Heves Megyei Népújság, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-02 / 51. szám

4 REPÜJSxe 1963. március szómba* A LOTTO nyerőszámai A Sportfogadási- és Lottó Igazgatóság tájékoztatása sze­rint a 9. játékhéten, Csongrá- don, a Kossuth Lajos Műve­lődési Házban megtartott lot­tósorsoláson a következő nye­rőszámokat húzták ki: 7. 14, 15, 45. 32. (MTI) — az Ínyencmesterek új „csemegéket” fedeztek fel — a választott korú, úgyne­vezett „pecscnyecsikókból” készült ételkiilöiilegessége- ket. A „felfedezés” Magyar- ország számára is jó export- lehetőségeket teremtett: egy év alatt huszonötezer csikót tudunk exportálni, s ez 75— 80 millió devizaforintot biz­tosít az országnak. — JÁSZBERÉNYBEN ven­dégszerepei ma a hevesi ci­gányegyüttes, amely műsorával már idáig is sok sikert ért el. Legutóbb február 28-án Heve­sen, az Ifjúsági Házban léptek fel az együttes tagjai; a cigány­ból előtt adtak kultúrműsort. — TÖBB SZÁZ forintba kerül az udvariatlanság a budapesti fodrászszövetkeze­tekben. A tavaly meghonosí­tott „szokások” szerint né­hány hónapra alacsonyabb fizetést jelentő munkakörbe helyezik, illetve kevesebb jö­vedelmet hozó kategóriába sorolják be azokat a fodrá­szokat, akik udvariatlanok a vendégekkel. Hatszáz forint veszteség érte például azt a borbélyt, aki úgy „szellcmes- kedett” a vendéggel, hogy — átnyújtott neki egy forint borravalót... — NÉGY HEVES megyei fotóművész kiállítása nyílik meg ma délután Egerben, a Fegyveres Erők Klubjában, a klub, a Heves megyei Népmű­velési Tanácsadó és a Heves megyei Fotoklub rendezésében. A művészek — Fejér István, Hársy István, Körmendy Ká­roly és Permay Zoltán — már több kiállításon is szerepeltek. — SZÍNES FILMET készí­tenek Sosztakovics első ope­rettjéből, amely Jaroslav Ha- sekről, a Svejk világhírű szerzőjéről szól. A szovjet fűmet — amelyben Imiaja és Jakovlev játsszák a főszere­peket — Jurij Ozerov ren­dezi. — MEGKEZDIK rendszeres edzésüket az Egri Dózsa újon­cai. A fiatal labdarúgók hét­főn délelőtt 10 órakor és ked­den délután fél ötkor — az elfoglaltságuktól függően — előzetes megbeszélést tartanak edzőjükkel a stadionban. — HETVEN ÁLLANDÓ színház működik a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság­ban. Ezek a színhazak egész évben játszanak. Ezenkívül 27 állandó szimfonikus zene­kar és harminchárom kiállí- tőterem áll az érdeklődők rendelkezésére. — NEM FEJEZŐDÖTT be február 28-án a mezőgazdasági könyvhónap, bár ezt a kam­pányt eredetileg egyhónaposra tervezték. A választási munka és a gyakori ismeretterjesztő előadások miatt sok könyv­ankét, író-olvasó találkozó és házról házra árusítás elmaradt. Ezért a Földművesszövetkeze­tek Országos Központjában el­határozták, hogy március 20-ig meghosszabbítják a könyvhó­napot. — MÁRCIUS negyedikén, hétfőn tartják első ülésüket az újonnan megválasztott Hatvani Városi Tanács tag­jai. — EGERBAKTA újonnan választott községi tanácsa hét­főn tartja első tanácsülését. Az ünnepélyes tanácsülésen megválasztják a végrehajtó bizottság és az állandó bizott­ságok tanait. — 1590 HOLDDAL több burgonyára és zöldségre kö­tött az idén a MÉK szerző­dést. mint az elmúlt évben, így 1963-ban 9465 hold szer­ződéses burgonyát és zöldsé­get termelnek a termelőszö­vetkezetek. Akik évi 821 forintból élnek Valamit a kardokról HETEK ŰTA felháborító hí­reket, embertelenségeket ol­vashatunk az újságok lapjai­ról Irakkal kapcsolatosan. Ezen államot úgy ismertük eddig, mint az arab országok egyi­két. Most az elégedetlenkedők között jelentkezik egy népcso­port, a kurdok nemzetisége, akikről eddig alig tudtunk va­lamit. A puces-kormány állammi­nisztere is elismeri, hogy van .,kurd-kérdés”, s ezt meg kell oldaniok. Hol élnek a kurdok? Kurd-országot hiába keresnél a térképen. De Elő-Ázsiában, a Tigris folyó bal partján egy hegyvidéket így neveznek: Kurdisztán. Dél-Á.isia és Euró­pa között ez a vidék volt a népek országútja. Az arab, tö­rök és perzsa néptömegek kö­zé a kisebb nemzetiségek egész sorozata ékelődik. A nemzeti demokratikus jogok teljes mel­lőzésével élnek ezek itt. Irak­ban a 6 millió, főleg arab la­kossággal, egy-egy és fél mil­lió kurd. továbbá kevesebb perzsa, török, turkmén, asszír, stb. található. De nem kell messze menni, a szomszéd Iránban (Perzsia) is kétmillió, Törökországban is kétmillió, Szíriában közel' negyedmillió kurd él. Ök mongol eredetiseknek tartják magukat. Egyik ural­kodójuk volt állítólag a ravasz Gordius. Megjelenésük azon­ban más származásra utal: Ma­gas termetük, világos arcbőrük arra mutat, hogy a kaukázusi néptörzsekhez tartoznak. Az öltözékük is törökös, bár tur­bán helyett magas, vörös sü­veget hordanak. Fejüket, ar­cukat borotválják, csak az öregek eresztenek hosszú, len­gő szakállt. A férfiak kitűnő lovasok, szeretik a harci játé­kot. A nők nem hordanak fá- tyolt, eltérően a szomszédos mohamedán szokásoktól. Sokat űzték, zavarták őket, ilyen életmódban nem is civilizáíód- tak. Jó részük ma is félnomád életmódot folytat, állatokat te­nyészt. Különösen kedvelik a nemes vérű arab lovakat. Sát­raikat folyók, hegyi patakok partján ütik fel. A téli sátort kecskeszőrből szőtt fekete posztóval borítják be. A nyári tanyán nádból vert kunyhót kurdok, bégek vezetésével. Az utódlást sokszor véres tusako­dás döntötte el. Azt hinnők, ez már a régmúlté, ha nem tudnánk, hogy a Kasszem-re- zsim alatt, 1958. július 27-én törvényt hoztak Irakban a tör­zsi szervezetek felszámolása céljából. A kurdok nagy több­sége mohamedán, annak is a szunnita szektájához tartoznak ma is. Kisebb csoportjuk nestórianus-keresztény, vagy sátánimádó jezida. A kurd törzsek évszázadok óta e vidéken élik vándorló életüket. Előbb arab, mongol uralom alatt éltele, majd a 17—19. század folyamán a tö­rök porta igáját nyögték, hol fizették, hol nem fizették az adót. Mikor piost a bagdadi vérengzéseket olvassuk, eszünkbe jut Germanus Gyula, a nagy keleti kutató írása. „Az iraki közállapotok a X. század­ban teljesen leromlottak, tró­nokat döntöttek le, vetéseket dúltak fel. szabad prédává vált a vér, a vagyon, uralomra ke­rült a szenvedély és a rablás vágy. 1017-ben is tetőpontra emelkedett a huligánok ural­ma Bagdadban, garázdálkod­tak, raboltak, 1025-ig rettegés­ben tartották a népet. 1030- ban is a szunnita és síita szek­ták irtották egymást.” 1918- ban szabadultak fel a török iga alól, hogy aztán angolok üljenek a nyakukba. Ezt köve­tően Irakban reakciós kormá­nyok váltották egymást A KASSZEM-REZSIM sem adott e nép számára szabadsá­got. Sőt 1961-ben a Kurdisztán Demokrata Párt lapját, az Azadit be is tiltják. E zavaros helyzetben — ahol „az elnyo­máson kívül a rendszernek nincs politikai programja” — úgy vélekednek egyes tudósí­tók, hogy a helyzet kulcsa a kurd felkelés vezetőinek a ke­zében van. Azon dől el, meg tudnak-e egyezni Barzanival. Ha a kurd gerillák egyesülnek a kommunista és más demok­rata erőkkel, az új rendszer túlkapásait meg lehet akadá­lyozni. De ki az a Barzani’ Ol­vashatunk egy Iraki Nemzeti Frontról, amit a Nemzeti De­mokrata Párt, a kommunista párt és a Kurdisztán! Egyesült Demokrata Párt tagjai alkot­nak. Ez utóbbi tömörülés el­nöke Musztafa Barzani. A kur­dok képviselői Bagdadban jár­nak, ott népük számára auto­nómiát, az olaj-nyereségből ré­szesedést és a kormánycsapa­tok kivonását kérik. E nép is a civilizált nemze­tek sorába óhajt lépni, a jelek arra mutatnak. A mostoha — télen zord, nyáron forró, szá­raz — laírd föld sovány lege­lőt ad, ami csali pásztorkodást tűr meg. Növénytermelést csu­pán a folyók partján űznek, ahol árpát, kölest, dohányt termesztenek. Az önzetlen le­gelő nem tud több állatot el­tartani, így több embert sem foglalkoztatni. A felesleges munkaerő a városok felé áram­lik, ahol pedig fejletlen az ipar, nem képes azokat felszív­ni. Pedig lenne rá mód. Irak évente 35 millió tonna olajat termel (Románia 11-et), a nyersolaj 95 százalékát expor­tálják, a haszon idegen olaj- társaságoké. Az olajkutak egy része (Moszul) kurd-vidékre esik, de jövedelméből e nép mitsem lát. Pedig lenne javí­tani való a nép szociális hely­zetén, s a műveltségi színvonal emelésén. A LAKOSSÁG 80 százalé­kának az évi jövedelme 25 iraki dinár (821 forint). 5000 lakosra jut egy orvos. A nép­oktatás csak 1958 óta kötelező. A felnőtt férfiak 85, a nők 99 százaléka analfabéta. A főisko­lákon csak a gazdag kiváltsá­gosak tanulhatnak. E mostoha sorsból való felemelkedését várja a kurd nép. Ki tudja, ilyen viszonyok között valóra válik-e reménységük? Dr. Zéíényi Endre, főiskolai docens eszkábálnak össze. Lovaikat a sátorkaróhoz kötve, felnyer­gelve, állandóan készenlétben tartják, hogyha kell, gyorsan tovább tudjanak robogni, vagy védekezni a támadókkal szem­ben. FÉNYES ELEK Török biro­dalomról szóló 120 éves föld­rajzkönyve említi, hogy tör­zsekben elkülönülve éltek a 1963. MÁRCIUS 2., SZOMBAT: LUJZA 260 évvel ezelőtt, 1703 márciusá­ban halt meg ROBERT HOOKE angol fizikus és természettudós, az optikai távíró, a hajszálrúgós zseb­óra készítője. A róla elnevezett fizikai törvény a testek nyúlás, vagy összenyomódás miatti .alak­változását szabályozza, öt tartjuk a mikroszkóp mai formája (1675) felfedezőjének, amellyel a növényi anyagok sejtszerű felépítését álla­pította meg. • 175 évvel ezelőtt, 178U. március 2-án halt rneg SALOMON GESS­NER svájci német költő és festő, a rokokó stílus jellegzetes képvi­selője (Abel halála, eposz, Daph- nis, regény). Könnyed, zenei hatá­sokra alapozott idíiljei, amelyeket Kazinczy Tdylliumok címmel for­dított le, nevét világszerte .ismertté tették és Vörösmarty koráig a ma­gyar irodalomra is nagy hatással volt. 15 évvel ezelőtt, 1940-ban e na­pon halt meg ADAM SCHARRE német író, 1933-ban a Szovjetunió­ba erhigrált, hazája felszabadulása után hazatért. Antifasiszta mun­kás- és parasztregényeket írt. 95 évvel ezelőtt, 1868. március 2-án halt meg NAGY KAROLY csillagász és matematikus, . aki Bicskén az ország első csillagvizs­gálóját rendezte be. A szabadság­harcban való részvétele miatt Franciaországba emigrált és itt tette közzé szakmunkáit francia és német nyelven. 40 évvel ezelőtt, 1923. március 2-án fejezte be Lenin utolsó cikkének megírását (Inkább kevesebbet, de jobban), amelyben az államapparátus működésének megjavítását és a takarékosság miatt egyes szervek összevonásának szükségességét szorgalmazta. Hooke mikroszkópja. Foto: Tudományok Múzeu­ma, London. Mosik műsora EGRI VÖRÖS CSILLAG Ez is szerelem EGRI BRÖDY Egy katona, meg egy fél GYÖNGYÖSI PUSKIN Isten őszi csillaga GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Kés a vízben HATVANI VÖRÖS CSILLAG Az aranyember HATVANI KOSSUT ti Egy csepp méz HEVES Monte Cristo grófja PETERVASARA A bérgyilkos FÜZESABONY Legenda a vonaton fSZINHÁZ 1« /SA Ü S O GL. ♦ Egerben este 19 órakor: POMPADOUR (Ady-bérlet) Leningrád, Karlovy Vary, Weimar, Prága, Varsó, Gdynia és Moszkva Várja a* Ifjúsági Express a italai turistákat A Német Demokratikus Köz­társaságba indít leghosszabb időtartamú utazást az Ifjúsági Utazási Iroda: A május 9-én induló csoport, amely Eise- nachba, Obedorfba ésWeimar- ba látogat el, 16 napot tölt az NDK-ban. A Binz környékére utazó csoport már „csak” 12 napig lesz úton. Körülbelül ennyi ideig tart a Lengyelor­szágba (Varsó—Gdynia) és a Szovjetunióba (Moszkva, Le­ningrád) induló csoportok útja is. Rövidebb utakat is szervez az Express: Prágába négy és fél naposat, Prágába és Kar­lovy Varyba pedig hét és fél naposat. Az eddigi évekhez hasonló­an, az utazni kívánó fiatalok útlevél-kérelmét a járási KISZ-bizottságok elintézik és továbbítják. cÁ Balázs Béla Stúdióról Két éve alakult a Balázs Béla Stúdió, annak a legfiata­labb magyar filmes generáció­nak munkaközössége, amelyik filmgyárainkban az uralkodó felépítettség folytán még éve­kig nem juthatna önálló alko­tó tevékenységhez. A Filmfő- igazgatóság által patronált stú­dióban viszont lehetővé vált e fiatal rendezők, operatőrök, dramaturgok, tv-, báb és rajz­filmszakosok számára, hogy kis filmeket készíthessenek. Kész filmjeik eddigi sorsa változó. Első alkotásaikat pár hónapja kezdték vetíteni a mozik. Ezek egyike akkor gú­nyos hangú cikket „eredménye­zett”. Közönségünk hozzáértőbb volt, hogysem csupán üres moderneskedést tételezzen fél. igazságtalanul — e fiatal mű­vészek első alkotásairól, sőt, míg nagy filmieink sorra gyen­gélkedtek, addig ezeket a kis- filmeket az a bizonyos átlag­néző is érdeklődve figyelte. Ma már a stúdió produkcióiból több mint kétórás műsort lehet összeállítani. Nemrég az Egye­temi Színpad Balázs Béla Stú­dió-estién a kisfilmeknek a iobbára fiatalokból álló közön­ségnél nagyon nagy sikere volt. De a hivatalos filmkritika — amely a lseiéi értéktelenebb heti nagvfi'n-i'hemutatónak is lerója a méltatást — és film- forCTPImfrSsiink edd’a megle­hetős közönnyel kezelte a filmstúdióban készült műve­ket. Milyenek ezek a Idsfilmek? Nem nevezhetjük mindegyikei sikerült alkotásnak, ami ért­hető, hiszen készítőik is külön­igazán érdekes és fontos, ak­tuális és minket lekötő témák felé fordultak. Egy hazánkban élő kisebbség problémája (Ci­gányok), kovácsoló munkások gondjai, (Fény) az emlékekbe hűlt háború, (Variációk) egy Duna-parti délután hangulata, (Koncert) egy lány portréja szerelmese szemén keresztül, (Te) a bátorság dicsérete (Ég és Föld között) korunk tudo­mányos eredményei és a mai ember, (Prométheusz). S a mű­vekben az új típusú filmren­dező bontakozik ki, a film­még huszonöt éves Kása Fe­renc munkája, a Fény. Elég nehéz erről a filmről írni, ne­héz hol megragadni, mert tar­talmában igen egyszerű, stílu­sában pedig rendkívül eszköz­Kosa Ferenc böznek. De még a gyengébbek hatását is azon a szubjektív módon lehetne megfogalmazni, hogy egyiknél sem érzünk be- csapottságot. Nem talmi és ha­mis árut kaptunk. E művek hitelesek. Azzá teszi őket a va­lóban modern — nem utánzot- tan-modéra, hanem egyéni — hangvétel, és mögötte a ko­runk kérdéseit felvető tarta­lom, a mondanivaló őszintesé­ge. Ha felsoroljuk, miről szólnak a Balázs Béla Stú­dió produkciói, összességében még jobban kitűnik, hogy a fiatal művészek mennyire az alkotó, aki nem előre meg­írt irodalmi forgatókönyvet „tesz át” filmre, az író kon­cepcióját interpretálva, hanem saját maga ír és rendez: fil­met alkot. Két film olyan magas szín­vonalú, hogy külön is beszél­nünk keiQ róluk. Az egyik a télén. A legjobb realista film- iskolák hagyományait követó produkció egy kovácsüzem munkásairól szól,, akik ebéd alatt „barkohbát” játszanak. A kitalálandó szó a fény, s az emberek észreveszik, hogy a szerelőcsarnok, a daruk, tár­saik alakja, arca, keze tele van fénnyel... Ha Kosa Fe­renc alkotása nagy realista fil­mekre, akkor Sára Sándor és Gaál István műve, a Cigányok, a filmtörténet kiemelkedő do- kumentfilmjeire emlékeztet. Az egész produkciót uraló mű­vészi hatást és költészetet egy­felől a tehetségesen felvett anyag rendkívüli szépségével, s az ellesett és megörökített pillanat egyszeriségének érzé­keltetésével, másfelől a nyers­anyag merész összeállításával érték el. A film alapanyaga: állófotók, (csodálatos portrék, árulkodó szobarészletek) ere­deti dalok, spontán beszélgetés közben magnetofonra vett em­beri hang, észrevétlen, elka­pott, vagy megrendezett, de természetes hatású mozgó fel­vételek. A kép és a beszéd, ze­ne általában nincs szinkron­ban, és ezzel a készítők több­féléi is tudják adagolni a ha­tást. Például egy helyen a haj­nali fénytől csillogó ország­úton cigánygyerekek mennek az iskolába. Közben két kis­fiú elmondja, hogy mi szeretne lenni. A film legszebb része egy temetési jelenet. A kopor­sóban fekvő férfi, szép, klasz- szikus kompozícióban látjuk s kép közepén, körülötte a gyá­szolók. Egy öregasszony be­szélni kezd: valaha madarak voltunk, itt leszálltunk, mert sok ennivalót láttunk, de egy­szer, reméljük, még repülni fogunk... A Balázs Béla Stúdió film­jeiből kivétel nélkül sugárzik, hogy fiatal készítőik a mi vi­lágunkban nőttek fel, s művé­szileg itt értek meg. A szocia­lista szemléletmód természe­tes nekik, — tán azért is nem dicsekednek vele szembetűnő­en —, s igaz, néhol még csak szándékokban, de sok helyen azonban már megvalósultan érezzük is ezt a szemléletmó­dot. Műveik nem kívülről rá­aggatva, hanem szervesen be­építve hordozzák a szocialista mondanivalót. Padányi Aitm A televía 18,00: Híreik. 18,05: Képről- képre... 18,50: Afrika! Af­rika! Felső-Volta. Előadó: Rud- nyánszky István. 19,10: Hét- ről-hétre... 19,20: Tv-híradó. 19,35: A tv mesekönyve. 19,40: ió műsora Liliomfi. Magyar ülm. 21,25: Műkorcsolyázó VB. Jégtánc Közvetítés Cortina D’Ampez- zóból. Kb. 23,30: Hírek, a tv- híradó ismétlése. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents