Heves Megyei Népújság, 1963. április (14. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-18 / 89. szám
1953. április IS., csütörtök NÉPÜJÍAG 8 — A titok nyitja A bűvész megnyugtatja nézőit, hogy trükkjeinek semmi csodája, a titka nagyon egyszerű, bárki elsajátíthatja, ha... Nos igen, ha a bűvész elárulná a titkát, mert akkor már csak gyakorolni kellene. A hasonlat — mint mindén hasonlat — természetesen kissé sántít, ha egy titok nyitját, a tarnaörsi, egykor elriasztó hírű Dózsa szövetkezet izmosodásának rejtelmeit akarja megismerni az arra kíváncsi. És legfőképp sántít azért, mert a szövetkezet minden kérés nélkül elárulja megerősödésének minden titkát, — bárkinek. Mint most is. Íme néhány „bűvészfogás”, minden szépítgetés, irödalmi- askodás nélkül. Beszéljenek a mindennél beszédesebb tények. * Az összvagyon, az utolsó szöget is beleértve, 10 millió forint. A tavaszi nagy árvíz ebből elrabolt egymillió forintot — 10 százalékát az „egésznek”. Vetésben, épületben, amikor 32 forintot terveztek 1963-ra, egy munkaegységnyi jövedelemnek. Tíz éve erős szövetkezetnek semköny- nyű behozni egymillió forintot, nem a tamaörsinek, amely alig két éve 18 forintot fizetett egy munkaegységre. Csakhogy: az aggodalom és kétség- beesés halála a tett. Kiszántották az agyoncsigázott búzát, helyéibe árpa, a kiszántott és menthetetlen pillangósok helyébe kukorica kerül. Közepes termés esetén is 300 ezer forintra csökken a kár. De a tervezettnél több sertést hizlalnak és vagy ötezerrel több baromfit nevelnek, így ha minden sikerül, meglesz a 32 forint. Az egymillió veszteség ellenére! a Az ellenőrző bizottság arra való, hogy legyen — ezt egy másik szövetkezetben mondták’ nekem. Mert valóban szükség lenne rá, de —, a falu azért csak falu, s ki akar magának haragost? Tarnaörsön megszűnt a „személyi” bejelentés: az ellenőrző bizottság vizsgált és jelentett, nem pedig egy-egy tagja..- Meg lehet kérdezni ugyan, hogy ki mondta ezt? — de a válasz mindig csak egyértelmű: az ellenőrző bizottság... ... Amely tervvel dolgozik! Például: júniusban Csömör Jenő és Magda János a raktárakat ellenőrzi a bizottság részéről. Hogy melyik nap? Nos, ez valóban titok ... • * Amikor megkezdődött a szövetkezés Tarnaörsön, .megkezdődött a gyors „menekülés” is. Azazhogy idézőjel nélkül, valóban: menekülés. Most, csak ebben az évben 72 új tagot vettek fel és lett volna jelentkező több is, de, amíg nincs kialakítva a belterjesség a lehetőség határáig, addig egyelőre nincs szükség több új munkaerőre. íme egy szövetkezet, ahová bebocsátást kérnek a kívül- maradottak! * Az elmúlt évbén kilenc forintot fizették havonta munkaegység-előleget. Most 12 forint jár minden ledolgozott munkaegységre. Az április elején fizetett előlegből nem kevés Olyan tag akadt, aki 600, vagy még több forintót kapott. Igaz, hogy volt olyan nap, amikor négyszáz ember szorgoskodott a határban és például kereken ezer holdat három nap alatt műtrágyáztak! * — Szerződjön, mert...' — Nem! Tavaly még így ment Az idén? — Ne szerződjön annyit, másnak is jusson! A szövetkezeten belüli szerződéses művelés az első év igazsága és jövedelme alapján meghozta a maga diadalát. Senki sem fizetett rá: jól járt a szövetkezeti tag, mert megkapta a kiegyezett százalékot; jól járt a szövetkezet, mert lényegesen emelkedett a termésátlag és végezetül jól já$: mindenki! Mert a gyarapodás a tagság érdeke és az országé egyaránt... * Először, az idén. a tarnaörsi Dózsa Termelőszövetkezet nyolc brigádja önálló, brigádra bontott tervvel dolgozik. A brigádvezető a terv alapján gazdálkodhat és gazdálkodni is köteles. Erié1 le egy példát, az állattenyésztésből, ahol 70 tág dolgozik. A tétV előírja, hogy az év végéig öSz- szesen 415 Szarvasmarhát kéll beállítani a szövetkezetben. A2 értékesítésre kerülő 1206 hék- toliter tejből 336 ezíer fórifttót kell bevennie a brigádnak. Munkaegységet 2406-át használhat fel... És a brigádvezető eredményességi juttatása érre a tervre épül! Tessék gazdálkodnia, tessék felelősnek lenni« a rábízott állatállományért! A tanya. A középkor egy darabja. Élő kövület Elzárt világ. A szövetkezét fél akarja és fel is töri ennek a dióvilágnak kéregkémény burkát, hogy a tanyák „dióbélkirály- fiái”, bekerüljenek a falu társadalmi életének vérkeringésébe. Állami és szövetkezeti segítséggel épülnék a házak és költöznek be a tanyák lakói... Az elmúlt évben még csak hat család, abbén az évben kereken tizenöt, jövőre? — mőst még ném léhet tudni. De néhány esztendő és hatvanegy- néhány család a tanya helyett a falu összehasonlíthatatlanul kulturáltabb körülményei között éli gyarapodó életét... És végezetül: öt női szocialista munkacsapat alakult, szép és elismerésre méltó vállalásokkal. Méltó a terv és a vállalkozás is, hogy vállalóiknak nevét megörökítsük: Csömör Mária, Közi Istvánná, ifj. Deme János né, Lóvéi Antalné, Szanyi Mihályné ... f * Néhány titok'nyitja a tarnaörsi Dózsából... Akit érdekel, használja, gyakorolja, adja tovább, és ha jobbat tud, adjon érte cserébe a tarnaörsi Dózsa szövetkezetnek is. (gyurkó) Kezdeti sikerek és régi akadályok Néhány észrevétel a műszaki fejlesztésről Korszerűsítik a hatvani divatáru boltot Az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat a hatvani körzet hálózatkorszerűsítése során eddig a rádió-villamossági boltot, a jérműboltot, a gyermekruházati szaküzletet, valamint a méteráruboltot alakította át modem üzletté. Április 19-én sor kerül a divatáru-bolt korszerűsítésére is. Az Iparcikk Kereskedelmi Vállalat több mint 100 ezer forintos költséggel átépíti, modern berendezéssel és világítással látja el a nagy forgalmú üzletet. Az átalakítás idején, április 19-től kezdődően, a divatárubolt a Horváth Mihály úton, a városi kultúrotthon mellett árusít. A SZERELŐ letette olajos szíjon lógó ládáját. — Szóval, a csapok, meine Frau... — Vizsgálódni kezdett. — Egy kicsit kilazultak, kotyogósak, de sebaj! — Legyen szíves, hozza rendbe valahogyan — mondta ideges hangon az asszony. — Micsoda méreg, éppen ma költöztünk ebbe a lakásba, s máris baj van. Eddig kultu- rálatlanabb helyen laktunk. De tudja, a gyerekek, miattuk félek! Meggyújtanak egy gyufát és ... vagy ne adja isten, éjjel, amikor alszunk.... A szerelő kipakolta szerszámait. Észrevette, hogy a gyorsfűzőhöz vezető öntöttvaskönyök repedezett. Szólt az asszonynak és megmutatta. Mikor kiengedte a főcsapot, a repedéseken sziszegve ömlött a gáz. — A főcsapot elzárom — mondta —, kérem, hogy ma este már ne használják a fűzőt. Holnap reggel első utam ide veszem, s kicserélem ezt a hibás darabot. Most nincsen nálam negyedcolos cső, s a műhely is zárva már ilyenkor. Vigyázzanak! líf OLLER ŰR megsétál- tatta Kröhlich direktor drótszőrű, * szürkefoltos boxe- rét. Az öt márkából — amit arra kapott, hogy vegyen belőle Cézárnak veronai felvágottat — megspórolt négyet Az üzletben, ahová betért, kért még három kiflit, s beharapott hozzá néhány karika veronait is. A többit meg odaadta a kutyának. PATAKÉ DEZSŐ: A fi A JTjL éÉun hmm Sokáig elidőzött a színes reflektorokkal megvilágított szökőkútnál. önfeledten bámulta az ide-oda úszkáló halakat, s hangosan fel-felröhö- gött: — Olyan fényes a hasuk, mint a gyerekeké! Az esti utcán egy rikkancs kiáltozta rekedten az újságok szalagcímeit. „Helló, Fre-ed!” köszönt rá kacér mosollyal egy festékszagú, öregedő hölgy, igazgatva vállán a mustárszínű stólát. Müller úr rá sem nézett, csak' zsebébe nyúlt, ahol aznapi keresete, a Cézártól spórolt 4 márka lapult. És belépett a fehéren villogó, neon- reklámmal csalogató söntés ajtaján. Egy korsó sört kért, egy deci rummal. Mást nem is ivott, amíg a márkából futotta. — Jawolh, Herr Kommen- dant! — motyogta homályos szemmel. — Befestjük pirosra a vörös kutyát! És mindegyiket bemázoljuk ... Csak legyen elég minium! Hunyd be a szemed, barátocskám, oda is hadd kenjek valamit. Nno, csak nem fáj? Nem vagyunk mi barbárok, hogy revolverrel gyilkoljunk ... Míniummal, barátocskám! A puskapor az drága nagyon ... kell a szóidat kamerádoknak! Mellette hangosan káromkodott valaki: — Pfü!. Már megint nem mosták ki rendesen ezt a korsót! ökrök úszkálnak benne! Müller úrnak megfényese- dett a szeme. — Halak!!... Ezüst hasú halak úszkálnak benne. Fic- kándozflak, mint a gyerekek... Egy középkorú férfi torz arccal, elnyújtva tüsszentett. Müller úr a hangra felkapta fejét. ' — Ez az, igen, ez az ...! Akár a kígyó, úgy sziszeg. Vetkőzzetek csak gyorsan, ked- veskéim. Fürödni fogunk, kaptok finom, meleg vizecskét... Szépen álljatok sorba, fogjátok meg egymás kezét, s induljatok befelé. A pucérra vetkőzött, sovány, kiálló csontú gyerekek félénken, ijedten toporogtak. — Ne féljetek, kedveskedni, fürödni fogtok! Egy erélyes mozdulat beterelte a megszeppent gyereksereget a csempézett falú szobába. Müller úr becsapta utánuk az acélszalagokkal pántolt vastag betonajtót — Most kinyitjuk szép lassan a csapokat... Egy kicsit kilazultak, kotyogósak, de sebaj! Müller úr kezét rányomta a hideg vasra, s az apró kart elforgatta. A csempézett falú szobában a vízcsapokból s a tussolok nikkelrózsáiból szí. szegve ömleni kezdett a gáz. — Elfordítom az ajtón a kis gömböt, így ni! Ezen át mindent láthatok... én nézni akarlak benneteket, halacskáim... A meztelen, elcsigázott kis testek, mint a legyek, aléltan és ernyedten hulltak le egymás mellé a hideg betonpadlóra. Egyik-másik, amelyikben erősebb volt az élet akarata, megmegrándulva magasra lendült, a többi test fölé csapódott. — Mint a halacskák, éppen úgy csapkolódtak... Játékos halacskák. Pikkelyes testű pisztrángocskák. F JGRÁLTAK szeme előtt a betűk, s csak nagy nehezen tudta végigolvasni felesége üzenetét... „Hans! A vacsorádat nem tudtam megmelegíteni. mert rossz a gázfőző. Itt járt a szerelő, de nem tudta megcsinálni. Majd csak reggel. Edd meg az ételt hidegen. De nehogy zajt csapj, mert felébrednek a gyerekek...” — A Führert nem érdekli az én vacsorám! A Führer nem vacsorázik mostanában. Nincs él vágya... Benzinnel öntötte le magát, mert nem tudott enni! De a parancs... a parancsát teljesíteni kell!... Jawohl, Herr Kommandant! Nem szaI bad zajt csapni, mert felébrednek a gyerekek. Értettem! Jawohl... Nem igaz, ne-em!1 Hogy kutyát sétáltatok! Katona vagyok, a Führeré... Hans, Kari, Marta, fürödtetek már! ma estére? A Führer azt parancsolja. hogy fürdeni kell...; Olyanok lesztek, mint az ezüst hasú halacskák! Látni szeretném, hogy fickándoztok, csap- kolódtok... A Führer is látni szeretné. Nna, rajta csak, los, los, szépen, egyszerre... fic- kándozzatok! Müller úr kezét rányomta a hideg vasra, s elforgatta az apró fémkart. Az öntöttvas-könyök repedésein át sziszegve ömleni kezdett a gáz. — A Führer parancsa ... Müller úr erőtlenül hullt le a konyha hideg kőkockáira. — Ügy csapkolódtok, mint... a pikkelyes testű halacskák. A halacskákat... nagyon ... szeretem nézni — motyogta. A HAJNALI szürkeségből felderengő utca házsorain munkába siető emberek vágtak ablakszemet Szemetes autók zúgtak, s nehéz zajjal szippantották éhes gyomrukba a horganyzott edények tartalmát. Távolabb tejeskarmákat dobáltak le a járda szélére. A sarkon egy bicegő rikkancs kiáltozta rekedtes hangján a réggeli lapok szalagcímeit. ... És ezen a napon Cézár, Kröhlich direktor drótszőrű, szürkefoltos boxere öt márka értékű veronait zabáit... A műszaki közvélemény általában már megtalálta a műszaki fejlesztés lényegét, világosan látják a legfontosabb célkitűzésekét. Az Illetékesek határozóttah, vagy határozat- l&nábbul, élszigetelteh, vagy ezen tiiimenően meg is tették áz jhdüló lépéséket. A közvéleménynek ván azonbáii egy másik része — még mindig iiem éléggé kié hányad — amelyikben tálán á régebbi ééz- téiidők élőítéleté él és azoknál bizonyos fókü közömbösség mutatkózík. Véleményért! szériát a műszaki fejlesztési feladatok konkrét végrehajtásává] kap- csólatós tevékenységünk nem olyan lendülettel, ném olyan határozottan indul, mint ahogyan azt a helyzet megkívánná, mint ahogyán ezt lehetőségeink megengednék. Megjegyzem, hogy itt most nem á magasabb szintű köz- pónti tevékenységre gondolok, vagyis, nem a kutató intézetek, vagy az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság munkájáról ván szó. Söpörjünk a saját portánk előtt. Nézzük meg, mit mulasztottunk ? A mindennapi, közvetlen vállalati tevékenységnek arányban kell állnia az ipari, ágazati arányokat változtató műszaki fejlesztéssel, összhangban kell lennie a magasabb szintű kutatási eredményekkel Ennek a közvetlen munkának vannak ugyanis olyan mozzanatai, amelyek minden más, magasabb rendű fejlesztési tevékenységtől függetlenül, már most, úgyszólván korlátok nélkül végezhetők: Ilyenek: a stabil, vagy stabilizálható gyártmányainkra vonatkozó gyártmány-, és gyártásfejlesztést érintő intézkedések. Több, viszonylag nagy vállalatnál tapasztalható, hogy a fejlesztési csoport, vagy osztály még mindig csak 3—4 főből áll (de hány olyan gyár akad, ahol egy ember csinálja), s így nem lehet megfelelő ütemben ellátni a szükséges közvetlen feladatokat. Ezek: korszerűbb gyártási rendszerek kialakítása, vállalati technológiai ágazati arányok megváltoztatása, szerszámgépekre félautomatizáló, vagy automatizáló kiegészítő berendezések tervezése, illetve kikísérletezése. Igaz, hogy a megfelelő képzettségű szakemberek számszerű szükséglete még megelőzi a képzés szintjét. De ettől függetlenül ésszerű belső átcsoportosítással a jelenlegi ütemnél sokkal gyorsabban kelléne ezt a szervet megerősíteni a legjobban képzett, legszorgalmasabb, legtápász- taltabb mérnökökkel és technikusiakkal. A légtöbb vállalatnál a fejlesztéssel kapcsolatos kivitelezési munkát a szérszám- üzém és tmk-üzém végzi. Ennél persze Sókkal jobb lenné az, ha az előkísérleti, kivitelezési és próbaüzemeltetési munkák elvégzéséhez egyaránt mindén szükséges megmunkáló géppel és egyéb berendé- zéSsel felszérélt, tapasztalt szakmunkásokat fóglalkóZtátó kísérleti üzem állna rendelkezésre. Itt égy téma megvalósításával kapcsolatos minden murtka összefüggőben, gyorsabban, rugalmasabban elvégezhető lenne, s a jelenlegi körülmények között szükséges belső kooperációkból származó határidő eltolódásokat nagyrészt megszüntetné. A szerszámüzemnék és tmk- üzemnék ugyanis elsősorban a mindennapi, hagyományos gyártáshoz szükséges gyártási segédletek, illetve gépi berendezések tervszerű biztosítása a feladata. Ebbe a munkába viszont minden nehézség nélkül nem illeszthetők be az egyes fejlesztési témák előkísérleti, vagy — kivitelezés utáni próbaüzemeltetés tapasztalatai alapján szükségessé váló — módosítási munkálatai, ami határidő eltolódásokat eredményez. Persze, az előbb említett jellegű kísérleti üzemek vállalatonként való létesítése egyelőre több gátló körülmény miatt csak távlati elképzelés lehet. De olyan kisebb kísérleti üzem létesítése, amelyben legalább az előkísérletekhez szükséges munkák, valamint a próbaüzemeltetéshez közben vagy után szükségessé váló ki- sebb-nagyobb módosítási munkák elvégezhetők legyenek, feltétlenül szükségesnek és megvalósíthatónak látszik már a jelen időszakban. Több segítséget! Egyes vállalatoknál a közvetlen termelésben levő műszakiak és más dolgozók egy része nem lehetőségének és kötelességének megfelelően segítik a niűszaki fejlesztési tevékenységet. A vezetőkben és fizikai dolgozókban egyaránt, még nagy mértékben él az újtól való idegenkedés, az új eljárások kétkédésSél való Ió- gadása. Különösképpen mégmutatkozik éz akkór, há égy íéjléttebb gyártási eljárás bevezetése egy több éve jői begyakorolt gyártási módszer helyéit történik. Ilyen, dé éttől éltérő esétekbert is a legtöbbször az tapasztalhátó, ftógy a* új módsíér bevézétéSérték pfó- baüzeméitétésekór mutatkozó —dé kiküszöbölhető — hibák megoldására nem segítő jáVáS- latokat igyekeznek adni, hanem inkább a mutatkozó hibákat felnágyítják, ami a fejlesztési tévékénySég gyom kibontakozására érőéért ftkéZŐ hatással ván. Igaz perszé az is, hógy a fejlesztéssel közvetlenül foglalkozók munkájuk közben követnek el hibákét, főként ólyartó- kat, amelyeknek észlelése sókkal könnyebb, kiküszöbölésének módja pedig látszatra is kézenfekvőbb a próbaüzemeltetéskor, mint a tervezés és kivitelezés időszakában, annál ié inkább, mert általában viszonylag új, gyakorlatilag ismeretlen módszerék bevezetéséről van sző. Ez viszont csak téves bizalmatlanságra adhat okot, de passzivitásra nem. Különösképpen szükség van a segítségre most, amikor a vállalati műszaki fejlesztési szervek viszonylag még gyengék, t az új utak elejét járják. Gyorsabban előbbre kell jutni abban is, hogy a fejlesztési tevékenységnél a képességeink határán belüli, a legkorszerűbb megoldásokat alkalmazzuk olyan esetekben is, amikor egyszerűbb megoldás is számottevő előrehaladást jelent a jelenlegi, az elavult módszerhez viszonyítva. Gyorsabban, korszerűbben Egyik vállalatnál kézi műveleteket célgépesítettek félautomatikus jeliegűre. Megfigyelés szerint a munkadarabok adagolása a célgépek bonyolultságának viszonylag kis mértékű növelésével teljesen automatikussá tehetőnek látszott Arra a kérdésre, hogy miért nem ezt tűzték ki célul, illetékesek azt válaszolták, hogy nem érdemes, mert tapasztalatuk alapján az automatikus rendszerrel sok üzemeltetési probléma lett volna adagolandó alkatrészeken kisebb-nagyobb számiban előforduló alaki hibák — j művelet-hiányosság, erős sorja, |stb — miatt, vagyis inkább készítenek több félautomatikus I rendszerű célgépet, mint kevesebb automatikus rendszerűt. ► Van ebben a válaszban igaz- jság, de azért teljesen mégsem (elfogadható. Inkább meg kell | barátkozni azzal a ténnyel, | hogy egyes gyártástechnológiai | fejlesztési esetekben feltétle► ntil szükséges az alkatrészek ► minőségi követelményeinek az \ eddigieknél szigorúbb betartassa és betartatása, mert az alkatrészek alak- és méretazo- Inossága nélkül — ami egyéb- (ként is követelmény — egyik {nagy műszaki fejlesztési lehetőségünk kihasználása, azaz a ‘ darabos alkatrészek megmunkálásának automatizálása el- ! képzelhetetleh. A felhozott példa alapján ! tehát alkalmazzuk lehetőség ♦szerint a jelenlegi legjobb í módszereket, még ha az egy (kicsit nagyobb kockázattal is {jár, mint az egyszerűbb meg- { oldás. Ne elégedjünk meg csak ta jobbal, hanem bontakozzék ! ki teljes mértékben a legjob- { bat követelő sürgető „elége- idetlenség”, mert a technikai {haladásnak olyan korszakában »vagyunk, amikor — kis túlzással — valami ma még új, de (holnap már régi. I Hajdú József, » Fmomsaerelvénygyár, Eg«?
