Heves Megyei Népújság, 1963. április (14. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-13 / 86. szám

1963. április 13., szombat

N6PÜJSAO

5

lóvasúti rendtartás — Civilek a tároló vágányok között

Emelkedett az utasbalesetek száma

A közvélemény érdeklődéssel fogadta a vasúti szabálysértésekre vonatkozó miniszter- tanácsi határozatról megjelent újsághírt. Azóta a Belügyminisztérium és a vasútigazga- tóságok több intézkedést tettek a törvényerejű rendelet végrehajtására.

A vasúti pályatesteken, állomásokon és a vasút más területén eddig is tiltották a szabálytalan, sokszor balesetet okozó közlekedést, de az utazó- közönség sokszor nem tartotta be azt, s meggondolatlanságáért súlyos árat fizetett.

236 halálos baleset

Az utasok gondatlanságából több mint félezer baleset történt 1961-ben, és ebből 236 halállal végződött. Tavaly 11 százalékkal emelkedett az utasbalesetek száma, 16 százalékkal több ember fizetett az életével a felelőtlenségéért. Bizonyára sokan emlékeznek még az elmúlt évi aszódi tömegszerencsétlenségre, ahol az utasok az állomáson áthaladó Borsod-express elé rohantak, hogy a következő vágányon álló személyvonatra felszállásban megelőzzék egymást, öt halálos áldozata és több súlyos sérültje volt a vétkes könnyel- műsködésnek.

„Elkésett" utasok

Az idei első negyedév tapasztalatai és a rendelkezésre álló részadatok sem mutatnak az elmúlt évnél biztatóbb képet Gyakran megtörténik, hogy „elkésett” utasok mozgó vonatra felugranak, vagy türelmetlenségből megállás előtt leugranak. Idézzünk csak néhányat a vasúti balesetjelentésekből.

„Március 3-án a Budapest Keleti-pályaudvarról kihaladó vonat ajtaját figyelmeztetés ellenére is kinyitotta Pálfi József. Kiesett a vonatból, a mentők súlyos sérüléssel szállították kórházba.” „Üllőn az állomásba beálló vonatból kiesett Túri Bálint. A vonat halálra gázolta ..„Angyalföldön Illés Gyula lelépett a mozgó vonatról, súlyos sérüléseket szenvedett..

Vannak más típusú siető utasok Is, akiknek „nincs idejük” a leszállás után az állomás kijáratáig gyalogolni, az állomás kerítésén ugrálnak át. Ilyenkor legfeljebb „csak” a ruhájukat érheti baleset, de kárt okoznak a közösség vagyonában is. Erről tanúskodnak az állomásokon és megállóhelyeken kidőlt kerítések.

„Megdrágult“ a kocsiszállodák díja

Április elsejétől szigorúbban ellenőrzik a tároló vágányokon várakozó szerelvényeket. Ugyanis egyes állomásokon éjszakai törzsvendégek látogatják a pihenő vonatokat. Még vasutas dolgozók is akadnak, akik szolgálatba lépés előtt, vagy szolgálat után a kocsikban vernek tábort, ott étkeznek, aztán néhány kártya- .parti után az ételmaradékokkal, cigarettavégekkel teleszórt kocsi elhagyott csatatér képét festi.

Az „élelmes” utasok még testi épségük kockáztatásától sem riadnak vissza, hogy „időben” helyet kapjanak a vonatban. Egy-két jól tájékoztatott utas társ segítségével könnyedén megtalálják a tároló vágányokon az állomásba betolásra váró szerelvényt. Gyakran lett már az ilyen élelmességnek kéz-, lábcsonkulás, vagy halálos baleset a vége.

Számos vasúti állomást, vagy megállót keresztez közúti forgalom. Ilyen helyeken sorompóval zárják le az utat, ha vonat halad keresztül az állomáson. Sok • helyen viszont igen kevés tekintélye van a „gyalogosok” előtt' a sorompó-" nak. Érdemes megfigyelni egy ilyen állomást, amikor a sorompó közelében nem tartózkodik rendőr. A beálló vonat utasainak egv része az állomással ellenkező oldalon száll le — ritka esetben körültekintéssel —, átrohannak a síneken, aztán megkezdődik a sorompók alatt a bújócska. Az elkésett utasok is ismerik már ezt a „trükköt”. Ha szerencséjük van, tán még a mozgó vonatra is fel tudnak ugrani.

Közös erővel

Az utazóközönség is kéri a MÁV segítségét a balesetmentes közlekedéshez. Bár egyre ritkábban, de még ma is megesik, hogy szinte már csak percek hiányoznak a vonat indulási idejéig, de a kijelölt vágány még üres. Az utasok tömege tolong a peronszigeten, s amikor a szerelvényt betolatják, a tömeg megrohamozza a mozgó vonatot. Ilyenkor szinte csodával határos, hogy nem történik baleset. Mennyivel jobb lenne, ha a szerelvényeket időben állítanák be az állomásba, és ezzel elejét vennék a szabálysértéseknek, a súlyos baleseteknek.

A késések elleni küzdelem jegyében már igen sok kellemetlenség, több baleset származott a vonatok figyelmetlen indításából. Pedig az utazóközönség nem igényli az olyan menetrend pontosságát, amelyik testi épsége, jobbik esetben a vonatról lemaradása árán valósítható meg. Egyes forgalomirányító szerveknél olyan gyártott elmélet honosodott meg. hogy az utasok le- és felszállása nem okozhat késést. Sok esetben — főként csúcsforgalom idején — a leszálló utasok még a kocsiban vannak, a kalauzok indulásra adnak jelzést. Az utasok viszont úgy segíthetik elő a menetrendszerű közlekedést, ha nem tömörülnek egyes kocsik feljáratánál.

Érdemes az utóbbi idők gyakori vasúti baleseteiről a szükséges következtetéseket levonni. Az állomásokon, a vasútvonal mellett, a sorompóknál szabálysértéseket elkövetők ma már bírságot fizetnek, ha tettenérik őket. De lehet-e pénzben azt a veszteséget kifejezni, ami baleset esetén sújtja az embert?

Várkúti Miklós

jmktoi tói üzenekkz*

Garai litván, Petőfibánya*

Ilyen tárgyú hirdetéseket sem a Népújságban, sem a Népszabad- I Ságban nem közölnek. Ilyen irányú problémáját bíróság útján próbálja megoldani.

Szekerei József, Eger, Szalapart:

Panaszával kapcsolatban közöl-' jük, a kilakoltatási határozat ellen ; ahhoz a bírósághoz kell fordulnia, ! amely az Ítéletet meghozta. Ide nyújtsa be fellebbezését. Előtte az iratokkal együtt keresse fel szerkesztőségünket.

Osztafl János, Tarnaleleiz:

A kért telefonszám: 121-700. Azt javasoljuk, várjon még egy Ideig, mert sok kérvény elintézéséről kell döntenünk. Egy idő múlva, ajánlott levélben érdeklődjön kérvénye felől.

Kovács Ferencné, Apc:

Panaszát az Illetékes MÁV Igazgatósághoz továbbítottuk, elintézéséről levélben értesítjük.

SORSOK

— palackban

Az auschwitzi koncentrációs tábor helyén, az egykori krematórium mögött, a hamuban lezárt üveget találtak, amely tele volt Auschwitzban elgázositott személyek statisztikai adataival.

Henryk Porsbski, aki az auschwitzi múzeumban dolgozik. az egyetlen élő szemtanúja ennek, és még 35 hasonló lezárt üveg elrejtésének. Két évvel ezelőtt ő vette rá a hatóságokat, hogy kutassanak az értékes adatokat) tartalmazó üvegek után. Ásatásokat végeztek a koncentrációs tábor területén és találtak is egy fémdobozt, amely egy deportált naplóját tartalmazta. A napló hátán más írással ez állt: „Kutassanak tovább, sok mindent találnak majd a hamvaink között”.

Múlt nyáron újrakezdték a kutatásokat és rátaláltak a lezárt üvegre, amelynek adatait most dolgozzák fel.

Rendőrségi hír

A • Vadállományban tett kárt sorozatos orvvadászatával Pintér Sándor noszvaji lakos. Legutóbb 1963 március 24-én, Noszvaj község határában, a cseresi erdőben hurokkal egy őzet fogott, amelynek húsát részben elmérte, részben saját fogyasztásra használta fel. E tette az erdőgazdaságnak 2000 forint kárt okozott. A rendőrség Pintér Sándor cselekményét felderítette és ellene büntetőeljárást indított.

~iúaina(i randevú

a henteseknél, a cukrászoknál, a piacon Egerben

... Az elmúlt év közepén látták hozzá a Békés megyei Építőipari Vállalat munkásai, a megyeszékhely szövetkezeti lakótelepének építéséhez. Egy 39 lakásos épületet már az elmúlt évben át is adtak a lakóknak. A második középblokkos, korszerű lakóház építési munkálatait április első napjaiban fejezték be. így újabb 39 lakástulajdonos kapta meg az új otthon kulcsát.

Az idén még négy ilyen lakóház épül fel a régi vásártéren épülő szövetkezeti lakótelepen. Ugyancsak ebben az évben épül fel itt egy tíztantermes általános iskola, egy negyven férőhelyes bölcsőde és a megye legkorszerűbb áruháza is. (Békés megyei Népújság)

... Számottevően növekszik az idén a hódmezővásárhelyi termelőszövetkezetek öntöző- telepe és gépi berendezése. Ez utóbbira egymillió 600 ezer forintot költ a három közös gazdaság. A Marx Tsz két, a Szántó és a Sallay Tsz egy- cgy nagyteljesítményű berendezést kap. Az új gépek 460 hold terület öntözését teszik lehetővé.

A permetező és felületi öntözéssel müveit területek nagysága az idén további 810 holddal növekszik. A régi területeket is figyelembe véve, Hódmezővásárhely határában

mintegy négy és fél ezer holdon növelik öntözéssel a termésátlagokat. (Csongrád megyei Hírlap)

... Zalaegerszegen 1964-65- ben új. tizenhat tantermes iskola építését irányozták elő terven felül. Az építkezések műszaki előkészítése még ebben az évben megkezdődik. Az iskola építéséhez másfél millió forintot biztosítanak. (Zalai Hírlap)

... 1953-ban kezdték meg Kazincbarcikán a felnőttek általános iskolai képzését. Ab- [bare az időben csak 19 hallgató i számára tudtak megfelelő kö- I rülményeket biztosítani. Az idei 1962—63-as tanévre már 512-en iratkoztak be. Három I V—VI., négy VII. és három |Vífí. osztályt szerveztek. Van < egy VII—Vili. osztályos leve- I lezö csoport és három alap- ; ismereti tanfolyam is.

| A tervek szerint az általános |iskolák igazgatói és a tanfo- \lyamvezetők egy előkészítő | tanfolyamot szerveznek azok <részére, akik a jövő évben kéz. dik meg az általános iskola valamelirik osztályának elvégzését. (Északmagyarország)

! ... A borsó nagyüzemi ter[ mesztése megkívánja az aratás i gépesítését, mert a beérett borisót gyorsan kell learatni, ne- |hogy túlérjen. A Moson- I magyaróvári Mezőgazdasági I Gépgyár vállalta a Mezőgép- | fejlesztő Intézetben kidolgo- i zott borsóaratógép gyártását. |A kísérleti példányt már az | elmúlt évben kipróbálták. A itapasztalatok alapján az idén | megkezdték az első kis-sorozat [gyártását, s mire a borsó be- lérik, elkészülnek az újfajta [gépek. A függesztett kivitelű [gép 2400 milliméter munkaszélességű, a földön -elterült [borsót megemeli. levágja és | rendre rakja. Teljesítménye inapi 8—10 hold. (Kisalföld)

I ... Az épülő Dunaújvárosi Hengermű első fontosabb termelőegysége a spirális csőhegesztő üzem lesz. Elsősorban ennek fogja adni a tekercséből lehasított lemezanyagot a most elkészült, úgynevezett hasító gépsor. Ugyanez a gépsor látja el alapanyaggal, tovább hengerelhető hasított lemezszalaggal a Salgótarjáni 'Finomhengerművet is. (Fejér megyei Hírlap)

... A napokban Budapesten járt tapasztalatcserén a szekszárdi fürdő vezetősége és személyzete. A pesterzsébeti sósfürdőt nézték meg, amelynek mintájára épült a helyi fürdő.

Az idén fejlesztik a fürdő berendezését, ötvenezer forintot költenek új öltözőkabinok beszerzésére, 10 masszírozó ágyat vásárolnak, iszapkeverő és főzőgépet rendeltek. A strandfürdő területén gyermekmedence épül a legkisebbeknek. A szekszárdi fürdő fejlesztése része a város 20 éves fejlesztési tervének. (Tolna megyei Népújság)

... Tiszacsegén az idei első igazi tavaszi vasárnapon nyitották meg a falumúzeumot. Régi elképzelés vált valóra, rendbehozták a község legöregebb portáját, az 1833-ban épült öreg jobbágyházat. A Perge-féle porta, — a most megnyílt múzeum — az egykori Felvígen épült. Agyagedények, fából készült használati tárgyak találhatók benne, csupa olyan holmi, amely az egykori Perge-féle negyedtelkes jobbágyoknak jutott. A múzeum létrehozását 130 alapító tag segítette. Ünnepélyes megnyitásán részt vett dr. Ortutay Gyula akadémikus, az Elnöki Tanács tagja. (Hajdú-Bihar megyei Napló)

... A napokban megkezdték a Bánhidai Erőmű bővítését. Itt helyezik üzembe a legnagyobb teljesítményű hazai erőművi gyáregységet, egy 100 megawattos turbinát, a hozzátartozó generátort és kazánt.

A kazán óránként 320 tonna igen magas hőfokú, 570 fokos gőzt termel majd. Míg a Bánhidai Erőmű jelenlegi berendezései 1 kilowattóra energiát 4900—5000 kalória felhasználásával állítanak elő, az új gépegységnél mindössze 2900 kalória kell majd egy kilowattóra villamos áram termeléséhez. A rendkívül gazdaságos gépegység éjjel-nappal dolgozik majd, s így a régi berendezéseket csak időnként, a. csúcs- forgalomban kapcsolják be még néhány évig az országos energiahálózatba. (Komárom megyei Dolgozók Lapja)

... Evek óta kedvelt virág a nyugati országok háztartásaiban a Szombathelyen nevelt muskátli. A Kertész Termelőszövetkezet tavaly és az elmúlt, években több tízezer cseréppel exportált Svájcba, Nyugat-Né- metországba, Belgiumba és Hollandiába is. Ezek az országok az idén is igényt tartanak a szép magyar virágokra. A Kertész Tsz-ben jelenleg is különös gonddal ápolják azt a 10 ezer cserép muskátlit, amit a hónap végén a HUNGARO- FRUCT indít útnak Nyugat- Európába. Az első szállítmányokat később újabbak követik. (Vas Népe.)

... Űj, modern kultúrház lesz a kunhegyese járás minden községében. A kunhegyesé járásban is, mint szerte a megyében nagy gondot fordítanak a községek szépítésére, gazdagítására. A tervek szerint több mint 5 millió nyolc- százezer forintot használnak fel erre a célra. Legtöbbet a járás községfejlesztési alapjából, a kenderesi kultúrház felépítésére költenek. A modern négyszázhatvan • személyes, színháztermes, emeletes épület 1964 nyarán kerül átadásra, de már most hozzákezdtek a munkához az építővállalat emberei. A fiatalok csaknem 100 ezer forint értékű társadalmi munkát végeznek a kultúrház éoítkezésén Tomajmonostorán most készül. Abádszalókon a közeljövőben kezdik meg a tervezést. így jövőre a járás mind a nyolc községében új kultúrház le«*. (Szolnok megyei Néplap)

Éppen két órát ütött tegnap hajnalban az egri nagytemplom toronyórája, amikor elindultam, hogy körüljárjam az ünnep előtti várost. Az ablakokat jótékonyan fedte mindenfelé a spaletta, vagy a ro- letta. Mindenki aludt. De nem úgy a hentesek, a pékek, a cukrászok, sőt a szabók, de a piaci kofák sem!

Az Üzemélelmezési Vállalat Maklán úti sütödéjében félig meztelenül sürögtek-forogtak a pékek, készülve az ünnepi kalácsok, kelt tészták sütésére. A kemencék fénye vörhenyesen izzik, ahogy kinyitják az ajtókat, kékes láng csap a szemekbe, j a tűz „hatalmát” fitogtatják az elektromos sütőberendezések is.

Nem sokkal múlt kettő, de az Alkotmány utcai húsboltban Vékony János üzletvezető és munkatársa. Kovács Miklós már javában dolgozik.

— Nem lesz kicsit korai? — kérdem a későn kelő ember borzongásával.

_ Korai?! — néznek rám

el

képedve. — Ha nem fogunk hozzá jó korán, akkor aztán nőhet a sor! A húst ki kell bontani, el kell készíteni eladásra — válaszolnak.

Nézem egy darabig a nehéz munkát. Nézem, hogyan lesz a fél disznóból, a hatalmas marhából kiló hús, és kissé szégyenkezem, hiszen annyit már tudhatnék, hogy egyik fogyasztható állat sem jön „kilószámra” az üzletbe. Csontról eltávolítani, „üzemképes” állapotba hozni, ez e bolt dolgozóinak a feladata. S ahogy magamban elgondolom, igen nagy tiszteletet érdemelnek ezek ai emberek, akik a reggel hatórai kezdés helyett már hajnal kettőkor itt vannak, hogy hatkor valóban megkezdhessék a mérést. Pár kiló híján 20 mázsa húst, 1 mázsa sonkát és közel 3 mázsa egyéb füstölt árut, kocsonyának valót mértek még szét tegnap.

A cukrászműhelybe igyekeztem, de láttam, hogy az udvarról nyíló szabó ktsz-ben világos van. Gondoltam, megkérdem a takarító nénit, hogy mikor kezd. Tévedtem. Nem ő volt az első, hanem néhány lelkiismeretes szabó, akik a kérdésemre így válaszoltak:

— Kérem! Olyan hosszú volt a tél. Három hetünk volt arra, hogy kielégítsük a rendeléseket. Így sem sikerült teljesen. Nem a pénzért, mert ha tudnák, tán haragudnának is ODABENT, de emberségből csináljuk. Miért ne legyen annak a fiatalembernek kész a locsolkodó ruhája? Ami tőlünk telik, igyekezünk...

Benn az udvaron, a cukrász- műhelyben, nagy a nyüzsgés. Tarai Miklós, a cukrászműhely vezetője elmondja, hogy ezen a napon körülbelül 12 ezer darab torta és egyéb sütemény készül el a húsz ember keze nyomán. De arról nem beszél, hogv néhányadmagával, köztük a fiatal Marján Sándorral tegnap reggel óta nem hunyták le a szemüket, mert annyi a rendelés csak beigliből — 1 mázsa! —, hogy ha ezt nem csinálják, akkor csak a fele igényt tudják kielégíteni.

Ezt az üzem többi dolgozói mondták el. Jászai Gyula, Hullai Dániel, Papp József és Anna néni, akiknek munkája, nyomán minden egri és vidéki rendelő asztalán ott lesz a sütemény és a torta húsvétkor.

— Nem szabad nyolc óránál többet dolgozni, de ez most nem elsősorban üzlet — mondják —, hanem egyszerűen arról van szó, hogy az apparátus csak a szokványos rendelésre van ellátva létszámmal. Most mi a teendő? Nyilván az, hogy ellássuk azokat, akik bíznak a munkánkban.

Igazuk van. Most nézzük meg a „nem rendelt" részleget, a piacot.

Kelepecz Vilmos helypénz- beszedö hajnali négy órakor kezdett. G „hivatali” ember. De Kormos Ferencné már fél háromkor elfoglalta a standját, hiszen megszokták a vevői, hogy az első asztal az övé.

— Korán jövünk, mert így szoktuk meg — mondja. — Szabó bácsinál megiszom egy jó forró teát, aztán jöhet az eső — néz szét a vigasztalan időben.

— Nem baj az, Teri! Ha nagypénteken mossa holló a fiát, akkor jó tavasz lesz — nyugtatja a kedélyeket a szomszédja, s ahogy összébb húzza magán a berlinert, látom, nem sokkal jött később, mint Kormosné.

Ebben a pillanatban érkezett

Tiszaszőlösről és Jászapátiból',

a termelőszövetkezet baromfi-| szállító autója. Még csak a to- , jás drága. Kellene egy kis „ár-[ letörő” szállítmány. Csütörtö- J kön délelőtt 10 órakor már■ 1 forintért lehetett kapni a! locsolkodóknak való tojást,', most egy ötven.

— Majd adják még lejjebb', is — állapítja meg Menyhárt[ Gézáné. — Én mindennap leg-, alább két órát töltök a piacon,', s tudom, hogy amikor a hetes', vonat bejön, s megjönnek a< falusiak, egyszeriben alábbzu-', hannak az árak. Ilyenkor csak', nézelődni érdemes.

.. .megindul az élet a város-, ban. Fél hét. Kinyitott a ha-', tos presszó. Szendreiné mű-\ szakja megkezdte a munkát.'. Első vevőjük egy szalóki asz-[ szony. |

— Húsz mignont, húsz hab-'

rollót, húsz krémest és egy tortát kérek. |

— De frisset csak egy óra1 múlva tudunk adni — mond-', ja Klárika a csinos felszolgáló.',

— Ráérek! — feleli az asz- [

szony, s kényelmesen elhe-, lyezkedik egy rumos fekete', társaságában — úgy is felkel-', tem még három órakor... 1

Nyitja ajtóit a Csemege is. i Azonnal beözönlenek a vevők.',

Hogy mi, magyarok, mit', meg tudunk enni naponta! De[ ünnepeken?! Az aztán regény-, be való!!

— .. .igaza van Csohányi', Bélánénak. Többet mint a' sokévi átlag. Még akkor is, ha\ esik húsvéthétfőn. Mert ha a| locsolkodók iszonyodnak a sár-, tói és az esőtől, akkor sem', vész kárba az igyekezet — van[ aki megegye, vendég nélkül is. ]

Cs. Adám Éva !