Heves Megyei Népújság, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-10 / 58. szám

1963. március 10., vasárnap NÉPŰJSAG 3 A markaziak kényszerházassága a biztosítóval KÉT ÉVE TÖRTÉNT, hogy a markaziak kényszerű frigyét szentesítették az Állami Bizto­sítóval Két év még boldog há­zasság esetén is hozhat kanál- csörgést, hát még olyan eset­ben, amikor a menyasszonyt úgy tukmálták rá a násznépre, amely érthető okokból ma is szálka a szemükben és örökös, áldatlan csatározás okozója. Két év telt el, s a falu csend­jét még ma is harci zaj veri fel, ha a biztosításról esik szó. Ahhoz, hogy a házasfelek, már mint a markaziak és a biztosító között ma is tartó ka­nálcsörgés okát tisztán lássuk, mindenképpen vissza kell ka­nyarodnunk arra az időre, ami­kor e keserű nász megköttetett. A menyasszony szép lett volna, hiszen a termelőszövet­kezeti tagokkal kötendő élet- és háztáji biztosítás az önsegé­lyező csoport nyújtotta elő­nyök minden bizonnyal vonzó hatással lett volna a markazi- akra, ám a násznagy — ez eset­ben Balogh Vilmos, a biztosító megbízottja, nem mutatta meg a menyasszony igazi arcát, nem tudatták az emberekkel, mennyit s miikor kell fizetni, mikor és milyen esetben kap­hatnak kártérítést, segélyt, üdülési lehetőséget. Ehelyett azt mondták nekik: tessék, itt a menyasszony, tet­szik nem tetszik, gyerünk az oltárhoz. Apelláta nincs. így történt, hogy a markaziak nem tudták, kit vesznek el felesé­gül. vagyis mire kötöttek biz­tosítást, milyen 'előnyt nyújt az számukra. Példák özönével bizonyítha­tó ez. — Nézze élvtárs! Szégyen ide, szégyen oda, nem tudom, mit írtam alá — mondta res­telkedve Zaja Dezső szövetke­zeti tag. mikor szó került a biztosításról. — Annyit mond­tak; minden szövetkezeti tag­nak kötelező. Hátha mások tudták? De miként lehetséges akkor, hogy olyan háztáji gazdaságok is akadtak, amelyet négysze­resen biztosítottak. (Kár ese­tért, érthetően, csak egy bizto­sítás után fizetett volna kár­térítést a vállalat). Hacsavecz József háztáji gazdaságát is háromszorosan biztosították, külön rábeszélve férjet, felesé­get, családtagot, mondván; hadd legyen, ha lenni akar. Ezek után az sem volt meg­lepő, hogy Juhász Malvin nem létező háztáji gazdaságát is védelme alá helyezte a bizto­sító, nyilván azzal az elgon­dolással: ez a tiszta üzlet, ami nincs, abba nem csaphat bele a ménkő. De miért írták alá ezeket a biztosítási kötvényeket, ha azt se tudták, mit tartalmaz, mi­ért vezették oltárhoz a zsákba­macska menyasszonyt, ha fel sem lebbenthették a fátylat? — Muszáj volt! — így adtak tömör választ a markaziak. — De miért írták alá? — AZ IGAZSÁGHOZ az is A MÁV közli A MÁV értesíti az utazó- közönséget, hogy március 11-én, hétfőn, 0 órától a jelen­leg is. közlekedő vonatokon kí­vül Eger—Füzesabony között újabb vonatpár közlekedik, így Egerből indul, 13,50-kor egy vonat, -Egerbe érkezik 15,10-kor egy szerelvény, míg Eger—Putnok között az Eger­ből 14,20-kor induló és az Egerbe 15,05-kor érkező sze­mélyvonatok is közlekednek. Más vonatok menetrendjére az állomási tudakozó ad felvilá­gosítást. Egy letűnt civilizáció nvomában Az olajban gazdag burahi oázisban folytatott régészeti kutatásoknál egy angol—dán expedíció valószínűleg egy le­tűnt civilizáció nyomára buk­kant. Feltételezésük szerint e területen időszámításunk előtt 1500-ban a városállamok egész sora létezett. Halk kopogtatás: egy fej be! — Pardon, elnézést a zavarásért, csupán egyetlen másodper­cét szeretném elra­bolni az oly sokak által nagyra, de ná­lam még annál is na­gyobbra tartott be­cses idejét. Tudom, hogy önnek minden perce értékesebb, mint ?2ekem as efjész napom,i mégis azért esedezem, hogy szen-_ teljen nekem néhány pillanatot, összesen egy másodpercet, esetleg kettőt. ■■ Rö­vid leszek, tömör, drága, aranyos, igaz­gató elvtárs! — Pardon, elnézést — válaszoltam ha­sonló udvariasság­gal —, ön téved, nem én vagyok az igazga­tó; emiatt én esede­zem... A fej elkomorul, a szemöldök sértődöt­ten fel: — Ja, úgy... szóval nem maga az igaz­gató apuskám? Hol találom az öreg cson­tot... De dobjad fiam gyorsan a drótot, mert nem érek rá... (—ó) Munkatársunk Jelenti Hatvanból: 40 méter széles a Zagyva Éppen befejeződött a televíziós oktatófilm. Ez mintegy pontot tett a detektívdráma-írók részére indított tanfo­lyam után. A film cí­me: „A beszappano­zott áldozat”, azt mu­tatta be, hogyan ved­lett egy nyomozó gya­kornok álborbéllyá, aki hét áldozatot gyil­kolt meg, míg végül ö is egy olyan áldozat­nak lett az áldozata, aki csak tetette magát halottrak. — Hölgyeim és uraim —f szólalt meg dr. Schwarz, a tanfolyam vezetője, a kriminoló­gia tanára — az imént látták, miről is szól egy mai bűnügyi dráma. Az olyan kezdőknél, mint Edgar Wallace, vagy Conan Doyle, a gonosztevő fejbevágni igyekszik a detektívet. De a bűnügyi drámák mai szerzője a közön­séget vágja fejbe. Eh­hez szüksége van elő­ször is több hullára, másodszor több gyanú­sítottra, s harmadszor Olyan megoldásra, Szuperdetektívdráma amely szerint olyasva­laki lesz a gyilkos, aki minden gyanún felül áll. A hóna alatt függő tokból kirántotta pisz­tolyát és búcsúzóul há­romszor a feje fölé lőtt. Haza siettem, hogy papírra ' vessem ötletemet, amely jóval felülmúlja a beszappa­nozott áldozatot. Az. eset színhelye: egy New York-i szál­loda, ahonnan három hét alatt minden nap eltűnt egy gazdag ven­dég. Huszonegy hulla volt benne és tíz foly­tatást jelentett a tele­vízióban. A gyanút sor­jában rátereltem az el­adósodott hoteldetek- tivre, a csempész lift- boyra, a. részeges por­tásra, a kábítószereken élő szobaasszonyra, a büntetett előéletű első- ejneleti pincérre, a ho­telből csupán éjszaka távozó vendégre és a holdkóros ablaktisztí­tóra. Majd ekkor jött a nézőket fejbevá­gó, ragyogó poén: a gyilkos a detektívfel­ügyelő volt, aki a nyo­mozást vezette. De amikor bevittem a részletes szinopszist a nyugatnémet tv-hez, a kedves, szöszke drama­turg-kisasszony meg­rázta a fejét: — Nagyon kedves, igazán nagyon kedves, kolléga úr, de az ötle­tét máris túlszárnyal­ták. Egész évi folyta­tásos detektívdráma közvetítését készítjük elő. Minden héten egy adagot sugárzunk be­lőle. Szuperdetektív­dráma lesz, amely mellett az ön történe­te, sajnos, engedje meg, hogy így fejezzem ki magam: teljesen érték­telenné válik. Önnél % mennyi a hullák szá­ma? — Huszonegy — fe­leltem szerényen. — Látja, a miénkben kilencvennyolc. Ön hány személyre te­reli rá a gyanút? — Hétre. A szöszi ismét elne­vette magát. — A miénkben uram, nyolcvan gyanú­sított szérepel: közte egy komplett futball­csapat, amelynek tag­jai revütáncosnőknek álcázzák magukat, to­vábbá egy ál-lord a családjával és egy fe­délzeti zenekar, amely­nek tagjai ékszercsem­pészek. Az ön gag-je a húsvéti Mikulással nem rossz, meg is vesszük öntől, de feltétlenül megváltoztatjuk kissé. Mikulás helyett mond­juk egy rozmárt állí­tunk az ajtóba. Ámde önnél a detektívfel­ügyelő a gyilkos. Tud­ja, ki a gyilkos a mi — A szalmakazlaknál a víz áttörte a gátat. — Indulunk - mondja Felier Ferenc honvéd. — Ki tudnak jutni, nem akadnak el? — Kell a homok? — szól köz­be Koncz György katona. — Nélkülözhetetlen! — Akkor megyünk! — s a gépkocsik motorjai félzúgnafc. • Mentek. Tengelyig érő víz­ben, szántáson, árkokon ke­resztül. A csizmák szárán be­folyt a víz. Kiöntötték belő­lük,'. de a homok idéjében ér­kezett a gátra. Dömperek, gépkocsik$ szivattyúk A járás üzemei a vízbetörés első hírére összes rendelkezés sükre álló gépjárművüket Új- Hatvanba küldték. Tizenöt dömper és csaknem ugyaneny* nyi katonasági és AKÖV gép- kocsi hordja megállás nélkül <t homokot. A tűzoltóság két tartályko­csija és egy nagy teljesítményű szivattyúja öt nap óta dolgo­zik, a főközlekedési útról szi­vattyúzzák a visiet. Ideiglene­sen lefektetett 400 méter hosz- szú csövön keresztül vezetik el a vasúti híd lefolyójába. 28 tűzoltó dolgozik, 12 órás _ mű­szakban, napi egyszeri váltási sál. Az üzemek több mint tíz ki­sebb teljesítményű szivattyúja is állandóan munkában van:.A legjobban veszélyeztetett há­zakat igyekeznek megszabadí­tani a víztől. A Gábor Áron utcai zöldség­üzletet is elöntötte a víz, éjjel 11 órakor 40 centi magasan állt a boltban. A vályogházafl sürgősen ki kellett üríteni, aá árukészlet biztonságba helyes- zését percek alatt végezték el a környék lakói. As egéss város talpon van Hiába van éjszaka, éjfél mám elmúlt, de a lakosság százai —t nagy számban a régi város­részből is — dolgoznak a víz­nél, az udvarokból vezetik ki a hóiét, eltorlaszolják a házak ajtóit. Sokan kerékpárral hord- ják a homokbányából a zsákom kát. A Zagyva hídján is embe­rek állnak, figyelik az egy rét növekvő folyót, erősítik a gá­tat. Hajnalra a fagy „megfogta’’ a vizet, a szántóföldekről be­özönlő ár erőssége csökkent De az emberek nem pihennek« kihasználva a kedvező alkal­mat, tovább erősítik a gátakat. A város lakóit a víz mellett ér­te a reggel. nagyrészüknek már nem az első átvirrasztott éjszakájuk volt a szombati. A szivattyúk teljes erővel dolgoznak, a gépkocsik megál­lás nélkül hordják a homokot, nem pihennek az. emberek. A házakat, az utcákat, a kerteket védik a pusztító víztől, váró* sukról van szó. Tóth István darabunkban? ? Megpróbáltam kita- i látni: i — A hajóskapitány??. — Ugyan, kérem! A 7 ■ kapitány a gyanúsítot-j tak közé tartozik, tehát i nem lehet a gyilkos! ( — Igaza van. Akkor7 hát a helytartó? 4 — Az sem. — A dra-\ maturg-kisasszony ősz- r szekulcsolta kezét. ■—7 A mi gyilkosunkat sen-* ki sem fogja kitalálni, £ kedves kolléga úr, ► még az ötvenkettedik, 1 vagy az utolsó folyta- i tás után sem. | — Mégis, kicsodái hát? J — A szerző! Ez az- 4 tán befejezés, mi? t Szenzációs meglepetés, ? ugye? J — A szerző? — cso^ elátkoztam. — Akkor j őt meg kell büntetni! £ — Ügy van! — fe-t lelte a, Szöszüké és me-j gint mosolygott. — Ar-$ ra itéljilk, hogy végig► kell ülnie a készülék í előtt mind az ötvenkét í adást!! $ (Ford: Sárközi Gyula)? Gyorsan sötétedik, kigyúltak a neonok, már elmúlt hat óra. Sztankovics István, á hatvani városi tanács elnökhelyettese a Rákóczi úti templom előtt dolgozó szivattyú munkáját fi­gyelve, jegyzi meg: — Csak ezt az éjszakát sike­rüljön átvészelni... A legkritikusabb éjszaka kö­vetkezik, most tör be a legna- . gyobb erővel a szántóföldekről a víz Új hatvan házai közé. 2— 300 ház áll pillanatnyilag víz­ben, s 100 ház közel áll az ösz- szedűléshez. Mi lesz velük? Ellent bírnak-e állni a víz újabb, meg-megújuló rohamai­nak? Ezt még ’ most biztosan nem tudjuk, az éjszaka majd feleletét ad á kérdéseki'e. Óránként harminc centit emelkedik a Zagyva! A nyáron csendesen, néhány méter szélességben folydogáló Zagyvára most nem lehet ráis­merni. Délután öt órakor még, ha sebesen folyva is, de a med­rében volt, s este 8 órakor ki­lépett „ágyából”. Felső szaka­szán robbantották a jeget, s itt, Hatvanban több négyzet- méteres jégtáblák úsznak a zúgva kavargó vízen. A hídnál csáklyákkal kezükben, embe­rek állnak, lazítják a híd lá­bánál felgyülemlett jeget. Egy órával később, az Esti Krónika időpontjában már az árteret is víz borítja. 35—40 méter széles lehet a folyó. A víz magassága állandóan nö­vekedik, de még a gátak bír­ják a nyomást. I Emberek százai a gátaknál A hatvani járás üzemeinek, gyárainak dolgozói a veszély hallatakor azonnal Üjhatvan lakóinak segítségére siettek. „Hivatalosan” körülbelül 300 ember dolgozik a víz megféke­zésén, a városi és a járási ta­nácstól, a pártbizottságtól, a munkásőrségtől és az útkar­bantartóktól. ► De jöttek Boldogról termelő- ► szövetkezeti .tagok, az Apci t fémtermiából, a lőrinci erőmű­dből és a hatvani cukorgyárból ? munkások, és még számos más füzemből is csákánnyal, ásóval, ♦lapáttal, megfékezni a vizet, i A katonaságról külön kell 5 Szólni. Fáradtságot nem ismér­vvé, éjjel-nappal több mint ► száz honved hordja gépkocsi­nkon a homokzsákokat a gátak­éra. Urban János gépkocsivezető 7 terepjárójával ma már vagy ^huszadszor fordul. Nemrég ha­ji rangoztak tíz órát a város ^templomai, s a katonák már V újabb hömokzsák-rakomány- V nyal indulnak a legnehezebb £ szakaszokra. Kedden kezdődött. Bár a vá­rosi tanács számított a nagy­tömegű vízbetörésre, megtette a . szükséges óvóintézkedéseket, mégis kedden nem bírtak to­vább ellenállni a gátak, áttörte azokat a víz. A Zagyva ekkor még aránylag alacsony vízál­lású volt, a szántóföldeken ösz- szegyűlt vizek veszélyeztették Üjhatvan házait. Az alacso­nyan fekvő -területeken hatal­mas mennyiségben gyűlt össze a megolvadt hóié, s a gátakat elsöpörve, sebes hömpölygéssel megindult a város házai felé. Először a Kiss Ernő utcát ön­tötte el, s aztán sorra kerültek víz alá a többi utcák is: Köl­csey, Vasvári, Damjanich, Áp­rilis 4. Gábor Áron és Rákóczi utcákból szállt a rémület fo­galmazta jelentés: Víz alá ke­rültek az utcák, áz udvarok, a pincék. A házak sincsenek to­vább biztonságban. Osszedől-e száz ház ? A maga előtt minden aka­dályt elsöprő víz közel 600 új­hatvani házat vesz körül. A városrész kilencezer lakójából több mint ötezer embert érint a belvízveszély.­Pénteken .délután öt órakor a 3-as számú főközlekedési utat 24—30 centiméter magas­ságban, közel egy kilométeres szakaszon borította víz. A vá­ros tíz utcájában még ennél is rosszabb a helyzet. A közleke­dés zavartalan lebonyolítása érdekében már négy napja a vizes útszakaszon rendőrök so­ra irányítja a forgalmat, a gép­kocsik csak egy sorban ha­ladhatnak. hozzátartozik, hogy többen alá sem írták a kötelezvényt, még­is levonták tőlük a biztosítási ■ díjat. — így tájékoztatnak az emberek, s hozzáteszik; azok­nak sem a legsimábban kanya­rodott oda a neve a kötelez­vény alá, akiket -„meggyőztek” a biztosítás előnyeiről. De ho­gyan? — így tették fel a kérdést — idézi 18 társának beszervezé­sét Záprel József. Akarunk-e biztosítani? Mert, ha nem ... ott is hagyhatjuk a cséplőgé­pet. Kellett a kenyér, hát biz­tosítottunk. Idézzük tovább az írásba' adott nyilatkozatokat. — A lányom továbbtanulá­sához kellett volna egy igazol­vány. Azt mondták, addig nem kapom meg, míg nem biztosí­tok ... — Ha nem írok alá .. . meg­büntetnek. — Kirúgják a férjem a gyár­ból, ha nem biztosítok ... — Azt kérdezték, mit szere­tek: a meleg műhelyben dol­gozni, -vagy kapálni?... Ha nem írom. alá, vehetem a ka­pát a vállamra. — Szülési segélyt ígértek... máig se kaptam. — Nekem üdülést... — Külföldi gyógykezelést... így sorakoznak immár kiló számra a panaszok, jegyző­könyvek,. vallomások a marka- ziak „meggyőzésének” mód­szereiről. S akit ezek a fenye­getések, ígérgetések sem pu­hítottak meg, azokat a politi­kai zsarolás tényét kimerítő módon akarta rávenni a cég megbízottja, hogy nevét alá- kanyarítsa az önkéntes bizto­sításnak. A kérdés körülbelül így hangzott: vagy aláírja a bizto­sítást, vaigy kinyilatkoztatja, hogy nem ért egyet a párt po­litikájával, a szövetkezeti mozgalommal. De hol van. az a szövetkezeti gazda manap­ság, aki 250 forintos biztosítás miatt írásba adja, hogy ő el­lensége a rendszernek? ... Mi­kor nem is az, csak éppen nem sikerült meggyőzni a biztosí­tás előnyeiről. S ezt a módszert a szövetke­zet vezetőségével is el akarta fogadtatod Balogh Vilmos. Sze­rencsére, elutasították, ezt a párt politikáját durván eltor­zító „javaslatot”. Elképzelhető, mi történik, ha ennek szellemében végzik majd az embérek „meggyőzé­sét”, milyen beláthatatlan er­kölcsi-politikai' kárt okozott volna ez, s okozott is, többek­ben ingatva meg a párt em­berséges, meggyőzésen és nem az erőszakon alapuló helyes politikájába vetett hitét. IDÉZHETNÉNK még sok történetet s elítélendő módsze­reket e kényszerű házasság megkötésének idejéről, de az idézett példák is magyarázatot adhatnak arra, hog” miért el­lenszenves az ilyen meggyő­zés a márkázták előtt, s miért borítja fél a falu békéjét im­már két év óta a biztosító és a szövetkezeti gazdák közötti csetepaté. Tévedés ne essék, a marka- ziak nem ellenségei a biztosí­tásnak, hiszen a megkérdezet­tek jó része elmondotta, to­vábbra is érvényben tartja biztosítását, csak emberséges módon magyarázzák meg jo­gaikat, kötelességüket, így vélekedett Misi Józsefné is, aki az eddigi biztosítását meg­hagyva még balesetbiztosítást is kötött. De akár •Gerhát Kál­mánt, vagy a többi szövetke­zeti gazdát említjük, akik ez­után is igénylik a háztáji biz­tosítás adta előnyöket s meg­győződtek a biztosítás hasz­nosságáról, nyilvánvalóvá vá­lik; nem általában a biztosítás ellen csatároznak á markaziak, hanem annak megkötésénél használt helytelen, erőszakos módszereket ítélik el, s azt, hogy két év után kezdenek csak hozzá sérelmeik orvoslá­sához. ‘ Ez a kényszerházasság sok tanulsággal szolgál, amelyeket sajnos csak most, Rét év után vontak le azok, akiket illet. A biztosító alkalmazottai most újból felkeresik a panaszoso­kat, tüzetesen megmagyaráz­zák a biztosítással járó jogo­kat, kötelességeket, megszün­tetik a dupla biztosításokat, or­vosolják a panaszokat, folya­matban van Balog Vilmos fel­mondása is, aki annak idején a markaziak kényszerházassá­gát nyélbe ütötte. Mindez igen biztató, de nem tudjuk érzik-e, akik ez ügy­ben felelősek a történtekért és az ellenőrzés hiányáért, hogy milyen kárt okoztak a párt meggyőzésen alapuló politiká­jának az ilyen módszerekkel s azzal, hogy két évig hagyták hogy félezernél több ember eméssze magát önérzetének megsértése, jogos panaszainak elhallgatása, s nem orvoslása miatt. Nem tikjuk érzik-e mennyi keserűség, megbántottság szo­rult ebbé a két évbe? Mennyit rontott az ügy a szövetkezeti tagság és a vezetőség jó kap­csolatán, mert óhatatlanul őket is felelőssé tették a tör­téntekért (és joggal, sőt meg­vesztegetéssel is vádolták őket (iogtalanul), meri mind­össze 288 forintot vett fel a biztosítótól Ferencz János, a tsz főkönyvelője, a többi ve­zetők ezért pénzt nem kap­tak« AZ ÜGY MEGOLDÁS felé közeledik. Rövidesen elválik szakításra kerül-e sor a házas­felek között, vagy a hibák or­voslásával vonzóvá teszik majd a merinyasszonyt a mar­kaziak előtt és a kényszerhá­zasság, amely egykoron kötte­tett harmonikus. megértésen alapuló életközösséggé válik a biztosító és a szövetkezeti gaz­dák között. S erre a frigyre mi is öröm­mel adjuk áldásunkat. Kovács Endre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents