Heves Megyei Népújság, 1963. május (14. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-26 / 121. szám
4 NÉPŰJSAG 1963. május 26., vasárnap Furcsaság A New York-i állatkert majomházában egy bemélyedésnél táblát helyeztek el ezzel a felirattal: A világ legveszélyesebb állata”. Amikor a látogató belenéz, önmagát pillantja meg egy tükörben. A váratlan fordulatot egy másik tábla magyarázza meg: Íme, Ön most a világ legveszélyesebb állatát látja, amely minden más állatot el tud pusztítani. Hatalma annyira megnövekedett, hogy most m.ár minden földi élet elpusztítására is képes. A magyarázat furcsa, bár illetékes New York-i állatkerti látogatóknak tanulságul szolgálhat... — 1100 BUDAPESTI kiránduló érkezik különvona- ton ma reggel Egerbe. A kirándulók a szokásos egri programnak megfelelően töltik el a napot a városban, megtekintik a történelmi nevezetességeket, majd este 18.50 órakor indulnak vissza Budapestre. — 56 KM UTAT TART rendben Hatvan területén a városi tanács. Ezek tisztítására és parkok gondozására összesen 800 000 forintot irányoztak elő az idei költségvetésben. — FRANCIA találmány az alvás közben kapott nyelv- oktatás. Ezt a találmányt a második világháborúban az amerikaiak tökéletesítették: katonáikat alvás közben tanították meg néhány fontosabb japán kifejezésre. Mostanában Dél-Amerikában kísérleteznek ezzel a módszerrel. — A MŰSZAKIAK, kiváló dolgozók és szocialista brigádtagok, brigádvezetők után, pénteken az egri Finomszerel- Vénygyár kiváló újítóit is külön autóbusz vitte a fővárosba, a Budapesti Nemzetközi Vásár nevezetességeinek megtekintésére. — A KRAKKÓI Jagello- egyetem a jövő évben ünnepli fennállásának 600. évfordulóját. Megkezdték az egyetem bővítését és korszerűsítését. Az új épületek közül 14-ben tudományos intézetek fognak működni. A világ minden tájáról 132 egyetemet kértek fel, hogy küldjék el képviselőiket az 1964- ben megtartandó jubileumi ünnepségekre. — HÉT brigád versenyez a legjobb címért az idén a verpeléti Dózsa Termelőszövetkezetben. A brigádverseny első három helyezettjét 40 ezer forinttal jutalmazza a termelő- szövetkezet vezetősége. — A MÁSODIK világháború óta Rómában 17 nőt gyilkoltak meg úgy, hogy a gyilkos személye kiderítetlen maradt. Egy kivétellel valamennyi gyilkosságot szúrással hajtották végre. — ÖT TERMELŐSZÖVETKEZET kap az idén ventillá- toros szénaszárító berendezéshez hitelt az egri járásban. Az első berendezést a makiári Béke Termelőszövetkezetben építették meg, saját erőből és az eddigi tapasztalatok a várakozásnak megfelelően, jók. — A LONDONI állatvédelmi egyesület élesen tiltakozott a tervek ellen, hogy egérversenyt rendezzenek és ehhez zsokénak öltöztessék a kis rágcsálókat. A cél egy sajtdarab lenne. — JÓL HALADNAK a növényápolás munkáival a makiári Rákóczi Termelőszövetkezetben. A cukorrépát egyelték és tegnap befejezték az eké- zést, a kukorica kapálását a napokban kezdték meg. Idő járás jelentés Várható időjárás vasárnap estig: Változó mennyiségű felhőzet, több helyen záporesővel, zivatarral. Mérsékelt, a zivatar idején átmenetileg élénkülő szél. Legmagasabb nappali hőmérséklet holnap, fkeleten 20—24, nyugaton 18— '22 fok között (MTI) Válhat-e Egerből második Karlovy Vary Eger gyógyvizeiről, a felhasználás lehetőségeiről nyilatkozik dr. Lengyel Endre reumatológus Mint ahogyan beszámoltunk olvasóinknak, az elmúlt napokban Eger gyógyvizeinek fel- használásáról tanácskoztak az illetékes szakemberek. Felkerestük dr. Lengyel Endre reu- matológuSt, a rendelőintézet szakfőorvosát, s kértük, nyilatkozzék Eger gyógyvizeinek felhasználásáról, a tervekről, elgondolásokról. Dr. Lengyel Endre kérdéseinkre a következőket válaszolta: — Hogyan alakult az elmúlt években a reumatikus megbetegedések száma meszennyeződése is, s ez a bevezetés alatt álló gázfűtés következtében valószínűleg még lényegesen csökkenni fog, s így nem alaptalan azt remélni, hogy hamarosan a legtisztább levegőjű magyar város lesz. Ennek következtében pedig az ultraibolya sugárzás adottságai még kedvezőbbekké válnak. A város gyógytényezői között vezető helyet foglalnak el a különböző gyógyvizek. Ilyen szempontból szinte egyedülálló jelentőségű, hogy egy helyen rendelkezésre állgyógyászati betegségek kezelései jöhetnek szóba. A meleg, szénsavas víz felhasználása is igen sokoldalú, a Dobó-forrás vize pedig pajzsmírigy-bántal- maknál, s bizonyos szemészeti esetekben jöhet szóba. Az itt elmondott lehetőségek kihasználásának elengedhetetlen alapfeltétele a megfelelő kórházi jellegű fekvő osztályok létesítése. Ennek első lépcsőjeként be kellene rendezni a gyógyfürdő szomszédságában egy húszágyas kísérgyénkben? — Világszerte közismert tény, hogy a reumatikus bán- talmak, vagyis azon mozgás- szervi bántalmak, amelyek nem igényelnek sebészi eljárást, egyre fokozottabb jelentőségűvé válnak, mind társadalmi, mind gazdasági, valamint egyéni szempontból. Számuk mind ijesztőbbé válik, s emögött sajnos, nem kis mértékben megtaláljuk a modern kultúra, technika vívmányait, s paradox jelenségként magának az orvostudománynak a haladását is. Az életkornak gyors iramú meghosszabbodása (hazánkban 125 év alatt négyszeresére, az elmúlt 60 év alatt kétszeresére nőtt az átlagos életkor) természetszerűen nem kis mértékben hozzájárul ezen bántalmak jelentkezéséhez. Hazánkban átlagosan a népesség 6 százaléka szenved reumás bántalmakban. Megyénkben ez mintegy 20 ezer személyt jelent. Ez a szám is bizonyítja, hogy a reuma jelenleg már távolról sem csak orvosi, hanem a legsúlyosabb mértékben népgazdasági probléma is. Rendkívüli elterjedése, valamint szinte felmérhetetlen gazdasági következményei miatt, elsőrendű szociális kérdéssé vált, s így a népegészségügy kapcsán jelentősége elsőrendű. Nem szabad nak a legkülönbözőbb összetételű hévizek. Első helyen említem a már öt évszázada ismert- és gyógyításra felhasznált radioaktív hévizeket, amelyek egy csoporton belül több mint ötven forrásból fakadnak. Igen jelentős az a tény is, hogy az egri gyógyvíz hatszor nagyobb radioaktivitást tartalmaz, mint a közismert hévízi gyógyforrás. Ami a meny- nyiséget illeti, szinte korlátlan igények kielégítésére alkalmas. A Rudas fürdő egynapi hozama felel meg az egri félórás vízhozamnak. Hogy külföldi példát is említsek: az egyik legnagyobb forgalmú gyógyfürdő a Bécs melletti Baden is, csak körülbelül feleannyi vízmennyiséggel gazdálkodik, mint az egri gyógyfürdő. Második helyen említem az úgynevezett tangazdasági, olaj próba fúrásoknál feltört szénsavas, kénes vizet, amelynek bevezetése remélhetően hamarosan megoldódik: Ez a víz világviszonylatban is sajátos tulajdonsággal rendelkezik. Meleg, szénsavas és kénes víz, 49 fokos. A harmadik fajta, s ugyancsak a város közvetlen területén fekvő forrás, amely az eddigiektől teljesen eltérő típust képvisel, a jód- és brómtartal- mú Dobó forrás. leti jellegű fürdőkórházi osztályt, s ezzel egyidejűleg ki kellene alakítani a régi gyógyfürdő épületének felhasználásával a modem ambuláns terápiára alkalmas fürdő- és fizikoterápiás rendelőt, valamint kezelőt. A szükséges gépek és berendezések egy része már rendelkezésünkre áll. A szakemberek véleménye szerint a kísérleti kórház építéséhez egymillió forintra van szükség. Meggyőződésem, hogy ha elkészülne Egerben a húszágyas kísérleti kórház, rövid idő alatt kidolgoznánk a gyógyvizek felhasználásának, a kórházi kezelésnek módszereit, tényekkel tudnánk bizonyítani az egri vizek rendkívüli gyógyhatásút, az egészségügyi kormányzat is komoly beruházásokkal, hozzájárulna Eger fürdőváros jellegének kialakításához. Mondanom sem kell, mit jelentene mindez az emberek egészsége, a népgazdaság és az idegenforgalom szempontjából. Minden túlzás nélkül elmondhatom: könnyen válhat Egerből híres fürdőhely, egy második Karlovy Vary — fejezte be nyilatkozatát dr. Lengyel Endre. (m) figj elmen kívül hagynunk azt a tényt sem, hogy az idült szívbántalmak közel egyhar- mada szintén reumás eredetű. A reumás betegek kezelése, a megelőzés, s még inkább a rehabilitáció szempontjából rendkívüli a gyógyfürdők jelentősége. — Véleménye szerint van-e lehetőség Egerben a gyógyfürdőváros kialakítására, éppen a reuma gyógyításával kapcsolatban? — Igen. Eger gyógyvizeinek jelentősége mind a megelőzés, a gyógyítás, és rehabilitáció szempontjából rendkívül nagy. Eger emellett igen előnyös helyzetben van bioklimatológiai, illetve gyógyhely-klimatológiai szempontból is. .. Szerencsére csekély a levegő — Hogyan lehetne a továbbiakban még jobban hasznosítani az egri gyógyvizeket? — Felhasználásuk módját tekintve, elsősorban fürdőkezelés jöhet szóba, amelyhez ivókúra, illetve inhaláció is csatlakozhat. Mindezekhez természetesen társulhat még a modern fizikoterápiás kezelések számtalan módozata is. Mint előbb említettem, Egerben különböző jellegű gyógyvizek találhatók, s így elég tág felhasználásuk lehetősége. Az első csoport a radioaktív termálvizek kapcsán mindenekelőtt a mozgásszervi betegségek (különböző ízületi, izom, ideg, reumás bántalmak, sérülések utáni állapotok) bizonyos keringési bántalmak, ve- sekő-bántalmak, regenerációs problémák, bőrbántalmak, nőA televízió műsora 9,00: Gyermeknapi köszöntő. 9,05: Hétmérföldes kamera. Uttörőhíradó. 9,20: Ki miben tudós? Biológia—történelem. (Döntp.) 16,25: A Magyar Hirdető műsora. 16,40: Többet, jobbat, korszerűbben! Mező- gazdasági filmműsor. 17,35: Sárospataki diáknapok. Közvetítés a sárospataki szabadtéri színpadról. 18,35: Tv-hír- adó. 18,55: Esti beszélgetés... Szirmai Jenővel, a SZÖVOSZ elnökével beszélget Fábián Gyula. 19,05: FTC—Bp Vasas bajnoki labdarúgó-mérkőzés. Közvetítés a Népstadionból. Riporter: Vitray Tamás. 21,05: Hollywood aranyévei. Magyarul beszélő amerikai film. 21,55: Könyvnap 1963. Tallózás szép könyvek között. Kb. 22,15: Telesport. 22.35: Hírek. A Tv-híradó ismétlése. (MTI) 1963. MÁJUS 26., VASÁRNAP: FüLOF KADAR JÁNOS, az MSZMP első titkára, a forradalmi munkásparaszt kormány elnöke, ma tölti be 51. életévét. Az ifjúmunkás mozgalomba 17 éves korában kapcsolódott be, 1931-ben az illegális kommunista párt, illetve a KIMSZ vezető tagja. Több ízben letartóztatták mozgalmi munkája miatt. A II. világháború alatt jelentős volt működése az antifasiszta mozgalom megszervezésében. A fel- szabadulás után a párt- és állam- élet fontos posztjain dolgozott. Az ellenforradalom utáni konszolidáció létrejöttében, mint az ő vezetésével alakult MSZMP első titkárának, nagy szerepe volt. Kádár elvtárs összegyűjtött cikkei Szilárd népi hatalom: Független Magyar- ország című könyvben jelentek meg. 135 évvel ezelőtt, 1828. május 26-án született RATH GYÖRGY iparművészeti író. 1881-ben megszervezte az Iparművészeti Múzeumot és annak első főigazgatója volt. Műkincseit az államnak ajánlotta fel és azokat ma a róla elnevezett múzeumban őrzik. 165 évvel ezelőtt, 1798-ban e napon született FRANTISEK PALACKY cseh történetíró és politikus, a cseh nemzeti törekvések egyik jelentős szószólója. Megírta 1526-ig Csehország történetét 5 kötetben. Már késő A személyi kultusz légkörében kialakult módszerekhez ragaszkodó ember drámája a Már késő című szovjet film, amelyet a gyöngyösi Szabadság Filmszínház, május 27— 28-án tűzött műsorára. EGRI VÖRÖS CSILLAG 26—27: Séta a nárciszok körül EGRI KERTMOZI 26—27-én: Utazás a léggömbön EGRI BÉKE 26—27-én: Szórakozott profeszszor GYÖNGYÖSI PUSKIN 26- án: Félúton 27- én: Carmen Jones GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 26- án: Amíg az utolsó vendég elmegy 27- én: Már késő HATVANI VÖRÖS CSILLAG 26- án: Mindennap élünk 27- én: Kétéltű ember HATVANI KOSSUTH 26-án: Az elhagyott férj HEVES 26- án: Társtalanul 27- én: Ilyen hosszú távoliét FÜZESABONY 26- án: Az utolsó tél 27- én: Mindennap élünk pétervasara 26-án: Münchhausen báró Egerben este 19,30 órakor: Lili bárónő ' (Bérletszünet) Nagyobb lett a terület, nem BIV, hanem BNV, nem szektorok szerint, hanem szakmánként történik a kiállítás. No, igaz is: három új pavilont építettek, s több a külföldi részvevő, kiállító. Ez, ennyi volna az új jelenség a Budapesti Nemzetközi Vásáron. (A kiállított termékekről most ne essék szó.) S hogy mi a régi? Kezdjük a könnyűiparral. Ruha-, cipő-, fehérnemű-költemények és tartozékai. Szóval, ezt is a magyar ipar gyártja? — kérdezi a néző. Készséges felvilágosítás: természetesen! E válaszra a következőképpen reagálnak az emberek: Az első típus: „És nálunk ezt mikor fogják árulni?" (Ö a naív.) Második típus: „Nem valami égbekiáltó dolgok!” (Ásít egyet, mint akit semmi sem érdekel itt, pedig láttam a szemét csillogni egy egyszerű napernyő láttán. Csakhogy ö sznob, meg jólértesült is, aki tudja, ezekből itthon úgysem lehet kapni.) Harmadik típus: „Kis szériákban kellene gyártani és exkluzivitásuknál fogva drágábban kellene árulni ezeket a holmikat. Nyugaton is így csinálják.” (ő kereskedő ember, aki az IBUSZ-szal tavaly öt napig Becsben volt). Negyedik típus: „Miért ragad itt az ember lába a padlóhoz?” (Emberünk szája tele van ennivalóval, mindent megnéz, de ő a precíz, aki személyes sértésnek fogja fel, hogy cipője a frissen olajozott kőhöz tapad. Csak akkor nyugszik meg valamennyire, amikor látja, hogy a kormány- küldöttség tagjai is ugyanazon a kövön járnak, s az ő cipőjük is odaragad. Erősen figyeli, hogy azok reklamálnak-e?) ★ Itt látható ingyen és bérmentve a csoda! Hogy micsoda? Tessék befáradni és megnézni. A négy emelet magas, hatalmas, kék gömböt háromszögletű alumínium traverzek borítják, s nem hiszem, hogy van ember, aki ide ne lépett volna be, ha már egyszer a vásárba eljött. S hogy mi van bent? Az IBUSZ! Két-három IBUSZ-alkalmazott és sok kép. Végigjártam én is a rögtönzött emeleteket, s eszembe jutott a vicc: talált, nem nyert! (Ti, kívülről is megsejtettem, hogy ez a mi IBUSZ-unk.) ★ Elmondok két külföldi élményemet is. Külföldi annyiban, hogy bár Pesten történt, de külföldiekkel. Egyiknek tanúja, másiknak részese voltam. A vásárkapuban meglehetősen marcona emberek állnak. Különösen a nőktől tartok, azok jobban betartják a szabályokat. Kegyetlenebbek. Munkám mindennap kiszólított, elég gyakran kellett vitatkozni velük: jó az igazolványom, vagy nem jó, jogosít, vagy nem jogosít a belépésre. De miért nincs benne baloldalt a pecsét? A többi újságírónak ott van. Magyarázgatom, hogy igaz, a pecsét az enyémben jobboldalt van, de azért én is baloldali vagyok. Végül mindig a vásárigazgatóság segített ki ebből az elvi vitából. Mindennap másik kapunál kísérleteztem, untam a tegnapi arcokat. Csütörtök reggel újra nekimászok ennek a Himalájának. Előttem egy férfi, hallom, angolul beszél, a nők sehogy sem értik. Megszólítom németül, érti, s elmondja, hogy itt van a kiállításon az érdekeltségük, oda szeretne bejutni. Épp hogy kinyitom a szám, amikor egy meglehető- sen kövér jegyszedő nő rám mereszti a szemét és azt mondja: — Maga tegnap is próbálkozott nálam. S most hiába próbálja itt á haverjával (az angolra mutat) megjátszani a külföldit, hiába halandzsáznak külföldi nyelven, úgyse engedem be magukat. Ezután az angolhoz fordult, s még annyit mondott: — Nem szégyellt magát, vén huligán! Tényleg, az angol elég modernül öltözködött, de azt a szót: huligán, sehogy sem értette. No, mindegy, vesztettünk. Űjra kezdtem hát a kálváriát: igazgatóság, sajtóiroda. Négyen jöttek értünk, de az én igazolványom még akkor is gyanús volt ennek az asszonynak. A másik külföldi történet. — Éjszaka mindig eladják az országot! És kik? Természetesen a nők! Ezt egy középkorú, részeg hazafi mondta és félreérthetetlenül arra célzott, hogy két német fiúval két magyar lány ült a „Mátyás Pince” vásári helyiségében. Megjegyzem, mindössze este 7 óra volt, igaz, egy kissé borús idő. De azért éjszaka!? — Nem baj, gyerekek, ebből lesz a valuta, abból meg a bölcsőde — folytatódott a monológ. Átkozott hibám: azt hiszem mindenütt, hogy küldetésben vagyok. Most is megszólaltam: hagyja, öregem, ne ízléstelen- kedjék. Ha nem bírja, ne igyék. — Én nem bírom? öcsikém, én hevesi vagyok! Tavaly látott volna, amikor még itt voltak az abasári, meg a markazí borkóstolók! Az ám, valóban Heves me* gyei volt. Suha AncfaS'ril Ami új és ami régi Jegyzetek a BNV-röl
