Heves Megyei Népújság, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-16 / 63. szám

4

NÉPÚJSÁG

1963. március 16., szombat

a LOTTO nyerőszámai

A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság a Tamási Erkel Ferenc járási művelődési házban tartotta a 11. játékheti lottósorsolást, amelyen a következő nyerőszámokat húzták ki:

10, 39, 71, 76, 31.

— MÁR ÁSSÁK a gázvezetékek lefektetéséhez szükséges csatornákat az egri Lenin úton. A Széchenyi utcán még ebben az évben befejezik a vezetékek lefektetését.- ŰJ CS1LLEJAVÍTÖ műhelyt kapott az Egercsehi Bányaüzem gépüzeme. Az új csillejavító — amely több százezer forintba került mindenféle szempontból korszerűbb a réginél, a kapacitása is sokkal kielégítőbb.

— KÖZGYŰLÉST tartott a makiári Űj Élet Tsz tagsága a község párthelyiségében. A közgyűlésen a szövetkezet ez évi termelési tervét vitatták meg és fogadták el.

— Vasárnap délelőtt 10 órakor az egri Tanárképző Főiskola női tornatermében, megyei középiskolás női, egyéni és csapat tomászbajnokságot tartanak.

— 3300 BAROMFIT nevelnek fel az idén az egri Rákóczi Termelőszövetkezetben. A naposcsibéket már leszállította a BARNEVÁL, gondozásukkal és nevelésükkel özv. Majoros Bernátnét bízták meg, aki jó eredménnyel végzi a kétéves baromfigondozói tanfolyamot.

— A RAJNA felső folyásánál, Ruis és Schnaus városkák között, 1961 őszén kiástak egy fatönköt, amelyről meg lehetett állapítani, hogy egy hatalmas tölgyfa maradványa. A berlini egyetem radiokarbonlaboratóriuma most pontosan meghatározta a fatönk korát. A tölgyfában talált C—14 izotópok mennyiségéből kiszámították, hogy a fa 8500—8700 éves.

— 230 HOLD kertészetet létesítenek a tamabodi Tar- nagyöngye Termelőszövetkezetben. Eddig négyszáz üvegalja melegágyat készítettek el, amelyekbe, már elvetették az aprómagvakat, sőt 100 üvegalja pikírozást is végeztek.

— AZ OLASZ posta március 15-én 30 lírás emlékbélyeget bocsát ki Gabriele d’Annunzio olasz író és költő születésének 100 évfordulójára.- AZ AUSZTRÁLIAI Ade- laide-ban egy kertésznő azt tapasztalta, hogy kertjében a virágok és vetemények — sajnos, a dudva is — sokkal erőteljesebben fejlődnek, ha naponta rendszeresen zene csendül fel közöttük. A kertésznő november óta minden reggel tíz percig hegedül a kertjében és már az első tíz nap elteltével tapasztalta a muzsika serkentő hatását.

— A GYÖNGYÖSSOLY- MOSI kultúrház híres művészeti csoportja készül a tavaszi Hámán Kató kulturális szemlére, emellett szorgalmasan próbálnak a rövidesen előadásra kerülő, Gárdonyira emlékező irodalmi est szereplői is.- MEGHÁROMSZOROZÓDOTT a geo-lemezek gyártása — 1961-hez lcépest — a gyöngyösi MÁV Váltó- és Kitérőgyártó ÜV geo-üzemében. Míg 1961-ben 600 000 forint értékben állítottak elő geo-lemeze- ket, idén ez a szám már eléri majd a kétmilliót.

idő járásjelentés

Várható időjárás szombat es- ;g: változó mennyiségű felhőét, néhány helyen havaseső, ső. Mérsékelt keleti, délkeleti aél. Erős éjszakai fagyok. A appali felmelegedés kissé fo- ozódik.

Várható legalacsonyabb éj- zakai hőmérséklet: mínusz 5 -mínusz 10, legmagasabb appali hőmérséklet: plusz 2— tlusz 6 fok között. (MTI)

SZÁZALÉK ÉS MŰVELTSÉG

A terv, a tsx-ek támogatása és a könyvtárak helyzete a gyöngyösi járásban

KI TALÁLKOZOTT már

olyan könyvtárossal, akinek nyolcezer forint áll a rendelkezésére új könyvek beszerzésére, és ezt az összeget visszaadja? Mert ilyen könyvtáros is van. Szabó' Józsefnek hívják. Vámosgyörkön nemcsak a könyvtár, hanem az általános iskola irányítása is az ő feladata.

Elképzelem olvasóm ajkán a gúnyos mosolyt az előbbiek elolvasása után. De ezzel a mosollyal várjunk még egy kicsit. Szabó József ugyanis kénytelen volt a pénzt visszautasítani, mert a könyveket nem tudta volna elhelyezni. A mostani körülmények között sehogyan sem. Tavaly még a lakását is felhasználta arra, hogy a könyvtári órákat megtartsa — más hely hiányában. Pedig a forgalom nem lebecsülendő: a választás utáni első könyvtári órán 124 olvasó cserélt olvasnivalót. Máskor sem sokkal kevesebb a kölcsönzők száma.

Mindezt Gyöngyöstarjánban hallottap azon a tanácskozáson, amit a járásban működő könyvtárosok tartottak, s amelyen a községi tanácsok vb- elnökeit is ott találtam. Nagyon sok, érdekes dologról volt itt szó. Molnár Elemér, a járási művelődésügyi osztály vezetője, a beszámolójában a vb határozatát közölte: az idén a lakosság 17 százalékát kell beszervezni olvasónak. A tavalyihoz viszonyított három- százalékos emelkedés több mint 1600 embert jelent. A célkitűzés mégsem lóg a levegőben, hiszen a terv már a jelenlegi helyzettől sem áll mesz- szire.

FIGYELTEM az arcokat a beszámoló alatt. Hogyan reagálnak a tényekre, a belőlük levont következtetésekre és célkitűzésekre. Nemcsak a könyvtárosok „lepődtek meg” olykor, hanem a tanácsi vezetők is. A számukra is izgalmas dolgokat azonnal lejegyezték. Legyen majd mire hivatkozni, ha kell.

Mert kivetítette árnyékát a közeli összecsapás lehetősége. Hiszen amilyen örvendetes jelenség az, hogy a termelőszövetkezetek mindenütt biztosítottak megfelelő • összeget a könyvtárak fejlesztésére, any- nyira „bizonytalan” is ez az összeg. Kényszer szülte segítségnek is felfoghatjuk, ha azt vesszük figyelembe, hogy a mezőgazdasági osztály jóvoltából került ez az anyagi fedezet a szövetkezetek idei tervébe;

Hányán kérdezték meg a felszólalók közül: vajon megkapják-e a pénzt a termelőszövetkezettől? Az óvatosabbak a járás segítségét is kérték a most már törvényesített „járandóságuk” biztosítására. Az kétségtelen, hogy nem minden termelőszövetkezettel kell majd közelharcot vívni a határozat szülte ezresekért. Elnöke válogatja. A könyvtárosok szerint azonban: főként a főkönyvelőkön múlik minden. Annyira leegyszerűsíteni

ugyanis a valóságot nem szabad, hogy a „beépített” keret biztosítását lelkes öntevékenységgel vinnék a termelőszövetkezet vezetői a könyvtárosok után; ezt nem lehet várni.

De talán az aggályoskodók borúlátása sem indokolt. Igaz, pénzről van szó. Mégis nehéz elképzelni, hogy a termelőszövetkezetek vezetői különösebben elzárkóznának a könyv- állomány fejlesztését célzó hozzájárulás folyósításától. Az emberi tudat fejlődése, a közhasznúság bizonysága: jogos alap a bizakodáshoz.

ÉS A JÄRÄSI tanács vb-ha- tározata is súlyosan esik a latba. Ahol a járás legfelső államhatalmi vezetői - leteszik szavazatukat a közműveltség fejlesztése mellett, ott az alsóbb szinten sem lehet legyőzhetetlen akadály. Bebizonyosodott ez az előlegezett optimizmus a tanácskozáson is. Több községi tanácsi vezető vállalta magára a határozat végrehajtásának segítését. Nemcsak erkölcsi támogatást, hanem köznapi, egészen szorosan meghatározott tetteket ígérve.

Hogy mégis csak csendes örömmel szólunk a gyöngyösi járásban egyre inkább kialakuló közös összefogásról, ez nem az óvatosság jele, hanem a tények tisztelete. Fejlődő valóságunk ugyanis nem igényli a hozsannázást, a töm- jénezést, hiszen mi teszünk jót — önmagunknak. Innen a szerénységünk.

De a jó példa hírül adása kötelesség. Szeretnénk, ha követőkre akadna máshol is, a megye számos — ha nem is minden — községében. Még dicsérendőbb lenne, ha felsőbb utasítás nélkül következne be a tett; Ügy hiszem, nem kell bővebben fejtegetni, hogy a művelt ember nemcsak önmagának teremt szebb és jobb vi-. lágot nálunk, hanem az osztályostársaknak, a szövetkezeti közösségnek is.

Gyöngyöstarján helyzete még a gyöngyösi járásban is alkalmas a példaadásra. A nagyszerű, új művelődési ház méltó és tartalommal megtöltött keretet biztosít a könyvtárnak is. Az ízléssel és jó könyvekkel felszerelt kölcsönzőhelyiség szívet melengető látvány itt. Mennyi jó könyv! Ez a sóhaj is sokszor felröppent a könyvtárosok szájáról.

MI TAGADÄS: a községi könyvtárakban sok még a senkit sem érdeklő lapos és színvonaltalan írás. És ha már itt tartok, hadd jegyezzem le az ezzel összefüggő másik panaszt: a földszöv ugyan dicséretes mértékben juttat könyveket a könyvtáraknak, de ezzel úgy vannak a közműveltség Gyöngyöstarjánban összejött önkéntes közmunkásai, hogy alig tudnak örülni neki. 'Nem szemrehányásként mondják, de nem tudják elhallgatni, hogy az így ajándékba kapott könyvek alig felelnek meg az érdeklődésnek. Csak az állványokat töltik meg

Itt kell Viszneket is említenem. Mit tehet arról az egyébként szép eredményeket elért viszneki könyvtáros, hogy szőlészeti mezőgazdasági könyveket kapott, amiknek a községbeliek semmi hasznát nem veszik. A szőlős községekben pedig az ellenkező példát találjuk meg.

Több támogatást igényel a könyvtár Atkáron. A község vezetői kicsit másodrendű kérdésként kezelik itt a könyvtári munkát Detken is lehetne még egy kicsit jobban is segíteni. Ha a községi tanács vb-titká- rának is teljesen idegen és ismeretlen terület a könyvtári munka, ott — bizony — az egy ember „erőlködése” kevés haszonnal kecsegtet.

Általában azonban nem a közömbösség, hanem a segítő készség a jellemző a gyöngyösi járásban az állami vezetőkre és a tsz-ek vezetőire a könyvtárak vonatkozásában. Hogy mégis említettem néhány ellenkező esetet, az csak a teljesség biztosítására történt.

ÜGY GONDOLOM, a tények a félreértés lehetősége nélkül igazolják, hogy ebben a járásban valóban közügy lett a minél nagyobb műveltség elterjesztésének igénye. És nemcsak óhajtják ezt a napjaink nagyon fontos célját, hanem tesznek is érte.

Minden évben többet tesznek érte, és minden évben több eredményt mondhatnak a magukénak.

G. Molnár Ferenc

Puskás Tivadar

1963. MÁRCIUS 16., SZOMBAT: HENRIETTE

70 évvel ezelőtt, 1893. március 16-án halt meg FUSKÁS TIVADAR feltaláló. 1877—1886-ig Edison munkatársa volt. 1879-ben Párizsban ő rendezte be az első telefonközpontot, majd 1881-ben itt mutatta be a telefonhírmondót. Budapesten 1887-ben a híradástechnikában korszakalkotó, multiplextávbeszélő kapcsolószekrényt ő vezette be. Ennek segítségével a telefonelőfizető bármelyik másik, a központba bekapcsolt előfizetővel beszélhetett.

25 évvel ezelőtt, 1938-ban e napon halt meg CHOVÁN KALMAN zeneszerző és zenepedagógus. Művei közül kiemelkedőek zenepedagógiai munkái (Zongoraiskola — 1905.)

Március 16-a az ALBAN ALKOTMÁNY NAPJA (1946).

Érdekes találmányok és felfedezések:

Időszámításunk előtt a 3. században találta fel KTESZIBIOSZ görög mechanikus a jelenlegi szívó-nyomó pumpa ősét. Érdekes szerkezete volt továbbá a víziorgona, a hydraulosz, melynél a szélnyomás szabályozását a víz látta el.

Ugyancsak ebben a században mérte meg először EílATOSZT- HENÉSZ görög tudós az ekliptika (a Nap pályája) síkjának hajlásszögét az egyenlítő síkjához, végezte eí az első földrajzi fokmérést Alexandria és a mai Asszuán között, továbbá igen pontos számítások maradtak fenn tőle a Föld méreteire vonatkozólag.

Az európai könyvkiadók idei kongresszusa

Mint minden esztendőben, 13 európai könyvkiadó vállalat vezetője az idén is értekezleten vitatja meg, hogy kinek ítéljék oda az ún. For- mentor-díjat, amellyel az európai kiadók az év legjobb szépirodalmi művét szokták jutalmazni.

A napokban eldöntötték, hogy a sokéves hagyománnyal ellentétben, az idén nem a

spanyolországi Mallorca-szi- getén, hanem a görög Korfu- szigetén gyűlnek össze. A határozat oka, hogy a spanyol hatóságok a haladó szellemű olasz Einaudi könyvkiadótól egyszer, s mindenkorra megtagadták a spanyol beutazási engedélyt, miután az olasz kiadónál megjelent az „Énekek a spanyol ellenállási mozgalomról” című kötet.

A televízió műsora

Március 16., szombat: 17.55: Hírek. 18.00: Félóra Távol-Keleten. 1. A Fülöp-szi- geteken. 2. Turista-szemmel Tokióiban. Kisfiimek. — 18.30: Hétről hétre... 18.45: Tv-hír- adó. 19.00: A tv mesekönyve.

19.05: Közvetítés a Fővárosi Operettszínházból. Offenbach: Banditák. Daljáték két részben. A közvetítés szünetében: A Magyar Hirdető műsora. Kb: 22.20: Hírek. Tv-híradó (ism.)

Mozik műsora

EGRI VÖRÖS CSILLAG A nap szerelmese EGRI BRODY A hét dada GYÖNGYÖSI PUSKIN Mid néni két élete GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Az ismeretlenség határán HATVANI VÖRÖS CSILLAG Isten őszi csillaga HATVANI KOSSUTH Münchhausen báró HEVES

Kertes házak utcája PETERVASARA Az édes élet

FÜZESABONY Hamis alibi

Egerben este 19 óraikon PLATONOV SZERELMEI (Ady-bérlet)

Horton este 19 órákon A szabin nők elrablása

6.

Nem rendeztünk fényes lakomát, csak egy kis szolid vacsorát a pártszervezet helyiségében, a barátaink, ismerőseink számára. Minden olyan szép és kedves volt, az ajándékok, a felköszöntő beszédek. Senki se itta részegre magát és mégis annyira jókedve volt az embereknek. S úgy éjfél körül lehetett, amikor az én Czirák barátom is betántor- gott az ajtón. Holtrészegen. Csapzott volt, trágár nótákat énekelt, a sárga csikó a patakot ússzá-t, aztán meg * sírni kezdett, káromkodni, s Fekete karolt bele, ő vitte ki a levegőre és küldte haza, lefeküdni.

Csodálatos napok következtek életemben. Sokszor együtt mentünk műszakba, mert Magda is munkát kapott — a lámpakamrában. Fent a B-aknán. Hányszor megtörtént, hogy egy ismerős szerelőtől leküldte nekem a vajas kenyerét is, egyem meg, mert 6 nem éhes. Jó volt tudni, hogy törődik velem, hogy gondol rám. Ha délutános voltam, addig nem aludt el, míg haza nem értem. Örömmel töltött el ez is.

Sose dolgoztam könnyű helyen, elhiheted, hogy fáradtan, kimerültén kerültem ágyba, mikor esténként is vért rám.

Nem nagyon gondolt ezzel, fiatal volt, vágyott a dédelge- tésre, simogatásra. Ha nem mosolyogtam, már rögtön mondta is: „Bezzeg, amikor becsaltál magadhoz, akkor dörgölőztól, hozzám bújtál!”

Nagyon szeretett beszélgetni. Emberileg is érthető, miért. Nyolc óra hosszán át egyedül szöszmötölni a lámpakamrában, hogy az emberhez nesn szól senki, nagyon rossz. Egykettőre végzett a lámpák kiadásával; ha vendég jött, használható állapotba helyezte a vendéglámpákat, karbidot rakott bele, vizet eresztett a kis tartályba, — aztán kész. De hát vendég ritkán jött hozzánk, nemcsak ma, akkor is. Két hónapban egyszer valaki a a tröszttől, meg az a nyurga újságíró, aki időnként ma is meg-meglátogatja a bányászokat. Kívánta hát a beszédet.

— Mondjál már valamit! — zsünnyögte mindig. — Csak hallgatsz, akár a mókó ember.

Máskor:

— Ha nem beszelsz, akkor kire gondolsz? Valami nőre? Mondd, nem szeretsi?

— De igen ...!

— Ha nem mondod, nem hiszem!

— Érezni kell,

— Olyan hideg a lábad;

mint a békáé... ezt érzem. Mondd csak, miért táncoltál akkor este velem. Te nem is tudsz táncolni, ugye, még senki se mondta ezt.

— Nem mondta, de anélkül is tudom.

— Ne ezt... Azt mondd inkább, miért táncoltál mégis velem?

Ideges voltam, mi a fenét mondjak neki.

— Biztosan teíszettéL!

— Más is tetszett?

— Más is...

■— Jobban, mint én?

— Másokat nem vettem feleségül!

— Jó, fő... De miért babo- náztál, hogy nem tudtam magamról? Másokat is babonáz- tál?

— Magda, hagyd már ezeket a kérdéseket. Itt vagyok melletted. csak a te ágyadban fekszem le. De fáradt vagyok, hát mit akarsz még tudni!?

— Ah, te morgós, nem szólhat hozzád szépen se az ember, mert mindjárt be akarod kapni.

Miről is tudtunk volna beszélni? Már az első napokban elmeséltük egymásnak az életünket, a legat>róbb részletekig. Divatvitákhoz pedig nem voltam megbízható partner.

— Tödod, mit gondoltam'?

Játsszuk el az egész jelenetet még egyszer... Kezdjük a táncnál.

— Nincs hozzá kedvem.

— Hallgass! Te most oda- mész a sarokba és merően nézel rám. Nem úgy, jaj, nem úgy, így csak egy haldokló néz a feszületre. Na, most jó! Gyere és kérj fel táncolni!... Hogy csdnálocL, jaj, hogy csinálod, gondolj vissza arra az estére.

Hát érppen ez az. Arra az estére, arra a legelső táncra nem akartam visszagondolni. A meghitt emlékek is csak olyanok, mint a cipő, vagy a ruha; minél többet nyúzzák, viselik, annál használhatatlanabbá válnak, s ugyanígy veszíti el szépségét az emlék is, ha sokszor felemlegetjük.

— Nem is figyelsz ráan! — toppantott a lábával.

— Dehogy nem...

— Akkor tégy úgy, mintha nem ismernél és udvarolj... Na, lássuk, hogy tudsz udvarolni!

— Szép vagy — dadogtam ostobán.

— Eh. hát mást nem tudsz mondani?!

De tudtam, és mondtam is:

— Reggel korán kell kelnem, nappalos hetet kezdünk, ötkor csörög az óra. Te ráérsz bolondozni, hiszen irodista lettél, negyed nyolcig aludhatsz.

Az iroda, ahová Magda került adminisztrátornak, az alsó aknatoronynál volt Kétszeresen is örültem új beosztásának. Nem kell felgyalogolnia a B-akmához, piszkos ruhába öltöznie a lámpák miatt; másrészt, mert végre olyan helyre keru&etott, amilyen megillette. S éppen ez az új beosztás,

új állás lett minden bajnak forrása. Szóval, találkozott Czirákkal.

Czirák voltaképpen már házasságunk első óráiban kellemetlenséget hozott ránk. Mondtam, ugye, hegy tökrészegen állított be a párthelyiségben rendezett vacsorára, esküvőnk napján, s ott botrányos jelenetet rendezett, úgy kellett kidobni. Korábban csali egy- egy pohárral ivott, annyit, mint minden rendes ember, hogy meg ne ártson. Senki se értette, amikor munkába is részegen ment. Egyszer találkozott véle a Csalba, s előtte minden rongy trógernak, lócsí- számak lehordott engem. Más ember legyint az ilyesmire mondván, lészegtől nem kell felvenni semmit, vagy pedig néhány kiadós pofonnal törleszt Én meg azon voltam, hogy beszéljek véle, s megkérdezzem, mi baja velem.

— Nem visz ez jóra, Feri’ — mondtam.

— Akkor se fájjon miattam a fejed — próbáit elutasítani kurtán.

— Miért iszol ennyit, már téged is a részegesek között emlegetnek a telepen.

— Mindig zsírosakat eszem és szomjazom! — felelte gúnyosan.

— Gondoltaim, valami baj ért és segíthetek ...

— Hálásan köszönöm érdeklődésedet! — És köszönés nőkul odébbáll!.

(Folytatjulc.)