Heves Megyei Népújság, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-12 / 59. szám
I 1P63. március 12., kedd NÉPÚJSÁG TEnmLói2Svmiiimnyy március 18-án, hétfőn este 7 órai kezdettel az egri Gárdonyi Géza Színházban rendezi a T)(%tó-páhjímat nyilvános műsoros döntőjét és sorsolását részesedést tervezett ez évre. A boldogi Béke Tsz-ben kertészeti munkákkal vannak elfoglalva a szövetkezeti tagok, tegnap azonban valamennyien a 600 holdnyi belvíz elvezetésén fáradoztak, sőt — mint ezt Dávid János tanácselnök elmondotta — a Zagyva, az ún. fahídnál kilépett medréből, s a gátjavítást is elvégezték. Vetik a kerti magvakat Tarnabodon Tarnabodon, a Tar nagy ángyé Termelőszövetkezetben ma reggel fognak hozzá a tsz- tagok az őszi vetések műtrágyázásához. Azokon a területeken kezdik a munkát, ahol a talaj már elbírja a gépeket Ezenkívül tovább folytatják a melegágyak készítését is, amelyből ez ideig 400 üvegaljat már be is vetettek magvakkal, sőt 100 üvegalj alatt a pikírozást is befejezték. A tarnabodiak sietnek a munkával, mert az idén 230 holdon folytatnak majd kertészkedést és a kertészet sok munkát követel meg tőlük. Tegnap a tamabodj tsz-ve- zetőség kibővített vezetőségi ülést tartott amelyen ez évi termelési • tervüket beszélték, vitatták meg. Csütörtökön közgyűlést rendez a szövetkezet, ahol az éves terv jóváhagyása mellett megtárgyalják majd a premizálás formáit is. Említésre méltó, hogy Tarnabodon ez ideig nem jelentkezett a belvízveszély, és tegnap is 120 szövetkezeti tag dolgozott a közős gazdaság határában.’ . k í i — t* t* A műsorban fellépnek: Kísér: Konferál és a döntőt vezeti: GENCSI SÁRI BILICSI TIVADAR MAJLÄTH JENŐ a HANGULAT-TRIÓ PALOS MIKLÓS. belvíz elvezetése, és a mintegy 30 cm-es jégpáncél feltörése, amely az őszi vetéseket borítja. Erdőkövesden, az Űj Elet Tsz-ben trágyahordással, a gyümölcsfák tisztításával vannak elfoglalva a szövetkezeti tagok, ugyanakkor megkezdték a munkát az ikerpalánta- nevtíőben is, ahol kertészeti növények palántáit nevelik majd. Mint hírül adták, tegnap 45 tsz-tag dolgozott, de e hét közepén, ha az erdőben csökken a hó vastagsága, megkezdik a favágást is, amely munkán már többen vesznek részt. Megkezdték a szőlőmefszést Abazáron Az elmúlt héten fogtak hozzá az abasári szövetkezeti tagok a közös szőlő metszéséhez. Tegnap estig 70 holdon sikerült ezt a munkát befejezni. A gyopsabb munkavégzést jelenleg a nagy sár akadályozza. Említésre méltó még, hogy ezen a héten fognak hozzá a szölőoltványkészitéshez, amelynek előállításához a szükséges fűrészport, ládákat, helyiségeket már előre biztosították. Az abasári Rákóczi Termelőszövetkezetben az idén nyolcmillió szőlőoltványt készítenek és nevelnek, amelyből jelentős bevételre számítanak. Jelenleg 200 ember dolgozik a szövetkezetben. Az elmúlt hét szombatján tartották meg tervtárgyaló közgyűlésüket az abasáriak, ahol ez évi tervüket vitatták meg. A tagság e terv alapján egy munkaegységre 40 forint Jegyek 8—18 forintos áron kaphatók a színházi jegyire dában és a közönségszervezőknél. Megalakult Heren me^re Tanácsa Csuhaj Ferenc vb-elnök beszédét tartja. Az ülésen felszólalt Szakasits Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Üjságírók Országos Szövetségének elnöke, megyénk országgyűlési képviselője is, aki az MSZMP Központi Bizottsága, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Hazafias Népfront Országos Elnöksége nevében köszöntötte a megyei tanácsülést. Munkában a mandátumvizsgáló bizottság. Újabb külföldi városok kértek magyar „testvért’ Az elmúlt években számos magyar város, többek között Szeged, Pécs, Debrecen és Dunaújváros kapcsolódott be a testvérvárosok gyorsan fejlődő mozgalmába. Tapolczai Jenőt, a dunaújvárosi tanács elnökét pedig beválasztották a Testvérvárosok Világszövetségének végrehaitó oizottságába. A kapcsolatok most tovább gazdagodnak. A közelmúltban a Német Szövetségi Köztársaságból és Franciaországból kértek a magyar városok közül „testvért”. A magyar városok közül Székesfehérvár, illetve Kőszeg kapcsolódik be így a mozgalomba. (MTQ Ha nehezen is, de napról napra több termelőszövetkezetben kezdik meg a tavaszi munkát Hordják a trágyát a földekre, végzik a gyümölcsösök tisztítását, a száraz, szúette ágak metszését, de végzik a melegágyak készítését és a helyenként jelentkező belvizek levezetését is. Mezőszemerén, a helybeli Dózsa Termelőszövetkezetben most a legfontosabb munka a nagyobb mérvű Nem mehetünk el szó nélkül amellett a jelenség mellett sem, amely még gyakran tapasztalható: a tagfelvétel után szinte „megfeledkeznek” a pártszervezet vezetői a párttagról. Amíg jelölt korában figyelemmel kísérték életét, a párttaggá való felvétel után már nem adnak neki pártmunkát, de magatartására sem ügyelnek annyira. Ennek lesz következménye, hogy néhány párttag „elszürkül”, valósággal elvész, sőt: közömbössé válik. Még a tagsági díjat sem fizeti, vagy nem fizeti rendszeresen. A minőséghez hozzátartozik a hibát vétőkkel való törődés. Nélkülük, meghallgatásuk nélkül a párt-vb soha nem hoz döntést. Alaposan mérlegeli a helyzetet, a körülményeket, s annak megfelelően igyekszik olyan pártbüntetést kiszabni, aminek nevelő célzata a leghatásosabbnak tekinthető. Ha kell, ha nincs más megoldás, ha már annyira „elmérgesedett” a helyzet, akkor a kizárás sem marad el. Erre is volt példa az elmúlt évben is. Nemcsak erkölcsi vonatkozások miatt következett ez el, hanem a pártélet elhanyagolása miatt is. Végső soron milyen következtetést vonhatunk le az eddigiekből? Gondolom, nem tűnik túlzásnak annak megállapítása, hogy a partéiét megerősödött a gyöngyösi járásban. De a meglevő hiányosságok arra figyelmeztetnek, hogy nem szabad a megkezdett úton megállni. Az emberrel, a párttagokkal való törődés az mindenek előtt, ami a legfőbb követelmény továbbra is. Éppen az említett példák meggyőző ereje bizonyította, hogy ez a törődés vezethet csak megnyugtató eredményekhez, de elhanyagolása ugyanakkor a hibák forrásává válik. Ügy hiszem, a gyöngyösi járásra vonatkozó jellemző körülményekből a megye eg.ész területén lehet tanulságokat levonni. G. Molnár Ferenc berség, követelményének is eleget tesznek, hiszen csak ilyen őszinte bírálat alapján képes a jelölt javítani hibáin, csak így lesz képes a fejlődésre, végső soron: alkalmassá a párttagságra, ha ez a szándéka valóban komoly, ha a párttagság elnyerése számára nemcsak pillanatnyi fellángolás következménye. A párt tekintélye, a párttagok tekintélye nő meg ezzel a következetes eljárással, hiszen a lakosság, a munkatársak megkövetelik, hogy a párttag példamutató legyen mindenben. És ez a „minden” — így is értendő. Hiszen párttagnak lenni ma már semmi előnyt nem jelent, hanem csupán kötelességek sorát. Az elmondottak alapján példaként említhetjük a szerszámgyári, a kitérőgyári, a XII-es aknai, a borforgalmi, a 4-es számú AKÖV üzemegységének, a területi alapszervnek, Nagyréde, Nagyfüged és Szűcsi pártalapszervezetének tevékenységét. Az ellenkező előjelű példákat is felsorolhatjuk, sajnos. Az abasári alapszervezet tagjelöltjeinek több mint felét kellett elutasítani amiatt, hogy nem végeztek társadalmi munkát, nem tevékenykedtek tömegszervezetben, vagy rendezetlen családi körülményeik miatt alkalmatlanok a felvételre. A halmajugrai Üj Élet Tsz pártszervezete sem volt elég körültekintő. Itt az elutasítottak aránya mintegy hetven százalék. Van azonban huszonöt olyan alapszervezet is a járásban, ahol az elmúlt évben „megfeledkeztek” a pártépítésről. Sőt, két olyan alapszervezet is „akadt”, amelyben évekig húzták a tagfelvételt, pedig csak egy-egy jelöltről volt szó. Ez a fajta „nagyvonalúság” már káros. Amennyire helytelen lenne csupán a számok kedvéért foglalkozni a pártépítéssel, annyira hibás mindent csak az esetlegességre bízni, mint ahogy ez kiviláglik az előbb említett huszonöt pártszervezetnél. Ha ehhez hozzátesszük még azt, hogy a pártszervezeteknél már megtalálható a minőségi munkára való törekvés, azaz: olyan embereknek a felvételére törekszenek, akik már a termelésben és a társadalmi munkában elnyerték társaik megbecsülését; akkor a pártépítés tevékenységének irányát, cél- tudatosságát kell hangsúlyoznunk, és helyesnek elfogadnunk. Néhány példát erre! Az Atkári Gépállomás párt- szervezetében már gondot fordítanak a tagjelöltek kiválasztására és nevelésére. Nemcsak munkájukat kísérik figyelemmel. hanem magatartásukat, és különböző feladatokkal bízzák meg őket. Ha úgy tetszik: próbára teszik a kiválasztottakat, hogy bebizonyíthassák — méltóak a párttagságra. A tagjelölt-felvételeknél a döntés egyik alapja nagyon sok helyen a tömegszerveze- tekben' végzett előzetes munka minősége, értéke. Kétségtelen: az előbbi módszer nemcsak helyes, hanem a félreismerés lehetőségét is kizárja. Ennek lett következménye többek között az is, hogy a járási párt- vb-nek egyre kevesebb kérvényt kell visszautasítania amiatt, mert a jelölt nem végzett társadalmi munkát. Bár az is igaz, hogy az elutasított'kérelmezők száma az elmúlt évben is még mindig elég magas volt. Éppen amiatt, főként, hogy nem volt az illetők mögött önzetlenül végzett társadalmi munka. Tehát néhány alapszervezetnek még nem árt ezzel a követelménynyel alaposabban törődnie. Jellemző vonása az is a pártépítésnek, hqgy a pártszervezetek, bátrabban mondják ki a véleményüket egy-egy esetben. Nemcsak a társadalmi munka feltételének vonatkozásában, hanem az erkölcsi, magatartásbeli hiányosságok esetében is. Nem keresnek ürügyet a „nem” kimondására úgy, hogy elkenjék a valóságot, hanem a meglevő hiányosságokat nevezik meg, mint kizáró tényezőt. Ezzel az emEgy évvel ezelőtt még hallottam olyan párttagról, aki elégedetlenkedett, mert „nem lett belőle semmi”. Pedig 1945- tóT a zsebében hordta a tagkönyvet. És még „csak” a községi tanács vb-elnökévé sem „tették meg”. Néhány hónappal később pedig az egyik párttag amiatt panaszkodott, hogy ma már a „karrieristák” inkább párlonkívüliek maradnak, mert úgy könnyebb magasabbra jutniok. Szándékosan választottam a szélsőséges és ellentétes példákat. De nem én találtam ki őket. Hadd fűzzem az előbbiekhez: nemrég Nagyfügeden a pártépítés kérdéseiről beszélgetve mondotta el a titkár elvtárs, hogy náluk egyre többen jelentkeznek a pártba, azzal a megindokolással, hogy úgy is pártmunkát végeznek, miért ne lennének akkor párttagok. Különösen a KISZ biztosítja az utánpótlást: esett szó erről máshol. Kevés a nők arányszáma a párttagok között — panaszolta az egyik gyöngyösi vállalat párttitkára. Ilyen egyszerű ez a kérdés? Vagy ennyire bonyolult? Mennyiségek összevetése csupán? És egyáltalán kell-e a pártépítés kérdésével foglalkoznunk? Mint minden egyébben, most sem könnyű a felelet, a végletes „igen” és „nem” alkalmazása pedig egyenesen károsnak tűnik. De hogy megközelítően is reális lehessen a válaszunk, az adott valóságból kell kiindulnunk. Bizonyos fqkú statisztikai elemzés nélkül pedig semmire sem mehetünk. A gyöngyösi járásban az adatok összevetését bonyolítja az a tény, hogy az elmúlt év augusztusában a városi és a járási pártbizottság egyesült. Az alapszervezetek száma tehát majdnem kétszeresére nőtt, ma megközelíti a kilencvenet. A párttagok és tagjelöltek számának megnövekedése is megfelel az előbbi arányoknak. összevetni azonban csak az azonos körülmények alap-1 ján lehet az adatokat az előző évi mutatókkal. Ennek alapján viszont az derül ki, hogy az új felvételek száma nem növekedett 1962-ben. Megállt volna a pártfejlesztés a gyöngyösi járásban? Nem ilyen egyszerű a kérdés. Elég csak arra utalnunk, hogy a tsz-ek megerősítése céljából rendkívüli tagfelvételek is voltak az átszervezést követően, s ezt az „ütemet” hiba lett volna a későbbiekben is követni. A statisztikai adat tehát csak látszólag elmarasztaló irányú. CÉLTUDATOSAN ÉS KÖRÜLTEKINTŐEN 4 pártépítés néhány vonatkozása a gyöngyösi járásban
