a titokzatos izotóppal. Nem lehet azonban ajtóstól rohanni a házba, a ra­dioaktív izotópok laboratóriu­mában még kevésbé. Először is átöltözünk. Fehér köpenyt ad­nak rám, s már az első lépés után meglepetés fogad. A labo­ratóriumba vezető ajtó küszö­bét egy keskeny, piros vonal határolja. A vonalon túl ugyanis már a radioaktív izo­tópok sugárveszélye hat a be­lépőre. Feltéve természetesen, ha nem vigyáz az ember. Fehér, gumiból készült ci­pőt kell felhúznom. Kézzel azonban nem szabad hozzáér­ni. Kísérőm kezembe ad egy cipőkanalat. Nagyszerű! Mi­lyen ötletesek itt a dolgozók. Nem kell az embernek lehajol­nia, — csaknem egy méter hosszú nyele van a cipókanál­nak. Am a magyarázata: a gyufa lángja közelről megéget­heti az ember ujját, messzebb­ről azonban nem hat. Azért van tehát hosszú nyele a cipő- kanálnak, hogy az esetleges sugárzási veszélyt csökkentse. Szürke ólomfafak Kis elöszobaszerű termen haladunk át. Mindenütt ragyo- gyó tisztaság, a falakat, egé­szen a mennyezetig, csempe borítja. A padlót PVC-szőnyeg takarja. Óvatosan csoszogok gumicipómben, nehogy vélet­lenül lemaradjon a lábamról. Benyitunk az első ajtón. Érdekes, kemenceszerű be­rendezés előtt állunk, amelyet elölről üvegfal borít. Ez _ a fmsmfeaaszteS* meöeÄe raftt"­A láthatatlan veszélyek birodalma, avagy: TALÁLKOZÁS AZ IZOTÓPPAL kére festett ólomtáblák sora­koznak, ugyanis a munkát vég­ző dolgozó, ha a kísérlet még veszélyesebb, ólomból falakat épít maga elé, hogy az izotó­pok roncsoló sugárveszélyé­től védje magát és a labora­tóriumot Egy fiatal vegyész gondos, óvatos mozdulatokkal éppen egy hosszú nyelű, a vé­géi gólyacsőrszerű, meggörbí­tett szívókészülékkel, rendkí­vül nagy türelemmel, minden figyelmét összpontosítva, fe­hér, áttetsző folyadékot szivat, fel a készülékbe, egy apró kémcsőből. Utána óvatosan egy forintos nagyságú fém­tálcára — hasonlít a sörös­üveg kupakjára — kis, har­matszerű cseppet helyez a szí­vókészülékkel a titokzatos fo­lyadékból. Négy mustica közbelép — Ez az úgynevezett távpi- pettázás — kapom a felvilágo­sítást Fejes Péter vegyész ugyanis most a jódatom izo­tópjával végez kutatásokat. A sugárzási veszély miatt kell hosszú fogókkal, s ólomüveg­fal mögül végezni a munkát. Körülnézek a tiszta, csillogó falú-tetemben. A nagy üveg­ablakokon besüt a nap. Kissé furcsállom, hogy a laborató­riumban állandóan gépek vég­zik a levegőcserét. Nem egy­szerűbb volna kinyitni az ab­lakot? Hiszen itt az erdő kö­zepén igazán jő a levegő. Kí­sérőm arcán halovány mosoly dereng, s — újra elmond egy kis epizódot. Nemrégen tör­tént Néhány muslica — az az ismert, minden lében kanál légyféle — beröpült a munka- ahe*'ép­pen izotóppal dolgoztak. Utá­na körberepdesték a szobát, s megtelepedtek az ablakon. A muslicákat természetesen azonnal elpusztították, de há­rom napig szünetelt miattuk a munka. Teljesen fertőtleníteni kellett ugyanis mindenféle ro­vartól a laboratóriumot, ne­hogy az izotópok sugáryeszé- lyét széthordják. Kísérőm most kinyitja az egyik nagy, ólomfalú páncélszekrényt. — Tessék betekinteni, ott van az izotóp!... O! A nagy pillanat... Ta­lálkozom végre a titokzatos ismeretlennel, az izotóppal. Lé­legzetfojtva, óvatos kíváncsi­sággal pillantok a páncélszek­rénybe, de... nem látok sem­mi különöset. Egy öt centimé­ter átmérőjű, s mintegy húsz centiméter magasságú fémhen­ger van ott mindössze. Kis papírcédula áll rajta, orosz felirattal: „Ne fordíts!” Miköz­ben a speciális mosogatókkal, s a nagyszerű, bonyolult szer­kezetű műszerekkel ismerke­dem, kis, szakszerű felvilágo­sítást kapok az izotópokról. Nem túlzás, ha azt mondjuk: elterjedésük és használatuk során valósággal megváltoz­tatják az életet. A radioaktív izotópokat, ha majd teljesen az emberiség szolgálatába ál­lítják, soha nem látott forra­dalmat idéznek elő a gyógy­szeriparban. Forradalom a páncélszekrényben Az izotópokkal ugyanis nem­csak gyógyítanak, hanem egy­úttal látható, észlelhető hírt is adhatunk arról, hogy való­jában mi is történik a szerve­zetben. Valamikor például a legöregebb orvosprofesszort is zavarba hozhatták volna azzal a kérdéssel: mennyi idő alatt halad körül a vér az érrend­szerben? Ma már egy kis me­dikus is válaszolhat rá, mert a radioaktív izotópok elárul­ták: pontosan 22 másodperc a vér körforgásának ideje... Természetesen nemcsak a nagy hatású gyógyszerek terén, ha­nem az iparban, a mezőgazda­ságban, s egyéb helyen is si­keresen alkalmazhatók az izotópok. Itt is hasonló kép fogad. Látszólag nincs semmi külö­nös. Kinyit egy ólomfalú pán­célszekrényt, de csupán pilla­natokra. S az egyik vastagfalú ólomhengerből egy gyufaszál nagyságú platinatokot mutat feL Egy mutató remegni kezd Rádium! Csodálkozom: egy ilyen hatalmas intézetnek csu­pán ilyen kevés rádiumja van, hogy egy parányi tokban elfér? Később megtudom, az egész világ rádiumkészlete el­férne egy — evőkanálban ... Mindenesetre érdekes. Azt azonban még nem tapasztal­tam, eddig legalábbis nem lát­tam, milyen is valójában az izotópok sugárzása? — Kísé­rőm mosolyog. A radioaktív anyagokat lehet ugyan látni, de maguk a sugárzó részecs­kék láthatatlanok... Kissé gyanakszom. Hiszen akkor ... meg lehet, hogy én csak üres tartályokat, s egye­beket láttam. Óvatosságból nem történt itt valami izé... ártatlan kis tréfa? Mielőtt szóvá tehetném a dolgot, be­hoznak egy kis műszert. A Geiger—Müller-számlálót. Olyan, mint egy kis szögletes táska. A mutatója hirtelen megremeg, majd táncolni kezd: a laboratóriumban levő sugárzásra figyelmeztet. Egy­szeriben hideg szaladgál a há­tamon, azután egyszeriben melegem támad. Találkoztam tehát az ördöggel. Már sok is a jóból... Cseppet sem ellenkezem, amikor kísérőm egy másik te­rembe invitál. Ott rádióhoz hasonlító, speciális számolóbe- rendézéseket látok. Apró, bor­sószem nagyságú lámpácskák villognak, szinte másodperceti- kint. Mindén egyes villanás ezer izotóprészecske jelenlétét mutatja..., Különös divat Ebben a laboratóriumban egyetlen dolgozó munkaköpe­nyének sincs zsebe. Különös. Úgy látszik, írniuk is kelly mert valamennyinél töltőtol­lat látok, amelyet a köpeny nyakába tűzve viselnek. Hát- nem minden bakelitből készüli tárgy töltőtoll, ha mindjárt, annak is látszik. Ugyanis, a töltőtollszerű kis tartályok, az úgynevezett ionizációs kamrák mutatják meg, hogy az izotó­pokkal kísérletező dolgozókra hatott-e a megengedettnél na­gyobb mennyiségű sugárzás. Akad itt meglepetés bőven, köteteket lehetne róla írni. Végezetül megnéztem a kor­szerű tusolót, ahol az izotóp­laboratórium dolgozói tisztál­kodhatnak, s utána... mi ta­gadás, örömmel léptem át is­mét a bűvös piros vonalat. Megkönnyebbülten vetettem le a gumicipót, és a köpenyt Mindkettőt kissé — „nehéz­nek” találtam... Balezer Elemér

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents