Heves Megyei Népújság, 1963. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-04 / 102. szám

1983. május 4„ szombat NÉPÚJSÁG 3 Heves megye gazdasági és szociális szerveinek 1968. első negyedévi eredményei A Központi Statisztikai Hivatal Heve» megyei Igazgatóságának jelentése ( J-úiskúiai nap. &g erbest (Folytatás az 1. oldalról) az első mélykapálást 25 száza­lékban elvégezték. Gyors ütemben halad a palánták ki­ültetésé is. A megye szarvasmarha- és sertésállománya alacsonyabb az egy évvel korábbinál, ami döntően a takarmányhiány kö­vetkezménye. Év elején a gépállomások és termelőszövetkezetek bir­tokában 1548 traktor volt, 14 százalékkal több, mint egy év­vel korábban. Nagyobb a munkagépállo- (mány is. Traktorekéből pl. 15, sorvetőgépből 12, műtrágya­szórógépből 7 százalékkal több áll a gazdaságok rendel­kezésére, mint 1962. év elején. Áruforgalom A kiskereskedelem eladási forgalma 41,4 millió Ft-tal, mintegy 10 százalékkal több volt, mint 1962. I. negyedévé­ben. A forgalom élelmiszer- cikkekből és iparcikkekből egyaránt nőtt. Az alapvető élelmiszerek közül zsírból 42, finomlisztből 20, cukorból 22 százalékkal adtak el többet, mint egy évvel korábban. Ru­házati áruk közül főként a készruha, kötött áru és a cipő eladása nőtt. A szokatlan ke­mény tél a tüzelőanyag eladá­sában is tükröződik. Szénből pl. 858 vagonnal, tűzifából pe­dig 178 vagonnal többet vásá­roltak, mint egy évvel koráb­ban. A forgalomra kedvezően ha­tott egyes cikkek árának le­szállítása. Néhány tartós fo­gyasztási cikkből pl. többszö­rösét adták el az előző év első negyedévi mennyiségének. Mo­torkerékpárból pl. háromszor, tv-készülékből több mint két­szer annyit, hűtőszekrényből 3.5- szer, személygépkocsiból 5.5- szer többet vásároltak, mint egy évvel ezelőtt. Egészségügy Megyénkben jelenleg a szer­vezett orvosi körzetek száma 107, amelyet év végére továb­bi öt körzettel kívánnak bőví­teni. Jelenleg azonban csak 99 körzeti orvos működik, 8 ál­lás betöltetlen. Ennek követ­keztében több körzeti orvosra két körzet betegeinek ellátása hárul. Az egy körzeti orvosra jutó lakások száma rosszabb az országos vidéki átlagnál. Diénmozgalom A negyedév folyamán a me­gyében 993 élveszületés völt, Tegnap délelőtt 10 órai kez­dettel Egerben, a megyei ta­nács klubtermében értekezle­tet tartottak Borsod, Heves, Nógrád és Pest megye főállat­tenyésztői, valamint az ezek­hez a megyékhez tartozó állat­forgalmi vállalatok és tenyész­állatforgalmi vállalatok képvi­selői. Az értekezletet Papp Sándor, a Heves megyei Tanács mező- gazdasági osztályának főállat- tenyésztője nyitotta meg, majd Magas László, a Földművelés- ügyi Minisztérium Állatte­nyésztési és Állategészségügyi Főigazgatóságának helyettes vezetője tartott vitaindító elő­adást a szarvasmarha-tenyész­téssel kapcsolatos feladatok­ról és problémákról. Az előadó bevezetőjében el­mondotta,. hogy aggasztó hely­zet késztette a Földművelés- ügyi Minisztériumot arra, hogy az országban öt helyen — így Heves megye székhelyén is — a környező megyék és járások főállattenyésztőivel megbe­széljék és intézkedéseket hoz­zanak a szarvasmarha- tenyésztés problémáinak meg­oldására. Utalt arra az előadó, 902-éri haltak meg és 311 há­zasságét kötöttek. A megye la­kossága 346 ezer főre tehető, tehát mintegy kétezerrel ke­vesebb, mint az 1960. évi nép- számláláskor volt. A megyé­ből ugyanis többen költöz­nek el a bevándoroltak és a természetes szaporodás együt­tes számánál. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Héves megyéi igazgatósága. hogy az országban a Statiszti­kai Hivatal felmérése alapján az elmúlt egy év alatt erősen csökkent a szarvasmarha-állo­mány létszáma. Főleg azüsző- és tehénállomány csökkent nagymértékben, s félő, hogy emiatt nem tudjuk teljesíteni a második ötéves terv irány­számait. — A további csökkenés megakadályozására határozott, s ha szükséges, adminisztra­tív intézkedéseket is kell hoz­ni — mondotta az előadó, majd felsorolta azokat a szem­pontokat, amelyeket az intéz­kedések meghozatalánál fi­gyelembe kell venni. Hangsú­lyozta, hogy bizottságokat kell szervezni, amelyeknek tagjai kiválasztják a leszerződött üszőállományból azokat az ál­latokat, amelyek tovább- tenyésztésre alkalmasak. Ezek a bizottságok nemcsak a ter­melőszövetkezetek tulajdoná­ban lévő állatokat vizsgálják felül, hanem a háztáji gazda­ságok állatállományát is. Az állatforgalmi vállalat a to- vábbtenyésztésre alkalmas ál­latok esetén minden következ­mény nélkül felbontja a ko­rábban kötött szerződést. Éiüzem lett a Mátravidéki Érc- és Ásványbánya Vállalat Május 1-én ünnepélte ä Mátravidéki Érc- és Ásvány­bánya Vállalat az élüzém cím elnyerését, amit már az egye­sített vállalat kapott meg. A Nehézipari Minisztériumot Al­földi László főosztályvezető- helyettes képviselte ezén az ünnepségen. Flórián Gusztáv, a vállalat igazgatója számolt be azokról az eredményekről, amelyek nyomán a hasonló hat vállalat közül a gyöngyösorósziák ju­tottak a cím birtokába. Téljes termelési tervükét lói,9 százalékra, export-tervü­két 121.9 százalékra, az egy munkásra jutó térmélési érték tervükét pedig 102,3 százalékra teljesítették. A vállalat dólgozói nyolcna­pi keresetüknek megfelelő nyereségrészesedést káptak. Az értekezleten szó volt még arról is, hogy az állatállo­mány csökkenését mérsékelni lehet a kiselejtezésre kerülő állatok lelkiismeretes kivá­lasztásával, és a selejtezéssel kapcsolatos követelmények szigorú betartásával. Mindad­dig nem lehet szarvasmarhát kiselejtezni, míg pótlásáról az illető gazdaság nem gondosko­dik. Végezetül a feladat végre­hajtásának pénzügyi problé­máit beszélték meg. Hangsú­lyozták, hogy a tsz nem szen­ved anyagiakban kárt, ha a kiválasztott üszők helyébe ugyanannyi tenyésztésre nem alkalmas állatot fog be hizla­lásra, ha pedig az üszőállo­mány felülvizsgálása miatt csökken a leadásra kerülő ál­latok létszáma, úgy á termelő- szövetkezetek a le nem adott állatok után is megkapják a nagyüzemi felárat. Amennyi­ben a tsz nem tart igényt a kiválasztott állatállomány te­nyésztésére, akkor szerződést köthet a Tenyészállatforgalmi Vállalattal. A vitához mind a négy me­gye szakemberei hozzászóltak. Az iskolák — megszoktuk ezt — leginkább sportverse­nyeken, kulturális bemutató­kon adnák hírt magukról. S azt is megszokhattuk már, hogy az iskolák — a felsőok­tatási intézmények, az egye­temek és főiskolák is — más alkalmakat kérésnek, hogy demonstrálják kapcsolatukat a külvilággal, az Élettel. Ezék az „alkálma.k” az is­kolahetek és az iskolanapok. Amikór megkezdődött az oktatási reform vitája, az or­szág mind a négy tánárképzö főiskoláján valamiképpen mérleget készítenek: mire jutottunk a reformvitában, illetve mennyire léptünk elő­re a refórmtörvény végre­hajtása útján. A reformprog­ram egyes részletfeladatait megvitatják az egyes főis­kolákon (az idén Pécsett tar­tanak ankétót a magyar és történelemoktatás helyzetéről és tápasztálatairól) és a „he­lyi” eredményékről mérleget készít minden főiskola. Ilyen mérlegkészítés, a nyil­vánosság előtt is „bemuta­tott” mérleg ma az „Egri Ta­nárképző Főiskola napja” is. Ma, amikor a főiskola igaz­gatója megnyitja a díszterem­ben a „reformkiállítást”, az iskola és a gyakorlati élet „kapcsolatáról” vall ez, meg­mutatja, hogy a hallgatók A hatvani Lenin Termelő- szövetkezetben megtartották a bírósági ülnökök jelölésére szervezett gyűlést, ahol a tag­ságból több mint hatvanan je­lentek meg. A jelölő gyűlést Csányl Scm- dorné párttitkár-helyettes nyi­totta meg, elnöke Stankovics István, a városi tanács vb-el- rökhelyettese volt. Dr. Ardai Pál, a járásbíróság képviselője ismertette a termelőszövetke­zet tagsága előtt a népi ülnö­kök szerepét az igazságszolgál­tatás munkájában. igyekeznek mégisniérúi (á re­form tőlük is sokat kővétél)s már elhangzik a mérlegbe­számolók egy része. A közönség, az Erdéklődő Véndég, amikor a közé piskó­ta* kapcsolószekrény elé lép, vagy a kétsúgátas oszcillosz­kóppal ismerkedik, ééétlég a középiskolai tankőhyvék vázlatos rajzaiból elképzelt Weaston—Headdal találkozik, vagy a Multiflex-gálvánómé- tertél — már méfjl smérkéd- hétett a főiskola dolgótóézó- bálban fölyó tudományos kutatómunka eredményéivel. Megtudhatta, mit értek el ás egri tanárok, kutatók a peda­gógia, a földrájz, á z if óda­lom, a történelem, a nyelvta­nítás, a blólógiá, a földrájs területén. A kiállítás egyébként is demonstrálja a tanárok tudo­mányos tevékenységét, külön vitrinekben mutatja be azo­kat a tudományos munkákat, cikkeket és könyveket, ame­lyek a főiskolai kutatók tol­lából kikerültek — 1956 óta. A mostani főiskolai nap sokkal nagyobb, számotte­vőbb eredményekről vall, mint a két évvel ezelőtti. De a mai érzékelteti azo­kat a lehetőségeket is, ame­lyeket kiaknázva — a követ­kező még impózánsabb tel­jesítményekről adhat számot. A termelőszövetkezet tagsá­ga 15 főt jelöjt a város! tanács előtt történő választásokra. A jelöltek között vannak többek között Bérezés Gyuláné és Papp Béla tsz-tagok, Csabai Béla állattenyésztési brigád­vezető. Wágner Dénes agronó- mus, Szénási Veronika köny­velő is. A jelölő gyűlésen megjelent Rabecz Lajos elvtárs, a Lenin Tsz elnöke és dr. Hargitay De­zső, a termelőszövetkezet jog­tanácsosa is. (rőczey) Négy megye állattenyésztői tanácskoztak Egerben Meg kell ahadálrosni a »xarvasmarhn-áUomány csökkenését Bírósági ülnököket jelölt hatvani Lenin Tsz tagsága J #0ft&ÍLYmíT»EM Olvasni akart, míg rákerül a sor, de nem tudott. Bűbájos borbélyleány pamacsait d szélső széken egy hullámos hajú fickót, aki vastag puló­vert viselt. Ogy kellett magára parancsolnia, hogy ne nézze a lányt. Kiesik a szemed és po­ros lesz — mondta magának. De olvasni se tudott, mert a lány fehér köpenye belevakí­tott a szemébe. Ejnye, mit vagy annyira oda — korholta magát bosszúsan azt hiszed, hogy pont egy olyan alak kell neki, mint te? Jól vigyázz, ez egy huszadik századi hölgy, twisztet táncol, s a homlokába borzolja a frizuráját. Az a fic­kó, az kell neki, az ám, a vas­tag pulóverével. No, mondj le róla szépen. Látod, milyen ál­mosan, milyen unalmasan néz rád vissza a tükörből. Úgy pöc­cinti le magáról a pillantásod, mintha pelyhet fújna le annak a vakító köpenyének az ujjú­ról. Ügy ám, reménytelen esetek után nem szabad futni. Jobb a vitorlát ■ szépen bevonni, mert az ember leéghet, nincs rá semmi szükség. Ne nézz te csak oda, még beképzel valamit a kicsike. Kapsz tőle egy száj- biggyesztést, aztán az a tied lesz. Nem éri meg, öregem. Észbontóan kedves a szőkesé­ge, a bugivugis frizurája. S a szemöldökének a huncut mere­deksége. Vajon mit csinál az estéivel? Persze, moziba megy, vagy el­megy táncolni, fiúkkal. Sok fiúval... Ügy bizony, jó neki. 'Szép és fiatal. És azt választja­magának, akit akar, bármelyik férfit választhatja, minthogy mindenki szerelmes lesz belé egy pillanat alatt. Míg te pél­dául nem választhatod őt, minthogy ő tebeléd nem lesz szerelmes se egy, se több pil- lano.t alatt. Ez a rideg való, öregem. A régi borbélyához került, a Janihoz. Mindjárt a szomszé­dos szék. Ej no! Janinak bű­vészkeze van, de azért ne té­veszd össze a lányka ujjaival. Az a te bajod, hogy mindjárt képzelődni kezdesz. Mintha ő turkálna a hajadban, aranyos nyomokat hagyna a vékony ujja, ahogy bozontod süppe- dékében lépeget, s ott marad­nak a nyomok sokáig, a haj­szálak elektromos töltést kap­nak, s talán még holnap is bi­zseregnek. Nos, játsszunk mást, jó? Ez butaság. És kár magad belelovalni. A lány a szomszéd szék fölött áll. Hajlé­konyán jár kezében a kés; mintha ujjainak hegye szikráz­nék. A pulóveres fickó a hátra döntött arcából néz fel a lány­ra. A lány föléje hajol, a kés­sel dolgozik. „Ha sikerül le­vágnia a fülem,bői egy szeletet, a magáé.” A lány szája pará­nyit rebben, mosolyog. Ez az, ami neki nem megy, ez a stílus, pedig a lánynak ez kell, nem vitás, s a fickó söpri be a mosolyt, nem 6. Ő soha­sem fogja a lány mosolyát be­söpörni, reménytelen. Most mit zabolsz a fickóra? Egy jóképű vagány, pimasz pofával és ..szellemes” beköpései vannak. Mellette sehol se vagy. Kár ezen rágódni, az egész nem ér annyit. Röhej. Igen, de a lány kezétől nem lehet megszabadulni. A haját is mintha ő mosná, az áram valósággal futkos a koponyá­ján. S nem akaródzik kiszállni a képzeletből, sőt egyre beljebb csúszik, mert a hangja is ott duruzsol már a fülében. „Ej­nye, ez az ezüst, ez szaporo­dik ...” — Ilyeneket ad a lány szájába. El kell, hogy nevesse magát. Jani észreveszi, s erről eszébe jut, hogy megkeresse vendégének a Ludas Matyit. Azt mondják, a nők szeretik a hajban az ezüs­töt. Nem vette még észre. Ott húz el a lány a bura mellett, felágas­kodik a fehér szekrénykéhez, s ott matat, szappant vagy mit keres, nem lehet tudni. Boldog ember, aki feleségül kapja. Mintha a nap tűzne a tükörre. Pedig ide se néz, egy pillantása sincs a bura felé. Ugye, ugye, nincs neked mit keresned a szép fiatal nőknél. A vágyakozás kínja, az a tiéd. Ne vágyakozz, akkor jobb lesz. Mikor fizetett, a lány ott állt <t kassza mellett, a falnak dől­ve. Egykedvűen nézett vala­merre, unalmasan. Átnézett fö­lötte, s 6 tudta, hogy sohasem juthat közelébe, soha meg nem fogja szólítani, pedig igen sze­retné .... Egy csendes, szomor­kás sóhajt nyomott el magá­ban: ó, nem való hozzád úgyse az ilyen. Túl szép és túl fiatal. Betemette a lány képét a só­hajjal, s amikor kilépett az utcára frissen megnyírva, már csak annyi volt az egészből, mintha egy fájdalmas dallam záróhangjai még nem tudtak volna egészen elhalni. ★ Egész cipőt vesz, vannak szép, fehér vászondpők, ezek fogják a lábat; a sarkuknál és orruknál pedig ki van vágva, irtó jól mutat; abban bírja majd az állást, egész nap pan­csolni, s undorító pasasok bo­rostás k&pét nyúzni, mint en­nek is itt. S mind azt hiszi, hogy (Csont István illusztrációja.) vele mindent lehet, mind meg akarja fogni magának. Unja már, hogy akárki bejön, nem tud tőle nyugton maradni. A kocsányon lógó szemét akaszt­ja rá, vagy még szemtelenebb és molesztálni kezdi. De belemélyedt az az alak az olvasásba. Se lát, se hall. Mu­ris lenne, ha ottfelejtené ma­gát, s mikor már mindenkit megnyirtak, megborotváltak, s csuknák a boltot, odamenne hozzá: „Uram, maga kire vár?” Erre felnézne a könyvből és azt válaszolná: „Magára." Biz­tos ezt válaszolná? És ha nem. És ha rád se hederítene? Azt hiszed, már mindenki csak te­rád kíváncsi? Látod, föl se néz a könyvből, fütyül rád. No és ha nem néz, pukkadjon meg. Attól még nem szalad a Duná­nak. Mi lenne, ha este korán le­feküdne, bezárkózna és nem engedne be senkit? Megmon­daná a házinéninek, hogy nincs itthon. Megint jönnek a Pis- táék, hozzák a kanaszta-kár- iyát. Neki mindig ilyenféle alakok csapják a szelet, mint ez a Pista. Azt mondja: Mari, jössz csörögni? Nem megyek csörögni. Hagyj békén. És egy­általán, hagyjatok mind békén. Unom a süket dumátokat, a hullámos hajatokat, s a pulóve­reteket. Kérek egy könyvet, bezárkózom és olvasni fogok. Jaj, az Aranyembert ígérték. Az szép, szerelmes könyv, azt mondják. Mi lenne, ha meg­kérdezném a vendég úrtól. De ide se néz, csak olvas. Istenem, ha neki egyszer egy komoly férfi udvarolna; olyan, aki ne­ki is tetszik, és komoly szán­dékkal. Más lányok olyan sze­rencsések. Neki mindig ilyen süket pasasok jutnak, mint ez is itt, akit szappanoz, ez mind ugyanazt akarja tőle. . Hah, Janihoz került. Klassz haja van. Irtó szereti az ilyet, egy kis ezüst is van benne. Borzasztó szeretné nyírni, ösz­szeborzolni, aztán megint szé­pen megfésülni, de ennek a ronda szőrét kell itt lehúzni, így jött ki. Hogy miért nem jön ki úgy soha, ahogy az em­ber szeretné? Jaj, de szellemes! Bőg! Hogy a füléből egy sze­let az enyém. Egye meg magá­nak. Levágom neki. az egészet, azt is megeheti. Jó étvágyat. ... Nem keltenék én ennek, Ide se néz. Ügy látszik, a ko­moly embereknek én nem kel­lek. Manci kifogott egy olyan klassz, komoly palit, elveszi őt feleségül... egy ilyen piti nő! Legyen vele boldog, ő nem sza­lad senki után. , No végre, ezzel megvan... Mit, hogy menjen vele mozi­ba? Megy a halál, örül, ha nem látja a pulóverét. Vigye csak innen a fülével együtt. Sóhajtott és lustán, maga- kelletően nyújtózott egyet. A bura közelében. Mit is akar itt? A szekrényhez lépett és keres­gélni kezdett. Jó kis pofa vagy. Tudod tulajdonképpen, hogy mit keresel? A tirém amott van, az asztalod fiókjában, hihi. No, csukd már be ezt az ajtót. Szeme sarkánál ott lebeg a bu­ra. Az,aki alatta ül, ha még az hívná őt moziba, de sehová se hívja és sohase fog beszélni neki az Aranyemberröl. Pedig a Bartók Színpadon is játsszák, oda is elmehetnének együtt. Nekidőlt a falnak, a kasszá­nál, dolog híján. Mindjárt jön fizetni, s itt áll meg! Biztos van felesége. A nők az ilyet elhappolják, ne félj. Különben is, mit fog ő valaki után futni. Az ajtó becsapódott a férfi mögött, s & ellökte magát a fal­ió!. Odament az asztalkához, hogy egy kis rendet csináljon. Fásultnak érezte magát, s at életet kietlennek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents