Heves Megyei Népújság, 1963. április (14. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-06 / 80. szám

4 NßPÜJSAG 1963. április 6., saombat /rftrt/orúni^Z’'' VÁLÁS OLASZ MÓDRA II LOTTO nyerőszámai Budapesten, a Vígszínház­ban megtartott lottósorsoláson, a 14. játékhétre a következő nyerőszámokat húzták ki: 20, 36. 39. 43. 5L (MTI) Szélesvásznú olasz iilm YARRO OSZKÁR A MÉSZÖV IGAZGATÓSÁ­GA mély fájdalommal közli, hogy Varró Oszkár, vendéglá­tóipari osztályvezető, 1963. áp­rilis 4-én, tragikus hirtelen­séggel elhunyt. Hozzátartozói, rokonai és munkatársai ma délután vesz­nek búcsút tőle, a Hatvani-te­metőben.- HATVAN VÁROS és a járás nőtanácsának pedagógus bizottsága a napokban kibőví­tett ülést tartott az iskolák szülői munkaközösségeinek ve­zetői részvételével, amely al­kalommal dr. Bartos Imre gim­náziumi igazgató a középisko­lái továbbképzésről, Füzér Ist- vánné az óvodáskorúak hely­zetéről, Sütő Jánosné pedig az I. osztályba beiratkozó gyer­mekek orvosi vizsgálatáról be­szélt — A MOCSÄRLÄZ a fonó égövi országok legsúlyosabb csapásai közé tartozik. 1961- ben 15 millió embert sikerült biztosítani a mocsárláz ve­szélye ellen; 1963-ban már 250 millióra emelkedik a vé­dettek száma.- 1300 SERTÉS hizlalását tervezi az idén a besenyőtelki Lenin Tsz tagsága. A sertések értékesítése két és fél millió forint bevételt biztosít majd a szövetkezetnek. — HUSZONÖT ÉVVEL ez­előtt találta fel Paul Schlack professzor a periont, azt a műszálat, amelyet jelenleg az NSZK területén öt, Nyu- gat-Berlinben egy nagyválla­lat állít elő. A feltalálót a 25 éves évfordulón ünneplés-^ ben részesítették.- TÍZMILLIÓ oltványt dili-, tanak elő és értékesítenek évben a gyöngyösi járás ter-e melőszövetkezetei. S — EGY CHICAGÓI áru-§ házban megfigyelték, hogy a§ nők átlag hét percig válogat­nak, amíg valamit megvásá­rolnak. a férfiak egy peri alatt döntenek.- 50 HOLDON telepítenél téli almát a pétervásári Ezüst kalász Termelőszövetkezetben hogy ezzel is biztosabbá tegyél a tagság év végi jövedelmét. — AZ AMERIKAI köz egészségügyi hatóságok meg­állapítása szerint a márciui 16-ávaI végződő héten száz nyolc amerikai városban ősz- szesen 1118 ember halt mej tüdőgyulladásban, illetve inf­luenzában; több mint két­szerese az évszakban szoká­sos esetek számánál.- A MÁTRAVIDÉK1 Szén bányászati Tröszt ebben a: évben is szervezett a Tudomá nyos Ismeretterjesztő Társu lat közreműködésével bányász akadémiát. Az apci Bányásí Klubban ünnepélyes keretei között fejeződött be az előadás sorozat, s a szorgalmas látoga tókat egy-egy szép könyvvel i: megjutalmazták. — AZ ANTWERPEN kör nyéki olaiüzemek közös erő vei 50 kilométeres csővezeté két óhajtanak építeni, ameli Antwerpent kötné összi Brüsszellel, a flamand terü­leteken keresztül. A csőveze ték míndenfaita ásványi ólai terméket szállítana. Az énít kezes költségeit 175 millii belga frankra becsülik.- RAYMOND BARBA, < Jean Patou párizsi divathá; tulajdonosa bejelentette, hogj meg akarja „fiatalítani” sza Ionját, és evénbSl a divatrajzo lók és személyzeti vezetők eg\ részét 20 év körüli fiatalokká cserélte ki. Fő divattervező nek a fiatal Michel Comat ál kalmazta, akinek négy év ót táját, jól menő diuafkáza i 1963. ÁPHILIS 6., SZOMBAT: VILMOS 435 évvel ezelőtt, 1523. április 6-an halt meg ALBRECHT DÜRER, magyar származású német festő. Atyja Ajtós községből vándorolt ki. Igen sokoldalú művész volt, festő, grafikus, rézmetsző, leg­nagyszerűbb műveit a grafikában alkotta. Egyik leghíresebb műve: Az apokalipszis négy lovasa. 85 évvel ezelőtt, 1873-ban e na­pon született ERICH MÜHSAM né­met antifasiszta író. Részt vett 1919- ben a bajor tanácsköztársaság meg­alakításában, ezért többi évi börtön- büntetést szenvedett. Művei: röplapok, drámák, a Kain című mű, 1926-tól kezdve antifasiszta lapot adott ki. 1934-ben koncentrációs táborban meggyilkolták. 80 évvel ezelőtt, 1883. április 6-án született ANDREJ BUBNOV, a kommunista párt lelkes harcosa. 1903-tól kezdve a bolsevik párt tagja, Ivanoyo-Voznyeszenkszben, Pétervárott és Szaratovban föld­alatti forradalmi munkát végzett. Több külföldi konferencián képviselte a pártot. 1917-ben a Polit Büro és a katonai tanács tagja, 1924-től a Vörös Hadsereg politikai vezetésének főnöke. Bubnov a párttörténet egyik szerzője. 55 évvel ezelőtt, 1908-ban e napon született VANO MURADELI szovjet-grúz zeneszerző. írt szimfonikus műveket, .tömegdalokat (Nemzetközi Diákszövetség Himnusza — 1950). A nagy barátság — 1947. című operáját követendő példának tartják a zeneszerzők­nek a formalizmus elleni harcában. Albrecht Dürer A televízió műsora 16,05: Hírek. 16,10: Ma­gyarország—Belgium kosárlab­da-mérkőzés közvetítése a Sportcsarnokból. Riporter: Szőnyi János. 17,25: Tavaszi gondok — feladatok. Tenniva­lók az állattenyésztésben. Elő­adó: dr. Németh Lajos, az FM Állattenyésztési Főigazgatósá­gának vezetője. 17,30: Ki mit tud? 19,10: Finnországi képes­lap. Finn kisfilm. 19,30: TY- híradó. 19,45: Hétről-hétre... 19,55: A tv mesekönyve. 20,00: Leonardo da Vinci. Francia kisfilm. 20,30: Április bolond­ja. Nyilvános, zenés műsor a tv stúdiójából. 23,00: Hírek, a tv-híradó ismétlése. (MTI) EGRI VÖRÖS CSILLAG . Válás olasz módra EGRI BRÖDY 49 nap GYÖNGYÖSI PUSKIN Egy pohár víz GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Jó emberek között HATVANI VÖRÖS CSILLAG Oldás és kötés HATVANI KOSSUTH Háromszor kel fel a nap HEVES A piros autó utasai PETERVASARA Az írnok és az írógép FÜZESABONY Egyiptomi történet tor! Kocsi vár ránk kint” — mondja a hadnagy szárazon és rákattintja csuklójára a bilin­cset. a főkapitányságon Az iróasztallámpa éles fé­nye Bruckner nyakkendőjének csomójáig ér. Arcát félhomály­ban hagyja. Marquardt körül­belül két méternyire ül előtte és nem láthatja, milyen hatást tesz vallomása a századosra. Két órája záporoznak a kér­dések a lámpa mögötti sötét­ségből. Miért akart telefonálni, mi köze Mária Wemerhez és így tovább. Marquardt már az autóban kigondolta és kívülről megtanulta a mesét „Orvos vagyok, de pillanat­nyilag nem gyakorolom hiva­tásomat Nyugatnémet gyógy­szer konszernnek képviselője­ként dolgozom. Munkám miatt sokat járok külföldre. Maast- richtben régi ismerőseimet, a Hoomweg házaspárt akartam felhívni, mert néhány nap múlva oda kell utaznom. Má­ria Werner ne^ét soha nem hallottam. Ilyen nevű lányt nem ismerek.” Ennél maradt két óra hosz- szat, akár hányszor is ismé­telték a kérdéseket. De fejé­ben másfajta gondolatok za­katoltak. . Honnan tudhatják, hogy én Wernert... Nem is voltak nála papírok. Elvettem a táskáját és még Nyugat- Berlinben elégettem. A helm- stectti ellenőrzésnél a határőr csak futó pillantást vetett az igazolványomra. A sötétben nem is láthatta a nevet Vagy mégis? A határőr megjegyezte volna a nevet és jelentést tett volna? Amikor a holttestet megtalálták, érdeklődtek az ellenőrző helyeken? Esetleg a hullát megmutatták a határ­őrnek? De átment rajta a vo­nat és ld tudná megmondani, hogy ugyanaz a nő volt, aki a sötétben kocsimban ült. Csak sejthetik, de nem tudják rám- bizonyftani. Csak blöfföl, hogy belemásszak. De ha hívnák á Idő járásjelentés Várható időjárás szombat estig: Nyugaton felhős, keleten naposabb idő. Legfeljebb né­hány helyen futó eső. Élénk délkeleti szél. Várható leg­magasabb nappali hőmérsék­let: 12—15 fok között (MTI) fSZUVIHÄZ; i* M ü 5 o » Egerben este 19 óraikor: A szabin nők elrablása (Bérletszünet) Mezőtárkányban este 19 órakor: Hamlctnek nincs igaza határőrt, aki őt és Máriát el­lenőrizte, akkor mégsem mondhatja hogy egyedül jött át. Valami történetet kell ki­találnia. Egy nő volt vele, akit nem is ismert, csak magával vitte és Marienbom után mindjárt ki is szállt Ezt kell vallania, ez még megmentheti. Akkor más a gyilkos. Valaki, aki akart a nőtől valamit és aki megölte, amikor védekezett Elvégre ilyesmi gyakran előforduL „SZEMTANÚNK VAN” Bruckner ismét megszólalt: „Szóval, Marquardt doktor, továbbra is tagadja, hogy Má­ria Wernert ismeri, és ma­gával vitte kocsiján?’* 1 Marquardt hangja ismét ha­tározottan csengett. „De százados út, minek ez a sok ismétlés? Nem untatja ez önt? Mert engem nagyon. Mondtam már, kérem, hogy nem ismerem a lányt. Én is ember vagyok!” „Ügy” — mondta Bruckner. „Akkor közölnöm kell önnel, hogy van egy szemtanúnk, aki látta a lányt az ön kocsijában, amikor nyugatról átjött.” Marquardt erre várt. Végre elmesélheti a kitalált történe­tet a nőről, aki megkérte, hogy vigye magával, anélkül, hogy feltűnne a századosnak. „Mikor és hol, kérem? Gyak­ran léptem át a határt. Néha lány is volt velem.” „Karácsony este vcűt, Herr Doktor.” Marquardt úgy tett, mintha gondolkodnia kellene. „Karácsony este... Igen. Helyes. Ez igaz. Hannovernél az Autobahn-feljárón megállí­tott egy fiatal lány és kérte, hogy vegyem fel. Drezdába akart menni.” A százados közelebb húzta székét az asztalhoz. „Hánykor volt?” „Már estefelé. Nyolc lehe­tett.” „A lány olyan későn még sffi Autobahnon állt?” (Paiytntfsk) í Pietro Germi filmje egy szi­cíliai férfi vallomása. Ügy in­dul, mint egy neorealista al­kotás, de mássá és többé vál­tozik, mert Pietro Germi töb­bé, bonyolultabbá, hitelesebbé teszi az olasz erkölcsi problé­mát, semhogy egy jól-rosszul megkomponált képsorral csak tudósítson minket egy világ­ról. amelyet évszázados meg­szokások, erkölcsi előítéletek rácsoznak. Agramonte alig húszezer la­kosú kisváros Szicíliában. Huszonnégy templommal. Sok ezer ember minősül statiszti­kailag így is, úgy is, többek között ezrekre rúg a munka­nélküliek száma is. A plébá­nos politizál a szószékről, az arisztokraták tekintélynek ör­vendenek, s bár egymás kö­zött a kőcímeres palotában a bárók tépik-ölik egymást, alantas indulataikat kiélve, a nép tiszteli őket. A Cefalu-bá- rók egyik férfisarja, Ferdi- nando, tizenkét évi házasság után megunja feleségét, Rosa- liát és szeretne szabadulni tő­le. Igen ám, de Olaszország­ban a házasságot sírig tartóan kötik, a válás gyakorlatilag lehetetlen. Mit tehet a har­minchét éves báró, ha a há­zasság megszentelt unalmában beleszeret a házukban időző unokahugába, Angélába. Itt csak egy a szabadulási lehe­tőség: a feleségnek meg kell halnia. Nem elég azonban er­re a lehetőségre gondolni és ezt erősen kívánni: tenni is kell érte valamit. S Fernando tesz. Nem kell valami nagy hősiességre számítani. Diplo­más ember, tehát előveszi a büntető törvénykönyvet és megnézi, mi járhat érte, ha erős felindulásban rokont... hát szóval érdemes megcsi­nálni, mert Angela gyönyörű, öatal, és csak őt, és csakis a sírig szereti és várja. Fernando, — mert ő a darab egyetlen hőse és a benne le­játszódó eseményt vetítik elénk i külsőségek illusztratív mó­don — aprólékosan kidolgozza az esetet. Addig szemelgeti a kisváros szóba jöhető férfi­lehetőségeit, míg rátalál a festőnek műveletlen, mázoló és férfinek mekegő kecske Carmelóra, aki valamikor Ro- saliával levelezett szívbéli ügyekben. Az események a várt hatást keltik Agramonte- ban, nők és férfiak között egyaránt: mindenki felszarva­zott, gyáva puhánynak tartja a bárót, amíg a kiszámított fordulat be nem következik. A filmben és Agramontében a rendező Pietro Germi szán­déka szerint benne van egész Olaszország. A plébánostól a szocialista agitátorig, megha­tározott arcéllel felvonul itt mindenki, aki a körképhez szükséges: Germinek sikerült bemutatnia azt a világot, ahol minden egy kicsit álszent, egy kicsit előítéletekkel tei^ies, egy kicsit mindenki demagóg a maga módján, szívesen mást gondol és megint mást cselek­szik, mert az emberek kép­mutatással rejtik el magukat és szándékaikat a világ elől. A rendőr és a gyilkosság előké­szítése jól megférnek egy gyé­kényen. Germi elemző részle­tességgel rajzolja meg előt­tünk a kisváros embereit, a kisvárosi közélet állattanát, ahogyan ott kötelező élni és alakoskodni. A templomi je­lenetek, a harangzúgás időzí­tett ismétlései képben és ze­nében egyformán dramaturgiai hitelességgel és ütemben ér­keznek a néző elé, hogy a kontraszt minél élesebb legyen az örök érvényűnek tűnő er­kölcsi felfogás és a mindenna­pi élet apró bujaságai és nagy hitványságai között. Az ügy­véd harsogó és színészi pózok­kal teleaggatott beszéde épp­úgy hozzátartozik az általáno­san megszokott és a köztudat­ban hitelesített hazugságokhoz, mint az, hogy a bárói házban a temetkezési vállalat egyik belső tagja feldúlt ábrázattal és lélekkel bújkálhat a ház ártatlannak tartott és tisztelt leányzójával. Germi leleménye-e, vagy a kitűnő zeneszerző, Ruslichellié, hogy a zene a képekkel egyen­rangú eszköz ebben a filmben: különösen a gyászinduló motí­vumainak többszöri megcsen- dítése teljes hatású. Az itt-ott agitatívvá váló társadalom- és erkölcskritika jeles példa arra, hogyan kell és lehet művészi módon harcolni az emberi jel­lemet és sorsokat beárnyékoló zsalugáterek és rácsok ellen. A film nagy. központi görbe tükre Marcello Mastroianni. Cefalu bárót alakítja lesimi- tott, félrefésült, nyakbalógó hajjal, tömött fekete bajusszal és petyhüdten leffedt arciz­mokkal. Mozgása is a pipogya, lázadni enervált báróé, akinek nem a munka vagy más a köz­ponti kérdése, hanem az egyet­len vágy: megszabadulni a íá- lánkszerelmű, de tizenkét év alatt unalmassá vált alamuszi asszonytól. Maga sem tudja, s nem is hiszi, hogy a következő házasságnak csaknem első pil­lanataiban nevetségesen és né­mán bekövetkezik az a fel- szarvazás, aminek meséjét és drámáját az első házasságban ő játszotta és alkotta meg. Mastroianni lagymatag moz­dulatai, fogaival való ideges csettingetése, s mindaz, amit arcával kifejez, emlékezetes alakítássá összegeződnek ben­nünk. A rendező és a főhős humora együtt adják azt a han­gulatot, amivel elhagyjuk a nézőteret: néhány olasz mű­vész nagyszerűen rögzítette a filmben az olasz kisváros éle­tét, a társadalmi feszültsége­ket jelezte, a konzervatív fel­fogást találó eszközökkel ostro­molta a jog és az erkölcs dol­gában. Daniella Roccp alakí­totta az unalmas asszonyt hi­telesen, míg a bakfist, Angélát, Stefánia Sandrelli. A magyar hangok gazdái kö­zül ki kell emelnünk Gábor Miklóst, Greguss Zoltánt és Váradi Hédit. Az operatőr ne­vét fel kell jegyeznünk: Leo- nida Barboni éles kontrasztok­kal dolgozott és „levetkőztet­te” a kisvárosi szerelmet és ro­man tikáját. Módszer és látás dolgában sokat lehet tanulni Pietro Germi legújabb filmjétől. Farkas András „NE OLYAN SIETVE, HERR DOKTOR!” A rónahatárhoz közel eső postahivatalban élénk forga­lom van ebben a délutáni órá­ban. Bruckner százados és Bec­ker hadnagy külön lépnek be a postára és feltűnés nélkül el­helyezkednek a telefonfülkék közelében. Aki látja őket, azt hihetné, szabad fülkére vár­nak. Majdnem egy óra hosszat vannak idegeik próbára téve. Végül az egyik üvegablak mö­gött megszólal egy női hang: „Maastricht a vonalban. Egyes fülke!” Marquardt felemelkedik az égjük székről, amelyek az író­pultok előtt állnak és gyors léptekkel a fülkéhez megy. De még mielőtt kinyithatná az ajtót, Bruckner századosba ütközik. Idegesen rászól: „A fülke foglalt. Sürgős in- terurbán beszélgetésem van.” „Tudom, dr. Marquardt.” — mondja a százados barátságo­san. Marquardt zavarodottan áll meg. „Honnan ismer maga en­gem? Nem emlékszem... Ki ön egyáltalában?” Bruckner már kezében tart­ja a rendőrségi jelvényt. „Rendőrség. Letartóztatom.” Marquardt annyira meglepő­dik, hogy egyetlen szót sem tud szólni. „Kérem, kövessen!*’ — szó! Bruckner halkan, hogy ne keltsen feltűnést. Marquardt még mindig nem tud szóhoz jutni. Körülnéz és látja, hogy csak nagyon kis lehetősége van a menekülésre. A tömeg­ben megpróbálhatna eltűnni és valamelyik hátsó kijáraton talán él tudna távozni. A ha­tár alig 200 méterre van. Villámgyorsan félretolja Brucknert, megfordul és neki­iramodik. Egyenesen belero- : han Beekerbe, aki már régen i mögötte áll. atyám -stebne, Herr Hefe- 1 Barátságosan bólintott a vám ti sztviselőr.ek. „Köszönöm, felügyelő úr. Telefonálnom kell odaát. Mindjárt visszajövök.” Felcsa­varta a kocsi ablakát és elhaj­tott. A berlini főkapitányság hét­emeletes palotájának negyedik emeletén vannak a népi rend­őrség bűnügyi osztályának he­lyiségei. Keskeny, egyszerűen berendezett szobában ül kora reggel óta Brockner százados, a bűnügyi osztály vezetője. Kígyóbűvölőhöz hasonlóan bá­mulja a telefont, de a kis fe­kete bakelit doboz, ami más­kor egész nap csengett, most elszántan hallgat. Mikor végre megszólal, Bruckner felkapja a kagylót a villáról. Egy pillanattal ké­sőbb megenyhülnek vonásai. Kezével lefogja a kagylót és odasúgja titkárnőjének. „Megvan, Elsbeth. Végre! Becker azonnal készüljön és Ottót küldje előre.” Leveszi kezét a kagylóról és hangosai} beleszól: „Mikor jelentették a beszél­getést? Három perce? Az ál­dóját! Villámbeszélgetést kért? Viszonthallásra!!!” Elsbeth már készen tartja a kabátot, sálat, kalapot. Bruck­ner még kiveszi szolgálati pisztolyát a páncélszekrényből és zsebre dugja. Megáll az aj­tónál és visszaszól: „Izgul, Elsbeth! Ez az egyet­len lehetőségünk.1* Becsapódik wfcme m a$& 8. § A doktor bízhatott a báró­éi nőben. Egy percig sem kellett jattól félnie, hogy a megrendelt '§ pótlás, a kiesett Maria Wemer ,§ helyett nem jelenik meg pon- .sjtosan Hannoverben. Barnows- ,|ky bárónő állásközvetítése ,3 igen jól volt megszervezve. Marquardt napok óta először érezte régi önbizalmát. Mégis, Kamikor 1959. december 27-én §a Brandenburgi-kapunál a ^nyugatnémet vámtisztviselő '^szokásból figyelmeztette, hogy S elhagyj a a nyugati megszállá- ;§si övezetet, egy pillanatig ha­bozott, ne forduljon-e vissza. Feltétlen át kell mennem, §hogy Masstrichtet felhívjam? ^Telefonálhattam volna egy ^nyugatnémet postáról is. De S gyorsan elvetette ezt a gondo­latot. A külföldi telefonbe- ’fiszélgetéseket a megszálló ha­ltaknak ellenőrzik. Minden V meggondolatlan szó, amit eset­ileg kihallgatnak, veszélyeztet­és né az egész vállalkozást. Ezt é§nem kockáztathatja. Termé­szetesen fennáll annak a lehe- S ipége is, hogy keleten is le­hallgatják a beszélgetést, vi- ,Köszönt a halottakkal nem tud­ónak mit kezdeni. Hisz ha ané- jSpi rendőrség valakit köröz .§ bűntettért, még a nyugat-ber­§ lini rendőrség sem tesz sem- .mit, nemhogy a holland rend- [§ őrség.-§ Azonkívül Kelet-Berlinben .«■negyedannyiba kerül a beszél- i^getés Hollandiával, mint Nyu- fSgat-BerIinbőL az li4-hez való “'átszámítás 'srirsd*,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents