Heves Megyei Népújság, 1963. április (14. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-18 / 89. szám

NÉPÚJSÁG 1983. április 18., csütörtök 4 • Mit ebédeltünk tegnap? Ülök a vendéglőben és néze­lődöm. — Egy gulyáslevest, sok lé­vel, kevés hússal! — Egy kelkáposztát, feltét nélkül! — Egy parajt, tükörtojás nélkül! — Egy savanyú tojáslevest! ...és ez így megy, már egy fél órája. Odahívom az ismerős pincért. — Mi van? Nem megy az üzlet? — Kérem! örülök neki, ma­gam is alig tudok ránézni két nappal a locsolkodás után a húsfélére. A tisztelt vendég sem kivétel1 ... a nők is üres ételeket et­tek tegnap. Ügy látszik, még mindig van a sonka-, tojás-, heigli-, paprikás csirke-hadse regből, szerte a városban... (á) — A PARÄDFÜRDÖI kór­ház részére transzformátor­állomást építenek a Heves megyei Villany- és Épület­szerelő Vállalat munkásai. 20 000 voltos földkábelt fek­tetnek le, a kábel Olaszor­szágból érkezett és 2,5 millió forintot költenek a gyógyfür­dő villanyhálózatának kor­szerűsítésére. — A MAYA NYELV tanul­mányozását többféle úton ii megkísérelték már. Üjabban egy fiatal amerikai nyelvész a mayák, leszármazottainak szó­kincse alapján dolgozik egy maya nyelvtan összeállításán. A mayák leszármazottai a me­xikói Yukatan tartományban élő parasztok. — hat irodahelyisé­get építenek az egri olaj- kutaknái a Nagyalföldi Kő­olajtermelő Vállalat részére és hat helyiséget a fúrórész­legnek. — HETVENHÉT éves korá­ban, egy nápolyi klinikán el­hunyt Amado Maiuri nemzet­közi hírű régész, aki az elmúlt század végén a pompei ásatá­sok ún. „új szakaszát?’ vezette. Maiuri nevéhez fűződik a leg­utóbbi Herculaneum-i ásatás is. Évek óta a Pompei-i mú­zeum igazgatója volt és több nemzetközileg ismert régészeti művet írt. — 10 GÉP SZÁNT a hat­vani Lenin Termelőszövetke­zet földjein. A gépeknek 180 hold tavaszi szántást kell el­végezniük, amelyből eddig mintegy 400 holdon befejez­ték a talajforgatást. — ELSŐ ÍZBEN kísérletez­tek azzal, hogy fénysugarak segítségével közvetítsenek te­levíziós adást. Az ún. Lasser- berendezés által Icibocsátott fénysugarak pótolják ez eset­ben azokat a hullámokat, ame­lyek normálisan a rádió- és televízióadást lehetővé teszik. — 3—4 CENTISEK a pap­rika, paradicsompalánták a komlói Május L Termelőszö­vetkezetben. Ha az időjárás nem változik, akkor a hónap végén megkezdik a kiültetést. — ÁPRILIS 9—június 1-ig nem ég a nagyerejű világító- test a 102 emeletes Empire Sta­te Building tetején, New York­ban. Ebben az időszakban min- den esztendőben eloltják, hogyt az éjszaka repülő vándorma-, darákat ne vakítsa és ne se-1 besiise meg. A hatalmas vilá-\ gitótest 450 méter magasban van. — 150 HOLD felülvetést| terveztek a novaji Egyetértési Termelőszövetkezetben. A: munkát már megkezdték, s, eddig 21 holdon elvégezték a1 vöröshere felülvetését. j — A KÖZÖNSÉG haragja { elöl kénytelen volt elrejtőzni a. két hivatásosan kijelölt köp-1, penhágai macskavadász. A vá-\ rosi hatóságok azzal bízták: meg őket, hogy fogják össze és' gondozzák a dán fővárosbanI kóborló, mintegy 2 ezer gaz-\ dátlan macskát. — A tibeti népi gyógyászat-, ban a tigrisosontból előállí-1 tott port eredményesen alkal­mazzák az izületi csúz, a pa-' ralizis a csonttuberkolózis, al malária és még néhány másj betegség gyógyítására. [Qnyreipott Balogh Szabolcs: PEDAGÓGUSOK HELYZETE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT 1963. ÁPRILIS 18., CSÜTÖRTÖKI ILMA 90 évvel ezelőtt, 1873. április 18- án halt meg JUSTUS LIEBIG né­met Icémilcus; az első volt, aki egyetemi oktatásánál a kémiában a kísérleteket felhasználta. Kutatá­sai jelentősek a növények és álla­tok táplálkozására vonatkozólag. 1840-ben ő végezte az első műtrá­gyázást és ezzel a modem agro­kémia megalapítója lett. Liebig fedezte fel továbbá a Morált, a kloroformot és az acetáldehidet, 150 évvel ezelőtt, 1813-ban e na­pon született SZALAY LASZLÖ jogtudós és történetíró. A szabad­ságharc . előtti időkben síkraszáUt bíráskodásunk demokratizálásáért és az esküdtszéki bíráskodás be­vezetéséért. A szabadságharc bu­kása után Svájcba emigrált, ahol 6 kötetben megírta MAGYAROR- Justus Liebig SZAG TÖRTÉNETÉT. Kitűnik publicisztikai működése és kor- társairól írt politikai arcképgyűjteménye. 80 évvel ezelőtt, 1883-ban született IVAN MESTROVICS ju­goszláv szobrász. Mint egyszerű pásztor, fafaragásaival tűnt fel. Küzdelmes külföldi tanulmányai után, mozgalmas szobrai­val világhírnévre tett szert. A belgrádi Avalán az ő müve, az Ismeretlen Katona szobra. ANYAI GOND című müvét a buda­pesti Szépművészeti Múzeumban őrzik. ,40 éves az 1923. április 18-án alakúit híres moszkvai DINAMO sportegylet. A televízió műsora 17,29: Hírek. 17,25: Beszél- film. 21,30: Fiatal zeneművé^ gessünk oroszul! Nyelvlecke szék hangversenye. 22,00: Te­lesport. 22,25: Hírek, a tv-hír- adó ismétlése. (MTI) haladóknak. 17,45: Cecília. Csehszlovák kisfilm. 17,55: Ki­csinyek műsora: 1. Panni vi- ----------------­lá ggá megy. Képes mese. 2. A , , „. , , . , „ pödröttbajszú. Bábjelenet. MaOjavaSJBlentCS 18,25: Pallas. Tudományos fi- várható időjárás csütörtök gyelő. 18,50: Levelek a sötét- estig: élénk délnyugati szél; bői. Auschwitz emlékére. 19,25: felhős idő, több helyen eső, A jövő hét műsora. 19,30: Tv- néhány helyen zivatar. Meleg híradó 19,45: Szép álmokat, éjszaka. A nappali hőmérsék- gyerekek! 19.50: Mai vendé- let alig változik. Várható leg- günk: dr. Dallos Ferenc. 20,05: magasabb nappali hőmérsék- Zsuzsanna és a fiúk. Lengyel let, 17—21 fok között. (MTI) FILM: A hussárkisasssony A huszárkisasszony című magyarul beszélő, színes, szov­jet, romantikus operettfilmet, az egri Vörös Csillag Filmszín­ház április 18-tól 22-ig tűzte műsorára. ,„Igen!” A mélyen megrendült tanú nem is adhatott más választ. Hisz Goosen felügyelő Chess­man! a „vörös fényszórás’' banditaként mutatta be neki. Most a tárgyalóteremben vi­szontlátta. Tulajdonképpen sohasem vált tudatossá Miss Mezaban, hogyan nézett ki támadója. A borzalom perceiben fantom­nak tűnt, nem vérből és hús­ból való embernek. Sohasem gondolkozott rajta, hogyan nézett ki, milyen magas volt, milyen ruhát viselt. Az esküdteknek mindez eszükbe sem jutott. Kivétel nélkül, valamennyi azt gon­dolta: „Igen, a kislány felismerte. Az a kékcsíkos ruhás volt a támadója.” A második tanú kihallgatá­sa már nem volt ilyen drá­mai, sokkal tárgyilagosabban zajlott le. De ő is vonakodás nélkül Chessmanra mutatott, akire a rendőrfelügyelő azt mondta, hogy a „vörös fény­szórós” bandita. Az amerikai törvények meg­engedik, hogy a védelem ke­resztkérdések alá vegye a ter­helő tanúkat. Chessman saját magát védte, tehát neki kel­lett a két tanúhoz keresztkér­déseket intéznie. Amikor he­lyéről felállt, hogy az első kérdést feltegye, a hallgató­ság soraiban felmorajlott a felháborodás. Következik: Az ügyész kimenti tanújSf. hallották. A bandita elszedt pénzüket, barátját visszaza varta Hollywoodba egyedü. őt pedig fenyegetésekkel rá bírta, hogy beüljön autójába Miközben revolverét kezébe: tartotta, kényszerítette lányt, hogy teljesen levetkőz zék. Az ügyész lehalkította hang ját, amikor a támadás utolsi részeiről érdeklődött. A kolos tor intemátusába^i nevelke dett 17 éves lány számára va lóságos pokol volt, hogy ezek re a kérdésekre a nyilvános ság előtt kellett válaszolnia Szintén suttogva, a szégyen nel és az utálattal küszködvi fejezte be vallomását. Chessman undort, felhábo rodást, gyűlöletet olvasott 1< az esküdtek arcáról. Lehajtót ta fejét és hallgatott. Az es küdtek asztalánál csendes be ismerésnek véltél? Chessmai magatartását. „FELISMEREM ÖT!” Az ügyész a néhány pilla­natnyi csendben, az egész te remben hallhatóan tette fel í következő kérdést: „Miss Meza, meg tudná is­merni azt a férfit, aki ön( azon az estén kocsijába kény­szerítette?” A lány fejét lehajtva, ke zével a vádlottak padjára mu­tatott. „Igen! Az a kékcsíkos ruhás férfi volt az.” „Aki most a padlóra szegezi tekintetét, mert nem mer ön­re nézni?” fenntartott emelvényen. Miller-Leavy államügyész Miss Meza kihallgatását rend­kívül gondosan készítette elő. Valamennyi kaliforniai újság tudósítóját személyesen hívta meg. erre a napra. » Akadozva, halkan, sírástól megszakítva számolt be Mary Alice Meza fiatal életének er­ről a borzalmas éjszakájáról. Elmondta, hogy 1948. január 21-én barátjával, Frank Hül- berttel az egyik tánchelyiség meglátogatása után a Holly­woodot környező dombi® ré­szekre hajtottak. Mindketten barátja kocsijának hátulsó ülésén ültek, amikor egy má­sik autó állt meg mellettük. Barátja azt hitte, hogy rend­őrségi riadóautó, mert vörös fényszórója volt. Ebben a pil­lanatban álarcos férfi ugrott a kocsijukhoz, és revolverrel a kezében, kényszeritetfce őket pénzük átadására. Amikor Mary itt elhallga­tott, az ügyész sürgető hangon megszólalt: „Mi történt aztán, Miss Me­za? El kell mondania a teljes igazságot, erre esküt tett.” Még halkabban folytatta Mary, mint eddig. A kíván­csiskodók közül sokan nem is kellett ehessmant beszélni, hogy a második menetet is megnyerje. Al Matthews egyetlen szóval sem figyel­meztette „védencét”, hogy hallgasson. Bármely más ügy­véd már régen leültette volna Chessmant. A bizonyítás csupán két személyre terjedt ki, az ügyész azt a két nőt rendelte be, akik letartóztatása éjjelén igazol­ták Chessman személyazonos­ságát. A „vörös fényszórós” többi áldozatát nem engedték be a tárgyalóterembe. A vád attól félt, hogy azok nem is­merik fel Chessmanban táma­dójukat, s így mentőtanúkká válnak. Chessman maga nem tudta a többi áldozatot megtalálni. A rendőrség megtagadott min­den felvilágosítást Saját ma­ga nem tudott érdeklődni, mert előzetes letartóztatásban volt, a mellérendelt joggya- komok csak tanácsadásra szo­rítkozott Ismét bebizonyoso­dott, mennyire őrült ötlet volt Chessmantól, hogy egyedül akarta magát védeni. KEGYETLEN KÉRDÉSEK Először telt meg a tárgyaló­terem, amikor Mary Alice Me­za jelent meg a tanúknak 8. BIZONYÍTÉKOT MINDEN ÁRON A kirendelt védő egyetlen szóval sem világosította fel Chessmant, hogy tiltakozzon az ügyész szavai és az esküdt­szék befolyása ellen. Amikor Chessman magától szólásra emelkedett, visszanyomta a vádlottak padjára azzal, hogy ne ingerelje a bíróságot. A következő két tárgyalási nap Chessman előéletének is­mertetésével telt el. Chessman vonakodás nélkül beismerte, hogy büntetett előéletű, sőt, látszólag abban a pózban tet- szelgett, hogy hivatásos bűnö­ző. Az esküdteknek legalább­is az volt a benyomásuk, hogy minden rablást hivalkodva mond el. Chessman valójában azért hencegett, hogy az esküdteket meggyőzze, olyan vágású bű­nöző, mint ő, nem képes sze­xuális bűntettre. De az éllen- kezőjét érte éL Az esküdtek padjában ülő háziasszonyok borzadva néztek rá, nem is vették emberszámba. Vonako­dás nélkül elhitték a vádirat minden pontját. Az ügyésznek csak hagynia A FELSZABADULÁS utáni történeti és pedagógia-történe­ti irodalmunkban új műfaj­ként jelentkezett különféle te­matikájú dokumentum-gyűj­temények kiadása. Ezek a ki­adványok a legtöbb esetben a Horthy-korszakkal kapcsola­tosak. Ez a tény kapcsolatos a kiadványok leleplező jellegű :élzatával. A fenti kiadvány, jellegét ás szerkezetét tekintve rokon íz 1960-ban megjelent Neve- éspólitikai dokumentumok az ellenforradalmi rendszer ide­iéből (1919—1933) című kiad- /ánnyal. A különbség csupán mnyi, hogy míg az 1960-as ki- idvány a nevelés- és oktatás- •örténet számos területét mu- atta be, addig a jelenlegi ki- tdvány csak a pedagógusok- ■a, a nevelőkre koncentrálja a igyelmet Ez a dokumentum- 'yűjtemény, mint az a címből s kitűnik, neveléstörténeti ellegű munka. Feltehető az a cérdés is, hogy vajon indo- :olt-e jelenleg ilyen jellegű úadványok megjelentetése? gén. Ilyen jellegű kiadványok negjelentetése több szempont- lói indokoltnak látszik. Most supán néhányat sorolok fel: egjobban indokolja az ilyen ellegű kiadványok megjelen- etését a bennük rejlő lelep- ező jelleg. Ugyanis a kiad- ányokban a különféle iratok ökrében, a maga valóságában lőttünk áll az iskolai oktatás, . nevelők helyzete az elmúlt orszakban. Különösen fontos z az új, ifjú nemzedékek szá­nára, akiknek már nincs köz- etlen élményük erről a kor­ól. Másrészt rendkívül nagy ehet a kiadványok szerepe a evelői hivatástudat emelésé- en. Ez utóbbit különösen fon­ásnak tartom kihangsúlyozni, tűvel jelenleg az a helyzet, ogy bár elég sok neveléstör- éneti kiadvány jelenik meg, e nem hangsúlyozzák ennek z életben való hasznát. IUö olna erre is gondolni! PEDAGÓGUSOK a két vi- ígháború között című kiad- ány, más ilyen jellegű kiad- ányokhoz hasonlóan, több ki- sbb szerkezeti egységre osz- k. A kötet elején egy na- yobb tanulmány található, talogh Sándor tollából Az el- mforradalmi rendszer és az értelmiség címmel. A tanul­mányt laposnak tartjuk, de véleményünk szerint, mivel a kötet csak a pedagógusok hely­zetét vizsgálja a Horthy-kor- szakban, a tanulmányban elég lett volna csupán az ellenfor­radalmi rendszer és a peda­gógusok viszonyát vizsgálat tárgyává tenni, arról is lehe­tett volna sok mindent mon­dani. A kiadvány dokumentum­anyaga kronologikus sorrend­ben van elrendezve, s az 1919- től 1944-ig tartó időszakban négy alperiódust vesz fel. Az első periódus 1919—1928- ig, a második: 1928—1933-ig, a harmadik: 1933—1937-ig, a ne­gyedik 1937—1944 között vizs­gálja a pedagógusok helyzetét a korabeli források tükrében. Minden egyes korszak-egység előtt rövid tanulmány találha­tó, amelyben a szerző össze­foglalja a korszakra vonatko­zóan a pedagógusok helyzeté­nek fő vonásait. Nincs terünk arra, hogy részletesebb ismer­tetést adjunk a műről, így csupán a munka néhány jel­legzetesebb vonását emeljük ki. A kötet elején olyan do­kumentumok állnak, amelyek bemutatják, hogy a Tanács- köztársaság bukása után, az ellenforradalmi rendszer ható­ságai hogyan álltak bosszút a proletárdiktatúra mellett ki­álló, haladó pedagógusokon. Majd a gyűjtemény bemutat­ja, hogy a bethleni konszoli­dáció idején, mikor a magyar uralkodó osztályok a külföld Eelé kultúrfölényt hirdettek, addig a pedagógusok jó részé­nek anyagi gondokban és lelki megtipratásban volt része. Sok korabeli iratból, levéltári • anyagból vett dokumentum mutatja be a 30-as évek köze­pén tomboló világgazdasági válság hatását a pedagógusok anyagi helyzetére. Képet ad­nak az iratok a pedagógusok munkanélküliségéről, a rend­szer elleni passzív ellenállásá­ról. Több irat foglalkozik az­zal is, hogy a második világ­háború közeledtével az ural­kodó osztályok az iskolát és a nevelésügyet hogyan igyekez­tek a fasizmus szolgálatába állítani. A KÖTET tanulmányozása alapján megállapíthatjuk, hogy ha a korlátozott terjede­lem miatt mindenoldalú ké­pet nem is ad a pedagógusok Horthy-korszak alatti helyze­téről, mégis hozzájárul első­sorban azok ismereteinek gya­rapításához, akiknek nincs közvetlen élményanyaguk e korról. — Végül még egy megszív­lelendő dolgot említenék meg Az elkövetkező időben, ha do­kumentum-gyűjtemény kiadá­sára kerül sor, akár történeti, vagy neveléstörténeti témakö­rökből, ajánlatos lenne széle­sebb körű levéltári forrásku­tatásokat végezni. Ugyanis en­nél a gyűjteménynél az a hely­zet, hogy főleg a különféle bu­dapesti levéltárak anyagából merít, s csak két vidéki le­véltár anyagát használta. Ajánlatos volna sokkal több vidéki levéltár anyagának fel- használása is, mert a történeti fejlődés, az események, embe­ri sorsok sokszínűségét csak így lehet bemutatni. AZ ISMERTETETT munka a Magyar Történelmi Társulat és a Hazafias Népfront könyv­tára sorozat hatodik kötete­ként jelent meg. Szecskó Károly

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents