Heves Megyei Népújság, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-13 / 60. szám

4

NÉPŰJSAG

1963. március 13., szerda

Dupla jeggyel...

Az egyik vasúti, a másik autóbuszjegy, mert kedden kétféle jeggyel utaztunk jó néhá- nyan Füzesabonyból Egerbe. Nem azt a néhány forint többletet sajnáljuk, csupán a MÁV figyelmetlenségét és felelőtlenségét szeretnénk szóvá tenni.

Annak idején. amikor a MÁV a vonatkorlátozásokat kiterjesztette az Egerbe 9 óra 6 perckor érkező vonatra is, sokan sajnálták. Annál jobban örültünk március 11-ének, amikor újra visszaállították, — de csak papíron! Legalábbis ezt bizonyította a kedd reggeli eset, amikor is Füzesabonyban jó néhányon vártuk, hogy Egerbe eljussunk, de vonat — az sehol. Budapesten és Hatvanban a jegypénztárosok közölték, hogy a vonat most már Egerig közlekedik, azonban, úgy látszik, Füzesabonyba nem jutott el a „felsőbb utasítás”.

Jó lenne tisztázni, hogy ez a bizonyos 9 óra 6 perces vonat, „a törvényszéki vonat" — van vagy nincs?

(kisbé)

— ÉNEK- ÉS ZENEKARI hangversenyt rendeznek holnap este a hatvani Vörösmarty Művelődési Házban a Bajza József Gimnázium növendékei. A műsorban 12 ének- és zenekari szám szerepel.

— 1SMAIL1A kormányzója bejelentette, hogy még ebben az évben műegyetem létesül a Szuezi-csatorna mentén, Port Szaidban. Az egyetemi oktatásban fel fogják használni a csatorna műszaki berendezését. Rövidesen orvosi karral is bővítik az egyetemet és a két Port Szaid-i kórházat klinikai rangra emelik. Ismailiában fog működni az egyetem mezőgazdasági tanszéke, Szuezben pedig hidrobiológiái és petro- leumkutató intézet létesül.

— ŰJ TRANSZFORMÁTOR építését kezdték meg Horton. Ezzel egy időben az ÉMÁSZ munkásai elvégzik a falu villanyhálózatának korszerűsítését is.

— EGY LONDONI klinikán, 47 éves korában meghalt Raphael Boolsky svájci fizikus, a Telycőlour > Limited Vállalat igazgatója, aki újszerű eljárást talált a fekete-fehér televíziónak színessé való átváltoztatására.

— 300 EZER forintot fordít ebben az évben — saját erőből — beruházásra az andor- naktályai Búzakalász Termelőszövetkezet. Ezt az összeget elsősorban a gazdasági épületek felújítására használják fel.

— A VILÁG minden nemzetiségű tengerészeinek bizonyára hiányozni fog a hamburgi kikötő régi, kedvelt jelképe, az úgynevezett „Viszontlátásra”

torony, amely három nemzedék óta köszöntötte a kikötőből kifutó és oda befutó hajókat. A tornyot fel kellett robbantani, mert helyébe 100 méter hosszú raktár épül.

— MÁRCIUS 14-én délelőtt $ 9 órai kezdettel ülést tart < Eger város tanácsának végre- é hajtó bizottsága. Az ülésen a £ lejárt határidejű vb-határo- i zatok végrehajtását, a vb-ki- ^ rendeltség működését és a végrehajtó bizottság harmadik negyedévi munkatervét vitatják meg.

— CALIFORNIA legdélibb pontjáról. San Diego kikötőjéből útnak indult a „Lehi V” i nevű 8 méter hosszú tuta j.' amelyen 10 ember, köztük több* etnológus, a tengeráramlatok í felhasználásával hat év alatt] akarja megkerülni a világot.

idő járásjelentés í

A Meteorológiai Intézet jé- $ lenti: É

Várható időjárás szerda es- J tig: Felhőátvonulások, az or- • szag nagy részén újabb esők.* Néhány helyen zivatar. Meg-j erősödő és nyugatira, észak- • nyugatira fordu'ó szél. A nap-, pali .felmelegedés az országi déli felében mérséklődik, észa-j kon nem változik. Várható leg-« magasabb nappali hőmérséklet* 10-13 fok közeit. (MTI)

Bródy-emlékest Egerben

Lengyel Judit adta elő. Mindketten a leánygimnázium volt növendékei, a Zeneművészeti Főiskola énekszakosai, alak érett hanggal tolmácsolták Re- zessy megzenésített Ady-ver- seit.

Az estnek harmadik művészvendége az ugyancsak volt leánygimnáziumi növendék, Hortobágyi Mária zongoraművésznő, aki mély átéléssel játszotta Liszt E-dur etűdjét és Chopin A-dur polonaise-ét.

A leánygimnázium énekkarát Dienes Tibomé vezényelte. A szólamok kitűnően szólták és az érzelmi hullámzásokat az egyes számoknál kitűnően érzékeltették a lányok, különösen a József Attila „Mondd, mit ériéi” című versére szerzett kompozíciónál.

Schubert Impmmtu-jét Kő- rössy Mária játszotta, életre keltve zongorán az osztrák zenéköltő lírai hangulatait.

A műsor népes szereplőgárdájából ki kell emelnünk a narrátor nehéz feladatát ellátó és szépen beszélő Sönperger Klárát, Panyik Mártát, Szojá- osik Anna szavalatát, Veres Gizellát, Antal Rozáliát és Rádüly Margitot, aki Bródy András írását is felolvasta, Rákos Etelkát, Csécs Emíliát; dicsérnünk kell azokat a lányokat és fiúkat (a Dobó István Gimnáziumból), akik a két drámai jelenetet játszották, ezek közül is Herbély Zsuzsát, Rákos Etelkát, Bartos Évát, Csathó Emilt, Safranloa Lászlót és Tuba Lászlót.

Üde színt vittek a műsorba Tímár Sándor Fehér liliomszál című tándkampozíciójával a leánygimnázium táncosai és Graffjódy Zsuzsa, aki Weiner: „A kútnál” című művére táncolt. Mindkét számot Kelemen Márta tanította be. A műsorközlő feladatát Doros Anna látta el.

A két és félórás ünnepi műsorral az egri fiatalság méltóképpen emlékezett meg Eger város nagy írófiáról, Bródy Sándorról.

Anton Makarenko

1963. MÁRCIUS 13., SZERDA: KRISZTIÁN

75 évvel ezelőtt. 1880. március 13-án született ANTON MAKARENKO szovjet-ukrán pedagógus és író. Az I. világháború után 3 évig a háborús árvák és a kiskorú bűnözők egyik munkatelepét vezette, majd itteni pedagógiai tapasztalatai alapján a Dzserzsinsz- kij Kommunában most már tudományos alapon megszervezett nevelési rendszert vezetett be. Ennek alapja a közösségi nevelés és az iskola melletti termelőmunka végzésé volt. Munkái magyarul 7 kötetben jelentek meg, olvasóinknak Az új ember kovácsa című művét ajánljuk.

95 évvel ezelőtt,- 1868-ban e napon született JANKÓ JÁNOS utazó és néprajzi író. Beutazta Észak-Afrikát és Közép-Ázsiát, néprajzi kutatásokat Angliában, Franciaországban, itthon a Balaton mentén, Torockó, Kalotaszeg vidékén végzett. Megírta Be- nyovszky Móric életrajzát.

35 évvel ezelőtt, 1928-ban e napon halt meg FRANC RUBO orosz festő. Főleg történelmi képeket festett (Bzevasztopol védelme). Fő műve a 100. évfordulóra festett Borogyinói csata című, 115 méteres hatalmas k,örkép, amelyet Pétervárott állítottak ki. Ezt a képet a múlt évben, a csata 150, évfordulóján restaurálták és a moszkvai Kutuzov sugárúton nyitották meg újra a nyilvánosság számára.

115 évvel ezelőtt, DALOM.

FILM:

1848. március 13-án tört ki a BÉCSI FÓRRAAs ismeretlenség' határán

Egy kísérleti repülőállomáson játszódik Az ismeretlenség határán című, magyarul beszélő szovjet film, amelynek hősei a hang sebességét túlszárnyaló gépekkel foglalkoznak és egy rejtélyes villogás problémájának megoldásán fáradoznak. A kísérletek rendkívüli bátorságot kívánnak. Munka közben bontakozik ki a szerelem Bajkalov pilóta és Vera Sztanke- vies fizikusnő között. A filmet a gyöngyösi Szabadság Film* színház március 14-től 17-ig tűzte műsorára.

A televízió műsora

3.

; — Szerinted csak ezért női sülhet az ember, mert megszólj rult? — kérdezte éles hangon ,

> Pikó.

* — Ne vágj közbe... — in- ) tettem le. — Több dolog miatt ! nősülhet az ember. Szerelem' bői, meg számításból is. Azért, : 1 mert mondjuk, otthon után : J vágyik, mert erős benne az : j ösztön, hogy utódai legyenek;

; és nősülhet az ember azért is, : i hogy egy törvényes szeretőt i béreljen magának.

( — Te ilyen elveket vallasz?!

— Ugyan már, hagyd _ ezt a ! dühítő csodálkozást. Nem val- jlok, akkor vallottam, tíz évvel

* ezelőtt! Szóval, álmomban se ; gondoltam nősülésre, mert hol í az egyik, hol a másik ajtó j nyílt meg előttem. Nem erősza> koskodtam én senkivel, lányok* kai, asszonyokkal nem, csak <1 fiatal özvegyekkel'. Volt a tele- J pen, meg a környéken belőlük ; elég. Elég arra, hogy ne gon- í doljak otthonra, családra, gye- 3 rekekre, utódokra.

5 — És...?!

J — És akkoriban jött a telepre ő. Magda. Mindenki el- '

tátotta a száját, amikor meglátta, mert nem hazudok, ha azt mondom: a legszebb ő volt az itteniek között. Az apja tanbányát .vezetett, amikor azt megszüntették, ide költözött a család. Meg is halt az öreg. Gyomorrákban. A húszat már meghaladta Magda, amikor ide jöttek, s szinte mindenki szeme láttára fejlődött, formálódott egyre szebbé. Sokan beleszerették. Mondhatom, engem különösebben nem érdekelt. Akkor még. Inkább dü- hösített, hogy mennyien légy eskednek körülötte, menynyien törik egymást kegyeiért. Hogy teljességgel megnyugtassalak ... akkor számoltam .le magamban az elveimmel, amit a nőkről magamban kiötöltem. Olyanféle érzés volt ez, mint amikor a szomjas ember leissza magát, aztán úgy megte- lítödik a szesszel, hogy napok mülva is bódult tőle, nem tud enni a korhelylevesből, a kocsmák tárka szaga meg egyenesen görcsöli a gyomrát. Szóval nem volt az élet, ahogyan én koslattam, csak amolyan gonddal megterített asztal,

amely mellől csömörrel kel fel az ember.

— Talán még bizony bűnbánatot is tartottál? — kérdezte Pikó kételkedve és enyhe gúnynyal a hangjában.

— Hát, gyónni éppen nem mentem a templomba ... De, hogy eszedbe hozzam, él kell mondani, volt nekem itt a telepen egy testi-lelki jó barátom. Czirák Feri. Lakatos a javítóműhelyben. Nem olyan barát volt, akit bor mellett, kocsmapult előtt szerezhet az ember. Ismertem gyerekkora óta, s szerettem is, mert karakán, humoros, vicces fiú volt. Kész a segítségre, a komoly dolgokra is. A megmentő jé- nek tartott, második apjának... Általában külszínen dolgozott, de időközönként a bányába is belátogatott. A szivattyúk tartoztak a keze alá, azokat ellenőrizte, javította.

Nyolc éve is van már annak, amikor csepp híján majdnem leim hagyta a fogát. A szállító- vágaton ballagott lefelé, s vontatásnál az egyik tele csilléről leszakadt a vitlaköté], s a csille nagy dübörgéssel rohanni kezdett vissza a lejtőn. Csak félre kellett volna húzódnia, az ácsolatok mellé, de annyira meglepődött a látványon, hogy szinte megdermedt. Én a fronton dolgoztam akkor, s éppen a faanyagot sürgetni indultam fel az ereszkei tetőre. Ha félre nem lököm a sínek mellől, ott roncsolódik halálra.

Csiráikat annyira meglepte, amit érte tettem, hogy azt hittem, életem végéig fogja há- lálgatni és emlegetni. Nem is volt olyan dolog az életében, amit el ne mondott volna ne- ikem. S milyen furcsa is az ember, csalk akkor kezd értékelni valamit, ha veszély fenyegeti. Czirák is csak ezután kezdte megérteni, mit is kezdjen életévéi, idejével, amit egy-két pillanat alatt kiolthatott volna a súlyos terhű csille.

Még amikor Magda megérkezett a telepre, akkor sem volt baj a mi barátságunkkal. Gyakran találkoztunk, beszélgettünk. S egy idő elteltével Czirák Feri egészen megváltozott. Már csak éppen köszönt, ha nem felejtette el. Faggattam, mi baja. Kurtán, furcsán válaszolt csak, többre nem méltatott Mondanom sem kell, hogy az igazságot elhallgatta előttem, elhallgatta, hogy a lány (körül ólálkodik, akár a többi tizenöt vagy húsz. Egyik este aztán megláttam beszélgetni a lánnyal. Mikor észrevették, köszönték és búcsúztak egymástól. „Te, — kérdeztem foarátilag — mit ragadsz ehhez

a lányhoz, hát, nem látod,

mennyien röpködnek körülötte, mint legyek a mézesbödön- nél?” Nem szólt rá semmit. „Te, psak nem olyan komoly a dolog!?” Czirák megvonta a vállát: „Fene se tudja... talán elveszem feleségül.” Feldühösített a válasza, cinikusnak és közönyösnek ritkán láttam. „Talán elveszed? Hát szereted, vagy nem szereted?!” „Azt nem tudom, de tetszeni tetszik... szóval, lehet belőle házasság”.

No, de minek nyújtsam a mesét, biztosan unod már. Elhiszem, ha nem mondod is. Számodra érdektelen az egész, mintha egy film tartalmát mondanám el, aminek úgyis tudod, mi a vége.

Pikó a székre tette a párnája alól kihúzott könyvet, fel- könyökölt és hosszan nézett beszédes, érdeklődő szemével.

— Beszélj csak, ne hagyd abba. Te még nem beszéltél így sohasem. S nem is hittem völna rólad, hogy ennyit is elmondasz.

— Mert az a süket írásod, a No-vel-lád. vagy minek nevezted, megbántott... A szentségedet! Tudod, hogy meg akartalak verni miatta? Most meg azt mondom neked, írjad tovább, úgy, ahogy én elmondom. És ne szépítgesd a dolgot, hiszen az én szerepem nem volt valami becsületes ebben a játékban.

(Folytatjuk.)

9,20: Tv-híradó (ism), majd A lelkiismeret lázadása, I. Magyarul beszélő NDK-film (ism.). (14 éven felülieknek.) — 17.00: Hírek. 17.05: A tv. mezőgazdasági szakmunkásképző műsora: Rét- és legelőgazdálkodás. — 18.05: Tanuljunk oroszul.

Nyelvlecke kezdőiknek. 18.25: Aranypelyhecske. Szovjet kisfilm. 18.45: A tv világhíradója. 19.00: A tv mesekönyve. 19.05: Közvetítés a Nemzeti Színházból. Shakespeare: Othello. Tragédia 3 felvonásban. (Csak 16 éven felülieknek!) A közvetítés II. szünetében: Demeter Imre színházi jegyzete. 22.30: Hírek. Tv világhíradó ismétlése. (MTI)

újságíró is, aki az újpesti Jutagyárban közvetlen közelről ismerte és gyújtogatta a forradalmi szellemet.

Szívből jövő az az arckép is, amit a nagyszerűen jellemző író Vajda Jánosról, a magános költőről rajzol. Rövid novellája, az „Asztalos és a lánya” egy korszakot tép fél a történelemből, míg az „A tanítónő” című dráma egyik jelenete az akkori úri bitangságot leplezi le, Elhangzott egy jelenet „Az egri diákok” című kisregényének dramatizált változatából, az a rész, amikor Szihalmí Pált és Viparina Ákost az egri főgimnáziumból ártatlanul, .lopás vádja miatt kicsapják. (A dramatizálás Farkas András munkája.) /

A leánygimnázium tanárai és diákjai nagy szeretettel -és lelkesedéssel készültek a Bró- dy-évforduló megünneplésére, és a fiatalság méltóképpen adózott a város egyik nagy fia emlékének. Ízelítőt kapott a színházat megtöltő ünneplő közönség annak az embernek az életéből és írói munkásságából, aki mondanivalójával, stílusával és mérhetetlen szorgalmával, szellemének nyugtalan csapongásával és képzeletének színességével, igazság- szeretetével és az elesettekért folyó harcban adott, kapott sebeivel grandiózus életművet alkotott. Ezt a jelentős egyéniséget, akinek irodalmi helyét egyik írótársa, Csehov és Gorkij között jelöli ki, a műsor híven mutatta be.

Be kell számolnunk arról is, hogy ez alkalommal hangzott' el Rezessy Lászlónak, az Egri Tanárképző Főiskola tanárának három kompozíciója, három megzenésített Ady-vers. Az „A csillagok csillagáéban, az ”Űj vizeken járok”-ban és az „Az őszi rózsák”-ban Ady- nak forradalom felé vivő érzéseit és nemes pátoszát kapjuk. Gönczi Zsuzsa énekelte az „Űj vizeken járok” címűt, míg a leghatásosabb és bonyo- lult érzéseket nagyszerűen visszaadó „Az őszi rózsá”-kat

(Tudósítónktól.)

Az egri Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium és a Városi Művelődési Ház hétfőn Bródy- emlékestet rendezett az író születésének 100. évfordulóján, a Gárdonyi Géza Színházban. Az irodalmi műsoron részt vett a napok óta Egerben tartózkodó Bródy András, az író fia is.

Az irodalmi műsort Dargay Lajos, a városi tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője nyitotta meg, majd két kórusmű hangzott el: Rezessy Lászlónak Ady A csillagok csillaga című versére szerzett kompozíciója és Karai Barri- kád című indulója.

Bródy András lírai hangvételű előadását a közönség nagy tetszéssel fogadta. Családjáról, az egri Bródyakról az alábbit mondotta:

— Apám apja, Bródy Jakab, pallér és építőmester 1819-ben született, Egerben. Több épület még ma is viseli nevét, így például Hatvanban az öregek egy kaszárnyát még ma is Bródy-kaszámyának neveznek. Nagyanyám szintén Heves megyei, mikor nagyapám elvette, 1840-ben, saját házába hozta, Egerbe. Ez a ház ma is áll, régen az utcát Kacsapartnak nevezték. A házasságból tizennégy gyermek született, a legfiatálabbik, a vakarcs, apám, Bródy Sándor volt. —S a néhány életrajzi adaton tűi, Bródy András is, a műsor is, Bródy Sándor írásait idézte, azt a Bródy Sándort, akinek több mint száz kötetben jelentek meg regényei, novellái, aki drámáival és újságírói működésével egyformán a jövendőt készítette, formálta a magyarság számára.

Az irodalmi műsor anyagát a rendező tanár, dr. Habis György úgy válogatta össze, hogy abban megszólalt a drámaíró, a regényíró és az újságíró Bródy Sándor is. Narrátor mondta el a magvas irodalomtörténeti visszapillantásokat, hogyan tartozott Bródy az akkori irodalmi nagyságokhoz, barátságban és művészetben. Jókainak sokat, alig húszévesen, a személyes szabadságát köszönhette, mert a nagy magyar mésemondó kérvénye segítette ki a gyors kezű Bródyt a kufsteini börtön falai közül. Jeles barátságban volt Mikszáth-tal is, akinek Bródy által adott jellemzése annyira hiteles, hogy szavai nyomán szinte látjuk magunk előtt a nagy palócot. Magával ragadó és gyújtó hatású egyéniség volt Bródy Sándor, mint