Heves Megyei Népújság, 1963. április (14. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-25 / 95. szám

1963. április 25., csütörtöt

NEPCJ8AG

s

Négyen

a szakmunkásvizsga előtt

HATVANI IPARI TANULÓK TERVEI

Leveleinkből

... 95 ezer forint értékű Járdaépítés kezdődött az idén Mátraderecskén. A munkákat még a húsvéti ünnepek alatt is folytatták. A betonelemek kirakását a téglagyár dolgozói, a szállítást á termelőszövetkezet tagjai, a beépítést pedig egy- egy utca lakói közösen vállalták. (Panyik Sándor)

★

... Nagy sikerű tavaszt divatbemutató volt Hatvanban. A Cukor- és Konzervgyár lelkes KISZ-tagjal a helybeli földmüvesszövetkezettel együtt 101 divatos tavaszi ruhát mutattak be. A divatbemutatót színvonalas kultúrműsorral kötötték egybe. A tánczenét a konzervgyári fiúk zenekara szolgáltatta. (Soós K.)

... Hatvan éven felülj tsz- tagokat láttak vendégül az apci termelőszövetkezet kultúrtermében. Az idős tsz-tagokat a szövetkezet elnöke köszöntötte, munkás életüket példaképnek állítva a fiatalok elé. A kedves találkozón megajándékozták a legidősebb tsz-tagot, a 70 éves Szundi Istvánt és Édes Józsefnét, aki most töltötte be 60. életévét. (Kovács Imre.)

Cikkünk nyomán i

Gondolatok egy tulajdonságjelzőről

O ébe-hóba még ma i* el- hangzik az az idejét múlta — kissé még az osztály- gőg hangját sejtető — jelző, a „paraszt”. Hogyha használják, a műveletlenséget, a butaságot próbálják vele érzékeltetni. Igaz, nem nélkülöz bizonyos történelmi alapot, hiszen abból az időből származik, amikor az elnyomás mérhetetlen szellemi sötétségbe kényszerítette a parasztságot. Ma azonban, ami- kór a statisztika is arról beszél, hogy Magyarországon minden ötödik ember tanul, az emberek szellemi színvonalát már nem tudja érzékeltetni az említett — s mondjuk meg — profánul hangzó tulajdonságjelző. Hiszen a „minden ötödik ember”-ben értendő az is, hogy a dolgozó parasztság, illetve annak számottevő része is tanul, különösen a fiatalok. Igényeik nem maradnak el a városi igények mögött, sőt ma már nehéz megkülönböztetni egy városi fiatalt egy falusitól. Értékben is, szívben is. gondolkodásban is. A falusi fiatalok Is érdeklődnek és nemcsak az ezüstkalászos tanfolyamok iránt, nemcsak a mezőgazdasági szakmunkás- képzés iránt. Ennek jelentőségével tisztában vannak. Más is, több is kell nekik.

Nemrégiben jártam Tama- mérán, ahol megnéztem a községi könyvtárat, melynek falára egy ládát szögeztek föl. Papíron ez áll fölötte: „Kívánság-láda”. A könyvtár olvasói felírják kérésüket, kívánságaikat mit, kitől... 6tb. szeretnének olvasni. Megnéztem a papírokat. Az egyiken például ez áll: „Szeretnék könyvet Kodály munkásságáról”. „Több ifjúsági regényt szeretnék olvasni!” Vagy „Jó lenne, ha a könyvtárnak meglenne A középkor festészete című kép- reprodukció-gyűjtemény”.

Tlyen is olvasható: „SzeA retriék magyar írókkal és költőkkel találkozni, többet megismerni közülük.” Egy másik olvasó ezt írta szép, kerek betűkkel: „Elolvasnám az er- dők-mezők virágait..„Több Verne-könyvet szeretnék!” „Beethovenről szeretnék olvasni”, s hogy a zenénél még egy pillanatra megálljunk, valaki Láng György A Tamás templom karnagya című könyvét kéri. Egy másik Pablo Picasso iránt érdeklődik.

Sorolhatnám sokáig azokat a kívánságokat még, melyek mind-mind ékesszólóan beszélnek egy egészségesen fejlődő falu fiataljainak érdeklődéséről, igényeiről, vagy szabad la>

Meglepetést okozott a célprémium

Földbe gyökerezett állvá- torony mellvédjét, de az eltelt nyok cím alatt lapunk április hosszú idő alatt a kövek mél- 10-i számának első oldalán ír- lánl kezdtek. Állaguk megóvá- tunk az Egri Tanárképző Főis- sa közérdek, mert a copf-stí- kola elhúzódó építkezéséről, lusban készült épület hazánk Szóvá tettük, hogy a tornyot egyik legimpozánsabb alkotá- ölelő állványok akadályozzák a sa és műemléke.” közlekedést, zavarják a főis- „Való igaz, hogy hosszú vi- kola oktató munkáját, tehát ták elűzték meg az állványról fontos követelmény, hogy az új felmért régi kövek kicserélé- tanév kezdetére befejezzék az séf.” A mellvéd kőcseréje építkezést. Az építtető, a tér- után> melyet a Kőfaragó Vál- vező és kivitelező vállalatok jaiat ápriiis 30-ára végez el, széles körű tanácskozáson vi- kerülhet sor a koronázó főpár- tatták meg a feladatokat. Meg- kány és övpárkány szintén jó- irtuk azt is, hogy az értekezlet részt málladozó köveinek cse- hangulata, a fő- és alvállalkozó réjére. Ez utóbbi munkák ter- közötti kooperáció egy csapás- veit a Művelődésügyi Beruhá- ra megváltozott, amikor a mi- vr.^í Iroda csak ez év január nisztérium kiküldötte célpré- jg-án, azaz három hónapi ké- miumot helyezett kilátásba. sedelemmel adta át az építő- Megkaptuk és röviden is- ipari vállalatnak, és ezért az mertetjük az ÉM Heves me- Építésügyi Minisztérium újabb gyei Állami Építőipari Válla- határidő-eltolódást engedélyeit cikkünkre írt válaszát. zett, 1963, szeptember 30-ra „Az Egri Tanárképző Főis- kel] befejezni a torony felújí- kola tornyánál felállított áll- tási munkáit, ványerdő közel másfél év óta . .

öleli körül az épületet, hogy ^ EM Heves megyei Allaarról a 200 éves épület kőfa- mi építőipari VaUalat vezeto- ragó munkáit elvégezzék. Ne- sóge és dolgozói a szerződéshez, több mint hat-hétmázsás ben vállalt kötelezettségüknek kövek burkolják a nyolcszögű a felettes hatóságuk által megállapított határidőre (nyilvánvalóan szeptember 30-ra; t szerk.) eleget akarnak tenni és munkájukat úgy szervezték, hogy ez a régóta húzódó fel újítás végre elkészüljön. A

Heves megyei Építőipari Vállalat munkája a Kőfaragó Vállalat munkájának függvénye, Előbb a kőfaragó munkának kell elkészülni, ezt követik a bádogos, asztalos, mázoló festő munkák.”

Az építőipari vállalat tudomása szerint nincs mód arra,

hogy a kőfaragó munkák a

tervezettnél hamarább elké szüljenek, ezért „meglepetésként érte a Heves megyei Álla. mi Építőipari Vállalatnak az értekezleten részt vevő dolgozóit az ÉM 1. számú igazgatósága megbízotti árt ak bejelentése, hogy célprémium kitűzését fogja javasolni a munkák befejezésének egy hónaopal történő lerövidítése esetén”.

A vállalat igazgatója levelében kifejti, hogy az ilyen „átlátszó” ösztönzési módszerrel nem értenek egyet. De az építőipari vállalat dolgozóinak nevében ígéretet tett, hogy mindent elkövetnek, hogv a kőfaragó munkák után, erőiket megfeszítve, elvégzik a rájuk eső feladatokat Az Építésügyi Minisztérium és főleg a Kőfaragó Vállalat végleges válaszát még nem hallottuk. Nemcsak mi, a főiskola 1800 hallgatója és megyénk több ezer lakója várja.

I F. £>.

gyen ilyen kifejezést használnom: „Korszerű” műveltségéről!

Az a falu, melynek valamikor két centruma volt, a kastély és a templom, az „uraság és az Űr”, az erőt és a szívet béklyóban tartó két központja, ahol a földet túró parasztok a fekete csalódásból az ég felé néztek, mert úgy tudták, az az egyetlen hely, ahol csalódás nem érhetné őket, most a pö- fögéséről megismeri a Zetort és az SZ—100-as traktort, tudja hány hengeres, milyen munkát lehet vele végeztetni, tudja a történelmet és ismeri a jövőt, szereti a jelent, s tudja, hogy az egyedül az övé.

Az iskolában, a rádióban, vagy a moziban magukévá teszik a kultúra vívmányait, sőt kívánságaik is vannak, kritikájuk is. Beethovent nem érzik elérhetetlennek, sem Kodályt, sem a festészetet, szükségét érzik a szépnek, ők, akiknek az osztálynevét lekicsinylő, intelligencia mérő, jelzőnél? használják néha.

z pedig — ha nem vennék észre — éppen azok elmaradottságát és butaságát méri, akik így gondolkoznak.

Rátái Gábor

E’

A ZENÉLŐ

GIMNÁZIUM

(Folytatás az 1. oldalról) Béla szakiskolát szeretné elAz egri Gárdonyi Géza Gim- végezni tanárképző szakon, náziumban Jártunk. A gimná- Székely Évának, Fogéi Ele- ziumra Egerben, sőt már a me- mérné kiváló zenepedagógus gyében is sokan felfigyeltek, növendékének szintén dédelge- Nemcsak azért, mert kiváló tanulmányi eredményekről számolhatnak be a tanulók, mert ez Idáig a fiatal intézetben „bukásmentesen” zajlottak le az érettségi vizsgák, vagy mert sok végzett növendék folytatja tanulmányait a külföldi egyetemeken. Az intézet jelentős részt kér és kap a város kulturális életéből. Zenei tagozatán a szépért őszintén rajongó fiatalok tanulnak, de ugyanezt elmondhatjuk a tanulóifjúság zöméről is, és természetesen az intézet igazgatójáról, Papp Sándorról és a tanári karról. Bortnyák Eleonóra, az énekkar egyik tagja

Zöld Lajos III/A. osztályos tanuló „diktálja” a ritmust.

tett terve a konzervatórium... bár egy kissé még messze van. (Igaz, hogy már nyolc éve tanul hegedülni.) Sok zenekari tag zeneiskolai tandíját maga az iskola fizeti. Legtöbbjük azonban tandíjkedvezményes. A zenekar magja aktívan vesz részt a zeneiskolai KlSZ-zene- kar munkájában is* Bmoba készülnek... Az énekkarról elég elmondani annyit, hogy e Hámán Kató kulturális szemlén szépen, eredményesen szerepeltek. Az intézet kedvence, a tánczenekar is említésre méltó: a „Ki mit tud”-vetélke- dő legtöbb, s leglelkesebb tapsának „tulajdonosa”.

Az eddig végzett munka mindenképpen dicséretre méltó, a páratlan lelkesedés és nem utolsósorban a kívülállók érdeklődése biztosíték a további szebbnél szebb eredményekre.

Közös terveik vannak. Céljuk, hogy a megyeszékhelyen egy zenei központot alakítsanak ki. Közös műsorokat terveznek, készülnek a május 20-i Gárdonyi-évfordulóra. Szeretnék megismertetni mind jobban közönségükkel Kodály és Bartók műveit. A szimfonikus zenekar tagjai az egri zeneiskolában tanulnak, legtöbbjük tovább is akarja folytatni zenei tanulmányait Mag Stefánia például, a zenekar egyik zongoristája, érettségi után a Budapesti Bartók

Lakatos Béla és Forgó Antal, a tánczenekar „oszlopos tagjai” a próbán

Megkezdődtek as ünnepi könyvhét előkészületei

Az idén is május 25—június

2. között rendezik meg az ünnepi könyvhetet Május 24-én vidéken, a városokban és a nagyobb községekben ünnepélyes megnyitók lesznek. Igen sok író, költő látogat el vidékre, hogy találkozzék olvasóival, részt vegyen az

ünnepségeken, ankéton, s dedikálja műveit

Az 1963-as könyvhét előterében — immár hagyományosan — a mai magyar irodalom áll Hatvanhárom újdonság jelenik meg, 750 000 példányban, s az újdonságoknak mintegy fele mai magyar szépirodalmi mű.

kérte a hatvani 213-as Iparitanuló Intézetbe — cipész ta- tanulónak, hogy mennyire sikerült jó cipőt készítenie, azt bizonyítja a jelenleg viselt cipője is, amelyen csak tüzetesebb szemlélődés után fedezheti fel az ember, hogy az tulajdonképpen gyógycipő. Sa tulajdonos, a „mester” szerint kényelmes járást biztosít.

— Nem választottam rosz- szul, amikor cipésztanulónak jelentkeztem. Megkedveltem ezt a foglalkozást, már türelmetlenül várom, hogy felszabaduljak, s „komoly” munkákat is rám bízzanak. Érdekelnek a cipő formatervezésének lehetőségei is, és az elmúlt évben az intézet kiállításán új típusú cipőmodellemmel oklevelet nyertem. •

Tervei? Pesti cipőgyárba szerelne kerülni, mert ott könnyebben megvalósíthatná egyik tervét: a bőripari technikumi érettségi megszerzését. ★

Már csak két hó-nap van hátra a szakmunkásvizsgáig. Nyolc hét múlva Bakos Margit, Harang Emma, Katona Ferenc és Csonka János, számot ad majd arról, hogy miként sajátították el a szakmát.

