Heves Megyei Népújság, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-10 / 58. szám

1W3. március 10., vasárnap NÉPÚJSÁG 5 OSTOROSI DILEMMA Délután két óra. Az ostorost tanácsházán gyülekeznek a meghívottak. Csinosan öltözött lányok, fiatal asszonyok ér­keznek párosával — tizenhat és húszévesek—.vidám lármá­juk, nevetésük hamar benépe­síti a házat. Később fejkendős asszonyok is helyet foglalnak a hátsó sorokban. Mint kide­rül, őket, a szülőket is meghív­ták erre a tanácskozásra Az elnökség: a párttitkár, a tanácselnök, a járási pártbi­zottság küldötte és az agronó- mus megérkeznek, és máris kezdődik a megbeszélés. A teremben csend van, né­hány pillanatig a lélegzetet is meg lehet hallani. A párttitkár áll fel és beszél: Elmondja, hogy jelenleg nincs ugyan munkaerőhiány a termelőszö­vetkezetben, de gondolni kell a jövőre. Ml lesz, ha egyszer az öregek nyugdíjba mennek, ki folytatja tovább a megkez­dett munkát, ki lesz, aki fel­emeli az otthagyott szerszá­mot, ki műveli meg majd az ostorosi határt? Az ostoros! fiatalok, akik most eljárnak a faluból máshová dolgozni. Ezért hívták most őket ide, hogy arról beszélgessenek, mi­lyen feltételek mellett dolgoz­nának idehaza a szövetkezet­ben?! Zsibongás támad, többen fel­nevetnek e szavaik hallatára. — Már rhegint agitálnak. — vágja az asztal felé egy kövér, halásznadrágos kislány a szót, azonban nem tudja befejezni mondanivalóját, mert szom­szédja rászól: — Ne beszélj bele...! — Nem agitáció ez — kap a szón a párttitkár —, hanem csak az igazság feltárása. Sze­retnénk tudni, nektek milyen elképzeléseitek vannak? — Nem akarunk mi tsz- tagolr lenni, jó nekünk így is — mondja az első sorban ülő bundakabátos, barna hajú lány. — Pénz kell nekünk ruhára, szórakozásra!!! Tompán, koppannak a sza­vak. Az első pillanatban azt hinné az ember, hogy ezekkel a lányokkal, fiatalasszonyok- ■kial nem lehet szótártén!. Csak 'azt hajtogatják: nincs biztosí­ték arra, hogy a tsz-ben min­den hónapban pénzhez jussa­nak. Inkább kerékpárral men- rek a városiba, dolgoznak 10 órát, de biztosnak érzik a ke­resetüket — Mennyit kerestek? — kérdi az agronómus. — 900—1000 forintot... Feláll ő is az asztal mellől, zsebéből jegyzetfüzetet vesz elő, és ebből olvas fel néhány adatot. Elmondja, hogy az ostorost Kossuth Tsz-ben a legutóbbi zárszámadáskor 30 forintot ért egy munkaegység, és a becsü­letesen, szorgalmasan dolgozó tsz-tagok havi 1200 forintot kerestek. Ugyanennyit a fiata­lok is megkereshetnének, nem kellene mindennap reggel öt órakor útbaindulniok a város­ba. Szerződéskötést javasol a fiataloknak, amelyben rögzíte­nék a munka feltételeit: Min­dennapra biztosítja a szövet­kezet a munkát, minden hó­napban a teljesített munkaegy­ségek után a fizetést. E szavakra csend támad a teremben. Látni az arcokon, hogy erősen gondolkodnak. Van, aki hangosan számol: 1250 forintra ugrana a kereset, s van, aki már jelentkezne is, ha nem félne az elsőségtől, a szülői szigortól, s attól, hogy kigúnyolják. — Tizenöt fiatalasszony már jelentkezett — hangzik a csendben bátorítólag a párttit­kár szava. Ezt a kijelentést meglepe­téssel fogadják a jelenlevők. Egymásra tekintenek kutató- an: talán te is? És nem mond­tad? Hyen gondolatokat lehet kiolvasni szemeikből. Aztán valaki hitetlenkedve, rossz­máj úskodva megjegyzi: — Nem hisszük el... — Jöjjetek el a márciusi közgyűlésre, ahol a 15 fiatal- asszony felvételéről dönt majd a tagság. Ott lesz Bartók Jó­zsef né a Honvéd utcából, Gál Jánosné, Z akar Lászlóné és Bartók Bertalanná is. A nevek hatnak. A szülők is jobban beleavatkoznak a be­szélgetésbe. Többségük azt ál­lítja, hogy még gondolkodni kell ez elhangzottakon, Haza­mennek, megbeszélik a dolgot a családdal, s csak aztán dön­tik el, hogy a tsz-be mennek-e dolgozni, vagy pedig a régi munkahelyükre vissza. Ezzel a gondolattal, elhatá­rozással ért véget a megbeszé­lés és ezzel a gondolattal tá­voztak a helyiségből a fiata­lok. És Ostoroson most húsz fia­tal gondolkodik: melyiket vá­lassza a két lehetőség közül? Igen! Jól meg kell ezt gondol­niuk val am ennyi üknek. Most kell eldönteni, hogy melyiket válasszák, az otthont, a falut, vagy a vándoréletet? Ilyen problémák megoldá­sában is siet, sürget az élet, de segít a község legnagyobb kö­zössége, a termelőszövetkezet is... Fazekas István A Német Demokratikus Köztársaság Nemzeti Néphadse­rege márciusban ünnepli megalakulásának 7. évfordulóját. Miért nem kezdik e! az egri SZTK alközpont ügyviteli székház építését Régen, évek óta vajúdik az SZTK ügyviteli apparátus vég­leges és megfelelő elhelyezése. Köztudomású, hogy a sokat alakított SZTK-épület nem korszerű, kevés ,a férőhely, s emiatt nem elegendő a ren­delőintézet és az ügyviteli fel­adatok végzésére. A segélyezés például a második emeleten van, ide kell feltörekednie a bénának, vaknak és szívbete­geknek egyaránt. A SZOT ezen a helyzeten változtatni akar. Több mint kétmillió forintot ajánlott fel az SZTK-szókház építkezések­re, azzal a kikötéssel, hogy az építkezést ez év március hó­napban meg kell kezdeni. A megyei tanács ugyancsak te­kintélyes összegű hozzájáru­lást biztosított az építkezés ki­vitelezéséhez. De mi történik? Egyelőre semmi. Ugyanis a szóban levő Mártírok tere 1. szám alatti épületből minde­nekelőtt ki kell telepíteni a la­kókat. Legelőször a KÖJÁLL-t, amely az épület egész első emeleti részét elfoglalja. Majd helyet kell biztosítani a föld­szinten működő bejelentő és nyilvántartó hivatalnak. Ezt a meglehetősen nagy létszámmal dolgozó hivatalt pedig csak úgy lehet elhelyezni, ha az 1929-től vezetett, sok-sók ton­na súlyú, hatalmas mennyisé­gű iratanyagot, nyilvántartást (öregségi várományi lapok) is magával viszi. Ennek az anyag­nak nemcsak az elszállítása, de az elhelyezése is probléma, mert súlya miatt kizárólag csak földszinten helyezhető el. A másik feladat az, hogy a nyilvántartó hivatal valahol központi helyen legyen, ahol az SZTK-tagok könnyen elér­hetik. Gondolunk itt arra, hogy a cukrászdának kiszemelt OTP- helyiség felelne meg leginkább erre a célra. Ügy gondoljuk, nem hátrányos sem a városra, sem a közönségre, ha az > év vége előtt nem lesz az OTP helyiségeiben cukrászda. Az építkezés megkezdése vi­szont égetően sürget, A fel­újítás, az emeletráépítési mun­kálatok elmaradása sok jóvá­tehetetlen kárral és következ­ménnyel járhat. A SZOT és a megyei tanács esetleg — az építkezés megkezdésének elhú­zódása miatt — máshová irá­nyítja az erre* a célra felhasz­nálandó pénzt. Ha nem költöz­tetik ki — legalább Ideiglene­sen — az épületből a lakókat, ez meghosszabbítja, s meg is drágítja az építkezést. Az ipari biztosítottak száma közben ál­landóan emelkedik. Az. eddigi 70—80 ezer biztosított létszám­hoz még újabb 40 ezer mező- gazdasági biztosítottat kapott az SZTK, akiknek száma a családtagokkal együttesen eléri a 350 ezer főt. Miért fontos az építkezés sürgős megkezdése? A rendelőintézetben felsza­badulna egy egész emelet az ügyvitel kiköltözése során és így bővülhet az orvosi ellátás, a szakrendelések, a szolgálta­tások, esetleg az Egészségház­ból a fogászati rendelőt is a központi rendelőintézetbe lehet, költöztetni. Az építkezés azonnali meg­kezdését és gyors befejezését sürgeti az is. hogy az idegen- forgalmáról híres Eger állan­dóan a „felfordulás” állapotá­ban van. (A színház és a Tele­kessy utca környéke.) A jó idő beálltával ezek az építkezések már a befejezéshez közeled­nek, s kezdetét veheti az utca és a parkrendezés. A parkren­dezés során ildomos volna he­lyet adni azoknak a kívánsá­goknak is, hogy a 60. gyalog­ezred elesett hőseinek emlék­művét áttelepítsék a hősök te­metőjébe. . Mi sem természetesebb te­hát, hogy amikor az építkezé­sek a Mártírok terén befeje­ződtek és rendeződtek a par­kok, ne induljon egy újabb építkezés, amely megbontja a sok pénzt és áldozatos munkát igénylő rendet. Ha más nem, ez az egy in­dok is elegendő az SZTK-szék- ház felújítási munkálatainak sürgős megkezdésére. Minden szervnek, megyének, városnak és intézménynek össze kell fognia az építkezés azonnali megindulásáért. Okos Miklós ________:-------------------- . --------- I,.. .... Je lentkezés a Debreceni Agrártudományi Főiskola nappali tagozatára A Debreceni Agrártudomá­nyi Főiskola nappali tagozatá­ra jelentkezhetnek most érett­ségizettek, továbbá középis­kolák esti, vagy levelező ta­gozatán érettségizettek'. Kor­határ 17—30 év. A felvételi kérelmet annak a középisko­lának igazgatójához keli be­nyújtani ahol érettségiztek. A három éve, vagy annál régeb­ben végzettek a főiskola rek­tori hivatalánál jelentkezhet­nek. (Debrecen, Böszörményi út 104. sz.) A felvételnél előnyben ré­szesülnek azok a pályázók, akik a középiskola elvégzése után egy, vagy több évig fizi­kai munkát végezlek, vala­mint azok is, akik középisko­lai tanulmányaikat kitűnő, je­les, vagy jó eredménnyel zár­ták. Jelentkezési ívet, felvételi tematikát bárkinek küld és felvilágosítást ad a főiskola rektori hivatala. A kitöltött jelentkezési ívhez mellékelni kell: kézzel írt életrajzot, 30 napnál nem régebbi orvosi és hatósági vagyoni bizonyít­ványt, valamint középiskolai érettségi bizonyítványt. A fő­iskola egyetemi rangú intéz­mény. A végzettek agrármér­nöki oklevelet kapnak, ugyan­úgy, mint a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetemen végzettek. Debreceni Agrártudományi Főiskola Rektori Hivatala 1 X március 18-án, hétfőn este 7 órai kezdettel az egri Gárdonyi Géza Színházban rendezi » IDőté-púhiázat Megszaladtak a tavaszi' vi­zek, az olvadt hóié zavaros, mint az olcsó tejből készített kávé. Ezer apró patakocska szabdalja át meg át a szőlőka­rókkal tűzdelt hegyoldalt, s kocsonyás iszapot hord az egri Vécsey-völgyi, II. számú tég­lagyár udvarára. Fogukat ösz- szeszorítva, birkóznak a nyers­téglákkal megrakott csillékkel az emberek, úgy izzadnak, ve­rejtékeznek, mint a forró nyá­ri napokon. » A gyár lélegzik, él Göndör füstöt pipál a kap­csos téglatörzsű kémény — a kemencékben pillanatra sem hamvadhatnak el a parazsak. 1956-ban, mikor az ellenfor­radalom gyilkos és kolomp- kongató napjaiban ostoba Sztrájkok bénították az ország testét, akkor sem feledkeztek meg itt a tűzről; s most, a nagy országos szénhiány idején is úgy segítettek magukon, aho­gyan tudtak. Össze járták a kü­lönböző intézményeket, isko­lákat, kórházakat, kisepertet- ték, kitakaríttatták a szenes pincéket, s teherautókkal szál­lították ide a máshol felesle­ges, fűtésre kevésbé alkalmas szénport. Én nem álltak meg egy percre sem. — A munka folyamatös — mondja Fecz Miklós, üzemve­zető — még telik az égetésre a múlt nyáron legyártott, kiszá­rított nyerskészletekhől. A magasított és kisméretű tég­lákból kb. 560 000 darabunk Süss fel nap, fényes nap ! Tavaszvárás a „Vécsey" téglagyárban nyilvános műsoros döntőjét és sorsolását A műsorban fellépnek: GKNCSI SÁRI BILICSI TIVADAR MAJLÄTH JENŐ a HANGULAT-TRiŐ PÁLOS MIKLÖS. * Jegyek 8—18 forintos áron kaphatók a színházi jegyír»» dalian és a közönségszervezőknél. Kísér: Konferál és a döntőt vezeti: EXPRESSZ LEVES ZÖLDSÉG-, GULYAS-, HÚSLEVES PERCEK ALATT TÁLALHATÓ. © © © © © © Q Q © © ©O © „ .. , van. Ez szűkösen kitarthat áp­rilis közepéig. Mikor kezdhetik a nyersgyártást? Az agyagbányászok kénysze­rű pihenője, ha az időjárás közbe nem szól — hamarosan véget ér. Tervek szerint már­cius 15-én indul a nyerstégla­gyártási szezon! — Milyen előkészületeket tettek a gyártásra? — Minden szükséges karban­tartási munkát elvégeztek sze­relőink, a gépek, berendezések, a szállítópályák készen állnak az indulási parancsra, műkö­désük tökéletesen biztosított — magyarázza az üzemvezető. Pocsai István, művezető, ki­egészítésül még hozzáteszi az elmondottakhoz: — Hozzá­kezdünk az agyagtörő átalakí­tásához is, s a munka három­negyed részét már elvégeztük. A hátralevő negyed résszel is elkészülünk, emiatt késni nem fogunk... csak az idő legyen „kedvünkre való”. Bővítik a téglagyár agyag­bányáját. Még tavaly novem­berben hozzákezdtek a kotró­munkások a meddő földréteg „letakarásához”, s hiába re­mélték, hogy jóval az eszten­dő fordulása előtt végeznek tennivalóikkal — a nagy hideg­ben „kifagytak” ők is. A mo­torok tartályaiban megkocso­nyásodott a gázolaj, s egy­szerre bénultak meg a vasjó­szágok. Néhány napja azonban teljesen urai a terepnek: mun­kába állt a két kotró-, s a gyalu­gép. Nekiláttak, hogy rendbe szedjék az utakat, s 11 dömper várja azt a pillanatot, amikor a megmozgatott föld elszállí­tása megkezdődhet. „B — 29“ Akár egy izgalmas detektív- regény is viselhetné ezt a rej­telmes címet, de hát szó sincs ilyesmiről. A „B—20.” egy tég­latípus neve. Ilyen típusú tég­lákból készülnek a Vécsey- völgyi téglagyárban az ún. középbtokkok — a panel néven ismeretes épületelemek. Kevesen tudják, mennyi harc, értetlen ellenkezés emelt gátat a gyár újszülöttjének út­jába. A kishitű kételkedőket — akik úgy vélekedtek az eg­ri panelgyártásról, hogy „mi­nek az, a kutyának se kell!” — maga az élet cáfolja most. A gyöngyösi Vásár téri négy- emeletes, 40 lakásos lakótömb felépítését például a II. számú téglagyár középblokkos épü­letelemeinek felhasználásával tervezték. S nemcsak az álla­mi, de a tanácsi építőipar is „szimatot kapott”, érdeklődik az épületelemek iránt. — 14 féle méretben készí­tünk paneleket — mondja Po­csai művezető —, s évi meg­rendelésünk 2414 darabra szól. S ha ennek a mennyiségnek a dupláját, tripláját állítanánk1 elő, az is kevés lenne. i — Mikor kezdik a blokk­üzemi termelést? — A nyerstégla-gyártással egyidőben. 32 000 darab „B— 29”-es tégla áll ehhez rendel­kezésünkre, ami tíz napi gyár-' tásra elegendő. _ i A gyártási kapacitás vitat­hatatlanul kicsi. Ezen a hely­zeten egyedül a kötőterület nagyobbítása segítene, amely remélhetőleg nem várat soká­ig magára. A nagyobb kötőte­rület lehetőséget teremtene ahhoz, hogy az egyműszakos gyártásról áttérhetnének a több műszakos termelésre. Visszapillantás 1962-re A szabályos riport követel­ményei szerint ezzel kellett volna kezdeni ezt az írást: 1062-ben az egyesülés hat üze­me között tartó szocialista ve­télkedésnek újra csak a 11. számú, V écsey-völgyi tégla­gyár a győztese! Nem tűnhet­nek hát hivalkodó kérkedés­nek az üziemyezető, Fecz Mik­lós szavai: — Az idén sem ad­juk alább! Megszaladtak a tavaszi vi­zek. Lassan kétjegyű számok­kal jelezzük a márciusi napok múlását, s az enyhülő, mele­gedő szelek egyre közelebb hozzák élénkbe a tavaszt. Da­gad, ragad a sár a téglagyári udvaron. A tavaszt várják az embereik itt) a város széli üzemben, azt a napot, mikor mélyebben is kienged a fagy s a szállítópályán egymásután „utazhatnak” a csillék, agyag­gal púpozva, csikorogva dicse, kedve terheikkel... (pataky)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents