Heves Megyei Népújság, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-17 / 64. szám

4 1963. március 11., vasárnap NÉPŰTSÄG Kétszázkifencvenhatan „lemorzsolódtak" Találkozás Kedves és megnyugtató ta­lálkozásom emlékét jegyzem itt le. Jött velem szemben, meglátott és csodálkozva állt meg: — Mi van veled? Azt hit­tem., már -nem is élsz? — Hehe... élek — mondtam szellemesen és hirtelen meg­roggyant a lábam... Ez tud rólam valamit? (-Ó) — 488 EZER forintot fordít ebben az évben gépek és gé­pi felszerelések vásárlására a makiári Ű.| Élet Termelőszö­vetkezet. Ebből az összegből két traktort, egy silókom­bájnt, két ekét és egy pót­kocsit vásárolnak. — „TÖBB EZER millió fényév hatósugarú új teleszkóp épül Svédország nyugati part­ján, Gothenburg közelében. A teleszkópot rádiócsillagászati, űrkutatási és műholddal törté­nő távközlési kutatásokra fog­ják használni. Lehetővé teszi majd. hogy a svéd tudósok az eddiginél nagyobb részt vehes­senek a nemzetközi világürku- tatásban. — 45 HOLDON termelnek ebben az évben virágot a megye termelőszövetkezetei. A virágok nagy részét mag­fogásra termelik majd a kö­zös gazdaságok. — NEGYVEN térképpel és bő leírásokkal megjelent az Egyesült Államok Vízügyi At­lasza, az első ilyen természetű amerikai kézikönyv,' amely minden adatot tartalmaz az amerikai vízhálózat kiterjedé­séről, minőségéről, felhaszná­lásáról, stb.' — TEGNAP délelőtt Eger­ben értekezletet tartottak a városi tanács állandó bizott­ságainak elnökei. Az értekez­leten az állandó bizottságok munkájával és feladatával foglalkoztak. — SVÁJCBAN, Wengi köze­lében van az ország legveszé­lyesebbnek tartott útkereszte­ződése. Gyakori ott a súlyos baleset a „Stop”-jelzések és sebességkorlátozási felhívások ellenére. Ezért a hatóság hul­lámlemezt helyezett el a ke­reszteződés előtt; minél gyor­sabban halad a kocsi, annál erősebben rázkódik rajta: ez­zel a vezető kellő figyelmezte­tést kap a lassításra. — HOZZÁKEZDTEK a gé­pek, berendezések felújításán hoz az Egercsehi Bányaüzem­ben. A bányagépek, kaparok, szállítószalagok, osztályozol berendezések megfiatalításá­ra — melyet a gépüzem ipa­rosa! végeznek el — 1 500 000 forintot költenek. — HARMINC ország tudó­sainak részvételével megala­kult a Nemzetközi Földrengés- ügyi Szövetség (I. A. E. E.), amelynek feladata, fokozni a£ tudósok együttműködését a $ földrengés okozta károk elhá­rításában. A nemzetközi szö­vetség elnökévé dr. Uiyoshi Muto-t, a tokiói egyetem taná­rát választották meg. A szer­vezet az UNESCO-val együtt­működve, részt vesz a jövő évi szeizmológiai kongresszuson. Az új szervezetnek a Szovjet­unió is tagja. — SZÉP EREDMÉNYEK­KEL dolgoznak a gyöngyösi MÄV Váltó- és Kitérőgyártó ÜV „Kulich Gyula” szocialis­ta brigádjának tagjai. Űj el­járások bevezetésével egy- egy kisméretű vasúti daru j> készítésénél 48 ezer forintot? takarítottak meg; s eddig már 5 összesen 15 darut gyártottak. £ m MEXIKÓI agronómusok 'Újfajta kukoricát termesztet. tek, amelyről azt remélik, hogy 16 százalékkal növelni fogja a mexikói terméshozamot. Az új$ kukoricafajta aszály, vagy hideg időjárás esetén „téli álomba” merül, s ennek foly­tán az időjárás nem veszé­lyezteti. A növények hosszú ideig átvészelik a szárazságot, vagy a fagyot, majd épségben folytatják fejlődésüket. — AZ NSZK-BAN, a Wies- hadon-i statisztikai hivatal megállapítása szerint, a rend­kívüli hideg következtében, ja­nuár hónapban és 1962. de­cemberében 18 százalékkal, 4,1 millió hektoliterre csökkent a Borfogyasztás. Az egri járásban ebben a tanévben hatszázötvenhatan | iratkoztak be a dolgozók esti | iskolájába — és .háromszáz- I hatvanan sikeresen „beszá- | moltak”. Ha mindenáron örül­ni akarnánk, mindenképpen derülátó képet szeretnénk fes­teni. akkor ki magyarázhat­nánk’’ ezt az eredményt is, megmagyarázhatnánk ezt a bi­zonyítványt is. Hiszen negyed- félszáz tanuló felnőtt sikeres vizsgája- mindenképpen okot ad az optimizmusra. Az egri járás iskolaigazga­tóinak értekezletén, ahol a ta­nuló felnőttek gondjairól ta­nácskoztak, nem arra töreked­tek, hogy a kép minél töb­bet kapjon az „üde”, „opti­mista” színekből: nem meg­magyarázni akarták a bizo­nyítványt, hanem megismerni az okokat, amelyek kétszázki­lencvenhat embert arra kény­szerítettek, hogy lemondjanak elhatározásukról, tervükről — talán arra is, hogy megvál­toztassák életük menetét. Az okokat, amelyek a dolgozók iskolájának levelező tagozatá­ra beiratkozott 107 hallgatója közül is arra késztettek har­mincnégyet, hogy hagyják ab­ba a tanulást, még mielőtt el­mentek volna a második ne­gyedévi beszámolóra. Kényszerítő okok, vagy kényelmesség ? A nagymérvű lemorzsoló­dás egyik oka mindenképpen az emberekben keresendő — állapították meg az értekezle­ten —, hiszen a jelentkezők egy része gyenge előképzett­séggel rendelkezett — s „nem bírta” az iramot, más részük­nél a lendület hagyott alább, amikor elkövetkeztek a tanu­lás hétköznapjai, s nap-nap után a pihenésből elszakított félórákkal, órákkal kellett bi­zonyítani, hogy komolyan akarnak tanulni. És aki „komolyan akart”? Segítette-e mindenki, akin „múlott”, támogatta-e minden­ki, aki az adott esetben a tár­sadalmat képviselte — néha vele szemben? Támogatta az üzemvezető, a gyárigazgató, a tsz-elnök, a postaiöellenőr? Tanulmányi szabadság, váltott műszak A mikófalvi iskolaigazgató elmondotta, hogy a Borsodná- dasdi Lemezgyárban nem já­rulnak hozzá ahhoz, hogy a ta­nuló dolgozók elcseréljék a műszakot. A noszvaji igazgató az egri FinomszerelvénygyáiTa panaszkodott: itt nem adják ki a dolgozók tanulmányi szabad­ságát. Az egerszólátiaktól a Kőolajfúró Vállalat sajnálja a három napot vizsgák előtt, az andornaktáiyai kézbesítőt csak altkor engedte el tanulmányi szabadságra a főnöke, miután előbb helyettest „állított” mun­kába — maga helyett. Itt kell megjegyezni: arnikor a tanuló dolgozók szabadságot kértek a beszámolók előtt, alt­kor nem az üzemvezetők irgal­mára'és jószívűségére apellál­tak, hanem arra, hogy legalább a törvényeket betartják: mert a Munka Törvénykönyvének V. 211. § 1. és 2. bekezdése vilá­gosan megszabja a dolgozók jogait és — a munkáltatók kö­telességeit. És a törvényeken, a törvé­nyes rendelkezéseken és a vég­rehajtási utasításokon túlme­nően is: ebben az országban mindenkinek kötelessége tá­mogatni a tanuló felnőtteket. (Azok az igazgatók, munkálta­tók, akik megtagadták a tör­vényes szabadságok kiadását, — vajon hányszor beszéltek a nyolcadik kongresszus szelle­méről. határozatairól, amelyek az egységes népi-nemzeti ál­lam funkciói közül egyre in­kább a kulturális nevelő és szervező szerepet emelik ki?) A vezetők „hozzáállása” szá­mokban is megmutatkozik, — azon talán nem is érdemes gon­dolkozni, pontosan hány száza­lék írható az ő rovásukra — a kétszázkilencvenhatból, illetve a harmincnégyből. Ahol segít a szakszervezet Az egercsehi iskola igazga­tója arról számolt be, hogy a bányatelepen a szakszervezet is segít a tanuló dolgozóknak, — igaz, ellenőrzi is őket —, vagyis: törődik velük. A szak- szervezeti titkár minden eset­ben kiáll az „öreg diákok” ér­dekeiért, a szarvaskői üzem­egység vezetői pedig elmennek az iskolai konzultációkra, leve­lező foglalkozásokra is. A támogatásnak impozáns példáját nyújtotta az ózdi építő vállalat, amely tanulmányi se­gélyt ad a dolgozóknak. A fü­zesabonyi mozgóposta pedig minden esetben biztosítja a „tanulók” műszakcseréjét. Szervezze az üzem * az iskolát Olyan javaslat is elhang­zott: szervezze az iskolát ma­ga az üzem, vagy a szakszer­vezet. — akkor bizonyára tá­mogatja, segíti is. Leveszi a szervezés gondját a pedagó­gusok válláról, és végered­ményben a munkáltató válla­lat tud legtöbbet tenni azért, hogy a dolgozók megszerez­zék á bizonyítványt a nyolca­dik osztályról is. Tizenöten szólaltak fel a vitában, de nem született ha­tározat. Olyan határozat leg­alábbis nem, amelyik valami módon többre kötelezné, vagy egyáltalán kötelezné az üze­meket. A tanácskozáson a le­morzsolódás okait kutatták — s azokat sikerült is fellelni. — Kívánatos lenne viszont, hogy ne csak az iskolák vonják le a vita tanulságait — hanem mindenki, akinek a legcseké­lyebb köze is van akár az egyik „számhoz”, a lemorzso­lódást jelző kétszázkilencven­hathoz, akár a másik három­százhatvanhoz, ahhoz, hogy ennyien számoltak be félév­kor — eredményesen. Krajczár EGRI VÖRÖS CSILLAG 17: A nap szerelmese 18: Az édes élet EGRI BEKE 17—18: Csudapest GYÖNGYÖSI PUSKIN 17—18: Mid néni két élete GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 17: Az ismeretlenség határán 18: Pillantás a hídról HATVANI VÖRÖS CSILLAG 17: Isten őszi csillaga 18: A gyáva HATVANI KOSSUTH 17: Münchhausen báró HEVES 17: Kertes házak utcája 18: A pokol szolgálatában PÉTERVASARA ' 17: Az édes élet FÜZESABONY 17: Hamis alibi 18: Veszélyes út fSZINHÁZ; Ml * AA Ü S O GL* • Egerben esie 19 órakor: PLATONOV SZERELMEI (Maka renko-b é riet) Hevesen este 19 órakor: A szabin nók elrablása Hétfőn: Egerben este 10 órakor: A Népújság totópályázatának nyilvános, műsoros döntője és sorsolása. Bánki—Csonka-fele benzinkarburátor. 70 évvel ezelőtt. 1893-ban szabadalmaztatták BANKI DONÁT és CSONKA JÁNOS világhíres találmányukat, az állandó nívójú benzin karburátort (porlasztót). E gépszerelvény segítségével vált lehetővé a benzinmotoroknál a tüzelőanyagnak levegővel való ke­verése megfelelő arányban. Emelték vele továbbá a motor hatás­fokát is, mert a karburátor segítségével a benzint a légáramlás szétporlasztja (parányi cseppekre bontja). 335 évvel ezelőtt, 1628. március 17-én született FRANCOIS GI- RARDON francia szobrász, a klasszicista barokk legjellemzőbb képviselője. Művei a párizsi Louvre-t, a Versailles! kastélyt és a Tuileriákat díszítik. 110 évvel ezelőtt, 1853-ban e napon halt meg CHRISTIAN DOPPLER osztrák fizikus és matematikus. A róla elnevezett, 1842- ben először észlelt jelenség útján az égitestek .színképéből azok sebességét lehet megállapítani. A Doppler-jelenségnek a lényege az, hogy ha a fény- vagy hangforrás a megfigyelőtől távolodik, az észlelt hullámhossz megnő (azaz a hang mélyebb lesz, a fény színe a vörös felé tolódik el). Egyéb kutatásai a kettős csillagok­ra vonatkoztak. 80 évvel ezelőtt, 1883-ban e napon született VICTOR HESS osztrák fizikus, aki 1912-ben ballornkísérletei révén felfedezte az ún. kozmikus sugarak földön kívüli eredetét. Ezért, valamint e sugarak időbeli változásaira vonatkozó kísérleteiért 1936-ban Nó- bel-díjat kapott. 115 évvel ezelőtt, 1848-ban e napon nevezték ki Batthyány La­jos személyében az első magyar miniszterelnököt. „ M eg hosszabbodik" a történelem Nyugat-Pakisztánban a Szvat völgyében legutóbb régészeti leleteiket fedezlek fel, amelyek ötszáz évvel kitolják a múltba Élő-India történetét A törté­nészek a leletek segítségével az i. e. ezredik évig tudnak visszatekinteni, holott az írott történelem eddig az i. e. V. évszázaddal kezdődött. idő járásjelen téa Várható időjárás vasárnap estig: Az évszakhoz képest a hideg idő tovább tart. Változó mennyiségű felhőzet, a nyugati megyékben legfeljebb néhány helyen kevés havazás. Mérsé­kelt délkeleti, déli szél. Vár­ható legmagasabb nappali hő­mérséklet: plusz 3—plusz 6 fok között. A televízió műsora 10.00: Ifjúsági filmmatiné. A sárgapocakos. NDK bábfilm. A cirkusz hétköznapjai. NDK kisfilm. 10.40: Hétmérföldes kamera. Űttörőhíradó. 10.55: Űrhajós vetélkedő. Az Inter- vízió műsora Moszkvából. 16.15: A lelkiismeret lázadása, II. Ma­gyarul beszélő NDK tv-film (ism.). (14 éven felülieknek.) — 18.00: Nagybánya művészete. — 18.40: Afrika! Afrika! Daho­mey. Előadó: Rudnyenszki Ist­ván. 19.05: Teli Vilmos. Ma­gyarul beszélő angol ifjúsági filmsorozat. 11. A tetszhalott. 19.30: Tv-híradó. 19.50: Rande­vú a Halászbástyán. Gerencsért Jenő és Zsolnay Pál kisfilmje. 20.00: A tv mesekönyve. 20.05: Malachias csodája. Magyarul beszélő nyugatnémet film. (18 éven aluliaknak nem ajánljuk.) 22.05: Telesport. 22.25: Tv-hír* adó ismétlése. Hírek. (MTI) 7. Elragadtak a magam gond­jai, mert volt épp elég, s csak halványan nyilallt belém egy érzés. Később mindinkább erősödött bennem a felismerés: Czirák azért szenved, mert Magda az én feleségem lett; azt akarja elhitetni az embe­rekkel, hogy ez a reményte­len szerelem adta kezébe a de- cis poharat. Egyik este, mun­kából hazajövet, rajtakaptam, hogy leskelődik az asszo­nyomra. Ö éppen mosako­dott. Mikor a lépéseket meg­hallotta, gyorsan lelépett az ablak mellől az útra és elin­dult ellenkező irányba, mint aki sétál. A villany is rásü­tött, felismertem, sem­mi kétség. Rettenetes düh fogott el egyszerre. Köny- nyen utána léphettem volna, elkapom a frakkját és kész. A gondolat miatt is szégyenkez­tem, de egyéb megoldáson nem törtóm a fejemet. ★ A déli bányamező munka­helyeire vészjelek futottak: a bal 5-ös nyilami frontra be­tört a vizű! Messzebb dolgoztunk &z eset színhelyéhez, s a hozzánk legközelebb eső telefon fa 6— 700 méterre volt, a hármas felső rakodónál. Hiába katto­gott hát a készülék, csak az hallhatta meg, aki a közelé­ben tartózkodott. Robbantáshoz készülődtünk, s az ötödik lyukra raktam a fojtást; Pikó a millszekundumos drótot te­kerte éppen a fakerékről és szokásához híven, csendesen és nagy szünetekkel káromkodott, amiért egy rohadt robbantó­kapcsolót se adnak. Robban­tani mégiscsak kell. De hát hogyan? A fúrógépről! Nem szabályos, sőt, egyenesen til­tott dolog az ilyesmi, könnyen baleset származhat belőle. De hát minket se máma pelen- káztak utoljára, tudjuk, mire kell vigyázni. Az áram kék szikrát vetett, s abban a pil­lanatban a föld is megdobbant lábunk alatt, ahogy a detoná­ció robaja végigcsapott a vá­gaton. Az öngyújtó után ku­tattam, hogy lángra lobbant- hassam az eloltott karbidgázt, amikor kiáltásokat hallottunk: — Emb .. x.. Jt! — valaki loholva törtetett lefelé a sö­tét folyosón, lámpájának im­bolygó fényét is látni lehetett, ahogyan sietve közeledett. Az egyik csatlós volt, aki boat« a ihfirt; sovány, tuskésre nyírott fejű, csontos cigány­gyerek. Mire odaértünk, a front lég- és anyagbeadó vágatán térd magasságig dagadt a víz. S csak nőtt, nőtt, egyre tovább. Eleinte 100 liter buzogott fel másodpercenként, később el­érte és túlhaladta az 1000 li­tert. A fronton már senki sem tartózkodott, az értékesebb szerszámokat és berendezése­ket ölben és vállon hordták ki. — Nagyméretű csöveket kér­tem, mi lesz már, miért nem jön?! Csipkerózsikát játszanak maguk odafent? — ordított a telefonba rángó, idegei arccal a körletvezető aknász, s két ácsolat nagy reccsenéssel, locs- csanással omlott a vízbe. A kétezres nagy szivattyú hangoskodva préselte vastag csöveibe a vágat vizét, de az nemhogy fogyott volna, még tovább szaporodott, s az al­sóbb részen, ahol a bányafo- lyosó lefelé lejt, már elérte a vágattetőt is. Az első szivaty- tyúállástól 60—70 méternyire, feljebb, serényen szerelték egy másik nagy teljesítményű szi­vattyú csőrendszerét. Fél óra múlva, mikor felbőghetett a motorja, az elsőé akkor agoni­zált. Kettőt-hármat prösszö­gött csak, s akár a tüdőn lőtt haldokló ember, hörögve el­hallgatott. A jeges, hideg ár körülnyaldosta fémtestét és átgyűrűzött felette. Sebes iramban láttak neki a még szabadon maradt csövek szét­szerelésének, reménykedve, hogy kimenthetik a vízből a masinát. — Próbálják meg ráakasztani valahogyan a vitlakötelet a szivattyútalpra! Az emberek csak álltak té­tován, s nézték a lábuk előtt fodrozódó vizet. A sötét vizet. — Veszélyes dolog — mondta egy rezignált hang. — A víz magas és a sötétben nem talál­ni rá arra a helyre. — Nekem a viz, a hideg víz rontotta meg az ízületeket — tol dott a tartózkodó szóhoz az egyik idősebb bányász, lapát­jára támaszkodva. — Majd én! — ugrott az ak­nász mellé Pikó és kiragadta kezéből a vitlakötél horgát, s húzta maga után a vízbe. Ma­gasra tartotta fel lámpáját, s ment szembe az árral. Aztán csak azt láttuk, hogy belebu­kik a vízbe, s körülötte meg­szűnik a fény. — Mi történt? Hé. forduljon vissza, nem érti, forduljon visz- sza! — kiáltozta, az aknász el- kékült arccal. Válasz nem jött, csak a csen­des ütemű káromkodások hal­latszottak, s azt nem hallhatták azok, akik a víz szélén, a szá­raz helyen kémleltek be a vá­gat sötétjébe. Pikó két kar- hossznyira hajlongott előttem. Arcába világítottam, csurom- víz volt és dühösen hunyor­gott, melléhez szorítva a vak lámpát. Derékon, felül ért a víz, hűvös áram borzongatott; így ruhástól sem volt valami nagy élvezet a kényszerű fürdő. Ketten könnyen ráakadtunk a víz alá került szivattyúra. A horgot ráakasztottuk a csille­alvázra; két kurta kiáltás után felzúgott a húzógép motorja, a kőtél feszesre nanduit, s a szi­vattyú súlyos fémteste lassan gördülni kezdett a síneken. Jó időlse telt, amíg a szere­lők életképessé tudták tenni, de többé már nem fenyegette elnyeléssel a víz. A két h>ehe- mót jószág négyezer liter vizet „köpött” ki a vágatból másod­percenként. Nedvesen tapadt testünkre az ancug, tenyérnyi hely sem maradt szárazon rajtunk. A csizmánkban is szortyogott a víz. Mikor kiléptünk a kasból, valaki rumos flaskát nyomott a kezünkbe: — Húzzátok meg, ez most di­rekt jó! Pikó jókorát nyalintott az üvegből, s egész teste is bele­rázkódott. Utána nem győzött köpködni, krákogni. Utálta a rumot. — Majd elfelejtettem szólni — mondtam neld az úton —. le­velet kaptam Magdától... Be­szélni akarok vele, s azt írta, hogy eljön. Csendben ballagtunk. — Mit gondolsz, betartja a szavát Magda? — kérdeztem óvatosan. Pikr' szórakozol tan megvonta a vállát, de nem felelt. (Folytatjví$

Next

/
Thumbnails
Contents