Tóth István

— Tíz különböző szakmában közel száz növendékünk teszi le két hónap múlva a szakmunkás-vizsgát — mondotta Szakmány József, a hatvani 213-as számú Iparltanuló Intézet igazgatója. — Tanulóinknak egynegyede szabadul fel rövidesen, szakmunkás-képesítést szereznek.

Igen, a négyszáz hatvani Ipari tanuló közül százan készülnek a hároméves tanulói Idő utolsó erőpróbájára, a szakmunkásvizsgára. Két hónap múlva már szakmai képesítéssel a kezükben, „felnőtt" fizetésért dolgoznak.

A fényképész család

Tizennyolc éves Bakos Margit, fürge mozgású, derűs tekintetű leány. Már készíti vizsgafotóit, mert Margit fényképésztanuló. Ez természetes. Miért? 0 mondotta:

— Kitűnő bizonyítvánnyal végeztem az általános Iskolát, s nem okozott különösebb gondot a pályaválasztás. Édesapám fényképész, s már kisgyerek koromban megkedveltem ezt a szakmát. Öten vagyunk testvérek, s valameny- nylen fényképezéssel foglalkozunk. Mind a négy testvérem a hatvani ipari tanuló-intézetben végzett. Én vagyok a legfiatalabb, s már nagyon várom a szakmunkásvizsgát. .Továbbra is édesapámmal együtt fogok dolgozni, de már, mint mester. Tervem, hogy a szakmunkásvizsga letétele után beiratkozom a gimnázium esti tagozatára. A három év alatt is mindig kitűnő volt a tanulmányi eredményem, s minden bizonnyal a szakmunkás vizsgán sem vallók szégyent.

Szabászollóval az egyetemre

— Sokat gondolkoztam szüleimmel együtt az általános iskola elvégzése után, hogy tovább tanuljak-e, vagy válaszszák közvetlen a nyolc osztály után szakmát — eleveníti fel a három évvel ezelőtt történteket Harang Emma végzős szabásztanuló. A női szabóság mellett döntöttem, s az idén már felszabadulok. Az általános iskolában is kitűnő tanuló voltam, s ennél alább az ipa- ritanuló-iskolában sem adtam.

Azt is elmondja, hogy kisebb korában minden vágya az volt, hogy tengerész lehessen. Elevenen foglalkoztatták fantáziáját a kalandos utazások, mindig kíváncsian érdeklődött más népek, más országok élete felől.

— Az idén megrendezett me§yeí ipari tanuló-versenyen

szakmámban a második helyen végeztem. Annak ellenére, hogy szeretem ezt a foglalkozást, nem végső életcélom a női szabói képesítés megszerzése.

Másodikos ipari tanuló-isko- lai hallgató korában beiratkozott a gimnázium esti tagozatára. Egy év alatt két tanév anyagából tett sikeres vizsgát, most már harmadikos s jövőre érettségizni fog. Miért vállalta ezt a megterhelést?

— Érettségi után majd egyetemre szeretnék jelentkezni.

A tanulássál a gimnáziumban sincs baj, s még nem tettem I le véglegesen gyermekkorom kalandos vágyairól. Utazni szeretnék nagyon sokat... ,

Motorszerelő vagy kőműves

1958-ban végezte el az általános iskola nyolcadik osztályát Katona Ferenc. Nem tanult tovább, otthon szükség volt minden munkáskézre. Motorszerelő szeretett volna lenni, de amikor a hatvani iparitanuló-iskolába jelentkezett, csak kőműves számára volt hely.

*— őszintén mondhatom, r hogy az eltelt három év alatt megkedveltem a kőműves szakmát. Bizonyíték erre, hogy az idén megrendezett szakmai versenyen első helyen végeztem, és meghívtak az országos döntőre is. Két évvel ezelőtt kéthetes külföldi jutalomüdülésen vettem részt.

Jelenleg kisiparosnál dolgozik, de terve, hogy egy nagyobb építőipari vállalatnál helyezkedik el a szakmunkás vizsga letétele után, mert ahogy mondotta:

~ Ott több lehetőségem van a tanulásra. Az iparitanulói vizsga után felvételre jelentkezem az építőipari technikumba. Szeretem ezt a szakmát .,.

„Egy rossz cipőnek köszönhetem ...”

— Elég érdekes módon lettem cipésztanuló. 1950-ben egy aknarobbanásnál megsérült a bal lábam, azóta ortopéd cipőt hordok. Az első cipő, amit vásároltunk, nem volt jó, kényelmetlen volt benne a járás. A nyolcadik osztály elvégzése után elhatároztam, hogy bebizonyítom: minden lábra lehet kényelmes cipőt készíteni.

S ez a „bizonyítás” három évvel ezelőtt kezdődött, amikor Csonka János felvételét