Heves Megyei Népújság, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-02 / 51. szám

2 NEPÜJ8AG 1963. március 2., szombat Äz első „örege* napja" Idős embereket köszöntöt­tek az elmúlt napokban az adácsi kultúrotthonban. A helybeli pártszervezet, a nőta­nács, a termelőszövetkezet és a községi tanács első ízben szer­vezték meg az országosan im­már hagyományossá vált öre­gek napját. Az ünnepi beszédet Kocsis László elvtárs, a pártszerve­zet titkára mondotta. Az ünnepi beszédet kultúr­műsor követte, s az öregek szívesen tapsoltak a szerep­lőknek. A kultúrműsor után Sári Imre, a Béke Termelőszö­vetkezet elnöke 70, munkából kiöregedett termelőszövetkeze­ti tagnak adta át a szövetkezet ajándékát. A «termelőszövetke­zeti közgyűlés 20 ezer forint értékű pénz- és természetbeni juttatást szavazott meg az öre­géknek. Az ajándékutalványo­kat úttörők adták át az öre­geknek. A műsor és az ajándékozás végén megvendégelték az öre­geket, s az úttörőzenekar mu­zsikájára néhány öreg táncra is kerekedett. Az ellesett be­szélgetések tanúsága szerint az öregeknek igen jólesett a meg­emlékezés. Kovács János 1 Adács Kiosztották Az ifjúság a szocializmusért Az ünnepséget szellemi ve­télkedő tette hangulatosabbá, majd tánc következett. A fia­talok igen jól szórakoztak. Erdélyi Béla Tiszán ána Sikeres vi*«ga Sarud községben 33 fiatal és idősebb termelőszövetkezeti tag kezdte meg az elmúlt év őszén az ezüstkalászos tanfo­lyam elvégzését. A tanfolyam hallgatói szorgalmasan készül­tek a vizsgára, arra, hogy szá­mot adjanak a tudásukról. Az első évfolyam záróvizsgájára a napokban került sor. A hall­gatók a vizsga során alapos felkészültségről tettek bizony­ságot. A tanfolyam időtarta­ma három év, utána szakmun­kás-bizonyítványt kapnak a részvevők. Reméljük, hogy ' a következő években is hasonló sikerrel vizsgáznak a mező- gazdaság sarudi szakmunkás­jelöltjei. Pásztor Endre Sarud 70 óra társadalmi munka személyenként Vezetőségválasztó gyűlést és munkaértekezletet tartottunk a gyöngyösi mezőgazdasági technikum KlSZ-szervezeté- ben. Az értekezleten leköszön­ték a végző vezetőségi tagok, — hogy most már minden ide­jüket az érettséginek szentel­hessék —, helyükbe alsóbb év­íolyambeliek léptek. A közgyűlés egyben munka- értekezlet is volt, ahol a re­szortfelelősök beszámoltak az eddig végzett munkáról. Az elhangzott beszámolókat érté­kelve megállapíthattuk, hogy fejlődött KISZ-szervezetünk, bár még mindig vanr.ak hi­bák. legnagyobb fejlődés a kulturális munkában tapasz­talható. Szép eredményeket értünk el a társadalmi munka szervezésében is, átlagosan 70 óra társadalmi munkát végzett minden diák. A KlSZ-gyűié- sen a távozó vezetők legjobb­jait dicséretben részesítettük. Ezsiás János Gyöngyös fit mit tud? Gvőngyönhalásxon A gyöngyöshalászi kultúrház és a KISZ-szervezet vezetősé­ge több mint 300 néző előtt bonyolította le a „Ki mit tud”- vetélkedőt. A vetélkedőre 22-en neveztek be, a műsor levezetője Tárnái László, a művelődési otthon igazgatója volt. A zsűri tagjainak igen ne­héz helyzete volt, amíg a 22 szereplő közül kiválasztotta a legjobbakat, akiknek átadták a 400 forint értékű ajándékokat. Reméljük, hogy az első si­keres próbálkozást több követi majd. Lévai László Gyöngyöshalász Brazília a szocialista országokban keres piacot őstermékei számára LONDON: A Scotsman dél­jelvényeket KISZ-szervezetünkben ün­nepélyes keretek között osz­tották ki Az ifjúság a szocia­lizmusért szintet teljesítő fia­talok között a jelvényeket. A járási KISZ-bizottság részé­ről Varga Kálmán titkár, a ter­melőszövetkezet pártszervezete nevében Csillik József párttit­kár méltatták az ünnepség- je­lentőségét. A jelvényt 38 fia­tal termelőszövetkezeti tag kapta meg, akik ígéretet tettek arra, az idén úgy dolgoznak, hogy elnyerjék a jelvény má­sodik fokozatát. amerikai szakértője írja: Brazília gazdasági problé­máinak fő oka nem annyira az infláció, hanem őstermékei vi­lágpiaci árának zuhanása. E termékele pedig az ország ha­gyományos exportcikkeit és fő kereseti forrását jelentik. Brazília, ezért reméli, hogy növelheti kereskedelmét a szo­cialista országokkal. A Szov­jetuniótól megkaphatja a meg­élhetéséhez nélkülözhetetlen búzát, cserében kávéért, ka­kaóért és növényolajokért. Goulart brazil elnök három­éves gazdasági terve értelmé­ben Brazília külkereskedelmé­nek állandóan növekvő aktív egyenlege lesz, feltéve, ha új piacokat talál, amelyek túl­nyomó többségét szocialista or­szágok alkotják majd. (MTI) Karjalainen televíziós nyilatkozata Gromiko Norvégiában OSLO: Gromiko szovjet külügymi­niszter norvégiai látogatásának második napján, csütörtökön tárgyalásokat folytatott a nor­vég kormány tagjaival, köztük Lange külügyminiszterrel és Gundersen kereskedelmi mi­niszterrel. Gromikót fogadta Olav norvég király is. Gromikót Oslo város polgár- mestere látta vendégül dísz-- ebéden, a parlament elnöksége pedig díszvacsorát adott tisz­teletére. ■ masztják alá. Emlékeztetett : arra, hogy április 6-án lesz lí . éve, hogy aláírták a két ország barátsági és kölcsönös együtt­működési szerződését. Számos olyan gyakorlati eredményi . lehetne felsorolni, amelyek e szerződés alapján születtek — ■ mondotta. Karjalainen elismeréssé szólt Hruscsovnak a két ország közti barátság megszilárdításá­■ ban szerzett érdemeiről. ..Biztosítom önöket, hogy í ■ legkellemesebb benyomások­kal távozom a Szovjetunióból’ — jelentette ki Karjalainen. Véget ért ez ENSZ ga tevékenységét ssszeiian etsö iii NEW YORK (TASZSZ): New Yorkban véget ért as ENSZ gazdasági és társadalmi tevékenységét összehangoló bi­zottság első ülésszaka. A szovjet küldöttség az ülés­szakon állást foglalt amellett hogy az ENSZ az olyan prob­lémákra összpontosítsa a fi­gyelmét, mint a nemzetközi kereskedelem fejlesztése és a k ragaszkodnak lányzathoz a Szakszervezeti Világszövet­séghez és a világ valamennyi szakszervezetéhez intézett: fel­hívását, amely megállapítja, hogy „ez az államcsíny min­denekelőtt a reakció és a feu­dalizmus erőire támaszkodik és a demokrácia, az ország nemzeti függetlensége ellen irányul”. Az iraki demokratikus erők elnyomása csupán az imperia­listák érdekeit szolgálja, akik Irakot be szeretnék vonni ka- önkormányzatot akarnak, de tonai tömbjeikbe és így veszé- közös államfőjük, hadseregük lyeztetik a Közép-Kelet és az és külpolitikájuk lenne Irak- egész világ békéjét, kai, más kérdésekben a kur- Az „iraki munkások és a sze­dők és arabok választott kép- les népi tömegek nem azért viselői döntenének. küzdöttek Kasszem személyi BEIRUT: diktatúrája ellen, hogy demok­A „Szabad Irak” rádióállo- ratikus rendszer létrehozása más csütörtökön felolvasta az helyett sötét fasiszta diktatú- Iraki Általános Szakszervezeti rát erőszakoljanak rájuk” — Szövetségnek az iraki néphez, állapítja meg a kiáltvány. Idő járásjelentés Várható időjárás szombat estig: Továbbra is száraz, na­pos, hideg idő. Gyenge lég­áramlás. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet: mínusz 1 —mínusz 5, legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet: a délkeleti megyékben mínusz 13—mínusz 16. Az ország többi részein ál­talában mínusz 18—mínusz 22 fok között, egyes helyeken mí­nusz 25 fok alatt. (MTI) A zárszámadások tapasztalatai a gyöngyösi járásban 'T* ermelőszövetkezeteink- ben megvoltak a zár­számadó közgyűlések, amelyek összegezték az 1962 gazdasági év eredményeit, hiányosságait, s nagy vonalakban megszab­ták az 1963-as esztendő felada­tait Azért csak nagy vonalak­ban, mert a közgyűlések és a közgyűlések előtt megtartott brigádgyűlések azt mutatják, hogy számtalan termelési, jö­vedelemelosztási, munkaszer­vezési, irányítási részprobléma vár még megoldásra. Mielőtt e problémákról szól­nék, el kell mondanom, hogy termelőszövetkezeti tagjaink zöme, ha nem is teljesen, de elégedett az 1962-es év ered­ményeivel. Látják, hogy a fa­gyos, jégkáros, aszályos esz­tendő ellenére is tovább növe­kedett a termelőszövetkezetek állóeszköz-alapja, a fel nem osztható szövetkezeti alap. Termelőszövetkezeti tagjaink látják, hogy az újabb építke­zések, gépek, öntözőberendezé­sek, hajtatóházak, szőlő- és gyümölcstelepítések mind­mind a szövetkezeti gazdálko­dás, a tagok jövedelemnövelé­sének alapját vetik meg. Termelőszövetkezeti tag­jainknak, a termelőszövetke­zetek vezetőinek, elnökeinek, főagronómusainak, főkönyve­lőinek, brigádvezetőinek kö­szönhető, hogy az elmúlt nehéz esztendőben járásunkban bú­zából 11,3, árpából 14,3, kuko­ricából 14,7, paradicsomból 78 mázsás átlagtermést értek el. A szövetkezeti vezetők és ta­gok rugalmas gazdaságirányító munkájának köszönhető, hogy 1962. május első napjaiban át­dolgozták a terveket és év köz­ben az állam segítségével igye­keztek azokat végrehajtani, így sikerült elérni, hogy az egy munkaegység értéke járási iátlugban 40,26 forint, amely 24 fillérrel maradt alatta a be­tervezettnek. Az egy dolgozó tagra jutó jövedelem is felül van 11 000 forinton. >yi anapság egészséges vita 1,1 folyik a tsz-vezetők és tagság, a járási párt-, tanács- és más tömegszervezetek, álla­mi szervek vezetői között a termelőszövetkezeti mozgalom és gazdálkodás még megoldat­lan problémáiról, vagy éppen a meglevő és sürgősen kikü­szöbölendő hibákról. A prob­lémák egy része megyei, vagy országos intézkedést, erőfeszí­tést követel. A termelést illetően a ta­pasztalatok azt mutatják, hogy termelőszövetkezeteink veze­tőinek és tagjainak nagyobb gondot kell fordítaniuk az ál­lattenyésztés fejlesztésére, mert ez az üzemág elmaradott és nem kifizetődő, szükséges kényszerűségként kezelik sok termelőszövetkezetben a veze­tők. Eljött az ideje, hogy a kenyérgabona-termelés to­vábbfejlesztése mellett most nagyobb gonddal és összefo­gással előre lépjünk az állat- tenyésztést illetően is. Az állattenyésztés elsősor­ban takarmánykérdés, éppen ezért javasolhatjuk a termelő- szövetkezetek vezetőinek és tagságának, hogy a tavasz fo­lyamán minden olyan terüle­tet, amely nem szántóként volt nyilvántartva (legelő, rét, fel­törés, elhagyott parlagterüle­tet) takarmánnyal vessenek be. Ezen túl, ami talán a leg- kihasználatlanabb takarmány­forrás, a rétek és legelők szak­szerűbb kihasználása is első­rendű fontosságú. " Járásunkban 1357 kát hold rét és 2160 kát. hold legelő van. E területeken a kora ta­vaszi bokor- és gyomirtással, műtrágyázással és szervestrá­gyázással kétszeresére lehetne növelni a fűhozamot Mindent el kell követni azért, hogy a közös állomány takarmány- szükségleteinek biztosítása mellett tartsák tsz-vezetőink kötelességüknek a háztáji ál­latállomány nyári és téli ta­karmányszükségletének a biz­tosítását is. Ezeken túl sok más intéz­kedést kell tenni a tsz-veze- ’ tőségnek az állatok gondozásá­ra, a szelektálásra az itatásos borjúnevelésre, az állategész­ségügy helyes megszervezésére és rendszeres ellenőrzésére. Különösen fontos most a meglevő abrak- és szálas ta­karmány olyan beosztása, gaz­daságos szakszerű felhasználá­sa, amely biztosítja, hogy a meglevő takarmánykészletek újig kitartsanak. rF öbb termelőszövetkezet- ben az elmúlt évekkel ellentétben, munkaerőfelesleg mutatkozik a munkacsúcsok időszakát kivéve. Ma a ter­melőszövetkezeti tagok munkát követelnek, a vezetőknek vi­szont nagy gondot okoz mun­kát biztosítani egész éven át a tagoknak. E probléma megol­dása nem könnyű. Helyes, hogy tsz-vezetőink törik a fe­jüket azon, hogy milyen új le­hetőségeket (segédüzemág) tár­janak fel a munkaerő, foglal­koztatására. De a múlt év tapasztalatai azt is megmutatták, hogy a meglevő lehetőségeket sem használták ki megfelelően a munkaerő lekötésére. Egyes termelőszövetkezetekben, de majdcsak valamennyi termelő- szövetkezetben előfordult, hogy a kukoricát egyszer vagy kétszer kapálták, a szőlő egy része nem kapott mélyműve­lést, metszésnél kevés gondot fordítanak a csonkozásra, a tő­ke fiatalítására. Sok termelő- szövetkezetben elmarad a gyümölcsfák tisztítása, perme­tezése, nem tetőzik be rende­sen a takarmánykazlakat és még sok olyan agronómiái munkafolyamat elhagyását lehetne felsorolni, amelynek „megtakarítása” nem haszon­nal, hanem kárral jár. Ezek szakszerű és ésszerű elvégzése munkaerőt kötne le és termésnövelő hatása lenne. Ezekre is jó lesz gondolni eb­ben az évben. Termelőszövetkezeteink je­lentős részében az elmúlt év­ben már alkalmazták a terme­lés anyagi ösztönzőinek vala­mely formáját. Különösen le­mérhető az eredmény a kuko­ricatermelésben, néhány he­lyen a zöldségtermelésben és az oltványtermelésben. Példá­nak lehet hozni, hogy az aszály ellenére, az 1961-es évhez vi­szonyítva, a termelőszövetke­zetek közös kukoricaterületeit példásan megművelték és egy szálig betakarították. Nem beszélve arról, hogy az átlag­termés az 1961-es 5,8 mázsáról 14,7 mázsára növekedett kát. holdanként A vélemény csak az lehet, hogy az 1963-as évre lehetőleg minden fő növényre, állattenyésztésre, a segédüzem­ágakra is ki kell dolgozni az anyagi ösztönző formák vala­melyikét a tagokra és vezetők­re egyaránt. A vezetők mun­kaegységkönyv szerinti pénz- forgalom utáni eredményessé­gi premizálása elavult. Üj for­mák kellenek. Az a vélemény alakult ki a közgyűléseken, hogy _ a termelőszövetkezeti vezetők csak akkor vehetnek fel prémiumot, ha a tagság is premizálva van. Eddig sok tsz-ben azért nem fizettek prémiumot, ha el is határozták év elején, mert nem teljesítették a termelési terveket. Ez lejáratta az anya­gi ösztönzés tekintélyét. Ezért az anyagi ösztönzés olyan for­máit kell kidolgozni és év köz­ben olyan módosításokat kell eszközölni (elemi csapás ese­tén), amely biztosítja, hogy a jó munkáért többet kapjanak a szorgalmas tszrtagok azoknál, akik hanyagul, rosszul dol­goznak. Nem könnyű az ösz­tönző formák kidolgozása. A tagság türelmes segítsége, ja­vaslata nélkül a vezetők nem tudják megoldani. De ha a vezetőség és tagság összefog, akkor egyetlenegy év alatt is megmutatkozik az eredmény. A zárszámadó közgyűlése­ken, brigádgyűléseken sokat foglalkoztak a tagok a közös tulajdon védelmével. Több közgyűlésen példákat mondtak el, amikor a tagok, a vezetők elmulasztották a közös tulaj­don védelmét, vagy éppen egyes vezetők voltak azok, akik hűtlenül kezelték a közös vagyont. Uár az utóbbi időben so­u kát fejlődött a tsz-ek számvitele, a könyvelés, a bi­zonylatolás, mégis ezek laza­sága, hiányossága nagymér­tékben alkalmat ad arra, hogy Csáki szalmájaként kezeljék egyesek a közös tulajdont. Elő­fordult a gyöngyösi Dimitrov Tsz-ben, hogy sem az anyag­raktárba való bevétel, sem a kiadást nem könyvelték, s az átvevő, az átadó, a kiadó, a felhasználó nem írták alá a bizonylatot. Kifogásolják a tagok, hogy egyes tsz-ekben a tsz gépjár­műveit feleslegesen járatják, vagy éppen illetéktelenül hasz­nálják. Az egyik tsz 3,5 ton­nás tehergépkocsija néhány személlyel lakodalomba ment, ahonnan a gépkocsit vissza­küldték, maid az újból elment értük. Így kb. 150 km-es utat tett meg, de sehol sem volt nyoma a kiutalásnak és a használati díj megtérítésének. A tagok elmondták továbbá, hogy gépbeszerzés, gépjavítás, vagy más anyagok „olcsóbb beszerzését”, a meg’ rmelt termékek „jobb értéke - 'lését” a tsz vezetői 10—20 liter bor. egy-két mázsa termény, né­hány láda gyümölcs ajándé­kozásával, vágj' éppen egy- egy jó megvendégel ésscl toíd- ják meg a közösből. Mondani sem kell, hogy az anyagi káron túl, milyen karói erkölcsi hatása van az ilyen módszereknek. A termelőszövetkezeti ta­gok véleménye alapján a járá­si párt- és tanácsszerveknek az a véleménye, hogy ebben az évben a tsz-ek vezetőinek még nagyobb gondot kell for­dítaniuk a közös tulajdon vé­delmére. Megszervezni a he­lyes számvitelt, az anyagbevé­tel, kiadás, felhasználás rend­szeres ellenőrzését. E téren olyan feladata is van a tsz ve­zetőinek, hogy a tsz ellenőrző bizottságaiba a legrátermet­tebb tsz-tagokat javasolják és menet közben segítsék az el­lenőrző bizottságok rendsze­res és hatékony munkáiét. Az ellenőrző bizottságok elnöke! és tagjai pedig éljenek jobban az alapszabály biztosította jo­gukkal és kötelességükkel. Wem lehet az ellenőrző L munkát népszerűtlen feladatnak tekinteni. Gondol­janak arra, hogy a tsz-tagság zömének tesznek elégtételt akkor, amikor szigorúan őrzik á tsz közös érdekét, nem be­szélve arról, hogy az ellenőrző bizottságok jó munka ia igen sok kellemetlenségtől ment­heti meg a tsz-tagságot és a vezetőséget. Az elmúlt esztendőkben nem kevés nehézséget okozott és még ma is vissza-vissza- térő problémát okoz a ház­táji területek igazságos elosz­tása. E téren a tsz-vezetők és különösen a háztáji kiosztásé- • val megbízott vezetők sok esetben emberfeletti munkát végeztek. Ezért a tagság ré­széről és mindenki részéről csak elismerés illetheti őket. Mert hisz ahány család, any- n.vi lönbség, ahány parcel­la. sz [ő, szántó, annyi különö­se ugyan ki lenne az, aki vállalkozna arra, hogy min­denkinek igazat tegyen? Ez- csak az nem ért egyet, aki nem veszi komolyan a nehéz­ségeket. De ha teljes igazságot nem is tudnak tenni tsz-veze­tőink, mégis, jobban töreked MOSZKVA (TASZSZ): Kar­jalainen finn miniszterelnök csütörtökön este beszéde! mondott a moszkvai televízió­ban. Karjalainen hangoztatta, hogy Moszkvában „hasznos” és baráti tanácskozásokat folyta­tott Nyikita Szergejevics Hrus- csovval, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnökével. A Szovjetunió vezetőivel folyta­tott tanácskozások során kicse­rélték véleményüket számos, a Fitmország és a Szovjetunió érdekeit érintő kérdésről. Egyik ilyen probléma a két ország áruforgalma. Utalt arra, hogy véleménye szerint a Szovjetunió és Finn­ország áruforgalmát „még to­vább lehet fejleszteni”, a lehe­tőségek e téren korlátlanok. örülnék — folytatta Karja­lainen —, ha látogatásom hoz­zájárulna Finnország és a Szovjetunió áruforgalmának további fejlődéséhez. A két ország között létrejött kapcsolatokról szólva a mi­niszterelnök kijelentette: ezek példásaknak nevezhetők, mivel nemcsak szavak és nyilatkoza­tok, hanem konkrét tettek tá­Az iraki kurdo az önkorn BAGDAD: Dzsalal Talabani kurd vezető, az iraki kormány képviselőivel folytatott titkos tárgyalásokat követően csütör­tökön kijelentette: „Továbbra is ragaszkodunk Kurdisztán önkormányzatához. Amennyi­ben a tárgyalások nem vezet­nek eredményre, minden bi­zonnyal folytatjuk harcunkat. Csak felfüggesztettük forradal­munkat, de nem állítottuk le." Az iraki kurdok követelései­ről Talabani elmondotta, hogy önkormányzatot akarnak, de közös államfőjük, hadseregük és külpolitikájuk lenne Irak­kal, más kérdésekben a kur- doik és arabok választott kép­viselői döntenének. BEIRUT: A „Szabad Irak” rádióállo­más csütörtökön felolvasta az Iraki Általános Szakszervezeti Szövetségnek az iraki néphez, zdasági és társadalmi goló különleges bizottság ésszaka kereskedelmi kérdésekkel fog­lalkozó ENSZ-értekezlet elő­készítése, nemzetközi kereske­delmi szervezet létesítése az ENSZ keretein belül, a gazda­ságilag elmaradott országok ipari fejlesztése, az országok szuverenitásának biztosítása természeti kincseik felett, a fa­ji megkülönböztetés megszün­tetése, az általános és teljes le­szerelés gazdasági és társadal­mi következményeinek tanul­mányozása. A gyarmattartó hatalmak képviselői igyekeztek kitérni az olyan problémák megvita­tása és megoldása elől, mintáz országok szuverenitásának biz­tosítása természeti kincseik fe­lett és a faji megkülönböztetés megszüntetése, valamint tilta­koztak az általános és teljes le­szerelés gazdasági és társadal­mi következményeinek tanul­mányozása ellen is.

Next

/
Thumbnails
Contents