Heves Megyei Népújság, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-02 / 51. szám

IMS. március 2., szombat

WEPÜJSAG

3

As önállóság• útján

AMIKOR A MŰLT ÉV derekén megszüntették a gyöngyösi ktsz-ek közös pártszervezetét, és helyette az egyes szakágakon belül működő alapszervezeteket hívták életre, a vélemények — mint általában bármilyen átszervezésnél — megoszlottak.

— Jobb lesz így! — hangoztatták sokan. — Mert a kommunisták saját berkeiken belül tágabb területet és több lehetőséget kapnak az önálló tevékenységre.

— No... vigyázzunk! — óvatoskodtak mások. — Szétválva elaprózódik az erő és kellő mozgalmi tapasztalatuk sincs. % volt kisiparosokról van szó, ahol ugye, a „polgári” szemlélet még most is...

Azóta, bár újabb évet jegyzőnk, nem sokat fordítottunk a naptár lapjain. Mégis, nézzük meg, hogy a gyöngyösi szabó ktsz kommunistái hogyan használták ki a rendelkezésükre álló időt! Vajon kit igazolnak az elmúlt hónapok: a bizakodókat, vagy a borúlátókat?

Erről beszélgettünk Bánhidi Lászlóval, a szabó ktsz párt- élapszervezetének titkárával.

— Mindenekelőtt azt kell elmondanom, hogy a három kis szövetkezet, a szabók, a fodrászok és a fényképészek kommunistái tartoznak alapszervezetünkhöz A múlt nyári átszervezéskor még így is csupán 12 tagja és 7 tagjelöltje volt az alapszerveaetnek.

— És azóta... ?

— Számszerűleg is erősödtünk, mert ma 31-en vagyunk, amelyből 12 a tagjelölt, örvendetes tényként említhetem, hogy tagságunknak majdnem fele nő.

— Azt mondta, hogy számszerűleg is erősödtek. Ezzel azt akarta...

SZINTE GONDOLATAIMBA látva, folytatja a mondatot.

— ... azt akartam mondani, hogy politikailag is izmosodtunk. Mert nézzük az oktatás helyzetét! Amíg az átszervezés előtti években tőlünk 7—8-an vettek részt állandó politikai

oktatásban, addig ma ez a létszám 60-ra emelkedett. Közülük 27 a gazdaságpolitika ipari tagozatán bővíti politikai tudását, míg 33-an az időszerű kérdések tanfolyamára járnak.

— Megfutamodás?

— Elenyészően kevés. Szinte név szerint el tudnám sorolni. Bódi Ferenc, a főkönyvelőnk, még egyetlen esetben sem jött, bár futná az idejéből. Mészáros Elemér helyzete talán érthető, mert az általános Iskolát végzi. Az időszerű kérdésekről Kerek László, Marczis István, Saiga Béla és Zsiska László maradtak el különféle okok miatt.

— Eddig, hogy úgy mondjam,, „az öregekről” beszélgettünk. De hogy áll az utánpótlás helyzete? Mi van a fiatalokkal?

— Jól dolgoznak. Azelőtt a fodrász ktsz-nél egyáltalán nem volt KlSZ-alapszervezet. De létrehozták és ma elismerten a város egyik legiobban működő szervezetei közé sorolhatjuk. Ezért dicséret illeti azokat a fiatal párttagokat, akik tevékenyen segítették a fiatal KISZ-szervezetet a kezdeti nehézségek áthidalásában. De miért én beszélek a KISZ munkájáról, amikor itt ül az egyik illetékes, Dienes Sándor, a KISZ szervező titkára.

A SZOMSZÉD ASZTALNÄL

ülő magas fiatalember szívesen tájékoztatott arról, hogy mi foglalkoztatja jelenleg a klsz K ISZ-szervezetét.

— A 18 fős szocialista címért küzdő ifjúsági brigádból négyen részt vesznek az irodalmi színpad munkájában ... Csörgő Mária, Mayer Ágnes, Patócs Mária 1966-ig elvégzik a gimnáziumot ... Az előírt terveket 115 százalékra teljesítik a minőség megtartása mellett...

— Általános iskolába nem jár senki?

— Az már mindenkinek megvan — feleli Dienes Sándor. Mindenki elismeri a jó munkájukat. Csak az a problémánk. hogy bővíteni szeretnénk ezt a mozgalmat.

— Talán nem kapnak kellő támogatást?

— Semmiben nincs hiány. Mind a pártszervezet, mind a ktsz elnöke, Halász Lajos, minden lehetőt megad a fiataloknak. De tudja, gondolkodtunk, hogy s mint kellene.

Summázva tehát az eredmé- I nyékét, nyugodtan megállapít- I hatjuk, hogy a pártszervezet j kihasználta az önállósítás óta | eltelt hónapokat. A borúlátók j túl korán alkottak ítéletet, és talán nem vették kellőképpen figyelembe azt a tudatváltozást, amely az utóbbi években a párt helyes politikájának következtében áthatja az embereket.

De helytelenül cselekednénk, ha az eredmények mellett nem fordítanánk gondot néhány olyan jelenségre, amely fölött pillanatnyilag talán elsiklik a ktsz pártalap- j szervezeti vezetősége. Az j egyik ilyen jelenség a pártépí- i tés folyamatossága. Mert a kimutatások alapján szeptemberben, közvetlenül az átszervezést követő időszakban, tízen kerültek tagjelöltként a pártba, és azóta csupán ketten kérték a felvételüket. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy kissé kampányszerű volt a szeptemberi felvétel. A másik probléma a fodrász ktsz kommunistáival kapcsolatos, akik szervezetileg különválásra törekszenek. Kissé furcsán hangzik, hogy helyeseltük a pártalapszervezet jelenlegi önállóságát és a fodrászok akarata ellen vétót emelünk. Elsősorban azért, mert a fodrász ktsz kommunistái szám szerint nyolcán varrnak. Ebből három tagjelölt Itt a számszerűség mellett azt is döntő tényként kell említenünk, hogy csaknem valamennyien fiatal párttagok, akik kevés tapasztalattal rendelkeznek a pártmunkában, s számukra éppen ezért fontos, hogy régebbi, tapasztaltabb kommunistákkal dolgozzanak együtt, s amennyiben már erős pártszervezetet tudnak kovácsolni soraikból, akkor érdemes a különválásról beszólni.

Laczik János

Nyugat aprót hirdet

Jókarban levő, kissé megviselt amerikai alelnök, elnöki beosztást keres. Uszító készsége kiváló, szólamokért nem megy a szomszédba, ígérgetésekben utolérhetetlen, piszkosabb munka nem akadály. „Nixon” jeligére.

★

Ne dobja el régi ügyfelét! Már nem hadüggyel, hanem csak kizárólag panamával foglalkozom. Strauss.

★

Kis forgalmú kapualjat keresünk, azonnali használatra, valahol Moszkvában. „Huzatos lehet, de a szovjet biztonsági szervek kíméljenek!"-feliratú ajánlatokat az USA moszkvai nagykövetségére kérünk.

175-ös helyrajA számú oma- ni imámságomat elcserélném riviérai nyaralóra. Esetleg ráfizetéssel.

★

Irtási szándékát előre jelentse be, mert hívásra házhoz megyünk. Fegyvereink garantált francia laktanyákból valók, embereink az irgalmat nem, de a szabad világ összes pénznemét ismerik. Még saját elnökünk sincs biztonságban! OAS.

★

Tegnapi és mai gyarmatok, figyelem! Ne adjátok el magatokat holnap Franciaországnak, amikor még ma nyomorba dönt benneteket Anglia. Olajjal és színes fémmel rendelkezők előnyben!

★

Oxford és Cambridge elbújhat mellettünk! A bonni „egyetemen” tanuljon uszitani! Szakképzett tanári karunk több éves praxissal rendelkezik, Adenauer igazgató ür vezetésével. „Az uszítás jó üzlet!” Bonn.

★

Skybolt-ügyben nem fogadok. Kennedy.

Elveszett az Egyesült Államok több államában még a demokratikus látszat is. Kérjük a becsületes megtalálót, hogy a Fehér Házban adja le.

—tóth—

„Egy ifjúsági szervezet fél éve”

A beszámoló világosan, érthetően ecseteli az egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium KISZ-szervezetének elmúlt félévi munkáját, eredményeit, s határozottan szól a további feladatokról. Dokumentuma egy élénk, aktívan dolgozó szervezet életének, amelyben 546 kiszista diáklány dolgozik, akik megértették a szervezet jelszavát, célját: olyan fiatalokká váljanak, akiknek világnézete, műveltsége „megfeleljen a szocialista társadalom igényeinek, akik ismerik a tudomány alapjait és tisztelik a termelőmunkát”.

A szervezet 1957-ben alakult meg a gimnáziumban — ötvenhét taggal. Abban az időben KlSZ-tagnak lenni kiállást, elvhűséget, meg nem alkuvást jelentett, és ma — mint ahogy így is van a komolyan dolgozó szervezetekben — ez kell, hogy jellemezze őket, mint elválaszthatatlan tényezője a mindennapi „diákmunkának”, a tanulásnak. Az évek folyamán erősödött a szervezet, s ma már jogos büszkeség töltheti el tagjait, amikor az eredményekről esik szó.

Mint ahogy a beszámoló is leszögezi, az iskolai KISZ-, munka Az ifjúság a szoeia- lizmusért-mozgalom keretében folyik. A foglalkozások sokrétűsége méltóképpen illusztrálja a diákok érdeklődését: Világnézeti nevelés előadássorozatot indítottak, megszervezték a filozófia- kört, rendszeres szakköri foglalkozáson vesznek részt.

Foglalkoztak a helyes támlás módszerével, s kísérletképpen a tanulmányi munka

szemléltetésére négy osztályban bevezették a tanulmányi eredmény grafikus, illetve diagrammos ábrázolását. A kísérlet eredményesnek bizonyult, s szemléltetően mutatta az „összefüggést” a hiányzás és a tanulmányi előmenetel között.

A KISZ-tagnak ismernie* szeretnie, becsülnie kell a munkát. S hogy ez a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban így van, mi sem bizonyítja jobban, mint az elmúlt fel évben végzett 8012 óra társadalmi munka, amelyet főleg a termelőszövetkezetekben végeztek. A kulturális munka elmúlt félévi eredményeiről is csak dicséről cg szólhatott a beszámoló: 413 tanuló vesz részt a József Attila olvasómozgalomban, többen tagjai a városi KlSZ-ének- karnak és a tánersoportuak. Ékesszólóan beszélnek a műsoros klubdélutánok, vagy az önképzőkör komoly, magas színvonalú előadásai. Jelenleg a Bródy-est rendezése a kulturális munka fő feladata ...

A beszámolóból kiragadott tények és eredmények egyáltalán nem keltik annak a látszatát, hogy a diákokat „agyonfoglalkoztatják”. A KISZ-szervezet munkája szerves része a gimnázium egésze munkájának, nélkülözhetetlen eszköze a diákok nevelésének, g igaz útmutatója az életbe kilépni készülő fiatal diákoknak. K. G.

Itt a fejes saláta

A MÉK egri központjából jelentik, hogy megkezdték az egri hajtatóházban a város termelőszövetkezetei által termelt saláta átvételét. Tegnap 200 darab, ma pedig 250 darab salátát vettek át. A termelőszövetkezeti melegágyakban folyamatosan nő a mintegy 23 ezer saláta, és így a fogyasztók állandó, friss salátával történő ellátása biztosított.

Az egri piacokon már megjelent az év első zöldségfélesége, és a zöldségboltok is kapnak a termelőszövetkezetektől felvásárolt salátából. Gyöngyösre a kisnánai termelőszövetkezetben termelt salátát szállítják. A már kapható saláta megfelelő nagyságú, jó minőségű.

hl kell a háztáji terület igazságos rendezésére. Mi a probléma?

A tsz-tagok több helyen szóvá tették, hogy egyes családokat igazságtalanul soroltak egy háztartásba. Másoknak kevesebb, vagy igen rossz háztájit adtak. Ismét másoknak igen jó és nagyobb területű a háztáji. Szóvá tették azt is, hogy nem helyeslik — és ez így is van jól — az úgynevezett „eszmei” (átlagelosztású) háztájit, amelyet főleg a vezetők vesznek ki, amelyet nem öle, hanem a tsz tagjai dolgoznak meg. Ismét mások felvetették, hogy egyes családok több háztájit is kaptak.

Azt hisszük, hogy a háztáji kiosztásánál jobban érvényt kell szerezni az alapszabály és az idevonatkozó törvények elveinek, gyakorlati útmutatásainak, nem utolsósorban a tagság véleményének. Minden önálló háztartással rendelkező, a tsz-ben dolgozó, vagy önhibáján kívül már nem dolgozó (nyugdíjas, árva, beteg, stb.) tagnak joga van a közgyűlés határozata alapján fél kh-tól 1 kh területű háztájihoz, amelyet természetesen saját magának kell megdolgoznia.

\ z „eszmei” háztáji eseté^ ben éppen ott van a baj, hogy az nem serkent a családtagok munkába való bevonására, nem serként a háztáji árutermelésre, nem köny- nyíti a tsz-munkaszervezést. Az eszmei háztájiként kapott terményből nem lesz sem hízó, sem tej, hanem a termés rendszerint a szabadpiacra folyik el. Másrészt azok, akiknek eszmei háztájijuk van, nem kockáztatnak semmit, nem töri az oldalukat, hogy ugyan meglesz-e az én „eszmei” háztáji kukoricám kapálva, vagy a szőlőm permetezve? Igazuk van a tsz-tagokrmk. amikor azt mondiák. hoev ők bizony nem dolffozzák- meg senkinek a ház- táii földiét. Aki nem tart Agényt a háztáji megművelésére, az ne tartson igényt a háztáji területre sem. Ezzel egyet lehet érteni.

Az elmúlt évben, de a zárszámadó közgyűléseken is jó volt tudomásul venni, hogy egyre kevesebb panasz hangzott el idős nyugdíjas, vagy éppen munkaképtelen tsz-ta- gok részéről. Ez azt mutatja, hogy termelőszövétkezeteink az idős tsz-tagokról való gondoskodás mellett jobban használták fel 1962. évben a szociális és kulturális alapokat. Meg kell azonban említeni, hogy e téren gyökeresebb fordulatra is lehetőség lett volna. Több faluban képezte panasz tárgyát és ezt több revizori vizsgálat és a zárszámadás is bizonyította, hogy a szociális és kulturális alapokat szabálytalanul, más célokra használták fel. Pl. a gyöngyösi Dimitrov Tsz-ben 212 ezer forintból 138 ezer forintot nem szociális és kulturájis, hanem más célokra használtak fel.

E téren az a báj, hogy a szociális és kulturális alap terhére ma még indokolatlanul sok kuli és belföldi kirándulást, színliáz- és mozilátogatást engednek meg, holott a józan ész cs a tagok véleménye is azt követelik, nogy addig, amíg egy-egy tsz-ben vannak olyan idős, munkaképtelen, hozzátartozó nélküli beteg, vagy éppen sok gyermekes családok, akiknek — önhibájukon kívül — ruha, a tüzelő, a zsirozó, vagy a mindennapi kenyér megvásárlása is gondot okoz, addig jobb, ha helyesebb arányban használjuk fel a szociális és kulturális alapot. Nem beszélve arról, hogy más célokra egyáltalán nem szabad felhasználni azt. Az sem helyes, „hogy kapjon minden öreg”-elv alapján osz- szák el a szociális alapot.

ti1 téren a tsz-ek szociális J és kulturális bizottságainak, de a tsz vezetőinek is jobban el kell gondolni és rendet teremteni. Erre annál is inkább szükség van, mert a

jövőben — tekintve, hogy a járás tsz-tagságának több mint 50 százaléka 50 éven,felüli — növekedni fog azoknak a száma, akik szociális segélyre szorulnak. Nem is beszélve arról, hogy a jövőben az egy hónapnál tovább tartó betegség esetén, valamint a szülési szabadság idejére is jóvá kell írni munkaegységet, amelyet csakis a szociális és kulturális alap terhére lehet elszámolni.

Egyes tsz-vezetőknek és a tagságnak is nem árt elgondolkodni most a tervtárgyaló közgyűléseken azon, hogy nincs-e szükség az alap egy-, vagy kétszázalékos felemelésére. Más út nincs.

Igaz, hogy az idősebbekről elsősorban a gyermekeknek kell gondoskodni, de ha ez nem kielégítő, akkor a tsz-nek kötelező — és ez nem is hálátlan ügy — a rászorultakról való gondoskodás. Ez a mi szocialista erkölcsünkből és humanizmusunkból fakadó kötelességünk.

Az elmúlt év, a zárszámadások tapasztalatai azt mutatták, hogy ma már alig néhány ember vitatja a tsz-mozgalom létjogosultságát Annál többen vitatkoznak azonban arról, hogy hogyan lehetne, kellene még magasabb szintre emelni a tsz-gazdálkodást és ezen az alapon hogyan lehetne és kellene emelni a tsz-tagok jövedelmét. Ez így is van rendjén. Ez a tsz-mozgalom szilárdságát, s benne a tsz-tagok politikai érettségét, szaktudását és a fejlődés lehetőségeibe vetett hitét bizonyítja.

★

E probléma megoldásának két olyan tényezőjét szeretném megemlíteni, amely — úgy gondolom — foglalkoztatja a tsz-tagokat és vezetőket egyaránt Ez pedig az, hogy a tsz- vezetésnek jobban igényelnie kell a tsz-tagok részvételét a vezetésben. Ha a tsz-ek megalakulása utáni első 2—3 évben szükségszerűen előtérbe volt a centralizmus, úgy ma már az élet követeli a demokratizmus erősítését, mert különben a centralizmus is veszélybe kerülhet, tekintve, hogy a kettő nem szakítható el egymástól. Mert milyen centralizmusról lehet ott szó, ahol á kis ügyek úgy elmérgesítették a helyzetet, hogy még a tsz-elnököt sem hallgatják meg a tagok?

E téren alapjában nincs baj. Vannak azonban egyes tsz-ek, egyes időszakok, ahol és amikor nem érvényesül megfelelően a tsz-demokráeia. Egyes tsz-vezetők nem kérik ki minden fontos intézkedés, határozat hozatala előtt a tsz-tagok de még a tsz-vezetőség véleményét sem. Előfordul, hogy brigádvezetőt, vagy más vezetőket váltanak le anélkül, hogy a vezetőség vagy éppen a leváltásra kerülő személlyel beszélnének a leváltás okáról.

IV em tájékoztatják rend1' szeresen a tagságot az elért eredményekről és nehézségekről. így fordulhat elő, hogy a tagság nem is osztozik a vezetőséggel sem az eredményekben, sem a nehézségekben.

A tények, a helyzet ismerete nélkül természetesen előfordul, hogy csak követelődző félként lép fel a tagság (osszanak ennyit, meg ennyit), holott megtörténhet, hogy éppen a tagság hibájából nem tudnak nagyobb eredményeket elérni.

Nem egy esetben előfordul még az is, hogy a tagság jelzéseit figyelmen kívül hagyja a vezetőség. Nemegyszer jelzi a tagság a közös tulajdon védelmének, a munka jobb megszervezésének, egyes vezetők hibáinak tényeit, de intézkedés nem történik.

A tsz-tagok nem a függetlenített vezetők ellen vannak. Hiszen tudják, hogy függetlenített vezetők, irodisták, raktárosok, stb. nélkül nem létezhet tsz-gazdálkodás, de azért igen is szólnak, ha felduzzasztott a függetlenített apparátus, vagy éppen, ha nagy a jövedelem közötti aránytalanság,

ha nagy a feszültség a termelő- munkát végzők rovására. Ezért említik meg helyesen azt is, hogy a függetlenített vezetők, akiknek fix munkaegységük van, csak akkor kapják meg a járandóságukat, ha becsületesen és rendszeresen részt vesznek a közös munkában és ne írjanak jó munkaegységet akkor és arra a napra, amikor nem vesznek részt a tsz munkájában.

És ezt meg kell érteni, hogy úgymondjam, érezni kell. Ehhez viszont arra van szükség, hogy a vezetők jobban igényeljék a tagság részvételét a vezetésben, hallgassák meg javaslataikat és panaszaikat, el végre ők is a tsz gazdái. Tsz- tagság nélkül pedig nem lehet a termelőszövetkezetet vezetni.

|V probléma másik oldala az, hogy jobban bízzon a tagság is a vezetésben. Ha a tsz-tagság gazdagabb termelőszövetkezetet, magasabb jövedelmet akar, márpedig csalt ezt akarhatja, akkor támogassa még nagyobb bizalommal a vezetőséget. Éljen építő bírálatával, de ne tűrje, hogy egyesek útón-útfélen alaptalan vádakkal illessék a tsz-vezetőit, mert abból csakis a nagy közösség szenvedhet kárt A -tsz- tagságtól most már igenis meg lehet kívánni, hogy legalább olyan szorgalmasan és fegyelmezetten dolgozzék, mint egyéni paraszt korában, és legalább olyan éberen őrizze és szorgalmasan gyarapítsa a közös vagyont, mint a sajátját igyekezett gyarapítani egyéni paraszt korában.

A tsz-tagságnak tudni illik azt, hogy jó vezetés nem lehetséges á tsz-vezetőknek kijáró tisztelet és támogatás nélkül, ök maguk is mondjanak^ nemet a fegyelmet sértő, a közös tulajdont dézsmáló, a tsz-moz- galmat becsmérlő, a vezetést zavaró tagok cselekedeteinek. Ne tűrjék a haszonlesőket, a heréket, az alkalmat lesőket maguk között sem. Ez is erkölcsi kötelessége a tagságnak.

Az elmúlt év tapasztalatai*

bői a járási irányításnak is le kell vonnia néhány következtetést haladéktalanul. Ahhoz, hogy a tsz-ek vezetése magasabb színvonalra emelkedjék, emelni kell a járási vezetés színvonalát is. Nem elegendő ma már megadni és visszahozni a terveket. A gyakorlati és tudományos elmélet alapján több segítséget kell adni a termelés növelésének, a terméshozamok növelésének hogyanjához.

Ez vonatkozik a járási párt és tanács vezetőire, dolgozóira egyaránt. A helyi vezetők önállóságának növelésével egyidejűleg a helyszínen kell több segítséget adni szakmai és politikai téren egyaránt. A járási pártbizottságnak még szorosabb kapcsolatot kell fenntartania a tsz-vezetőkkel és a tagsággal. A járási tanácsnak és apparátusának év közben is konkrétabb segítséget kell adnia a tsz-vezetésnek, de az ellenőrzésre is nagyobb gondot kell fordítania. Mert mégiscsak furcsa, hogy év végén állapítjuk meg, hogy a szociális és kulturális alapot szabálytalanul használták fel, vagy hogy a tsz-közgyűlésre nem készül el az ellenőrző bizottság alapos. jelentése, vagy éppen év végén vesszük észre, hogy a tsz könyvelése megbízhatatlan. Ez vonatkozik más állami és gazdasági szerveinkre is.

A tsz-pártszervezetek ve- zetői és tagjai, a tsz- vezetők akkor cselekszenek helyesen, ha az elmúlt év, a zárszámadási közgyűlések tapasztalatait összegezik, mélyen elemzik, megvitatják a tsz tagságával és a tervtárgyaló közgyűléseken mai érvényesítik azokat. Ha ehhez sikerült valamit adni, akkor e pár sor írás elérte célját.

Molnár Jenő, a Gyöngyösi Járási Pártbizottság első titkára.